Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

Uj munkarend az óvodákban Januártól az óvodák többsé­gében is bevezették az ötna­pos munkahéthez alkalmaz­kodó új munkarendet. A Mű­velődési Minisztériumban el­mondták: bár a gyermekintéz­mények legtöbbje az év ele­jén élt ezzel a lehetőséggel, az áttérés időpontja nem általá­nos. A tanácsi óvodákban ugyanis a területi igények­nek megfelelően, az illetékes szakigazgatási szerv döntése alapján január elseje és szep­tember elseje között vezetik be a módosított nyitvatartási, a vállalatok, az intézmények kezelésében levő óvodák pe­dig saját dolgozóik munka­idejéhez alkalmazkodva, a fenntartó szerv elhatározá­sának megfelelően alakíthat­ják ki munkarendjüket. A napi nyitvatartási első­sorban a szülők eltérő mun­kabeosztása befolyásolja. A minisztérium állásfoglalása szerint a gyermekek életkori sajátosságainak, a pedagógiai követelményeknek az felel meg, ha reggel 6 óránál ko­rábban nemi nyitnak, illetve este 6-nál nem későbben zár­nak az óvodák. Ha szükséges, ettől eltérő munkarendben is dolgozhatnak. Az előzetes fel­mérések alapján számos in­tézményben valamelyest meg­hosszabbodik a nyitvatartás, de a napi 12 órát nein halad­hatja meg. Lényeges elv azon­ban, hogy a gyermekek na­ponta 10 óránál többet ne tartózkodjanak az óvodában, hiszen ebben az életkorban kedvezőtlen hatású a szülők­től való hosszabb távoliét. Az áttérést megelőzően min­denütt tájékozódtak arról, mely családok igénylik a gyer­mekek szombati felügyeletét is. Az ötnapos munkahét egyik fontos célja, hogy több sza­bad idő jusson a szülők és a gyermekek bensőséges együtt- létére, az otthoni nevelésre, a közös játékra. Ezért az óvo­dákban is arra törekednek, hogy a szombatokat családjuk körében tölthessék a kicsi­nyek, s csak akkor vegyék igénybe a szülők a heti 6 na­pos felügyeletet, ha szomba­ton mindketten dolgoznak. Ugyancsak célszerű szombati foglalkoztatást szervezni, ha az otthoni szociális, pedagó­giai körülmények, az esetleges hátrányos helyzet azt indokol­ják. Ahol egy-egy intézmény­ben tíznél kevesebb lenne a szombati gyermeklétszám, ott ügyeletes óvodák kijelölésé­vel oldják meg a felügyeletet a tanácsok. A kezdeti tapasz­talatok szerint egyelőre csak kevés helyen éltek az össze­vonás lehetőségével, sok he­lyütt a szülők munkaidő-be­osztása is csak a következő hetekben válik véglegessé. Ak­kor ismét felmérik majd az igényeket, s azokhoz rugal­masan alkalmazkodva minde­nütt lehetőség lesz további módosításokra is. Az óvodák nevelési prog­ramját eddig is heti 5 napos ciklusokban tervezték, a pe­dagógiai munkában tehát nem jelent változást az átté­rés. Műemlék ház Tokajban ' Helyreállítják Tokaj egyik legszebb műemlék épületét, a Sassarát görög kereskedőcsa­lád egykori lakóházát. Az 1790- es években készült kétszintes copf stílusú épületet, amely a község főterén áll, a felújítá­sa után múzeumként haszno­sítják. Állandó szőlőművelési és bortermelési kiállítás mel­lett időszakos kiállításokat is rendeznek benne és helyet kap egy emléktárgyakat árusító bolt is. A tervek szerint a mű­emlék ház teljes felújítását 1983-ban fejezik be. Filmmúzeumi 9 napok a November 7. Filmszínházban I—IV. hó Január 15. ANGYALABC Amerikai film Január 29. A BUSZ Török—svájci film. Február 12. KIRÁLYI JÁTSZMA Amerikai film. Február 26. FÜRÉSZPOR Ä8 RAGYOGÁS Svéd film. Március 12. DELIDŐ Amerikai film. Március 26. BRANDO KAPITÁNY SZEREL­ME Spanyol film. Április 9. 30 EV MOSOLYA Amerikai film. Apriös 23. NOSFERATU, A VÄMPlR Színes NSZK film Az előadások kezdete: bérlet váltható. este » órakor. A sorozatra SS Ft-os áron „Folyékony' H^vvekrői légzés A víz alá merülés vágya és tudománya igen régi. Nemcsak a szivacs- és gyöngyhalászok merültek a mélybe már igen­igen régen, hanem az ókori történetírók is beszámoltak bú­várok haditetteiről. A búvár­harangok után megszülettek a búvárruhák. Ám hamarosan kiderült, hogy néhány száz méternél mélyebbre a búvárok sem tudnak merülni. Kísérle­teket végeztek, vajon nem le­hetne-e az oxigénfelvételt fo­lyadék alakban megoldani? Az orvosi gyakorlatban ugyanis nem ismeretlen a „tüdőmo­sás”, vagyis a tüdőlebenyek­nek folyadékkal való elárasz­tása. A kísérletek még tarta­nak, eddig úgy látszik az oxi­génfelvétel rövid ideig bizto­sítható volt a „folyékony lég­zéssel”, de igen nagy gondot okoz a kéndioxid leadása. Marakodás Elvis Presley örökségéért Menedzsere, Tom Parker, védencét, Elvis Presleyt éve­ken keresztül rendszeresen meglopta? A most 72 éves impresszáriónak ez ellen a szemrehányás ellen kell vé­dekeznie az Egyesült Államok Tennessee szövetségi állama memphisi kerületi bírósága előtt. Parker például —, mond­ja Presley 13 éves kislánya és egyedüli örököse, Lisa Marie gyámja — több mint 6 milliói dollárt zsebelt be, amikor 1973-ban az BOA hanglemez­gyár eladta az El.vis-számok jogát, míg a popsztár még 5 millió dollárt sem kapott Szí­vességeinek ellenszolgáltatá­saként Parker biztosította ma­gának az egyéves lakás jogát a Las Vegas-i Hilton faxos- szállóban, beleértve a tetszés szerinti számú utazásokat is. És tekintve, hogy Andreas „Dries” Comeäus van Kai jk, aki a holland Bredáben szüle­tett — állítólag ez Barioernak a valódi személyazonossága —, illegális bevándorlóként nem hagyhatta el az országot, egy angliai fellépés füstbe ment, amely nettó 1 millió dollárt jövedelmezett volna. Az orosz Észak népművészete Leningrádhan kiállítás nyílt, amelyen az orosz Észak mű­vészetét mutatják be. Több száz fából, agyagból, csontból és fémből készült tárgyat lát­hatunk a kiállításon. Bemu­tatnak hímzéseket és szőnye­geket is. A híres Orosz Múze­um termeiben megrendezett kiállításon a mesterek szemé­lyesen mutatják be a látoga­tóknak, hogyan készülnek az agyagjátékok, hogyan verik a csipkéket és hogyan készülnek a szőnyegek. A Szovjetunió­ban a népi iparművészetnek több mint kétszáz hagyomá­nyos ága ért el magas fejlett­ségi szintet. Messzi évszázado fénye A moszkvai Tretyakov Ga­léria óorosz művészetet be­mutató termeiben az orosz középkori művészetet a XI. század második felétől a XVIL század végéig terjedő kor­szak művészeti emlékei rep­rezentálják. Köztük' a Vlagyi­mirt istenanyaikon, ez a bi­zánci csoda, amely Konstan­tinápolyból Kijevbe, onnan Vlagyimirba — nevét innen kapta —, később a moszkvai Kremlbe került, s Oroszország legféltettebb ikonjává vált. Napjainkban is szánté állan­dóan tömeg veszi körül, mint a párizsi Louvre-ban a Mona Lisát, jelezve azt az érdeklő­dést, amely már hosszabb idő óta világszerte megnyilvánul az ikonfestészet iránt. így van ez hazánkban is. Ennek ellenére viszonylag kevés azoknak a magyar nyel­vű publikációknak a száma, amely az ikonfestészetről szól. Következésképpen e tárgyban többnyire hiányosak, vagy ép­pen felületesek ismereteink. Igaz, mindenekelőtt Viktor Lazarev szakavatott fejtege­téseit, aki a bizánci művé­szetet nem csak ikonográfiái szempontból, hanem a stílus­fejlődés oldaláról is vizsgálja, magyarul is olvashattuk. Így tudomásunk lehet arról, hogy a bizánci festészetben —, s a középkori orosz művészetben — milyen meghatározó szere­pet játszottak a kötelező iko­nográfiái programok, a káno­nok és a szabályok, amelyek mind a témát, mind az ábrá­zolás legapróbb részleteit is megszabták. S mindezen be­lül a helyi sajátosságok, a he­lyi iskolák kialakulásáról is tudhatunk néhány dolgot. Mindez azonban nem vál­toztat azon, hogy a mostani téli könyvvásárra kiadott —, s máris hiánycikknek számí­tó könyv —, Rttzsa György Ikonok könyve című műve hé­zagot pótol. A tudós szerző e művében a bizánci és a poszt­bizánci ikonfestészetben a nemzeti és a helyi iskolák problémáit vizsgálja. Mint előszavában írja: „A nemzeti és helyi iskolák kérdése a bi­zánci és a posztbizánci mű­vészet központi problémái kö­zé tartozik. Ez ideig azonban csak részfeldolgozások szület­tek, és talán éppen e kérdés­körben alakult ki a legtöbb ellentétes vélemény. A könyv célja az iskolák pontos elha­tárolása és jellemzése és ezzel kapcsolatban az, hogy bemu­tassa a stílusfejlődés fő vo­nalát, a stílusváltás okát, a periodizáció és, a bonyolult kölcsönhatások kérdését.” Tudományos műről van tehát szó, amelynek értékét csak emeli számunkra, olvasók szá­mára az a tény, hogy eddig például a balkáni ikonfesté­szetről jóformán semmit sem olvashattunk magyarul. A szerző ugyanis, túl az orosz és az ukrán ikonművészeten, Bulgária, Románia — ezen be­lül Erdély — Jugoszlávia, Gö­rögország ikonfestészetét is tárgyalja. A könyv első része a bizán­ci ikonfestészetről szól, elem­zi a korai kopt iskola ikonjai­nak együttesét, továbbá az alexandriai és a szíriai iskola művészetét. Ezután rátér a kö­zép-bizánci ikonfestő iskolák­ra (konstantinápolyi, kijevi, vlagyimir-szuzdali, novgoro- di), majd pedig a Paleologos^- kor ikonfestészetét, a nemze­ti iskolák kialakulásának ko­rát tárgyalja, Konstantiná­poly, Bulgária, Szerbia, Orosz­ország iskoláinak áttekintésé­vel. A második részben a poszt- bizánci ikonfestészet a téma. Rúzsa György könyve nemi tartozik a könnyű olvasmá­nyok közé. Mint az eddigi jel-' zéseink is bizonyítják, szak­könyvről van szó, amely fel­tételez az olvasóktól is bizo­nyos ismereteket, nemcsak at művészettörténetben, hanem általánosabb értelemben isj például történelmi, vallás-^ történeti stb. ismereteket.' Mindazonáltal a könyv vilá­gos stílusú, s ez sok nehézsé-í gén átsegíti az érdeklődőt.' „Ráadásul” a közreadott gaz­dag színes képanyag — benne a legközismertebb ikonokkal, például Andrej Rubljov, Teo- fan Grek műveivel — olyan élményt kínál, amelyhez ha­sonlót valóban csak az arány­ló fényű ikonosztázok előtt állva érezhet az ember. Mesz- szi évszázadokból sugárzik ez a fény. (Képzőművészeti Alap Ki­adóvállalata, Budapest, 1981.) Tóth Elemér Lelet a Mars-mezőről A leningrádi Mars-mezőn árokásás közben rábukkan­tak egy téglafalú és fenyőpad- lójú föld alatti helyiségre, amely I. Péter „Elefántházá”- hoz tartozott. Péter cár állatkertiében le­hetett látni oroszlánokat, leo­párdokat, még elefántot is: Közszemlére kiállítottak kü­lönböző furcsaságokat is, mint például a híres földgömböt, amelyet Adam Odearius mes­ter vezetésével készítettek és 1713-ban ajándékozták I. Pég térnék. Bekopogtattam a híres könyvgyűjtő­höz, az első verses­kötetek közismert kedvelőjéhez. Vilá­gos is tágas dolgo­zószobájában foga­dott, amely csők úgy roskadozott a köny­vektől. Könyv és könyv mindenütt, az ablakpárkányon, a fotelban, a heverön, sőt, még az asztalon is. Am a könyvek nem valami fölösleges helykitöltő gyanánt vannak jelen. Hohó! Mind egytől egyig gondosan gyűrött­re olvasva, akkurá­tus pontossággal be­hajtott sarkokkal, a fogdosástál sápadt- ra kopott felirattal a gerincen, tisztessé­gesen megszórva zsírfoltokkal, s több­nyire borítólap nél­kül. Mindjárt lát­ható, hogy itt szere­tik a könyvet, gyak­ran fordulnak hozzá segítségért. Gyorsan rá kell valamit borí­tani a sercegő ser­penyőre, alá kell tá­masztani a tévét, hogy ne inogjon, vagy lekotorni va­Alekszandr Hort: A bibliofil lami táskát a szek­rény tetejéről. A könyv mindig nél­külözhetetlen. A szoba közepén vidáman pattog a kályha közvetlenül mellette pedig ott ül maga a bibliofil. Rá­pillant vendégére és mesélni kezd egyedülálló gyűjte­ményéről, az első verskötetekről. Majd így folytatja: — Gogol lírai köl­tőként kezdte. Idil­likus verseinek ki­adása után kedve­zőtlen volt a kritikai visszhang, ezért a 20 esztendős Gogol felvásárolta a könyv­árusoktól ’ az ösz- szes eladatlan pél­dányt, és elégepe őket. Ebben a kon­zervdobozban őrzöm első versgyűjte­ményének a hamu­ját. Mint látja, a hamu kiváló álla­potban van. Ugyanilyen eset történt Nyekra­szovval. Első ver­seskötete Ábrándok és hangok címen je­lent meg. Miután a kritika elutasítólag nyilatkozott erről a gyűjteményről, ő megvette a könyv­árusboltokban az összes példányt, és elégette mind. Az Ábrándok és hangok című kötet hamu­ja valóságos gyé­mántja a gyűjte­ményemnek. Ritka kincs. — Ezekben az ur­nákban — áll fel — fiatal költők első kötetének hamuját őrzöm. Kevés már a lakásban a hely, ezért saját magam égetem el a könyve­ket, ezáltal még tel­jesebbé tehetem a gyűjteményemet, mert jobban elfér minden. Ebben a pillanat­ban csönget a pos­tás, és átad a bibli­ofilnak egy ajánlott küldeményt. A fi­atal költők köteles­ségüknek tartják, hogy a neves gyűj­tő címére elkiüdjék első kötetüket. Ven­déglátóm késleke­dés nélkül a kály­hába hajítja a köny­vet és kedveskedve lökdösi a piszkavas­sal, hogy jobban be­lekapjanak a lángok. — Igen, igen — sóhajt fel —, a va­lódi költészet me­leget ad az ember­nek. Ezért is szere­tem annyira. Köny­veket gyűjteni, ez az én egyetlen, de lángoló szenvedé­lyem. Már jóval elmúlik éjfél, amikor elbú­csúzom a híres bib­liofiltól. Már alszik a város, s csak egy kis ablak világít az éjszakában — igen, a bibliofil szobájá­ban ég a tűz. És ott ül a bibliofil, aki az első verskö­tetekre pazarolja szíve és kályhája, minden tüzét. Fordította: Konczek József műsor KOSSUTH RADIO: 8.27: Ázsia ormain. 8.37: Polkák. 8.50: Dennis Brain (kürt) lemezeiből. 9.33: Száll az ének... 10.05: Leporelló. 10.35: Levél a XXX. századba. 10.40: Magyar történelmi dalok. 11.00: Gondolat. 11.45: Bartha Alfonz operaáriákat énekel. 12.35: Hét végi panoráma 13.55: Zenekari muzsika. 14.34: Egy hevesi nótafa: Liktor Kálmán. 21.30: 22.20: 22.30: 22.50: 23.00: 0.10; Magyarán szólva... Kovács Apollónia és Béres Ferenc népdalokat énekel. Zenélő Dominó. Embermesék. Teresa Berganza operaáriákat énekel. Helyszínrajz. : XVII. századi táncmuzsika. A Rádiószínház bemutatója. : Hallgassuk együtt. : A zene nem ismer határokat. : Mi van veled, meggymag? Gácsl Sándor műsora. Tíz perc külpolitika. Angelo Ephrikian együttese, Gesualdo-madrigálokat énekel. : Késő este. Régi esték, új áron. Orlando lovag. Részletek Haydn operájából. : Melódiakoktél. PETŐFI RADIO: 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.20: Tíz perc külpolitika. NÓGRÁD — 1982. január 8., péntek 8.33: Slágermúzeum. 9.36: Munkaidőben. Balogh István riportba. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk 12.38: Nótamuzsika. 13.15: A Gyermekrádió új zenei felvételeiből. 13.30: A zene titka. 14.00: Kettőtől ötig.. .7 17.00: Nem tudom a leckét! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Paganini. Op ere ttr észletek. 19.05: Gramofonalbum. 19.35: Nemzedékek. 20.00: Muzeális nótafelvé­teleinkből. 20.33: iránytű. 21.35: Nemzedékek. 22.05: Verbunkosok, nóták. 23.20: A Molnár-dixieland­együttes hangversenye. MISKOLCI STÜDIÖ 17.00: Hírek, időjárásjelentés, tartalomismertetés. — 17.05: Pén­tek este Észak-Magyarországon. (A tartalomból: szolgáltatások az egri csebokszári-lakótelepen. — Ablaküvegezés. — Kamaraszínház Miskolcon. — Hét végi program- ajánlat. — Közlekedési informá­ciók.) Szerkesztő: Jakab Mária. 19.10: A műsor telef onügyelete: 35-510. 19.15: — 18.00: Észak-magyarországi kró- 19.30: nika. (Ülésezett a Nógrád megyei 20.00: Tanács VB. — Információs köz- 20.25: pont a miskolci n. Rákóczi Fe­renc Könyvtárban.) — 18.25—18.30: 21.15: Lap- és műsorelőzetes. 21.25: 22.20: TELEVÍZIÓ: 8.20: Tévétorna 8.25: Iskolatévé: Magyar nyelv (ált. isk. 1. oszt.) 8.45: Fizikai kísérletek: (középisk. I. oszt.) 9.05: Kémia (ált. isk. 7. oszt) 9.40: Technika (ált. isk. 1. oszt.) 10.05: Magyar irodalom (ált. isk. 7. oszt.) 10.35: Deltácska 13.45: Iskolatévé: Technika 14.05: Deltácska (ism.) 14.25: Magyar irodalom (ism.) 14.50: Kémia (ism.) 15.20: Nyelvtanárok figyelem! 15.50: Mindenki iskolája: Földrajz 16.30: Hírek 16-35: Prakovszky, a siket kovács 17.25: Reklám 17.30: Keresztkérdés J8.00: Ablak 19.00: Reklám 23.00: 20.01: 20.40: 21.00: 21.20: 16.30: 16.35: 17.05: 17.55: 18.45: 1910: 19.20: 19.30: Tévétorna Esti mese Tv-híradó Delta Bárczy János: Vádindítvány Tévéfilm 2/2. rész. : Lehet így is. ; Tengerre, magyar! Képes útinapló : A szamuráj. Portré Fülöp Viktor Kossuth-díjas táncművészről : Tv-híradó 3. 2. műsor: Beszédtéma — beszéljünk róla Jelenés Tv-híradó 2. ,,Mi muzsikus lelkek.. .*• BESZTERCEBÁNYA: Hírek * Ferdinánd, a bohóc 9. rész örökség Bratislava! magazin A szabad természet 27. rész Esti mese Időjárásjelentés és műsorismertetés Tv-hiradó 20.00: Jó napot Offenbach úr 21.05: Szórakoztató vetélkedőműsor 21.50: Ez történt 24 óra alatt 22.05: Orvosok — Argentin film 23.30: Tommy Steel énekel Angol zenés film 23.55: Hírek MOZIMŰSOR: Salgótarján. November 7,: Fél 3 tói NAPKÖZIS MOZI: A szelebur di család. Színes magyar film Háromnegyed 6 és 8-tól: Kóm. (16). Színes, szinkronizált US/ bűnügyi film. — Balassagyarmat Madách: Manhattan (14). Szinkro nizált USA film. — Pásztói Mát ra: Elektromos eszkimó. Színes szinkronizált, angol, fantasztiku: kalandfilm. — Szécsényl Rákóczi Ideiglenes paradicsom (14). Szi nes. magyar film. Rétság: Em berek és farkasok (t4). Színe: olasz film. — Kistcrenyei Petőfi Csalogány. Színes, szinkronizált szovjet film. — Érsekvadkert ...És megint dühbe jövünk. Szí nes, olasz filmvígláték. — Nagy. lóc: Szabadlábon Velencében. (14) Színes. szinkronizált. francia- olasz bűnügyi filmvígjáték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom