Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-07 / 5. szám
Cossutfa cikke Armando Cossutta, az OKP vezetőségének tagja a L’Unitá szerdai számában terjedelmes cikkben fejtette ki véleményét a párt vezetőségének december 29-i határozatáról. A szerző leszögezi, hogy a párt titkársága által véglegesített dokumentummal alapjában nem ért egyet, mert az minden eddig megvalósult szocialista társadalmat elutasít. „Vajon helyesnek tartható-e ilyen durva és megfellebbezhetetlen ítélet? Az a véleményem, hogy nem, és erről nyíltan vitatkozni kell” — hangsúlyozta Cossutta. Az OKP határozatának megállapításaival vitázva, Cossutta méltatja a Szovjetunió és a népi demokráciák történelmi szerepét, eredményeit. J apán tudakozódás Kínában A kínai fegyveres erők támaszpontjain folyó kiképzés megtekintése céljából a jövő héten tíznapos látogatásra Pe- kíngbe utazik Nisihiro Szeikl, a japán nemzetvédelmi hivatal katonapolitikai kérdésekben illetékes tanácsosa. A tokiói vendég Vu Hsziu-Csuan- nal, a kínai 'hadsereg vezérkari főnökének helyettesével és más katonai vezetőkkel információ- és véleménycserét folytat a távol-keleti katonai helyzetről, ezen belül a Szovjetunió védelmi képességéről is. Tokiói sajtókörökben nem tartják kizártnak, hogy a katonapolitikai szakértő Kínába való kiküldése összefügg azzal a napokban kiszivárogtatott japán kormányértesüléssel, amely szerint az Egyesült .Államok szovjetellenes katonai felderítés céljait szolgáló támaszpontot üzemeltet Kínában, a Hszincsiang-Ujgur autonóm területen és titkos tárgyalások útján szeretné kieszközölni Pekingtől a ta- lieni kikötő használatát is csendes-óceáni hadiflottája számára. így Nisihiro feladata a japán biztonsági érdekeket is érintő állítólagos fejlemény iránti tudakozódás is lehet. Lengyelországi helyzetkép A normalizálódás útján A munkaerő jobb felhasználására kidolgozott tervjavaslatot elemezte kedden Varsóban a kormány gazdasági bizottsága, Janusz Obodowski miniszterelnök-helyettes vezetésével megtartott ülésén. A javaslatot rövidesen a kormány elé gerjesztik jóváhagyás céljából. A lengyel hírügynökség által ismertetett terv szerint pénzalapot hoznak létre a munkaerő jobb hasznosításának elősegítésére. Az alapot egyebek között arra használják fel, hogy új szakképesítést nyújtsanak azoknak a dolgozóknak, akik átmenetileg munka nélkül vannak, vagy éppen állást változtatnak. Felhasználható lesz új munkahelyek létrehozására, továbbá arra is, hogy fizessék az állami szektornak azokat a dolgozóit, akik a gyárak leállása vagy termelésük csökkentése miatt fizetés nélküli szabadságon vannak. A létrehozandó pénzalapból kiegészítik azok jövedelmét, akik kénytelenek voltak munkahelyet változtatni, amennyiben keresetük új helyükön elmarad előző keresetüktől, és juttatnak azoknak a kiskorúaknak, akik az állami üzemekben szakmát tanulnak és rossz anyagi körülmények között élnek. A tervezet értelmében azoknak, akiknek az ideglenesen munka nélkül levők közül nem sikerül munkalehetőséget teremteni, juttatást fognak nyújtani, amely lehetővé teszi számukra a létfenntartást. A gazdasági bizottság áttekintette a mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter javaslatát, hogy az 1931-es gabonatermésért, államkölcsönnel fizessenek, azaz az állam kötvényeket adjon a terményekért a termelőknek. A kötvényeket 1983—85-ben az akkori árakon vásárolná vissza az állam. A bizottság munkacsoportot hozott létre, amelynek az a feladata, hogy négy nap alatt felmérje: mennyi szén áll rendelkezésre és mennyi a szükséglet, továbbá, hogy megvizsgálja, miként lehetne a jelenleginél több szenet biz- tosítáni a földműveseknek. A szükségállapot bevezetése megteremtette a feltételeket a gazdaság helyreállításához, a reform végrehajtásának megkezdéséhez, a közrend biztosításához és az álReagan —Schmidt találkozóról Megpróbálják előírni A Reagan—Schmidt találkozóról kiadott közös nyilatkozat szerint a felek véleményt cseréltek a lengyelországi eseményekről,» és síkra- szálltak azért, hogy Lengyel- ország külső beavatkozástól mentesen oldja meg problémáit. Reagan és Schmidt ennek ellenére megpróbálja előírni a lengyel kormánynak, hogy kivel és hogyan kell rendeznie az ország belső ügyeit. A Lengyelországhoz fűződő normális kapcsolatok felújítását a NATO a Lengyel- országgal szemben támasztott követeléseinek teljesítéséhez köti. A két vezető kifejtette vér leményét arról, hogy miként A francia „nem1 Francois Mitterrand francia elnöknek az a döntése, hogy tavaszig elhalasztja izraeli látogatását, híven tükrözi a közel-keleti helyzet egész bonyolultságát, a feszültségek és remények jelenlegi érzékeny játékát. Mi állhat a párizsi döntés hátterében? A döntő tényező nyilvánvalóan az az izraeli bejelentés, amely szerint Tel Aviv — minden ENSZ-határo- zat és gyakorlatilag az egész nemzetközi közvélemény tiltakozása ellenére — nyíltan, hivatalosan annektálja (bekebe- zi) az 1967-es háború idején Szíriától elfoglalt Golán-fenn- síkot. Miért befolyásolja ez a határozat azt a francia kabinetet, amely nem titkolja, hogy a giscardi időkhöz képest „kiegyensúlyozottabb” (értsd: Izraelnek kedvezőbb) politikát folytat a. Közel-Keleten? Az ok a bekebelezés által kiváltott nemzetközi vihar erejében rejlik. Párizst már így is kínosan érintette az ügy, hiszen Cheysson francia külügyminiszter kölcsönösen sikeresnek értékelt izraeli látogatása után született a döntés Tel Avivban. Az Ely- sée-palotában és a párizsi külügyminisztériumban felmérték, milyen további kedvezőtlen hatást váltana ki francia szempontból az első nyugateurópai államfő Tel Aviv-i látogatása éppen olyan időpontban, amikor Izrael világméretű fölháborodás középpontjában áll — és visszarettentek a várható politikai következményektől. Természetesen Párizs részéről a problémának vannak prózai, valutával mérhető vonatkozásai is. Hernu hadügyminiszter például Kairóban húsz Mirage repülőgép eladásáról tárgyalt és egyedül ez az üzlet egymilli- árd dollárt jelentene a francia államkasszának. Mitterrand mindemellett nyilván úgy érzi, ha most elmenne Izraelbe, az további kalandor lépésekre ösztönözhetné Tel Avivot, péládul esetleg arra, hogy a megállapodás ellenére ne adja vissza Egyiptomnak a megszált Sínai-félszigetet... Egy ilyen fejlemény még az amerikai szempontból is rendkívül aggasztó lenne. Alighanem ez a titka annak a bejelentésnek, amely szerint Haig külügyminiszter néhány napon belül Kairóba és Tel Avivba látogat. De nem hagyható figyelmen kívül a Biztonsági Tanács ülése sem, amelynek fő témája éppen az, hogy milyen. szankciókkal sújtsák Izraelt a Golán-döntés miatt. Ilyen körülmények között kissé furcsa lenne, ha Francia Köztársaság elnöke éppen Izraelben tenne látogatást. Harmat Endre Franciaország nem szakítja meg a kapcsolatot Francois Mitterrand francia elnök a szerdai miniszter- tanácson kijelentette: semmiféle ürüggyel nem szabad megszakítani a Lengyelországba irányuló élelmiszer-szállításokat. Az elnök —, mint azt Pierre Beregovoy,' az Elysée- palota főtitkára a minisztertanács ülése után közölte — hangsúlyozta, hogy Francia- ország be fogja tartani a Lengyelországgal szemben vállalt kötelezettségeit, végre fogja hajtani a megkötött szerződéseket és újabb tárgyalások is folynak további szállításokról. NÓGRÁD — 1982. január 7., csütörtök befolyásolják a lengyelországi események a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatokat. Az amerikai sajtó szerint Helmut Schmidt kitartott vélemé’nye mellett, feltételezve, hogy a „szankció” nem az az eszköz, amely felhasználható a Szovjetunió hatékony befolyásolására. A közös nyilatkozat szerint a jövőben is előfeszítéseket tesznek a hatékony fegyverzetellenőrzés megteremtése érdekében. Reagan a nyilatkozat e részére vonatkozó kommentárjában értésre adta, hogy az Egyesült Államok folytatni szándékozik a genfi tárgyalásokat a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről. A tényeknek azonban ellentmond Reagannak az az állítása, hogy „a Szovjetunió még nem adott építő jellegű választ” az amerikai javaslatokra. Jjíözismert, hogy a Szovjetunió nyilvánosan adott ilyen választ. A kétórás találkozó jelentős részét a nyugati vezető hatalmak közötti gazdasági nézet- eltérések elsimításának szentelték — írja végezetül a TASZSZ. lám megerősítéséhez. Ezt hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet a lengyel munkásmozgalom több száz veteránja és aktivistája tett közzé Poznanban, a Lengyel Munkáspárt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából kedden rendezett találkozón. Az évfordulóval kapcsolatban Varsóban tartott tudományos ülésszakon Marian Orzechowski, a LEMP KB titkára arról beszélt, hogy — miként 40 évvel ezelőtt — most is a hatalomért való harc került napirendre, így semmit sem vesztett időszerűségéből a négy évtizede létrejött lengyel marxista párt számos célkitűzése. A tudományos ülésszak résztvevői üdvözletét küldtek Wladislaw Go- mulkának, aki a Lengyel Munkáspárt egyik megalapítója, később pedig a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára volt. Mint a PAP hírügynökség beszámolt róla, az ország i több körzetében a LEMP tagjainak kezdeményezésére széles körű társadalmi részvétellel akciócsoportok jönnek létre. Ezeket a nemzeti megmentés ■ állampolgári bizottságainak nevezik, és a köz- rrend őrzésétől az idős embereknek nyújtott segítségig a legkülönfélébb gyakorlati feladatokat látják el. A LEMP KB egyik tagja, Stanislaw Stolarz, aki a bialystoki bútorgyárban lakatos, a lengyel hírügynökség munkatársának adott nyilatkozatában a pártszervezetek egyik legfőbb feladatának nevezte, hogy betöltsék a szakszervezetek felfüggesztése nyomán keletkezett űrt. Mint elmondotta, a bialystoki vajdaság számos üzemi pártszervezete mellett máris létrejöttek a társadalmi bizottságok és ezek nagyon jól megállják a helyüket Kedden ülést tartott a demokrata párt központi bizottságának elnöksége, valamint az egyesült parasztpárt főbizottsága. Az utóbbi a lengyel mezőgazdaság fejlesztésének 1985-ig szólő programját vitatta meg. Mint a belügyminisztérium közölte, az elmúlt hét nap alatt több mint háromszázötven rejtőzködő bűnözőt fogtak el. A helyzet javulásának újabb jeleként Varsóban ismét nyitva vannak a múzeumok, Krakkóban újból megnyitották a színházakat, újra működik a bydgoszczi állami opera. A belügyminiszter rendeletére január 8-tól Varsónak ismét lesz légi összeköttetése több lengyel nagyvárossal. Magyar vezetők üdvözlő távirala a Kambodzsai Képköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából HENG SAMRIN ELVTÄRSNAK, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága főtitkárának, a Kambodzsai Népköztársaság államtanácsa elnökének, CHAN SY ELVTÄRSNAK, a Kambodzsai Népköztársaság minisztertanácsa megbízott elnökének, Phnom Penh Kedves elvtársak! A Kambodzsai Népköztársaság nemzeti ünnepe, a pol- potista rezsim megdöntésének harmadik évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében testvéri üdvözletünket küldjük önöknek, a Kambodzsai Nérii .Forradalmi Párt Központi Bizottságának, a Kambodzsai Népköztársaság államtanácsának, minisztertanácsának és az egész kambodzsai népnek. Három évvel ezelőtt a kambodzsai hazafias és forradalmi erők, Kambodzsa Megmentésének Nemzeti Egységfrontja vezetésével, vietnami osztálytestvéreik internacionalista segítségével történelmi győzelmet arattak a sötét népirtó rendszer fölött. Népünk jól ismeri a kambodzsai népnek a gyarmatosítás, az imperializmus és hegemonizmus ellen a függetlenségéért és szabadságáért vívott, sok áldozatot és szenvedést követelő hősies küzdelmét és őszintén örül azoknak az eredményeknek, amelyeket a súlyos - örökség felszámolásában, az élet normalizálásában, a független, demokratikus, el nem kötelezett és a szocializmus felé haladó Kambodzsai Népköztársaság építésében elért. Kiemelkedő helyet foglal el ezen az úton a kambodzsai kommunisták pártjának a múlt évben tartott IV. kongresszusa, amelynek határozatai megvalósításában újabb sikereket kívánunk. Őszinte megelégedésünkre szolgál. hogy országaink együttműködése egyre szélesedik és mind gyümölcsözőbbé válik népeink, a szocializmus és a béke ügyének javára. A szocialista közösség országaival, a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás minden, hívével együtt a Magyar Nép- köztársaság töretlenül szolidáris a kambodzsai nép igaz ügyével. Nemzeti ünnepükön kívánjuk, hogy a kambodzsai nép, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt vezetésével érjen el újabb sikereket a forradalmi vívmányok megszilárdításában és védelmében, az új társadalom építésében, a Kambodzsai Népköztársaság nemzetközi tekintélye gyarapításában, a délkelet-ázsiai térség békéjének és biztonságának előmozdításában. Budapest, 1982. január 6. KÄDÄR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar .Népköztársaság .«nrn- Elnöki Tanácsának elnöke, LAZAR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Chea Símet, a Kambodzsai Népköztársaság nemzet- gyűlésének elnökét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, az Országos Béketanács, a szolidaritási bizottság, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Szakszervezetek Országos Tanácsa ugyancsak táviratot küldött kambodzsai partnerszervezetének. A japán ernyő alatt Arra a gazdaságösztönzési módra, amely hazánkban a kisvállalkozások létrehozását szorgalmazza, még kevés példa ákad a többi szocialista országban. A tőkésországokban persze jóval több, mégpedig annak ellenére, hogy az elmúlt két év a nyugat-európai és amerikai kisvállalatok számára elég rosszul alakult. A nehéz világgazdasági helyzetben felgyorsult tőkekoncentráció ugyanis számos kiscéget, vállalkozást tett tönkre. A gazdasági stagnálástól kevéssé szenvedő Japán fejlődésének egyik lényeges eleme a nagyobb cégekhez kapcsolódó kisvállalatok rendszere. Bár megszaporodtak a csődbejutásokról szóló hírek, jelenleg is Japánban van az ország lakosainak számához viszonyítva a legtöbb kisvállalat. Ez az oka annak, hogy a vezetők számát tekintve Japán első helyen áll a világon. Minden hatodik munkaképes korú férfi vezető állást tölt be, Igaz, a legtöbb esetben mindössze 5—6 ember „főnöke”. A hatalmas japán ipar piramisa óriási számú — alvállalkozóként dolgozó — kisvállalaton nyugszik. Mindaz, amit a nagy és világhírű cégek gyártanak zömmel félkész áruként, alkatrészként kerül üzemeikbe. Kisvállalkozások tucatjai naponta jönnek létre Japánban — ipari szakértők szerint — egy megszűnt vállalkozás helyett legkevesebb három — átlagosan 3,5 — hasonló vállalkozást hoznak létre. Megalakításuk egyszerű, beruházásigényük csekély, és ha már az „induláskor” egy nagyvállalat égisze alá kerülnek, úgy a fejlesztéshez, a megfelelő profil kialakításához műszaki segítséget is kapnak a nagyoktól. A szükséges támogatások zöme azonban az ország „mindenható” nemzetközi kereskedelmi és ipari minisztériumától származik: ez biztosítja egy még 1948-ban (!) létrehozott speciális ügynökségének „közbenjárásával”, hogy egy korszerűsíteni akaró kisvállalat — például — adókedvezményeket kapjon. A beruházásokat ily módon megkönnyíti az ügynökség, no meg a nagyvállalat szaktanácsai, oktató munkája. A kisvállalatok gyors létrejötte és megszűnése lehetővé teszi a termelés struktúrájának rugalmas átalakítását. A japán vállalatok többsége az „ernyőteória” szerint fejlődik: egyik tevékenységüknek a piaci igények miatt kényszerű, de céltudatos feladása után a kereslet szempontjából ígéretes terméket előállító kisvállalat felett a konszern „ernyőt nyit”. így adódhat elő, hogy például az egykor csak hangszereiről ismert Yamaha gyár neve később, az ernyő alá kerülő motorkerékpárokat gyártó üzemecske fejlesztését követően ma motorokat, újabban pedig sportszereket is fémjelez, s a cég töretlenül prosperál. Jól jár a Yamaha, de jól jár az üzemecske is, mert — miután a termelés a piaci igények alapján fejlődik —, a vállalkozás nyereségessé válik, hirtelen megugranak az alkalmazotti jövedelmek. Ahogyan azt a világon mindén érdekeltségi rendszer megkívánja, úgy a szigetországban is a nagyobb nyereségből fakad a nagyobb jövedelem. Különösképpen áll ez Japánra, ahol egyébként az azonos jellegű munkát végzők nagyjából azonos fizetést kapnak. A nyereségtől függően viszont — a legtöbb európai országtól eltérően — egy-egy ágazat, vagy vállalat bérszínvonala a többihez viszonyítva aránytalanul magas lehet. Részint az alapfizetés, de nem kevésbé az évenként járó „bonus”, magyarul — a 4—5 havi bérnek megfelelő — nyereségprémium miatt. így azután az éppen „sikeres” cikkeket gyártó nagyobb cégek portáján tolonganak az alvállalkozók, a külső sőt belső vállalkozó csoportok. Ha már bejutott a nagyvállalat ernyője alá, a kisvállalat — hacsak a piaci értékítélet „nem akarja” másként —, élvezheti a felette álló konszern védelmét. A függés kölcsönös, hiszen a konszern rá van utalva a kisvállalatokra, mert termékei részegységeinek zömét azok állítják elő. A Toyota autógyárnak például 140 közvetlen szállítója van, de ezek összesen 40 ezer alvállalkozóval állnak kapcsolatban. A gyárban már „csak” összeszerelik a kisvállalkozók portékáit. Egy brit gazdasági szaklap közlése alapján az ezernél több főt foglalkoztató japán vállalatok „függőségi rátája’’ átlagosan legkevesebb 30 százalék, de a Toyota függősége a „kicsiktől” 6Q százalékos. A japánok úgy vélik, náluk a kisvállalat szerepe ma is növekszik. Nemcsak azért, mert bizonyos esetekben így oldható meg gazdaságosan a termelés, hanem, mert a nagyvállalati összeszerelő tevékenység —, mivel a termelőfolyamatban ez egy technikailag viszonylag egyszerű fázist jelent — a teljes automatizálás, az „elrobotosítás” felé halad. Az így felszabaduló munkaerő nagy része várhatóan a „minden dolog bázisát” jelentő kisvállalatoknál „ülepedik le”, vagy a cégek szolgáltató- részlegei szívják majd fel, amelyek gyakorlatilag teljes egészében átvállalják a kis- és középvállalatok értékesítési gondjait. A kisvállalatoknak csak a szűkén vett termeléssel kell foglalkozniuk, ami a versenyképesség szempontjából nem éppen elhanyagolható tényező. S mert mindez még a viszonylag alacsony japán bérekkel is párosul, könnyen érthető a sziget- országi termékek versenyképessége a vil'í"',i',''on. Kövécs Gábor
