Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-06 / 4. szám
Népünk, nemzeti vagyonunk A neutronfegyver sajátos hidrogénbomba Polgári védelem *«IFÍ jm t'erm jfi&k' 1981. augusztus elején Reagan elnök utasítására az Egyesült Államokban megkezdték az úgynevezett fokozott sú- gárhatású töltet, vagy ahogy a köznyelvben elterjedt: a neutron- bomba sorozatgyártását. Az új tömeg- pusztító eszköz minden kétséget kizáróan az atomfegyverek közé sorolható, mivel alapvető megsemmisítő hatása, a neutronsugárzás, az atommagokban lejátszódó átalakulási folyamat terméke, diaoktív sugárforrásokká vál- A nagy energiájú neutron- hatnak, melyek súlyosan ká- sugárzás a könnyű atomok rosíthatják azt. nehezekké való egyesülésének (fúziójának) jellegzetes kísérőjelensége. A magegyesülésen alapuló atomfegyvert pedig hidrogénbombának nevezik. A „klasszikus” hidrogénbomba robbanásakor megjelenő energia pusztító hatása igen összetett. A megsemmisítő hatás döntő része (80—90 százaléka) a hagyományos robbanóanyagok robbanásakor is fellépő hőhatás, fényhatás és romboló lökéshullám, kisebb része (mindössze 10—20 százaléka) pedig az áthatoló suHordozóeszközök — hatásadatok Az amerikaiak a neutrontöltetet egyfelől a 112 km legnagyobb hatótávolságú, Lance típusú tüzérségi rakéta fejrészében, másfelől a 32 km lő- távolságú, 203 mm űrméi»tű ágyú lövedékében tervtfck célba juttatni. Mindkét hordozóeszköz harcászati jellegű tüzérségi íegyer. A jelenlegi neutrontöltet a nagyobb atomfegyverekhez gártós^jsgy^^sa^átos^ változa- képest kicsinek tekinthető. Romboló hatása „mindössze” 1 kilotonna TNT-nek, hagyományos robbanóanyagnak felel meg. Ez a mértékegység tulajdonképpen összehasonlító "hagyományos” Md^énbVm- ^Ä**““*«* ta, a neutronsugárzás, A neutrontöltet éppen a pusztító hatás összetevői arányának gyökeres megváltozásában jelent újdonságot a bához képest. Az új atomtól tét felrobbanásakor, a magegyesüléskor keletkező energia döntően nagyobb része atomtöltet romboló hatása hány tonna trinitrotoluon (röviden : TNT) robbanóanyagéval egyenlő. (így az 1 kilo(80-90 százaléka) neutronsu- tonna hatóerejű atomtöltet fel gárzás, s csak elenyészően kisebb része a klasszikus romboló hatás, a lökéshullám, a fényjelenség és a hőmérsékletnövekedés. robbantásakor éppen akkora a pusztító hatás, mintha 1 kilotonna = 1000 tonna trotil robbant volna fel.) Az 1 kilotonna „csak” huszadrésze az első, a klasszi- _ . , , , , kusnak tartott, 38 éve Hirosibajatos Sligárnafasok mára ledobott amerikai atombombáénak. A tömegpusztító A neutronsugárzós — a többi említett pusztító hatástól eltérően — kizárólag az élő szervezet, mindenekelőtt az ember ellen irányul. A pusztító hatás arányainak ilyenforma fegyverek iszonyatos hatása azonban ez esetben is felismerhető, hiszen a viszonylag „kis” hatóerejű töltet egy tüzérségi lövedékkel, vagy egy 1500 kg tömegű rakétával cél megváltoztatása tette minő- ba juttatható. Romboló hatá- ségileg új atomfegyverré a ne- sával megegyező mennyiségű, utrontöltetet. A neutronfegyver alapvető hatása a neutronsugárzás, az áthatoló sugárzás egyik fajtája, vagyis az atommagok semleges részecskéinek kiáramlása. Mivel a neutronoknak elektromos töltésük nincs, ezért az anyagokban való áthatolóképességük igen nagy, nagyobb, mint az áthatoló sugárzás többi fajtáié, az alfa-, béta- és a gamma-sugaraké. A neutronok, ellentétben az említett sugarakkal, csak az atomok magjaival lépnek kölcsönhatásba, melynek egyik formája az ütközés. A neutronokkal ütköző — a „meglökött” — atommagok ionizálják a környezetükben levő atomokat. Ha ez a folyamat az élő szervezetben megy végbe, akkor az ionizáció eredményeként roncsolódnak az élő szervezet sejtanyagai. A neutronok azonban nemcsak ütköznek az atommagokkal, hanem be Is hatolnak azokba. Ezt a jelenséget nevezik neutronbefogásnak, és ez hozza létre az anyagban a legjelentősebb változásokat. Ugyanis a neutronbefogás hatására az addig semlegesen viselkedő atommag radioaktív, sugárzó izotóppá alakul át. A neutronbefogásos atommag-reakció az élő szervezet szempontjából jelent különös veszélyt, mert. ha ezek a folyamatok az élő szervezetben mennek végbe, ezeknek termékei a szervezetbe beépült ratehát 1000 tonnányi hagyományos robbanóanyaggal töltött légibomba célba juttatásához 100 db, egyenként 10 tonna teherbíró képességű bombázó-repülőgépre volna szükség. Az új töltet pusztító hatását a következő adatok jellemzik. Az 1 kilotonna TNT egyenértékű neutrontöltet 100 m magasságban való felrobbanásakor a romboló hatás 70 méteres sugarú körön belül van. Azonban a 800 méteres sugarú körön belül tartózkodó személyek nagyfokú sugárbetegséget szenvednek, öt percen belül cselekvésképtelenné válnak, egy-két napon belül meghalnak. Az 1200 méteres sugarú körön belül tartózkodók jelentős része pedig egy-két hét alatt pusztul el. Vélt előnyök — valóságos lehetőségek Az amerikai katonai vezetés éppen a neutronsugárzás tulajdonságaival indokolja e fegyver rendszerbe állításának szükségességét. Ez a sajátos sugárzás ugyanis áthatol a fedezéken, nem véd ellene a harckocsi, sem az egyéb harcjárművek páncélzata. Éppen ezért az amerikai katonai körök meghatározott előnyöket várnak e fegyvernek az európai hadszíntéren való alkalmazásától. Azt feltételezik, hogy e töltet „kis” hatóereje miatt tömeges alkalmazása esetén sem lehet egy korlátlan atomháború kifejlődésének oka. Ugyanakkor az európai hadszíntéren való bevetése számukra nagy előnyt jelenthet, hiszen — szerintük — a szocialista országok oldalán túlsúlyban levő élő erőt. a páncélozott harcjárművek személyzetét fokozottan pusztítja, miközben kevés kárt tesz az épületekben és a harceszközökben. Ezek az érvek azonban mind haditechnikai, mind harcászati vonatkozásban meglehetősen sántítanak. Nem állja meg a helyét az amerikai katonai vezetésnek az az érvelése, hogy a jelenlegi változatban kétségkívül nem túl nagy romboló hatású, tehát harcászati jellegű neutronfegyver bevetése nem jelent különösebb veszélyt a korlátlan atomháború kifejlődése szempontjából. Ez az érv azért nem igaz, mert a neutronfegyver — viszonylag kis hatóereje ellenére is — atomfegyver, alkalmazásakor megfigyelhetők az atomtöltetek robbanása esetén fellépő jellegzetes kísérőjelenségek. Éppen ezért naivitás azt képzelni, hogy harci körülmények esetén mód nyílik majd elhatárolni: itt kis hatóerejű neutrontöltetet vetettek be, ott pedig klasszikus, vagy éppen hidrogénbombát dobtak le. Nem. A neutrontöltet robbanása esetén fellépő hatásokra a nukleáris töltet bevetésére illetékes parancsnok csak egyet tehet: olyan atomtöltet bevetésével válaszol, ami éppen a birtokában van —, s ez mindenképpen a korlátlan atomháború kifejlődéséhez vezet. Tételezzük fel, hogy —, amint ez az amerikai tömeg- gyártás beindulása nyomán .kétségtelenül várható — mindkét fél birtokában van neut- rontöltet. Ez esetben sem csökken a korlátlan atomháború kifejlődésének veszélye, hiszen lehetetlennek látszik az, hogy a két fél jó előre megegyezik: egy esetleges háborús konfliktusban a rendelkezésre álló atomfegyverek közül kizárólag a neutronfegyvert fogja alkalmazni. Az amerikai katonai szakértők kedvenc érvelése a neutrontöltet mellett, hogy azt csak a harcoló alakulatok ellen vetik be, s a polgári lakosság e fegyvertől nem károsodik. Ez az érvelés — a tények ismeretében — könnyen cáfolható. A korszerű 'harcászati elvek szerint a hadszíntér 1 négyzetkilométernyi területén mindössze 15—20 harcoló katona tevékenykedik. A nyugat-európai átlagos népsűrűség azonban négyzetkilométerenként 200—300 fő. Nyilvánvaló tehát, hogy a neutronfegyver bevetése mindenképpen jelentős pusztítást okozna a polgári lakosságban A hordozó is változhat Nyilvánvaló tehát, hogy a neutronfegyver célba juttatására más hordozóeszközök is A neutrontöltet nagy meny- szóba jöhetnek. Ismerve, hogy nyiségben való megjelenése az említett neutrontöltet tömés veszélyt is rejt magában, mege a jelenleg számításba Jelenleg még csak tüzérségi vett hordozóeszközök fajtájá- fegyverekből tervezik a beve- tói függően mindössze 90—206 tését, de a haditechnika törté- kg, könnyen belátható, hogye netéből jól ismert, hogy az töltet célba juttatására elvileg eredetileg egyfajta célba jut- alkalmasak a jelenleg ugyan- tató eszköz számára kifejlesz- csak a kifejlesztés végső stá- tett robbanótöltetet más esz- diumában levő nagy hatótá- közökkel is alkalmazták. Ügy volságú* robotrepülőgépek, hisszük, nincs jobb példa, Ezek alkalmazásának valószímint magáé az atomfegyveré. Az első atombombákat viszonylag alacsony sebességű repülőgépek számára fejlesztették ki. A mai, nagy horderejű nukleáris töltetek alapvető hordozóeszközeivé az interkontinentális és a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták váltak, amelyek átlagsebessége eléri a hang- sebesség húszszorosát. Ez mintegy negyvenszer nagyobb, mint az első atombomba hordozására alkalmas repülőgépeké. nűsége annál is inkább köny- nyen belátható, mert — a Afajfronteröte hm , -i -V; íjÉÉiÉnjj' szakirodalom szerint — találati pontosságuk igen pagy lesz (mindössze plusz-mínusz néhány tucat méter), s ilyen pontos célbaérkezés még e viszonylag kis hatóerejű töltet használatát is lehetővé teszi. Ugyancsak szóba jöhetnek —' hordozóként — az igen nagy, vagy közepes -hatótávolságú ballisztikus rakéták, hiszen ezek fejrészeiben — még „hagyományos” nukleáris töltetből is — akár tucatnyi is elhelyezhető. Ezekibe a fejrészekbe a jelenlegi neutrontöltetekből elvileg húsz-harminc darab Is beszerelhető. Felesleges fegyver Köztudott, hogy az amerikai neutrontölteteknél sokkal nagyobb hatóerejű atomfegyverek birtokában vannak az atomhatalmak, mégis ennek az újszerű atomfegyvernek a gyártására tett amerikai intézkedés világszerte nagy tiltakozást váltott ki. Ez azzal magyarázható, hogy a világ közvéleménye számára már nem titok, hogy a már meglevő atomfegyverek is sokszorosan elegendőek a földi élet teljes elpusztításához, ezért különösen értelmetlennek látják az atomfegyverek újabb változatai kifejlesztésére és tömeggyártására tett amerikai lépéseket. , ura imL'jA «dib# ionos üií ryrtÄifcip-- „ ..Ili...........*... E WLsM - T ......*.I. 1 a mjfronéombo rc*rréoh' m tárhatót learat* 2 ü netdfot'éomho hdobs eugcvftotm fonjéeée 3fl hcgfjtímcT^m atorrioMu táncé rMo romba A pusztító hatás vázlata 1. Beszámoltunk arrál, hogy a polgári védelem Salgótarjáni Kohászati Üzemének parancsnoksága gyakorlatot' ia-tatí a gyáron belül. Képünkön: Holles István, az egészségügyi szakasz parancsnoka törött kézsérülés ellátását mutatja be. 3. A műszaki-mentő alegység tag jai a védőfelszerelést veszik fel. A neutrontöltet sorozat- gyártására adott elnöki Utasítás csak egyféleképpen értékelhető. Ez az igen veszélyes lépés meghatározott részét képezi az amerikai kormányzat átfogó fegyverkezési programjának, melynek megváló-: sításával kívánják megbontani a két világrendszer közötti erőegyensúlyt, s megszerezni a katonai erőfölényt. Napjainkban azonban — ez már hosszú ideje nyilvánvaló — egy új fegyver megjelenése nem adhat tartós katonai előnyt az azt kifejlesztő ország számára. A két világ- rendszer között tudományostechnikai szinten is „erőegyensúly” van, és ha az imperialista agresszív körök új fegyvert .fejlesztenek ki, az ma már nem éri felkészületlenül a Szovjetuniót és szövetségeseit. Szentesi György mérnök alezredes
