Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-31 / 26. szám

A hét 3 kérdése Hogyan alakul a szovjet— jelentett. Sem Bonnban, sem viszont a Palesztina! Felsza- amerikal viszony a genfi ta- Párizsban nem mutatnak sok badítási Szervezet változatla- lálkozó után? hajlandóságot az amerikai nul nem elégednék meg egy „kemény vonal" követésére. Camp David-t értelmezésű Genfben majdnem nyolc így például abban sem, önkormányzattal, órán át tárgyalt egymással a hogy a madridi konferenciát A közel-keleti probléma­izovjet és az amerikai kül- abbahagyják, pedig Washing- körben új elem, hogy Muba- ügyminiszter. Találkozójuk tonban még ilyen elgondolás rak, aki a minap újra szov- egyik Szakaszában négyszem- is felmerült. Ami pedig a jet szakértőket hivatott meg közt vitatták meg a felme- Reagan-kormányzat által „a az asszuáni gát üzemelteté- rült kérdéseket. Négyszem- Lengyelországgal való szoli- séhez, egy, az olasz tévének közt — ez a diplomáciában daritás napján” szervezett adott nyilatkozatában kije- legtöbbször a tolmácsok jelen- óriási propagandaakciót ille- lentette; a Szovjetuniónak is létét is magában foglalja, de ti, az már jó előre ellenér- részt kell vennie a közel-ke- talán Gromikónak és Haig- zéseket váltott ki a nyugat- lett rendezésben, nek erre nem volt szüksége, európai közvéleményben. mivel a szovjet külügymi- Ki tud-e lábalni bajaiból niszternek idestova 45 éve (!)- Hogyan hat ki a közel-ke- a Közös Piac? munkanyelve az angol... 1037- leti helyzetre az ENSZ-köz­ben mór a washingtoni szov- gyűlés rendkívüli Ülésszaka? „Zsákutca", „süketek párbe- jet nagykövetségen szolgált. szódé” — egyre gyakrabban A háború idején ott volt Jal- A Biztonsági Tanács, amint hallanl-olvasni ilyen megáll­tában, majd Potsdamban a az várható volt, nem tudott pításokat a nyugat-európai világtörténelmi jelentőségű mit kezdeni a Golan-üggye!; gazdasági közösség, a „Tízek” szovjet—amerikai—angol az amerikai vétó megakadó- sajtójában arról, hogy a Kö- tárgyalásokon, azóta meg a lyozta, hogy a szíriai terület zös Piac különböző problé­szovjet—amerikai párbe- jogtalan bekebelezése miatt mái mindegyre megoldhatat­szédnek úgyszólván minden az ENSZ-nek ez az operatív lanok maradnak, fordulatát személyes részivé- döntésekre elsősorban híva- ■ „No" — azaz, „nem" — az vőként élte meg. (Haig — -az- tott szerve Izrael ellen tény- angol Lord Chrrington vála- amerlkai rossznyelvek szerint leges büntető intézkedéseket sza, amikor a közösség költ- — nem is tud olyan jól an- hozzon. Amikor arról hang- ségvetésének reformja Nagy­goiul, mint szovjet kollégá- zott el javaslat, hogy a dip- Britanniától változatlanul je­ja. A sajtó az óceán mindkét lomáciai patthelyzetben a lentős áldozatvállalást köve- oldalán szemére veti nyelvta- Biztonsági Tanács adja át a telne. „Non” —, azaz, „nem” ni hibáit, stílusbeli pongyo- szír panasz ügyét az ENSZ- — mondja a francia kormány, laságait...) közgyűlésnek, amely külön e amikor a közös piáéi mező­Gromiko mindenesetre vi- célra ül majd össze, akkor az gazdasági közös ármegállapí- lágosan és egyértelműen ki- USA (és a leghívebb szövet- tósról van szó. És így . to- fejtefte, hogy a Szovjetunió ségesének mutatkozó Nagy- vább... nem hajlandó Lengyelország- Britannia) már csak tartóz- A francia _olasz határon r ól tárgyalni és visszautasí- kodott a szavazástól. Minden- az olasz borszállítmányokat tóttá az amerikai beavatkozó- ki más a Biztonsági Tanács- borogatják ki, a francia—spa- si kísérleteket. Viszont az ban a rendkívüli közgyűlés nyoi határon az NSZK-ba egész világ szempontjából összehívása mellett adta le szánt saláta kerül az ország- döntő kérdésekre összpontosí- voksát. út árkába, jelezve, hogy hű­tött: a Szovjetunió kész már- Az ülésszak arra minden- lönösen a francia gazdák elé­ig tárgyalni a hadászati nuk- esetre jó lesz, hogy a világ gedetlenek a Közös Piaccal, leárls fegyverek korlátozásó- figyelmét ráirányítsa a Golan- A brüsszeli bizottság, a Kö­ról, holott az USA politikája fennsík annexiójára és arra zös Piac „kormánya”, átlag arra irányul, hogy akadó- az izraeli politikára, amely 9 százalékos áremelést java- lyozza e probléma megoldó- mindegyre új, meg új meg- eol. veNagy-Britannla megint sát mivel a tárgyalások meg- lepetóseket tartogat. Megle- se, amelynek «^válasza: „no!”; indításának kérdését össze- hét, hogy áprilisig, a aínai- Az angolok minél kisebb kapcsolja a lengyelországi félsziget kiürítésének terve- mérvűre szeretnék leszoríta- helyzet ^ alakulásával. (Az zett dátumáig még lesz egy- ni az áremelést, a legtöbb or- TJSA változatlanul a szükség- két váratlan izraeli lépés,.. szágban viszont a termelők állapot megszüntetését, az Haig amerikai külügymi- amellett* kardoskodnak, hogy internáltak szabadon enge- niszter számára sem volt kel- legalább 16 százalékos (!) dését és a lengyel kormány, lemes, hogy a jelek szerint emelésre van szükség. Azt a Szolidaritás meg az egyház hiába járt két héten belül mondják, hogy a gazdák re- közti tárgyalások megkezdé- kétszer is Jeruzsálemben: a áljövedelme az utolsó három sét sürgetU Begin-kormónyzat hajtha- évben 25 százalékkal csök­A genfi tárgyalások világ- tatlan a palesztin autonómia kent. ami veszélyezteti a visszhangjának középpontja- kérdésében. Azt csak szerény mezőgazdaságban szükséges ban az a felismerés áll, hogy közigazgatási könnyítések beruházásokat és növelni fog- a lengyel ügyben megmutat- formájában hajlandó elkép- ja a mezőgazdasági munka­kozó súlyos nézeteltérés el- zelni. Ez persze Egyiptom nélküliséget, lenére a két fél megállápo- számára is elfogadhatatlan. A munkanélküliségről ne- dott az eurostratégial fegyve- Mubarak (sokkal inkább, dig szinte nem is lenne sza- rek korlátozásáról Genfben-mint elődje, Szadat) az arab ^ad beszélni a Közös Pia­megindult kényes és bonyo- ügy, s így a palesztin érdé- con akárcsak az akasztott lult tárgyalássorozat folytató- kék védelmezőjeként akar ember házában a kötélről sában. A tény, hogy a Moszk- fellépni. Persze, a helyzetet sem. A tízmillió körül jár a va—Washington párbeszéd csak bonyolultabbá teszi, munkájukat vesztettek szó­nem szakadt meg, az USA hogy egyrészt két palesztin ma a Tízek” országaiban nyugat-európai szövetségesei polgármester Izrael elismeré- ” számára is megkönnyebbülést se mellett állt ki, másrészt Pálfy József Lengyel- országi helyzetkép A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak február közepén esedékes következő ülésén a párt erő­sítése, a társadalom bizalmá­nak visszaszerzése lesz a fő téma — közölte Kazimierz Barcikowski, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára egy poz- nani aktívaértekezleten. Mint elmondta, a KB-ülés áttekinti majd annak a programnak a megvalósítási módjait, ame­lyet a szejm e heti ülésén Wojciech Jaruzelski hadsereg- tábornok terjesztett elő, A legfelső pártvezetés tag­jainak a vidéki pártszerveze­tekkel való sorozatos találko­zói keretében tartott poznani gyűlésen Barcikowski beszélt a Lengyelországgal szembeni amerikai korlátozó intézke­désekről is. Ezek különösen az idei esztendő első felében okoznak majd nehézségeket, nyersanyag- és alkatrészhiány formájában. Washington *— mondotta — azért kezdett be­le ebbe a kampányba, mert így akarja támogatni a len­gyel ellenzéket, így akarja el­érni, amit a szükségállapot bevezetése előtt nem sikerült. Az Egyesült Államok eszköz­ként akarja használni Len­gyelországot saját világpoliti­kai játszmájában, amely az egész szocialista tábor ellen irányul. Az úgynevezett szankciók közepette kulcskérdés, hogy Lengyelország mielőbb képes legyen megállítani a termelés csökkenését. Erre — mondot­ta Barcikowski* — már az év első felében megvan az esély, a második fél évben pedig már javulhat is a helyzet. Re­ménykeltő, hogy a szénbá­nyászat teljesítménye hetek óta magas szinten van, s ha januárban sikerül terven fe­lül egymillió tonna szenet fel­színre hozni, az 80 millió dol­láros exportbevételhez jut­tatja az országot. A szükség­állapot nem veszi le a párt válláról sem a tegnapért, sem a máért, sem pedig a hol­napért viselt felelősséget. A szükségállapot csupán egy utolsó lehetőséget nyújt a pártnak, hogy felülvizsgálja hibáit, számba vegye igazi erő­it, rendezze sorait. A szükség- állapot lehetőséget teremt a pért számára ahhoz, hogy le­vonja a múlt tapasztalataiból eredő következtetéseket — hangsúlyozza Albin Siwak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja, a Zolnierz Wolnpsci szombati számában. A lengyel néphadsereg na­pilapjában megjelent cikkében Siwak sürgeti, hogy a LEMP mielőbb tegyen közzé egy nyilatkozatot, vagy kiáltványt, amely kifejezi, hogy a párt­nak célja és szándéka a munkásosztály augusztus (1980) utáni vívmányainak védelme- zése, az országban végbemenő demokratikus változások szo­cialista jellegének megőrzése. Iráni dilemma Iránban tíznapos rendez­vénysorozaton emlékeznek meg az iszlám .köztársaság ki­kiáltásának 3. évfordulójáról. Az Ünnepségek ma, azon a napon kezdődnek, amikor há­rom esztendeje hazatért száműzetéséből Khomeini aja- tollah, az iszlám köztársaság szellemi atyja. Irán vallási (és politikai) vezére az utóbbi időben több alkalommal is önmérsékletre és megfontoltságra intette honfitársait. Kijelentette, hogy az eddigi tisztogatások, kivég­zések jogosak voltak, hiszen az Iszlám állam támadói úgy­mond „nem is emberek”; a gazdasági nehézségek pedig az Irakkal vívott háborúval, a „szuperhatalmak által Iránra gyakorolt nyomással” és a for­radalmi helyzettel magyaráz­hatók. Az agg főpap megnyilatko­zásai részben Mohamed pró­féta születésnapja, részben pe­dig az Iszlám köztársaság győ­zelmének 3. évfordulója közül hangzottak el, s akár belpoli­tikai programnyilatkozatnak Is felfoghatók. Ebből aztán okkal-joggal adódik a kérdés, •vajon mit kell készpénznek venni az iráni vezető szavai­ból: a kérlelhetetlenség poli­tikájának a folytatását, avagy a mérsékletét? Nyilvánvaló, hogy a teherá- nl vezetés szeretne nyugalmat teremteni az országban, s en­nek érdekében az iszlám rend­szer mérsékeltebb ellenzéké­vel hajlandó lenne bizonyos kompromisszumra. A Khomei­ni utódjaként emlegetett aja- tollah, Montazeri például már az ősszel óvta a hatóságokat a túlkapásoktól, burkoltan el­ítélte a statárium! gyorsaság­gal hozott, s ekként a bűnös­séget nem túlzottan bizonyító ítéleteket, a kivégzéseket. Az­tán éppen a próféta születés­napján családtagjaik megláto­gathatták, a teheráni börtönök­ben fogva tartott hozzá tartozó­ikat, sőt nemrégiben pár száz politikai elítélt amnesztiát is kapott. Ugyanakkor az iráni hír­közlő szervek változatlanul szinte naponta számolnak be kivégzésekről, s nemrég a kormánykörökhöz közel álló Kayhan című lap hevesen ki­rohant az iráni kommunisták pártja, a Tudeh ellen. Ez ács­nál inkább figyelemre méltó, mert a Tudeh, amely támo­gatja a Khomeini-rendszer antiimperialista vonalát, nem tartozott az elmúlt hónapok leszámolásainak céltáblái kö­zé. Sokan úgy vélik, hogy az ország gazdasági helyzete készteti enyhültebb belpoliti­kára Teheránt. Kétségtelen tény; az 1982. február 11-én hároméves iszlám köztársaság veszedelmes gazdasági bajok­kal birkózik. Ma már nem csupán a munkanélküliség, a pangó termelés, az áremelke­dés szerepel a problémák kö­zött, hanem a fizetésképtelen­ség is. Márpedig Irán a la­kosság ellátásához nélkülöz­hetetlen cikkek jelentős ré­szét importálni kényszerül, s a külföldi „bevásárlásokhoz” valuta kéne, különben egy Idő után élelmiszerrel is ne­héz lesz ellátni az országot. Az egyetlen bevételi forrás, az olaj, amelynek kivitele azonban csupán a fele a há­ború előtti szintnek, Így tör­ténhetett meg az a fantasz­tikus dolog, hogy Irín. az olaiország, pár éve még a világ második olajexportálója, az egvkor hatalmas valuta­tartalékok birtokosa, nyugati bankokhoz fordult 100 millió dolláros kölcsönért. Tény, hogy az ilyen szorult helyzet megbékélésre ösztönöz. Hiszen a teheráni vezetés ne­héz kétfrontos harcot vív: egyrészt a hatalom elleni lá­zadókkal küzd (ezek skálája a mudzsahedlnektől a nemze­tiségi felkelőkig terjed), más­részt vért, energiát, erőt emésztő háborút folytat a szomszédos Irakkal. Ezek a körülmények indokolják mos­tanság a mértékletességet (gé­rő és hirdető nyilatkozatokat. Az engesztelhetetlenség szóza­tai viszont az uralkodó ke­mény iszlám vonal alapvető változatlanságát mutatják. Elbillen-e a mérleg nyelve valamelyik irányba? — vető­dik fel Ismét gyakran a kér­dés. S ha igen, merre? Na­gyon nehéz elképzelni ugyan­is, hogy a fundamentalisták látványosan megbékéljenek az eddigi tűzzel-vassal Irtott, s az ugyancsak minden eszköz­zel támadó-védekező ellen­zékkel, Mint ahogy az is’ el­képzelhetetlen, hogy elfogad­ható béke szülessen Irdk és Irán között. Ésszerű kompro­misszumok kellenének, de azokra még a hajlandóság is nehezen érlelődik, A „meg­fontolt mérséklet” politikáját az ország kétségte'enül ne­héz helyzete Is csak lassan kényszerítheti ki. (avar) Gazdaságpolitikai pártnapok Nógrád megyében Februárban gazdaságpolitikai pártnapokat szerveznek a megyében tevékenykedő pártalapszervezetek. amelyeken időszerű gazdaságpolitikai kérdéseket vitatnak meg. A pártnapok rendjét, idejét és előadóit hetente közreadjuk P NÓGRÁD-ban. Február Is Karancslapujtői tsz, Karancslapujtő 15 óra, előadó: Gergely Sándor. Február 9: Etes, 17 óra, előadó: Kovács Tibor. Balassagyarmat, rendőrkapitányság, 14 óra, előadó; dr. Petrlk János, Nóg- rádsáp, 14 óra, előadó: Demus István. Február 3: Agrofil, 14.30 óra, előadó: Telek Imre, Tiribes-akna- üzem; 14.30 óra, előadó; Laczkó István. Ménkez-ak- naüzem, 14,30 óra, előadói Zsuffa Miklós, Nágráűmefyer« tsz, 16 óra, előadó; dr. Mező Imre, Borsosberényi Állami Gazdaság, 13 óra, előadó; Szabó György. Február 4; Salgótarján KGVV-lroda, 14 óra, előadó; dr, Farkas Zoltán, Szorospatak-aknaüzem, 6,30 óra, előadó; Mák«« Nándor, Nógrádi Szénbányák külfejtés, 7 óra, előadó; Ba- zsalya Gyula, Balassagyarmat, Fémipari Vállalat, 14 óra, előadó: Zsidai László, Nagyoroszi, 15 óra, előadó: Fábrí István. Február S: örhalom, 16 óra, előadó: Béres István. Nógrádmegyer, ipari szövetkezet, 14 éra, előadó: Bogárdi László, Vizslás, ITKKÜ, 14 óra, előadó: Takács István. Egyháiasgerge, 11 óra, előadót Pópity József, Karancssági tsz, 17 óra, előadó: Lonsták Vilmos. Munkásör-egységgyűlések (Folytató* 02 |. oldalról) sen, még jobb eredmények el­érésére törekedve a dolgozó népünk iránti elkötelezettség­gel, becsületes helytállással, áldozatoktól sem visszariadva dolgozunk nagy és közös ügyünk, a fejlett szocialista társadalom építésén, szép ha­zánk, a Magyar Népköztársa­ság nyugodt, kiegyensúlyo­zott viszonyainak megvédé­sén, oltalmazásán. Munkásőr- barátai oknak, elvtársadnknak kívánok a Magyar Népköztár­saság Minisztertanácsa kép­viseletében és a Belügyminisz­térium vezetése és teljes sze­mélyi állománya, valamint a magam nevében politikád és szakmai munkájukhoz, a mun­kásőrség előtt áldó nagyszerű célok és feladatok eredményes végrehajtásához további ' si­kereket, jó erőt, egészséget, a magánéletükben sok boldog ságot) és elégedettséget — je­lentette ki a belügyminiszter helyettese, Köszöntötte az ünnepi egy- séggyfllést Ján Mikulás, a csehszlovákiai nagykürtösi járási pártbizottság első • tit­kára, a járási népi milícia pa­rancsnoka, majd ajándékot adott át a zászlóalj személyi állományának. Köszöntötte a zászlóalj személyi állomá­nyát Vincze Zoltán határőr ez­redes, a fegyveres testületek, Géczy Imre, a városi pártbi­zottság tagja, a Magyar Ká­bel Művek balassagyarmati gyára igazgatója, a város és járás gazdasági vezetői nevé­ben. Parancsok ismertetésére is sor került, majd Skoda Ferenc, Forgó Imre, Péter Balázs és Mibálka Jenő, a zászlóalj pa­rancsnoka a munkásőrségben végzett kiemelkedő munkájuk után kitüntetéseket, elisme­réseket, a szocialista verspny- mozgalomban elért eredmé­nyek alapján kiváló parancs­nok, kiváló munkásőr, vala­mint a kollektív teljesítmény után vándorzászlót és «útleve­leket adtak át a személyi ál­lomány legjobbjainak. Veres Márton alapító tag köszöntötte az egységgyűlés. KISZ-esek és úttörők virá­gokkal kedveskedtek a zászló- aljnak. Az ünnepélyes esküté­ted után Tóth Lajos-tartalék- állományba vonuló munkás- őr átadta fegyverét Pén­ze* Gyula újonnan esküt tett mumkésőrnek, Ünnepi műsort« is sor ke­rült, amelyen a balassagyar­mati művelődési központ és a Magyar Kábel Müvek kiváló címmel kitüntetett férfikó­rus : Vett részt. Az ünnepi egységgyűlés után a munkásőrök képvise­lői elhelyezték a kegyelet vi­rágait a balassagyarmati szov­jet emlékmű és a névadó Far­kas Pál síremlékénél. ☆ Rétságon s művelődési központban szombaton délután 3 órakor feszes vigyázban hallgatta az egység a parancs­nok jelentését. Az ünnepélyes jubileumi egységgyűlésen Je­len volt Devoslcs Miklós, a megyei tanács elnöke. Robotka János, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese. A jelentés meghallgatása után dr. Varga József, az MSZMP Rétsági járási Bi­zottságának első titkára be­szédében a közelmúlt törté­netét, a munkásőrség meg­alakulása óta eltelt negyed­század eseményeit elevenítet­te fel. A pórt huszonöt évvel ezelőtti hívó szava ebben a járásban is tettre serkentet­te a munkásokat, a paraszto­kat, az értelmiségieket. A megalakult szakasz, kiegé­szülve a diósjenői önkénte­sek fegyveres csoportjával 1958. május l-ón Dózsa György nevét a zászlajára tűzve ön­álló századként tevékenyke- i dett tovább. Négyen ma is • szolgálatot teljesítenek a hét egykori alapító közül. Az ünnepi egeménv szóno­ka ezután a század elmúlt évi munkáját értékelte, kiemelve, ; hogy a munkásőrök a szolgá­lat feszes ellátása mellett munkahelyükön is példamu­tatóan helytálltak. A jubile­um alkalmából a párt járási bizottsága elismeréseképpen szalagot kötött az egység zászlajára, A párt járási bi- zottságának első titkára után a fegyveres testületek nevé­ben Mab ács Mihály, a járási rendőrkapitányság vezetője tolmácsolta a iókívánssgokat maid ifiahh Srám András, a titkára köszöntötte a munka­söröket. A rétsági járás gaz­dasági egységeinek üdvözle­tét Fábrí István, a Romhónyi Építési Kerámiagyár igazga­tója adta át az ünnepeitek­nek. Ebből az ünnepi alkalomból nyújtották át a Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fo­kozatát Faullnyl Jánosnak, ezüst fokozatát Sagyibó Já­nosnak, huszonöt éves szolgá­latért járó szolgálati érdemér­met az alapítók közül id. - Csáthy Albertnak, Nyíri Sán­dornak, Kovács Tibornak és id. Paczek Pálnak. Emlékjel­vényt Verebes József. Varga Mihály és Rácz István ka­pott. A Kiváló munkásőr cí­met heten érdemelték ki. Vándorzászlót kaptak a leg­jobb alegységek. Szépek vol­tak a jubileumi egységgyűlé­sen az eskütétel pillanatai. Heten tettek hitet az önkén­tes fegyveres szolgálat mel­lett. A leszerelő munkásőrök nevében Sass István adta át fegyverét Molnár István es­küt tett munkásőrnek. Balázs Sándor, az eavság parancsnoka emelkedett szó­lásra, Búcsúzott, hiszen to­vább! teendőit magasahh hg. osztásban végzi, A munkásőr­ség országos parancsnoka Ká­ba! 7oltánt. nevezte ki as. önálló század élére. Szöveg: nWftMoirí ’Zoltán Somogyvári László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom