Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-29 / 24. szám

II háttéripar fejlesztéséről tárgyalt az országgyűlés Ipari bizottsága r Császár Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Miközben a magyar ipar magas színvonalú, korszerű ter­mékek előállítására képes, teljesítményének, versenyképes­ségének növelését gyakran az e gyártmányokhoz szüksé­ges szerszámok, alkatrészek, részegységek, félkészáruk hiá­nya, illetve beszerzésük nehézkessége gátolja. Mind sürge­tőbb tehát azoknak a termelési lehetőségeknek a bővítése, amelyek a végtermékekbe beépülő értékek megteremtését szolgálják. Erről tárgyait csütörtöki ülésén az országgyűlés Ipari bizottsága. A parlamentben, Gorjanc Ignác elnökleté­vel megtartott tanácskozáson a kormányzatnak a háttéripar fejlesztésére tett intézkedéseiről tájékozódtak a képviselők. Szétaprózott szerkezet Juhász Adám államtitkár beszámolójában arról szólt, hogy a háttéripar teljesítőké­pességével kapcsolatos gon­dok egyik alapvető oka gazda­ságunk túlzottan szerteágazó, szétaprózott termékszerkeze­te, a sokféle gyártmány ugyan­is még többféle szerszám, al­katrész felhasználását teszi szükségessé. Jól jelzi e szer­kezet viszonylag06 elmaradott­ságát, hogy amíg a tőkésorszá­gokból származó gépimpor­tunk több mint felét alkatré­sze^ teszik ki, az ezekbe az államokba irányuló kivite­liünk alkatrészhámyada csu­pán 14 százalék. Annál is in­kább kedvezőtlen ez az „egyen­leg”, mivel a cégek világszer­te sorra használják ki az al­katrészgyártásban rejlő elő­nyöket, felismerve, hogy sok­szor gazdaságosabban lehet e cikkeket értékesíteni, mint a késztermékeket. S Magyaror­szágra szinte hatványozottan érvényes ez, hiszen a rész­egységek piacán a jelenlegi világgazdasági helyzetben sem versenyzünk olyan hát­ránnyal, mint amikor a pati­nás márkájú, világszerte is­mert gyártók készáruival kell fölvenni a küzdelmet. Juhász Adám rámutatott, hogy ugyan­akkor a fejlődés másik alap­vető követelménye az Itthoni piac „becsületének” helyre- állítása, vonzerejének növe­lése. Arra kell ösztönözni vál­lalatainkat —, s ezt szolgálja a jelenlegi háttéripart árak módosítása is —, hogy előbb az itthoni megrendelőiket szolgálják ki, s csak fennma­radó kapacitásukkal vegyék célba a külpiacot. Növekvő szerep A háttéripar fejlesztésének kulcskérdése, hogy a hazai üzemek részben megteremt­sék, részben pedig felkutassák a már meglevő, ám nem kel­lően kihasznált lehetőségeiket az e körbe tartozó termékek előállításának bővítésére. Ezért az eddigieknél több vál­lalatnak szükséges kapcsolód­nia e munkába, elsősorban koi“_»ráclós kapcsolataik erő­sítésével, az együttműködés­ben rejlő előnyök mind telje­sebb kiaknázásával. Növekvő szerep hárul mind­ebben a szocialista gazdálko­dás egyéb szervezeteire — az ipari és mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekre, esetleg AFÉSZ-ekre —, s nem utolsó­sorban az új kisvállalkozási formákra is. Különös jelentő­sége van a nagyvállalatok és a kisüzemek közötti kapcso­latrendszer szorosabbra fűzé­sének, hiszen, ha egy gyáróri­ás hiányzó alkatrészeit egy termelőszövetkezettel készít­teti el —, akár úgy, hogy kor­szerű gépeit is rendelkezésre bocsátja ehhez —. akkor rész­ben ott hoznak léire új kapa­citást, ahol szabad munkaerő is van, részben pedig e kis mflhe’yekben is magas szín­vonalon, termelékenyen dol­gozhatnak. Ma még ritka, ám az előrelépéshez kívánatos modell tehát: állami vállalatok a termelési rendszer-gazda szerepét vállalva gyűjtenek maguk köré kisebb szövetke­zeteket, gazdálkodó egysége­ket. Az államtitkári beszámoló­ból kitűnt: annak is meg kell teremteni a feltételeit, hogy a szerszámok, alkatrészek Iránti Igény és a lehetséges gyártó megismerje egymást, találkozzék. Az információs rendszer elégtelensége is oka annak, hogy sok nagyüzem kényszerűségből a filléres csavaroktól a csomagolóanya­gig mindent maga gyárt, part­ner híján. Az Ipari Miniszté­rium több irányú tájékozta­tási lánc kiépítését ennek alapjaként egy központi Infor­mációs szolgáltatás megszer­vezését véld szükségesnek, amely a tőkésországokból ér­kező, s esetleg helyettesíthe­tő háttéripari termékekről tu­dósítaná a vállalkozókedvű üzemeket. Emellett az OKISZ és a TÓT*is mind több felada­tot vállal a partnerek közve­títéséből, s várhatóan létjogo­sultságuk lesz ilyen céllal szerveződő ügynöki kisvállal­kozásoknak is. A vitáiban felszólaló képvi­selők megerősítették az elő­terjesztésben vázolt Intézke­dések szükségességét: az elő­relépés érdekéiben tervezett, Illetve részben már megvaló­sított árképzési, hltelpdMtikai változtatásokat, a gyártmány­fejlesztésre fordítható nagy­arányú központi támogatást. A fejlesztési program bizo­nyos kedvező jelel már érzé­kelhetők — állapították meg —, ám a folyamatnak csak a kezdetén tart az Ipar. Gajdos Ferenc (Budapest, 43 vk), ar­ra figyelmeztetett, hogy a szerszámigényes iparágaink mai gondjai sok egyéb mel­lett a szerszámkészítő szak­ma rangjának megbecsülésé­nek csökkenésében is keresen­dők. Ezek a munkások az át­lagosnál nehezebb, sokrétűbb tudást igénylő feladatokat vé­geznek el. elismerésüknek is arányban kell tehát állnia ev­vel. Antal Imre (Pest m., 19. vk.) tovább bővítette a kört: jó minőségű öntödei és ko­vácsoltvas-termékek gyártá­sához jó szakmunkások is kel­lenek, s éppen belőlük van egyre kevesebb — mondta. Elmaradt kellékgyártás Alig akad utánpótlás az em­bert próbáló, három műsza­kos munkára, s az ebben az ágazatban . dolgozó vállalta­tok alacsony nyereséghánya­da gátolja az ösztönzést. Több képviselő egy-egy ipar­ág sajátos gondjait tette szó­vá. Bíró Miklós (Szabolcs- Szatmár m., 11. vk.) tanulsá­gos példával szolgált arra. hogy a felkészületlen, nem kellően átgondolt termékszer­kezet-váltás tovább növelhe­ti a hiányzó alkatrészek szá­mát. Üzemében a szemüveg­lencse-gyártás egyik fontos kelléke ,az ékszíj fogyott el, mivel a nagyvállalat megszün­tette a szállítást, s az új gaz­da, egy tsz még nem látott hoz­zá. Tollár József (Zala m„ 6 Doziert kiszabadították James Lee Doziert, az Qlasz­országban elrabolt amerikai NATO-tábornokot csütörtökön délelőtt kiszabadították. A hírt a nyomozást irányító Gas­pare de Francisci rendőrpre­fektus jelentette be. A római rádió közlése szerint a de­cember 17-én elrabolt tábor­nokot Padovában tartották fogva és rajtaütésszerűen sza­badították ki a nyomozásban részt vevő különleges oszta­gok. A helyszínen letartóztat­tak öt terroristát. Sebesülés nem történt. (MTI) vk.) szerint bútoriparunk Is magával cipeli a hozzá kap­csolódó kellókgyártás elmara­dottságának gondjait, hiszen példáiul ma sem kielégítő a szövetek minősége, választé­ka. Ebben az ágazatban is nagy szükség lenne egy, a gyártmányfejlesztést kézben tartó háttéripari vállalatra, amely szellemi tőkéjét kama­toztatva műszaki segítséget adna a sokféle alkatrészt gyártó kisszövetkezeteknek. Csak a termékek jellege más, a helyzet hasonló a gyógy­szeriparban is — mutatott rá Láng Tibor (Budapest, 50. vk.). Gyáraink — egyébként való­ban világszínvonalú — készít­ményei gyakran mégsem olyan értékesek, mert drága import- alapanyagok felhasználásával készülnék, hazai termelők hiá­nyában. A tünetek sorát gya­rapította Hargitai Ágnes (Bor­sod m., 8. vk.), aki elmondta: megfelelő műszaki informáci­ók híján néha dollárért vásá­rolt, ugyanakkor nem is a leg­megfelelőbb alkatrészt sze­reznek be az üzemek, valamint Jávorkai István (Komárom m., 2. vk.), aki arról számolt be, hogy erőfordult az is: saját termékeinket külföldről drá­gábban vásároltuk vissza. A KGST-ben Fock Jenő (Győr-Sopron m., S. vk.) a KGST-n belüli koo­perációban és szakosodásban rejlő lehetőségeket elemezte. Eddig is felesleges „fényűzés” volt,' s ma egyre inkább azzá válik, hogy egy sor szocialis­ta ország gyártja ugyanazokat a gépeket, vásárol meg egy­idejűleg nyugati licenceket, sok energiát pazarolva, s né­ha egymást Is gyengítve ezzel, valóra kell tehát váltani az immár egy évtizedes KGST- határozatot az alkatrész- és részegységgyártási együttmű­ködés fejlesztésére. Ez egyben határozott és eredményes vá­laszt jelenthet arra a nyomás­ra is, amely a világpolitikai helyzettel összefüggésben mind jobban nehezedik nap­jainkban a szocialista orszá­gokra. Szólt a közvetlen vállalati kapcsolatok bővítésének fon­tosságéról is, utalva arra, hogy mind gyümölcsözőbb együttműködést alakítottunk W például szovjet és NDK- bell partnerekkel. Többen foglalkoztak a job­ban ösztönző érdekeltségi rendszer kialakításának szük­ségességével, Gorjanc Ignác például arra hívta fei a figyel­met: azoknak is jusson vala­mi a tőkésex port-szállítások előnyeiből, akik csak az alkat­részeket adják a külföldre ke­rülő termékhez. A tanácsko­zás Juhász Adám válaszát kö­vetően Stadinger Istvánnak, a bizottság titkárának zársza­vával fejeződött be. KGST Válaszok a kor kérdéseire Nem ünnepélyes események a KGST különböző szerveinek tanácskozásai. A szocialista gazdasági integrációs szervezet intézményéinek és bizottságai­nak üléseire terv szerint ke­rül sor — általában előre tisz­tázott a napired is. így volt ez a végrehajtó bizottság mostani 102. ülésén is, ahol a kormányok állandó képvise­lői, miniszterelnök-helyette­sek, miniszterek vettek részt. Az ülésszakon Marjai József, hazánk képviselője elnökölt. A mostani 'munkatanácsko­zás után fontos politikai nyi­latkozatot is közzétettek. A résztvevők elítélték a NATO- nak a lengyel ügyekbe való beavatkozását, s egyben biz­tosították Lengyelországot, hogy a szocialista országok folytatják gazdasági támoga­tásukat. Ennek a döntésnek a jelentősége hatalmas: ma Lengyelország mindennnapi élete, iparának működése el- képzelhetelen a KGST-orszá- gokból, elsősorban a Szovjet­unióból érkező szállítmányok nélkül, a lengyel gazdaság szá­mára létfontosságúak ezen országok megrendelései is. Lengyelország ügye valami­lyen módon érintette a többi napirendi pontot is. A KGST VB ugyanis olyan határozato­kat hozott, amelyek a szocia­lista gazdasági közösség sok­oldalú s egyben független fej­lesztését szolgálják. Így most ismételten szó volt az elektro­nikai ipar közös fejlesztéséről, a mikroelektronikai alkatrész- gyártás ipari bázisának közös kialakításáról. Köztudott, hogy ez az ágazat az ipar általá­nos fejlődésének a meghatáro-, zója. Nem véletlen, hogy a fej­lett tőkésországok, az Egye­sült Államok éppen ezekre a termékekre, illetve eljárások­ra, technológiákra akarnak embargót'kimondani. Az európai KGST-országok többsége közel azonos gazda­sági szinten van. A munka termelékenységének növelése, az intenzív fejlesztés égető kö­vetelmény. Az, hogy most lé­péseket tesznek az ipari ro­botok közös fejlesztésére és gyártására, nemcsak a hagyo­mányos kézi munka arányá­nak csökkentését jelenti. Az NDK-ban nagy erővel folyik a „robotprogram", hasonló lépésekre készülnek a Szovjet­unióban és Csehszlovákiában, s hazánkban is gyártanak már ilyen berendezéseket. A közös tevékenység fokozott eredmé­nyeket hozhat e téren. Az ülésen számos más gép­ipart ágazat közös fejlesztésé­ről volt szó. Előirányozták fémfeldolgozó szerszámgépek, Munkában a KGST Végrehajtó Bizottságinak 102. ülése baégólntézkedésével” a kor­szerű csőfektető gépek szov­jetunióbeli exportját tiltotta meg!) A tanácskozáson most is mint már több más alkalom­mal, szó volt az élelmiszer- termelés problémáiról, közös fejlesztésének lehetőségeiről. Fontos ügy ez, hiszen nem ti­tok: több KGST-ország gon­dokkal küszködik e téren, s még a fejlett iparral rendel­kezők is élelmiszer-importra szorulnak. Több helyen prob­lémát jelent a húsellátás, il­letve a takarmány biztosítá­sa. Ezért igen fontos az a dön­tés, hogy javítják a tapaszta­latcserét, a -legjobb eredmé­nyek szervezett ismertetését és alkalmazásának bevezetését. Az élelmiszeripart kiváló mi­nőségű alapanyaggal kívánják ellátni. A moszkvai ülésszakon elhangzott: ha a tagállamok­ban például a cukorrépa és a cukornád cukortartalmát egy százalékkal növelik, akkor minden új beruházás nélkül, mintegy másfél millió tonná­val több cukrot lehet előállí­tani. A mezőgazdaság egészét illetően úgy határoztak a kor­mányok képviselői, hogy ja­vítják a gépellátást, a hűtő- és csomagolókapacitást is. A jelenlegi világgazdasági helyzetben a sokoldalú és köl­csönösen előnyös együttműkö­dés fejlesztése valamennyi KGST-ország számára igen fontos. Támaszt jelent a tő­kés világpiacon végbemenő válsággal, a hátrányos meg­különböztetésekkel szemben. Ugyanakkor nem jelent elzár­kózást a világgazdaságtól, éppenséggel bővíti a kölcsö­nösen előnyös gazdasági kap­csolatok lehetőségét a tőkés­országokkal, a fejlődő világ­gal. M. G. Marjai József miniszterelnök- helyettes, hazánk képviselője beszél a tanácskozáson öntödei berendezések, présko­vács gépek távlati konstrukci­óinak közös erővel való fej­lesztését, hangsúlyozták a kor­szerű, komplex gépelemek, vil­lamosmotorok közös gyártásá­nak és fejlesztésének szüksé­gességét. Ezen az ülésszakon határozatot hoztak azoknak a különleges gépeknek a kö­zös fejlesztésére és gyártására, amelyek a külszíni bányászat­hoz, illetve a különböző cső­vezetékekhez • szükségesek. Egyrészt az energiatermelés meglevő tartalékainak teljes kihasználása miatt, másrészt a távoli szovjetunióbeli lelőhe­lyek kincseinek szállításához van erre szükség. (Nem feles­leges emlékezni arra, hogy Re­agan amerikai elnök első „em­NÖGRÁD - 1982. január 29., péntek Genfi mérleg Gromiko szovjet és Haig amerikai külügyminiszter gen­fi találkozóját, ha nem is vezetett konkrét megállapodá­sokhoz, látványos frontáttöréshez, mindkét részről szüksé­gesnek és hasznosnak nevezték. „Bár nincs előzetesen egyeztetett napirendünk a talál­kozóra, megvitatást igénylő kérdésekben úgy vélem, nincs és nem -is lesz hiány” — nyilatkozta érkezésekor a genfi repülőtéren a szovjet külügyminiszter. Kijelentésének iga­zát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy partnerével két fordulóban, csaknem nyolc órán keresztül vitatták meg a szovjet—amerikai kapcsolatok és a nemzetközi élet leg­időszerűbbkérdéseit, a fegyverzetkorlátozások problémáitól kezdve a Közel-Keleten, Afrika déli részén, Ázsiában és a világ más térségeiben kialakult helyzetig. Szovjet részről, mint az a korábbi nyilatkozatokból, sajtómegnyilvánulásokból már eleve világossá vált, a világ további sorsát nagymértékben meghatározó, a fegyverkezé­si hajsza, s mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés megfé­kezésével, a béke megszilárdításával kapcsolatos kérdésekre helyezték ■ a fő hangsúlyt. Ezek megvitatása során megálla­podás született arról, hogy Genfben tovább folytatódnak a múlt év novemberében megkezdett, az európai közép-ható­távolságú nukleáris fegyverek csökkentésével kapcsolatos szovjet—amerikai tárgyalások. Megállapítást nyert ugyan­akkor, hogy e kérdésben még mindig jelentős véleménykü­lönbségek vannak a két fél között. Nem sikerült egyetér­tésre jutni a stratégiai fegyverek korlátozásáról folvtatott. amerikai részről zátonyra futtatott tárgyalások, a SALT- folyamat felújításáról. Moszkvában hangsúlyozzák, hogy ezért minden felelősség az Egyesült Államokat terheli. A külügyminiszteri találkozón ugyanis bebizonyosodott, hogy az Egvesíilt Államok egvelöre nem akar tárgyalásokat foly­tatni erről a rendkívül fontos kérdésről. Ami a Szovjetuni­ót illeti, kész arra — mondotta Gromiko Genfben —, hogy bármikor újrakezdje a megbeszéléseket. Mint azt a szovjet vezetők többször is nyomatékosan aláhúzták, a Szovjetunió nem támaszt semmiféle előzetes feltételt, csupán ahhoz ragaszkodik, hogy az újrakezdett megbeszélések során.meg­őrizzék mindazokat a pozitivumokat, eredményeket, amelye­ket a korábbi SALT-tárgyalások folyamán elértek. Mint az előzetes amerikai nyilatkozatok alapján várha­tó volt, Haig külügyminiszter felvetette a megbeszéléseken Lengyelország, az ottani szükségállapot bevezetéséért — washingtoni vélemények szerint — viselt állítólagos szov­jet felelősség kérdését is. Tette ezt Haig annak ellenére, hogy szovjet részről korábban már több ízben határozottan kijelentették: a Lengyelországban történteket a Szovjetunió kizárólag a Lengyel Népköztársaság belügyének tekinti, s erről egyetlen harmadik országgal, így az Egyesült Álla­mokkal sem kíván tárgyalásokat folytatni. Andrej Gromiko ismét nyomatékosan hangsúlyozta azt is, hogy — más or­szágokhoz hasonlóan — az Egyesült Államoknak sincs joga beavatkozni a lengyel belügyekbe. Moszkvában egyértelmű­en azt tartják, hogy. ha az USA hangos szovjetellenes pro­pagandakampányának igazolására, a nemzetközi légkör ron­tására használja fél a lengyelországi eseményeket, akkor ezzel önmagának is legalább akkora kárt okoz, mint a tá­madni kívánt félnek. A sajtójelentésekből, a külügyminiszteri megbeszélést ér­tékelő kommentárokból kitűnik, hogy egymástól igen elté­rően vélekedik a két ország a világ más térségeiben, a Kö­zel-Keleten, Dél-Afrikában, Ázsiában kialakult helyzetről is. \ • A szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóval kap­csolatban nem igazolódtak be azok a nemzetközi sajtó Által korábban hangoztatott jóslatok, hogy a külügyminiszteri ta­lálkozó rövid és formális lesz. Gromiko és Haig kimerítő eszmecseréjén áttekintett szinte minden, a két fél, a kelet és a nyugat számára egyaránt fontos kérdést. Ha a nézetel­térések nem is enyhültek, az a jelenlegi kiélezett, feszült nemzetközi helyzetben már önmagában is figyelemre méltó eredmény, hogy a párbeszéd folytatódott a Szovjetunió és az USA között. ?S3ekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom