Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-26 / 21. szám

KonzoJfáció Felelősség a potitílca alakításában A lakóterületi — körzeti pártszervezetek növekvő szerepéről és feladatairól Űj társadalmi rendszer születik Az átlagéletkor meghosszab- rültekintően kell elemeznünk bodása örvendetes jelenség, a sajátosságaikat. Alaposabban fejlődés tünete és eredménye, kell látnunk és láttatnunk fe- de természetesen általa az lelősségüket a politika alaki- egész társadalom életében tásában, elfogadtatásában és bizonyos értelemben és fokig végrehajtásában, új helyzet' áll elő. Miftd több Megnőtt ezekben az alapszer- lesz abszolút értelemben, s vezetékben a párttagok szá- a társadalmon belüli nemze- ma, s megnőtt az ott össze- dékek arányát tekintve is gyűlt politikai tapasztalat, tu- azok száma, akik aktív dolgo- dás, képesség, cselekvőkészség zóéveiket letöltve, még jó is. erőben, egészségben, sokáig Sajátosságuk ezeknek az élnek. A nyugdíjkort elért alapszervezeteknek Nógrádban emberek életmódjának, sajá- is, hogy tagságuk is eléggé tos igényei kielégítésének, a sokrétű, általában kevésbé társadalomban elfoglalt he- homogén, mint például a lyének kérdései, gondjai, fel- munkahelyi . pártszervezetek adatai az utóbbi években elő- esetében. Tartoznak ide nyug­térbe kerültek. díjasok, háztartásbeliek, sza­Ezúttal és e helyen csak e badfoglalkozásúak, és olyan téma egyetlen vonatkozásáról párttagok is, akik ugyan még szeretnénk szólni, arról a dolgoznak, de olyan kicsiny helyzetről, azokról a felada- munkahelyen, hogy ott önál- tokról, amelyek e tekintetben ló pártszervezet nem műkö- a párt életét és tevékenysé- dik. Az esetek jelentős részé­gét kell, hogy jellemezzék. A ben tehát már az alapszerve- pártéletben ez a jelenség zet tagságának az összetétele mindenekelőtt a lakóterületi- is adja a lehetőséget, sőt körzeti pártalapszervezetek előírja a sokrétű politikai munkájára irányítja a figyel- munka kötelességét. Jelent ez met, hiszen a nyugdíjkort el- könnyebbséget is a munká­ért párttagok túlnyomó, több- ban, hiszen az igények nem sége ezekben az alapszerve- egyoldalúak, sokféle érdeklő- zetekben végzi a pátmunká- dési kör, sokféle tájékozottság ját, ezekben politizál. kér és kaphat teret az alap­Tévédés lenne azt hinni, szervezet életében. Deugyan- hogy a párt életében itt va- akkor jelenthet ez gondot is, lami merőben új feladatról hiszen például a nyugdíjasok van szó, hiszen a lakóterüle- a társadalmi munkamegosz- ti-körzeti pártszervezeteknek tásban elfoglalt különböző jelentős hagyományai vannak helyükről érkeznek ide, s en- nálunk: elég talán a felszaba- nek megfelelően igényeik, dulás utáni politikai küzdel- szociális helyzetük, képzettsé- mekre, vagy az ellenforrada- gük szerint is lehetnek köz­lom utáni konszolidációért tűk jelentős különbségek, vívott harcokra emlékeztetni. Mégis — és ezt a már sok- És a konszolidáció után, te- oldalúan működő lakóterületi­hát az utóbbi évtizedekben körzeti alapszervezetek tevé- is eredményesen vettek részt kenysége igazolhatja — lehet- annak a feladatnak a végre- séges ezeknek az alapszerve- hajtásában, amely minden zeteknek az intenzívebb, po- pártszervezet kötelessége: a litizálóbb belső, szervezeti párt politikájának érvényesí- élete, s egyben az a nagyobb tését. hatókörű politikai kisugárzá­Most azonban, a bevezető- sa, amelyre mind nagyobb ben már említett okból is szükség van. fontos, hogy még nagyobb fi- Miért van rá nagyobb gyeimet szenteljünk ezeknek szükség? Például a megnöve- a pártalapszervezeteknek. Kö- kedett szabad idő, a belőle fa­Milyen a minőség 1975 óta folyamatos a szakmunkásképzés a Budapesti Harisnyagyár nagybátonyi gyárában, ahol a helyi szakmun­kásképző intézet közreműködésével évente 15—20 fiatal szerzi meg képesítését, s ezzel együtt elméleti és gyakorla­ti felkészültségét. A nappali tagozatos képzés mellett folya­matosan megszervezik a különböző üzemrészekben a munka melletti tanulást is. Így az idősebbek is elvégezhe­tik a szakmai tanfolyamokat, végbizonyítványhoz jutnak. Képünkön: Gyarmati Ottilia, aki az elmúlt évben szerezte meg szakmáját a kptő-hurkoló szakon. Jelenleg» konfekció­részlegben minőséget ellenőriz és csomagol. — kulcsár —; kadó életmódváltozás miatt Nálunk ez év kezdetétől fo­lyamatosan mind több em­ber számára válik lehetséges­sé, hogy több időt töltsön a lakóhelyén, a lakásában, a családjával, a telkén, üdü­léssel, a kirándulóhelyeken és így tovább. Nyilvánvaló, hogy a tartózkodás helyének és időtartamának ilyen módosu­lásával előtérbe kerülnek másfajta problémák is, pon­tosabban több olyan gond, feszültség és tennivaló, ami nem a munkahellyel kapcso­latos. I Ezzel szorosan összefügg az az általános cél, amelyért az egész társadalom fáradozik, s, amelyet a XII. pártkong­resszus is megfogalmazott, nevezetesen a több céltuda­tos, körültekintő, s ha kell: áldozatos cselekedet azért, hogy az életkörülmények ja­vuljanak. Hogy többet te­gyünk az emberek közérzeté­nek javításáért. E tekintetben óriási lehetőségeik vannak azoknak a kommunistáknak, akiknek mintegy a harci te­repe, az első számú működési területe a lakóterület, a la­kóház, az utca, a választóke­rület. Az itt élő közösségeket kell behatóan ismernie, az ő érdekeiket kell képviselnie, véleményüket kell továbbíta­nia, de egyben formálnia is. Vagyis: a szocialista de­mokrácia kiterjesztésének le­het az egyik fókusza és fóru­ma a pártalapszervezet a lakóterületeken. A várospo­litika, a településfejlesztés, a kereskedelmi hálózat, a szo­ciálpolitika, a kommunális beruházások, a közművelődés, a körzeti klubélet, a közbiz­tonság — és sorolhatnánk még sokáig! — igen fontos, és sokakat érintő kérdéseiben van szükség arra, hogy poli­tizáljanak. Ennek érdekében szoros kapcsolatban lehetnek, s vannak is a területileg ille­tékes tanácsi szervekkel, más társadalmi szervekkel, mun­kahelyi pártszervezetekkel, de amit talán első helyen kellett volna említeni: a területükön élő lakossággal, fiatalokkal, és idősekkel, pártonkívüFiekke! és kommunistákkal. Amint nő a lakóterületi- körzeti pártalapszervezetek politikai ereje és súlya, úgy erősödik a párt irányító sze­lepe, tekintélye 1 és ereje az életnek ezeknek a területein is. Ez pedig rendkívül fontos és időszerű. 1 Cserhalmi Imre A népi hatalom létrejöttének körülményeiről A fpffpff szocraKste társadalom építé- IC|ICII sében elért sikereink alapve­tő forrása az a tény, hogy a szovjet hadsereg felszabadította hazánkat. Ez teremtette meg a demokratikus, majd a szocialista átalakulás feltételeit. A kivívott szabadság —, amelynek megteremtésében népünk legjobb fiad is részt vettek — csupán a népi demokratikus átala­kulás lehetőségét teremtette meg. Minden at­tól függött, hogy élni tudunk-e a lehetőség­gel. Van-e hivatott és rátermett vezetője a forradalmi átalakulásnak, s a forradalmi erő maga mögé tudja-e állítani a háborúban so­kat szenvedett, dolgozó emberek tömegeit. A társadalmi haladásért következetesen küzdő kommunista párt feladata volt, hogy a balol­dali erőkké^ a szövetségesekkel együtt hajtsa végre történelmi küldetését. Ám a nagy történelmi fordulat nem volt zökkenőmentes. Az 1944 és 1943 közötti idő­szak éles osztályösszeütközések közepette teli el. A harc kezdettől fogva a népi és polgári átalakulás körül folyt. A polgári átalakulás híved a földosztás vívmányainak fokozatos megszüntetésére, a tőkés termelési viszonyok konzerválására, a Marschall-terv és a Tru- man-doktrdna elfogadására, az állami és a társadalmi életben a burzsoá politikai rend­szer kiépítésére, a dolgozó osztályok háttér­be szorítására törekedtek. Szélsőséges cso­portjaik pedig a klérus hatalmának kiépíté­sén fáradoztak. Sem az újjáépítésben, sem az országot érintő sorskérdésekben nem rendel­keztek progresszív programmal. Csupán a Magyar Kommunista Pártnak volt olyan prog­ramja, amely a munkásosztály és a többi dol­gozó osztályok érdekeit is kifejezte. A párt tekintélyét növelték az újjáépítésben elért sikerek, a demokratikus államszervezet ki­építésében, a népi szervek létrehozáséban és működtetésében elért eredmények, a földosz­tás és a föld megvédése, a stabilizáció, a munfcásellenőrzés elvének és gyakorlatának kidolgozása, megvalósítása, az államosítások előkészítése ás végrehajtása. Nógrád megye dolgozóinak többsége a népi demokratikus átalakulás mellett szállt síkra, tevékenységével azt támogatta Az élet meg­indításában, az újjáépítésben, a földosztás­ban elsősorban a munkásság legjobbjai vet­tek részt. Még nem halt el a fasiszta csapa­tokat üldöző szovjet egységek tüzérségi tüze, amikor a munkások hozzáláttak a , háborús károk helyreállításához. Salgótarjániban, a hajdani acélgyárban, a tűzhelygyárban, az üveggyárakban és a bányaüzemeknél előszed­ték a német csapatok elől elrejtett gépeket és berendezéseket, s nem egy esetbeh villamos energia híján saját fizikai erejükkel hozták mozgásba azokat. A vízválasztói erőmű hely­reállításáig az acélgyári hőközpont adott ára­mot a városnak és környék ipari üzemeinek. A falvakban a népi öntevékenység addig so­ha nem tapasztalt összefogást eredményezett: parasztok és munkások együtt láttak hozzá a tavaszi vetéshez. Több községben az urasági raktárból szerezték meg a szükséges vetőma­got, másutt a szovjet egységektől kértek fo­gatot, hogy szántani, vetni tudjanak. A népi demokratikus átalakulás megterem­tette a népi öntevékenység szervezeti kereteit is. A kommunista párt és szövetséges balol­dali erők helyes politikájának köszönhetően egymás után jöttek létre — az ideiglenes kormány által is szorgalmazott — nemzeti és üzemi bizottságok. Az üzemi bizottságok a termelés beindításában, a munkásság élelem­mel való ellátásában, a munkásellenőrzés megteremtésében, az államosítások lebonyo­lításában, majd azt követően a tulajdonosi magatartás kialakításában, a munkafegye­lem megszilárdításában játszottak fontos sze­repet. A nemzeti bizottságok a közigazgatás meg­szervezését szorgalmazták. Összetételük min­den esetben az adott település erőviszonyait tükrözte. A megye keleti, ipari vidékén e fontos bizottságokban a baloldali erők ját­szották a vezető szerepet. Ök szervezték meg a lakosság élelemmel való ellátását, a földek megművelését, a közigazgatás beindítását, a Nyugatra távozott személyek igazoltatását, az együttműködést a többi népi szervvel. A me­gye nyugati felében, ahol a földesurak hívei­nek, a régi közigazgatás embereinek, a kis­gazdapárt jobboldali vezetőinek és a klérus­nak a befolyása volt az erősebb. Ezekre a településekre a demokratikus eszmék késve jutottak el, itt a népi demokratikus átalaku­lás kisebb-nagyobb kitérők után valósult meg. Még az 1947-es választásokon is több mint 26 ezren szavaztak a reakciós demokra­tikus néppártra e területeken. A kommunista párt sikerének fontos ösz- szetevője volt, hogy legfőbb szövetségesével, a parasztsággal elvszerű kapcsolatot alakított ki. Megnyerésükben a földosztás töltött be kulcsszerepet. Nógrád megyében —, ahol az »országosnál nagyobb volt a földéhség és ki­sebb a kiosztható földterület nagysága —■ 22 081 nincstelen, szegényparaszt részesült földjuttatásban. Ezek közül 3215 volt a gaz­dasági cáéléd, 6428 a mezőgazdasági munkás, míg 6378 a törpebirtokos. A munkásosztály­nak azonban meg is kellett védeni a földet, aktív és folyamatos politikai és gazdasági se­gítséget nyújtaná az új gazdáknak, erősíteni a munkás-paraszt szövetség politikád tartal­mát. Az értelmiség megnyerése és megtartásai ugyancsak fontos feladat volt, különösen ab­ban az időben, amikor még elég erős volt az értelmiségellenesség, és a kölcsönös bizal­matlanság is nehezítette a kapcsolatok rend­szeressé válását. Az értelmiséggel kialakított elvi kapcsolat eredményei mutatkoztak meg az iskolák államosításáért folytatott harcban éppúgy, mint a hároméves terv célkitűzései­nek kidolgozásában, majd megvalósításában. n llAnS demokratikus átalakulás fontos llt»!Jl láncszemét képezte a bányák, a gyárak államosítása. A megye ipari üzemei­ben — 1946-itól 1949-ig — az államosítások a dolgozók aktív közreműködésével zajlottak. A, bányák, gyárak élére került munkásigaz­gatók, a párt- és szakszervezetekkel hozzá­láttak a munka korszerűsítéséhez, a szocia­lista tulajdonhoz való új viszony kialakításá­hoz. A gazdasági és politikai életben bekö­vetkezett változások új minőséget hoztak létre. A két munkáspárt egyesülése tetőzte be a forradalmi változásokat. 1948-ban hazánkban békés úton győzött a szocialista forradalom, amely új szakasz kezdetét jelentette fejlődé­sünkben. Dr. Molnár Pál Próbaüzemelés közben Balassagyarmaton Gyönyörű kábelf soddr A balassagyarmati kábel­gyár új erősáramú kábel­gyártó csarnokában a hivata­los gyáravató óta folyik a próbatermelés. Az itt elhelye­zett két új sodrógép zúgása csupán légyzümmögésnek tű­nik. önként kínálkozik a kér­dés: az eltelt rövid idő milyen tapasztalatokat hozott, meddig jutottak, hol tartanak? A kisebbik sodrógépen dol­gozik társával Zábrárli József gépvezető, aki a régi üzem­ből került ide, s most végzi a kábelgyártó szakmunkás tanfolyamot. — Ha megengedi, előbb a munkakörülményekről szól­nék. Ez a világos, tiszta csar­nok — mutat körbe — ez a gép — veti tekintetét az előt­te levő masinára — nem olyan zajos, mint. a régiek, s ezért hallatlan jó közérzetet teremt a munkához. Be kell vallanom, hogy nem kell any- nyit dolgozni, mint az előző sötét, poros levegőjű üzemben, mert korszerűek a gépek. Olyan magas színvonalú a gyártási technológia, amely minimálisra csökkenti a kézi munkát. Mi az ami többletet jelent számunkra? Meg kell tanulnunk a korszerű tech­nológia kezelését. Ahhoz még idő kell. ha hiba van mindig oda nyúljak, ahova kell. Je­lenleg belföldre gyártjuk a föld alatti kábeleket. * Munka közben javítjuk ki a fejlett technológia most kibukó ap­róbb hiányosságait. Ha pedig komolyabb dologról van szó, akkor hívjuk a külföldi szak­embereket. — A múlt év novemberé­ben jöttem át a regi üzem­ből — kapcsolódik a beszélge­tésbe Harsányi István cso­portvezető, aki az előzőnél nagyobb teljesítményű sodró­gépnél tevékenykedik, mint gépvepető. — Vannak még megoldásra váró gondjaink Hiányoznak a védőkosarak, a különböző szerszámok, a sodrathegesz- tő gépek. Egyet viszont hatá­rozottan állítok: ezek a masi­nák csendesebbek, moderneb­bek, és jóval értékesebb ter­mékeket tudunk előállítani, rajtuk mint a régebbieken. Most a nyugati szabvány sze­rint készítjük azokat a min­taszállítmányokat, melyeket egy nyugati szabványügyi in­tézetnek küldünk elbírálásra. Amennyiben onnan jó véle­ményt kapunk, akkor az olyan bizonyítvány lesz a szá­munkra, mely tanúsítja, hogy képesek vagyunk a leg­igényesebb nyugati kívánsá­goknak megfelelően, kifogás­talan minőségben az itt gyár­tott termékeket előállítani. Egyébként a jó minősítés olyan ajánlólevél, amely hoz­zájárul az előnyös üzletkö­tésekhez. Nekünk pedig nem mindegy, hogy mennyi valu­tát kapunk az itt előállítható termékekért. — Az eddigi próbaüzem során sok bajjal kellett meg­birkózniuk? — Nem! Csupán hosszabb idő kell ahhoz, hogy megis­merjük az új technológiát, és adott esetben, ha hiba adódik, gyorsan mégleljük a kijavítás legjobb módszerét. A jelenlegi helyzet természetes velejárója a kezdeti időszakasznak — véle­kedik a csoportvezető, maid íey szól az előtte tevékenyke­dő társaihoz: — Várjatok egy percig gyere­kek, ne siessétek el, majd megcsináljuk! Ezt követően elnézést kér, és valóban néhány perc múl­va megoldja a társai gyakor­latlanságából, tapasztalatlan­ságából adódó gondját. — Munka közben tanuljuk meg mit és hogyan kell meg­oldanunk, — szól ismét — majd a gyakorlatban mutat­ja meg társainak miként kü­szöböljék ki a jelentkező újabb gondot. A csoportvezető a budapesti gyárban volt tapasztalatcse­rén. Csaknem 14 éves kábel­gyártói múltja van. A szak­mában igényes embernek is­merik, aki mindig gondolkoz­va végzi munkáját. Kíváncsi az új technikára. Az előbbiek sokat segítenek abban, hogy a próbaüzemelés közben előadó­dó kisebb hibákat ügyesen, gyorsan és jól megoldja. És most hallgassuk meg Láng Andrást, az üzemveze­tőjét! — A nagy sodrógépen — mutat a MALT 2600-as masi­nára, ahol Harsányi István és társai dolgoznak — azokat a kábeleket gyártiuk, amelyeket a tőkéspiacokon, kívánunk eladni, ami a teljes keresztmet­szetet jelzi lehetőségeinknek. Az új gépek, az üzemeltetés során, leszámítva a kisebb hi­bákat, beváltják a hozzáfű­zött reményeket, nem beszélve az általuk biztosított igen elő­nyös munkakultúráról. Ennek ellenére sem könnyű megszok­ni az új technikát, technoló­giát. De mivel nagyon akar­juk, ezért mihamarabb el is sajátítjuk. Például most is­merkedtünk meg azzal, hogy melyik gépre milyen gyártási sebességet tudunk megállapí­tani. Hiába, az új, korszerű technikához hozzá kell iga­zodni, ez pedig időbe telik. De annyit máris hangsúlyoz­hatok: a próbaüzemelés so­rán, a gépek működése köz­ben már igen sok ragadt ránk az új követelményekből. Néz­ze — invitál közelebb a nagy sodrógéphez — milyen gyö­nyörű kábelt sodor. Nem kételkedem szavai igazságában, mert ő a hozzá­értő szakember. Gondolom, nem igényli önmagától, hogy esetleg valamilyen oknál fog­va ámítsa sajátmagát. (venesz) j NÓGRÁD — 1932. január 26., kedd 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom