Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

A munka a legfontosabb Folytatiák a gazdasági együttműködést Helytelenítik a gazdasági ' X nyugatnémet kormány erőfeszítéseinek középpont­jában tavalyhoz hasonlóan a Lengyelországnak nyújtandó segítségnek kell állnia — han­goztatta hétfői bonni rádió- nyilatkozatában Hans-Diet- rich Genscher külügyminisz­ter az amerikai—nyugatné­met csúcstalálkozó előesté­jén. Genscher Brüsszelbe való elutazása előtt ismételten ki­jelentette, hogy az NSZK kor­mánya helyteleníti a Len­gyelország elleni gazdasági szankciókat. Hozzátette vi­szont az ismert bonni állás­pontot, hogy ellenzik a len­gyelországi szükségállapotot és sürgetik a visszatérést a „reformpolitikához”. Lothar Ruehl, a nyugat-, német kormányszóvivő he­lyettese' hétfőn kijelentette, hogy a bonni kormány és az Egyesült Államok többi nyu­gat-európai partnere biztosí­tották Washingtont arról, hogy „nem torpedózzák meg” a szovjetellenes amerikai Az EGK-külügyminiszterek Brüsszelben Az EGK-tagállamok kül­ügyminiszterei hétfői rendkí­vüli értekezletükön Brüsz- szelben úgy döntöttek, hogy nem tesznek semmit a Szov­jetunió ellen irányuló ame­rikai szankciók alóásására, de saját maguk nem fogana­tosítanak hasonlókat — jelen­tette be Leo Tindemans belga külügyminiszter, a tíz kül­ügyminiszter képviseletében. A 7 órás tanácskozás után Tindemans újságíróknak el­mondta, hogy a Közös Piac folytatja a lengyel helyzet tanulmányozását, mielőtt vég­ső döntést hozna a közös fel­lépéssel kapcsolatban. A külügyminiszterek nyi­latkozatban jelentették ki: „az amúgy is súlyos lengyel helyzet tovább rosszabbodna, ha a Varsói Szerződés nyíl­tan beavatkozna.” A ciprusi megbeszélés Willy Brandt, a Német Szó- A találkozó utáni nyilatko- ciáldemokrata Párt elnöke, zatában Brandt elmondta: aki jelenleg Ciprus szigetén Kiprianu a ciprusi helyzetről tartózkodik, hétfőn megbe- tájékoztatta őt, majd megvi- széléseket folytatott Szpi rossz taitták a nemzetközi helyzet Kiprianu ciprusi államfővel, időszerű kérdéseit. Huszonnégymilliárd dollár A nemzeti össztermék mények külföldi vásárlására, (GNP) csaknem 2,2 százaié- mint amennyit exportál: im- kát, összesen 23,9 milliárd portjának értéke meghaladta dollárnak megfelelő összeget az 1 milliárd dollárt, kivi- költöttek Japánban kutatásra tele 725 millió dollár volt. 1980-ban. Ez 14,5 százalékkal fő beszerzési és eladási pia­több mint egy évvel koráb- ca EgyesiUt Államok, ban. Japan a kutatási kiadá­sok értékét tekintve az Egye- Az ipari célú kutatások sült Államok mögött a világ- részaránya 60 százalék, az ranglista 2. helyére lépett, alapkutatások a kutatási ki­mig a GNP-hez viszonyított adások mintegy egynegyedét kutatási befektetésekben a emésztik fel. A legtöbbet az 4 __5. helyet foglalja el a vi- elektronikai- iparban költöt­l ágon. Az adatot a japán mi- tek kutatási tevékenységre; niszterelnöki hivatal közölte több mint 3,6 milliárd dol- éves jelentésében. lárt, a vegyipar és a szállí­Japán változatlanul többet tóeszköz-gyártús a további fő költ kutatási, fejlesztési ered- felhasználók. Bizalom az aranyárak iránt A londoni aranykereske­dők messzemenően derűlátó­ak az arany árának 1982. el­ső negyedévi kilátását, ille­tően. Többségük úgy véli, hogy az arany unciánkénti ára 400—450 dollár körül alakul az idén, a jelenlegi ár 400 dollár. Piaci körök szerint az aranyár emelkedésének biz­tos hajtóereje a központi ban­kok kereslete lehet, minde­nekelőtt a közel-keleti pénz­intézeteké. Az arany iránti magánkereslet alakulását il­letően kevésbé pontos előre­jelzések állnak rendelkezés­re, mivel azok döntően a nemzetközi kamatszinttől függnek. Ugyanez vonatkozik az ipari szükségletekre is, amely még az egyes iparágak konjunktúrájának .alakulásá­tól is függ­Az elmúlt év aranypiaci helyzetének egyik jellemzője volt, az ékszeripar arany iránti keresletének növeke­dése. A kereskedők az elmúlt évi, elsősorban lélektani ok­kal magyarázható vásárlásait 550—650 tonnára teszik, szem­ben az előző évi 350 tonná­val. Ez a tendencia az idén folytatódhat. Az aranykínálat londoni kereskedők szerint az idén a tavalyihoz hasonlóan alakul. A palesztin jogokat ismeri el Hivatalosan cáfolták azt — a Szaúd al-Fejszal külügymi­niszternek tulajdonított kije­lentést, amely szerint Szaúd- Arábia bizonyos feltételek mellett hajlandó elismerni Iz­rael állam létét. A szaúdi po­litikus szóban forgó nyilatko­zata a The New York Times vasárnapi számában jelent meg és a cáfolat a nyilatkozat­nak arra a szakaszára vonat­kozik, amely szerint, ha Izra­el visszaadja a megszállt arab területeket és elismeri a pa­lesztin jogokat, „Szaúd-Ará- bia kész elfogadni azt (már­mint Izraelt”). A szaúdi külügyminisztéri­um vasárnap esti nyilatkoza­ta hangoztatja: „Semmi sem igaz abból, amit Szaúd her­cegnek tulajdonítottak Izrael­nek a szaúdi királyság általi elismerését illetően”. „A her­ceg interjúja során annak az elsőrendű szükségét hangoz­tatta, hogy Izrael ismerje el a törvényes palesztin jogokat és egy saját független állam ala­pítására való palesztin jogát”. „Szaúd herceg nyilatkozatá­nak fontos pontja a palesztin jogok izraeli elismerésére és a megszállt arab területekről való kivonulásra vonatkoztak. Ennek a két jogos feltételnek a teljesítése hozhatja meg a békét a térségbe” — hangzik a rijadi külügyminisztérium nyilatkozata. 2 NÓGRÁD 19S2. január 5., kedd szankciókat szankciókat- Ruehl hangoz­tatta: általánosan elfogadott nyugat-európai, álláspontról van szó, de nincs tudomása arról, hogy ezt hivatalos for­mában Washington tudtára adták volna. Ruehl végül kijelentette: „a nyugatnémet kormány folytatja a gazdasági együtt­működést a Szovjetunióval, mindaddig, amíg a nemzet­közi helyzet és a két ország kölcsönös érdekei ezt lehető­vé teszik”. Szíriái tiltakozás A szíriai kormány hétfőn hivatalosan tiltakozott Fran­ciaországnál Cheysson francia külügyminiszternek vasárnap Kairóban tett kijelentései mi­att. Mint ismeretes, Cheysson azt hangoztatta, hogy a Go- lán-fennsík Izrael által tör­tént bekebelezése nem jelent olyan „új elemet”, amely mó­dosítaná a nyugat-európai országoknak a Sínai-félszige­ten felállítandó felügyelő erőkben való részvételére vo­natkozó döntését. Majd hoz­záfűzte1 „a Golán-magasla- tokra vonatkozó izraeli ha­tározatok még inkább kieme­lik a Sínai-félsziget megszállt területeiről való kivonulás fontosságát. A külügyminisz­ter ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy nyugat-európai or­szágok a fennsík státusát mó­dosító törvény elfogadásakor határozottan szót emeltek az izraeli parlament döntése el­len. Mint a SANA szíriai hír­ügynökség jelentette, a szí­riai külügyminiszter-helyet­tes hangoztatta: „Ezek a ki­jelentések arra engednek kö- vetkeztetnij hogy Franciaor­szág el akar távolodni az ara­boktól. Az ilyenfajta nyilat­kozatok negatív következ­ménnyel járhatnak mind a francia—szír, mind a francia —arab viszonyra nézve.” Új kormány Egyiptomban Hoszni Mubarak — egyip­tomi elnök jelenlétében hét­főn letette a hivatali es­küt Fuad Mohieddin, az újonnan kinevezett miniszter- elnök kormánya. Az eskütétel után az államfő fogadta a mi­nisztereket. Ugyanaznap Mubarak talál­kozott Charles Percyvel, az amerikai szenátus külügyi bi- zotságának elnökével. A ta­nácskozás részleteit nem hoz­ták nyilvánosságra. Percy közel-keleti útjának előző ál­lomása Amman volt, ahol a. térséget érintő fontosabb kér­déseket vitatta meg vendég­látóival. A rend jegyében kezdődött Lengyelországban a helyzet további normalizálódásának jegyében kezdődött az új év első teljes munkanapja. Hét­főn Varsóban zavartalanul működött valamennyi üzem, hivatal és a tömegközlekedés. A közlekedési gondok enyhí­tésére jelenleg kihasználatlan turistabuszokat állítottak for­galomba, amelyek a város kül­ső kerületeiben lakók rendsze­res, munkába szállításában se­gítenek. Nem volt fennaka­dás az áram-, a víz- és a gáz­szolgáltatásban sem. Ugyancsak hétfőn, három­heti szünet után, megkezdő­az új év dött a tanítás az általános és középiskolákban. Az egyete­meken, mint ismeretes, a ter­vek szerint január 8-án kez­dődik meg az oktatás a hall­gatók egy része, főként a végzősök számára. Az álta­lános és a középiskolákban az érvényes tanterv szerint folyik majd a tanítás. Egyelő­re központilag nem tervezik az ötnapos oktatási hét bőví­tését, de az iskolaigazgatók­nak joguk van arra, hogy szükség esetén a szabad • szombatokon is foglalkozáso­kat rendeljenek el. Mint a 'PAP hírügynökség beszámolt róla, a lengyel néphadsereg katonái továbbra is az élet minden területén segítik a lakosság ellátását. Ugyancsak a PAP jelentette, hogy a hadsereg megtakarí­tás révén bizonyos mennyi­ségű üzemanyagot és motor­olajat bocsátott saját készle­teiből a népgazdaság, főként az élelmiszer-szállítás rendel­kezésére. Mindenütt, ahol szükség van rá, katonai men­tőautók is részt vesznek a be­tegszállításban, és katona or­vosok működnek az olyan falvakban, ahol egyébként nincs helyi orvosi ellátás. A katonai tanács ura a helyzetnek A nemzeti megmentés ka­tonai tanácsának eddigi te­vékenysége felveti a kérdést: milyen intézkedések történ­tek Lengyelországban annak érdekében, hogy az olyan alapvető értékek, mint a tör­vény, a rend és a munka egyre inkább életünk tartós elemeivé váljanak — teszi fel á kérdést a Trybuna Ludu hétfői számában megjelent cikk. December I3-án az volt a leglényegesebb, hogy elhárít­suk a konfrontációt, amely nemzeti tragédiához vezetett volna. Lehetetlenné vált vol­na bármilyen konstruktív program megvalósítása olyan politikai erők tevékenysége közepette, amelyek a szocia­lista állam szétzúzását tűz­ték ki célul. A Körül menyek tehát úgy alakultak, hogy a legfontosabb feladat a rend biztosítása lett — írja a var­sói lap, majd így folytatja: csak a rend körülményei kö­zött lehet a gazdasági és a társadalmi kérdések megoldá­sára összpontosítani. A varsói lap a továbbiak­ban emlékeztet arra, hogy december 31-én a nemzeti megmentés katonai tanácsa — arra törekedve, hogy meg­határozza a hetvenes évek válságának kialakulásáért vétkes személyek felelősségét — javasolta a szejmnek, hogy hozzon létre állami bí­róságot. A szükségállapot be­vezetését elrendelő december 12-i dekrétum előirányozza a különleges büntetőjogi fele­lősségre vonást az állam és az állampolgárok ellen végrehaj­tott bűncselekményekért. A szükségállapotból fakadó ren­delkezések érvényesek a Len­gyelország politikai és gazda­sági érdekei eilen elkövetett bűncselekményekre, valamint az olyan bűntettekre, mint a tánsadalmi tulajdonnak oko­zott, 100 ezer zlotynál ni*t gyobb kár, a statisztikai ada­tok meghamisítása és a spe­kuláció. Gyorsított eljárást vezettek be a garázda, a spe­kuláns .és a kalandor ele­mek ügyében- A szükségálla­potot elrendelő dekrétummal párhuzamosan rendeletet hoz­tak arról is, hogy kegyelem­ben részesítik néhány, politi­kai okból — még december 13-a előtt elkövetett — bűn­cselekmény elkövetőjét. Mind­ezek az intézkedések a dol­gotok érdekeit szolgálják, és tényekkel bizonyítják: a ka­tonai tanács kész arra, hogy megállítsa a válságot, csök­kentse az emberek minden­napi gondjait. A katonai ta­nács következetesen ragasz­kodik nyilatkozatához, amely­ben a munkát nevezte meg az ország jelenlegi helyzetét, és jövőjét döntően meghatá­rozó tényezőként — állapít­ja meg befejezésül a Trybu­na Ludu kommentárja. Ki az a Geremek ? Bronislav.' Geremeknek, a Szolidaritás vezető tanács­adójának soha semmi köze nem volt a munkásosztályhoz — állapítja meg a Zolnierz Wolnosci, a lengyel néphad­sereg lapja legutóbbi számá­ban. Dr. Bronislaw Geremek úgy került vezető posztra a szer­vezetben, hogy Jacek Kuron, annak tényleges vezetője, a KOR-féle vonal képviselője bi­zonyos okok miatt nem tölt­hette be a tanácsadói csoport vezetőjének posztját, ezért a tisztség birtokosa Geremek (Kuron közeli barátja) lett, aki a Lengyel Tudományos Akadémia középkori történe­lem és kultúra tanszékének vezetője volt. Párizsi tanulmányútja so­rán Geremek — különböző is­meretségeinek hatására — mind többet foglalkozott az­zal a politikával, amely telje­sen ellentétes korábbi len­gyelországi politikai tevé­kenységével. 1977-ben Gere­mek újabb külföldi tanul­mányutat tett, ez alkalommal az Egyesült Államokba. 1980 augusztusában Gere­mek sietve belépett a „Szoli­daritás" vezetői testületét ké­pező tanácsadói csoportba. Teljes odaadással dolgozott e politikai maffia győzelemre juttatásáért, amely egyre erő­sebb pozíciókat foglalt el a szakszervezetben, végül tel­jesen kisajátította azt. A „Szo­lidaritás” kongresszusán Ge­remek a szakértői gárda szó­szólójaként lépett fel. Gere­mek — Walesával együtt — még a kongresszus előtt be­jelentette: „A kongresszus alapvető feladatának azt tar­tom, hogy bebizonyítsuk: van programunk az ország számá­ra, képesek vagyunk az or­szág megmentésére”. Arról, hogy Geremek és a vele egy platformon levők szerint hogyan kellett volna Lengyelországot megmenteni, a „Szolidaritás” dokumentu­ma mindent elmond: komoly­talan elméletek összevissza­sága, helyenként utópista és kalandorelképzelésekkel tűz­delve. A program egy szóval sem említette a munkások ér­dekeinek képviseletét a szak- szervezetben. Ehelyett a Ge­remek—Kuron terv annak a politikai harcnak konkrét stratégiája volt, amely céljá­éul a lengyel állam megsemmi­sítését, a párt és valamennyi szocializmust igenlő erő sze­repének visszaszorítását, a kapitalizmus visszaállítását tűzte ki — írja a Zolnierz Wolnosci. Helybenjárás az Aranyparton „A fejlődő országokban —, mondotta egyszer Sartre, a híres francia filozófus és író — a dolog természeténél fog­va a rádió még sokszor ját­szik majd katonazenét.” A megállapítás nagy igazságot tartalmaz: Ázsia, Latin-Ame­rika és Afrika súlyos örökség­gel küzdő országaiban valóban a hadsereg az egyetlen szer­vezett erő és ez — hol pozitív, hol negatív előjellel — külön­leges szerepet biztosít a szá­mára. Ezúttal a ghanai rádió su­gároz katonazenét. Rawlings repülőszázados második pucs- csát minősíteni még nehéz, de okai már ismeretesek. Ehhez vissza kell pillantanunk a nyugat-afrikai, mintegy két és fél magyarországnyi terüle­tű ország zaklatott történel­mére. Valaha nagy és erős or­szág központja volt ez a te­rület. amit a tizenötödik szá­zad második felében gyar­matosítottak — az első portu­gál telepesek kitessékel ése után — az angolok. Rengeteg rabszolgát szállítottak el in­nen is, de az ország, hivatalo­san csak a múlt században lett (Aranypart néven) a brit birodalom szerves része. 1951- ben önkormányzat, 1957-ben (a brit nemzetközösség tagja­ként) függetlenség — vagyis Ghana az afrikai államok szo­kásos útját járta. 1960-ban vá­lasztotta a lakosság a köztár­sasági államformát és az első elnök, dr. Kwame Nkrumah kiemelkedő képességű poli­tikusnak bizonyult. A gyar­matosítás súlyos örökségével azonban az el nem kötelezett­séget és demokráciát hirdető Nkrumah sem bírt. A súlyos gazdasági, törzsi és egyéb problémák megkönnyítették a belső és külső ellenségnek, hogy 1966. február 24-én meg­buktassák az éppen külföldön tartózkodó elnököt. A legfőbb gazdasági baj az volt, hogy ki­apadtak az ország (innen á ko­rábbi név, az Aranypart). aranybányái és jórészt tönk­rementek a korábban nagy be­vételt biztosító kakaócserjék is. Nkrumah távozás óta Acc­ra. a ghanai főváros szüntelen hatalmi körforgás színhelye. Sajnos, ez a körforgás mind szociális, mind gazdasági te­kintetben szomorú helyben­járásnak bizonyult: az 1972- től 1979-ig egymást követő katonai kormányok nem tud­tak véget vetni az eluralko­dott korrupciónak. 1979-ben Rawlings százados, a mostani puccs irányitója átengedte a hatalmat a jó szándékú Hilla Limannak, aki hiába volt köz­gazdász, nem bírt a szüntele­nül romló gazdasági helyzet­tel. A francia Le Monde szerint a ghanai pénz az utolsó más­fél évtizedben 1400 (!) száza­lékkal romlott és egy mun­kás napibére legfeljebb fél kiló (!) kenyérre volt elegen­dő. Az általános szegénység érthetővé teszi, hogy Rawlings százados második, szilveszteri puccsát a legszegényebbek bi­zonyos reményekkel fogadták. Sajnos, ez a remény — a szá­zados szándékaitól függetlenül — nem tűnik indokoltnak, Mint annyi más helyen, az egykori Aranyparton is már bebizonyosodott, hogy a poli­tikai helycserék önmagukban nem oldanak meg gazdasági- társadalmi problémákat. Harmat Endre Brit remények Lassú fellendülés A gazdaság lassú ütemű fel­lendülése várható az Idén N agy-Britanniában. A The Financial Times cí­mű angol napilap által meg­kérdezett vezető brit gazdasá­gi szakemberek az ipari ter­melés . mintegy 4 százalékos növekedését jósolják. (A szi­getországban 1979 óta a ter­melés 14 százalékkal esett vissza.) Véleményük szerint az inflációt sikerül 10 száza­lék alá csökkenteni. A font ár­folyamának múlt évi mintegy 10 százalékos csökkenése ered­ményeképpen — várható a brit termékek külföldi ver­senyképességének javulása, s így az export volumenének lassú növekedése. Egyöntetű ugyanakkor az a vélemény; hogy a munkanél­küliség tovább növekszik, s egyes értékelések szerint az év végére elérheti a 3S25 mil­liót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom