Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
fl világgazdaság javulásának szolgálatában Interjú Marjai Józseffel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, a KGSr VB elnökével A ' KGST Végrehajtó Bizottsága Moszkvában megtartotta 102. ülését, amelyen megtárgyalták a testvéri országok közötti együttműködés perspektíváit, több fontosabb gazdasági ágazatban. Ezzel összefüggésben Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a KGST Végrehajtó Bizottságának elnöke az MTI tudósítójának kérdéseire a kővetkezőket válaszolta. Kérdés: — A KGST-tagállamok arra törekszenek, hogy a jelenlegi évtizedet az intenzív' termelési és tudományos-műszaki kooperáció időszakává tegyék. Hogyan érvényesül ez a törekvés? Válasz: — A testvéri kommunista és munkáspártok 1979—1981-ben megtártott kongresszusai ismételten kiemelték a szocialista gazdasági integráció komplex programjának, a hosszú távú együttműködési célprogramok és a kétoldalú gyártásszakosítási és kooperációs programok eredményes végrehajtásának nagy jelentőségét az egész szocialista közösség, az egyes tagállamok gazdaságai számára. A KGST keretében folyó együttműködés fejlesztése országaink népgazdasági feladatainak megoldását, a szocialista közösség gazdasági és tudományos-műszaki potenciáljának ésszerű felhasználását, a KGST-tagállamok világpozíciólnak további erősítését szolgálja. Éppen ma, a nemzetközi helyzet kiéleződésének feltételei között rendkívül fontos a meghatározó jelentőségű népgazdasági feladatok közös megoldása, mindenekelőtt a fűtőanyag-energetikai és nyersanyagágaza- takbam, a gépiparban és az elektrotechnikában. A gépipar területén a KGST- tagállamok több elsődleges fontosságú együttműködési irányt határoztak meg a nép- gazajság hatékonyság* növelése és a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása érdekében. Ebben meghatározó jelentőségű a korszerű, a változó igényeket kielégítő gépek és berendezések folyamatos kifejlesztése és gyártásuk megszervezése. A külszíni fejtésekhez és a gázvezetékek építéséhez szükséges gépkomplexumok, energitakaré- kos berendezések, korszerű, folyamatirányító eszközök kooperációs gyártásának munkaprogramját a múlt év . első felében, a VB 99. ülésén jóváhagyták. Most további intézkedéseket hoztunk, hogy ezek gyártása már a következő ötéves tervidőszakban megkezdődjék. . A végrehajtó bizottság ülése intézkedéseket hagyott jóvá a termelési folyamatok automatizálásának és gépesítésének növelése, az ipari termékek minőségének és műszaki színvonalának javítása, a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar komplex gépesítése érdekében. Előirányoztuk, a fémfeldolgozó szerszámgépek, öntödei berendezések, préskovácsgé- pek távlati konstrukcióinak közös erővel történő fejlesztését. Fontos szerepet kell kapnia, az általános gépipari rendeltetésű, korszerű komplex gépelemek (többek között hidraulikák, pneumatikák és villamos motorok) kifejlesztésének és együttes gyártásának. E téren jók a lehetőségeink arra, hogy szükség esetén közvetlen kapcsolatokat alakítsanak ki egymással országaink termelővállalatai és tervező- szerkesztő szervezetei. A KGST-tagállamok állandóan figyelemmel kísérik a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlődését. A jelenlegi évtizedben bővíteni kell a szakosítást, és a kooperációt a mezőgazdaság komplex gépesítéséhez és az élelmiszer-ipari nyersanyagok észszerű feldolgozásához szükséges géprendszerek gyártásában. Ez lehetővé teszi'a mezőgazdaság szükségleteinek teljesebb kielégítését nagy teljesítményű, komplett géprendszerekkel. Az egyik nagyon időszerű fe’adat — amint az ülésen is elhangzott — a kézi munka csökkentése a KGST-tagálla- mok népgazdaságában, elsősorban a rakodási munkáknál, a szállításnál és raktárodnál, a kisegítő és egyéb munkaigényes műveleteknél. Sok ágazatban kerülnek majd alkalmazásra az ipari robotok, amelyekhez szabványosított részegységek és alkatrészek gyártását kívánjuk meghonosítani. A feladatokat a KGST intézményrendszerének bevonásával, a közös ágazati szervezetek részvételével fogjuk megoldani. Kérdés: A KGST XXXV. 1981 nyarán megtartott ülésszakán aláírták az egységesített elektronikai elembázis és a gyártáshoz szükséges technológiai berendezések és anyagok létrehozásában való sokoldalú együttműködésről szóló általános égyezményt. Hogyan halad az egyezmény megvalósítása? Válasz: — Az általános egyezmény megvalósítása bonyolult és hosszadalmas folyamat. Gazdasági hatékonysága azonban jelentős lesz. Az elektronika fejlődése gyakorlatilag a népgazdaság minden ágazatára a legközvetlenebbül hat. A végrehajtó- bizottság konkrét határozatot hozott az általános egyezményből következő feladatok megvalósítása érdekében. • A hetvenes években a KGST-tagállamok elektronikai ipara gyors ütemben fejlődött. Ma már megvannak a feltételei annak, hogy az országainkban gyártott számos elektronikai termék közül kiválasszuk a legperspektiviku- sabbakat, azokat egységesítsük, s szakosítás és kooperáció alapján gyártásukat megszervezzük. A közeljövőben be kell fejezni a mikroelektronika számára szükséges technológiai berendezések és különleges, tisztaságú anyagok kifejlesztésében és gyártásában való sokoldalú nemzetközi együttműködésről szóló egyezmény kidolgozását és aláírását. Kérdés: — Milyen egyéb fonlos kérdések kerültek megtárgyalásra a végrehajtó bizottság mostani ülé- > sén? Válasz: — A KGST-tagállamok testvérpártjai és kormányai a dolgozók életszínvonalának emelésére törekszenek. Ehhez elengedhetetlen országaink lakosságának kiváló minőségű élelmiszerekkel való ellátása, a fehérjék és a vitaminok részarányának ésszerű növelése. Az elfogadott közös intézkedések e feladat hatékony megoldását segítik elő, ami jelentős eszközöket igényel, hiszen az élelmiszer-termelés és -forgalom egész folyamatát érinti. Javítani kell a mezőgazdasági nyersanyagok minőségégét korszerű technikai eszközök és technológiák alkalmazásával. Az élelmiszeripart új, nagy teljesítményű berendezésekkel kell ellátni. Nagyobb figyelmet fogunk fordítani a göngyölegre és a csomagolóanyagokra, bővítjük a hűtés- technika alkalmazását az élelmiszeripari komplexum valamennyi láncszemében. A végrehajtó bizottság ülésén a KGST-tagállamok, valamint a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság közötti’ a folyó ötéves tervidőszakra vonatkozó hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások megkötésével kapcsolatos munkák eredményeit is összegeztük. A testvéri országok 1981— 1985. évi népgazdasági terveinek koordinálása lehetővé tette a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés, fő irányainak egyeztetését, a kölcsönös áruszállítás volumenének meghatározását. Ennek során nagy figyelmet fordítottak a jelentős népgazdasági problémák megoldását segítő — elsősorban a fűtőanyag-. energetikai és nyersanyagágazatok területén folyó együttműködésre. A tervkoordináció alapján* hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások a gépek és berendezések, a fémek, a nyersanyagok, a vegyipari termékek, az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek széles körű kölcsönös szállítását írták elő. Az utolsó tíz év alatt a kölcsönös külkereskedelmi áruforgalom 3,3-szeresére nőtt és 1980-ban 120 milliárd rubelt tett ki — ez külkereskedelmünk összvolumenének 53,6 százalékát jelenti. A már aláírt hosszú lejáratú megállapodásoknak megfelelően a KGST-tagállamok kölcsönös árucsere-forgalma 1985-re az 1980. évihez képest összehasonlító árakon számolva 38 százalékkal nő. A végrehajtó bizottság ülésén megállapítottuk, hogy nagyon lassan halad a kölcsönösen szállított gépek és berendezések pótalkatrészekkel történő tervszerű, az igényeknek megfelelő ellátására hozott korábbi határozatok végrehajtása, Országainknak ezt a kérdést most már időveszteség nélkül meg kell oldani- ok a termelés megszervezésével megfelelő ösztönzésével és a szállítási kötelezettségek teljesítéséhez erőteljes jogi, pénzügyi biztosítékok megteremtésével. A népgazdaságoknak a működésükhöz és fejlődésükhöz elengedhetetlen nyersanyagokkal energiával és energia- hordozókkal, technikával való tervszerű, megállapodások szerinti ellátása növeli a tagországok gazdálkodásának biztonságát. Együttműködésünk a KGST-ben erős támaszt jelent számunkra a tőkésországokban végbemenő gazdasági válság pusztító hatásaival, a nemzetközi piaci helyzet bizonytalanságaival szemben. Ugyanakkor az az egész világgazdaságnak növekvő jelentőségű stabilizáló eleme. A KGST- tagországok fejlődése, a KGST-n belüli együttműködés erősítése és további kiterjesztése nem szűkíti, hanem bővíti a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok lehetőségét a földkerekség minden részével, a fejlett tőkésországokkal, a fejlődő világgal is. E növekvő és bővülő lehetőségek mind jobb kihasználása, a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok további gazdagítása a szocialista integráció tagországai és a világ más országai között a világgazdaság helyzetének javulását eredményezné. Gcizdasáqi reform Lengyelországban Á lakosság tudomásul vette az intézkedést Lengyelországban harmadik hete van érvényben a gazdasági reform, amelyet igen nehéz válsághelyzetben vezettek be január elsején. A reform az eredeti tervek szerint a vállalatok számára három alappilléren nyugodott volna: az önigazgatáson, az öntevékenységen és az önfinanszírozáson. Ezek közül az első a szükségállapot körülményei között egyelőre nem érvényesülhet a tervezett mértékben. A másik két alapelv tulajdonképpen már széles körben érvényesül, a nyers- és alapanyagellátási gondok miatt azonban az öntevékenység bizonyos korlátok közé szorul, hiszen a népgazdaság kulcs- fontosságú ágazatai számára továbbra is központilag osztják el a nyers- és alapanyagok égy részét. A katonai irányítás alá nem vont vállalatok egy része az önfinanszírozást úgy értelmezte, hogy termékeinek árát magasabbra emelte, mint a központilag meghatározott 60°/„-os áremelési szint. Ilyen esetekben azonban a kormány közbelép. Erre a legfrissebb példa: a Tychvben működő személy- autógyár a héten bejelenette, hogy 240—250 ezer zlotyra emeli a „Polsky Fiat 126" árát. A csütörtöki lapok közölték, hogy Janusz Obo- dowski miniszterelnök-helyettes, a kormány gazdasági bizottságának elnöke máris vizsgálatot rendelt el az áremelés megalapozottságát illetően. A lengyel közvéleményt jelenleg legszélesebb körben foglalkozató kérdés a fogyasztói árreform. E héten adták ki az árreform újabb tervezetét, amelyben immár kisebb mértékű emelést irányoztak elő a kommunális szolgáltatások terén. A lapok, köztük a Trybuna Ludu riportjaiból az derül ki, hogy a lakosság többsége megérti az áremelések szükségességét. Az országot sújtja a nyugati intézkedés Az üzemanyaghiány miatt leállított magángépkocsik adóját és biztosítási díját változatlanul be kell fizetni, de lehetőség vem arra, hogy a tulajdonosok ideiglenesen leadják a rendszámot, s ezzel mentesülnek e díjak befizetése alól. Antoni Karas külkereskedelmi miniszterhelyettes a Trybuna Ludunak nyilatkozva elmondta, hogy az országot erősen érintik az Egyesült Államok és más NATO'-tagálla- mok által elrendelt pénzügyi és áruszállítási korlátozások. Rámutatott annak a nyugati állításnak a hamis voltára, amely szerint ezek az intézkedések csak a lengyel kormányt sújtják. Emlékeztetett néhány adatra: egyedül az amerikai kukoricaszállítási embargó évi 250 ezer tonnás csökkenést jelent a lakosság baromfihússal való ellátásában, a lengyel halászflotta „kitiltása” pedig 20 rgillió dolláros bevételtől fosztja meg az országot. Karas hangsúlyozta: Lengyelország levonta a tanulságot az előző évek hibás gazdasági politikájából, a jövőben mindent megtesz annak elkerülésére, hogy az eddigihez hasonló függőségbe kerüljön gazdaságilag a nyugattal Véget ért a limai szolidaritási értekezlet Az Egyesült Államok kormányát súlyos felelősség terheli a salva dóri vérontás folytatódásáért — állapította meg a salvadori béke helyre- állításának kérdéseiről rendezett latin-amerikai értekezlet. A csütörtökön Limában véget ért háromnapos tanácskozásról kiadott záróokmány felszólította Washingtont, hagyjon fel a salvadori ügyekbe való beavatkozással, szüntesse be a juntának nyújtott gazdasági és katonai segítséget, s ne engedélyezze különleges salvadori alakulatok Egyesült Államokban való kiképzését. A 25 latin-amerikai párt és az Egyesült Államokból, valamint Kanadából érkezett küldöttségek részvételével Peru fővárosában megtartott értekezletet az emberi jogok latinamerikai szövetsége szervezte. A konferencián részt vett a Forradalmi Demokratikus Front, a salvadori ellenzéket tömörítő politikai szervezet elnöke, Guillermo Manuel Ungo is. A záróokmány felszólítja a salvadori feleket, hogy mielőbb kezdjenek tárgyalásokat a békés politikai rendezés érdekében. A szolidaritási értekezlet arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg Salvadorban nincsenek meg a feltételek valóban demokratikus választások megtartásához. Ha mégis választásokat tartanak — mondja ki a záródokumentum — az eredményként létrejövő kormány nem lesz törvényes. A latin-amerikai fógum végezetül támogatásáról biztosította a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front és a Forradalmi Demokratikus Front reprezentatív voltát kimondó mexikói—francia nyilatkozatot. majd felszólította a világ demokratikus erőit, szánjanak síkra a salvadori vérontás mielőbbi befejezéséért. Szorgalmazzák a rendkívüli ülésszakot A világszervezet arab tagállamai az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának Ösz- szehívását szorgalmazzák, miután az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban megakadályozta a Golan-fennsík bekebelezése miatt Izraelt büntető szankciók elfogadását. Jordánia állandó ENSZ- nagykövete,— Jordánia jelenleg a Biztonsági Tanács egyetlen arab tagja — elmondotta: a testület várhatóan a jövő hét elején dönt a közgyűlés rendkívüli ülésszakának ösz- szehívásáról. A szabályzat értelmében az ülésszakot a határozatot követő huszonnégy órán belül össze kell hívni. A jordániai diplomata közölte, hogy az ENSZ arab tagjai és az el nem kötelezett országok képviselői magánjellegű tanácskozásokon készítik elő a rendkívüli ülésszakot Palesztinok Libanonban Hova meneküljenek a menekültek? Bejrútban és a dél-libanoni menekülttáborokban romok, friss sírhalmok idézik a hatodik izraeli—palesztin „háború” emlékét. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke nevezte így az izraeli hadsereg és a palesztin ellenállás tavaly júliusi erőpróbáját, amelynek során a Tel Aviv-Í hadvezetés a legkorszerűbb amerikai bombázókat vetette be a gerillák ellen. Bár az izraeli légitámadások több száz halálos áldozatot követelték, mégis túlzás nélkül állítható, hogy a csatából nem az agresszor, hanem az elszántan védekező megtámadott került ki győztesen. Az azóta fennálló tűzszünet azonban korántsem jelenti azt, hogy Begin lemondott volna a palesztin ellenállás libanoni bázisának felszámolásáról. Ahhoz ugyanis, hogy keresz- tülvihesse az 1967 óta megszállt palesztin területek (Ciszjordánia, Gáza) annek- tálását, mindenképp meg kellene törnie a PFSZ erejét. Nyílt titok, hogy Izrael az Egyesült Államok hallgatólagos támogatásával már az újabb közel-keleti háborúra készül. Ezt jeleztél: az embertelen támadások Libanonban, az ott élő palesztinok ellen, de ezt jelentette a Szíriához tartozó Golan-fennsík nyílt bekebelezése is. Ilyen körülmények között, okkal vetődik fel a kérdés mi a titka, hogy a palesztin mozgalom túlélte az egymást követő arab—izraeli háborúkat, a jordániai „fekete szeptember” vérveszteségét, a libanoni polgárháborút, a sorozatos dél-libanoni inváziókat? A válasz egyrészt a ge- rillahábórú természetében keresendő, másrészt azokban a nyomorúságos menekülttáborokban, amelyek nemcsak a nemzetközi öntudatot oltják a palesztin gyerekekbe, hanem szüntelenül új és új harcosokat állítanak az elesettek helyére. A hetvenes évek elején a jordániai támaszpontok elvesztése után Libanonba helyeződött át a palesztin ellenállási mozgalom központja, itt építették ki állásaikat, kiképzőtáboraikat, a különböző ge- rillaszervezétek. Harcukban, félmilliónyi Libanonban élő palesztin menekültre támaszkodhatnak, de erejüket megsokszorozza, hogy testvéri szövetségre léptek a libanoni haladó erőkkel, valamint Szíriával, amely az 1975—76-os polgárháború óta vesz részt a libanoni béke fenntartásában. A még hazánknál is valamivel kisebb Libanon területén levő palesztin menekülttáborok története azonban véres tragédiák sorozata. A száműzetés évtizedei alatt táborok tűntek el, még máshol újak keletkeztek. A kelet-bejrúti Tel-Zataart és Dzsiel-Basát például a fa- langista milíciák tették a földdel egyenlővé, miután lakóikat tömegesen lemészárolták, a kisszámú túlélőt, pedig elűzték. A többi, északi és déli táborok lakói ismétlődő izraeli légi, tüzérségi és haditengerészeti támadások rettegésében élnek. A Nabaüje mellettit egymás után háromszor rombolta le az izraeli légierő és tüzérség — legutóbb 1978-iban. Azóta nem is építették újjá: a romok alól kiásott halottakat szeszélyesen szétszórt sírokba temették el. Ki tudja, hányán • maradtait az összeroskadt iskola, a leomlott házfalak alatt? E sorok írja személyesen is találkozott a tábor utolsó lakójával, akinek szüleit, feleségét, négy gyermekét izraeli bombák ölték meg. A 'támadások túlélői elmenekültek, 6 azonban ittmaradt, • ide kö^ik az emlékek, ezekhez a romokkal borított domboldalakhoz, ahol néhány sovánv birkáját legelteti. „Az izraeli tüzérség időről időre, — talán megszokásból — még mindig ágyúz- za a régen rommá lőtt tábort” — meséli Abu Szelim. A legnagyobb dél-libanoni tábor Rasidije, Tyr kikötővárostól délre, a Földközi- tenger partján fekszik. Amint azt a tábor vezetői mondják: különösen sebezhető, mert nemcsak légierővel támadhatják, hanem a tengerről is. 1977 óta ötszáz légi- és tüzérségi támadás érte! Házak tucatjai semmisültek meg, s százakra tehető a halottak, sebesültek száma. A tábori rendelőben dolgozó svéd orvosok egyike, dr. Éva Berg- holiz szomorú példát említ: a háború különösen mély nyomokat hagy a gyermekek szellemi, érzelmi világában. A legtöbb kisgyerek a „mama” szóval együtt tanulja meg a „bum-bum” szót. Repülőgép, hadihajó láttán, a kisebbek gyakran sírógörcsöt kapnak. A gyermek rajzok visszatérő témája a légitámadás, a , bombázás. A gyerekek igen fiatalon megismerkednek a gerillaharc fortélyaival, a fegyver- forgatással. Nemcsak a Palesztinában született szülők, nagyszülők, hanem ők is vissza- vápvnak őseik földjére. Nem törődnek bele hazájuk elvesztésébe. Libanont csupán ideiglenes hazájuknak tekintik. Izrael és a vele szövetséges libanoni jobboldal azonban még innen is tovább akarja kergetni őket. De hová menekülhetnek a menekültek? Böcz Sándor
