Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)
1982-01-21 / 17. szám
Családiház-építők kedvezményei N. József szécsényi olvasónk nemrég kapott öröklakást, de gyermekei és felesége nem tudta megszokni a társasházban való lakást, ragaszkodnak az udvarral, kerttel rendelkező lakáshoz. Ezért elhatározták, hogy a közeli községben levő és még meglevő telkükön családi házat építenek. Túlzott anyagiakkal nem rendelkeznek, de úgy hallották, hogy ha a lakást típusterv szerint építik, kedvezményként nagyobb hitelben részesülhetnek. Így van-e ez? Ha igen, milyen méretű lakást építhetnek, kérdezi olvasónk. Ugyanis szeretné, ha az új lakásban felnövő gyermekei részére is jutna hely. Az érvényes jogszabály valóban tartalmaz kedvezményeket azok részére, akik típus-, vagy ajánlott terv felhasználásával építkeznek. Kedvezmény címén atípusr, vagy ajánlott terv alapján építőknek a városokban és kiemelt településeken az építési költség 60 százalékáig, egyéb településeken pedig az építési költség 50 százalékáig nyújtható építési kölcsön. A kölcsön felső határa azonban nem haladhatja meg a mindenkori hitelpolitikai irányelvekben meghatározott felső határt, amely jelenleg városokban és kiemelt településeken 200 000 Ft, egyéb településeken pedig 160 000 Ft. A típus-, vagy az ajánlott terv alapján építők részére nyújtható hitel azonban ezt az összeget 10 százalékkal meghaladhatja. Az 50, illetve a 60 százalékos hitelezési mérték ugyan ebben az esetben sem haladható meg, de a kölcsönösszeg felső határa 220 000 Ft, illetőleg 176 000 forintra emelkedhet. A kölcsön kamata évi 3,5 százalék, lejárati ideje pedig 25 év. A három vagy több gyermeket eltartók részére a kamat évi 2 százalék, a lejárati idő pedig legfeljebb 30 év. A családi ház hatszobásnál nagyobb nem lehet, az alapterület pedig a 140 négyzetmétert nem haladhatja meg. Ennél nagyobb lakás építésére csak az az építtető kaphat engedélyt, akinek lakásigénye a tanácsi bérlakásra megállapított mérték felső határa a hat lakószobát meghaladja. Kisiparosok családi pótléka özv. K. Józsefné salgótarjáni olvasónk hosszú munka- viszony után, részben három iskolás korú gyermekének nevelése, részben anyagi okokból szeretné eredeti foglalkozását kisiparosként folytatni. Jelenleg a három kiskorú gyermek után árvaellátást és családi pótlékot is kap. Ügy tudja viszont, hogy a kisiparosok családi pótlékra nem jogosultak. Így van-e ez, illetőleg a három árvaellátásra jogosult gyermeke után kérhetné-e kisiparosként is a családipót- lék-megállapítást, kérdezi olvasónk. A régebbi rendeletek szerint a kisiparosok valóban nem voltak jogosultak családi pótlékra, sem akkor, ha a gyermek vagy gyermekek árvaellátásra jogosultak voltak, sem akkor, ha nem voltak jogosultak. Ez év január 1-től azonban ezt a rendelkezést olyképpen módosították, hogy a kisiparosok, kiskereskedők ugyanolyan feltételek mellett jogosultak családi pótlékra, mint az egyéb biztosítottak. Ennek megfelelően családi pótlékra az jogosult, akinek a háztartásában két vagy több gyermek van. Egy gyermek után családi pótlék csak akkor jár, ha az eltartó egyedülálló, vagy a gyermek tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos, továbbá ha e gyermek figyelembevételével 1971. november hónapot követően két vagy több gyermek után megillette a családi pótlék. Családi pótlék a gyermek 16 éves koráig jár. Alsó vagy középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok esetén a tanulmányok tartama alatt, de legfeljebb a gyermek 19 éves korának betöltéséig jár a családi pótlék. Az egyedülálló biztosított részére az árvaellátásban részesülő gyermekek után is folyósítani kell a családi pótlékot kisiparosok esetében ugyanúgy, mint egyéb biztosítottak esetében. Családi pótlékra való jogosultsághoz a munkaviszonyban levők és tsz-tagok esetében is meg van határozva a havi biztosítás tartama. Ennek megfelelően a kisiparos is csak akkor jogosult családi pótlékra, ha legalább 21 napra befizette a társadalombiztosítási járulékot. Ebbe az időbe viszont be kell számítani azt az időt is, amelyre a kisiparos azért nem fizetett járulékot, mert táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesült, vagy katonai szolgálatot teljesített. A családi pótlék összege egy gyermek után 490 forint, két gyermek után 980 forint, egyedülállónak 1320 forint. Három és négy gyermek után a családi pótlék gyermekenként 660 forint, öt gyermek után gyermekenként 630 forint, hat és minden további gyermek után gyermekenként 610 forint. Havi 810 forint a családi pótlék összege, ha a gyermek tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fogyatékos. Mindez azonban nem befolyásolja az ipar jogosítvány kiadását. Ha tehát olvasónknak valóban kiadják az ipar- engedélyt, mint kisiparos, nyugodtan kérheti gyermekei után a családipótlék-megállapítást. Dr. Jónás Sándor '■íi'jíiii Levelezőink jelentik InlPl ifi i ifilt Elmélkedés a városról ,:.r i Salgótarján 1922. január 27- én 9 órakor született meg először várossá az egykori acélgyári olvasóban. Az itt megjelent képviselői testület, ispánok és alispánok, jegyzők és bírák, bányák és gyárak neves főtanácsosai és tanácsosai „fórumán” a népes ipart fejlesztő palóc települést egyszer és mindenkorra „rendezett jogú,, várossá nyilvánították. Ezzel az aktussal a városok anyakönyvébe is bejegyeztetett. A munkásság az alapvető élet- és lakáskörülmények, valamint az elviselhetetlen munkahelyi körülmények javulásában reménykedett, melyet korábban a Tanácsköztársaság győzelmének végleges megtartásával és kidolgozott téziseivel maga elé tűzött. De Salgótarján 23 évig az a város maradt ami üzemeivel, gyáraival volt. Füst, korom, por, tengelyig érő sár jellemezte a „rendezett jogú” várost. Bá-> nyák, gyárak, üzemek árnyékában továbbra is ott lapultak a nyirkos, egészségtelen munkáskolóniák, barakklakások, melyek legtöbbjében 5—6 fős családok tengették életüket. Nyolc, de legtöbb esetben 10—12 órás munkaidőhöz arányított munkabérek, az összjövedelmek nem érték el a létminimumra fordított családi kiadásokat. A proletárforradalom tüze nem hűlt ki! Az emberhez méltatlan körülmények egyre szervezettebb és tudatosabb balratolódást eredményeztek. Bérharccal, megismétlődő sztrájkokkal, mindig célzatos munkásmegmozdulásokkal adtak jelt elégedetlenségük kifejezésének. A föld alá kényszerült KMP helyi vezetői, a baloldalt képviselő szakszervezet már nem kifejezésnek, hanem figyelmeztetésnek szánta a „mezítlábas éhségmenetet”, melyet a tőkés urak államellenes izgatásnak, felforgató tevékenységnek neveztek. Városunk akkor még nem tartozott az egyről-másról ismert városok közé, de tudták róla, hogy a szén-, a vas-, az acél- és az üvegipar terrríékei- nek szűkebb hazája, sőt azt is, hogy az ország legszegényebb és emberileg legkizsákmányol- tabb „kenyeretlen Tarján”-ja.' A keserű, tarthatatlan életet az 1944. évi december 25-i felszabadulás változtatta meg. Ez városunk tényleges megszületésének korszakát hozta magával. A felszabadult emberi munka tette a várost igazi várossá, amely a múlt maradványaival még ma is lépésről lépésre hadakozik. A közelgő 60 éves évforduló most már a valóság gazdag tárlatát nyitja meg előttünk. Magunknak és az uódainknak építünk. Ez a történet nyújtson mindennapi munkánkhoz további biztatásokat, alkotásokat, és az elfáradtakkal együtt felfrissülést, elismerést. Tóth Gyula Salgótarján, Rákóczi út 8. Van utánpótlás _ A ranylakodalom Mátraverebélyben Válaszol az illetékes Kiszűrni a vandálokat! Egy panaszos a sok közül a bíróságon A közelmúltban mint nyugdíjas én is igénybe vettem a Salgótarjáni Járásbíróság fogadónapját, hogy jogi tanácsot kérjek ügyem elintézéséhez. A legjobb tapasztalatomat szeretném elmondani, és ezt merem tenni valamennyi bíróságon megforduló panaszos nevében. Ugyanis bürokratizmustól és küldözgetésektől mentesen intézték ügyemet. Megfigyeltem ottlétem alatt, hogy akik hozzám hasonlóan segítségért fordultak a bírósághoz mind-mind nyugodtan távoztak, hiszen díjtalanul készítették el és továbbították a beadványokat, amelyeket később a bíróság tárgyalni fog, vagy más úton nyernek elintézést. Köszönet illeti szocialista társadalmunkat ezekért a „szolgáltatásokért” s köszönet mindazoknak akik ezt a gyakorlatban alkalmazzák, végrehajtják, őrködnek törvényeink betartása felett. — ti — ötven évvel ezelőtt, 1932. január 9-én fogadott egymásnak örök hűséget két mátra- verebélyi fiatal, az árva Juhász János és a félárva Ve- rebélyi Anna. Ketten indultak el minden támogatás és támogató nélkül az élet országútién, hogy becsületes munkával családi fészket építsenek maguknak és leendő gyermekeiknek. Nem volt egyebük, mint a szívükben érzett szerelem, az egymás iránt érzett szeretet. Nehéz időben jött létre a frigy, hisz’ a legújabb kor legnagyobb gazdasági válsága rázta meg a világot, s benne Magyarországot is. A két fiatalnak minden alkalmi munkalehetőséget — ipar, mezőgazdasági, háztartási — meg kellett ragadni, hogy a családi fészek megépüljön. Ezt is tették, s ha jóval később is, de meleg otthon fogadta a születendő gyermekeket. A felszabadulás után a férj a vasúti forgalomnál állapodott meg, a feleség pedig a gyermekek felnevelése után a megalakult termelőszövetkezetben növényápoló lett. Juhász János hosszú éveken át párt- és szakszervezeti aktivista volt, 1972-től pedig a létrehozott ivóvíztársulat elnöki tisztét töltötte be odaadással. Ketten indultak el, s 17-en voltak az ünnepi asztal körül, hogy emlékezzenek, erőt merítsenek, s köszönetét mondjanak a szülőknek, nagyszülőknek, dédszülőknek. Meghatódva fogadták a köszöntést, a szeretet jeleit, s könnyes szemekkel, de jogos büszkeséggel hordhatták körül szülői tekintetüket a körülöttük levő köszöntőkön. Igenis jogos büszkeséggel, mert kiváló, becsületes dolgozókat neveltek, adtak a hazának. A három fiú közül JÁNOS: kőműves szocialista brigádja a NÁÉV-nál többszörösen kitüntetett, a legelismertebb kollektíva, továbbá a megyei pártbizottságnak is tagja. ISTVÁN: ács és vájár, csapatvezető, szaktekintély az Aknamélyítö Vállalatnál Kecskén. Munkásőr. PÁL: kárpitosságot tanult, de sokoldalúan képzett, ezt a felkészültségét már évek óta Recsken igen jól kamatoztatja. A hat unoka is az önállóság felé halad, s ahogy ismerjük őket magasabb szinten fogják megvalósítani mindazt amit elődeiktől láttak, s látnak, s példának tekinthetnek. Az egy dédunoka még nem érti a körülötte zajló életet. Verebélyi András Mátraverebély A NÓGRÁD december 10-1 számában „Városkép” címmel rövid fényképes riportot közölt a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ mögötti közvilágítás állapotáról. Az okozott kárt annyira helyreállítottuk, hogy az ne * legyen balesetveszélyes. Ennek a területnek a közvi'á- gítási csatlakoztatását más módon kívánjuk megoldani. De célszerű-e? Ha átépítjük, ki garantálja, hogy holnap nem kell-e megismételni, mert ezt is tönkretették. Vagy a lakosság egy része arra hivatott, hogy építsen, karbantartson, másik része, hogy ezeket tönkretegye? A közölt fényképről egyértelmű, hogy az gondatlanság, vagy vandalizmus következménye-e. Már korábban a sajtó útján kértük a lakosságot az összefogásra, az ilyen és hasonló esetek kiszűrésére. Az áramszolgáltató vállalat képtelen egyedül az ilyen jellegű rombolások okozóiHórsviróg, kakukkfű, kankalin és társai... Ugrásszerűen megnőtt a gyógynövény-szaküzletek forgalma az utóbbi napokban. A hirtelen ránk köszöntött hidegben Nógrádban is sokan megfázunk, köhögünk, légcsőhuruttól szenvedünk. Mit tegyünk ilyenkor? — Igyunk gyógy teát — javasolják a Herbária szakemberei. A legkeresettebb cikkek közé tartozik pillanatnyilag az a gyógyteakeverék, ami együtt tartalmaz minden olyan hatóanyagot, melyre ezekben a napokban szükség lehet a kö" högő, náthával küszködő embereknek. A hársvirágot, kakukkfüvet. édes köménymagot, kankalingyökeret és sok más egyéb gyógynövényt tartalmazó teakeverék 10 deka- grammos csomagokban kapható. t. z. Szemre is tetszetős, kényelmes, korszerű otthonok alkotják a nagybátonyi Mátra-Iakótelepet, ahol főleg fiatalok és a környékbeli nagyüzemekben, bányákban munkát vállalók számára biztosítanak családi fészket. nak felderítésére. Ne létesüljön újabb közvilágítás? Nem hisszük, hogy ez bárkinek megnyugtató megoldás lenne. Pedig a város területén több ilyen károkozás történt az utóbbi években. Üzemek környékén is, ami arra enged következtetni, hogy a közvilágítás útban van különböző anyagok kijuttatásánál. A tanács, a Hazafias Népfront és a különböző szervek összefogása szükséges, hogy a közvilágítás, mely a biztonságos közlekedés és a közbiztonság egyik eleme, ne legyen eny- nyire kitéve nemtörődöm, felelőtlen egyének prédájának! (szekeres) Összeállította: Tóth Jolán
