Nógrád. 1982. január (38. évfolyam. 1-26. szám)

1982-01-17 / 14. szám

üiflliifeffék a salgótarjáni munkásőr-zászlóaljt (Folytatás I. oldalról) lépjenek a helyenként meg­nyilvánuló terrofcselekmé- nyekkel szemben, biztosítsák az építőmunkát, a termelés zavartalanságát, részt vállal­janak a rend helyreállításá­ban. Negyedszázada a kiélezett helyzetben pártunk irányítá­sával, a munkásosztály, a magyar nép legjobbjai, a Szovjetunió internacionalista segítségével visszaverték az ellenforradalmi támadást, megvédték a proletárdiktatú­rát — hangsúlyozta az ünne­pi szónok. Beszéde további részében Szalai László hangsúlyozta hogy a párt előtt az a feladai állt, hogy a marxista—leni­nista elvek következetes ér­vényesítésével helyreállítsa vezető szerepét, egységét, a pártdemokráciát és megte­remtse tömegkapcsolatát. Itt idézte Kádár János elvtárs, 1957 februári salgótarjáni pártaktíván elhangzott beszé­dét: „A mi rendszerünk élet­ereje abban van, hogy a munkás-, paraszt- és értelmi­ségi tömegekre támaszkodik, ügyünket csak a dolgozó tö­megekkel együtt lehet és fogjuk győzelemre vinni!” A Magyar Szocialista Mun­káspárt következetes irány­vonala, helyes szövetségi po­litikája közvetlen hatást gya­korol a tömegek gondolkodá­sára, cselekvésére — hang­súlyozta az előadó. Viszony­lag rövid idő alatt stabilizáló­dott az ország belpolitikai helyzete. Megerősödött a munkásosztály hatalma, meg­teremtődtek a szocializmus továbbépítéséhez szükséges feltételek. Az ünnepi egységgyűlés elő­adója ezután arról szólt, hogy gyökeresen megváltozott sző­kébb hazánk, Salgótarján ar­culata is. A város az ellen- forradalom leverését, a szo­cialista konszolidációt követő­en, de különösén az utóbbi tizenöt évben soha nem látott mértékben fejlődött. A fel- szabadulást megelőző kenye­reden város új, szocialista megyeszékhellyé vált Salgó­tarján, a maga fejlődéstörté­netének olyan útján indult el, amely méltán tette orszá­gosan és határainkon túl is ismerté. Ezután tényekkel bi­zonyította Salgótarján gazda­ságának fejlődését, a benne lakók életkörülményeinek megváltozását. Szólt a XII. pártkongresszus, a városi pártértekezlet határozatainak, a középtávú és éves tervek céljainak megvalósításáról. Ünnepi beszéde további ré­szében azt hangsúlyozta, hogy a salgótarjáni Kun Béla zász­lóalj munkásőrei a város tár­sadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életének lükte­tésével együtt élve szintén aktív és cselekvő részesei az eredményeknek, feladataink megvalósításának. A teljes embert kívánó munkásőri te­vékenység mellet élen járnak a termelőmunkában, a tanu­lásban és a közéletben egy­aránt. Kezdeményezői a szo­cialista versenymozgalomnak, társadalmi münkaakcióknak. Elmondotta, hogy a zászlóalj megalakulása óta maga- is je­lentősen fejlődött, jól felké­szült, politikailag szilárd, fe­gyelmezett társadalmi, fegy­veres testületté vált. A meg­alakuláskor kialakult eszmei szilárdságot, összekovácsoltsá- gqf, öntudatot munkásőreink megőrizték, magasabb szintre emelték. Az egység erkölcsi, politikai állapota, felkészült­sége magas szintű. A testület tevékenységét, helytállását, a város kommunistái, lakosai el­ismerik és megbecsülik. Mint mondotta: — A Kun Béla zászlóalj a felelősséggel végzett munka tudatában felkészülten néz­het az ez évi újabb célkitűzé­sek elé, melyek a korábbinál nehezebb és bonyolultabb fel­adatát követelik mindannyi­unktól. Az egység az eredmé­nyekre alapozva munkálkod­jon tovább. Egyrészt a maga­sabb szintű harckészültségi feladatok megoldásán, más­részt a termelés, a gazdálko­dás hatékonyságának növelé­sén, a szocialista közösség és tudatformálás további erősíté­sén, a mindennapi munká­ban. Ünnepi beszéde befejezésé­ül a megyei és városi pártbi­zottság nevében köszönetét mondott a zászlóalj * teljes személyi állományának, va­lamennyi munkásőr elvtárs­nak, a negyedszázad során végzett becsületes munkájá­ért, a szocialista versenyben elért eredményekért. Gratu­lált azoknak a munkásőrök­nek és alegységeknek, akik átvehetik a legjobbaknak já­ró okleveleket, érdemérmeket és kitüntetéseket, a kiváló alegységek vándorzászlaját, az alapítóknak járó huszonöt éves jubileumi emlékjelvényt, illetve szolgálati érdemérmet. Kívánom — mondotta, —, hogy a munkásőrség gazdag hagyományait folytatva érje­nek el további sikereket pár­tunk politikájának megvaló­sításában, vállalt kötelezettsé­geik teljesítésében. Munká­juk eredményei járuljanak hozzá egyéni és családi éle­tük gazdagodásához, egész szocialista társadalmunk sok­irányú fejlődéséhez. Szalai László ezután a vá­rosi pártbizottság nevében emlékszalagot kötött a csapat- zászlóra. Havasi Ferenc köszöntése Elöljáróban átadta a mun- és a nemzetközi gazdasági zókból, az építőanyagokból, kásőr-zászlóaljnak a Magyar élet szigorú realitásával, nö- Bzocialista Munkáspárt Köz- vekvő követelményeivel, s e nem csekély hozzájárulás a nemzeti jövedelem növelésé­ponti Bizottságának üdvözle- követelmények között kell hez. A mezőgazdaságban — tét, majd így folytatta: feladataikat teljesíteniük. amelynek méltán növekszik — Mi, akik más vidéken Nyugodtan elmondhatjuk — jó híre — teljesíteni kell a születtünk, nőttünk fel, min- hangsúlyozta, — hogy a tö- gabona- és húsprogram ez évre dég úgy tekintettünk Salgó- rekvéseket 1981-ben jól meg- eső előirányzatait úgy, hogy tarjánra, mint ahol tűzpiro- alapoztuk. Legfőbb gazdaság- a termelés költségei relatíve sabb a piros, ahol olyan ha- politikai célkitűzéseinknek mérséklődjenek — mondotta gyományokat őriznek, mint megfelelően tovább javult a Havasi Ferenc. 1919, ahol a felszabadulás külkereskedelmi egyensúly és Ünnepi köszöntőjét befejez- után a Magyar Kommunista nemcsak megőriztük életszín- ve bejelentette, hogy a Ma- Fórt olyan _ gyorsan növelte vonalunkat, de életkörülmé- gyár Népköztársaság Elnöki tömegbefolyását, ahol 1956 nyeinken valamelyest javítót- Tanácsa a salgótarjáni váro- ütán olyan gyors ütemben tunk is. Ez is alátámasztja, si Kun Béla zászlóaljnak a helyreállt a rend, megizmo- hogy nincs más alternatíva, harckiképzésben, a honvédel- sodott a néphatalom. A mun- mint folytatni alapvető gaz- mi nevelő munkában, vala- kásőrökről kijelentette: tisz- daságpolitikai irányvonalunk mint a társadalmi megmoz- telgünk az alapítók előtt, akik végrehajtását; tovább javíta- dulásokban tanúsított példa­elsőként fogtak fegyvert, tisz- ni a népgazdaság külső pénz- mutató tevékenysége elisme- telgünk azok előtt a párt- ügyi egyensúlyát, javítani az réseként a munkásőrség meg- munkások előtt, akik szervez- élet- és munkakörülménye- alakulásának 25. évfordulója ték a fegyveres fellépést az két. Ehhez megvannak a tér- alkalmából a Vörös Csillag ellenforradalom ellen, meri vek, de a cél eléréséhez a le- Érdemrend kitüntetést ado- jól tudták, hogy akkor ezt ki- írt terveknél többre lesz mányozza. Ezután Havasi Fe- vánta az ország, a haladás ér- szükség. Mindenekelőtt lé- renc a csapatzászlóra feltűz- deke. Tisztelgünk a 25 éves nyegesen fokozni kell iparunk te a kitüntető jelvényt, s át- utat .megtett Kun Béla salgó- versenyképességét a hazai el- adta Godó Jánosnak, a zász- tarjáni városi munkásőr-zász- látásban, de méginkább az lóalj parancsnokának a ki­lóalj előtt, amely nemes ha- exportpiacokon. E két fel- tüntetésről szóló okiratot- A gyományokat őrző, példás adatát — a hazai ellátás szín fegyveres testületté vált, vonalának emelését és ex- háromszoros hurrával köszön­amelynek tagjai mind a fegy- pörtképességének fokozását— te meg az elismerést, veres szolgálatban, mind a az iparnak úgy kell megöl- Köszöntötte az ünnepi egy- termelésben, mind a szocia- dania, hogy mindinkább az séggyűlést, a kitüntetett zászló­lista közéletben egyaránt egész magyar gazdaság mű- alj személyi állományát a helytállt. szaki-technikai megújhodásá- szovjet katonai delegáció ve­Ezt követően a Politikai Bi- nak centrumává váljék. To- zetője, a zottság tagja hazánk gazda- vább kell lépnünk az anyag- ' ' sági eredményeiről és né- és energiatakarékosságban, a hány időszerű feladatáról gazdaságosságban is. Tisztá- redes, a város gazasági és szólt: ban kell lenni azzal, hogy dolgozó társadalma megbfzá­— Napjainkban — monŰot- minden egységnyi megtakart- sából Ürmössy László, a Sal­ta — az országban mindé- tás a takarmányokból, aa gótarjáni nütt gazdasági év zavartalan anyagokból és energiahordo- vezérigazgatója, átmenetének megteremtésén munkálkodnak a hatodik öt­éves terv második esztende­jében, amelynek a folyama­tosság mellett van néhány új­szerű vonása. Mindenekelőtt az, hogy a mezőgazdasági ter­melőszövetkezeteket kivéve, a szocialista szektorokban dol­gozók 95 százaléka áttért az ötnapos munkahétre ez év ja,­zászlóalj személyi állománya honvédek, határ­őrök és rendőrök nevében Szigetvári János rendőr alez­Kohászati Üzemek Á hét 3 kérdése 1. Milyen visszhangot ered­ményeztek a NATO rendkí­vüli tanácsülésének beavat­kozó jellegű határozatai? i Varsóban ismét játszanak a színházak és a mozik, nyi­táshoz készülődnek az egye­temek, s a hónap végére összehívták a szejm üléssza­kát. Az élet normalizálódásá­nak fontos mutatója a napi szénjelentés is, az idei esz­tendő első két hetében sike­rült, viszonylagos eredmény­ként, elérni az 1978-as szin­tet. Ha ezt tartani képesek — az egész évre kivetítve — csaknem húszmillió tonnás többletet, exportálva mintegy 1,6—1,8 milliárd dollárt jelen­tene. , Természetesen a helyzet változatlanul nem könnyű és sok a gond. Növekszik a nyu­gati pénzintézetek nyomása a 28,5 milliárd dollárt kitevő lengyel adósságok ügyében; energia- és alkatrészhiány akadályozza a munkát; a szükségállapot sok mindenben korlátokat szab; vita folyik a hogyan továbbról; s meg kell küzdeni a haragvó elemek­kel, a jeges árral is, (amely éppen Plockot, a kőolajveze­ték fontos állomását fenye­geti.) Lengyelország barátai, az európai béke hívei, de széle­sebben véve a józan megfon­tolások és a reálpolitika kö­vetői elégedetten nyugtázhat­ják a kibontakozás sokasodó jeleit. Nem így a NATO-kö- rök: azok, akik reményeiket az anarchiában és Lengyel- ország teljes állami szétesésé­be vetették, dühödten és ér­zékenyen szisszennek fel. Akik nem győztek a „külső beavat­kozástól” óvni, a lengyel megoldás láttán most maguk nyúlnak a beavatkozás eszkö­zeihez. A brüsszeli rendkívüli atlanti tanácsülésen tizenhat pontoá lengyel- és szovjet­ellenes intézkedéssorozatot fogadtak el. Nem egységesen: Görögország hivatalosan is el­határolta magát több ponttól, mások nem emeltek szót Washington szankciói ellen, de maguk nem kívánják kö­vetni azokat. Az ellentétekre vallott a hirtelen összehívott francia—NSZK villámcsúcs is, amelynek során Bonn ke­leti politikájának lényegbeli folytatását helyezte kilátásba. A NATO-határozatok min­denképpen fokozták a fe­szültséget és rontották a lég­kört. Ezért részesültek hatá­rozott visszautasításban a moszkvai szovjet—lengyel külügyminiszteri találkozón, de hasonló véleményt han­goztatott kontinensünk sok vezető politikusa, keleten és nyugaton egyaránt. Az atlan­ti beavatkozási törekvéseket el kell vetni a lengyel nép és egész Európa érdekében — ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az amerikai sajtó által is „tűszúrásokként” jellemzett szankciók nehezíthetik a hely­zetet bizonyos területeken, de valamiféle átütő sikerben Washington sem bízhat. (Ugyancsak az amerikai saj­tó hajlik annak megállapí­tására, hogy az egyoldalúan tájékozódó amerikaiakat va­lóságos sokként érte a len­gyel megoldás: az elnök és köre a „határozottsággal” a bírálatokat is le akarja sze­relni s eleve kordában szeret­né tartani szövetségeseit.) A szocialista közösség, a beavatkozás elutasításával egyidőbep, változatlanul kész az ésszerű párbeszédre. A hé­ten Genfben folytatódtak a szovjet—amerikai tárgyalások, s remélhetően sor kerül a tíz nap múlva esedékes szov­jet—amerikai külügyminisz­teri találkozóra is. A kelet— nyugati kapcsolatrendszer fenntartásában, a maga le­hetőségeihez és eszközeihez képest, hazánk is szerepet vállal: a magyar külügymi­niszter a héten két európai NATO-tagállam fővárosában, Londonban és Reykjavikban tett látogatást, az érthető vi­ták mellett a közös érdekű, kölcsönösen előnyös érintke­zési pontokat kutatva. Z. Mi a jelentősége a finn elcktroválasztásoknak? Ahány ház, annyi szokás- ha a finn elektorválasztások jelentőségével foglalkozunk, először is tisztázzuk, miről döntenek ma és holnap a sokezer tó országában? A tét a köztársasági elnök szemé­lye és a soron kívüli válasz­tást Kekkonen betegsége, az aktív munkából való tartós kiesése követelte meg. Az ál­lamfői tisztség azért olyan jelentős Finnországban, mert az alkotmány szerint az el­nök a külpolitika meghatáro­zója, s éppen Kekkonen adott rá példát, hogy ez kisugár­zik a határokon túlra is, jó­tékony hatást gyakorolhat egész földrészünkre. Az elnököt azonban nein közvetlenül választják, ha­nem 301 elektort jelölnek ki. Ezek az elektorok valamelyik jelölt támogatásának prog­ramjával lépnek fel, de a ké­sőbbiek során nem kötelesek mindvégig erre a személyre szavazni. Gyakorlatilag ez úgy fest, hogy a január 26-i első fordulóban tucatnyi je­lölt indul, ha senki nem sze­rez többséget, vagyis 151 elektori szavazatot, akkor a második fordulóban hasonló a felállás. A harmadik szava­zási szakaszban azonban már csak a két vezető jelölt méri össze erejét, s ha ismét nincs döntés (előfordulhat tömeges tartózkodás is), esetleg új, ad­dig kívülálló jelöltek is ne­vezhetők. A bonyolult folyamatot azért kellett (röviden össze­gezni, mert így világos, hogy a számos jelöltből a szociál­demokrata Koivistvo valamint a centrumpárti Virolainen látszik legesélyesebbnek, de nem zárják ki, patthelyzet esetén, a szintén centrumpár­ti Karjalainen bevonását sem. Valamennyi komolyabb je­lölt az eddigi külpolitika fenntartása, a szovjet—finn jószomszédi kapcsoltok meg­őrzése mellett száll síkra: e kereten belül különböző sze­mélyek jelenthetnek kisebb árnyalati különbségeket. 3. Ml történ a héten a kö­zel-keleti válsággal kapcso­latosan? Időnyerésre játszott a Kö­zel-Keleten a héten az ame­rikai diplomácia. Ezzel némi haladékot nyert ugyan, de » valódi megoldásokhoz válto­zatlanul nem került köze­lebb. Haig külügyminiszter Izraelben és Egyiptomban járt a palesztinai autonómia- tárgyalások ügyében, de csu­pán azt érte el, hogy a meg­beszélések nem szakadtak meg s a hónap végén újra a térségbe utazik majd. E tár­gyalásokon eleve gazda nél­küli számítás folyik, hiszen a palesztineket nem vonták be a palesztin vitába, csak­hogy a különben illetéktele­nek sem tudnak maguk kö­zött megegyezésre jutni. Kairó számára nagy felelős­séget és tehertételt jelentene, ha a „palesztinok nevében” bármibe beleegyezne s a je­lek szerint ezt a mai veze­tés jobban érzi Szadatnál. A Biztonsági Tanács Golan- vitájában a most kezdődő hétre tevődött át a szavazás. Egy jordániai javaslat szere­pel napirenden, de Washing­ton ezt sem fogadná el s a jelenlegi formájában megvé­tózná. Nyilván ezt elkerülen­dő törekedtek a halasztásra. Előbb-utóbb azonban mégis véleményt kell nyilvánítani, különösen annak fényében, hogy Damaszkusz jelentős po­litikai támogatást kapott Khaddam moszkvai útja so­rán. A Golan izraeli bekebe­lezése hozzájárulhat ahhoz is, hogy folytatódjék a felfüg­gesztett arab csúcsértekezlet, hiszen általában felélénkítet­te az arab politikát. Washing­ton kényelmetlen dilemmá­val küzd: Izraellel szemben is, a középtől jobbra álló arab országokkal is, meg akarná őrizni kapcsolatait, dehát saját magát hozta lehe­tetlen helyzetbe... Réti Ervin Kitüntetések, elismerések Ezután került sor a pa- éves szolgálati idő után 66 rancsok és kitüntetések át- munkásőr részesült a 25 éves nuárjában. Ez csaknem négy- adására. Hárman a Haza jubileumi emlékjelvényben, millió ember munkarendjének Szolgálatáért Érdemérem Nyolc alapító tag, de már le­megváltoztatását jelentette. arany fokozata, egy munkás- szerelt, munkásőr ugyanezt a — A vállalatoknak — foly- őr pedig a Haza Szolgálatáért kitüntetést kapta. Húszéves tatta Havasi Ferenc — 1982 ben sem lesz könnyebb dol­guk, mint a tavalyi évben Érdemérem ezüst fokozata szolgálat után 20-an, tizenöt kitüntetésben részesült. A ki- éves szolgálat után 16-an, tüntetéseket Nagy György és tízéves szolgálat után 24-en Szembe kell nézniök a hazai Szalai László adta át. A 25 kapták a Szolgálati Érdem­érem kitüntetést. " ~ I" Holczer Károly alapító tag 2 NÓGRÁD — 1982. január 17., vasárnap | emelkedett szólásra, aki visz­szaemlékezett a megtett ne­gyedszázados útra, majd kije­lentette: az alapító munkás­őrök nevében fogadom, hogy munkásőri eskünkhöz híven, továbbra is becsülettel szol­gáljuk pártunkat, szocialista hazánkat. Kürtszó és dobpergés köze­pette vonultak a nagyterembe az úttörő-munkásőrök és a KISZ-es ifjúgárdisták. A vá­ros' ifjúsága és úttörői nevé­ben Kassainé Karácsony Éva köszöntötte a kitüntetett zászlóalj személyi állományát. Ezután parancshirdetés kö­vetkezett, bejelentették azt is, hogy a Kun Béla nevét vise­lő salgótarjáni városi zászló­alj a szocialista versenymoz­galomban elnyerte a területi parancsnokság legjobb egysé­ge címet, a vele járó vándor­serleget és oklevelet. Az elis­merést Péter Balázs, a mun­kásőrség Nógrád megyei pa­rancsnoka adta át Godó Já­nosnak. Átadták a kiváló pa­rancsnoki és a kiváló mun­kásőr jelvényeket is. Sor ke­rült az egységen belüli szo­cialista versenymozgalom ér­tékelésére, s a zászlóalj leg­jobb százada, szakasza, a szá­zadok legjobb szakaszai cím­mel járó vándorzászlót Szalai László és Godó János adta át az alegységek parancsnokai­nak. Az ötvözetgyár által ala­pított vándordíját az első század második szakasza nyer­te el, amelyet Márton János és dr- Tamaskovics Nándor adott át az alegység parancs­nokának. Elérkezett az ünnepélyes pillanat. Harminckét munkás­őr jelölt sorakozott fel a csa­patzászló előtt. A párt nevé­ben Szalai László fogadta az új munkásőrök esküjét, ame­lyet a munkásőrjelöltek a Szózat hangjainál mondottak ei. Balázs Miklós alapító mun­kásőr meghitt szavak kísére­tében adta át fegyverét a most esküt tett Ecseri Ferenc mun­kásőrnek, aki a többi között ezt mondotta: „E fegyvert megőrizzük hazánk békés épí­tőmunkájának védelmére, ígérjük pártunknak, dolgozó népünknek, hogy önként vál­lalt pártmegbízatásunknak minden körülmények között eleget teszünk..." A salgótarjáni városi mun- kásőr-zászlóalj ünnepélyes egy­séggyűlése az Internacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepség után a mun­kásőrség központi férfikara műsorral köszöntötte a Vörös Csillag Érdemrenddel kitün­tetett zászlóalj személyi állo­mányát, a meghívott vendé­geket. A Vörös Csillag Érdemrend­del tüntették ki a dunaújvá­rosi Mező Imre munkásőr- zászlóaljat, a szegedi munkás- őregységet, a kiskunhalasi já­rási-városi munkásőregysé- get. Kitüntették a Ganz- MÁVAG munkásőregységét. Tegnap tartotta ünnepi egy­séggyűlését a debreceni mun- kásőregység is. Szöveg: Somogy vári László Kép: Kulcsár József f

Next

/
Oldalképek
Tartalom