Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESOLJETEKI XVI irodalmi színpadi napok Balassagyarmaton NÖGRÁD XXXVII. ÉVF., 292. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1981. DECEMBER 13.. VASÁRNAP R tisztségviselők megválasztásával Befejezte tanácskozását a TOT IV. kongresszusa Szombaton az Építők Rózsa Ferenc Székházában a kong­resszusi előterjesztések vitájával folytatta munkáját a me. zőg-azdasági szövetkezetek IV. kongresszusa. Az ülésen meg­jelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Hetényj István pénzügyminisz­ter. Váncsa lenö felszólalása Ä vitában felszólalt Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, aki ki­fejtette, hogy a szövetkezeti szektor a társadalmi és po­litikai élet fontos tényezője, és a mezőgazdasági termelés fejlesztésében is meghatározó szerepe van. A mezőgazdasági nagyüzemek rendelkezésére álló állóeszköz-állomány 73 százaléka van a közös gazda­ságok birtokában, ezek adják, Illetve ezek állítják elő a nagyüzemi termelés 74 száza­lékát és adják a nyereség 80 százalékát A szocialista me­zőgazdaság alapvető formá­jává vált a termelőszövetke­zet amely mint vállalat il­letve vállalkozás is egyen­rangú partnerévé vált az ál­lami vállalatoknak, sőt — el lehet mondani — bizonyos tekintetben versenytársává nőtte ki magát. A termelő- szövetkezetek jó része felzár­kózott az élenjáró állami gazdaságok közé, nem egy közös gazdaság ezek eredmé­nyein is túl tett, például a hozamok tekintetében vagy a fejlesztési munkában. Az ada­tok bizonyítják, hogy a nyolc tonna feletti hektáronkénti gabonatermést elért 73 nagy­üzem közül 65 termelőszö­vetkezet és az évenként 6000 liter feletti átlaghozamokkal dolgozó négy tehenészetből három termelőszövetkezeti. A jövedelmező gazdálkodás­ban is előbbreléptek; az üze­mek 42 százaléka a közgazda- sági elemzések szerint ma­gas színvonalon gazdálkodik, ami a népgazdaság más szek­toraival egybevetve is jó eredménynek számít. A rugalmasság és a gyors alkalmazkodóképesség vala­mint a vállalkozói tevékeny­ség kiszélesedése jellemzi az elmúlt időszakot a termelő­szövetkezeti mozgalomban, ez hozta magával, hogy az üze­mek a háztáji termelés való­di gazdái lettek. A nagyüze­mek szerves része lett a kis­termelés, ám ebben továbbra is meghatározó szerepe van a nagyüzemeknek. Ezek az idén 3,5 millió tonna takar­mányt adtak el a kisterme­lőknek, több ezer tenyészálla­tot bocsátottak rendelkezé­sükre, és a háztáji gazdá­kat, illetve a kistermelőket kétmilliárd forint értékű szol­gáltatással is segítették. Elmondotta, hogy a szövet­kezetek együttműködése to­vább bővült, Hétszázhetven- hárorn társulás működik a mezőgazdaságban, ezek kö­zül 600-at termelőszövetkeze­tek kezdeményeztek, illetve vezetnek. Mindössze 18 olyan közös gazdaság van az or­szágban, amelyik egyetlen társulásnak, vagy termelési rendszernek sem tagja, az ösz- szes többi gazdaság valami­„Felnőttkorban" Huszonöt éves lyen integráló rendszerhez kö­tődik. Váncsa Jenő foglalkozott a kongresszuson felvetett több kérdéssel, egyebek között az­zal, hogy a tsz-ekkel kapcso­latban levő felvásárló-feldol­gozó vállalatok, üzemek elő­nyösebb helyzetben vannak a termelőknél, és ezt gyakran éreztetik is. Elmondotta, hogy a monopólhelyzet, illetve az esetenkénti kiszolgáltatottság miatt ugyan szükség van köz­ponti intézkedésekre, de egy­re kevesebb számban, mert az agrár-, illetve a gazdaságpoli­tika újabb és újabb intéz­kedései mindinkább olyan helyzetbe hozzák a termelő­ket, hogy egyenrangú társak­ká válnak. Kifejtette, hogy a termelőszövetkezetek és tár­sulásaik ilyen értelemben is képesek a további megújulás­ra. Foglalkozott a miniszter a gazdálkodásban lemaradt ter­melőszövetkezetek helyzeté­vel, ezek az üzemek 1,5 mil­lió hektáron gazdálkodnak, árujuk nélkülözhetetlen a hazai ellátásban, és az ex­portban, ezért megsegítésüket a mezőgazdasági vezetés fo­lyamatosan naiprenden tart­ja. Arra van szükség, hogy ezekbe a gazdaságokba jól képzett szakembereket irá­nyítsanak, segítsék a szakkép­zett munkaerő letelepedését, javítsák egymás közötti együttműködésüket és min­den lehetséges módon felka­rolják gazdasági felemelkedé­süket. Az általában kedvezőt­len körülmények között te­vékenykedő tsz-ék teljesít­ményét másként kell értékel­ni, mint azokét, akikkel nem bánik mastohán a természet, nemcsak a szuperlelj esítmé- nyeket kell elismerni, ha­nem a kedvezőtlen területe­ken elért hozamnövelést is, még akkor is, ha ez nem olyan látványos, mint más területeken Váncsa Jenő ezután a me- ‘zőgazdaság helyzetéről, idei teljesítményeiről szólva el­mondotta, hogy a termelés elmaradt a tervezettől, de meghaladja a tavalyi Miön­ben magas színvonalat. Az elmaradás fő oka az, hogy a az Expressz (Folytatás a 2. oldalon.) Kiegyenlített mezőny az rr versenynapon ■ Képünkön a boglárlellei Tikár Béla Diákszínpad szereplői láthatók. Késő este ért véget a ba­lassagyarmati amatőr szinját- szófesztivál első napi bemu­tatósorozata. A XVI. Madách Imre irodalmi színpadi napok pénteki versenyprogramjá­ban — az előzetes kiírástól eltérően — csak öt csoport produkcióját láthatta a közön­ség. A balassagyarmati Ma­dách ifjúsági együttes mű­sorát (Sanziana Pop: Gondold tovább) a délelőtti próba megtekintése után rendezés­beli fogyatékosságok miatt — a zsűri nem javasolta előa­dásra. A bemutatók sorát, igy a szegedi ifjúsági színpad ora­tóriumjátéka nyitotta meg. Hervay Gizella Zuhanások cí­mű oratóriumát, Schmidt Magdolna alkalmazta szín­padra. A szúggesztív előadás^ legfőbb érdeme, hogy a köl­teményt színpadképileg is köl­tőien jelenítette meg. Ugyan­akkor a vers gondolatisága épp a megjelenítés szuggesz- tívitása révén szenvedett csor­bát. E paradoxon abból fa­kad, hogy az előadás feszes ritmusa nem hagy időt a sű­rített gondolatiságú szövegré­szek ..megemésztésére”, A Mikszáth Kálmán Műve­lődési Központ Öváros téri épületéből az ifjúsági házba vonult át a közönség, a Civi- tas pinceszínház produkciójá­nak megtekintésére. A sopro­niak „Űj Déva vára” cimű szerkesztett műsora „Az egyé­ni áldozatvállalás, a közössé­gi reagálás, az emberi gyöt­relmet volna hivatott bemu­tatni, a megoldást a közön­ségre bízva”. Kövesi György rendező talán túlságosan bí­zott a szokatlan formai meg­oldások erejében, a kísérletet azonban a közönség és a zsűri egyaránt vegyes érzelmekkel fogadta. Végül is inkább vi­taalapot, sem mint katartikus élményt nyújtót az előadás. A boglárlellei Vikár Béla Diákszínpad Kos Károly „At­tila királyról ének” című művét dolgozta fel, a'legjobb oratórikus előadásmód hagyo­mányait követve. A XV. ISZN első helyezett csoport­ja, a szegedi Medicus színpad ezúttal is nagyszerű produk­cióval vívta ki a jelenlevők -elismerését. Kincses Elemér és Kocsis István „Seneca” című drámáját dolgozták szín­padra — bravúrral. Az ap­róbb rendezői hibáktól elte­kintve péntek délután ez aa előadás közvetitette a legmeg­győzőbben a romániai magyar írók valóságlátását. Külön di­cséret illeti a darab rendező­jét — Oláh Attilát —, aki Né­ró megszemélyesítő jeként az idei ISZN legjobb színészi alakítását nyújtotta. „Regős-Kolinda" címmel szerkesztett műsort hozott Ba­lassagyarmatra a KISZ Köz­ponti Művészegyüttes irodal­mi színpada, dr. Sződi Szi­lárd rendezésében. A műsor összeállitói érzékenyen tapin­tották ki a romániai közélet — számunkra sem közömbös — viszonyait, de a megvaló­sítás során gyakran összemo­sódtak, elkendőződtek, vagy legalábbis „kegyesebb” meg­fogalmazást nyertek a prob­lémák. Ezzel együtt a buda­pesti csoport vállalkozása tisz­teletreméltó. A XVI. irodalmi színpadi napok első versenynapját ^ösz- szességében a jó szakmai szín­vonal jellemezte. A szombati bemutatók lapzártakor még nem fejeződtek be, így ezek­ről — csak úgy mint a ma délelőtti záróünnepségről és eredményhirdetésről — keddi lapunkban számolunk be. Néhány napja ünnepelte fennállásának 25. évforduló­ját az Expressz Ifjúsági és Di­ák Utazási Iroda. Ebből az al­kalomból ünnepséget rendez­tek szombaton délelőtt a sal­gótarjáni Karancs Szálló mo­zaiktermében. Hencz Pál, me­gyei irodavezető megnyitó szavai után Fülep János, a vállalat forgalmiigazgató­helyettese tekintett vissza az elmúlt negyedszázadra, vá­zolta a jelenlegi helyzetet, az eredményeket, s a legfontosabb feladatokat is. A huszonöt év alatt több mint nyolc és fél millió fia­talt juttatott az utazás felejt­hetetlen és emberformáló él­ményeihez az Expressz. Mint a KISZ vállalata, alapvető cél­jának és feladatának tekintet­te, hogy minden utazás a fel­növekvő korosztály nevelé­sének, szemléletalakításának eszköze, és egyben tere legyen. A magyar fiatalok külföldre utaztatása mellett igen jelen­tős a belföldi turizmusban ki­fejtett tevékenysége is, hiszen országjárásokon, különböző célrendezvényeken és más szervezeti formákban számos magyar fiatal ismerkedik meg évente hazánk tájaival. Az idén például több mint hét­százezren vettek részt ilyen irányú programokon, míg a ki- és beutazottak létszáma egyaránt meghaladta a száz­ezret. Az utóbbi évek gazdasá­gi orientációjának ellenére, az Expressz továbbra is elsőd­legesnek tekinti a fent vázolt politikai feladatot. Ennek meg­valósításában a kifejezetten erre irányuló rendezvények támogatáséval — a KISZ to­vábbra is jelentős részt vállal magára. A „felnőttkorba” lépett vál­lalat körülményei is sokat vál­toztak az első verőcei sátrak­tól. Ma már irodahálózat, több szálloda és számtalan külföldi együttműködő szervezettel ápolt szoros munkakapcsolat gyarapítja évről évre az egyé­nileg és csoportosan utazók le­hetőségeit. Az ünnepségre meghívták azokat is, akik a megyében bábáskodtak az első lépések felett, s akik érzékeltették a jelenlevőkkel az akkori — mai­hoz nehezen hasonlítható — körülményeket és lehetősége­ket. A „születésnap” alkalmából szombaton este az iroda ingye­nes discoműsoron látta ven­dégül a megye KlSZ-fiatal- jainak legeredményesebbjeit, akik kiemelkedő mozgalmi munkájukért, az Expressz te­vékenységét támogató aktivi­tásukért jutalmul kapták a be­lépőket. Jó helyett — még jobban m Ifjúsági parlament a Volánnál A Volán 2. számú Vállalat életének meghatározó ténye­zői a fiatalok, hiszen a dol­gozók csaknem negyven szá­zaléka, nyolcszázhetvermégy különböző beosztásban levőt mondhatni ifjúnak. Közülük Harmincán egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkeznek, tizenhármán közép-, harminc­nyolcán alsószintű vezetők. A volános fiatalok többsége — miként ez a tegnap, Salgó­tarjánban megtartott ifjúsági parlamenten nyomatékkai ka­pott súlyt — becsületesen tel­jesíti kötelességeit. Negyven­két ifjúsági brigádban négy­százan, más szocialista brigá­dokban több mint kétszázhar- mincan végeznek eredményes munkát. A vállalat tevékeny­ségében való ily’ nagyarányú részvételük indokolja az utób­bi esztendők velük kapcsola­tos intézkedéseinek megho­zatalát. Hiszen a Volánnál si­került enyhíteni a pályakezdés gondjain, szabályozták a fia­talok béreit, javították a munkákérülméiiyeket, Ez utób­bit igazolja, hogy a salgótarjá­ni központi telepen új szociá­lis létesítményt, Balassagyar­maton pedig forgalmi-műszaki komplex telepet adtak át, Nagybátonyban négy javítóál­lásos műhelyt építettek, a megyeszékhelyi központban pedig már tartanak egy száz­húsz fős szakmunkásképző tanműhely kivitelezésének munkálatai, valamint zárt ko­csimosó, csuklósautóbusz-ja- vító és vízregeneráló létesít­mény kialakítása. Természe­tesen, más üzemegységekben is folynak hasonló jellegű mun­kák. A Volánnál nagyon sok te­kintetben élveznek elsőbbsé­get a fiatalok. A lakásépítési támogatásra szánt pénzösszeg ötven százalékát minden eset­ben ők kapják, s példaként az elmúlt két évben a huszonki­lenc ily’ módon segített család közül huszonegy volt a har­minc év alatti. A vállalat ve­zetői nagy gondot fordítanak tanulási, művelődési, üdülési lehetőségeik biztosítására, s nagy eredmény, hogy — bár saját kézben levő gyermekin­tézménnyel nem rendelkez­nek, dolgozóik gyermekeinek óvodai, bölcsődei elhelyezését férőhelyhiány nem akadályoz­za. A Volánnál dolgozó fiata­loknak igen nagy szerepük van abban, hogy idén várhatóan ötvenötmillió utast szállíta­nak, az elfuvarozott áru, anyag és egyéb termék mennyisége pedig megközelíti a hétmillió tonnát. Erőfeszítéseik dicsé­retesek, ám még mindig fel­lelhetők — főként a munkafe­gyelemben olyan negatív je­lenségek, melyeket mielőbb meg kell szüntetni. Emellett — miként a felszólalók is rop­pant önkritikusan elismerték —, néha hiányzik a kezdemé­nyezőkészség, • eluralkodik az érdektelenség. Az eredmények ellenére, hangoztatták, a jö­vőben a jó helyett még jobban kell munkálkodni az élet min­den területén valamennyi vo­lános fiatalnak jómaguk, s a vállalat még sikeresebb boldo­gulásáért. NDK—NSZK-csúcs Eredményes tárgyalások Eredményesen zárult pén­teken Erich Honecker és Hel­mut Schmidt tanácskozásai­nak első napja. Az NDK párt­ós államfője szűk körben, fe­hérasztal mellett három és fél órás megbeszélést tartott vendégével, Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral. A pénteki nem. hivatalos megbeszélés légkörét illetékes források fesztelennek, oldott- nak minősítették. A csúcsta­lálkozónak — mint ismeretes — nincs kötött napirendje, a felek mindazokat a kérdése­ket szóba hozzák, amelyeknek tisztázását elengedhetetlen­nek tartják. A péntek esti megbeszélés ezeknek a témáknak a „fel­vezetését” szolgálta. Elsősor­ban a nemzetközi helyzetről, az európai biztonság megszi­lárdításáról, az afrikai, a la­tin-amerikai és a közel-keleti helyzetről volt szó. Szombaton délután — Schmidt és Honecker négy- szemközti tanácskozásokat folytatott. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom