Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-09 / 288. szám

Angol békemozgalmi küldöttség látogatása a Szovjetunióban ' December 1. és 8. között a fczovjet békebizottság meghí­vására látogatást tett a Szov­jetunióban a Kampány a vi­lágméretű leszerelésért elne­vezésű brit békemozgalom küldöttsége. A delegációt Lord Philip Noel-Baker No- bel-békedíjas brit politikus, több munkáspárti kormány egykori minisztere, a mozga­lom társelnöke vezette. A küldöttség Moszkvát és Minszket kereste fel. Tag­jait fogadta Alekszej Sityi- kov, a SzojetUnió Legfelsőbb Tanácsa szövetségi tanácsá­nak elnöke. Az angol béke­harcosok megbeszélést foly­tattak a Szovjetunió béke­bizottságának vezetőivel, fel­keresték a béke és a leszere­lés kérdéseinek tanulmányo­zásával foglalkozó tudomá­nyos tanácsot, az európai biz­tonságért és együttműködésért küdző szovjet bizottságot, a szovjet nőbizottságot. A ta­lálkozók során Philip Noel- Baker tájékoztatta vendég­látóit, az általa vezetett, a leszerelés ügyét elősegíteni hivatott mozgalom célkitűzé­seiről és tevékenységéről. Síkraszállt azért, hogy hala­déktalanul intézkedések tör­ténjenek az általános és tel­jes leszerelés kérdésének ra­dikális megoldása érdekében. A szovjet békebizottság ve­zetői a brit küldöttség tagja­ival részletesen áttekintették a leszerelésért vívott harc időszerű kérdéseit. Megálla­pították, hogy még a koráb­biaknál is aktívabb lépéseket kell tenni a békeszerető köz­véleménynek az általános és teljes leszerelés érdekében történő mozgósítására. Lord Philip Noel-Baker kedden Moszkvában sajtóér­tekezleten összegezte a kül­döttség szovjetunióbeli út­jának eredményeit. Rendkí­vül hasznosnak nevezete a látogatást és kijelentette: az­zal a szilárd meggyőződéssel távoznak Moszkvából, hogy a Szovjetunió őszintén kívánja a békét, a szomszédos orszá­gokkal való békés egymás­melleit élést. Hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniába haza­térve mindent meg kívánnak tenni „a nyugatot szovjet részről fenyegető háborús ve­szélyről” terjesztett rágal­mak megcáfolásáért. „Meg­akarjuk értetni az emberek­kel, hogy a Szovjetunió, amely oly sokat szenvedett, és oly hatalmas áldozatokat hozott a második világhábo­rúban, békében, jó szom­szédságban akar élni más ál­lamokkal” — mondta Philip Noel-Baker. (MTI) Lengyel helyzetkép Magyarázkodik a Szolidaritás Kelemen István, az MTI tudósítója jelenti: Lengyelországban az em­berek jelentős részét aggoda­lommal töltötte el a Szolida­ritás országos bizottságának elnöksége által múlt héten elfogadott „állásfoglalás” amelyben a szervezet vezér­kara elutasította a nemzeti megegyezés eszméjét. Marek Brunne a Szobdaritás orszá­gos bizottságának sajtószó­vivője szükségesnek látta, hogy „magyarázó” nyilatkoza­tot tegyen közzé. Ebben azt hangoztatta, hogy az „állás- foglalás” nem jelenti a meg­egyezés végleges elutasítását. Tekintettel arra, hogy a len­A hamburgi bíróság- hétfőn tizenkét és fél évi börtön- büntetésre ítélte Árpád Wi­gand náci SS háborús bű­nöst, akit azzal vádolnak, hogy több mint száz lengyel zsidó meggyilkolásáért fele­lős. Wigandnak a büntetésből csak két és fél évet kell le­töltenie. mivel a bíróság be­számította, hogy a világhá­ború után tíz évig lengyel fogságban volt. Wiganddal együtt elítélték két egykori beosztottját is: Rolf Büscher 3 és fél évi börtönt, Richard von Coelln kétévi felfüggesz­tett börtönbüntetést kapott. Wigand a második világ­háború idején a nácik által megszállt Varsóban SS- és rendőrfőnök volt. Ö rendelte gyei rádióban, a televízióban es a sajtóban hétfőn erede­ti hangfelvételek alapján nyilvánosságra kerültek a Szolidaritás vezetőinek éles állam- és kormányellenes ki­rohanásai, több mint kétsé­ges, mennyire őszinte a szó­vivő magyarázkodása. Annál is inkább, mivel közben a legnagyobb regioná­lis szervezet, a Mazowsze küldöttközgyűlésén a többi között arról hoztak határoza­tot, hogy úgynevezett mun­kás őrszolgálati csoportokat kell létrehozni, amelyek fel­adata, úgymond „a rend fenntartása” lenne tiltakozó akciók idején. A Mazowsze értekezletén ezenkívül a kő­éi, hogy az SS-ek felszólítás nélkül Kjének azokra a zsi­dókra, akik megkísérelték, hogy kiszökjenek a varsói gettóból. 1941. augusztusa és 1942 tavasza között Wigand parancsára több mint száz zsidót lőttek le. Wigand védőügyvédje azt próbálta elhitetni a bíróság­gal, hogy a varsói gettót az ott kitört tífuszjárvány ter­jedése miatt zárták körül a nácik, a bíróság azonban el­utasította az érvelést. Ügy­véd társai eljárás megindítá­sát kérték Riéger ellen, rá­mutatva, hogy a, nácik an­nak idején hasonló „érvek­kel” próbálták megmagyaráz­ni rémtetteiket. vetkező ultimátumjellegű határozatot fogadták el: ha a Szolidaritás követelései két hónapon belül nem válnak valóra, akkor az országos bi­zottság lépjen fel rendkívüli parlamenti választások kiírá­sának követelésével. Jellem­ző, hogy azokat a küldötte­ket, akik az utóbbi határo­zat ellen foglaltak állást, az olyan sokat hangoztatott de­mokratizmus ellenére kímé­letlenül megbírálták, sőt olyan javaslat is elhangzott, hogy ellenvéleményük miatt zárják ki őket a szervezetből. Közben a Szolidaritás égi­sze alatt tevékenykedő „füg­getlen diákszövetség” a he­lyenként több mint egy hó­napja tartó egyetemi és fő­iskolai sztrájkok felfüggesz­tésére szólította fel a diák­ságot, kivéve a varsói és a radomí felsőoktatási jntézmé­Az ország számos részében folytatódik az egyéni gazdál­kodók Szolidaritás szerveze­tében tömörült parasztok „okkupációs sztrájkja”. A szczecini vajdasági bí­róságnál vádat emeltek Ma­rian Jurczyk, a Szolidaritás regionális szervezetének ve­zetője ellen. A vádirat sze­rint Jurczyk nyilvánosan gú­nyolta és rágalmazta a Len­gyel Népköztársaság párt- és állami vezető szerveit. Mint emlékezetes, néhány héttel ezelőtt Jurczyk különféle vá­dakkal illette, árulással vá­dolta a lengyel vezetőket és akasztófával fenyegette a kommunistákat. Háborús bűnösöket ítéltek el Lengyel gazdaság Egy látogatás tapasztalatai „Az egyetlen lengyel terme­lővállalat, amelyik állandó­an túlteljesíti a tervét, a bankjegynyomda” — tréfál­kozott keserűen varsói köz­gazdász ismerősöm, amikor a tél küszöbén Lengyelország­ban jártam. Arra utalt, hogy immár minden második zlo- tynak nincs árufedezete, ezért aztán manapság a lengyelek szemében a pénznél sokszor többet ér egy benzinkutas, egy bolti eladó ismerős, élel­miszert felajánló falusi ro­kon. AKUT ELLÁTÁSI GONDOK A legújabb statisztikák ön­magukért beszélnek. Az idei jó termés ellenére hónapról hónapra csökken a hús és a tej felvásárlása. Októberben a gazdák 40 százalékkal keve­sebb húst és 30 százalékkal kevesebb gabonát adtak el az államnak, mint egy évvel korábban. Az üzletekbe is 36 százalékkal kevesebb hús és hústermék érkezett, annak el­lenére, hogy több az import, s nőttek a felvásárlási árak. Az utóbbi időben többször is előfordult, hogy a hideg, sze­les időben sorban álló, fel­dühödött vásárlók megverték azokat az eladókat, akiknél eldugott készleteket találtak. A havi három kiló húsra jo­gosító jegy sem garancia ar­ra. hogy valaki hozzájuthat adagjához. A falusiak vissza­tartják termékeiket, zloty helyett inkább elfogadnak dollárt, ékszert, vagy bármi­lyen árucikket, hiszen kész­pénzért ők sem tudnak sze­net, műtrágyát, takarmányt, mezőgazdasági gépeket, ipar­cikkeket venni. Persze, a városi lakosságot éppúgy sújtja a fogyasztási cikkek hiánya, mint a falusi­akat. A tartós fogyasztási cikkek eltűntek a polcokról, még az évek óta porosodó drága, elavult fekete-fehér tévék is gazdára találtak. Mindenki menekül a pénztől, valamit kapni szeretne érte. Októberben például a lakos­ság jövedelme 26 százalékkal volt magasabb, mint egy esz­tendeje, ugyanakkor a terme­lés 14 százalékkal esett visz- sza, az inflációt pedig már 30 százalékosra becsülik. VAN-E KIÜT? Már ebből is látható, hogy Lengyelországban, a válság az élet szinte minden terüle­tére kiterjed.- Bár november­ben rendszeres áramkorlá­tozásokat léptettek életbe, az erőművek szénkészlete mi­nimálisra csökkent. A laká­sokban, irodákban 18 Celsius- fok a megengedett maximális hőmérséklet. Az idén 30—40 millió tonnával kevesebb sze­net termelnek ki, mint 1979- ben, a szénexport a felére esett. A legnagyobb belföldi energiafelhasználók, ce­mentgyárak. házgyárak, vegy­ipari létesítmények egymás után leállnak. Lengyelországi beszélgető- partnereimtől természetesen elsőként szinte mindig ezt kérdezem: van-e kiút ebből a helyzetből? Ahogy egy len­gyel közgazdász megfogal­mazta: kívülről úgy tűnik, hogy miközben süllyed a len­gyel gazdaság hajója, a le­génység újabb béremelések­ről terjeszt elő követeléseket. És valóban, „miért nem dol­goznak a lengyelek?” Sok helyen vetődik fel ez a kér­dés. Lengyel vendéglátóim óvtak a túlzott leegyszerűsí­tésektől. A helyi sztrájkok, munkalassítások tetemes veszteséget okoztak a gazda­ságnak, de a jelenlegi kor­mánynak, az országnak min­denképpen az elmúlt évtize­dek gazdaságpolitikai téve­déseiért kell fizetnie --mond­ta Jan Czapczvnskl, a tájé­koztatási hivatal igazgató- helyettese. NóGRÁD — 1981. december 9., szerda Nyikolaj Tylonov Fejér megyében fFolytatás az l. oldalról.) felkeresték a hatalmas gyár­tócsarnokot, ahol éppen szov­jet exportra készülő autóbu­szokat szereltek össze A gyár- látogatás 20 különböző típu­sú autóbuszt felsorakoztató szabadtéri termékbemutató­val zárult, s búcsúzóul Nyi­kolaj Tyihonov elismeréssel nyilatkozott a látottakról. A Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke ás a látoga­táson részt vevő többi szemé­lyiségek útja Székesfehérvár­ról a Velencei-tó mellett le­vő kápolnásnyéki Vörösmar­ty Termelőszövetkezet pet- tendi üzemegységébe veze­tett. Itt Soós Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár, valamint Lázár Dezső, a termelőszövetkezet elnöke és Méri Ferenc párt­titkár köszöntötte a látoga­tókat. A szovjet miniszter- elnök nagy érdeklődéssel hall­gatta a 4500 hektáron gaz­dálkodó mezőgazdasági nagy­üzem növénytermesztő, ál­lattenyésztő, valamint ipari, és kereskedelmi tevékenysé­géről szóló tájékoztatót. El­mondták: évente 230 millió forint termelési értéket ad­nak a népgazdaságnak, s ez felerészt az ipari és kereske­delmi ténykedésükből szár­mazik. A tsz elnöke nem kis büszkeséggel számolt be ar­ról, hogy 1200 hektáron ter­mesztenek gabonafélét, s az elmúlt években 6 tonna .tö­rül alakult a hektáronkénti átlagtermés. Az 1300 hektá­ron termesztett kukoricából 7 tonna körüli átlagtermést takarítottak be, 300 hektár­nyi napforgójuk pedig 3 ton­nás átlagterméssel fizetett az elmúlt években. Erőteljesen fejlődött az állattenyésztési ágazat is: 460 Holstein-Fríz és magyartarka keresztezésű szarvasmarhájuktól tehenen­ként átlagosan 5 ezer liter tejet fejnek. Sertéstelepük je­lenleg évente 8 és fél ezer hí­zott sertést állít elő, de úgy tervezik, hogy a hatodik öt­éves terv végére már tíz­ezer sertést hizlalnak, és ér­tékesítenek. A tájékoztatót követően a vendégek megte­kintették a húsüzemet, ahol évente 12 000 serlést dolgoz­nak fel, s 30-féle felvágottat készítenek. Innen Kápolnás- nyékre ' vitt az útjuk, ahol Fodor Sándor sertéstenyész­tő háztáji gazdaságában néz­tek körül. A portán tett lá­togatás után felkeresték Ve­lencén a tsz műanyagüzemét; itt több mint 20-féle termé­ket készítenek, köztük cipő­sarkokat, műanyag tükörke­reteket, bútorfogantyúkat és más, keresett illetve impor­tot helyettesítő termékeket. Nyikolaj Tyihonov és kí­sérete délután visszaérkezett Budapestre. A BIZALOM MEGTEREMTÉSE A kormány nehézségeit csak növeli az az ezer leál­lított beruházás, ‘ amelynek összértékét 800 milliárd zlo- tyra teszik. A bányákban például többet tudnának ter­melni, ha meglenne a kellő termelési háttér, manapság ugyanis bányagép-alkatré­szekből, motorokból, szállí­tószalagokból egyaránt hiány van. Sok termelővállalat többek között az importanya­gok, — gépek, alkatrészek hiánya miatt nem üzemel teljes kapacitással. Nehéz újjászervezni a mezőgazdasá­got is. A kormány immár tel­jesen egyenrangú félként kezeli a magángazdákat, a szövetkezeteket és az állami gazdaságokat. Bár a megmű­velt föld 80 százaléka, az ál­latállomány 65—70 százaléka magánkézben van, az egyé­ni gazdák sokáig csak na­gyon kemény feltételek mel­lett kaphattak takarmányt, vetőmagot, műtrágyát, kor­látozták gépvásárlásaikat is. Mi lehet a kiút ebből a bMyzotbői? Mindenesetre ne­héz és göröngyös a lehetséges kiút. A társadalmi és gazda­sági problémák következetes felszámolása, az ellátási és termelési nehézségek megol­dása csak a kölcsönös biza­lom megteremtése útján kép­zelhető el Hirschler Richárd flNGPir BERGMAN ÉLETEM (20.) Ki ez a rendező? Mikor Capa elhatározta, hogy hosszabb útra megy a Szovjetunióba, ezt írtam egy jó barátnőmnek: „Ismerem a magyar varázslatát — mindig hálás leszek érte. Azt hiszem, sokat változtatott rajtam. A jövőt kell szem alőtt tartanom — re Mem, hogy jobb lesz, de lesznek olyanok, akik azt mondják, rosszabb. Capa tud­ja, hogy lezártuk ezt a fejeze­tet. Meg fogunk inni egymás­sal egy utolsó üveg pezsgőt. Mindig hozzátanulunk, és az operációnak sikerre kel’ ve­zetnie, hogy mind a két pá­ciens boldogan élhessen to­vább. ..” 1948 tavaszán ellátogattunk Petterrel, a férjemmel egy kis hollywoodi filmszínházba. A „Róma nyílt város”-t adták. Mikor kijöttünk a moziból, megfogtam Petter karját, és a kirakathoz húztam. „Meg kell néznünk, ki ez a rendező” — mondtam. „Valaki, aki ilyet tud filmre vinni, csak egy ál­dott ember ehet.” A „Róma nyílt város” rea­lizmusa és egyszerűsége a szí­vemig hatolt. Senki nem volt olyan a filmben, mint egy színész, és senki nem beszélt úgy, mint égy színész. Sötétség és árnyékok voltak a vásznon. Néha alig lehetett megérteni valamit, néha alig lehetett fel­ismerni. De ugyanígy van ez az életben is — az ember nem lát és nem hall mindent. Csak azt érzi, hogy előtte történik valami, amit nem tud felfog­ni. Petter és én hazamentünk, és én mindenkinek elmesél­tem, milyen nagyszerű filmet láttam és Roberto Rossellini milyen zseniális rendező le­het. Azt kívántam, hogy ilyen filmeket ne csak Itáliában, ha­nem az egész világon láthassa­nak az emberek milliói. Hirtelen az az ötletem tá­madt. hogy írok Rossellininek. Mert ami hiányzott neki, az egy ismert színésznő volt. Te­hát ezt írtam: „Kedves Rossel­lini úr... Ha szüksége van egy svéd színésznőre, aki nagyon jól beszél angolul, aki a néme­tet sem felejtette el, de fran­ciául nem ért túl jól, és olaszul csak annyit tud mondani, hogy „Ti amo”, akkor én készen va­gyok arra. hogy filmet forgas­sak önnel.” 1948 májusában távirat ér­kezett hollywoodi házunkba: „Most kaptam meg a levelét, aminek nagyon örülök.. . Már régóta álmodom arról, hogy filmet forgassak önnel, és et­től a pillanattól fogva mindent el fogok követni, hogy ez sike­rüljön is! Roberto Rossellini Hotel Excelsior, Róma.” Még ebben az évben meg­kapta Rossellini a New York-i filmkritikusok legjobb külföl­di filmnek járó díiát, és utána rögtön Kaliforniába utazott, hogy tárgvaljon velem a szer­ződésről. Rossellini Stromboli szigetén akart filmet készíteni velem, és én kész voltam arra, hogy belebocsátkozzam ebbe a kalandba. Következik: 21. Rossellini Itáliája. Sokoldalú programokat kínál az IBUSZ Az idén — a kedvezőtlen dául a mozgássérültek 10 külgazdasági körülmények el- százalékkal kevesebbet fizet- lenére — az IBUSZ több, nek majd jövőre a belföldi mint 12 százalékkal növelte országjárásokért és üdülése- forgalmát, így árbevétele vár- kért. hatóan eléri a 4,3 milliárd Külföldre 1982-ben 300 ez- forlntot — jelentették be az ren utazhatnak az IBUSZ- utazási iroda kedden meg- szál. A most kiadott prog- tartott sajtótájékoztatóján. ramfüzetben a hagyományok­Németl József, az IBUSZ hoz híven egyaránt megtalál- vezérigazgatója elmondta: a hatók a néhány napos ván- sikerhez hozzájárult, hogy az roslátogatások, a hosszabb elő- és utószezont jobban ki- körutazások, a tengerparti használták. A nem szocialista üdülések, a hegyvidéki nya- országokból érkezett turisták ralások, valamint a különbö- az év első tíz hónapjában hét ző kirándulások és hajótúrák, és fél százalékkal több időt Lehet utazni a bolgár és a töltöttek Magyarországon, jugoszláv tengerpartra, a mint 1980 hasonló ldőszaká- szovjet Riviérára, Ciprusra, ban. A szocialista országokból Spanyolországba, s a tenge- idelátogatók is lényegesen rentúlra. A különleges uta- több vendégéjszakát töltöttek kát kedvelők eljuthatnak az hazánkban, mint tavaly. IBUSZ-szal a Fülöp-szigetek- Ugyanakkor 256 ezren utaz- re, Mexikóba, Brazíliába, il- tak az IBUSZ szervezésében letve az ázsiai szocialista or- Magyarországról külföldre, szágokba: Mongóliába, Viet- A legnagyobb érdeklődés a namba és Koreába is. A ha- különféle hajóutazásokat és a józás hívei számára több új tengerparti üdüléseket kísér- hajóutat is szerveztek, köz­te. tűk a volgai hajótúrát, vaia­Az IBUSZ 1982-re —, ami- mlnt a szicíliai — múlta­kor fennállásának 80. évfor- tíznapos hajóutat. dulóját ünnepli — minden Amint bejelentették, a szo- eddiginél sokoldalúbb progra- cialista országokba szerve- mokat hirdet meg. Huszonöt zett IBUSZ-utak körülbelül új autóbuszos országjárással 5 százalékkal, a jugoszláviai és hét újabb üdülési ajánlat- programok 10 százalékkal, a tál bőviti belföldi kínálatát, nyugatra szervezett túrák Szélesíti a vállalat a kod- pedig 15 százalékkal drágul- vezmények körét is, így pél- nak az ideihez képest. Buzgón hallgatásnak A kanadai katonai elhárí- nős buzgalommal figyelik a tás az amerikai elhárító szocialista országok nagykő- szervekkel együtt állandó vétségéit, ugyanakkor olyan megfigyelés alatt tartja a ka- baráti országok, mint példá- nadai fővárosban működő ul Nagy-Britannia beszélgeté- nagykövetségeket — közölte seit is lehallgatják. L. Clark, az elektronikus le- A különleges alosztály le­hallgatás különleges katonai hallgatóállomásai behálózzák alosztályának volt munka- egész Kanadát. Ilyen állo- társa a „Southam News Ser- mások találhatók az ország vice” sajtóügynökségnek északnyugati részén levő adott nyilatkozatában. Inuvikben, az új-fundlandi Clark szerint az Ottawától Ganderben, brft-Columbia délre levő katonai támasz- tartományban. Legfontosabb pont feladata a külföldi in- feladatuk a Szovjetunió meg- tézmények összes távközlési figyelése, valamint az Atlan- eszközének lehallgatása. A ti- és Csendes-óceánon köz­támaszponton felszerelt elekt- lekedő szovjet hajók rádió- ronikus berendezések segít- táviratainak lehallgatása. Az ségével többek között veszik állomások berendezéseit az a rejtjeles diplomáciai távi- Egyesült Államok bocsátotta ratokat. amelyeket azután Kanada rendelkezésére, és a megfejtésre átadnak az Egye- kanadai műszaki személyzetet sült Államok nemzetm-',on- a floridai Pensacolabao* ké­sági ügynökségének. Külö- pezik ki. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom