Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
A feltétetekhez igazodva Tájékoztató hangzott el oz időszerű nemzetközi kérdésekről a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 3-i ülésén és a testület megvitatta azt az előterjesztést, amely az 1982. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült. A tanácskozásról kiadott közlemény amely a lapok szombati számában jelent meg - objektív tényként adja tudtul: az ellentmondásosabb, nehezebb nemzetközi helyzet szükségszerűen érezteti hatását a gazdasági munkában is. Amint az a vezető párttestület az 1981. évi terv végrehajtásának előzetes tapasztalatai ösz- szegzéséből kitűnik: a hatodik ötéves terv első esztendeje a számítottnál, a vártnál is kedvezőtlenebb külgazdasági feltételek közepette telt el. Ez nemcsak a kivitel mennyiségi és értékmutatóinak alakulásán mérhető le — így azon, hogy az öt fő árucsoportot tekintve a nem rubel- elszámolású export mindössze kettőben emelkedett a tavalyi hasonló időszakhoz mérten -, hanem láthatóvá válik a kedvezőtlen hatás az itthon készült termékeknek a külpiacokon elért árszínvonalában is. A gondok terhét növeli, hogy még mindig nem kap kellő figyelmet a fejlesztési tevékenység, a szigorúbb feltételekhez való alkalmazkodás meggyorsítása, 'a tényleges- a felszínnél mélyebbre hatoló —, azaz a technológiai megalapozottságú energia- és anyagtakarékosság. Nem kizárólag a behozatal és a kivitel alakulása minősíti a magyar népgazdaság teljesítményeit, ám mert az 1982. évi nép- gazdasági terv középpontjában változatlanul az egyensúlyi helyzet javítása áll, a figyelem sugara továbbra is e feladatokat kell, hogy kövesse. Az egyensúlyi helyzet fokozatos változtatása azonban nem egyenlő pusztán a külkereskedelmi tevékenység eredményesebbé tételével; a gazdálkodás egészének kell szükségszerűen igazodnia a folytonosan változó, sok tekintetben mind kedvezőtlenebbé váló feltételekhez. Ennek a szükségszerű igazodásnak - mondjuk ki: a gazdálkodási keretek további szigorításának - takaratlan követelménye fogalmazódik meg a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben. Idén ugyan, szemben az 1980. évivel, a termelés növekedett, nagyon szerény mértékben javult a külkereskedelmi forgalom egyenlege, ám az eddigi eredmények nem elegendőek annak a fedezetnek az előteremtéséhez, amely nélkülözhetetlen az elért életszínvonal megtartásához, a szociálpolitikában tervezett lépések megtételéhez. Figyelmeztető ellentmondás például, hogy az iparban a termeléshez képest a foglalkoztatottak havi átlagbére majdnem négyszer gyorsabban emelkedett. Hasonló folyamat tanúi lehetünk a kivitelező építőiparban, a mezőgazdaságban is, azaz olyan irányzatról van szó, amely hosszabb távon nem tartható fenn. Még akkor sem, ha a termelőágazatokban a termelékenység a termelésnél gyorsabban növekedett, mert összességében a lakosság készpénzbevételei _ a tervezettet meghaladóan bővültek. Aminek természetesen ott vannak a következményei a jövő évre tervezett, elhatározott intézkedések rangsorában, mind a vállalati, mind a személyes jövedelmek kiáramlása feltételeinek szigorításában. Bonyolult feladatokat kell megoldaniuk a gazdálkodó szerveknek a jövő esztendőben és hiba lenne úgy vélekedni, hogy bármelyik vállalat, szövetkezet csupán saját tevékenységének sikereit, vagy kudarcait könyvelheti 'el. Amint arra a vezető párttestület ülése is rámutatott, az egyébként sem könnyű gazdálkodási helyzetet további terhekkel tetézik a vállalatok közötti kapcsolatok feszültségei és ellentmondásai, például az a tapasztalat, hogy a gazdálkodók egy része még mindig nem valós teljesítmények növelésével, hanem monopolhelyzetének érvényesítésével kíván többletjövedelemhez jutni. Ezeknek a törekvéseknek -, amint a szerződéses fegyelem lazulásának is — kevéssé volt gátja a szabályozás, érthető és indokolt tehát, hogy a szabályozási, jövedelemelvonási feltételek januártól egy fokkal ismét szigorodnak. Ami nem éri váratlanul a vállalatokat és szövetkezeteket, hiszen a negyedik negyedévben részleteiben megismerhették a gazdálkodás e változó feltételeit. Fegyelmezett, következetesebb, célratörőbb munka szükséges -, köznapi nyelvre lefordítva így fogalmazhatjuk meg a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiben foglaltak lényegét. Ennek a fegyelmezett, következetesebb, célratörőbb munkának vannak természetesen olyan feltételei és alkotóelemei, amelyek a nagy összefüggések, az országos irányítás körébe tartoznak, mint az ágazati kapcsolatok szükségszerű javítása, a középtávú tervhez kapcsolódó központi fejlesztési programok kereteinek rugalmas igazítása a folytonosan változó feltételekhez és — elsősorban - külpiaci követelményekhez. Ebből azonban veszélyes lenne arra következtetni, hogy a termelői kollektívák, az egyének cselekedetei kisebb súlyúak, nincsenek lényeges befolyással a végeredményre. A jövő évi feladatok legfőbb számadatai a realitásokat tisztelő mérlegelést bizonyítják. Összhangban a hatodik ötéves tervben megjelölt gazdaságpolitikai teendőkkel, a nemzeti jövedelem egy-másfél, az ipari termelés két, két és fél, a mezőgazdasági termelés négy, négy és fél százalékos növelését javasolja tervezni a kormánynak a Központi Bizottság. A beruházásokra elkölthető 178-180 milliárd forint, a reáljövedelem félszázalékos, a lakossági fogyasztás fél-, egyszázalékos gyarapodása ugyan szerény cél, ám igazolja a gazdaságpolitikai következetességet, azt, hogy a feltételekhez igazodni kell, nemcsak a termelésben, hanem a felhalmozás, a fogyasztás terepén is. A jövő évi teendők számokba foglalható legfőbb jellemzői mellett a párt vezető testületé csütörtöki ülésén hangsúllyal szólt azokról az emberi tényezőkről, amelyek a szükségszerű igazodásnak nem egyik, hanem a legfontosabb feltételei. Az erős külpiaci nyomás, a gazdálkodás vártnál, kívánatosnál lassúbb javulásából következő feladatok elvontnak látszó jellemzői igenis lefordíthatok a vállalat, a műhely, a szövetkezeti ágazat egy- egy munkakollektívája számára. Ennek az adaptálásnak az ad lét- jogosultságot, hogy a világgazdasági körülmények egyre élesebben világítanak rá gyengéinkre, ám mi magunk Jórészt elmulasztjuk annak lehetőségét, hogy fölfedezzük, kamatoztassuk termelésbeni sokak által ismert erényeinket, tartalékainkat a szellemi tőke mozgósításában. A Központi Bizottság által megszabott reális célok az ideinéi keményebb munkát követelnek mindenütt, kezdeményező, vállalkozó termelői cselekedeteket, hogy a felhasználás, a fogyasztás is a tervhez következetesen igazodó lehessen, s népünk továbbra is nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkörben eredményesen dolgozhasson. a kisiparosok VII!. küldöttgyűlése Több mint százezer kisiparos képviseletében 206 küldött , részvételével szomijaton a MEDOSZ székházában megkezdődött a Kisiparosok Országos Szervezetének VIII. kongresszusa, amelyen értékelik és megvitatják az előző küldöttgyűlés óta végzett munkát és kijelölik az új, megváltozott körülményekhez és a magasabb követelményekhez igazodó feladatokat. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter, az állami és társadalmi szervezetek több vezetője. Az ünnepi megnyitó után megválasztották a küldöttgyűlés munkabizottságait, majd az országos választmány írásos beszámolójához Molnár József, a KIOSZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Megállapította: az elmúlt 5 esztendőb°n növekedett a kisiparosok társadalmi megbecsülése és a kisiparnak a társadalmi munkamegosztásban betöltött szerepe. YILÄG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! Z MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. ÉVF., 286. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1981. DECEMBER 6., VASÁRNAP A népesedés nemzeti és társadalmi kérdés Barabás Jánosnak, az Állami Ifjúsági Bizottság titkárának nyilatkozata Megkezdődött a hosszú távú népesedés- időszakában sor kerülhet. Erről nyilatkozott politikai koncepció és ennek szerves része- Barabás János, az Állami Ifjúsági Bizottság ként azoknak az intézkedéseknek a kidolgo- titkára az MTI munkatársának, zása, amelyekre még most, a VI. ötéves terv Tanuljunk a tapasztalatokból — X népesedés nagy fontosságú nemzeti és társadalmi kérdésével az utóbbi hónapokban társadalmi fórumok és politikai kormányzati szervek sora foglalkozott. Hadd utaljak itt az MTA tudományos tanácskozására, a Hazafias Népfront országos elnöksége, a Nőtanács és az Állami Ifjúsági Bizottság legutóbbi ülésére, ahol egyaránt elem- ző módon foglalkoztak az eredményekkel és a gondokkal, illetve a további tennivalókkal. — A tapasztalatok egyértelműen megerősítették, hogy a hetvenes évek első felének népesedéspolitikai céljai, törekvései helytállóak voltak: az intézkedések számottevően javították a gyermekvállalás és -nevelés anyagi, szociális és egészségügyi feltételeit. Emelkedett a családi pótlék, a gyermekgondozási és anyasági segély összege, szélesebb körre terjedt ki a gyermek- ápolási táppénz. Amíg 1973- ban 7 milliárd forint, tavaly már mintegy 20 milliárd forint jutott a gyermekes családok pénzbeni támogatására. A családi pótlék jelenleg két gyermek nevelése esetén a gyermekek ellátását szolgáló átlagos kiadásoknak körülbelül negyedét, három- és több- gyermekeseknél 30 százalékát fedezi. A gyermekintézmények nagymértékű bővítése, a több- gyermekes családok lakáshoz jutását megkönnyítő szociálpolitikai kedvezmény- rendszer szintén javította a családok életkörülményeit. Ennek ellenére az is tény, hogy a gyermekes családok relatív jövedelmi szintjét a megnövekedett társadalmi támogatással sem sikerült közelebb hozni a gyermektelen házaspárokéhoz. Természete^ sen sohasem lehet pénzbe átszámítani a gyermek örömét, életünket gazdagító tartalmát. — Az elemzések számot vetettek a népesedési folyamatban és ennek feltételeiben lezajlott kedvezőtlen változásokkal, így például a népesség növekedésének megtorpanásával, a szülőképes korú nők számának csökkenésével, a házasodási kedv mérséklődésével és a válások számának növekedésével, a háláló-’ zások arányának emelkedésével is. A demográfusok jelzései szerint a következő évtizedekben —, ha a tendencia nem változik meg — a népesedési helyzet rosszabbodásával kell számolnunk. A. születések száma és aránya ha- zánkban ma az európai országok többségéhez hasonlóan alakul. Eléggé általános az , (Folytatás a 2. oldalon.) A centenárium jegyében A vadászat megszűnt egyéni kiváltság lenni 0 Ünnepi küldöttközgyűlés Salgótarjánban Hétfőn lazánkba érkezik Hyikolaj Tyihcnov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására hétfőn hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést december 17-én, csütörtök délelőtt 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1982. évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot, valamint a külügyminiszter beszámolóját a kormány külpolitikai tevékenységéről. Salgótarjániban, a Nógrád megyei Tanács dísztermében tegnap délelőtt tartotta a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Nógrád megyei intéző bizottsága jubileumi ünnepi küldöttközgyűlését. Száz évvel ezelőtt alakult meg Magyarországon az Országos Magyar Vadászati Védegylet —, erre emlékezték a szombati ülésen a MAVOSZ megyei kül. döttközgyűlésének résztvevői, amelyen részt vett dr. Koller Mihály, a MAVOSZ főtitkára is. Kovács István, a MAVOSZ megyei intéző bizottságának titkára köszöntője után Dev- csics Miklós, a Nógrád megyei Tanács és a MAVOSZ megyei intéző bizottságának elnöke emlékezett a centenáriumi évfordulóra. A történelmi visszaemlékezés során elmondotta az elnök, hogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet 1881. május 21-én alakult meg és négy nappal később mrr megtartotta első közgyűlését is. Hamarosan közzétették az alapszabályt, amely nem egy pontjában mai szemmel nézve is haladó, a fejlődést szolgáló célkitűzéseket tartalmazott. A védegylet aktív tevékenységbe kezdett vadgazdálkodás, a vadvédelem terén éppúgy, mint a szervezett egyesületi élet, a vadászati propaganda és kultúra megteremtése terén. Szólt a Tanácsköztársaság időszakáról, hangsúlyozva, hogy akkor annyi más és fontosabb feladat mellett — nagyon hamar megszülettek azok az intézkedések is, amelyek a vadászat talpraállítását szolgálták... Tudjuk, hogy megvalósítására már nem kerülhetett sor —< hangsúlyozta az előadó. Ezután szólt, a két világháború közötti magyarországi állapotokról —, mint mondotta —, benne a vadászok és a vadászat helyzetéről, amelyről ma élő vadásztársaink közül sokan már személyes tapasztalattal is rendelkeznek. Mivel 1919 után egy-két esztendő elég volt ahhoz —, mondotta Devcsics Miklós —, hogy a vadászat szinte teljesen az uralkodó osztályhoz tartozó privilégiumává váljék, a vadállomány újbóli megteremtéséhez mindenekelőtt sok-sok pénz-» (Folytatás a 2. oldalon.)
