Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
Korcsolya- és sípálya készül Változások a Nagybátonyi Bányásznál A Nagybátonyi Bányász nyolc szakosztálya közül a labdarúgók és az asztaliteniszezők végzik a legmagasabb szintű, legeredményesebb munkát. A pingpongosok harmadik esztendeje küzdenek a nemzeti bajnokság harmadik osztályában, s a tabellán az elsők között helyezkednek el. A legnagyobb figyelem a labdarúgó-szakosztály tevékenységét kíséri. A területi bajnokság Mátra-csoportjá- ban szereplő labdarúgók az őszi szezont ugyan már befejezték, de még nem tértek pihenőre; december 12-ig játékos jellegű levezető, edzéseken vesznek részt, s ezután következik az aktiv pihenés. A bajnokság tavaszi mérkőzéseire való felkészülés — terv szerint — január 10. körül kezdődik. A játékosok napi két edzést tartanak, délelőtt a szabadban, délután a helyi általános iskola tornatermében. Az alapozást január végétől előkészületi mérkőzések színesítik, s februárban már sorozatban NB-s csapatokkal mérkőznek a nagybátonyiak. A szakosztály háza táján egyébként akad néhány újdonság. Toldi Miklós, az ifjúsági csapat edzője visszatért az STC-hez. Utódját most keresik a helyi szakemberek között. Czékmány József labdarúgó — sportorvosi javaslatra — abbahagyta az aktív játékot, míg Loch Károly, a gólerős balszélső hamarosan a Sportkórház lakója lesz: december 4-én porcműtéten esik át Antal István, a kitűnő középhátvéd lábáról lekerült a cinkcsizana, a tavasszal — Lochhoz hasonlóan — számítanak a játékára. A Nagybátonyi Bányász vezetői — amint Veres László sportköri elnök hangsúlyozta — szeretnének minél jobb kapcsolatot kialakítani az STC labdarúgó-szakosztályának új vezetőivel, s ha kérik, játékosok átigazolásától sem zárkóznak el. Az egyesület létesítményeit jelenleg korszerűsítik: az Egri Közútépítő Vállalat dolgozói a minap bibumenezték le a kézilabdapályát. Folytatódik a salakos edzőpálya bekerítése és egy korcsolyapálya kialakítása. Az utóbbi megnyitása az időjárástól függ, teljességgel tömegsportcélókat szolgál, egész napos nyitvatartással. Elkezdődött az akasztós-tetői sífelvonó és -pálya építésének előkészítése is. A létesítmények korszerűsítését és építését a sportkör a Nógrádi Szénbányák anyagi támogatásával végzi. Ten sz Nemzetközi teniszverseny a sportcsarnokban A Magyar Tenisz Szövetség a közeljövő feladatai felkészítésére a férfi és női teniszéigárda részére a szocialista országok versenyzőivel együtt a salgótarjáni sportcsarnokban ötnapos versenyt rendez. Ä férfiak mezőnyében Taróczy Balázson és Machán Roberten kívül a teljes magyar élgárda részt vesz a kieséses rendszerű egyéni versenyen. Szőke, Benyik, Csépai, Sziráki, Kuti, Kiss, ifj. Gulyás és ifj. Zentai a Király Kupára készülő magyar válogatott keret tagjai. A korábbi évektől eltérően feltételezhetően a válogatott ezúttal a tehetséges fiatalokból kerül ki. A versenyek 8-án, kedden 9 órától kezdődnek, naponként 9—13 óráig, Illetve 14 órától a késő esti órákig tartanak. A termet a teniszszövetség boltex szőnyegével borítják le. Pécsett és Miskolcon a korábbi években ugyanezen a két centiméter vastag szőnyegen játszották a Király Kupa mérkőzéseit. A szocialista országok közül Romániát négy férfi, Lengyelországot három férfi, egy nő, Bulgáriát két férfi, két nő, Csehszlovákiát ugyancsak két férfi és két nő képviseli. Salgótarján eddigi legnagyobb teniszcse- megéje iránt igen élénk az érdeklődés. — mátyus — Folynak az edzések Hég nem pihen a Stécé Az egyfordulós MNK-sze- replés nem kívánkozik az STC labdarúgóinak dicsőségtáblájára. Mégis tanulságos volt az irreális talajon eltelt százhúsz perc. A büntetőrúgásokkal együtt felidézte az őszi szezon szánalmasan gvenge szereplésének legfőbb okait. Az utolsó két mérkőzésen jelen volt az STC új szakosztályvezetősége is. A7 előbbreléoés érdekében az a 210 perc remélhetőleg számukra is iránvt. mutat. A szakosztályelnökség legelső föladatának a tíentmair°dés e1 őfeltót«i«ak-5nt, az egvüftes megerő^ftio^t Tárttá. .Telenlog cmek é-dek^bori frdvik a 'á- z"s tevékenység. Szabó G“za vezető edző programja a következő: december 12-ig napi egy foglalkozással a forma átmentésén fáradozik. Január 4-ig teljes szabadságot élvez a húszas keret. A tavaszi felkészülésre, január 4-től napközis rendszerben kerül sor. A helyszín a tóstrandi pálva lesz. A végleges programról még nem döntött az elnökség, az csak december 20. körül alakul ki. A tehetséges fiatalok közül Lioták, Kozma és Tolnai tag- ia lesz a felkészülő keretnek. F'űkés’tllett mérkőzéseket feb. ruár e'ejétől látszanak a sté- e°s°k és március eleién kezdődik a bajnoki idény. M. L. Uszodai hétköznapok F E L R 1# Szomjas város. Pár évvel ezelőtt egy ismerősöm így jellemezte Salgótarjánt. Ma már nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mit értett ezalatt, de az bizonyos, hogy én a vízhiányt is belegondoltam. Az ivóvízzel is akadtak gondok, úszásról pedig még álmodni sem mertek a rohamosan fejlődő város lakói. Azaz mertek, mert az álmokból nőtt ki idén ősszel a valóság: terven felül felépült az uszoda. A tanév kezdetével, nyitotta meg kapuit, s az ünnepélyes megnyitót követően elkezdődtek az Uszoda hétköznapjai. REGGEL Hat óra múlt pár perccel. A város egyik fele még most ébredezik, mások már munkahelyükön, vagy éppen munkába menet vannak. Az uszoda teljes fénnyel jelzi jelenlétét a város életében. Az előcsarnokban Susán f,ászióné pénztáros fogad, elkísér Sturman Béla műszakvezetőhöz. — Szokásos a forgalom — fogad a műszakvezető. — Tizenegyen dolgozunk, s eggyel több a vendég. A medencében néhányan beszélgetnek. A többség faltól falig karcsapásaival „méri” a távot. A műszerszobában — ahonnan nagyszerűen lehet figyelni a medence életét — a vízhőfok felől érdeklődöm. — Huszonkilenc fok — hangzik kísérőm válasza. — Fel kell fűtenünk, óvodásokat várunk. Közben az egyik vndégmór be is fejezte. Röviden elbeszélgetünk. Megtudom; Kocsis- né Puskás Márta tanárnő. Bérletes, és általában az uszodában kezdi a napot. — Nagyon örülök az uszodának — mondja —, beteg á "lábam, segít az úszás. A fürdőről csak jót tudok mondani : udvarias a személyzet, tisztaság és rend van mindenütt. A rendről többen is gondoskodnak. így Csabai Zoltánná, acélgyári nyugdíjas takarítónő. ö így beszél: — Mindenkinél jobban örülök az uszodának, hiszen a közelben lakom, láttam a legelső kapavágást is. — Próbálta már? — kérdem — Egyszer. Nem érek rá. Sietni kell. Otthon is van munka.' Aztán új úszni vágyó jön; Szekér Enikő, a Bolyai Gimnázium harmadik osztályos tanulója. Mint mondia,- hetan- te többször is úszik, s mindennel elégedett. A LEGKISEBBEK Godó Tibor üzemvezető az „üzletmenetbe” avat be. Mint mondja reggel 6-tól 8-ig. illetve este 6-tól 9-ig úszhatnak a, fizető vendégek. A nap többi óráiában óvodások, iskolások töltik meg a 25x15-ös medencét. A napi bevétel úgy 1100—1200 forint között mozog, s novemberben húsz bérletet adtak el. Az üzemvezető A versenysport alapjainak lerakása tulajdonképpen már folyik, hiszen délután öttől úszópalánták veszik birtokukba a medencét. — Nehéz versenysportról beszélni; meleg a víz, sokan vannak, kevés az idő — sorolja az edző —, de az úszást meg lehet szeretni. örülök, hogy az ötvenméteres versenyuszoda tervei már készülnek. Mert a jelenlegire nem lehet hosszú távon verseny- sportot alapozni. — Egy valamit nem értek — folytatja. — Az iskolák miért nem jönnek, illetve miért csak félig használják ki a lehetőséget? Mintegy válaszul három srác áll meg mellettünk. Ha már ott vannak, kérdezem őket. Kiderül, a beszterce- telepi iskola tanulói: Földi József, Danók Szabolcs és Szabó István. Ötödik a-ba járnak, és mint mondják Fekete Károly tanár úrtól lesik el a „szakma” fortélyait. Busz- szal érkeztek, egy óra jut A legmesszebbről talán drl Bene Tibor és felesége hordja hét és fél éves fiát. Cserhát- szentivánon laknak, s nem sajnálják a napi közel száz ; kilométeres utat. „Szeretnénk; ha megtanulna úszni a gyerek” — mondják, és ez egyezik a legtöbb szülő óhajával. Majd vége az oktatásnak és az edzésnek, este hatkor megint a fizető vendégeké az uszoda. Ilyenkor vannak a legtöbben, de a személyzet, valamint a- öltöző és a medence befogadóképessége állja a rohamot. Kilenc óra van, mire az utolsó vendég is elhagyja a medencét. Következik a takarítás, a karbantartás és a talált tárgyak számbavétele. Bagyinszki Gyula kabinos gyors leltárt mond két hónap „terméséről”: — A fürdőfelszerelés mindennapos. Űszósapkából van vagy félszáz. De akad kvarcóra, arany fülbevaló, cipő is. Csak tudnám, miben ment haza a tulajdonos? — Milyenek a vendégek? —■' érdeklődöm. — A velem egykorúakkal van bajom — panaszolja a 19 éves fiatalember — nehezen tudok velük szót érteni. — Borravaló? — Akad. Nem jellemző. Lassan az öltözők is kiürülnek, fél tíz van mire az utolsó vendég elhagyja az uszodát. A személyzet is készülődik. Számukra véget ért a munka illetve folyamatos az üzem a gépészek és elektromos szerelők éjszaka is dolgoznak. Leoltják a nagy villanyt, csak néhány lámpa pislog. A vízcserélő berendezés üzemel. Azért mégis befejeződött a nap. Az úszoda egv hétköznapja. Csatlós Csaba és a tanítványok — Eleinte mindenki bérletet akart — magyaráz az üzemvezető —, de csak kevesen váltottak. Hogy mibe kerül a fenntartás? Harmincnyolc dolgozó munkabére, energiaköltsége... A medence egyszeri feltöltése közel tízezer forint. — Ellenben van néhány szolgáltatásunk, kölcsönzés, hajszárító, vagy a legújabbra most készülünk. Várjuk a szauna berendezését. Nemsokára megnyitjuk, s két lepedővel harminc forint lesz egy szaunajegy. Aztán közösen számolgatjuk, hányán is fordulnak meg naponta a létesítményben. Mintegy négyszáz felnőttet és gyereket számolunk össze, de a többség — és ez igy jó — óvodás és iskolás. — Élvezik a gyerekek a vizet. Csak azt sajnálom, hogy a legkisebbeket nem tudják hozni — mondja 11 óra körül Bórák Katalin óvónő, aki munkatársával, Sereg István- néval tizenkét gyereket hozott úszásoktatásra. Kömyei Aliz, a Május 1. útiak óvónője hasonlóan vélekedik: „Segíti a testi nevelést. Nagyszerűen érzik magukat a gyerekek. Ez nagyrészt az edzőnek is köszönhető.” úszásra, kettő utazásra. — Jó lenne az arányt megfordítani — fut át rajtam a gondolat, amikor a fiúk számukra na- nagyobb gonddal állnak elő: „Sajnos, januártól mások jönnek helyettünk. Csak fél- I évet tanulhattunk.” Mit tehetek? Vígasztalom őket, s javaslom, jelentkezzenek a Stécénél edzésre. ZAKÓRA A délután az úszásoktatásé és az edzésé. Szülők hozzák- viszik a gyerekeket. A STC- tanfolyam több csoportban is folyik. Kétszázötven forintért Napjában többször Is feltörlik három hétig két edző — a a padlót, már említett Csatlós Csaba és Köröskényi Zoltán —foglalkozik a csemetékkel. Akik- “““ " nek ez sem elég az alapelemek elsajátítására, azt továbbra is szívesen látják. Szöveg: Kiss László Kép: Gyurkó Péter A NÓűRáD szerkesztősége és a Nógrád megyei Tanács VB Testnevelési és Sporthivatala pályázatot hirdet „Nóerrád megy- legeredményesebb sportolója” elnevezéssel. 1 ? nálvázst célja: a snortolók eszmei, politikai nevelésének segítése, a verseny- sport eredményességének fokozása, a legki- erkölcsi elismerése, a irildamutató sportszerű magatartás népszerűsítése. 2. A kitüntető críeet a Nótrád megvei Tanács VB Testnevelési és Sporthivatalának elnök» adománvozza az által'» fe'kér* birot*- s'-n’r rí—»ríetjSra; felnőtt férfi, felnőtt női, ifjúsági fiú, (fiúsé»' leány kat»vóriákhan. 3. A részvéte' feltételei: a ki'ii-te*« címet azok a sportolók nyerhetik el. okik i9Sl-ben r>»mzetközl. vagy országos szinten kiemelkedő eredményt értek el; sportszerűén élnek, viselkednek; példamutatóan helytállnak a munkában, tanulásban: emberi, közösségi magatartásuk kiemelkedő. 4. A cím odaítélésére javaslatot tehetnek: járási, városi, megyei sportági szakszövetségek, TSF-ek, snortegyesületek. társadalmi és tömegszervezetek, snortbarátok, mindazok, akik megyénk sportját ismerik, szeretik, figyelemmel kísérik. 5. Értékelés: a javaslatokat a N0GRÄD- ban megielenő szavazócédo'án, illetve levélben I-hrt 1981. december 20-ig a Nógrád me- ev“' T»""cs VB Testnevelés' és Sporthivatalához (S-Igótarián, Pf- 82. 3101.) beküldeni. 6. A címe* elnyert felnőtt férfi, felvett n"'. ifjúsági fiú, ifiűségi leánv sportolók vándordíját oklevelet és tisztelctdijat kannak. A dijak átadására decemberben kerül sor. A EDZŐ Napjait az uszodában tölti. Csatlós Csaba, az STC úszóedzője, naponta nyolctól fél ötig csak az úszással foglalkozik. Nem is olyan régen még — Egerből — válogatott úszó volt. Többszörös magyar bajnok és csúcstartó, a mexikói olimpiát is megjárta. Most minden energiáját arra fordítja, hogy a tárjá ni gyerekek Is tanulják meg ezt az alapsportágat. Az óvodásokkal társadalmi munkában foglalkozik. Az ő ötlete volt a gyerekek úszásoktatása, s a városi tanács és az óvodák támogatják az elképzelést. Az úszásoktatás után gondos kezek öltöztetik a kicsinyeket. NÓGRAD — 1981. december 3., csütörtök
