Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-29 / 303. szám
Bizonyítványosztás elölt Kisterenyén Ropog a fagyos hó a lábunk alatt, ahogy Percze Józseffel, a kisterenyei termelőszövetkezet elnökével ballagunk a gépműhely felé. Az irodában csak pár percet beszélgettünk, a közelgő zárszámadásról. arról, vajon milyen bizonyítványt kap ez évi munkájáért a gazdaság. — Már alig néhány nap van hátra az évből. Nehezebb, vagy könnyebb volt 1981. a tavalyi évnél? — Ügy vagyunk mi a gazdálkodással, mint az emberek a stresszhatással. Most abban a szakaszban vagyunk, amikor mozgósítjuk tartalékainkat a kedvezőtlen hatások kivédésére. S ebben még nem fáradtunk el — mondja az elnök. — Csak úgy eszembe jut, mintha néhányan szednének valamit a megyében, hogy minél kisebb károsodás érje a szervezetüket a stressz következtében. .. ' — A múlt év országosan és nálunk is kiemelkedő volt — folytatja az elnök. — Ennek ellenére az idei nyereségünk felülmúlja a múlt évit. Sőt a tervezettet is. Nem mondom, kezdetben volt bennünk némi szorongás, hiszen mintegy kétmillió forint „hátralékot” kellett kigazdálkodnunk a szabályozók és az árak változása miatt, de sikerült. Kisterenyén az idén már 70 millión fölüli árbevételre számítanak, s ez 11 millióval több az előző évinél, ami nem lebecsülendő eredmény. KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS Kék Super-Zetor vontató fordul ki a gépműhelyből, a vezető mellett Nagy Gyula üldögél, amúgy úriember módjára: — Ketten vagyunk egy géppel — magyarázza a parolázás után. — Tudja takarmányo- zunk. Ilyenkor meg kell fogni a vasviilát is valakinek. Megfogta ő máskor is. Amikor a szövetkezet alakult — 1959-ben, őt választották elnöknek, s az is maradt a hatvanas évek végéig, bizonyítva, nem volt elhamarkodott döntés, hogy rá szavaztak. — Hogy érzi, milyen évet zárnak ? — Azt hiszem, jót. Legalábbis a borítékok eddig azt mutatták. Nálunk pedig nem szoktak nagyon előre fizetni. Volt olyan, hogy ezer forinttal is többet kaptunk egy-egy hónapban, mint tavaly. Társa, Bozó Ferenc, bólogat: — Igaz, jó néhány nap volt, amikor 14 órát is dolgoztunk. De érezhetően jobb az idén a munkaszervezés, a munkavégzés feltétele, a vezetők is lényegesen többet törődnek velünk és mindez sokat számít. Az elnök is gyakran késő este is kijön megnézni, megy-e minden annak rendje-módja szerint? Ment is. HAT NAP, HAT ÉJJEL Nézném az elnököt, de hűlt helye, jó párszáz méterrel odébb egyezkedik valakivel. Mire utolérem, már megint ajánl maga helyett valaki mást. — Földi Józsefet kérdje, ö az egyik legjobb szerelőnk. Igaz, nem valami bőbeszédű ember. Nem azért mondom, de én se csacsognék sokat, ha olyan munkám lenne, mint neki. A kopaszra vetkőztetett T—150- es traktor a maga millió alkatrészével ijesztően néz ka. — Mi van akkor — kérdezem —, ha egy kis fogaskereket véletlenül elfelejtenek betenni? Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet Határidőre teljesítette vállait feladatait A Balassagyarmati ÉpítS- Dari Szövetkezet vezetősége a tagsággal egyetértésben jól határozta meg az idei tennivalókat. Ügyesen válogatta össze azokat a feladatokat, amelyek a szövetkezet további gyarapodását és fejlődését szolgálják. Az építőipari részleg 1981- ben Balassagyarmat városban feltette ki eredményes tevékenységét, míg a készáruter. melő egységek olyan termékekkel rukkoltak elő. amelyeket nem csak szívesen vásároltak és vásárolnak, hanem keresik a fogyasztók. Az előbbiek azt jelentik, hogy a termelési értéktervet a tavalyihoz kénest csaknem 4 miilió forinttal túlszárnyalják. Árbevételük pedig csaknem 400 ezer forinttal haladja meg az 1980-as évit. A munka szervezettségének emelkedő színvonalát a hatékonyság is jelzi. Például az egy főre eső termelési érték több mint 15 ezer fonint- tal haladja meg a tavaly elért szintet. Jó dolog, hogy a megnövekedett feladatokat változatlan létszámmal oldották meg. A közös erőfeszítések meghozták a kívánt sikert; nyereségtervüket az előírtnak megfelelően 4 millió 600 ezer forintra teljesítették, a szigorúbb közgazdasági szabályozók teremtette körülmények között. Az előbbi számok a többi között azt is jelentik, hogy minden létesítményüket határidőre átadtak. Januárban vették birtokukba a KPM új telephelyét az ott dolgozók. Húsz lakással örvendeztették meg az érdekelt, boldog lakástulajdonosokat a Nógrádi Sándor-lakótelepen. A balassagyarmati kábelgyárban a raktárépületet készítették el a szerződésben vállalt határidőre. Az 1981-es tennivalók jó elvégzése során gondoltak jövő- jükre, a holnap biztos megalapozására. Ezt jelképezi a csempeüzem építésének december 9 -én történt befejezése. Jelenleg a nyersgyártás folyik. Az első égetésre áprilisban kerül sor, százezer darab égetni való csempe vár az égetőkemencékre. Néz rám csodálkozva. El is hiszem róla, hogy vele ilyesmi nem fordulhat elő. Azután ő kérdez: — Tudja hány nap szétszedni, összerakni egy ilyen gépet? — Három — saccolgatom. — Hat — válaszolja. — Ha ketten csinálják és értenek is hozzá. Kérdezze meg az elnökünket, mit szólna hozzá, ha egy hónapig ezzel piszmognánk? — Milyen évet zár a gazdaság? — Ügy hiszem jót. — Ez megmutatkozott már a zsebükön is ? — Még nem nagyon. Órabérben vagyunk és a szabad szombatok miatt csökkent az óraszám. De, hogy jobb a munkafegyelem, hamarabb elkészülnek a műhelyben a gépek, az biztos. És ennek valahol meg kell látszani. Az elnök még megmutatja az új terménytárolót. Idén lett kész és négy termelőszövetkezetnek tárolják benne, vagy kétszáz vagonnyi napraforgóját. — Kettős hászon, a bértárolásért pénzt kapunk és vállaltuk, hogy be is rakjuk vagonba a terményt. Így a gépkocsi- vezetőknek és a rakodógépek kezelőinek van munkájuk télen is. Azután mutatja az elnök, ide egy tehergépkocsi-garázs épül. Olyan, mint a kishartyániak- nak van. Olcsó és jó. —■. Nyitott szemmel járok — mondja Percze József. — Szeretem felhasználni az okos ötleteket. És azt is, amikor másutt csinálnak olyat, amit nálunk láttak. A főkönyvelői szobában olyan nyugalom van, mintha már zárszámadás után lennének. Reményi Miklós „öreg motoros”, 22 éve főkönyvelő. — Január elsejével kezdem a huszonharmadikat — mondja. — Változott-e ezalatt a főkönyvelő munkája? — Nagyobb szerepet vállal a gazdaság irányításában, nagyobb a felelőssége — majd hozzáteszi: — És fárasztóbb a munkája. — Pihenő? — Csak zárszámadás után. Február elején. Akkor egy hétig csak alszom... ZHahy Nyitottság és rugalmasság 1EJ —. szűkszavúan akarjuk jellemezni jö- vő évi tervünk sajátosságait, mához igazodó arculatát, akkor leglényegretö- rőbben, legplasztikusabban a címben említett két sokat mondó szóval fejezhetjük ki. Vajon mit takarnak az említett kifejezések? Azt a törekvést, amely még szélesebbre tárja az önállóság kapuját, még nagyobb mozgásteret biztosít mindazoknak, akik nem keseregnek a jelenlegi, s egyre nehezebbé váló világpiaci verseny miatt, hanem felveszik vele a versenyt. Ugyanakkor az eddiginél jobban arra kényszerítik a munkáskollektívákat, hogy lépjenek előre: melyek a belföldi felhasználás adta védettséget élvezve nem nagyon sietnek kimozdulni mai és holnapi létüket megkérdőjelező állapotukból. Szerencsére az utóbbiak száma megyénkben is igen elenyésző. Ezt tükrözik az eddig elért eredmények. Az országosnál nagyobb ütemű nálunk a termelés, jó irányba mozdult el a termelékenység, kedvező változások következtek be a költséggazdálkodásban, a kezdet kezdetén álló ésszerű energiatakarékosság a jövőben igen sok sikert ígér. Az előbbiekhez párosul az értelmes anyagfelhasználás, illetve a készletgazdálkodás. Az elmondottak záróakkordja a következő: ahol nem féltek az újtól, vállalták a kockázatot, nem ijedtek meg saját árnyékuktól, ott a tervezettnél nagyobb a nyereség. Megyénk vállalatai, gyárai, üzemei, a nyitottság és a rugalmas alkalmazkodás, a gyors igazodás és az életrevalóság jegyében kívánják továbbfejleszteni 1981-ben elért pozícióikat. Egyetlen gazdálkodó egységnek sincs olyan illúziója, hogy a következő évben akárcsak egy jottányit is javul javunkra a világpiaci helyzet, sőt csaknem mindenütt már most érzékelik, hogy a mainál keményebb, nehezebb időkre kell felkészülni, s vállalni a kihívással járó összes követelményeket. Megyénk termelő-gazdálkodó egységeinek megvannak a maga sajátosságai. Ide tartozik az a kívánság, hogy a termelésben jó lenne megtartani az 1981-es esztendőben elért dinamizmust. Mégpedig oly módon, hogy ami ma még hátrányunk, az előnyünkké váljék. Elsősorban a gazdaságos tőkésexport erőteljes növelésére gondolunk. Ez álljon a munka középpontjában. Ennek megfelelően a termelésnövekedésnek kizárólag az előbbi célt kell szolgálnia. Ezzel együtt a belső felhasználás mérsékléséből adódó termelést is jórészt a nem rubelelszámolású piacon szükséges jó áron értékesíteni. Ahol e tekintetben a mainál erőteljesebb tempót diktálnak és hatékonyan oldják meg a szerteágazó feladatot, azok a kollektívák élvezik az ezzel járó előnyöket is. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek részben a tőkésexport fokozása, részben a gazdálkodási követelmények teljesítése érdekében új termékeket ajánl kül- és belföldi vevőinek. A balassagyarmati kábelgyár nemrég átadott új erősáramú üzemében 1982-ben 750 millió forint értékű terméket állítanak elő, amelynek zömét kemény valutáért kívánják exportálni. Igen kívánatos, hogy az előbbiek mellett a nemrég megépült új gyárakban, valamint a rekonstruált üzemekben tevékenykedők is minél nagyobb részt vállaljanak a gazdaságos tőkésexport növeléséből. Egyikük számára sincs e tekintetben tilalomfa, sőt az erre irányuló kezdeményezések minden tekintetben szabad utat kapnak. Erre serkent továbbá az, hogy az importlehetőségek csökkennek, S amit behozunk, azt olyan termékek előállítására kell felhasználnunk, amiért ellenértékként valutát kapunk. Ez a tény újból aláhúzza a korszerű termékszerkezet kialakításának felgyorsítását. Bár nem új, de mégis a legfontosabb sajátosságok közé tartozik a fokozott és ésszerű energiagazdálkodás. A megindult folyamatokat szükséges felgyorsítani, az ezt szolgáló tennivalókat mielőbb elvégezni. A jövőben több olyan intézkedés születik, ami a kormány energiagazdálkodási programjának kedvező és hatékony végrehajtását szolgálja. Ma már elmondhatjuk, hogy több gyárunk — köztük a Römhányi Építési Kerámiagyár, az öblösüveggyár és mások — jelentős összeget kaptak az előbb említett, sokoldalú, de sürgős feladatok elvégzéséhez. Legalább ilyen kiemelt figyelmet követel az anyaggazdálkodás, benne az importanyagokkal való'takarékosság, illetve azok hazaival történő pótlása. Szó van arról, hogy országos méretű anyaggazdálkodási programot dolgoznak ki. Ha a termelés és gazdálkodás bármelyik területét elemezzük, rögtön rájövünk, hogy a gazdaságban felgyorsult folyamatok sodrásába való előnyös bekapcsolódás a jelenleginél jóval több rugalmasságot, fantáziát, ötletgazdagságot, kezdeményezést követel. Ha az előbbi kívánság alapján ítéljük meg megyénk üzémeinek, vállalatainak fejlesztői tevékenységét, akkor igen erőteljesen kell hangsúlyoznunk, hogy a jelenleginél jóval több kezdeményezésre van szükség, mert. a jövőt most kell biztonságosan megalapozni. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek és a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár ez irányú tevékenysége rácáfol azokra, akik a szigorúbb feltételek teljesítésének megkérdőjelezésével próbálják palástolni kínos lassúságú tevékenységüket. A fejlesztésnél mindenfajta megalapozatlan taktikázás csak kárt okoz. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy csak az 1981-ben megkezdett, illetve előkészített beruházások számíthatnak megvalósításra, a saját erő felhasználásának jelentős bevonásával. Akárcsak az országban, úgy megyénkben is új színfoltja lesz a jövő évi termelő-gazdái - kodó tevékenységnek a kisüzemek és kisszövetkezetek indulása. Az első taoogatődzó lépések után itt is azok a nagyvállalatok, üzemek járnak jól, amelyek nem tétlenkednek, maguk kezdeményeznek, teremtik meg azokat a termelési egységeket, amelyek igen jól megválasztott termékszerkezet révén biztos nyereséget hoznak. Ennek érdekében viszont az eddig járt utat, fel kell cserélni a viszonyig"’áraflanért jP| ■j , idei tapasztalatok fs meggyőzték megyénk vállalatainak vezetőit, dolgozóit arról, hogy aki nem tér ki a világpiaci kihívás elől, bátran kezdeményez, újít, vállalkozik, a szigorúbb közgazdasági szabályozók között is rátalál azokra a lehetőségekre, amelyeket a maga javára kamatoztathat. Elmés szerkezet RiasztAberendezés — lakásokba Megkezdték a lakás-riasztóberendezés gyártását a győri Elektromobil Szövetkezetben. Az ügyes kis készüléknek van egy rejtett kapcsolója, amely néhány másodperccel a lakás- ajtó kinyitás^ után működésbe hozza a riasztót. A berendezés szirénázni kezd és felhívja a környezet figyelmét arra, hogy illetéktelen hatolt a lakásba. A kapcsoló időzített, így ha a lakástulajdonos érkezik haza, van ideje kikapcsolni, azaz semlegesíteni a berendezést. A készülék konstruktőrei gondoltak arra, hogy főként akkor tehet jó szolgálatot az elektromos szerkezet, amikor a lakók hosszabb időre távoznak otthonukból, s ilyenkor általában áramtalanítják lakásukat. Ezért a riasztót úgy szerkesztették meg, hogy laposelemmel is működtethető legyen. Értékesítését rövidesen megkezdik a műszaki boltokban. Termékeik igen jelentős részét nyugati exportra készíti a salgótarjáni öblösüveggyár. A vállalat legjobbal közé tartozik a Nógrádi Sándor finomcsiszoló szocialista brigád. Jelenleg svájci és osztrák exportra naponta száz darab RÖMER. BRANDY poharat készítenek a brigád tagjai. Képünkön: Bakos Gyula brigádvezetö látható. Kiegyensúlyozott áruellátás Az áruellátás összességében az év első 11 hónapjában kiegyensúlyozott volt, a kiskereskedelmi forgalom — ösz- szehasonlítható áron — csaknem 4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor — állapítja meg a Belkereskedelmi Minisztérium gyors- jelentése. A legnagyobb mértékben a vegyes iparcikkek forgalma nőtt, az átlagot meghaladta a ruházati cikkek forgalma is, mérsékeltebben emelkedett Az élelmiszerek és élvezeti cikkek értékesítése. Az év első 11 hónapjában 344,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított le a kiskereskedelem. A ruházati cikkekből ez év második felére lényegesen javult a kínálat, néhány termékből azonban így sem sikerült minden igényt kielégíteni. Megnövekedett a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt, a vásárló többnyire meg is találta amit keresett. Egyes híradástechnikai, háztartási készülékekből és vasárukból átmenetileg vagy huzamosabb ideig választéki hiányok voltak. A kifejezetten hiánycikként számon tartott termékek köre lényegesen csökkent. Építőanyagokból a kínálat meghaladta a keresletet. A fogyasztásicikk-kereske- delem készletei november 30- án 7,8 milliárd forinttal voltak nagyobbak, mint egy évvel korábban, ezen belül a vegyes iparcikkek értéke 3,5 milliárd, a ruházati termékeké -3,2 milliárd, az élelmiszereké pedig 1,1 milliárd forinttal nőtt. Megtakarítás szalmaégetéssel A tudományos kutatók ösz- szefogásával alig háromnegyed év alatt két új nagy teljesítményű mezőgazdasági energetikai berendezés minta- példánya készült el. A rekordidő alatt megvalósított fejlesztés jelentős anyagi megtakarítást tesz majd lehetővé a gazdaságokban. A bálaégető berendezést a Mezőgazdasági Gépfejlesztő Intézet útmutatásai alapján fejlesztették ki. A munkában az intézet konstruktőrein kívül »■észt vett a műegyetem kalorikus tanszéke, a MÉM műszaki intézete, továbbá a szolnoki MEZÖGÉP-vállalat, és a jászkiséri termelőszövetkezet szakembergárdája. A feladatuk az volt, hogy a földekéig nagy mennyiségben keletkező szalmát és más hulladékot a lehető legjobb hatásfokkal égessék el, értékes energiát nyerye ezzel. A jászkiséri termelőszövetkezetben felállított berendezést sikerrel pórbálták ki; az 1200 órás üzemmenet alatt 170 tonna olajat takarítanak meg vele, ami egy év alatt 1,4 millió forintot tesz ki. NŐGRÁD — 1981. december 29., kedd
