Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

Bizonyítványosztás elölt Kisterenyén Ropog a fagyos hó a lábunk alatt, ahogy Percze Józseffel, a kisterenyei termelőszövetke­zet elnökével ballagunk a gép­műhely felé. Az irodában csak pár percet beszélgettünk, a közelgő zár­számadásról. arról, vajon mi­lyen bizonyítványt kap ez évi munkájáért a gazdaság. — Már alig néhány nap van hátra az évből. Nehezebb, vagy könnyebb volt 1981. a tavalyi évnél? — Ügy vagyunk mi a gaz­dálkodással, mint az emberek a stresszhatással. Most abban a szakaszban vagyunk, ami­kor mozgósítjuk tartalékain­kat a kedvezőtlen hatások ki­védésére. S ebben még nem fá­radtunk el — mondja az el­nök. — Csak úgy eszembe jut, mintha néhányan szednének valamit a megyében, hogy mi­nél kisebb károsodás érje a szervezetüket a stressz követ­keztében. .. ' — A múlt év országosan és nálunk is kiemelkedő volt — folytatja az elnök. — Ennek ellenére az idei nyereségünk felülmúlja a múlt évit. Sőt a tervezettet is. Nem mondom, kezdetben volt bennünk né­mi szorongás, hiszen mintegy kétmillió forint „hátralékot” kellett kigazdálkodnunk a sza­bályozók és az árak változása miatt, de sikerült. Kisterenyén az idén már 70 millión fölüli árbevételre szá­mítanak, s ez 11 millióval több az előző évinél, ami nem lebe­csülendő eredmény. KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS Kék Super-Zetor vontató fordul ki a gépműhelyből, a vezető mellett Nagy Gyula ül­dögél, amúgy úriember mód­jára: — Ketten vagyunk egy gép­pel — magyarázza a parolázás után. — Tudja takarmányo- zunk. Ilyenkor meg kell fogni a vasviilát is valakinek. Megfogta ő máskor is. Ami­kor a szövetkezet alakult — 1959-ben, őt választották el­nöknek, s az is maradt a hat­vanas évek végéig, bizonyít­va, nem volt elhamarkodott döntés, hogy rá szavaztak. — Hogy érzi, milyen évet zárnak ? — Azt hiszem, jót. Legalább­is a borítékok eddig azt mu­tatták. Nálunk pedig nem szok­tak nagyon előre fizetni. Volt olyan, hogy ezer forinttal is többet kaptunk egy-egy hó­napban, mint tavaly. Társa, Bozó Ferenc, bólogat: — Igaz, jó néhány nap volt, amikor 14 órát is dolgoztunk. De érezhetően jobb az idén a munkaszervezés, a munkavég­zés feltétele, a vezetők is lé­nyegesen többet törődnek ve­lünk és mindez sokat számít. Az elnök is gyakran késő este is kijön megnézni, megy-e minden annak rendje-módja szerint? Ment is. HAT NAP, HAT ÉJJEL Nézném az elnököt, de hűlt helye, jó párszáz méterrel odébb egyezkedik valakivel. Mire utolérem, már megint ajánl maga helyett valaki mást. — Földi Józsefet kérdje, ö az egyik legjobb szerelőnk. Igaz, nem valami bőbeszédű ember. Nem azért mondom, de én se csacsognék sokat, ha olyan munkám lenne, mint neki. A kopaszra vetkőztetett T—150- es traktor a maga millió alkat­részével ijesztően néz ka. — Mi van akkor — kérde­zem —, ha egy kis fogaskere­ket véletlenül elfelejtenek be­tenni? Balassagyarmati Építőipari Szövetkezet Határidőre teljesítette vállait feladatait A Balassagyarmati ÉpítS- Dari Szövetkezet vezetősége a tagsággal egyetértésben jól határozta meg az idei tenni­valókat. Ügyesen válogatta össze azokat a feladatokat, amelyek a szövetkezet további gyarapodását és fejlődését szolgálják. Az építőipari részleg 1981- ben Balassagyarmat városban feltette ki eredményes tevé­kenységét, míg a készáruter. melő egységek olyan termé­kekkel rukkoltak elő. amelye­ket nem csak szívesen vásá­roltak és vásárolnak, hanem keresik a fogyasztók. Az előbbiek azt jelentik, hogy a termelési értéktervet a tavalyihoz kénest csaknem 4 miilió forinttal túlszárnyal­ják. Árbevételük pedig csak­nem 400 ezer forinttal halad­ja meg az 1980-as évit. A munka szervezettségének emelkedő színvonalát a haté­konyság is jelzi. Például az egy főre eső termelési ér­ték több mint 15 ezer fonint- tal haladja meg a tavaly el­ért szintet. Jó dolog, hogy a megnövekedett feladatokat változatlan létszámmal oldot­ták meg. A közös erőfeszítések meg­hozták a kívánt sikert; nyere­ségtervüket az előírtnak meg­felelően 4 millió 600 ezer fo­rintra teljesítették, a szigo­rúbb közgazdasági szabályozók teremtette körülmények kö­zött. Az előbbi számok a többi között azt is jelentik, hogy minden létesítményüket ha­táridőre átadtak. Januárban vették birtokukba a KPM új telephelyét az ott dolgozók. Húsz lakással örvendeztették meg az érdekelt, boldog la­kástulajdonosokat a Nógrádi Sándor-lakótelepen. A balas­sagyarmati kábelgyárban a raktárépületet készítették el a szerződésben vállalt határi­dőre. Az 1981-es tennivalók jó el­végzése során gondoltak jövő- jükre, a holnap biztos meg­alapozására. Ezt jelképezi a csempeüzem építésének de­cember 9 -én történt befejezé­se. Jelenleg a nyersgyártás folyik. Az első égetésre áp­rilisban kerül sor, százezer darab égetni való csempe vár az égetőkemencékre. Néz rám csodálkozva. El is hiszem róla, hogy vele ilyes­mi nem fordulhat elő. Azután ő kérdez: — Tudja hány nap szétszed­ni, összerakni egy ilyen gépet? — Három — saccolgatom. — Hat — válaszolja. — Ha ketten csinálják és értenek is hozzá. Kérdezze meg az elnö­künket, mit szólna hozzá, ha egy hónapig ezzel piszmog­nánk? — Milyen évet zár a gazda­ság? — Ügy hiszem jót. — Ez megmutatkozott már a zsebükön is ? — Még nem nagyon. Órabér­ben vagyunk és a szabad szom­batok miatt csökkent az óra­szám. De, hogy jobb a mun­kafegyelem, hamarabb elké­szülnek a műhelyben a gépek, az biztos. És ennek valahol meg kell látszani. Az elnök még megmutatja az új terménytárolót. Idén lett kész és négy termelőszö­vetkezetnek tárolják benne, vagy kétszáz vagonnyi napra­forgóját. — Kettős hászon, a bértáro­lásért pénzt kapunk és vállal­tuk, hogy be is rakjuk vagon­ba a terményt. Így a gépkocsi- vezetőknek és a rakodógépek kezelőinek van munkájuk té­len is. Azután mutatja az elnök, ide egy tehergépkocsi-garázs épül. Olyan, mint a kishartyániak- nak van. Olcsó és jó. —■. Nyitott szemmel járok — mondja Percze József. — Sze­retem felhasználni az okos öt­leteket. És azt is, amikor má­sutt csinálnak olyat, amit ná­lunk láttak. A főkönyvelői szobában olyan nyugalom van, mintha már zárszámadás után len­nének. Reményi Miklós „öreg motoros”, 22 éve főkönyvelő. — Január elsejével kezdem a huszonharmadikat — mond­ja. — Változott-e ezalatt a fő­könyvelő munkája? — Nagyobb szerepet vállal a gazdaság irányításában, na­gyobb a felelőssége — majd hozzáteszi: — És fárasztóbb a munkája. — Pihenő? — Csak zárszámadás után. Február elején. Akkor egy hé­tig csak alszom... ZHahy Nyitottság és rugalmasság 1EJ —. szűkszavúan akarjuk jellemezni jö- vő évi tervünk sajátosságait, má­hoz igazodó arculatát, akkor leglényegretö- rőbben, legplasztikusabban a címben említett két sokat mondó szóval fejezhetjük ki. Va­jon mit takarnak az említett kifejezések? Azt a törekvést, amely még szélesebbre tár­ja az önállóság kapuját, még nagyobb mozgás­teret biztosít mindazoknak, akik nem kesereg­nek a jelenlegi, s egyre nehezebbé váló világ­piaci verseny miatt, hanem felveszik vele a versenyt. Ugyanakkor az eddiginél jobban ar­ra kényszerítik a munkáskollektívákat, hogy lépjenek előre: melyek a belföldi felhaszná­lás adta védettséget élvezve nem nagyon si­etnek kimozdulni mai és holnapi létüket megkérdőjelező állapotukból. Szerencsére az utóbbiak száma megyénk­ben is igen elenyésző. Ezt tükrözik az eddig elért eredmények. Az országosnál nagyobb ütemű nálunk a termelés, jó irányba mozdult el a termelékenység, kedvező változások kö­vetkeztek be a költséggazdálkodásban, a kez­det kezdetén álló ésszerű energiatakarékosság a jövőben igen sok sikert ígér. Az előbbiek­hez párosul az értelmes anyagfelhasználás, illetve a készletgazdálkodás. Az elmondottak záróakkordja a következő: ahol nem féltek az újtól, vállalták a kockázatot, nem ijedtek meg saját árnyékuktól, ott a tervezettnél na­gyobb a nyereség. Megyénk vállalatai, gyárai, üzemei, a nyi­tottság és a rugalmas alkalmazkodás, a gyors igazodás és az életrevalóság jegyében kíván­ják továbbfejleszteni 1981-ben elért pozíciói­kat. Egyetlen gazdálkodó egységnek sincs olyan illúziója, hogy a következő évben akárcsak egy jottányit is javul javunkra a világpiaci helyzet, sőt csaknem mindenütt már most ér­zékelik, hogy a mainál keményebb, nehezebb időkre kell felkészülni, s vállalni a kihívással járó összes követelményeket. Megyénk termelő-gazdálkodó egységeinek megvannak a maga sajátosságai. Ide tartozik az a kívánság, hogy a termelésben jó lenne megtartani az 1981-es esztendőben elért di­namizmust. Mégpedig oly módon, hogy ami ma még hátrányunk, az előnyünkké váljék. Elsősorban a gazdaságos tőkésexport erőtel­jes növelésére gondolunk. Ez álljon a munka középpontjában. Ennek megfelelően a terme­lésnövekedésnek kizárólag az előbbi célt kell szolgálnia. Ezzel együtt a belső felhasználás mérsékléséből adódó termelést is jórészt a nem rubelelszámolású piacon szükséges jó áron értékesíteni. Ahol e tekintetben a mai­nál erőteljesebb tempót diktálnak és hatéko­nyan oldják meg a szerteágazó feladatot, azok a kollektívák élvezik az ezzel járó előnyöket is. A Salgótarjáni Kohászati Üzemek részben a tőkésexport fokozása, részben a gazdálko­dási követelmények teljesítése érdekében új termékeket ajánl kül- és belföldi vevőinek. A balassagyarmati kábelgyár nemrég átadott új erősáramú üzemében 1982-ben 750 millió forint értékű terméket állítanak elő, amely­nek zömét kemény valutáért kívánják expor­tálni. Igen kívánatos, hogy az előbbiek mellett a nemrég megépült új gyárakban, valamint a rekonstruált üzemekben tevékenykedők is minél nagyobb részt vállaljanak a gazdaságos tőkésexport növeléséből. Egyikük számára sincs e tekintetben tilalomfa, sőt az erre irá­nyuló kezdeményezések minden tekintetben szabad utat kapnak. Erre serkent továbbá az, hogy az importlehetőségek csökkennek, S amit behozunk, azt olyan termékek előállítására kell felhasználnunk, amiért ellenértékként valutát kapunk. Ez a tény újból aláhúzza a korszerű termékszerkezet kialakításának fel­gyorsítását. Bár nem új, de mégis a legfontosabb sajá­tosságok közé tartozik a fokozott és ésszerű energiagazdálkodás. A megindult folyamato­kat szükséges felgyorsítani, az ezt szolgáló tennivalókat mielőbb elvégezni. A jövőben több olyan intézkedés születik, ami a kor­mány energiagazdálkodási programjának ked­vező és hatékony végrehajtását szolgálja. Ma már elmondhatjuk, hogy több gyárunk — köztük a Römhányi Építési Kerámiagyár, az öblösüveggyár és mások — jelentős össze­get kaptak az előbb említett, sokoldalú, de sürgős feladatok elvégzéséhez. Legalább ilyen kiemelt figyelmet követel az anyaggazdálkodás, benne az importanya­gokkal való'takarékosság, illetve azok hazai­val történő pótlása. Szó van arról, hogy or­szágos méretű anyaggazdálkodási programot dolgoznak ki. Ha a termelés és gazdálkodás bármelyik te­rületét elemezzük, rögtön rájövünk, hogy a gazdaságban felgyorsult folyamatok sodrásá­ba való előnyös bekapcsolódás a jelenleginél jóval több rugalmasságot, fantáziát, ötletgaz­dagságot, kezdeményezést követel. Ha az előbbi kívánság alapján ítéljük meg megyénk üzémeinek, vállalatainak fejlesztői tevékenységét, akkor igen erőteljesen kell hangsúlyoznunk, hogy a jelenleginél jóval több kezdeményezésre van szükség, mert. a jövőt most kell biztonságosan megalapozni. A Sal­gótarjáni Kohászati Üzemek és a Salgótarjá­ni Vasöntöde és Tűzhelygyár ez irányú tevé­kenysége rácáfol azokra, akik a szigorúbb fel­tételek teljesítésének megkérdőjelezésével próbálják palástolni kínos lassúságú tevé­kenységüket. A fejlesztésnél mindenfajta meg­alapozatlan taktikázás csak kárt okoz. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy csak az 1981-ben megkezdett, illetve előkészített beruházások számíthatnak megvalósításra, a saját erő felhasználásának jelentős bevoná­sával. Akárcsak az országban, úgy megyénkben is új színfoltja lesz a jövő évi termelő-gazdái - kodó tevékenységnek a kisüzemek és kisszö­vetkezetek indulása. Az első taoogatődzó lé­pések után itt is azok a nagyvállalatok, üze­mek járnak jól, amelyek nem tétlenkednek, maguk kezdeményeznek, teremtik meg azo­kat a termelési egységeket, amelyek igen jól megválasztott termékszerkezet révén biztos nyereséget hoznak. Ennek érdekében viszont az eddig járt utat, fel kell cserélni a viszony­ig"’áraflanért jP| ■j , idei tapasztalatok fs meggyőzték megyénk vállalatainak vezetőit, dolgozóit arról, hogy aki nem tér ki a világ­piaci kihívás elől, bátran kezdeményez, újít, vállalkozik, a szigorúbb közgazdasági szabá­lyozók között is rátalál azokra a lehetősé­gekre, amelyeket a maga javára kamatoztat­hat. Elmés szerkezet RiasztAberendezés — lakásokba Megkezdték a lakás-riasztó­berendezés gyártását a győri Elektromobil Szövetkezetben. Az ügyes kis készüléknek van egy rejtett kapcsolója, amely néhány másodperccel a lakás- ajtó kinyitás^ után működés­be hozza a riasztót. A beren­dezés szirénázni kezd és fel­hívja a környezet figyelmét arra, hogy illetéktelen hatolt a lakásba. A kapcsoló időzí­tett, így ha a lakástulajdo­nos érkezik haza, van ideje kikapcsolni, azaz semlegesí­teni a berendezést. A készü­lék konstruktőrei gondoltak arra, hogy főként akkor tehet jó szolgálatot az elektromos szerkezet, amikor a lakók hosszabb időre távoznak ott­honukból, s ilyenkor általá­ban áramtalanítják lakásukat. Ezért a riasztót úgy szerkesz­tették meg, hogy laposelem­mel is működtethető legyen. Értékesítését rövidesen meg­kezdik a műszaki boltokban. Termékeik igen jelentős részét nyugati exportra készíti a salgótarjáni öblösüveggyár. A vállalat legjobbal közé tarto­zik a Nógrádi Sándor finomcsiszoló szocialista brigád. Je­lenleg svájci és osztrák exportra naponta száz darab RÖ­MER. BRANDY poharat készítenek a brigád tagjai. Képün­kön: Bakos Gyula brigádvezetö látható. Kiegyensúlyozott áruellátás Az áruellátás összességében az év első 11 hónapjában ki­egyensúlyozott volt, a kiske­reskedelmi forgalom — ösz- szehasonlítható áron — csak­nem 4 százalékkal volt ma­gasabb, mint tavaly ilyenkor — állapítja meg a Belkeres­kedelmi Minisztérium gyors- jelentése. A legnagyobb mér­tékben a vegyes iparcikkek forgalma nőtt, az átlagot meg­haladta a ruházati cikkek for­galma is, mérsékeltebben emelkedett Az élelmiszerek és élvezeti cikkek értékesítése. Az év első 11 hónapjában 344,3 milliárd forintos forgal­mat bonyolított le a kiskeres­kedelem. A ruházati cikkek­ből ez év második felére lé­nyegesen javult a kínálat, né­hány termékből azonban így sem sikerült minden igényt kielégíteni. Megnövekedett a kereslet a tartós fogyasztási cikkek iránt, a vásárló több­nyire meg is találta amit ke­resett. Egyes híradástechnikai, háztartási készülékekből és vasárukból átmenetileg vagy huzamosabb ideig választéki hiányok voltak. A kifejezetten hiánycikként számon tartott termékek köre lényegesen csökkent. Építőanyagokból a kínálat meghaladta a keresle­tet. A fogyasztásicikk-kereske- delem készletei november 30- án 7,8 milliárd forinttal vol­tak nagyobbak, mint egy év­vel korábban, ezen belül a vegyes iparcikkek értéke 3,5 milliárd, a ruházati terméke­ké -3,2 milliárd, az élelmisze­reké pedig 1,1 milliárd forint­tal nőtt. Megtakarítás szalmaégetéssel A tudományos kutatók ösz- szefogásával alig háromne­gyed év alatt két új nagy tel­jesítményű mezőgazdasági energetikai berendezés minta- példánya készült el. A rekord­idő alatt megvalósított fejlesz­tés jelentős anyagi megtaka­rítást tesz majd lehetővé a gazdaságokban. A bálaégető berendezést a Mezőgazdasági Gépfejlesztő Intézet útmutatásai alapján fejlesztették ki. A munkában az intézet konstruktőrein kí­vül »■észt vett a műegyetem kalorikus tanszéke, a MÉM műszaki intézete, továbbá a szolnoki MEZÖGÉP-vállalat, és a jászkiséri termelőszö­vetkezet szakembergárdája. A feladatuk az volt, hogy a föl­dekéig nagy mennyiségben ke­letkező szalmát és más hul­ladékot a lehető legjobb ha­tásfokkal égessék el, értékes energiát nyerye ezzel. A jász­kiséri termelőszövetkezetben felállított berendezést siker­rel pórbálták ki; az 1200 órás üzemmenet alatt 170 tonna olajat takarítanak meg vele, ami egy év alatt 1,4 millió fo­rintot tesz ki. NŐGRÁD — 1981. december 29., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom