Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-28 / 302. szám
Nagy értékű, szülékeket megbízható műszerek segítségével vizsgálják az URH rádió adó-vevő ké- a BRti salgótarjáni gyáregységében. Képünkön Bállá Margit a meó-gépnéL Gyenge adottságok = nem a leggyengébbek Miért vannak mostanában többször is napirenden a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek? — kérdeztem agrár-közgazda ismerősömet. Azért — válaszolta —, hogy a vetkezetek közötti sorok évről szívvel végzett szakszerűbb évre átrendeződnek. Sok esetben mégsem a leggyengébb adottságúak a leggyengébben gazdálkodók. Ez a gazdaságpolitikai felismerés azt eredméjövőben egyre kevesebbszer nyezte, hogy nem elsősorban legyen napirenden. A paradoxonként ható megjegyzés arra utal, hogy a közelmúltban olyan átfogó, hathatós központi intézkedések születtek a közös gazdaságok e csa- portjának ösztönzésére, amelyek segítik pénzügyi egyensúlyuk javítását, szűkös^ fejlesztési eszközeik részbeni pótlá sát. Ez azonban csak az egyik oldala, az, hogy a kedvezőtlen adottságú termőtájon többleterőfeszítések árán gazdaságosan, s jó minőségben előállított agrártermékeket a népgazdaság nem nélkülözheti. azt kell vizsgálni milyenek a természeti és a közgazdasági adottságok, hanem azt, hogy milyen az erőforrások hasznosítása, hogy egységnyi ráfordítással milyen nyereségszínvonalat érnek el. a kedvemunka, ha nem is hoz látványos eredményeket, de előbb- utóbb meghozza gyümölcsét. Az ésszerű kooperációk széles skálájának kiépítése nem egyszerűen lehetőség, hanem szükségszerűség. Az egyik legnagyobb tartalék a jó együttműködés, az ipari vállalatokkal, az erősebb termelőszövetkezetekkel, s egymással. Igaz, a többleterőfeszítések önmagukban nem lennének elégségesek, ha nem társulna 1980-ban például zőtlen tsz-ek közel negyede velük a megkülönböztetett jel- az éremnek szaz forint költséggel hat fo- iegű támogatások rendszere. a mácft rinfcnál kevesebb nyereséget _ . . , ...... A másik ért de kétharmaduk már Országosán ^számították: hat és tizenkét forint között ha lemondanának az egymillió realizált, öt évvel korábban h^rmd is nagyobb kedveHol a csúcs í még 70 százalék körül alakult az alacsony — hat forint alatti — tsz-ek aránya, tehát a kimozdulás kezdeti lépései — úgymond — megtörténtek. Ennek persze több oka is ▼an. A legfontosabb ezek között a jó szemlélet. Szinte dacolni kell a rossz adottságokzőtlen területek termeléséről, akkor értékben annyit veszítenénk, amennyi az ágazat ösz- szes exportja. A dotáció nyújtásában tehát jól kitapintható gazdasági érdekek is rejtőznek, a társadalompolitikai célok mellett. A szövetkezeti dolgozók több mint... egyötöde dolgozik kedvezőtlennek kijeA gabona- és a búsprogram sikeres teljesítése feltételezi, ^rüen szükséges szakosítani, egyben szükségessé teszi, hogy kai, s a gazdálkodás szerkeze- lölt tsz-ekben, akiknek meg- tét folyamatosan javítani, iga- élhetését, anyagi és szellemi zítam a helyi adottságokhoz, felemelkedését itt kell biztosí- A vetésszerkezetet pedig ész- tani. Minden gazdaságra által áa természetiöldrajzilag és közgazdaságilag mostohább adottságú területek is — erőforrásaik jövedelmező kihasználásának arányában — vegyenek részt a célkitűzések teljesítésében. nos „recept”, hogy megtalálják a jövedelmező termelés változatait — nincs. Egyes gazdaság adottsága állapot, ami magában hordozza a változtatás lehetőségét is, szerkezetben, szervezetben, s gazdasági hatékonyságban egy- . . . . , . . , aránt. Ez pedig választás kérAz nem baj, ha veget vetnek dése elemzéseken nyugvó, Szembe fordulni Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy ilyen _., , ... »au«,™,™ ,..r v iszonyok között az elérhető 5 Jílseri®^z8e);®snejc> s a l°va" megfelelően előkészített döndelmezobb ágazatokat fej- tések aiapján. szinte naponta eszük erőteljesebben Az a 1- kell kutatni minden terűleten lattenyesztes jovedelempozi- az újat a jobbitó feltételeket, cioja javításra szorul. Nem hátat kell fordítani a nehézségekkel küszködő ágazatoknak, g—. _mi, hanem szembe fordulni vele, - 11 11 jobban figyelni, törődni gondjaival. A háztáji gazdaságok termelésének még jobb szer- Mennyiben jóit ? Tavaly például a salgótarjá- vezése, különösen az árkiegé- ' ni járásban egy hektáron 3,56 szítéssel dotált termékeknél (gyümölcs, zöldség, hízómarha stb.) jelentős. Huszonöt éve mun Írásőr hozamok csúcsa jelképesen egy képzeletbeli piramis közepe táján helyezkedik el. S azt is, hogy megyénkben a jobb és gyengébb adottságú tsz-ek között a búza átlagter^ mésének színvonalában kisebb a különbség, mint a természeti körülményekben. tonnát 2730 forintos önköltség gél termesztettek, a pásztói járásban 4,18 tonnát pedig 2070 forintért, tonnánként. A nagyobb differencia tehát a többletráfordításban van, de ez többségében objektív eredetű. Alapvető fontosságúak a rugalmasan fejleszthető és a nyereség növelésében számottevő kiegészítő és melléktevéA természeti adottságok a gazdaságok vezetői számára csak annyira lehetnek „jók”, amennyiben azok nem vezetnek hosszabb távon elkényelmesedésre, önelégültségre, a megújulás készségének hiá. — - vezetés. A szakemberek tudáMegyei tapasztalataink több sának kamatoztatása haté- ponton találkoznak az orszá- kony befektetés. A szorgalom, Például a termelőszö-a sok-sok erőfeszítéssel, de jó kenysegek. Aztán donto, a^jó nyára. Ahol ezt felismerték, s aszerint is cselekednek, ott előbbre tartanak a fejlődésben Dr. Gyöngyösi István Szeretni és védeni ezt a hazat... keli Egyáltalán nem volt sima az a hetven év, amelyet a sal- gói Kadlót József eddig megszemélyi kultusz időszaka, s 1951-ben kizártak a pártból... Ma sem tudom, miért. Valatett. Hiszen még elképzelni is kinek nem tetszettem... Tel- nehéz, hogy könnyű lehetett a tizenhárom gyermekes család élete a Horthy-rendszerben, különösen akkor, ha az apa más, csak ennek bányász volt. És ez a sors ju- mi rendszernek tott minden gyermekre. Küzdés és küszködés a mindennapi betevő falatért, harc az emberibb életért. És, amikor már felcseperedett a sal- gói bányászfiú. Kadlót József, 1942-ben hazaárulásért került szembe a hatóságggal. A felszabadulás után Kadlót József azonnal munkához látott., Már 1944 decemberében szervezték a pártot, az alakuló ülést a lakásában tartották. — Ez csak a kezdet volt — emlékezik vissza a veterán. — Jártuk a környező településeket, hogy szervezzük a pártot. Ott voltunk vétség alakításánál, szervezetek, az ifjúsági szeriek múltak a napok, hónapok, évek. Magamban mindig azt mondottam, én nem lehetek a társadal- a hűséges tagja, hűséges katonája... Rossz szelek fújdogáltak abban az időben Salgóbányán is. Kadlót Józsefék azonban mindennap leszálltak a bányába, s küldték egymás után felszínre a szénnel teli csilléket. Így történt ez 1956. október 23-án este is. Még leszálltak a bányába, de, amikor vége lett a műszaknak, nagyon rossz hír fogadta őket Kadlót a felszínen... Nehéz idők jöttek, de Kadlót József, meg munkástársai párttagok, önként vállalták a fegyveres harcot társadalmi a nőszö- rendünk védelmében. Harcol- a szak- tak a belső ellenség ellen, a sztrájkot szító, szabotázscsevezetek létrehozásánál. Az lekményeket szervezők levevolt aztán az igazi, amikor az első választásnál nálunk is a kommunista párt került ki győztesen... Aztán kezdődött a kemény harc. Mi adtuk a szenet. Minden kérésnek eleget tettünk. Bekerültem a pártapoarátusba, 1950-ben tiszti iskolán voltam. Szóval mentem mindenhová, ahová a párt irányított... De jött a réséért, agitáltak a párt politikája mellett, hiszen legfőbb céljuk a rend helyreállítása volt. — Emlékszem, december 28-án történt, amikor megazok úgy küldték a legjobbakat a párt fegyveres testületébe. Engem is rehabilitáltak, visszakaptam a párttagságom. Mindjárt megkaptam első beosztásom is. Én lettem a munkásőrség első megyei parancsnokságának helyettes vezetője. Nagy volt 1 a munka. Március 15-re fel kellett állítani az egységeket. Mindenki a helyén volt. Megvoltak az emberek is, beosztva rajokba, szakaszokba, századokba. Ebben a beosztásban 1961-ig, nyugállományba vonulásomig maradtam —, s ekkor elcsuk- lik a hangja ennek a kemény vonású bányásznak, ma is munkásőrnek... Azóta huszonöt év telt el. József mindennap megjelenik a munkásőrség megyei parancsnokságán, s végzi munkáját, mintha mi sem történt volna. Ö nem vonult nyugdíjba, csak átadta helyét másnak, fiatalabbnak. Hiszen Kadlót József a munkásőrség mindenkori Józsi bácsija marad.-.. — Ma már nyugodtan, biztonságban élünk. Elmúlt a sok feszültség, izgalom, ami egykor körülvett bennünket. Azt tartottam, s ma is azt mondom a fiataloknak, hogy szeretni és védeni kell ezt a kaptuk a feladatot: hozzá kell hazát, mert van mit szeretni látni a munkásőrség meg- és van mit védeni! szervezéséhez. Ahogyan szerveződtek az alapszervezetek, Somogyvári László Tűzhelygyár! vélekedések Ráadás forinfot ? munkával! „Mindenekelőtt azt a gya- meg sinszegkészítésre. Most mert nem mindenki ért hoz- korlatot kell fokozatosan fel- nyáron egy asszonyka érdek- zá — bólogat^ társa^ szavaira VM-mn hndv Irckll inteni Váti Antal művezető- — Azt szoktuk mondani, h lehessen- De ő csak érdeklő- nem az ember kívánja meg a itt számolnunk — írja Kozma iődött, hogy kell elintézni, Ferenc a párt elméleti folyó- hogy munka mellett varrónő szoktuk mondani, hogy iratában —, hogy a jövedelem lehessen- De ő csak érdeklő- nem az ember kú dött, hivatalosan azóta sem munkát, hanem a munka „kí- jelentkeaett. vánja meg”, a hozzáértő em— ön szokott vállalni mel- ^ertlékes munkát? — Az az érzésenr; mintha — Nekem ott a kert a há- véteknek tartanák a munká- zam körül, abban a munka va! szerzett többletjövedelmet, bőven elég — legyint derű- Pe<h§ bajban lenne a gazda- sem az ötven-egynéhány éves sa^un^ dyen törekvések nél- ember. — Nem azt mondom, hogy a pénz nem jönne jól, mert ha úgy nézzük, havi ötvenezret is el tudnék költeni. De mindenki maga tudja, hogy mit bír, és addig nyújtózik, ameddig a takarója árnövelésére, bizonyos szűk határokon túl, a főfoglalkozású munkahelyeken kívül nagyobb lehetőségek kínálkoznak, mint belül»” Irány az Alföld? — Májustól a betakarításig sokan lemennek az Alföldre. Zsákolni, aratni — mondja Sándor Gyula, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár osztályvezető-helyettese. — Kivesznek két hét szabadságot, azalatt három és fél-négyezer forintot megkeresnek. Posztján, a munkaügyi osztályon szokás bejetenteni, ha valaki a gyár dolgozói közül mellékfoglalkozást vállal. Ilyen próbálkozások elé nem gördítenek akadályt: ha az „összeférhetöség’- követelményeinek megfelel a dolog, tüstént engedélyezik. De ritka, mint a fehér holló, az effajta kérelem. — Egypár ember mozi gépész lesz a falujában — ösz- szegzi az utóbbi évek tapasztalatait az osztályvezető-helyettes. — Néhányan az ingatlannál vállalják, hogy házmesterek lesznek. De kevesen vannak. Régen, évekkel ezelőtt akadt egy, aki drótfonásra kért engedélyt, egy másik kül... — Természetesen mindenki a piacról él — ismerik el. — De azt mondjuk, hogy ha ide az emberek bejönnek vasárnap, amikor más olvas, kirándul, szórakozik, akkor elsősorban azért jönnek be, mert tudják, hogy a kijavítatlan gép a következő héten akár több milliós termeléskiesést is A tűzhelygyárban egyébként okozhat, mód nyílik a munkahelyen Gyári érdek belüli jövedelemnövelésre. Gyári dolgozók havi kilencvenhat órát dolgozhatnak beosztásuktól idegen munkakörben, feladatra szabott teljesítménybérért. Az is lehetséges, például — és élnek is vele —, hogy irodisták zománcozzanak, vagy más fiziE lelkiismeretességükért fizetésen fölül havi háromezer forint körüli ráadást kapnak, így Lengyelnek — aki az ÜFGY-ben a jól keresők közé tartozik — hét és fél ezer forintja jön össze... — Nem annyira a pénzt nézi az ember — mondja —, hanem azt, hogy itt dolgozta le Kertelés nélküli Érdemes odafigvelm A nagy lépés éve Az idén ismét nagyot léptek előre a Magyarnándori Állami Gazdaság állattenyésztési szákemberei. A mező- gazdasági nagyüzem egyik legjelentősebb ágazatában, a a magas színvonalú állattenyésztői és állategészségügyi munka áll. Ez előbbit jól szemlélteti, hogy egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a Magyarnándori Állami sertésfőágazatban 3 millió to- Gazdaságban tenyésztett nagy binál. A jó állategészségügyi munkát pedig le lehet mérni a jelentősen csökkenő malacelhulláson, valamint azon, hogy a felnevelési veszteség is lényegesen kisebb a korábrintos nyereséget értek el, csaknem négyszeresét a tavalyinak. Mindezt úgy valósították meg, hogy az árbevétel — mintegy 48 millió forint — nem növekedett számottevően. A gazdaságosság ilyen mérvű növekedésében elsősorban gramm sertéshús előállítására felhasznált 3,47 kilogramm táp — a korábbi 3,70 helyett — már országos mércével mérve is elismerésre méltó. A gazdaságból ez évben több mint hétezer darab serfehér hússertés iránt. Az idén összességében ezek a pozi- tést szállítottak el a húsipari például a Szovjetunión kívül' tívumok kihatással vannak az vállalatok, vágásra, és mint- Romániába is szállítottak tenyészállatokat, s ez az egyre élesedő konkurrenciaharc- ban. amikor csak kiváló mi-, nőséggel lehet kilépni az or- rákot takarítottak szághatárokon túlra, nem kis hosv ennek súlya dolog. nem kétséges... Az olyan gazdasági tényezőkre, mint az abrakfelhasználás. Ugyanis csak a hizlalás során egymillió forint értékű ab- meg, s van, az egy kiloegy 3500 állat került tovább- tenvésztésre. Az idén a kibocsátott sertéseknek több mint 70 százaléka exportminőségű volt, s ez jól minősíti P7 ágazatban dolgozó valamennyi szakember munkáját. kai munkából vállaljanak az éveket> összenőtt a gyárral, részt. Ilyen feladatokat túl- ma^énak érzi. nyomórészt műszak után oldanak meg, így pótlékokkal is növelik a teljesítménybért. Délután plusz negyven, éjszaka plusz kilencven százalékkal növelik a szakmány summáját. Saját — Vannak, akik kertelés nélkül megmondják, hogy mire kell nekik a több pénz, és . ... .. , . hogy azért vállalják a kilenc-nhat 6ra ledolgozását tonuat/?adrmUnkY- SZ üzert!“ meditál Farkas József veremberei.'Erre az ad lehetősélétszámuk a vállaltam a pl,Jszmun*kátj az get, hogy valós tervezettnek csupán a tele. ^jel is bent voltam. így g — Rosszul tette fel a kér- részletet ebből a oénzből tör- dést! — javít ki Lenqyel Sán- lesztem, nem kell a fizeté- dor csoportvezető, aki har_ semből elvenni. Persze ezért mincegy éves tűzhelygyári áldoz a család is, a két gye- múltat tud a háta mögött. — rek, az asszony, mert a szom- Mi a műszak utáni munkát batot vagy a vasárnapot nem nem azért, vallaluik, hogy az velük töltöm, hanem itt bent embereknek többletjö/edel- De jól is járunk mindannyian' me legyén, hanem azért, mert mert így nem szorulok rá ez a gyárnak az érdeke! Kevés az ember, kell a túlmunka. — Ilyenfajta munkához nem :s jöhetnének más területről, nem hogy nyáron az Alföldre menjek. hanem együtt nyaralhatunk a két hét alatt. Molnár Pál T NOGRÁD - 1981. december 28., hétfő
