Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

o o Család — otthon — szabad idd o o BIZSU DIVAT Családvédelem A válás és a társadalom Korunk felgyorsult változá­sai között a család birkózik évszázados hagyományaival, és igyekszik alkalmazkodni az új feltételekhez, igényekhez. A család új szerepkörének kiala­kulása a szocialista országok­ban sem megy végbe ellent­mondások nélkül. Számos or­szágban jelentkeznek — mi­ként nálunk is — népesedési gondok, s eközben tanúi le­hetünk a világméretű demog­ráfiai robbanásnak. Kiugró­an magas válási arányszámok —, ha valamelyest már csök­kenő, de általánoságban rend­kívül magas — házasodási kedv közepette. Hazai, világviszonylatban is élen járó válási arányszá­munk kedvezőtlen vonása, hogy egyre emelkedik azoknak a felbontott házasságoknak a száma, amelyekből gyermek, vagy gyermekek származtak. Ha a jelenlegi válási tenden­ciák tartósak maradnának, ak­kor az évente megszülető gyermekek mintegy tíz száza­léka számíthat valójában ar­ra, hogy csonka családban nő majd fel. Emelkedik a két­gyermekes családok válásai­nak a száma is, a demográfia kimutatta, hogy a tíz év előt­tihez képest másfélszer any- nyi kétgyermekes házasság bomlott fel. A házasságok fel­bontásának gyakoribbá válá­sa viszonylag megnöveli a la­kásigénylők számát. Mindez kedvezőtlenül érinti népesedé­sünk alakulását is. Ilyen körülmények között nyilvánvaló, hogy a megment­hető házasságok védelme nem csupán magánügy, a társada­lomnak, közvéleménynek még akkor is oda kell figyelnie, ha valamiféle vészharang kon- gatása szükségtelen, mert a mai magyar családok jelen­tős többségében megfelelő erős kötelékek, keretek léteznek. A társadalmi védekezésnek el­sősorban a konfliktusok meg­előzésére toeü irányulnia, hogy lehetőleg minél kevesebb há­zasság kerüljön válságba. Ez rendkívül sokirányú tudati, gazdasági feladat elvégzését kívánja. Szerepet kaphat eb­ben a házasságra, a házas élet sajátos, kölcsönös alkalmaz­kodási szabályaira való felké­szítés, amely egyaránt felada­ta a családi és az iskolai ne­velésnek. De szükségessé vál­hat a konfliktusok megelőzé­sére a házassági tanácsadás intézményes megszervezése is. A konfliktusok feloldása Nem szabad azonban lebe­csülni a keletkezett konfliktu­sok feloldásának, megszünte­tésének a módszereit sem. Ez sem pusztán jogi, kizárólag adminisztratív eszközöket kí­vánó feladat. E téren is van­nak a társadalmi ráhatásnak lehetőségei. Az adminisztra­tív beavatkozás — beleértve a bíróság eljárását, a taná­csok gyámügyi feladatainak az ellátását és még számos más jogászi feladatot is — külö­nösen hatékony eszközt je­lenthet a megcsonkult csalá­dok életének segítésében, vé­désében. Már jóval korláto­zottabbak a lehetőségek a válságba jutott házasságok megmentése során. Ennek az a fő oka, hogy, amikor ma a jogi fórumok, vagyis a bíró­ság elé kerül a házasok vitá­ja, a szakadék rendszerint át- hidalhatatlanul mély. Ennek ellenére mind a jogi eszközök szerepének lebecsülése, mind pedig túlbecsülése komoly hi­bák forrása lehet. Hiba volna azt állítani, hogy a válás jogi lehetőségének megszigo­rítása jelentősen és tartósan javíthat a mai magyar házas­ságok szilárdságán. A válás megnehezítésével lehetne ugyan javítani a válási staT tisztikét, de félő, hogy ezzel még nem válnának tartalma­sabbá a minden áron fennma­radásra ítélt házasságok, és va­lószínűleg megnövelnénk az élettársi kapcsolatok számát. Ez pedig azt jelentené, hogy az eredmények valójában pa­píron maradnának. Figyelembe kell vennünk azt is, hogy míg a házasságot fel­bontó ítélet ellen a házasok alig élnek fellebbezéssel, ez­zel szemben a keresetet el­utasító ítéletek több mint hetven százaléka ellen felleb­beznek. Ha ez is eredményte­len, akkor nem egyszer az új per következik. Adminisztra­tív szigor eredményeként te­hát alig-alig áll helyre az élet- közösség. Ámde hiba volna azt gon­dolni, hogy a bíróságok tehe­tetlenek. Nemzetközi családjo­gi konferenciákon egyre hatá­rozottabban fogalmazódik meg, hogy a bíróságok váló­peres szerepkörében a koráb­bihoz viszonyítva jóval na­gyobb hangsúlyt kell adni és tudományosan is ki kell mun­kálni a konfliktusfeloldó fel­adatkört. Nagyobb hangsúlyt kell adni a bíróságok békél­tető feladatának és ki kell dol­gozni ennek tudományos for­máit, módszereit. Gondolkozni lehet és szükséges azon is, hogy miként lőhetne a bíró­sági békítés folyamatába be­kapcsolni társadalmi szerveze­tet, vagy például házassági ta­nácsadó intézményt. Akik kibékülnek Fel kell figyelnünk arra a tanulságos jelenségre, hogy a magyar statisztikai adatok szerint a bontóperek majdnem negyven százaléka ma is úgy szűnik meg, hogy a bíróság­nak nem kell Ítéletet hoznia, sem bontania, sem elutasíta­nia. Évente mintegy tizenhat- ezer házaspár, ha nem is bé- kül ki formálisan, látványo­san —, mert ez ritka —, de mindenképpen eláll a kerese tétöl, legalábbis elhalasztja a válást. Ebben közrejátszik az Is, hogy nálunk a válni készülő házasok egy jelentős része túl­ságosan is gyorsan szeretne elválni. Ez azt sejteti, hogy gyakori az elhamarkodott dön­tés. Az elváltak majdnem fele a per megindítása előtt hat hónapig, vagy annál rövidebb ideig élt külön. Ez kifejezet­ten rövid idő, ha a válás kis­gyermekek sorsát is érinti, s még a nehéz lakáskörülmé­nyektől való szabadulás, vagy a mielőbbi újraházasodás vá­gya sem mindig indokolja. Nem kétséges, hogy a per­megszűnés után is számos eset­ben később újabb pert indíta­nak, de az sem kétséges, hogy nem pusztán valamiféle mu­lasztásról van szó, ilyen mér­tékű, ilyen magas számú mu­lasztással más perekben meg­közelítőleg sem találkozunk Az esetek egy részében ok­vetlenül működik az a mé­lyebb mozgató erő, hogy az egykori társak még ebben a válságos időszakban is gondol­kodnak azon,, ne állítsák-e vissza az életközösséget, ne próbálják-e meg mégegyszer. A bírói tárgyalás légköre, em­bersége, tárgvilagossága ezt_ a szándékot előidézheti, erősít­heti is. Ilyenkor sok múlik azután azon, hogy a közvetlen környezet segít-e. vagy eltán­torít. Ha a válni készülő há­zasokkal szemben a közvetlen környezet — a rokonok, a ba­rátok. a munkatársak — az okvetlenül visszatartó erő. más, hogy képesek-e a háza­sok ezután a belső harmónia visszaállítására. A gyermek érdeke Az akarati egyetértésen ala­puló bontás formája elvben a házasok humánusabb búcsú­ját teszi lehetővé, ami a kö­zös gyermek további sorsa te­kintetében is kedvező. A ..meg­nevezés” azonban nem valami­féle abszolút bontóok. Ko­molyságát biztosíthatja, hogy ki kell terjednie a család ösz- szes lényeges vitás ügyének •rendezésére, a gyermek tartá­sára, láthatására, a volt kö­zös lakás használatára stb. mindezekben tudatosan, meg­fontoltan állapodtak meg, ak­kor ez igen alaposan alátá­masztja közös válási akaratu­kat. De ha a bíróság arra a következtetésre jut, hogy a bontásra irányuló egyetérté­sük nem végleges, nem befo­lyásmentes, a Legfelsőbb Bí­róságnak a házasság felbon­tásáról szóló irányelvének megfelelően a bíróság köteles­sége a házasság egészének a vizsgálata, és sor kerülhet a kereset elutasítására is. Gyakori, hogy a válás való­di ártalmait az emberi, a szülői fegyelmezetlenség erő­síti igazán fel, amikor a szü­lők éveken át vitáznak ádázul, hogy kihez kerüljön a gyer­mek, akit pedig mindennél jobban megvisel a bizonyta­lanság okozta izgalom. Más­kor az ellenkező véglet, a gyermek iránti közöny, nem­törődömség okoz társadalmi gondot. Nem volnánk tárgyilagosak, ha nem vennénk figyelembe, hogy számos olyan kulturált válás van, amikor a gyerme­kek nagyobb megrázkódtatás nélkül vészelik át a válást, sőt éppúgy szeretik a közös otthonból elkerült szülőt, mintha nem bomlott volna fel a házasság. Ugyanakkor úgy hiszem nem jogtalan elvárás, az, hogy napjaink családi vi­táiban jobb alkalmazkodásra, több fegyelemre és több tár­sadalmi figyelemre van szük­ség annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a vál­ságba jutott házasság és mi­nél kevesebb az emiatt hát­rányt szenvedő gyermek. Dr. Csiky Ottó a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese A bizsuk divatja is válto­zik, a ruhák, kiegészítők szí­neihez alkalmazkodva. Az alábbiakban előrejelzést adunk a legfontosabb bizsudivat­irányzatokról. A keleti népek gazdag folklórjából merítő bizsu csil­logó és mozgó, reggeltől estig viselhető. A nyakláncok rövi­dek, esetleg enyhén hosszí-; tottak, óarany, metszett arany, aranyozott bronz és filigrán elemekből állnak össze. Kü­lönböző formájú részekből alakítják ki a nyakékeket, melyeket függőkkel, érmekkel, pénzecskékkel, lemezkékkel, csörgőkkel stb. díszítenek to­vább. Az arany és a bronz csillogását fehér zománc, ele­fántcsontszínekben pompázó gyöngyök hangsúlyozzák. Ugyanígy állítják össze a füg­gőkkel díszített karkötőket és brossokat is, melyek csilingel­nek. mint a csengettyű. Fonto­sak a fülbevalók is, nagy ré­szük függőkkel készül. A kínai ihletésű bizsu na­gyobb hangsúlyt helyez a szí­nekre, mint a formákra. A minták hűségesen követik a régi kínai nyakékeket. Ez az irányzat újfajta, gyöngyökből összeállított láncokat vagy V alakú nyakékeket kínál. Való­Jablonec-modellek di kő- és gyöngyutánzatokat használ a föld, a homok, a hegyek színeiben. Fűzésnél nagyon fontos kellék a kifa­kult aranyszínű szalag vagy szegély. Egyes részeket cso­mók vagy gyöngyök választa­nak el egymástól. A szalago­kat vagy szegélyeket helyen­ként finom sodort láncocskák helyettesítik. Készülnek hosz- szúkás brossok, ruhatűk és hajtűk. Formájuk stilizált vi­rágokat utánoz. A fülbevalók butonjellegűek, a karkötők fémből vagy apró kemény drótra felfűzött gyöngyökből állnak. Az alkalmi jellegű, szellős, színes, túlnyomórészt termé­szetes alapanyagú ruhákhoz indiai jellegű bizsu illik leg­jobban. Ezt a bizsut gyöngy­házszínek, valódi kövek és kovácsolt arany jellemzik. A nyakékeket úgy viselik, hogy a rövid, és függőkkel ellátott hosszabb láncokat egyszerre veszik fel. Tipikusan indiai hatásúak a nagyobb gyön­gyök vagy mandula és gyöngyformájú függőkkel megszakított, kicsi viaszozott gyöngyökből összeállított nyak­ékek. A karkötők hasonlítanak a nyakékekhez, többet visel­nek egyszerre. Az „ásványi” bizsu termé­szetes anyagokból meríti az ihletet. A kagyló és a tenge­ri sün tüskéje, színes kavicsok vagy durvára csiszolt ásvá­nyok, durván lyukasztott és fényezett tuniszi korall, arany­szegecsekkel nem szabályosan. díszített fadarabok adják a formát. Az absztrakt bizsu alapja az 1925. évet jellemző tárgyakon található. Nagyon fontos sze­repet kapott a többszínű zo­mánc. Gyakran előfordul az arany és a nikkel keverése, valamint a fekete alapba fog­lalt gyöngyház. A sötétbronz árnyalatú arany többnyire ci­zellált vagy kézi formázású. És ha nem sikerül bizsut választani a felsorolt irány­zatokból, forduljunk a klasz- szikus kiegészítőkhöz. Viszont­látjuk a divatban a 90—95 cm hosszú gyöngysorokat. A finom színárnyalatok: minde­nekelőtt a rózsaszínű és barna, a rózsaszínű és elefántcsontba rózsaszínű és zöld khaki. A láncok kapocs nélkül készülnek. Kombinálhatók vastagabb láncokkal. A lán­cot nagy virág vagy préselt levél szakíthatja meg. S. E. 12 NÓGRAiü-.-, 1981. december 24., csütörtök £ Színes, modemül berende­zett gyerekszoba — körben a legújabb típusú narancssárga bútor, középen ezzel harmo­nizáló vastag bolyhú perzsa­szőnyeg. A polcokon csodála­tos rendben a játékok garma­dája. Beillene egy játékbolt kirakatának —, ha nem ülne a szőnyegen egy kisgyerek... Előtte a nagy dobozban építő­játék, garázs készül a holdjá­ró autónak. „Anyu, gyere már! Nézd meg, jó lesz-e így? Se­gíts! __” De anyu nern jön, é ppen a nappaliban tünteti el a felületes szemlélőnek látha­tatlan rendetlenséget. A gye­rek rosszkedvű és tanácstalan, mit is csináljon... 2. A kislány nem lehet több 10—12 évesnél. Akrobatikus mozdulattal ugrik be a nagy kukába és szakszerű, célratörő munkával, egy bot segítségé­vel szedegeti ki a hasznosít- hatónak látszó, kidobott hol­mikat, száraz kenyereket, fel- bontatlan tejeszacskókat. A szemétgyűjtő előtt két masza- tos, óvodás, kisiskolás korú társa rakosgatja külön-külön zsákokba, nejlonszatyrokba. Egyszer csak nagy lesz az iz­galom: játékokra bukkan a bot! Egészen ép, használható dolgok — bizonyára már meg­unták, „kinőtték” kisgazdái. Az alvósbabának csak az egyik szeme törött, a kislovat össze- firkálták, de akkor is játék!... 3. Az óvodában először meg­döbbenek a nagy zsúfoltság láttán —, hogy tud vajon itt negyven gyerek egyáltalán el­férni, nem hogy játszani?... Ehhez a lelemény kevés —, nagyfokú törődés, türelem, gyerekszeretet kell. Biztos vagyok benne, hogy ennek kö­szönhetjük. a gyermekünknek ritkábban van „rossz napja” az oviban, ha kérdezgetjük, Értékek és örömök Nem játék a játék! tud miről mesélni. Ha kér­dezgetjük! .... — Feszült és, vagy agresz- szívvé, vagy pedig búskomorrá magábafordulóvá válik a gye­rek, ha a szülők számára nem fontos, amit ő csinál, ha nem kérdezik, nem ülnek le mellé. A benti játékuk során gyak­ran kipattannak a lefojtott ér­zelmek. Szülői értekezleteken és egyéb találkozásaink alkal­mával állandóan visszaté­rünk erre. Elmondjuk a ta­pasztalatunkat: amit maga ké­szít — főleg, ha a szülő is se­gített közben! — sokkal na­gyobb érték, mint a drága matchbox-autó és társai. Koszta Tiborné az egyik nagycsoport óvónője a salgó­tarjáni Bartók Béla úti óvo- dábarft Az itt töltött délelőtti órák alatt, vele és a gyere­kekkel beszélgetve a saját szememmel is meggyőződhet­tem arról, amit elméletben, pedagógiai-pszichológiai ta­nulmányaim során megtanul­tam, és amit anyaként régóta érzek: a játék nagyon komoly dolog! Nem puszta időtöltés, gyermeki kedvtelés — olyan tevékenység, mely személyisé­güket formálja, a világról alakuló képüket gazdagítja, gondolkodásukat, ügyességü­ket, mozgásukat csiszolja. 4. Felnőtteknél gyakran elő­fordul. hogy húzódoznak a nyilatkozattól —, itt az óvo­dában ez a veszély nem fe­nyeget. Negyed óra se telt el, már kapkodtam a fejem, me­lyik „riportalanyt” hallgas­sam meg,.. Szántó Adámnak helyzeti előnye volt, mivel ott ült mellettem: hosszú ideig el- mélyülten ragasztott két kü­lönböző méretű dobozból, szí­nes papír bevonásával, para­fadugó kerékkel egy kamiont. Derűsen és határozottan be­szél az otthoni játékairól. El­ső helyre az autók kerülnek, de legtöbb időt rajzolással és a könyvei nézegetésével tölti. „Apu, vagy a testvérem szo­kott vetíteni — a Zebra Zoli is megvan!” Csépe Renáta a macit, a Télapót, filctollait, já­tékmajmát és a számológépet emelegeti és büszkén mondja, szeret segíteni a takarításban. Hogy a játékok között ki tart rendet? Válasz nem jön, csak rábólint, hogy igen, az anyu... Csincsik Jutka is a munkát emlegeti, a porszívózást — úgy látszik, számára ez is kedves játék, kár lenne a kedvét el­venni tőle! Azt érzi, szükség van rá, hiszen két testvére ki­sebb. A dominó, a társasjáték a kedvenc — azt a papávál kö­zösen játszhatják. Komoly kis­lány Bozó Beáta — szépen, kedvesen mondja el, milyen szokások dívnak otthon. A ki­sebb- testvérével szeretnek kü­lön-külön is játszani, hogy egyikük rajzol, fest, a másik épít. De ha van idő — és szo­kott lenni erre — ők ketten és a szülők társasjátékot vesz­nek elő. Sokan emlegetik kedvenc­ként a legót és társait. Amit senkitől se hallok a karácso­nyi vágyak, kívánságok kö­zött: az éppen a már emlege­tett legdrágább és legkevésbé praktikus játékok, a holdjá­ró. a villanyvasút. Igaz, töb­beknek már megígérték, azért sem szólnak rólá... 5. — Kérdezték-e a szülök önöktől, hogy mit ajánlaná­nak a kardesoovfa alá? Isme­rik-e a gyerekük érdeklődését, aszerint vásárolnak és foglal­koznak velük ? , A csöpp irodában folytat­juk a beszélgetést, amibe be­kapcsolódik Vojtekné Németh Margit is. Neki még csak „út­ban van” a gyerek, kolléga­nője kettőt nevelt fel. — Amikor családlátogatásra kimegyünk és olyat hallok: „Jaj, mindig úgy szétpakol ez a gyerek... ” — elszomorodom. Sokaknál ebben benne van az, hogy nem tartják sokra a gyermek foglalatosságát, úgy vélik, ha sok drága játékot megvesznek, azzal letudták a szülői kötelezettségüket. . Pe­dig milyen könnyen közel ke­rülhetnének a csemetéhez, ha bekapcsolódnak a játékba, se­gítenek tolatni, rakodni, ötle­teket adnak, apró bábokat csi­nálnak — közösen! — Gondolkodtam már azon, vajon a saját gyerekeimmel mit tudtam megvalósítani mindabból, amit szerettem vol­na. Nem volt könnyű, de úgy érzem, 'sikerült harmonikus személyiségű felnőtté válniuk. És ebben nagy szerepe van a gyermekkornak, a játéknak, mesének és hogy ezeket „fel­dolgoztuk”, közös élménnyé tettük. 6. Már a beszélgetések, de kü­lönösen az írás közben fel-fel ötlik: vajon ez mennyire si­kerül nekem, a kisgyermekes ba rátáimnak, ismerőseimnek ? Milyen határig fogadhatók el a mentegetőzés mondatai. De mikor semmire sincs időm! Olyan hajszás az ember élete, ha minden szerepnek eleget akar tenni — munkahely, ház­tartás, gyereknevelés, közélet, társadalmi élet... A téma parttalan és befeje­zetlen, recept nincs. Csak azt tudjuk csinálni, amit a jó óvónők: figyelemmel fordu­lunk a gyerekhez, próbálunk türelmesebbek lenni és amikor tehetjük, partnerei leszünk a játékban. Az ő öröméből, har- nr>''v’!áiából valami visszasu­gárzik. Ránkfér. G. Kiss Magdolna

Next

/
Oldalképek
Tartalom