Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-24 / 301. szám

Nóarádi sport 8! É jünk jobban meglévő lehetőség inkkel Beszélgetés Berki Mihállyal, a Nógrád megyei Tanács eJnökhe yetiesévei I Merre halad Nógrád sportja? Hogyan sikerült a lassan magunk mögött hagyott esztendő? Mindannyiunkat érdeklő, izgalmas kérdések. Bár a sporteseményekről szóló híradások­ból hétről hétre értesülünk a megye sportéletének alakulásá­ról, sportolóink szerepléséről, mégis hagyomány, hogy év vé­ge előtt felkérünk valakit az illetékesek közül az értékelésre. Ezúttal Berki Mihállyal, a Nógrád megyei Tanács elnök- helyettesével beszélgettünk, tekintettünk vissza az eltelt évre. — A megye sportéletében je­lentős esemény volt, amikor tavaly decemberben a megyei tanács napirendre tűzte Nóg­rád sportjának hosszú távú fejlesztési tervét. A határozat szellemében hogyan látja 1981. végén a megye sportját? — Fontos feladatnak tekin­tettük, hogy a sportegyesüle­tek, oktatási intézmények meg­ismerjék a tervet, és az 1981. évi feladataik meghatározá­sánál figyelembe vegyék. Ta­pasztalataink szerint a terv vei növekedett a szervezett ter­mészetjárók száma. — És a minőségi sport? — A megye versenysportjá­nak mutatói javultak. Növeke­dett az I. osztályú és arany­jelvényes sportolók száma. A szerzett bajnoki pontok szá­ma meghaladja az 1980. évit. A sportlövészet és az ököl­vívás mellett ma már I. osz­tályú sportolók találhatók at­létikában, vívásban, súlyeme­lésben, tájfutásban. Számotte­vő fejlődés elsősorban az ököl­telek sem növekedtek megfe­lelően. Az év második felében a jelentősebb sportegyesüle­tek pénzügyi nehézségekkel küzdöttek. — 1982-ben általánossá vá­lik az ötnapos munkahét. Most nagy feladat az igények fel­keltése mellett a feltételek megteremtése, a tömegek mi­nél szélesebb körű bevonása a sportba... — Jelentős és sokrétű fel­adatot jelent a sportszervek számára az ötnapos munka­hétre való áttérés. Egyrészt fel kell készülni azoknak a tömeg­sportigényeknek a kielégítésé­re, amelyeket a növekvő sza­bad idő jelent. Másrészt jobb propagandával, színvonala­sabb rendezvényekkel egyre több fiatalt, dolgozót kell meg­győznünk, hogy szabad ideje A legnagyobb sikere a szeptemberi salgótarjáni rádiós futó-kocogó napnak volt, amikor is ezrek végezték Bérezi István vezényletével a bemelegítést célkitűzései a munka során érvényesültek, a.z eredmé­nyek összegezése folyamatban van. A pontos adatok február­ban várhatók. Az előzetes értékelések alap­ján az mindenképpen megálla­pítható, hogy nyugodt, ki- egyensúlyozott politikai lég­körben, de a korábbinál nehe­zebb feltételek között dolgoz­tak a sport-szakigazgatási szer­vek és sportegyesületek. Ez a munka jobb szervezésére, ha­tékonyabb gondolkodásra, a tartalékok feltárására ösztön­zött. A korábbihoz viszonyítva több segítséget kaptak a sport­egyesületek a politikai, gazda­sági és társadalmi szervektől. Javultak kapcsolataik, a sport­szervek és a tömegszervezetek együttműködése. Ma a testnevelés és sport át­fogja a megye egészét, vala­mennyi településen működik sportegyesület. Stabilizálódott, kismértékben növekedett a .sportegyesületi tagok száma. A lakosság 13—14 százaléka egye­sületi tag. A főfoglalkozású apparátus mellett sok társadal- - mi aktivista — több mint 2500 — segíti munkánkat. — Miként alakult a töme­gek sportja, tapasztalt-e fejlő­dést? A tömegsport területén bő­vültek a sportolási alkalmak. A két városban, a járási szék­helyeken, ezek \ onzáskörzeté- ben az év minden időszakában biztosított a folyamatos spor­tolási lehetőség a fiatalok, a lakosság részére. Itt további feladatunk, hogy jobb szerve­ző munkával, propagandával bővítsük a résztvevők körét. Segítséget jelentett ezeken a területeken, hogy megalakul­tak a lakótelepi tömegsport­egyesületek. Nem ilyen derűs a kép a megye kisebb településem, bár a feltételek kedvezően alakul­tak. Újabb kispályák, sporto­lásra alkalmassá tett művelő­dési házak állnak rendelkezés­re, mégis a rendszeres test­edzésben és sportolásban részt­vevők száma alacsony. A programok bővülésé, a résztvevők számának növeke­dése ellenére — értékelési hiá­nyosságok miatt — csökkent az „Edzett ifjúságért” mozga­lom követelményeit teljesítők száma. Különösen a dolgozó­fiatalok körében kell tovább néoszerűsíteni a mozgalmat. örvendetes, hogy az elmúlt évek folyamatos csökkenése után 1981-ben mintegy 300 fő­Vívás-, az atlétika-, a sí-, a ví­vássportágakban volt tapasz­talható. A fejlődés üteme azonban még mindig lassú, a megyék közti rangsorban elfoglalt he­lyünkön nem várható válto­zás. Az elért eredményeket — Az idén is megrendezték az atlétikai Kristály Kupát, ahol az olimpiai bajnok gerelyha­jító, Németh Miklós is elin­dult érthető módon — negatívan befolyásolta labdarúgásunk visszaesése, sikertelensége. A válogatott keretekben több mint 30 Nógrád megyei spor­toló található, néhányan közü­lük jelentős nemzetközi verse­nyen is képviselték hazánkat. Például ökölvívásban, atlé­tikában, síben. Volt verseny­zőnk az IBV-n, és az ifjúsági EB-n atlétikában, valamint a felnőtt EB-n ökölvívásban. — Hogyan állunk a feltéte­lekkel? —Az idén tovább javult lé­tesítményellátottságunk. Ez évben adták át a salgótarjáni tanuszodát, jelentős megyei támogatással megépült a ba­lassagyarmati futófolyosó, a palotási vízibázis'. Elkezdődött a Volán-pálya felújítása. Kedvezőtlenül alakult vi­szont 1981-ben a sportegyesü- letek pénzügyi helyzete. A nö­vekvő terhekkel, feladatokkal csak a megyei támogatás tar­tott lépést. Kevés a bázisüze­mi támogatás! A saját bevé­8 NÓGRÁD — 1981. december 24., csütörtök egy részét testedzésre fordítsa. Ennek megfelelően bővítjük a sportnapokat a megye vala­mennyi településén. Gondos­kodunk a szükséges sportléte­sítmények nyitvatartásáról, használatbavételéről, a fel­ügyeletet ellátó szakemberről. A megváltozott körülmé­nyekhez igazodva szervezzük a szolgáltató és lakótelepi tö­megsportot. Felkészülünk a természetjárás iránti növek­vő igény kielégítésére, prog­ramokkal, szakemberekkel, a kirándulóhelyek kulturáltab­bá tételével. E feladatokat csak széles körű, helyi társa­dalmi összefogás tudja megva­lósítani. A versenysport területén a bajnokságok lebonyolítását, az egyéni sportágak rendezvé­nyeit a közönség és a verseny­zők szabad idejéhez igazítjuk, figyelembe véve a munkaidő, a tanóra védelmét, a családi igényeket. Erre már most fel­készültek a sport-szakigazgatá­si szervek, a sportági szakszö­vetségek és az egyesületek. — Nem éppen hízelgő ada­tok láttak napvilágot az álta­lános iskolások fizikai képes­ségeiről. Hogyan áll a testi ne­velés és a sport a megye is­koláiban? — Az utóbbi időben — az új tanterv előírásai szerint — kö­telező tesztfelméréssel tájé­kozódnak testnevelő tanára­ink a gyermekek fizikai ké­pességeinek fejlettségéről. Igaz, igen vegyes a kép, de a tanulók többsége teljesíti a követelményeket és törekszik a teljesítmények fokozására. A fejlődést segítette a kedve­ző szemléletváltozás. Figye­lemre méltó fejlődés van a nem testnevelés szakosok e te­vékenységet segítő munkájá­ban. Bevált . a testnevelésórák számának növelése, a tömeg­sportórák általánossá tétele, és az új iskolai versenyrend­szer bevezetése. Szervezet­tebbé vált az alsó tagozatos ta­nulók versenyeztetése. Álta­lánosak a tömegsportverse­nyek, mint például az ügyes­ség-bátorság, vagy a mezei fu­tás. Az úttörő-olimpiai ver­senyrendszer megújítása meg­növelte a versenyeken részt­vevő tanulók számát — külö­nösen atlétikában. Javultak a teltételek is. A szakosellátottság 79,5 száza­lékos, az országos átlag 79,9 százalék. Az alsó tagozatos ne­velők és a nem szakos, felső tagozatban tanító testnevelők számára külön továbbképzése­ket szerveztünk. A szakfel­ügyelet megkülönböztetett se­gítséget nyújt számukra és mi is ösztönözzük a harmadik­negyedik osztályok szakosítá­sát. A tömegsportórákon részt vesz a tanulók mintegy 80 szá­zaléka. Kirándulást, túrát 125,5 alkalommal rendeztek iskolá­ink. Úszásoktatás szervezett formában csak Salgótarjánban folyik —, de ez már jelentős előrelépés, hiszen 1765 gyer­mekre terjed ki. Mellettük az úszásoktatásba a balassagyar­mati testnevelési tagozatosak is bekapcsolódtak. Három testnevelési tagoza­tos iskolában, 24 tanulócso­portban 771 tanulót foglalkoz­tatnak. Jövőre újabb iskolá­ban, a salgótarjáni beszterce- telepiben indítunk tagozatot. A sportegyesületek 1764 gyermek korosztályú verseny­zőt igazoltak le. A diáksportra az általános iskolás korosztá­lyúak számára 329 szabadtéri létesítményt lehet igénybe ven- működését a ni. Ezek sportpályák, futó- szervekkel, az pályák, játékterek, sportud­varok, valamint 23 tornate­rem, 53 tornaszoba és 11 mű­velődési intézményben kiala­kított tornatér áll rendelke­zésre. Ez kevés! Nem használjuk ki az egyéb lehetőségeket! Pe­dig a közművelődési intézmé­nyek nagytermei — szakmai megítélés szerint is — sokat javíthatnának a létesítmény­gondokon. — Hogyan alakult az egye­sületek és a tanintézetek kö­zötti viszony? — Általában jó kapcsolat van az iskolák és a sportegye­sületek között. Ennek alapja a művelődési és sport-szakigaz­gatási szervek és a sportági szakszövetségek együttműkö­dése. Szakmai segítségnyújtás­ban kiemelkedő az atlétikai és kézilabda-szövetségek tevé­kenysége. A kiemelkedő eredmények­hez elengedhetetlen az egye­Magyar győzelemmel végződött a Salgótarjánban rendezett Magyarország—Lengyelország válogatott ökölvívó-mérkőzés. Felvételünkön az egyik hazai győztes: Farkas Sándor (sötét mezben) látható ködése megkívánja a sport­szakigazgatási szervek, sport­egyesületek szorosabb együtt- művelődésügyi iskolákkal! A versenysportban folyta­tódott a differenciált fejlesz­tés. Hagyományaink, lehető­ségeink 12 sportág intenzív fejlesztését teszik lehetővé. Többségük egyéni olimpiai sportág, de a megyében nép­szerű labdajátékok is a fej­lesztendők között szerepelnek Eredményeink fokozatosan javulnak, kivétel ez alól a ko­rábbiakban már említett lab­darúgás. A továbblépéshez, a gyorsabb ütemű fejlődéshez azonban most már több kell, és ez a több nem minden eset­ben jelenti a pénzügyi feltéte­lek növelését. Precízebb szak­mai munkára, a versenyzők jobb menedzselésére, a lehető­ségek racionálisabb kihaszná­lására van szükség a fejlődés meggyorsításához. Ebben a munkában elsődleges feladata az egyesületi és szakosztály­vezetéseknek van, de a sport- szak igazgatá-i szervek is nyújtsanak nagyobb segítsé­sületgk és az iskolák együttes get ezeknek « feladatoknak a szakmai munkája. Példa er­re a fiatal atléták 1980-ban elért országos második helye, és külföldi kiküldetése, amely a salgótarjáni Gagarin iskola és az STC kapcsolatát dicsé­ri, valamint ebben az évben a Budapesti úti iskola leányröp­végzéséhez! Ugyanakkor fo­kozzuk az ellenőrzést és a szá­monkérést ! Labdarúgásban elsőrendű feladat Salgótarján korábbi pozíciójának visszaszerzése. Ennek érdekében történtek változások az elmúlt időszak­vívást, de a pontokat hozó más egyéni sportágakat is — a ha­tározatban rögzített fejlesztési elképzelések szerint — támo­gatjuk' és segítjük. — A határozat szellemében milyen feladatok várnak a jö­vő esztendőben a megye test­nevelés és sportjára, s kiknek, mi a teendőjük benne? — Az 1982. évi sportpoliti­kai célkitűzések, a feladatok változatlanok. Ezeket orszá­gos, megyei párt- és állami határozatok rögzítik. A hatá­rozatokat mindenki megis­merte, elfogadta, mindenki tudja feladatát. Ezeket kell végrehajtani. A célok megva­lósításához azonban megújí­tott munkastílusra van szük­ség a sport-szakigazgatási szer­vekben, sportegyesületekben egyaránt! Jövőre is folytatjuk az 1980. decemberi határozat végre­hajtását. Néhány fő feladatot azonban kiemelnék: a tömeg­sportban a legfontosabb a ha­todik OSN előkészítése, vég­rehajtása. Emellett a falusi spartakiádok, a munkahelyi olimpia, a járási-városi spar­takiádok, s talán a legfonto­sabb az 1982. november 7-i salgótarjáni országos záróün­nepség előkészítése, lebonyolí­tása. A versenysportban folytat­juk a differenciált fejlesztést. A megszerzett pozíciók meg­tartása mellett meg kell gyor­sítani a különböző sportágak fejlődését. Labdarúgásban meg kell teremteni Salgótar­jánban az előrelépéshez szük­séges feltételeket. Az utánpótlás-nevelés terén a megyei utánpótlás-nevelési rendszer teljes kiépítésén mun­kálkodunk. A járási-városi sport-szakigazgatási szervek folytatják a balassagyarmati megyei alközpont, valamint a területi központok kialakítá­sát. A megyei sporthivatal — az STC-vel közösen — Salgó­tarjánban létrehozza a megyei központot. Ezt a munkát a művelődésügyi szervekkel, is­kolákkal együtt kell végezni. Ami a feltételeket illeti, je­lentős előrelépés, növekedés nem várható. Jobban előtérbe kerül a hatékonyság fokozása, a takarékosság, a belső tarta­lékok feltárása, a helyi erőfor­rások kiaknázása. labdában elért országos 5. he- ban az STC és a labdarúgó- A feladatok nem könnyűek.' lyezése. A sorozatos jó sze- szakosztály vezetésében. Azon- Megvalósításuk csak az irá- replés a téli sportokban első- ban azt is látni kell, hogy a nyitás, a vezetés és a szakmai sorban a salgótarjáni Petőfi jelenlegi helyzetből az első munka színvonalának emelé- iskola és az STC együttműkö- osztályba való feljutás követ- sével, a társadalmi együttmű- désének köszönhető. kezetes, kemény munkát je- ködés javításával lehetséges! Megítélésünk szerint a törés lent és ez nem mehet egy év — fejezte be nyilatkozatát a 14—18 éves korban követke- alatt. Berki Mihály, zik be. Ennek okai mélyebb Az atlétikát, a sít, az ököl- Kiss László elemzésre szorulnak, de né­hány ok közvetlenül is látható. Így a serdülőkor fiziológiai, pszichológiai problémái, az új. környezet, a bejárás nehéz­ségei, a jelentős tanulmányi terhek, valamint egyéb szak­mai problémák, szervezetlen­ségek. — Az iskolások sportja bi­zonyos mértékig meghatároz­za a versenysport eredménye­it. Miként látja Nógrád ver­senysportját? — A tanács határozata alap­ján a megyei utánpótlás-neve­lési rendszer kiépítése folya­matban van. Ez különböző szinteken megteremti az egy­séges kiválasztást, a tehetséges fiatalok jobb körülmények kö­zött működő szakosztályokba való irányítását és megtartá­sát. Sajnos, az átirányítás ma még legtöbbször csak hosszas huzavona után, a sport-szak­igazgatási szervek közremű­ködésével valósul meg. A rendszer eredményes mű­A kajak-kenu nógrádi történetében először rendeztek a nyáron vízitábort a sportág legfiatalabb versenyzői számára, a palotási tónál Szeptember elsején nyitotta meg kapuit a salgótarjáni tan­uszoda. Az új létesítmény az úszásoktatás mellett a tömeg­sportot is hivatott szolgálni

Next

/
Oldalképek
Tartalom