Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-03 / 283. szám
: m’Ä'G PRÖKTÄRTÄI, EGYESOOETÉKT Az Országos Bányagépgyártó Vállalat salgótarjáni gyárában a hazai bányaműveléshez szállítanak különféle berendezéseket. A szén- és bauxitbányászat igényeinek mind teljesebb kielégítésére az idén 401 millió forint értékű terméket gyártanak, melyből 310 millió forintot hoznak a BSZ IV-es szállítószalagok. 1981-ben terveik szerint 32 millió forint az exportáruik értéke, melyből 3 millió forint a nem rubelelszámolású piacokra kerül. (kulcsár) Kórházgaléria: Czinke Ferenc tárlata Kórházigazgatók klubja Salgótarjánban Zárt világ a kórházi világ. Gyógyító fehérköpenyesek, gyógyulásra váró betegek. A test kínjait, bajait a lélek is megsínyli. Rossz közérzetet nyújt a fájdalomérzés, a betegségtudat mellett a kórtermek csendes hangulata. Tíz esztendeje, hogy a Madzsar József megyei Kórházban, a fehérköpenyes, gyógyítani tudás mellé társult egy új kezdeményezés, mely a lélek bajait hivatott orvosolni. Megalakult a kórházi képzőművészeti galéria, helyt adva a megyénkben élő képzőművészeknek munkásságuk bemutatására, lehetőséget termtve a betegeknek lélekfrissítő szemlélődésre, a külvilággal, a napfénnyel, az egészséges emberi élettel való kapcsolattartásra. E gondolatok jegyében nyitotta meg tegnap délelőtt a megyei kórházban Herold László, a Bolyai Gimnázium igazgatója Czinke Ferenc, Munkácsy-díjas, érdemes művész tárlatát, a Magyar Kórház Szövetség keretében működő kórházigazgatók klubja Salgótarjánban megtartott összejövetelének bevezetőjeként. Emlékeztetve arra, >hogy tíz esztendővel ezelőtt a kórházgaléria elsőként Czinke Ferenc tiszta emberi érzésekből fakadó, népi ihletésű alkotásaival nyitotta kapuit. A megnyitót követően az ország különböző részeiből érkezett kórházigazgatók a klubnap keretében először az egészségügyi intézményekben dolgozó ifjúság helyzetét vitatták meg. Dr. Telek Vilmos főigazgató-főorvos gondolatokat ébresztő bevezetőjében vázolta a ma társadalmának ellentmondásait, igényeit, amelyek az egészségügy területén is naponta jelen vannak. Beszélt a rövidlátó komfortérzés, s az ebből származó közéleti passzivitás összefüggéseiről, hangsúlyozta, hogy a pályakezdő, fiatal orvosok, szakdolgozók nevelésében, személyiségformálásában óriási feladat hárul az idősebb generációra. Mert csak a jó szakmai felkészültséggel, a kellő politikai érettséggel rendelkező egészség- ügyi dolgozók felelhetnek meg a szocialista egészségüggyel szembeni társadalmi igényeknek. Szólt a főigazgató-főorvos a gyógyító munkát nehezítő korlátokról: a műszerezettség hiányos voltáról, az orvosok túlterheltségéről, s ezzel párhuzamba állította a követelményszintet, a folyamatos betegellátás problematikáját, az integráció fejlesztését, az etikai célprogram, az orvos-beteg jó kapcsolat megvalósítását. Említést tett a pályakezdő orvosok anyagi, családalapítási nehézségeiről, szakmai gondjairól. Végezetül leszögezte: a fiatal olyanná válik, amilyen példát lát maga előtt Az önmegvalósítás, a kibontakoztatás mindenki számára adott, ám ez nem csupán szakmai, de tudati tényezőkön is múlik. A klubnap második napirendje a megyei kórházban folyó egészségnevelési és közművelődési tevékenység értékelése volt. Az e területen működő bizottság elnöke, dr. Cseplák György főorvos diavetítéssel egybekötött előadása során mutatta be a tudatformálás, az egészségügyi felvilágosító munka legfontosabb módszereit, lépéseit, szólt a kórházban folyó közművelődési munkáról. A résztvevők betekinthettek a betegkönyvtár, a fotógaléria, a házimúzeum, a kórházi rádió működési területeire, látva azt az ezernyi lehetőséget, amelyet a gyógyító munka mellett az egészségügyben dolgozók hasznosíthatnak. NOGRAD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES Á MEGYEI TANACS LAPJA ' XXXVII. ÉVF., 283. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. DECEMBER 3., CSÜTÖRTÖK ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz- az 1982. évi népgazdasági terv és állami költ- ponti Bizottságának ülését december 3-ra ségvetés irányelveiről készült előterjesztés összehívták. - megvitatását javasolja a Központi BizottságA Politikai Bizottság az időszerű nemzet- nab. (MTI) közi kérdésekről szóló tájékoztató, valamint December 2—4 UNESCO környezetvédelmi oktatási szeminárium kezdődött Salgótarjánban A salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskola nagyterme tegnap zsúfolásig megtelt: a háromnapos UNESCO környezetvédelmi oktatási szeminárium házi-gazdája az intézmény. Dr. Vajó Péter, az OPI főigazgatóhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd a szervezést vállaló szervek képviselőinek adta át a szót, hogy megnyissák a konferenciát. A Művelődési Minisztérium nevében dr. Hanga Mária minis ztenhelyettes mondott megnyitót. Szólt arról, hogy a tantervkészítés olyan szakaszában jelentkeztek a környezetvédelem gondjai, amikor a legsűrűbb volt a munka. Ezért e feladatok megoldásában keveset tudtak segíteni. Pedig e témakör egyre szélesebb körben ismert — földünk lakosságának megkétszereződése, a természeti környezetet fenyegető veszélyek a felnövekvő nemzedék neveléséért dolgozó pedagógusok felelősségét is felveti, segítő munkáját igényli. Az 1972-es stockholmi világértekezleten is (többek között) megfogalmazódott: a környezetvédelmi ismereteket széles körben kell tanítani, erősíteni kell a környezetvédelmi nevelést, a tudatformálást. Nem testesíti meg külön tantárgy — átfogja a nevelés egészét ennek szolgálata. A salgótarjáni UNESCO-szeminárium célja, hogy a résztvevő pedagógusokat felkészítse erre a fontos társadalmi kötelezettségre, hogy itt szerzett ismereteiket, tapasztalataikat nevelő társaiknak átadhassák. A magyar UNESCO-bizott- ság nevében Salgó Lászlóné főtitkár az 1977-es tbiliszi UNESCO-konferenciát idézte, ahol kiemelten foglalkoztak a szemléletformálással, a környezetvédelmi nevelés felelősségével. Egyszerre kell természet- és emberközpontú szemléletet formálni. A környezet- védelmi nevelés eredményességének egyik feltétele az együttműködés: tantárgyakban, nevelési formákban, az érintett felelős szervek között. A szeminárium gazdag programja lehetősége ad áttekinteni a helyzetet és a tennivalókat, a referátumok és viták anyaga az UNESCO számára is tanulságokat hozhat. Nógrád képviseletében Berki Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese szólt. Képet adott megyénk környezetvédelmi gondjairól, az ipari fejlődés során jelentkező bajokról, vizeink szennyeződéséről, szép természeti tájaink helyzetéről, a kidolgozott koncepciókról, rendeletekről. A megnyitók után A bioszféra és az ember címmel dr. Balogh János akadémikus, az ELTE állatrendszertani és ökológiai tanszékének vezetője tartott élményt adó előadást. A megsebzett bolygó című tévésorozat szerzője áz emberiséget fenyegető veszélyeket mutatta be színes diasorozat segítségével, gazdag élményanyaga felvillantásával. Szubjektív gondolatai elárulták: a tudományos kutatáson túl is elkötelezetten foglalkozik a környezetvédelmi nevelés színvonalának javításával. A másik referátum a környezet- és természetvédelem időszerű nemzetközi és hazai kérdéseit boncolgatta, Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese előadásában. A nagyvilágba kitekintve főként a tervezés kérdéseiről szólt, számos példával illusztrálva, a tervezés végső célja: harmóniában élni a természettel, feltárni tartalékait, de nem „kizsákmányolni”; a jövőre is gondolva. A hazai helyzettel kapcsolatban kiemelte: a döntéseknél jobban kellene támaszkodni az ökológusok véleményére és, hogy sok még a feladat az emberi hozzáállás, a magatartás formálásában. Dr. Jakucs Pál akadémikus, a KITE ökológiai tanszékének vezetője a környezetvédelmi nevelés és oktatás, a korszerű környezeti világkép összetevőit elemezte. Délután a Talaj, levegő, «Tiber témakörben hangzottak el referátumok. Ma délelőtt az Életközösségek, ökoszisztémák kérdéskörről lesz hat előadás. Délután Környezetvédelmi nevelés a középiskolákban címmel rendeznek fórumot Szűk egy hónap az évből Utolsó hónapba lépvén egyre világosabban kirajzolódik a kép: teljesülnek-e az egységek gazdasági tervei munkájuk alapján. Az idei előirányzatok számbavételekor kiviláglik, hogy év közben szinte törvényszerűen közbejönnék előre nem látott akadályok, változások. Sok múlik a rugalmasságon, hogy ezek dacára sikerül-e a terv főbb mutatóit valóra váltani a gazdálkodó- egységben. Tonnát, értéket és nyereséget tekintve egyaránt teljesíthetőnek —, sőt szolid mértékben túltéljesíthetőnek —, látszik a Salgótarjáni Ötvözetgyár 1981-re szabott terve. Az eredeti előirányzatot egyébként módosítaniuk kellett, mert —. mint közismert — őszszel be kellett zárni a tatabányai üzemet. Emiatt a kapacitás mintegy ötödé kiesett a termelésből. A szakigazgatási szerv által is jóváhagyott módosítás szerint tizennégyezer - háromszáz tonnányi ötvözőanyag előállítása „kötelező”. E mennyiséget — a jelenlegi kilátások szerint — hozzávetőleg kétszáz tonnával túlteljesítik a zagyvarónaiak. A ráadás tizenöt százalékos fer- roszilíciumból áll össze. az anyagot győri megrendelésre készítik. Forintban négyszázhatvan - ötmillió áll össze, a termelési értéket tekintve. Nyereségből mintegy tizenhárommillió forintra számíthatnak jelenlegi ismereteik alapján. Ez az eredmény a tavalyitól valamivel jobb. A számos nehézség mellett igen jelentős energiamegtakarításra találtak módot ebben az évben, ami nagymértékben fokozta az eredményességet. „Teljesítésre állnak” a Salgótarjáni Tervező és Építőipari Szövetekezet dolgozói is szűk egy hónappal az éve vége előtt. Az átadásba előirányzott létesítményekkel elkészültek. A folyamatban levő munkálatok alapvetően a megfelelő szakaszban vannak. Befejezvén a kemerovo-telepi építést, átadták az ottani utolsó húsz lakást. Elkezdték a munkálatokat a Dimitrov és a Hársfa úton: lényegében terv szerint haladtak a szem előtt zajló Mérleg úti építkezéssel. Számottevő sikerként könyvelik el, hogy hároméves „szünet” után folytatták és a befejezéshez közvetlen közeli állapotba hozták „házon belüli” beruházásukat, a ponyi-pusztai lakatosüzemüket. E munkahelyen jövőre már fontos munka zajlik. Értékben mintegy százhar- mincmillió forintnak megfelelőt állítottak, állítanak elő ebben az évben; nyereségből nyolcmillióra számítanak. Nem várt akadály volt, hogy ipari tevékenységükben — raktári berendezések szerelésében — igényelmaradás miatt négymilliós kiesésük keletkezett volna, ám építéssel és egyéb tevékenységgel sikerült idejekorán pótolni. Szolgáltatási helyzetkép Gyersszerviz-szolgálat a megyékben is Tizennyolcmilliárd forint — megközelítőleg ennyit költ az idén a lakosság szolgáltatásokra. összfogyasztásunkhoz viszonyítva ez nem túl sok, annak 4 százalékát teszi ki. A lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlesztésére — új létesítményekre, műszakitechnikai korszerűsítésre — az idén 600—800 millió forint állt a szolgáltatók rendelkezésére. Társadalmi közérzetünk alakításában azonban forintokkal és százalékokkal aligha mérhető pontosan a szolgáltatások szerepe. Mindennapi ügye- ink-bajaink megoldásában, apróbb-nagyobb tennivalóink elvégzésében ma már egyre kevésbé nélkülözhetjük a szakértő segítségét. Az MTI munkatársai elsősorban a változó körülményekkel és igényekkel lépést tartó új szolgáltatási formákról készítettek körképet. A hagyományos szolgáltatások közül a legsürgősebb lépésváltást az építőipari karbantartó, javító, felújító tevékenységtől várja a lakosság, az igényekhez képest itt a legnagyobb az elmaradás. A jelek szerint az idén már történt némi előrelépés, lakás- karbantartó vállalatok, szövetkezetek és magániparosok körülbelül 20 százalékkal nagyobb értékű szolgáltató munkát végeztek, mint. tavaly. Építőipari szövetkezetek sokhelyütt a kisiparosokkal közösen vállalnak munkákat, máshol a szövetkezetek olyan szakembereket szerződtettek, akik munkaidő után mellékállásban vállalkoztak lakás- karbantartó munkákra. Heves megyében úi szövetkezetei hoznak létre 1982 januárjában: az egri Univerzál Ipari Szövetkezet, mely ötféle • szolgáltatással is foglalkozik, megválik lakáskarbantartó részlegétől, s az újonnan megalakuló építő-szolgáltató szövetkezet, mintegy 200 dolgozóval, korszerűen felszerelt lakáskarbantartó szervizzel kezdi meg működését. Az új lehetőségekkel élve különböző társulások is alakulóban vannak. Csongrádban sorra szerveződnek a kisipari diszpécserirodák, ahol nem csak rendeléseket vesznek fel, hanem a kisiparosokat könyvelési, költségvetési, számlakészítési ügyekben is eligazítják. A szegedi iroda egy év alatt mintegy 1100 lakás felújításának ügyét intézte el. A SELKA a fővárosban és vidéken gyorsítani igyekszik szolgáltatásait. Kísérletképpen a fővárosban három gyorsszervizt hoztak létre. Elsősorban a hordozható háztartási és híradástechnikai készülékek javítását vállalják. Jövőre a gyorsszerviz-hálóza- tot továbbfejlesztik és vidéki megyeszékhelyekre is kiterjesztik. A vállalat bővítette a délután 18 óra utáni helyszíni munkavállalások körét is. Televíziót azelőtt is javítottak az esti órákban, most ezt a módszert bevezették a hűtőgépek, az olajkályhák és a bojlerek javításánál is. Űj szolgáltatásokat vezettek be a textiltisztításban — például a bőrfesíést és -tisztítást, a cipőjavító szövetkezetek pedig bővítették gyorsjavító szolgálatukat. Gyorsan fejlődött a színes- fot ó-szolgáltatás: forgalma a tavalyihoz képest 30 százalékkal növekedett. Veszprémben hozták létre az ország egyik legkorszerűbb színesfotó-la- boratóri urnát, amely a szomszédos megyék fotósainak 14 rendelkezésére áll.
