Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
Meri magyar társadalom Értelmiség a változások tükrében F elesleges hosszadalma- számnövekedése és szakmai, vező képet mutat. Tény, hogy san bizonygatni annak szociális struktúrájának vál- nálunk a könyvhöz — tratényét, hogy a társa- tozásá, maga után vonta an- dicionálisan — pozitív vidalom szempontjából milyen nak műveltségbeli, kulturált- szony alakult ki. Erre utalfontos jelentőséggel bír az ér- ságbeli szerkezetváltozását nak olyan tényezők, mint a telmiség nagyságrendje, az or- is, amely kihat az egész tár- családi könyvtárak nagysága, szágos népességen belüli ará- sadalom kulturális szintjére, a magas könyvvásárlás, az nya, valamint, hogy milyen olvasás gyakorisága. Megerőennek az értelmiségnek a szak- , 1+ , / . sítik ezt vizsgálati tapasztamai és szociális összetétele. Etáink is- Ün- Családi Magyarországon a felsőfokú ^ könyvtárral” - 500 kötetet oklevéllel rendelkezők száma . .. ? . . Jí®, ’. . meghaladó könyvállomány — a két világháború között meg- £ rendelkezik a budapesti értellehetosen alacsony volt és ke- képzett srakember. Az lm miség 3g százaiéka, a vidéki veset változott. 1941-ben pél- P™*™ értelmiségnek pedig 20 szádéul nem érte el a százezret szabad megfeledkezni azon- zalék£L A foglalkozási rétegek A 25 éven felüli lakosságon között viszonylag elég arábelüli arányuk 1949-ig nem y^S*etcség szintjét tekintve a haladta 1960-ban —„-------------- - . . , _ .. . 1 970-bén pedig meghaladta a egye in ??? . ,? közgazdász-jogász csoport 4 százalékot, a 70-es évek vé- föi^^^^égzettséggel "a belieknél csökken a nagyobb gere viszont mar felülmúlta az lőiskotóJ^ végzetteéggel, a könyvtárral rendelkez5k ará. 5 százalékot, vagyis a szamuk többi felsőfokú technikum- _v_ több mint négyszázezer fő. mai. A_ jelenlegi besorolásié- * A gazdasági-társadalmi fej- bat erősen eltér a múltbeli- Az olvasási tótivitásra volődés következtében azonban .> amikor csak _ az egyete- nafkozó adatok szintén kednemcsak létszámban váltó- ral> majd a továbbfejlődés so- vezd képet mutatnak Buda- zott meg a hazai értelmiség, ran az egyetemi és főiskolai pesten és vidéken egyaránt hanem szakmai és szociális végzettség számított „felső- A vidéki értelmiség körében összetételében is. Eléggé is- fokúnak . A végzettség szint- a vizsgálatot megelőző három mert az a közszájon forgó le eppen a felsőoktatás hónapban a megkérdezettek megállapítás, hogy Magyar- szervezete miatt — szakmán- százaléka olvasott legalább ország 1945 előtt „jogásznem- ként jelentősen «tér. yan- egy szépirodalmi könyvet, a zet” volt. A két világháború Pák olyan diplomások (pél- budapestieknek viszont 80 közötti népszámlálások adatai d“u* 32 egészségügyiek, a- százaléka állította, hogy olva- szerint ugyanis a felsőfokú letve az allam- és jogtudo- soft a szóban forgó időszak- végzettségűek között az állam- mányiak), ahol a felsőfokú ban. A különböző foglalkozá- és jogtudományi végzettségű- végzettség egyetemi végzett- si rétegeket összehasonlítva ek aránya volt a legmaga- séget jelent, mert az adott megállapítható, hogy legtöb- sabb, azaz az összes értelmi- képesítést csak egyetemeken bet 0ivasnak vidéken és Bu- ségi egyharmada. Ezután kö- lehetséges megszerezni.^ Más a daposten egyaránt a pedagó- vetkeztek a pedagógusok, aho- helyzet azonban a többi szak- gnsok va a felsőfokú végzettségűek mai csoportnál, mivel azokegyötöde tartozott. Az egész- nál mindhárom szinten lehet Az értelmiségi szakmák ségügyiek (orvos, gyógysze- végzettséget szerezni. Példá- szerkezeti változásainak je- rész) 17, a műszákiak 13, a ul a pedagógiai végzettségű- lentősége mindenekelőtt az, mezőgazdászok 8, a közgazdá- eknek csak kétötöde járt hogy nálunk is tért hódítot- szok 4 százalékot tettek ki. egyetemre, közel fele főisko- tak a régebben elhanyagolt Az elmúlt 30 évben bekö- lan>. 12 százaléka egyéb felső- szakterületek, mint a műsza- vetkezett változásokat jól ér- f°kű tanintézetben végzett, ki, mezőgazdasági, közgazda- zékeltetik az adatok. Tény, Mindenesetre az adatok egy- sági stb., és hogy megnöve- hogy ezalatt az időszak alatt ben arra is figyelmeztetnek, kedett az említett szakmák az előzőekben elhanyagolt hogy „mennyiségi” értelem- értelmiségi állománya. Ez szakmák léptek előtérbe a ben is csak nagyon viszony- valószínűleg maga után von- gazdasági fejlődés igényeinek lagosan használható, szinonim ja azt is, hogy a kultúrának megfelelően, így főleg a mű- értelemben a „felsőfokú” vég- ezek a hosszú ideig háttérbe szaki, mezőgazdasági pályá- zettségű és az „értelmiségi” szorított elemei nagyobb je- kon működők száma növeke- megjelölés. Hiszen nem hagy- lentőségre tesznek szert, és dett a legdinamikusabban. Ez ható figyelmen kívül, hogy a fokozatosan beépülnek a szé- lényegesen megváltoztatta a főiskolák és egyetemek a nap- lesebb tömegek kultúrájába, diplomások szakmai struktú- pali, esti és levelező tagoza- Ez azért is figyelemreméltó, ráját. A 70-es években már a ton nagyon is eltérő színvo- mivel Kelet-Európábán, így pedagógusok képviselik a fel- nalú képzést nyújtanak, ko- hazánkban is a kultúra csak- sőfokú végzettségűek egyhar- rántsem azonos módon ottho- nem szinonim volt a szellemi madát. A második legnagyobb nai a felsőfokú szakképzés- műveltséggel, még szorosab- hányad a műszakiaké: 22 szá- nek, az értelmiségi szerepkö- ban a filozófiai, irodalmi, ze- zalék. A következő csoportba rökre való felkészítésnek. nei stb. ismeretekkel. És tartoznak a mezőgazdasági Elaondolkodtatók kutatási ebben szerepet játszott a ha- Végzettségűek, az egészségügyi- erecjménveink amelvek az ér zai értelmiség szerkezeti ősz« ?őH k f közeazdásTok továbbtanulási szándékaira túlsúlya valamint az, rád el tőlük a közgazdászok vonatkoznak> Itt arra a . hogy ismeretére, értekrendaranya. doxonra utalok, hogy mind lére erősen 1Hatottak a nagy A szobán forgó Időszakban vidéken, mind pedig Buda- idealista (elsősorban német) radikálisan megváltozott az pesterl ’azok az értelmiségiek történetfilozófiák. Mindenértelmiség szociális összeté- tanulnak, illetve szándékoz- esetre ez a kultúra- túlságo- tele is. A népi kollégiumi nak továbbtanulni, akik je- san egyoldalú volt, ami egy- mozgalom, a szakérettségi jerdeg is magasabb iskolai ben akadályozta más értékek rendszere az egységes és kö- végzettséggel rendelkeznek, beépülését a nemzeti kultú- telezo általános iskola létté- vidéken nincs felsőfokú vég- raba- hozasa, az egyetemi 1 zettsége a közgazdászok-me- < uj rendje - egyeb mtézkede- nedzserek 40, a népművelők M ér' sekkel együtt - el&egítette a a műszakiak 32,6, a pe. U telmiségi pályák szermuvelodesi privilégiumok fel- dagógusok 15 százalékának., kezeti módosulása, vaszámolását es ezzel együtt a ic lammt az értelmiség szoeiaművelődési különbségek csők- b~j szakmai csooortokból lis összetételének megváltozá- kentését. Ennek a folyamat- bo1 ,a , , ,, csoportokból ga _ más tényez6kkel együtt nak az eredményeként ma tanulnak legkisebb aranyban _ maga utdn vonja a kultu- Magyarországon a vezetők és tovább. Nem tanul tovább a rális értékek átrendeződését, éi'telmiségiek mintegy két- közgazdászok, menedzserek 54, korszerűsödését, demokrati- harmada munkás-, illetve pa- a népművelők 29, a műszaki- zálódását is. rasztszarmazasu. „ Vizsgálati tapasztalataink ak 40’. es a Pedagógusok 52,7 alapján azonban megállapít- százaléka. Ezek az arányok | ható, hogy, az értelmiség szár- érvényesek a továbbtanulási mazás szerinti összetétele Bu- szándékra is. dapesten és vidéken számottevő eltérést mutat. Míg a a szakmai képzettség melvidéki értelmiség 61 százaié- fi lett nem elhanyagolhaka fizikai származású, addig tó tényező az értelmiség a budapestieknek csupán- 36 társadalomtudományi kultú- százaléka. A különbség min- rája sem. Az értelmiség1 kul- den foglalkozási csoportnál turális fogyasztásáról szólva, megtalálható. Az mindeneset- nem tekinthetünk el a könyvre tény, hogy származását höz való viszonyától. A kü- tekintve a budapesti értelmi- lönböző nemzetközi vizsgála- ség zártabb, mint a vidéki. tok összehasonlító adatai azt Nézzük meg közelebbről, bizonyítják, hogy értelmisémi van a számok mögött. Az günk olvasási aktivitása — el- értelmiség gyors ütemű lét- sősorban szépirodalmi — kedMódra László X MEGTS MCMSIMHACTAK KARÁCSONYI &S ÜJÉVI NYTTYATARTÄSA Nógrád megye múzeumai december 24-én délelőtt 10- től 14 óráig tartanak nyitva. December 25-én valamennyi múzeum zárva lesz. December 26- án délelőtt 10-től 18-ig várják a vendégeket a múzeumok, amelyek december 27- én és 28-án ismét zárva tartanak. December 31-én délelőtt 10-től 14 óráig nyitva lesznek a múzeumok, január 1-én viszont nem fogadnak látogatókat. Január 2-án és 3-án délelőtt 10-tőI 18-ig látogathatók az intézmények. Január 4-én, hétfőn viszont zárva tartanak. Ezek után a szokásos nyitvatartás érvényes. Ez a nyitvatartási rend a balassagyarmati Palóc, a szécsényi Kubinyi Ferenc, valamint a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeumra érvényes, továbbá az ország más múzeumaira is. Más a nyitvatartás a falusi múzeumok esetében. Ezek előzetes bejelentés alapján bármikor szívesen fogadják a vendégeket megyénkben. Kereszfúry Dezső: Egy keserves költőnek Köpd ki vadul, amit torkodra, ád a kétségbeesés, a kín, a vád: a sértett ember béna nyomorát, hogy amit szólsz, csak magánvélemény, hogy nincs kigázolás, hitel, remény, s hamis látszat, ha célt mutat a fény; hited belédvert közhelyek sora, minden egész szétesett, mert hogy a- mit szívsz, nem emlő: méreg-csutora; nem segíthetsz a nyom'orultakon, szavad lepörög az üvegfalon, s elsodorja a közönyös folyam. Szántsd meg a tengert, s tiéd a gyűrd fénye, megtapsol mind ki korszerű; — de túlél az erdő, túlél a fú. Megtalálták Timur palotáját Véletlenül fedezték fel a Sza- jának romjait. A régészek Ti- markandot és Sahariszabazt mur idejéből való edények és összekötő ősi utat. Az elha- kerámiatárgyak maradvá- nyagolt ösvény dombokon és nyaira is rábukkantak. Elha- bozótosokon keresztül egy tározták, hogy az utat és a tisztásra vezetett, ahol meg- ... _ t alálták Timurnak, Közép- palotat helyrealht^' ff Ázsia XV—XVI. századbeli kapcsoljak a turisták által la- félelmetes uralkodója palotá- togatott helyek közé. Á művelt népért A kurszki terület 1500. sen mindegyikben van könyvkönyvtára a fiatal Szolnye- tár is, könyvállományuk ma csij településen nyílt meg, 15 millió példány könyv és ahol hatalmas cukorgyár épül. folyóirat. Sokhelyütt rendez- A könyvtár állománya négy- nek könyvkiállításokat, elő- ezer . kötet, szépirodalmi és adásokat. társadalompolitikai művek. A Szovjetunióban összesen A X. ötéves tervben e terüle- több mint 132 ezer közkönyv- ten 25 falusi kultúrházat és tár van együttesen 18 milliárd klubot építettel^ Természete- példány könyvvel. Réti Zoltán rajza 16. után Megjegyzések a balassagyarmati fesztiválról Balassagyarmatnak, a Ma- számban kerülnek el hoz- datják a beszélővel, mintsem dách Imre irodalmi színpadi zánk, s a folyóiratok is nagy az átgondoltság, önmagában napoknak vannak már ha- segítségére lehetnek a rende- egyik forma sem jó, sem nem gyományos, elmaradhatatlan zőknek. A választásnak tehát rossz, annak ellenére, hogy együttesei, és legalább egy nagyok a lehetőségei. Csak az oratorikus forma a kezdeti hűséges, tűzön-vízen kitartó találomra említünk meg né- irodalmi színpadi mozgalom színházi patrónusa: Máté La- hány nevet, olyanokét, akiket meghatározó, sőt létrehozó jós rendező, a Népművelési világirodalmi mércével mérve sítlusa volt, s a színjáték Intézet főmunkatársa. Az is magasan értékelhetünk: csak jó pár évvel később a utóbbi éyekben szinte nem Tudor Arghezi, Ion Caragiale, hivatásos színház hatásaira múlott el egyetlen alkalom Octavian Soga, Mihail Sodo- terjedt el az öntevékeny színsem a budapesti Perem, a deb- veanu, Panait Istrati, Lucian játszók körében. Mindkét stí- receni Alföld ifjúsági, a sál- Blaga. Műveiket hiába keres- lus értékét a konkrét meg- gótarjáni Petőfi kohász, a tűk a bemutatott tizenegy valósítás mutatja meg. Nyil- kassai Szép Szó ifjúsági szín- előadás címlistáján. Sajnos, vánvaló, hogy az a rendező, pad, a KISZ Központi Mű- helyettük inkább — noha kis- akinek színészei nem „bírják” vészegyüttes színpadának sé önkényesnek tűnhet ez a kellő szépséggel, tökéletes- fellépése nélkül, nem telt el megállapítás — a másodvo- séggel a nyelvet, nem választ- egyetlen fesztivál sem — eb- nal íróival találkozunk, és a hat oratorikus formát. S ben az esetben a „szintét” romániai magyar irodalom ugyanígy játékintelligenciá- teljes joggal elhagyhatjuk — néhány jeles képviselőjével, a val nem rendelkező szerep- a magjrarországi amatőr szín- polihisztor Kós Károlyéval, lökkel a színjáték eljátszha- padi mozgalom egyik jeles Kincses Elemérével, Kocsis tatlan. Ha mégis: akkor a képviselőjének, a már emlí- Istvánéval. ' kudarcra fel kell készülnie tett rendezőnek a részvétele Mindez arra engedi követ- mind a színésznek, mind a nélköl. keztetni a külső szemlélőt, rendezőnek. — hogy a ^lasztas szétes lebe- Szerencsére, igazi kudarckétélenként rSjlte^tó a ^egeivel nem, é^fk kel]ő- nak, mely nevetségbe fulladt kétévenként megjelennek a képpen a rendezők, tulságo- volna, nem voltunk tanúi. magyar öntevékeny színjátsző san elhamarkodottan döntőt- Bár akadt olyan előadás tek egy'egy Szerző mellett’ amelyik meglehetősen nehfz k rakateze^^^utotóttó az ,hogy tovább boga- helyzetbe sodorta a nézőket afattomos ^erse^^Sábólf ZT * könyvtarak- O^mcbarcikai Teátrum hanem a közös teremtés, a p , , ' •,üb7>.,,rri^s .<7f°?°Ft_ közös alkotás őszinte, akár JE“.“; ~ J1?00 korábbi ernyílt vitát kavaró felmutatá- vaIami konn^ hely* felragyogtata!, sajnalasa vésett. zetben, hiszen ezúttal nem tosan ott volt kozottiik a a nalno létét kaPtók a segítségnek több salgótarjáni Petőfi kohász lentőségét alapvetően ez in- Srfn^^Tány°?n ^ ^ íJeknHn • » műhelvielle« az 7311 formáját, mint a korab- gás-, az ábrázolásmód kozvet- ÄaÄt“ igé- W f-f ben,például a len- len következményei, nye. S továbbmenve ezen a ®y.e ’ * b°lgar, vagy a csehkifejezetten szakmai ténye- ^fjákiai Programok esetén. HOGYAN TOVÁBB? zőn, az a praktikus szempont, Ta^n ennek is tudható be, hogy a páratlan sorszámú hogy. az, fdén. e^zetesen is A hetvenes évek elejéig nantári években kizárólag ez szerényebb érdeklődés mu- nem volt különösebb megkö- a fesztivál teremt lehetőséget , . f20)1 .mef. -,a . fesztivál tése a balassagyarmati fesztiegyütteseinknek a találkozás- lranb ^ fesztivál utolso évti- válnak, de akkor — feltétlen ra, erejük, fejlődésük meg- zedenek történetében talán az igazsághoz tartozik —nem mérettetésére. most eloszor pályázták ilyen létezett még a kazincbarcikai kevesen (huszonnyolcán je- nemzetközi találkozó. Aztán IRODALOM ES SZÍNHÁZ Ientkeztek a felhívásra). változtatni kellett, valami TALÄLKOZÄSA Irodalom és színház talál- mást, sajátosat kitalálni ahA romániai irodalom alko- ^sZbfaróa’ h°z’ h?gy. a feszti7ál to7ább fásai _ részben a közös ki- zasban a felvállalásról Mate az európai szocialista országok adás révén - általában kellő Lal°! véleményét a legmesz- irodalmát, művészetét állítják szebbmenokig elfogadom: a a találkozók középpontjába. • romániai irodalom gazdagabb, Most ismét megújhodás előtt színvonalasabb, mint az ezen áll a színjátszók balassagyar- a fesztiválon megmutatko- mati seregszemléje. A kört z°fb . tágítani kell a béke, a népek . ........ _ r Összefogása, barátsága szelA MEGVALOSfTÄS lemében — a nyugat-európai NEHÉZSÉGEI haladó irodalmak irányában. Két év múlva például cél- Mindemellett nincsen okunk szerű lenne a finn művészet- a szégyenkezésre: az előadá- tel való találkozó, annál is sok színvonala tükrözte az inkább, mert északi testvéramatőr színjátszás derékha- népünkről — a szakemberedének, utánpótlásának je- ken kívül — vajmi keveset lenlegi színvonalát, az elő- tudunk, zetes várakozásokat — az elő- ^... „ . zsűrizések tapasztalatait - eV 7?ul7„, Pen7.ártana bizonyos szempontból 1 meg is ?Z alaP°^bb előkészítés sem, haladta 5 es csak hasznunkra lenne, ha ' Az amatőr színjátszás két ^ismerkedhetnénk a finfő irányzata, az oratorikus ^k .nepmuveszetevel, amatőr játék és a színpadi játék F1atisz.° mozgalmával. Eb- egyaránt jelen volt a romé- ^»hhetaenek a gazdaniai irodalom jegyében fo- f°SÍ kapcJ&k““ S S' gant és lezajlott fesztiválon. 0 kapcsolatok. Mindkettőnek vannak hívei, A mostani fesztivál má- olyanok, akik odáig is el- sabb, tartalmában, kiállításá- mennek megfogalmazásaik- ban szűkebb volt az előzőek- ban,' hogy az egyiket teljes- nél. Ezt érezte minden visz- séggel kizárják a másik elő- szatérő résztvevő. A frissülés nyére'. Ezek azonban, megíté- elkerülhetetlen. Remélhető- lésem szerint, szélsőséges vé- leg két- év elegendő lesz közlemények, s inkább a vitá- zá. ban felspanolt érzelmek mon- Sulyok László
