Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)

1981-12-17 / 295. szám

MUNKARUHA KIHORDÁS LEJÄRTA ELŐTTI MEGVÁLTÁSA S. István, salgótarjáni olvasónk nyugdíjasként évek óta mint fűtő dolgozott. Munkavégzéséhez munkaruhát és egy pár bakancsot kapott. Legutóbb mindkettőt késve kapta meg, azt követően táppénzesállományba került. Utána pe­dig már nem ment vissza dolgozni. Sérelmezi, hogy a ki­hordási idő számításánál sem a későbbi kiadást, sem a kö­zel egyévi betegség idejét nem vették figyelembe és nyug­díjából közel a teljes értéket levonatták. Jogos volt-e a vál­lalat eljárása, kérdezi olvasónk. A munka törvénykönyve írja elő, hogy ha a mun­ka a ruházat nagymértékű szennyeződésével, vagy elhasz­nálódásával jár, a vállalat munkaruhát köteles adni a dol­gozónak. A munkaruhára jogosító munkaköröket, a munka­ruhafajtákat, a juttatási időket és a juttatás egyéb feltéte­leit viszont már a kollektív szerződésben kell meghatároz­ni. Központi szabály tehát nincs a felvetett kérdések meg­válaszolására Gyakorlati ismereteim szerint általában úgy szabályozzák ezeket a kérdéseket, hogy a kihordási jdőt a kiadás időpontjától veszik figyelembe. Nem veszik figye­lembe viszont kihordási időként a tartós távoliét (pld. a harminc napon túli betegség, az iskolára, tanfolyamra kül­dés, a sorkatonai szolgálat stb.) idejét. Ezekkel az időkkel a munkaruha kihordási idejét meg kell hosszabbítani. Gyakori szabály a kollektív szerződésekben az is, hogy a használatra egyszer már kiadott munkaruhát a dolgozó­tól nem veszik vissza, hanem a kihordási időből még hátra­levő arányos részre járó ruhaértéket a dolgozónak vissza kell térítenie. A visszatérítést gyakorlatilag a még járó munkabérből szokták levonni. Amely dolgozónál erre lehe­tőség nincs, mint történt ez olvasónk esetében is, a munka- viszony megszűnését követően kapott egyéb jövedelméből hajthatják be, illetve nyugdíjából vonatják le. Feltételezhető, hogy olvasónk vállalatának kollektív szerződésében is ezek a szabályok szerepelnek, ha pedig ez így van, vállalata tör­vényesen járt el. MUNKAHELYRŐL VALÓ KILÉPÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI P. László, kisterenyei olvasónk 16 évi munkaviszony után „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel hagyta el mun­kahelyét. Ennek elsősorban személyi okai voltak, de közre­játszott az is, hogy új munkahelyén magasabb bérezésben részesül, vagy legalább is szóban magasabb bérezést ígér­tek. Feltételként szabták meg viszont, hogy a munkahelyet minél előbb foglalja el, így a túl hosszú felmondási idő le­töltése előtt volt kénytelen régi munkahelyét elhagyni. Az­óta sok munkatársától hallotta, hogy a „Kilépett” bejegy­zés sokba fog még neki kerülni. Milyen hátrányokkal sújt­hatják a „Kilépett” bejegyzés után, kérdezi olvasónk. A „Kilépett” munkakönyvi bejegyzést akkor alkalmaz­zák, ha a dolgozót fegyelmi úton bocsátották el, vagy a munkaviszonyt jogellenesen szüntette meg. Jogellenesnek minősül a munkaviszony megszüntetése, ha a dolgozó a felmondási időt nem dolgozta le, mint, ahogy ez történt ol­vasónk esetében is. A bejegyzés egyik hátránya, hogy __ a kilépéstől számított három évig nem lehet a kilépés előtti munkaviszonyokat figyelembe venni egyetlen olyan eset­ben sem, amikor a munkaviszony figyelembevételét írja elő a jogszabály,’ vagy a kollektív szerződés. így többek között a kilépés előtti mukaviszonyokat nem lehet /figye­lembe venni a pótszabadság megállapításánál, a jubileumi jutalom kifizetésénél, hosszabb felmondási és felmentési idő megállapításánál stb. A másik joghátrány, hogy az újabb munkába állást kö­vető egy évig még szóbeli ígéret ellenére sem kaphat ma­gasabb alapbért, mint a munkakörére megállapított bértétel alsó határa. Nem kaphat jutalmat, prémiumot. Ez utóbbi alól csak akkor van kivétel, ha úgynevezett prémiumos bérrendszerben bérezik. Bár nem kérdezte olvasónk, de felvetette, hogy a fel­mondás írásban történt beadása után megbetegedett, fel­mondási idejét pedig felgyógyulását követő naptól kellett volna ledolgozni. Ha ez így történt, a vállalat jogellenesen járt el olvasónkkal szemben. A femondási időt ugyanis a bejelentés napjától kell számolni, függetlenül attól, hogy a dolgozó dolgozott a felmondási idő alatt, vagy táppénzes­állományban volt. Ha pedig a táppénzesidő beszámításával a felmondási idő eltelt volna, kérheti volt vállalatát, annak elutasítása esetén volt vállalatának munkaügyi döntőbizott­ságát a „Kilépett” munkakönyvi bejegyzés „Felmondás a dolgozó részéről” bejegyzésre történő átjavítására. Ebben az esetben ugyanis mentesülne a Kilépett” bejegyzéssel járó joghátrányok alól. Dr. Jónás Sándor Mozgássérültek Tervek és eredmények A Nógrád megyei Mozgás- korlátozottak Egyesülete 1981 április 3'án alakult meg. Je­lenleg már közel 300 tagot számlál az egyesület a me­gyében, s még tovább foly­nak a kutatások. A vezetőség egyik tagjával, Goldman Lászlónéval folytatott beszél­getésem során megtudtam, hogy az egyesületi terv sze­rint elsősorban a pártbizott­ságokkal, társadalmi szerveze­tekkel, intézményekkel, üze­mekkel, sportegyesületekkel és nem utolsósorban az egész­ségügyi szervekkel akarnak szoros kapcsolatot kialakítani. Eredményeik már eddig is kecsegtetőek. A Salgótarján­ban élő mozgássérültek en­gedélyt kaptak arra, hogy kéthetenként 2 órára igénybe vehetik a tanuszodát (díjtala­nul), ahol a kórház gyógytor­nász orvosa segítségével tor­nászhatnak. Az MHSZ salgó­tarjáni szervezete sportlehe­tőségeket biztosít számukra pld. sportlövészetben. A sal­gótarjáni vízmű vállalat több esetben adott anyagi támoga­tást a szervezetnek, melyet a vajtai gyermekszanatórium­nak küldtek el Vas megyébe, ahol természetesen a Nógrád megyei mozgássérült gyerme­kek is megtalálhatók iskola­szanatóriumi beutalással. Ez évi tervükben szerepel: a mesyében élő összes mozgás- sérült gyermeket szeretnék felkutatni, hogy ők is mi­előbb részesei lehessenek az új lehetőségeknek. — takácsné — Segítőkész fiúk Ezúton szeretném megkö­szönni a nagybátonyi erdé­szetnél dolgozó KlSZ-fiata- loknak azt a segítségét, amelyben engem részesítet­tek Teleki Antalné vaeyok, rokkantsági járadékos. Kér­tem az erdészetet, hogy mivel két idős, beteg szülőm ellátá­sáról is én gondoskodom, segít­senek a téli tüzelőnk biztosí­tásában. Szívesen segítettek. Kaptam is a főnökségtől tü­zelőt és a KISZ-es fiúk pedig a fát felfűrészelték. Hálámat a vezetőségnek és a fiatalok­nak ez úton szeretném kife­jezni. Teleki Antalné Mátraverebély. Rákóczi út 33. Levelezőink jelentik zene szárnyalásával ünnepeltük városunk felszabadulásét Dicséret Nógrád. megye egyik csen­des kis falujának korcsmájá­ról szeretnék elismerően szól­ni. Ez pedig a szécsényfelfa- lui, Kuris Béláné által veze­tett korcsma. Tizenegy éve ismerjük munkáját. Pontos, ügyes, szolgálatkész és ami fontos, nagyon higiénikus a környezete. Az asztalokon té­len, nyáron virágok pompáz­nak, Ezért mint vendégek és f—mondunk köszöne­tét az A VflSZ vezetőségének és külön Kuris Pélánénak. Horváth János Szécsényfelfalu, Kossuth u■ 24. „A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér”... (Debussy). Valóban nem volt szó, nem volt ünnepi beszéd, de helyette meghitt, bensősé­ges, felemelő hangverseny, szárnyaló muzsikálás a ba­lassagyarmati zeneiskolá­ban. Ügy tűnik, hogy Réti Zoltán, a többoldalú tehet­séggel, képességgel megál­dott igazgató jól összeková­csolta, kimunkálta fiatal ta­nári karát, akik a felszaba­dulás ünnepének tiszteletére önfeledten, művészi fokori szerepeltek. Váci Mihály mondja: „ . . .ki karddal, ki ekével, ki tollal”. Ezek a művésztanárok muzsikával ünnepük a múltat, építik a jövőt és neveük a több száz fiatalt, mert érzik, hogy né­pünk, nemzetünk Bartók és Kodály követője, s tanáraik­kal együtt kötelességük, hogy kivegyék részüket a magyar és az egyetemes zenei kultú­ra továbbfejlesztéséből. Ezek az érzések és élmé­nyek születtek bennem a hangverseny alatt, gondolom, a megjelent közönség sorai­ban is. Egyben eszembe ju­tott, hogy a sok fáradsággal és munkával megvalósított felszabadulási hangverseny a tanárok eredményes taní­tási ' munkája egy nagyobb hangversenytermet érdemel­ne városunkban, ahol a tár­gyi feltételek és a jobb akusztikai hatások eredmé­nyeképpen a zene még maga­sabbra szárnyalva hirdethet­né az érzelmek, az ünnepek felemelő érzését, és még meghittebb keretek között szolgálná a közművelődés ügyét. Gratulálunk a szereplő ta­nároknak és egyben sajnál­juk, hogy Yehudi Menuhin hangszerét nem láthattuk ab­ban az átvitt értelemben, hogy hegedűszám nem szere­pelt a műsorban. Korsós Nándor Balassagyarmat Negyedszázada alakult meg Pásztón Begai Vilmos pedagógus irányításával az általá­nos iskolai bélyegklub, melynek jelenleg is az alapító tanár a vezetője. Képünk az egyik klubfoglalkozáson készült: a bélyegújdonságokkal a szakkörvezető tanár ismer, tetl meg a diákokat. (Fotó: P. Tóth József) r Értékeltük a tisztasági mozgalmat a Nógrádi Szénbányáknál A Nógrádi Szénbányák vál­lalati értékelő bizottsága el­végezte üzemeinkben a tisz­tasági mozgalom ez évi ér­tékelését. 1981_ben a válla­lat komplex intézkedési ter­vében meghatározottak alap­ján április 15-tel indítottuk üzemeinkben a tisztasági mozgalmat. A bizottságunk által elké­szített felhíváson túl csatla­koztunk az SZMT által meg­hirdetett „Rendet, tisztaságot a munkahelyeken május 1- re”, valamint a Nógrád me­gyei Tanács által meghirde­tett „Tavaszi tisztasági és lomtalanítási” akcióhoz. Az SZMT és a megyei ta­nács által meghirdetett akció eredményeit május 1. előtt értékeltük. Szempontjuk alap­ján a legjobb eredményt Ti- ribes aknaüzem érte el, s oklevélben részesült. A bizottságunk által kidol­gozott szempontokat két cso­portban értékeltük az idén két alkalommal. Értékelésünk alapján üzemeinknél az aláb­bi sorrend alakult ki. Akna üzemeknél: I. Mén­kes aknaüzem, II. Tiribes ak­naüzem, III. Kányás akna­üzem. Külszíni üzemeknél: I. kül­fejtési üzem, II. nagybátonyi Válaszol az iUeíékes Levonultak az aszfal ozók A NÓGRÁD december 4-i szá­mának hasábjain a Pásztó, Sza­badság úti járda állapotát bíráló újságcikk jelent meg. A cikkben reálisan tárják fel a járdán való rossz közlekedési viszonyokat. A kialakult helyzet okáról és meg­szüntetéséről az alábbi tájékozta­tást adom — írja dr. Mátyus Ist­ván, a Pásztó nagyközségi közös Tanács VB titkára. — A Szabadság út felújítása — rekonstrukciója 1980. december havában fejeződött be. A felújí­tás során az úttest és a csapa­dékcsatorna szintje, több szaka­szon a meglevő járda szintje fö­le került, melynek következtében a csapadékvíz nem tudott elfoly­ni. Ennek megszüntetése érdeké­ben a járda színijének olyán mér­tékű megemelését, és a járda asz­faltozását terveztük, hogy a csa­padékvíz a járdáról a csapadék- csatornába folyhasson. Az aszfal­tozási munkára 1981. április hó­napban szerződést kötöttünk a Hatvan városi Tanács VB költ­ségvetési üzemével. Az üzem a munkát a nyár folyamán elkezd­te, de a munka felének elvégzé­se után a mv.nkaterületről levo­nult. Azóta töbh'/zöri kérésünk és követelésünk a1 lenére sem tett eleget a szerző' isben vállalt kö­telezettségének, beállta miatt a- tatnl nem lehe' lek ed és javítása tikus szakasz előtt, húsbolt C ideiglenes elh' azonnali intézi" alenleg a téli idő aszfaltozást foly- A járdán köz­érdekében a kri- nál — papírbolt 'itt — járdalapok ezésérc tettünk ést. A végleges gépüzem, III. Kisterenye épí­tési üzem. Az üzemek látogatása so­rán jó és kevésbé kedvező tapasztalataink, észrevétele­ink voltak. Külön elismerés illeti a külszíni üzemekhez tartozó fuvarozási részleget, vagy a nagybátonyi gépüzem­hez tartozó anyagraktárt Azonban még többet kell ten­ni egyes üzemeinkben az ud­varon elhelyezett anyagok megfelelő tárolásáért, a mű­helyekben kialakított étkező- helyiségek tisztaságáért egyes helyeken a teafőző helyisé­gek rendjéért. Feltétlen szólni kell arról is, hogy dolgozóink a ré­szükre biztosított szociális lé­tesítmények célszerű haszná­latát, azok védelmét jobban segítsék. Gondolok elsősorban az új fürdők, öltözők beren­dezésének védelmére. Wagner Jánosné Nógrádi Szénbányák megoldás a já ' tszint megeme­lése lesz. Az ABC 'melle ti parkoló bejára­ti szakasza megsüllyedt, azért ke­letkezett a csapadékvízből tócsa. A megsüllyedt szakasz megemelé­sét az Egri Közútépítő Vállalat — garanciális javítás keretében — rövid időn belül elvégzi. A csapa­dékvíz elvezetésének végleges megoldásáig az önök és a járdán közlekedő állampolgárok megérté­sét és szíves türelmét kérjük. Köszönet Alulírott, Kelemen Ernőné és leánya, Budapest, XX. Za- márdi út 1. I. 10. sz. alatti lakosok ez úton szeretnénk köszönetét mondani a Nógrád megyei Rendőr-főkapitány­ság szolgálatban levő dolgom zóinak azért az emberséges magatartásukért és kötelessé­gen felüli segítségükért, amit értünk tettek 1981. november 28-án. Ezen a napon este 18 órakor a Skoda TO 64—28 írsz. gépkocsinkkal karambol történt, és mi személyi sérü­lést szenvedtünk Az ember­séges magatartásuk és segítő­készségük fájdalmunkat is enyhítette, amely felejthetet­len marad számunkra. Még egyszer fogadják hálás kö- szönetünket és további mun­kájukhoz kívánunk jó egész­séget! Tisztelettel: Özv. Kelemen Ernőné és lánya Budapest összeállította: Tóth Jolán Szerződés a lakosság tüzelőeiiáíása 'rdekében A pásztói Béke Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezet, valamint a pásztói ÁFÉSZ vezetősége szerződést kötöt­tek Pásztó és a környező kpzségek lakosainak tűzifával való ellátása érdekében. A termelőszövetkezet vállalta, hogy december 20-ig három­ezer köbméter tűzifát bizto­sít a TÜZÉP-telepek részére, melyből Jobbágyi és Szirák TÜZÉP-telepeinek már 30 va­gon szállításra is került. Ezt megelőzően, mint arról Nagy János, a pásztói TÜZÉP te­lepvezetője tájékoztatott, a 30 vagon vállalással szemben 90 vagon, tehát háromszorosa került leszállításra. Bognár Sándor, az erdészet ágazat ve­zetője szintén megerősítette, hogy az említett TÜZÉP-tele­pek igényeit tűzifából maxi­málisan kj tudják elégíteni. — szűcs --­T eli életkép NÓGRÁD - 1931. decembei 17., csütörtök /

Next

/
Oldalképek
Tartalom