Nógrád. 1981. december (37. évfolyam. 281-305. szám)
1981-12-02 / 282. szám
ÉrseMherti tanácstagok Megfiatalodott testület A legutóbbi tanácstagi választások alkalmával megfiatalodott Érsekvadkerten a községet képviselő testület: a fele a fiatalabb korosztályhoz tartozik. — Egy kicsit talán több lendületet hozunk a munkába — véli Jamrik József, aki el őször kapott bizalmat. — Persze, korunknál fogva talán nem gondolunk át mindent kellő alapossággal, így az idősebbek tapasztalata fogja vissza a gyeplőt, ha elszaladna velünk a ló. — Mit örökölt a feladatokból? — Száznál is több lelket számlál az én körzetem, a település szélén. Szilárd burkolat csupán a Gárdonyi utcában van, közkútunk is mindössze kettő. Márpedig azon a területen inkább idősebbek élnek. Többet kell velük törődni. Én is fölvetettem a tanácsülésen, ahol a köz- kutak ügyében megnyugtattak: lesz hamarosan több, csak a regionális vízmű üzembe álljon. Útra egyelőre nincs elegendő pénz. — Könnyű ezt megértetni a körzet lakóival? — Nem, de ez van, türelemmel tudomásul veszik. Varga Istvánná is tavaly kóstolt bele először a felelősségteljes munkába. — Én a Zrínyi, a Deák és a Táncsics utcát képviselem és gondjaink hasonlóak a Jamrik József körzetében levőkkel. Víz, út, járda. A vízhálózat csöveit lefektették, várjtlk a jó minőségű ivóvizet. A Káposztás helyén — így hívunk arrafelé egy területet — játszóteret szeretnénk építeni. A gazt, a gyomot kiirtva, a fák között igazán jól érezhetik majd magukat a gyerekek. Koltányi Károly, a tanács igazgatási csoportjának fiatal vezetője kapcsolódik beszélgetésünkbe. — Szépen gyarapodó település Érsekvadkert. Sorban épülnek a szebbnél-szebb házak, erőteljes a fejlődés, amivel a közművesítés egyelőre nem tud lépést tartani. Nem jut rá elegendő forint. Célunk, hogy utolérjük magunkat. Ezt kivánja a közösség érdeke is. — Nagyon is így van — bólint Jamrik József hely- benhagyólag. — Nem elrettentésképpen mondom, de a Hámán Kató utcába nagyobb esők után még a mentő sem tud bemenni — volt már rá példa —, ezen feltétlenül változtatnunk kell. Az igaz, hogy a városi körülményekkel nem vehetjük föl a versenyt, de nekünk ez az otthonunk és mindig jobb köParlamenti utorezges A Nógrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ifjúsági parlamentjéről mór múlt időben beszélgethetünk Pálfalvai Kálmán igazgatóval és Pálés Lászlóval, a vállalat KISZ-tit- kárával. Több nap távlatából vizsgáljuk a fórum tapasztalatait. — Visszatekintve, s egészében nézve a parlamentet és előzményeit, milyennek ítéli az előkészítő munkát a K.1SZ- titkár? — Jónak. Az üzemegységi és vállalati parlamenten kilencvenszázalékos volt a részvételi arány. Huszonhatan, szóltak hozzá, tehát az aktivitással is elégedettek vagyunk. Mivel százharminc fiatal dolgozónk közül százan KISZ-tagok, nem is volt nehéz a mozgósítás, hangulati előkészítés. — Amint ob a vállalati parlament dokumentumaiból, az igazgatói beszámolóból kiderül, az üzemegységi parlamentek lebonyolításával nem egyértelműen elégedettek... — Termelési tanácskozásra emlékeztettek, amikor a munkaruha-, anyag- és szerszámellátás hiányosságait vetették fel a dolgozók. Hogy ezeket a kérdéseket megvitassuk és megoldjuk, nem kell parlament. Jól Is néznénk ki, ha két-há- rom évet várnánk vei üli! Ha csak ezenről beszélünk, akkor szem elől tévesztjük az ifjúsági parlamentek szerepét, rendeltetését. Abba a tévedésbe esünk, hogy ez egy fórum a többi között, amely alkalmas a megszokott és sokszor nem kellően ellenőrzött bajok felvetésére. Inkább arról szerettük volna hallani a fiatalok véleményét, hogy a vállalat mennyire tudja végrehajtani az ifjúsági törvényt. Mint, ahogy a vállalati parlamenten már erről hallottunk a hasznos, érdekes hozzászólások során. Ezek alapján hamarosan kiegészítjük, módosítjuk az intézkedési tervet. Az igazgató válasza után nézzünk néhányat a hozzászólások, kérdések közül. — Kicsiny Gyula kevésnek tartja az Alkotó ifjúság pályázatra kiírt jutalom összegét. — Négy kategóriában hirdet pályázatot a vállalati FMKT. erre harminckétezer foriritunk van. Ám, ha annyi és olyan szinvonalú pályamunka érkezik, hogy ez kevésnek bizonyul, egyszerű átcsoportosítással tudjuk növelni a pálya- díjakat. — Haluska Imre hiányolta az üzemi négyszöget. — Tévedésről van szó. Mert az üzemi négyszög dolgozik. Minden kérdésben konzultálunk, de az üzemi demokrácia félreértésére vall, ha önhatalmú döntést várnak a négy vezetőtől. Közérdekű kérdésekben ez szélesebb körre tartó — Oszvald György tapasztalatai alapján elismeréssel szólt a fiatal pályakezdők istápoló- sáról. — Nálunk eddig az volt a gyakorlat, hogy a pályakezdő mellé patronálót neveztünk ki, s az foglalkoztatási tervet készített a kettejük kapcsolat- tartására. Azonban nem ennek köszönhető a hozzászóló kedvező véleménye. Rá kellett jönnünk, hogy ez az út nem járható, túlontúl bürokratikus. A fiatalokkal végül is a közvetlen környezete, a főnöke, a brigád foglalkozik, a társadalmi szervezetek. Igyekszünk megfelelő anyagi és erkölcsi elismerésben részesíteni a fiatalokat. Nálunk tíz év óta nem volt bérreklamáció. Mivel a lakáskérdés is elsősorban a fiatalok gondja, azzal a nyolc- százezer forinttal is fiatalokat támogattunk, amit lakásépítésre és -vásárlásra adtunk. Az elmúlt három évben nem volt olyan jogos igény, amit ne elégítettünk volna ki. Igyekszünk figyelni a fiatalok és pályakezdők gondjaira. Kiderült, hogy a vállalat jobb és gyorsabb megismeréséhez szükség van egy kiadványra, amiben egyhelyürtt szerepel minden, a munkába lépő számára fontos információ. Hamarosan összeállítjuk ezt a füzeteit. — Akadt-e elmulasztott feladat, amire a parlament kapcsán derült fény? — önkritikusan be kell vallanunk, hogy bár folyamatosan figyelemmel kísértük az intézkedési terv végrehajtását, egy pontja felett átsiklottunk. Nem valósítottuk meg. Ügy terveztük, hogy a pályakezdők számára évente fórumot teremtünk, ahol felvethetik gondjaikat, s nem utolsósorban lehetőség nyílik a munkával, munkahellyel, kapcsolatos téves nézetek, információk tisztázására. Érezzük, hogy erre szükség van. s a jövőben jobban figyelünk rá. Mindezeket figyelembe véve, betöltötte hivatását az ifjúsági parlament. Anélkül, hogy elfelejtenénk, amit az üzemegységi parlamentekről megtudtunk, egyértelmű, hogy hasznos fórum volt a parlament. Előtérbe kerültek mellőzött kérdések, érzékelhetővé vált. mivel elégedettek, s mivel nem a dolgozók, használható javaslatok hangzottak el a megvalósításra kész vezetők előtt. — veszprémi — rülményeket akarunk teremteni magunk körüL — Többen kérték mát, hiszen sok a kiskert, hogy azok fölszántásához adjunk valamiféle segítséget — társul a gondolathoz Vargáné. — Nincs már fogat a faluban, a nagy traktor meg nem fér el a kéttenyémyi helyen. Kellene hát egy kerti traktor, amit bérbe lehetne venni. Még nem dőlt el pontosan, hogy ki üzemeltesse, de ezt nyilván a termelőszövetkezet vállalhatná át. Sokak gondja megoldódna — Aztán az emésztőgödrök ügye! Ki-ki maga gondoskodik azok kitakaríttatásáról, de a faluban csupán egyetlen erre alkalmas autó van. Kevés is, meg nem is ér rá. Amúgy félhivatálosan szolgáltat és persze, ritkán — teszi hozzá Jamrik József. — Dejtár, Patak és Érsekvadkert közösen tartana fönn egy szippantóautót, a megye döntését várjuk ebben a dologban — felel meg rögtön Koltányi Károly. — Mennyire „érzik” már a tanácstag teendőit? — Kezdek belerázódni ■— gondolkodik el Jamrik József. — Eleinte lámpaláza- sabb voltam, ha szólni kellett. — Nem szeretek és nem is tudok beszélni — mos oly o- dik el a fiatalasszony. — Meg kellett tanulnom többek előtt kifejteni a mondandó- mát. Szorít a felelősség is, de örömmel csinálom. — Respektálják a véleményüket? — Az idősebbek — kérdez vissza Jamrik József. —Nem nagyon számít a kor, hiszen akad, aki tizenöt éve várja körzetében egy dolog megoldását. Viszont megérti,, hogy vannak annál fontosabb, előbbrevaló tennivalók is. Egyszóval mindegy, hogy fiatalabb, vagy korosabb mondja, a mondandó a fontos. — Körzetünk kisebb közösséget érintő kívánságait igazítjuk a nagyobb közösség, az egész település érdekeihez. Meg kell hát gondolnunk minden döntést alaposan. — Sokat vitatkoznak a tanácsüléseken ? — Mindig. Dönteni, rangsorolni nem könnyű — néz „kollégájára” Vargáné. — Végül is a saját sorsunkat tartjuk a kezünkben. H. Z. Kényelmesen elférnek az alsópetényi óvodában a kicsinyek. A 25 férőhelyes intézményben mindössze 24-en töltik napközben idejüket Kékesi Katalin vezető óvónő és munkatársai felügyelete mellett. A jól felszerelt létesítmény konyháján a huszonkilenc napközi otthonos igényét is kielégítik. Külön figyelemre méltó, hogy a községben élő időskorúak számára is főznek, ezzel 15 szociális gondozott ellátását is megoldják. Képünkön az óvodások uzsonnáznak. Biztonságunkért A békéscsabai 8. sz. Volán Vállalat két szocialista brigádja új mozgalmat indított „Segítek előzni” jelszóval gépjárművezetőik az irányzelző jobbra kapcsolásával, felvillantásával tudatják a mögöttük haladó jármű vezetőjével —, akik előtt a nagy teherautók takarják a kilátást —, hogy az előzésnek nincs akadálya, a balra villaniással pedig, hogy az előzésnek nincsenek meg a feltételei. A felhívásét a Weil Emil és az Ady Endre brigád megküldte a Békés megyei közlekedésbiztonsági tanácsnak, és az eljuttatta az ország nagyvállalataihoz. A visszajelzések szerint mát három megye, Csong- rád, Szolnok és Komárom csatlakozott a kezdeményezéshez, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy ezzel az udvarias gesztussal jelentősen csökkenthetők a közúti balesetek, koccanások. Gyufát gyáridnak A több mint egy évszázada alapított Szegedi Gyufagyár rekonstrukcióját jórészt házilag készített berendezésekkel oldják meg a műszakiak, a karbantartó szocialista brigádok. Nemrégiben gyufafej készítő és -töltő gépsort helyezlek üzembe, most pedig egymás után további két új automata berendezést. Ez utóbbiakkal azokat az elavult eszközöket váltják fel, amelyek a dobozok oldalának gyújtófeiületeit készítették. Az automaták teljesítménye kétszerese a régi gépekének, velük naponta körülbelül egymillió doboz foszforvegyületes dörzsfelületét gyártják le. Hasonló berendezéseket tőkésimportból hétmillió forint értékű devizáért hozhattak volna be, a maguk készítette két gép előállítási költsége viszont a félmilliót sem érte el. A gyár dolgozói saját erőből olyan mértékben korszerűsítették idén a termelést, hogy a korábbinál kisebb létszámmal húszmillió dobozzal több gyufát gyártanak, mint tavaly. »iHfiiiiiiHtiitiniiniHiiiminiitiiiiiiiiiiiiitiitimimiiMiiiiaiiiiiiiiiuiipi K esereg a lakótelepi ember — hej, de sokszor! liftben kötött ismeretségek pedig csak tíz emelet magasságződhetünk, ha nyaranta végigsétálunk a lakóterületeken. munkáshétköznapok emlékei, múltbéli fotók — mindenKesereg a lakótelepi ember — és bár nosztaligkusnak tűnhet — visszasírja az egykori kolóniabeli élet pezsgő vidámságát, az egy udvarban lakók jótestvéri egymásrautaltságát, amikor nem volt gond a szomszédba bekopogtatni egy marék lisztért, néhány tojásért a készülő kalácssütéshez, visszasírja az ajtók elé kirakott kispadok jóízű tercieréit, a „közélet akkori aktív fórumait”. Szóval kesereg, mert hol vannak már a tegnapok tanyái, és hol a tegnap volt barátok? Érzi, valamit tenni kéne, mégis tehetetlen, mert csak úgy valahová bekéredz- .kedni tolakodásnak tűnhet, a sze jövetelen kiderült, hogy a szimpatikus Kovács a harmadikról valójában nem is olyan szerény, emberszerető, mint, ahogy eddig mutatta magát, hogy a hangadó Szűcs úr magamutogató dumája mögött nincs aranyfedezet, hogy az elegáns Kissné világ közepének képzeli magát. Szóval, sokmindenre fény derül, de főként arra, jobb ha mindenki a védőbástyákkal körülvett sáját kis várába húzódik a súrlódásokat elkerülendő. De mivel az ember állítólag társaslény, hát folynak tovább a próbálkozások. Napjainkban Is elterjedt a kispadmódszer. Erről meggyősenyne szólította a lakóterületek embereit, a „Közös erővel egymás ellen” jelszót tűzve a harci zászlókra. A több fordulós játék lényege, közmereteket • és ismeretségeket szerző alkalom. Mert a közös célok, a közös feladatok megvalósítása, az együvé tarto- zás-igyőzni akarás érzése vetlen célja, hogy a verseny a legnagyobb kohéziós erő az során a lakóterületek csapatai megbirkózzanak egymással a megyeszékhely hat évtizedes történetéből, a múlt, és a jelen ismeretéből. Győzelmet csak a kollektív munemberi kapcsolatok alakulásában. inden játéknak csak 1 1 egy győztese van. Ügy véljük, ez a mostani játék soksok győztest avat majd. Az ka eredményezhet, mert emberek a versenyzőtársak pluszpontokat a tárgyi és irá- már a kezdetekkor, az előké- sos emlékek begyűjtésével szüleiek során érzik, tudiák: szerezhetnek a csapatok. Hasz- az ajtók nem nyílnak hiába, nálati tárgyak, a bányász- a Kiss Mária NÓGRÁD — 1981. december 2., szerda 5
