Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

Megkezdődött a fogyasztási szöveüezetek IX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról). kosság ellátásához és az ex- ízesítőket, lakberendezési Foglalkozott az elnök a porthoz. Évenként átlagosan dísztárgyakat, fatömegcikke- zöldség-gyümölcs ellátás 8,5 százalékkal növekszik tér- két stb. A szövetkezeti áru­gondjaivaL Megállapította: je- ívelésük, amely 1980-ban 9 csere-szintén fejlődött; a netn­lentős anyagi veszteségek milliárd forint volt. A szövet- zetközi árucsere, valamint a származtak abból, hogy a tér- kezeti ipar hozzálátott az kishatár menti forgalom ke­rnelük és a felhasználók iglé- ésszerűbb termelési szerkezet rétében mintegy 7 milliárd nyei több terméknél nem vol- kialakításához, ez a folyamat forint értékű árut hoztak be, lak és ma sem mindig van- azonban meglehetősen lassú, illetve cseréltek a szövetkeze­ik összhangban. Továbbá gon- mert korszerűtlenek a gépek tek szocialista országokból, dot okoz egyes áritfélék gyenge és az újabb típusok gyakiian A szövetkezetek gazdasági minősége és alacsony feldől- hiányoznak a kereskedelem tevékenységének tapasztala- gozottsági foka is. Még min- kínálatából. Ezzel is magya- tait összegezve felhívta a fi dig szokatlanul hosszú az áru rázható, hogy csak részben si- gyeimet arra, a továbbiakban útja, és nem ritkán tapasztal- került minden piacon jőve- a piaci igényeknek még erő ható, hogy az átvevők nem delmezőem értékesíthető áru érvényesítik következetesen a gyártására átállítani a koráb- szabványok előírásait. Feszült- ban más cikkeket vesztesége­séget okoz, hogy a termelők sen termelő műhelyeket, üze- az árut közvetlen értékesítés- meket. re még csak kis arányban ké­szítik elő. teljesebben kell vezérelniük a termelők szándékait. Még na­gyobb befolyással kell lenni az áru „szülőhelyére” az ipar és a emzőgazdasági üzemek A külkereskedelmi munká- munkahelyeire, törekedve a ból is nagyobb részt vállaltak termelési és az értékesítési A fogyasztási szövetkezetek a szövetkezeti vállalatok, szer- lánc együttes hatékonyságá- ipari tevékenységét elemezve vek. Hagyományos exportcik- nak javítására és a kölcsönös a beszámoló kiemelte; ezek az keik mellett — például friss érdekeltség elmélyítésére. Ép­üzemek mindinkább megfelel- és tartósított zöldség, gyű- pen emiatt a mainál lényé­nek a rendeltetésüknek; éssze- moles, a libamáj, a galamb — gesen magasabb szintre kell rűen foglalkoztatják a munka- újabb kis gyártási eszköz- emelni a piacfeltáró munkát erőt és jól hasznosítják a igényű, de jól eladható termé- és gyorsabban kell továbbíts helyi nyersanyagokat. Mindez keket gyártanak külföldi érté- ni a piaci információkat ; új árualapokat teremt a la- kesítésre; bőrdíszművet, étel- termelőkhöz. Lázár György felszólalása Ä vitában felszólalt Lázár György, aki tolmácsolta a Központi Bizottság és a kor­mány üdvözletét, majd arról szólt, hogy a fogyasztási szö­A Minisztertanács elnöke hozására a valós társadalmi ezután azokat a gondokat ele- szükségletek jobb kielégítése mezte, amelyek saját munkánk mellett azért is került sor, gyengeségeiből fakadnak, hogy ösztönözzük, serkentsük _ Megemlítette: a szükségesnél az egészséges versenyt, vetkezetek IX. kongresszusa az még mindig lassabban javul a _ . . egész magyar szövetkezeti gazdaság alkalmazkodóképes- ~ 3 töbhséee Lvéh" mozgalom fontos eseménye. A sége, elégtelen munkánk szer- ££ft nem magánvállalkozás" fogyasztási szövetkezetek alap- vezettségének foka és még hmWT szSítT vető szerepet töltenek be a távolról sem használunk ki minden lehetőséget az ener- ... .i*3, úíaz, nálunk lakosság áruellátásában, eddig szokatlan fanmáját va­lósítja meg. Reális az aggály, , hogy lesznek, akik megpró­bálnak visszaélni az e formák nyújtotta lehetőségekkel, de szolgáltatási igények kieiégíté- giával és az anyaggal való ta- sében, a háztáji termelés szer- karékosságra. vezésében és támogatásában, a Részletesen szólt mezőgazdasági tenmékfelvá- lés korszerűsítésével, az ex- sárlás és -értékesítés lebonyo- partképesség javításával, a „ Irtásában, az új otthonok meg- nemzetközi munkamegosztás- elmaradianak az ^véhfeSt teremtésében és az export- tásban való aktívabb részvé- äS ITszükséL^íén&ek árualapok előállításában. Fon- telünkkel összefüggő felada- A kormányzati szervek P arra tos szerepet töltenek be a te- tokról. Kitért arra, hogy foly- törekXk és lepülésfejlesztésben, a szemle- tatni kell a közgazdasági esz- hogy olyan i , közgazda « ár- « pénz- sSyJgt és a közművelődés térén is. A ügyi, valamint az érdekeltse- ki amelvek a vi^szaélA« le hozzáigazítását a hrtőségét minimálisra szorít! gyökereket eresztett táraatel- változó feltételekhez. Megje- jáfc vannak azután, aldk{ túl_ fölvetődik, értékelik e formák jelentősé- tési rendszerek észlelhetnék ha ritkábban ggt, és olyan várafeozással legjobban a szaúdi terület fölé szabályozók vannak, anát er a megoldási történő behatolásokat.) szocialista tulajdon egyik murisban, segíti a szocialista gyezte: demokrácia kiteljesedését szol- bogy Jő lenne, gáló törekvéseket, a saOveOoe- kerülne sor a zeti gazdaság pedig — mint változtatására, a szocialista tulajdon egyik . . M f . f iu fAntnn tónmAip » " kormány oOuga is kony- lom. az a vélemény a helyes, tervekm^aló nyebb lenne, ha akár csak amely szerint a kát) torma ritóKf t k me^val0- két-három évre is stabilizál- nem helyettesíti, hanem ki­Lázár Gvörav rámutatott- hatn^n5c a szabályozókat Ezt egészíti egymást. ____»_v ’ azonban n b első politikai viszonyaink to- . _ „„.jíii—j.. , ,,., , ■ «««i iun^uouma. vábbra is kedvező feltételeket ® í. ® gazdálkodás feltételei mindazokat az ajánlásokat és nem tehetjük meg. Lázár György hangoztatta: a külső tényezők gyorsan vál toznak, a közgazdasági sza­bályozók pedig nem szakad­hyújtanak a szocialista építő munkához. A tapasztalatok szerint határozottabbá vált a . , törekvés a hatékony gazdálko- hatnak el a valóságtól, dásra, és további eredményeket tényleges gond nem is az, mutathatunk fel a népgazda- hogy a szabályozókat tulsá- ság egyensúlyának javításé- g°san gyakran módosítják, ban: a nehéz külpiaci viszo- hanem az, hogy azok még nyok ellenére sikerült nö- mindig csak követik, nem pe- velni az exportot. Vannak 5yg megelőzik a valóság, a vi- azonban olyan tényezők, ame- 3aS változásait. A javaslatokat, amelyek a kong­resszuson is elhangzottak, a kormányzati szervek gondosan mérlegelik majd és azon lesz­nek, hogy a reális lehetősé­gek keret« között megvaló­sítsák azokat. — A fogyasztási szövetke­zetek fontos és jó ügyet szol- kormánv Salnak> amikor felkarolják és y segítik valóra váltani az em­rányos következményei, a Egyesek szerint gyengítjük munkájukkal akarják elérni többi között az, hogy a tőkés- a szocialista tulajdont. A nép- ^gy, hogy az egyben a na- piacokon nőtt a protekcioniz- gazdasági érdek esetenként gyobb közösség, az egész tárl mus. Ehhez járult még, hogy ideológiai köntösbe bújtatott gidaiam javát is szolgálja — a tőkésgazdaság pangása miatt féltése mögött valójában a mondotta befeiezésiil rosszabbodtak a piaci feltété- versenytől, a monopólhelyzet 3 lek, ami több hazai iparágban kényelmét veszélyeztető kon- A vitában utolsó előttiként kedvezőtlenül érezteti hatá- kurrenciától való félelem rej- kapott szót Bállá Jánosné, Nóg- sát tőzik. A kisvállalkozás létre- rád megye küldötte. Bállá Jánosné, a szécsényi Palóc Skála Áruház igazgatóhelyettesének felszólalása Kedves Elvtársnők! ték a tejtermékek és üdítő ita- igyekeznek a szövetkezetek az Kedves Elvtársak! lók választékát. A korszerű ellátási körzetükben levő vá­A kongresszusi beszámoló háztartási és vegyi termékek sárlóerőt megtartani, az ellá- nagy felelősséggel taglalja a úgyszólván mindenütt meg- tás színvonalát javítani és nem kistelepülések lakosságának találhatók. utolsósorban a készletek el­ellátását. E kérdés Nógrád A boltegységeknek mintegy aprózottságát megszüntetni, megyében az átlagosnál is je- 80 százaléka korszerűsítésre az elfekvőségeket csökkenteni, lentősebb, hiszen megyénk ap- került és valamennyi egység Ezt a módszert követte a Szé- rófalvas, mindössze két városa rendelkezik hűtőberendezés- csényi Egyesült ÁFÉSZ Palóc van. A lakosság 75 százaléka sei. Skála Áruháza, ahol én is dol­községekben él, a lakónépesség Az alapellátás jelentős ja- gozom. Áruházunk úgyszól- a községek felében alig éri el vulása ellenére a napi ipar- ván egy kis bázisraktár szere- p- “•»•»r főt. Az itt működő bol- cikkekből sajnos nem tudtuk a pét tölti be és jól segíti a mű­toknak a 83 százalékát az fogyasztók igényét megfele- ködési területünkön élő la- Ar JiSZ-ek üzemeltetik. Bolt- lően követni. Ennek elsősorban kosság iparcikkekkel történő egységeink kétharmada egy- az az oka, hogy megyénkben ellátását. két személyes, mely úgy ér- mindössze három nagykeres- A kistelenfllések énátári zem jól érzékelteti hálózatunk kedelmi vállalatnak van le- ^ ellátási elaprózottságát. rakata, mely az alapvető ipar­Az ÁFÉSZ-ek Nógrád me- cikkeknek csak egy részét for- gyében igen sokat tettek az galmazza. A kisboltok forgal- elmú’t ötödik ötéves terv idő- mi dinamikája az elmúlt évek­szakában a kistelepülések áru- ben mintegy három százalékkal ______ ^ e llátásának és vásárlási kö- elmaradt a megyei szövetke- -•nTsV~hösv n "felVorolT ^héz rülmér.yek színvonalának ja- zeti átlagtól ségek mlgoldá^hoz nyúljon vítasa erdekeben. Szövetkezeteink az említett kellg segítséget Tovább bővítették a vágott problémákon úgy kívántak ” baromfi és mélyhűtött áruk változtatni, hogy megszervez- A kongresszus ma forgalmazási körét, szélesítet- ték a főboltosi rendszert. Így munkáját. színvonalának javítása fontos politikai kérdés, az itt élők jogos igényeinek kielégíté­sét a szövetkezeteknek kiemel­ten kell kezelni. Kérem a tisztelt kongresz­folytatja Á hét 3 kérdése 1. Mit jelent a „Fényes Csil­lag” a Közel-Kelet felett? A betlehemi csillagot még korai lenne emlegetni, de a héten megjelent a Közel- Kelet felett a „Fényes Csil­lag”. A több ezer kilométe­res hosszúságban és jelentős mélységben négy arab ország (Egyiptom, Szudán, Szomália, Omán) területén, s a környe­ző vizeken végrehajtott ame­rikai szuper-hadgyakoríat a költői Bright Star fedőnevet viseli. Főként a gyorshad­test egységeit mozgatják, de első ízben kerül sor olyan ma­nőverekre, hogy az amerikai B—52-es stratégiai bombázók Dél-Dakotából a közel-keleti feltételezett célpontok fölé re­pülnek, ott bombázási gyakor­latokat hajtanak végre, majd ugyancsak leszállás nélkül hazatérnek, miközben az üzemanyag-utánpótlást a le­vegőben kapják. Az amerikai katonai jelen­lét eddigi legnagyobb mére­tű megnyilvánulásával szem­ben számos tiltakozás látott napvilágot, várhatóan rend­kívüli ülést tartanak az au­gusztusban megkötött etiópiai —líbiai—dél-jemeni hármas szerződés külügyminiszterei. Ez annál Időszerűbb és érthe­tőbb, hiszen a gyakorlatok éppen e három országhoz kö­zeleső határtérségekben zaj­lanak. Közben az ENSZ közgyűlé­se az iraki atomreaktor el­leni izraeli támadást vitatta meg és határozottan elítélte a bombázást. Mindössze két ellenszavazatot adtak le, Iz­rael és az Egyesült Államok részéről. A világszervezeti ■vita fényében még nagyobb visszhangot keltett a szaúd- arab tiltakozás, miszerint iz­raeli harci gépek rendszeresen megsértik az ország légterét. A rijadi fellépés nyilván újabb nehézségeket okoz Washing­tonnak, amely egyaránt sze­retne építeni Izraelre és Száúd- Arábiára. (Az amerikai sajtó pro és kontra ismét sokat cikkezhetett az AWACS-eladá- sota-ól — ezek a légifelderí­SzaűA-Arábia helyzete azért sem lényegtelen most az ame-' rikaiak számára, hiszen nevé­hez kötődik a nyolcpontos rendezési terv. Ez támogatást kapott a hat öböl menti ország csúcsértekezletén, szóba került a jordániai uralkodó kana­dai tárgyalásain, s minden bi­zonnyal előterjesztik a tíz nap múlva Marokkóban összeülő arab csúcskonferencián is. Igaz, az egyes arab országok és a palesztin mozgalom mind ez idáig óvatosan, sőt többíz­ben ellentmondóan foglaltak állást a terv kapcsán, de több­ségükben tárgyalási alapnak tartják. Talán éppen a szaúdi terv erénye és gyengesége mi­att: annyira általánosan szö- vegezték meg, hogy minden­ki azt értheti vagy magya­rázhatja bele, amit szeretne. Izrael viszont egyértelműen visszautasította és a terv nyolc pontjával szemben nyolc új települést akar létrehozni a megszállt területeken. Ilyen körülmények között aligha lehetett meglepő, hogy a Kairóban a palesztin autonó­miáról felújított egyiptomi- izraeli—amerikai tanácskozá­sok ismét eredménytelenül zá­rultak, még saját kényszer- pályájukon is elakadtak. Szem­léltetően bizonyítva ezzel Camp David teljes zsákutcá­ját is. A tárgyalások hivata­los megszakítása nem várha­tó, hiszen a Sínai-félsziget még megszállás alatt levő ré­széről 1982. április 25-ig kell távozniok az izraeli csapatok­nak, de máris gyakran vető­dik fel a kérdés: vajon az­után fenn,tarthatóak-e ezek a tárgyalások? 2. Miért éleződött ki a fe­szültség Kozép-Amerika kö­rül? Illusztris levélírója lehetett a héten a The Washington Postnak. Fidel Castro raga­dott tollat és személyesen cá­folta meg azt a rágalomhad­járatot, amely az amerikai tö­megkommunikációs eszközö­ket elöntötte. Visszautasítot­ta azokat a hazug állításokat, miszerint „Kuba keze” lenne a salvadori hazafiak küzdel­mének hátterében, kubai ala­kulatok harcolnának a közép­amerikai országban, kubaiak robbantották volna fel az Aranyhidat, salvadori közle­kedés fő ütőerét. Az ameri­kai lapokban egyébként még olyan hírek is megjelentek, hogy Vietnamból jelentős mennyiségű hadianyag érke­zett, többek között repülőgé­pek is. (Az amerikai propa­ganda ugyanis „keleti fegyve­reket” keresett a salvadori gerillák arzenáljában és ami­kor csak a juntától zsákmá­nyolt amerikai fegyverekre bukkantak, kitalálták és ki­tálalták a vietnami változa­tot, hogy ezek a fegyverek meg a saigoni rezsim örökségéből valók...) Kétségkívül fokozódik a lélektani, politikai, s a Karib- vizeken végrehajtott amerikai hadgyakorlatokkal a katonai nyomás a térség haladó ál­lamai ellen. Ezért rendeltek el népi védelmi mozgósítást Kubában és Nicaraguában, s világszerte leleplezik, vissza­utasítják Washington lépése­it. Nő a nemzetközi szolida­ritás, nemrégen a szocialista országok testvérpárt iái fogal­maztak meg nyilatkozatot Kuba védelmében a moszkvai KB-titkári értekezlet kapcsán, s hazánk rokonszenve. cse­lekvő együttérzése kifejezés­re juthat külügyminiszterünk, folyamatban levő latin-ameri­kai körútja során is. Salvadorban pedig közben fokozódik a hazafiak ellen­állása. Nem külső tényezők, hanem az ország hallatlanul súlyos belső válsága következ­tében. Amint erre már volt néhány példa Latin-Ameriká­ban : ha emlékezetünk nem csal, s erre érdemes Washing­tonban is emlékezni, valaho­gyan így kezdődött Kubában és Nicaraguában is. 3. Mi rejlik a washingtoni Stockman-botrány hátteré­ben? A 35 éves költségvetési igaz­gatót, David Stockmant elő­szeretettel nevezték a Reagan- kormányzat „csodagyermeké­nek”. Ö adta volna az ötle­teket a különböző gazdaság- politikai intézkedésekhez, a sokat vitatott adócsökken­téshez stb. Stockman a héten kínos botrány középpontjába került. . Nyilatkozatot adott egy ame­rikai folyóiratban, s olyasmi­ket mondott, hogy maga sem bízik túlságosan a kormány gazdaságpolitikájának ígért sikereiben. Nagy visszhang; az ellenzéki demokraták adu­ként forgatják kijelentéseit: elnöki raport; Stockman fel­ajánlja lemondását; Reagan marasztalja; a „csodagyermek” bűnbánó bocsánatkérése — ennyi történt néhány óra alatt S két alaposabb meggondo­lást kívánó körülmény. Az elnök gazdaságpolitikája, a Reaganomics eddig is sok vitát váltott ki, kétségbe von­ták tartós hasznát és lehető­ségeit; e hangok most nyil­ván felerősödnek. (Különös­képpen az újabb recessziót jelző számok tükrében). A másik következmény: Reagan '„feddhetetlen csapatot” akart, amely nem fogja megismétel­ni sem Nixon Watergaite-ügye- it, sem a carteri amatöriz- must, s főként kiküszöböli a belső villongásokat (Kissin­ger—Rogers, Vance—Brzezins- ki stb.) Rövid idő leforgása alatt azonban viharfelhők gyűlnek Allen, Haig, Stock- man és mások feje felett, s az egyéni skandalumokon túl az ossz játék körül is sok a fiaskó. Lehet, hogy mégsem egy csőd »politika csodacsapa­ta alakult ki Washingtonban? Rét! Ervin Gandhi Párizsban Mauroy miniszterelnök pén­teken este vacsorát adott Gandhi asszony tiszteletére, s ezzel befejeződött az indiai kormányfő párizsi látogatásá­nak hivatalos programja. Mauroy a vacsorán mon­dott pohárköszöntőjében ki­emelte, hogy a két kormány között különösen „a harma­dik világ fejlődésének és jö­vőjének” témájában van szoros egyetértés, s ez megkönnyíti, hogy más ügyekben, így Af­ganisztán és Kambodzsa kér­désében is közeledjenek az álláspontok. „E kérdések meg­oldása nem országainktól függ, de ugyanazokat a reményeket tápláljuk”. — mondotta. Gandhi asszony válaszában méltatta Franciaország függet­lenségi politikáját, és kiemelte annak fontosságát, hogy az Indiai-óceán térségét demi- litarizálják. v Értesülések szerint Indira Gandhi részletesen kifejtette a francia vezetők előtt kormá­nyának elképzeléseit Afga­nisztánnal és Kambodzsával kapcsolatban. Eszerint India úgy véli: Afgánisztán térsé­gében a megoldás csak úgy képzelhető el, ha nyugati részről is elismerik Babrak Karmai kormányát, csak ez nyithatja meg az utat az eredményes tárgyalások előtt. Hasonló véleményt vall az indiai kormány Kambodzsá­val kapcsolatban: , itt is a tör­vényes kambodzsai kormány elismerése mellett száll síkra. Az indiai kormányfő Pá­rizsban erőteljesen állást fog­lalt a fegyverkezési hajsza el­len s rámutatott, hogy a nuk­leáris fegyverek felhalmozása milyen súlyos veszélyt jelent. Hangsúlyozta, hogy teljesen megérti az európaiaknak emi­att érzett aggodalmát. Kifeje­zésre juttatta kormánya szán­dékát, hogy hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhí­téséhez. Kormánya úgy érzi, hogy a Pakisztánnak szállított ame­rikai fegyverek fenyegetik In­dia biztonságát, hiszen a múltban Pakisztán mindig India ellen használta fel az Egyesült Államoktól kapott fegyvereket, hangoztatta In­dira Gandhi. A látogatás során Narasi- ma Rao indiai külügyminisz­ter és Claude Cheysson fran­cia külügyminiszter négv egyezményt írt alá, amelyek különböző ipari és tudomá­nyos együttműködési progra­mokat irányoznak elő. * Közös piaci hitelek Lengyelországnak Lengyelország az elmúlt idő­szakban 320 millió dollár ér­tékben vásárolt a Közös Piac­tól különféle élelmiszereket, így vajat, gabonakészítménye­ket, rizst, húst és étolajat. Mint Tadeusz Nestrowicz kül­kereskedelmi miniszter a PAP hírügynökségnek adott nyilatkozatában elmondta, a Közös Piac a világpiaci árnál 15 százalékkal olcsóbban adta el ezeket a cikkeket; a cukor esetében a kedvezmény 10 százalék volt. Szeptemberben létrejött megállapodás szerint az idei év negyedik és a jövő év első ne­gyedében országa 60o ezer tonna gabonát, húszezer ton­na rizst, 50 ezer tonna húst, 30 ezer tonna vajat, és ugyancsak 30 ezer tonna citrusfélét vásá­rol a nyugat-európai gazdasá­gi közösségtől. Lengyel rész­ről szerettek volna repcét és zsírt is behozni, ezt azonban a Közös Piac nem tudta bizto­sítani. Arra a kérdésre, hogy hon­nan veszi az ország az import­hoz szükséges valutát, Nestro­wicz közölte, hogy gyakorlati­lag minden felsorolt tételt hi­telből fedeznek. A hiteleket részben az EGK-tagországok kormányaival, részben az egyes bankokkal kötött meg­állapodások alapján kap;a Lengyelország. EgyúttaJ remé­nyét fejezte ki, hogy a közös piaci tagországok részéről kedvezően reagálnak majd az újabb lengyel hitelkérelmekre,' amelyek a következő hat hó­napban behozandó áruk fede­zése miatt váltak szükségessé! y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom