Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-14 / 267. szám
Holnaptól? Nyomozz velünk! HÁT VAN!—HOL VAN? Halfordulós társasjáték Salgótarjánban Immár hagyomány, hogy a megyeszékhely rejtvénykedvelő lakosai november közepén önkéntes nyomozóknak csapnak fel, hogy az év utolsó heteiben — játszva, de mégis komolyan — „nagyító alá” vegyék a várost... A „Nyomozz velünk!” városi társasjáték szervező bizottsága és a NÓGRÁD- szerkesztőség negyedik alkalommal hirdet több fordulós rejtvény játékot lapunk hasábjain. Csak emlékeztetőül; először 1978-ban — a „Ti és Mi” televíziós vetélkedő apropójából rendeztünk vetélkedőt a salgótarjáni nők és a salgótarjáni férfiak között, és mellesleg olvasóinknak egy tárgyat kellett megtalálniuk a városban. 1979 novemberében már a Salgótarjánból elszármazott színművész — Zenthe Ferenc — ellen adtunk ki „körözést”, tavaly ez idő tájt pedig egy „fogalomzavar” tisztázására kértük rejtvénykedvelő olvasóinkat. Reméljük leghűségesebb játékosaink (vannak vagy másfél ezren) kipihenték már a tavalyi nyomozás fáradalmait, és a jövő héten ismét kiváltják „nyomozóigazolványukat”. Mert nyamozniValó idén valóban bőven akad... Már javában tartott az idei rejtvényjáték előkészítése, mikor a szervező bizottsághoz egy névtelen levél és egy páncélszekrény érkezett.. 1 (Az eredeti levél betűit napilapokból — feltehetően a NÓGRÁD számaiból — ollózták ki.) P ☆ f '„Nem tisztelt szervezők! Ügy hírlik, ebben az évben ismét megrendezik a „Nyomozz velünk!” című társasjátékot, a város „amatőr nyomozói” számára. Én azonban egykor „profi bankrabló” voltam! (Igaz, hogy időközben jó útra tértem, de ez mellékes.) Mindenesetre máig lenézem az amatőröket, mert legtöbbjük csak hiszi, hogy ért a dolgához. Márpedig tapasztalatból tudom, hogy egy valódi nyomozó rendelkezik mindazokkal az ismeretekkel — sőt jóval többel —, amit egy valódi „mackós” tud. Nekem viszont meggyőződésem, hogy az önök rejtvényfejtői egy egyszerű páncélszekrényt sem tudnának felnyitni. Valami könnyen megoldható feladattal persze el lehet hitetni a városlakókkal, hogy értenek a nyomozáshoz, de egy igazi „rejtvényt” nem mernének feladni! Ha mégis, akkor ajánlom magamat, azaz ajánlok egy igazi bűnügyi rejtvényt, olyat, ami a hivatásos nyomozóknak is gondot okozna. Íme a feladat: A mellékelt páncélszekrény értékes jutalmakat tartalmaz, amelyeket készséggel felajánlok a szekrény felnyitójának. A páncél- szekrény azonban csak hat számjegy megfelelő kombinációjával nyitható ki! Az egyes számok egy-egy rejtvényből fejthetők meg. Nem vagyok kicsinyes, ezért a rejtvényeket feltűnő helyen, — hirdetőoszlopokon helyeztem el! Mellékelten küldöm azoknak a helyszíneknek a fotóját, ahol a hirdetőoszlopok megtalálhatók. Akik mind a hat számjegyet helyesen találják ki, azok december 31-én — a hagyományos szilveszter délutáni műsor keretében — elnyerhetik méltó jutalmukat, ám ehhez a helyszínen, a számok titkára is fényt kell deríteniük — mert a péncélszek- rény csak ezután nyílik. Kiváló tiszteletlenséggel: XY”. ☆ A levél olvastán a szervező bizottság tagjai nem estek kétségbe, hiszen a nyomozás menete hasonlít az előző játékokéhoz. A meglepetés csak akkor következett, mikor a helyszínek fotóit vették kézbe. Mert igaz ugyan, hogy a felvételek Salgótarjánban készültek, de nem ma, hanem jó néhány évvel, évtizeddel ezelőtt Hosszú vita után a bizottság tagjai mégis úgy döntöttek, nem hátrálnak meg a kihívástól. Bízunk abban, hogy rejtvénykedvelő olvasóink — már három ízben bizonyított — aktivitása, játékoskedve, idén is eredményre vezet. Holnap tehát elindítjuk új játékunkat, melynek címe: „HAT VAN! — HOL VAN?” (A rejtvényeket hat alkalommal, a NÓGRÁD vasárnapi számainak utolsó oldalán tesszük közzé.) ☆ Tekintettel arra, hogy az idei rejtvény játék részvételében csak legelszántabb „nyomozóinkra” számíthatunk, lehetőséget szeretnénk biztosítani a játékra — kevésbé mozgékony —, illetve nem salgótarjáni illetékességű rejtvény- fejtőinknek is, akik ugyancsak szeretnének részt venni a „nyotnozók” hagyományos szilveszteri találkozóján, december 31-én délután a megyei művelődési központban, ahol szórakoztató műsor keretében további meglepetések várják játékosainkat. GYÜJTSD AZ EMBLÉMÁT! Ugyancsak holnaptól, a NÖGRÁD vasárnapi számaiban közöljük a „Nyomozz velünk!” társasjáték idei emblémáját. Azok között, akik mind a hat emblémát beküldik szerkesztőségünk címére, kétszemélyes belépőjegyeket sorsolunk ki a szilveszteri műsorra. Az emblémákhoz egy- egy rejtvény is tartozik. Akik a rejtvények megfejtését is beküldik, azok között hetente értékes ajándékcsomagokat sorsolunk ki, melyeket — a kétszemélyes szilveszteri belépőjegyekkel együtt — a megyeszékhely szervei és intézményei ajánlottak fel. (A fődíjra természetesen csak a „HAT VAN! — HOL VAN?” című rejtvényjáték helyes megfejtői esélyesek, de a lapban közölt rejtvények megoldása az ő nyomozásukhoz is segítséget nyújt.) VÁROSRÉSZEK VETÉLKEDŐJE A megyeszékhely népfrontkörzetei között a Hazafias Népfront városi bizottsága és a Nógrádi Sándor Múzeum vetélkedőt hirdet Salgótarján várossá nyilvánításának közelgő 60. évfordulója alkalmából. A jövő év elején sorra kerülő döntőn, a legtöbb poontot gyűjtő csapatok vehetnek részt. A csapatok számára a „HAT VAN! — HOL VAN?” című játék az első pontszerzési lehetőség. Kérjük tehát a rejtvénykedvelő lakosokat, segítsék saját népfrontkörzetük csapatát! RÁDIÓS REJTVÉNYEK A közelgő évforduló apropójából vállalt közreműködést a „Nyomozz velünk!” társasjátékban a miskolci rádió. Holnaptól — ugyancsak hat héten át —, vasárnap délelőtti műsorában ad fel Salgótarjánnal kapcsolatos rejtvényeket a stúdió Borsod, illetve Heves megyei hallgatók számára az URH-sávon, a 72, 77 MHz-es frekvencián. A rádiós rejtvények megfej tésének Borsod és Heves megyei beküldői között a Salgótarjáni városi Tanács egy-egy díját sorsolják ki. A Nógrád megyei „nyomozóknak” szintén érdemes figyelemmel kísérniük a műsort, mert a rádióban elhangzó rejtvények ugyancsak kapcsolódnak főjátékunkhoz. Rejtvénykedvelő olvasóinknak eredményes nyomozást, jó szórakozást kívánunk! Á Szovjetunió ma Kemerovo terület a X. ötéves tervben Mint hírül adtuk, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából fotó-, könyv- és hanglemez- kiállítás nyílt meg Salgótarjánban, a megyei József Attila Művelődési Központ reprezentatív üvegcsarnokában. A fényképkiállítás két részből áll, az egyik A Szovjetunió ma, a másik Kemerovo terület a X. ötéves tervben címet viseli. Mindkét kiállítás színes és fekete-fehér képek sokaságával ad ízelítőt a Szovjetunió mai életéről, eredményeiről, népeinek életéről, tájainak mérhetetlen gazdagságáról és szépségéről. Ugyancsak a napokban látott napvilágot A barátság útján című orosz és magyar nyelvű könyv, amelyet lapunk hasábjain már méltattunk. A gazdag kötet két testvérmegye, a szovjetunióbeli kuz- nyecki vidék és a magyarországi Nógrád testvéri kapcsolatainak, barátságának történetét dolgozza fel. A kiállítás és a könyv megjelenése egyaránt a barátság mélyülésének dokumentuma. Amint azt a kötet előszavában olvashatjuk: „A barátság a legszebb emberi érzések közé tartozik, kifejezője az .együvé tartozásnak, hordozója a kölcsönös tiszteletnek és megbecsülésnek... Különösen helytálló ez a két nép esetében, s érvényes a magyar—szovjet barátságra, amely a marxizmus—leninizmus talajában gyökerezett..,.” Számunkra pedig különösen jelentősek azok az események, amelyek Kemerovo és Nógrád megyék baráti együttműködéséhez fűződnek. Kapcsolataink lassan másfél évtizedesek, az évek során egyre mélyültek, s ma már kiterjednek az élet valamennyi területére, a gazdaságtól a kulturális életig, a személyes találkozások, a kölcsönös látogatások alkalmáig. Bár Kemerovóba Nógrádból is mind többen jutnak el, ez a kiállítás mégis nagy jelentőségű. Elsősorban azért, mert képanyagának kiválogatása nagyszerű lehetőséget nyújt Kemerovo terület megismerésére. A tárlat által nyújtott kép természetesen nem teljes, de rendkívül szuggesztív és sokoldalú. Bemutatja, »hogyan élnek barátaink több ezer kilométerre tőlünk, de közös célért dolgozva. Néhány szót ezek után a képekről, a teljesség igénye nélkül. J. Romanov: Szibériai táj című képe. P. Melnyikov: Nyírfaligete, s még néhány fotó, a Hegyi folyón, az Északon, a Téli rapszódia című kép stb. a táj fenséges szépségéről és távlatosságáról számol be a Kemerovo terület a X. ötéves tervben című kiállítási részben. Ez a táj ad otthont az ott élő embereknek, e táj földje őrzi a természeti kincseket, amelyek alapját jelentik a jelen és a jövő gazdasági fejlődésének. A természet szépségén túl felcsillantják a fotók a táj keménységét is, a termelőmunka színtereinek nagyszerűségét. Az Acélöntés, a Jön a koksz, a Fúrótorony, a Jég alatti halászat stb. érzékelteti azt a dinamizmust, amely ezen országrésznyi terület gazdasági életét jellemzi. Ez a témakör indokoltan gazdag a kiállításon. P. Kosztyukov: A kémia „virágfüzérei”, V. Val- csenko: Vájatban, A. Kzjasin: Éjszakai műszak. A. Szana- rov: Sínek a BAM-ra, V. Gri- zikin: Bányász című fotói dokumentatív erejükön túl 4 NÓGRÁD — 1961. november 14., szombat Könyvtár Kisterenyén Egy Az elmúlt év tavaszán nyitotta meg kapuit Kisterenyén a nagyközségi járási könyvtár, ahol a felnőtt olvasókon kívül a gyermekeket is ideális intézményben fogadhatják. A 30 ezer köteten kívül félszáznyi folyóirat várja a látogatókat, a hangulatos kölcsönzőhelyiségekben ezen kívül irodalmi programokat is rendeznek. Gyakori az író-olvasó találkozó, a mese- és versmondó verseny, máskor általános és középiskolásoknak rendhagyó irodalom- és történelemórákat szerveznek. A nagyközségben a szépirodalmi műveken túl a műszaki és ismeretterjesztő köteteknek is sikerük van, sőt örvendetes, hogy az olvasók kérésére más könyvtáraktól beszereznek olyan könyveket, melyek itt nem találhatók. Nemrégen például a hadtörténeti múzeumból az 1848-as szabadságharc egyenruháit bemutató kiadványt hozták meg egyik érdeklődőjük számára. A jól képzett szakembergárdát Kecskés Andrásné könyvtárvezető fogja össze, Medve Ilona, dr. Pintémé Barfcha Erzsébet, Feketéné Danyi Andrea munkatársaival a téli programok összeállításán fáradoznak. Történelmi lelet Kijevben A Kijevben található Pe- cserszki Lavra egyik, temetkezésre használt falmélyedésében megtalálták a híres orosz krónikaíró, Nyesztor földi maradványait Legismertebb a XI. század végéről, a XII. század elejéről származó Elbeszélések az átmeneti évekről című munkája. A kolostorban jelenleg helyreállítási munkálatok folynak, így a látogatók hamarosan megtekinthetik a régi krónikás mumifikált testét. Az Ukrán Tudományos Akadémia Archeológiái Intézetének antropológusai szerint Nyesztor sovány testalkatú, púpos ember volt, s körülbelül 60—65 éves korában halt meg. A híres antropológus, Geraszimova és tanítványa, Lebegyinszkaja módszerét felhasználva a tudósok megerősítették a történelmi-irodalmi elemzések eredményét: az író életének utolsó szakaszában az Elbeszélések az átmeneti évekről című művén dolgozott, tehát idős korában is megtartotta kitűnő munkabíró képességét. újkőkorszaki falu élete A Kutna Hóra melletti By- lany falucska újabban gyakran szerepel a lapok hasábjain. Neves külföldi régészeti szakfolyóiratok cikkei foglalkoznak a közép-csdhszországi kis településsel. Bylanyban az ötvenes években bukkantak rá a régészek Európa egyik nagy ősi mezőgazdasági településének nyomaira, de az érdeklődés azóta sem csökkent, mert a tudósok újabb és újabb leleteket hoznak a felszínre napjainkban is. Bylany és környéke az újabb kőkorból fennmaradt, az időszámítás előtti 5000—2000 évekre terjedő neolitikum kultúrájának számos tanújelét őrzi. A kutatócsoport dr. Ivan Paulu kandidátus vezetésével eddig 80 ezer leletet tárt fel és osztályozott. Rövidesen elkészül a leletekről és a munkálatokról szóló monográfia is, amely az emberi történelem ejyvik jelentős szakaszának dokumentuma lesz. A tudományos mű feldolgozza a neolitikum történetét, azt a kort, amelyben az ember már felhagyott a gyűjtögető életmóddal, letelepedett és a történelem folyamán első ízben nekifogott a gazdálkodásnak. A régészek most geofizikusokkal, geológusokkal, matematikusokkal, botanikusokkal és mezőgazdasági szakemberekkel dolgoznak együtt. Emellett a leleteket összehasonlítják az e korszakra vonatkozó más gyűjtemények darabjaival, hogy hű és megbízható képet kapjanak arról, hogyan élt és gazdálkodott az újkőkorban élő ember. A feltételezések szerint a Bylanyban feltárt település nyolc házból állt, s mintegy húsz családnak adott otthont. Ä falu lélekszáma kétszázra tehető. Az ősi falu központja egy sövénnyel körülkerített tér volt Itt gyülekeztek a faluközösség tagjai és valószínűleg itt tartották az állatokat is. A fellelt kőszerszámok a korabeli legfontosabb építőanyag, s fa megmunkálására szolgáltak. A tudósok véleménye szerint ciklikus gazdálkodást folytattak: bizonyos idő elteltével elhagyták a kimerült földeket, új helyet kerestek, majd mintegy 45 év elteltével visszatértek a régi földekre. Vannak, akik megkérdőjelezik ezt a feltevést, mert eddig nem sikerült megtalálni a település temetkezési helyét. Rejtvényköltészeti művészi szépségükkel is kitűnnek. Ez a megállapítás egyébként valamennyi kiállított képre1 vonatkozik. Kiváló portrék teszik teljesebbé ezt a kiállítási részt. Idetartozik például A. Kuzjasin: Szibériai kisleány, J. Gyakonov: A Föld szülötte — a kuznyec- ki föld (A. A. Leonov űrhajós pilóta), V. Grizikin Vaszilij Fjodorov költő hazájában című képe. Mindezeken túl, számos kép a kulturális élet világáról ad hírt. szívet melegítő beszámolót. A kiállítás A Szovjetunió ma című része ugyancsak gazdag, földrajzilag átfogja a Baltikumtól a Távol-Keletig a hatalmas országot. Tematikailag pedig szinte teljes képet nyújt, a moldáviai szőlőszüret, a vlagyivosztoki tengeri kikötő, az aerofizikai kísérletek. a BAM építkezése, az űrhajózás, a gyapotszedés, a krimi üdülőterület pezsgő élete. a moszkvai Nagyszínház jelenik meg a fotónkon. A kiállítást a könyvek és a hanglemezek gazdag választéka egészíti ki. Ügy véljük, a testvéri kapcsolatiak építésének útján kiemelkedő jelentőségű ez a kiállítás, köszönet jár érte barátainknak, s a tárlat rendezőinek. Méltán arat közönségsikert városunkban, illetve Nógrád megyében. T. E. kisenciklopédia A rejtvényköltészetnek két fő ága van. Az elsőbe tartoznak a verses talányok, amelyek eleve rejtvénynek íródtak, míg a másik olyan játékos rímeket foglal magába, amelyek éppen játékosságuknál fogva rejtvényekbe, vetélkedőkbe való beépítésre alkalmasak. Mind az előbbiek, mind aj utóbbiak sűrűn előfordulnak rejtvénylapokban, és rejtvényműsorokban. De foglalkoztatják e versek az írókat, irodalomtörténészeket is. Az évkönyv rendkívül érdekes kisenciklopédiájában a csacsi-pacsi (pl. kiállítás vége: T. Z. = Tárlat-Zárlat), az eszperente vers (Egy szer Berkes Etelka Berkes Eszter gyermeke/. Elment reggel Szentesre/ S engem lepett meg este), a kancsalrím (pl. A szomszéd asztalnál négyen ültek.) Előttük ízes húsok tornyosültek). a kecskerím (pl. Kavargó CSata — Csavargó Kata), a kinrím (pl. Azért van e sokadalom, Mert énnekem sok a dalom), a zanzaköltészet és más nyelvi játékok szórakoztatják e műfaj kedvelőit.' A több mint hatvan keresztrejtvény mellett sok egyéb fejtörő és érdekes olvasmány szolgálja a rejtvénykedvelők. az érdeklődők szórakoztatását. Cikk szól Európa híres tereiről, az ukrán irodalomról, a madárvilágról. Megtudhatjuk Petri Sándor összeállításából, hogy milyen szabályok szerint rendezik a XII. labdarúgó-világbajnokságot. Holt nyelv-e a latm? címmel mini nyelvtanfolyamot találnak az évkönyvben az ókori nyelv iránt érdeklődők. Kodály Zoltán és Kálmán Imre születésének századik évfordulójáról vidám írások emlékeznek meg. Tesztjátékok. negyvenoldalas képregény, Rodolfo bűvésziskolája, „A hízott sertéstől a lyukas garasig” címmel összeállítás a 25 éves Füles legérdekesebb pályázatairól, díjairól, a gyerekek számára pályázattal összekötött Kis Füles, és nagy pályázat . teszi gazdaggá az 1982-es Füles évkönyv tartalmát. A már hagyományos és az eddigieknél is nagyobb méretű melléklet egyik rejtvénye a pályázat, amelynek díjait a szerencsés nyertesek akár meg is duplázhatják. Az I. díj egyébként egy arany karóra. Dupla szerencsével k"t aranyóra!
