Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-14 / 267. szám

világ pkömm~xi fGWsmiTOCT NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. ÉVF., 267. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. NOVEMBER 14., SZOMBAT Országos véleménycsere ^ Ma országos méretű számvetésre ül össze a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa, amelyen az ÁFÉSZ-ek, a lakás- és a takarékszövetkezetek, valamint a szövetkezeti vál­lalatok mintegy 650 küldötte — köztük Nógrádból — cseréli ki véleményét, határozza meg további tennivalóit. A kongresszust megelőző hónapokban lezajlott tézisviták tapasztalatait összegező beszámoló jelentés elemzi azokat az eredményeket, amelyeket a legutóbbi, 1976-ban tartott kong­resszus óta a fogyasztási szövetkezeti szervek elértek. Részle­tesen szó lesz arról a közös munkáról, amely elősegítette a fogyasztási szövetkezetek hatékony közreműködését a nép- gazdasági, és életszínvonal-politikai célkitűzések végrehajtá­sában. i / Figyelemre méltó eredményekkel büszkélkedhet a fo­gyasztási szövetkezeti mozgalom mindhárom ágazata. Az ÁFÉSZ-ek 35 százalékkal részesednek a szocialista kiskeres­kedelmi forgalomból. Az alapellátáshoz, az iparcikk-kínálat bővítéséhez hozzájárult az elmúlt 5 éves tervben épült 216 ABC- és 15 szövetkezeti áruház, valamint a Skála Coop meg­alakulásával az. áruházi kereskedelmi integráció. Jelentősen fejlődött a szövetkezetek háztáji termelést szervező munká­ja: az elmúlt évben 11 milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket vásároltak fel, ebből közel 5 milliárdnyit az ÁFÉSZ- ek keretében működő 2518 mezőgazdasági szakcsoport 200 ezer tagja értékesített. Dinamikusan fejlődött a szövetkeze­tek ipari termelése, ami gazdagította a falvak, kistelepülések áruellátását. A takarékszövetkezetek tevékenysége is szá­mottevő, elég ha csak azt említjük, hogy a „falusi lakosság bankja” kezeli az ország összes betétállományának közel 13 százalékát. A lakosság hiteligényeinek kielégítésével és a különféle szolgáltatások bővítésével a takarékszövetkezetek is elősegíthetik az életszínvonal-politikai célok megvalósítását. Mint ahogy ezt teszik a lakásszövetkezetek is. A kezelésükben levő lakások száma meghaladja a 210 ezret. A szövetkezeti la­kások közel felének karbantartását, felújítását társulásos ala­pon működő 35 karbantartó szervezet látja el. A hazai fogyasztók javára végzett munka mellett bizo­nyára napirendre kerül az is, miként vesznek részt a fogyasz­tási szövetkezetek a külgazdasági egyensúly javításában. Ehe­lyütt csupán két adat álljon: termékeik értékesítésével 1980- ban mintegy 335 millió rubel és 240 millió dollár devizabevé­telhez juttatták a népgazdaságot. A gazdasági eredmények, a szövetkezeti mozgalom anyagi és szellemi gyarapodásán túl természetesen szó lesz arról, hogyan érvényesült, teljesedett ki a szövetkezetek társadalmi funkciója és a szövetkezeti demokrácia. Ennek egyik leg­frissebb bizonyítéka, hogy a nyári hónapokban a kongresz- szusi tézisvitákon közel 10 ezren mondták el véleményüket a fogyasztási szövetkezeti mozgalom időszerű társadalmi és gaz­dasági feladatairól. Ám legtöbben — és ez is a szövetkezés erejét mutatja — a helyi gondokról, közös tennivalókról, azok megoldásáról beszéltek. A továbblépés érdekében — annak ellenére, hogy nap­jainkban a fogyasztási szövetkezetek is nehezebb gazdasági feltételek között dolgoznak, s így fejtik ki tevékenységüket a tagság és a működési területükön élő félmagyarországnyi né­pesség javára — természetesen elemzik a gondokat. Elsősor­ban arra keresnek választ, hogy melyek azok a nem külső feltételek, amelyek az elmúlt időszakban a hatékonyabb gaz­dálkodást akadályozták. Bizonyára szóba kerül a munkafe­gyelem, a kereskedői magatartás, a vásárlási körülmény, az olykor hiányos áruismeret, a helyenként megyénkben is fel­lelhető szervezetlenség, tehát mindaz, ami az embereken, a 180 ezer szövetkezeti alkalmazotton is múlik. A fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusának, illet­ve határozatának irányt kell mutatnia a kereskedelmi mun­kában a hatékonyság, a minőség további javítására, a falusi áruellátás, az áruházi integráció, a háztáji és a kisegítő gaz­daság, a mezőgazdasági termékfelvásárlás, a szövetkezeti ex­port, a tagság vagyoni kapcsolatainak, az önkormányzati munka, a szövetkezeti demokrácia, a tulajdonforma és a közéleti tevékenység fejlesztésére. A kibontakozott, széles körű eszmecsere nem fejeződik be a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusával. Ahhoz, hogy a nemzeti jövedelmet a jövőben is évente 18 milliárdnyi forinttal — vagy még többel — gyarapítsák a fogyasztási szö­vetkezetek, állandóan új gondolatokra, ötletekre, korszerű módszerekre van szükség. Ehhez a fogyasztási szövetkezeti mozgalom 3,3 millió tagsága érdekében bizonyára jó irány­tűt ad, erre biztat, buzdít a ma kezdődő szövetkezeti kong­resszus. Wally Brandt elutazott Budapestről fllumíninirsikerek Balassagyarmaton Tegnap elutazott Budapest­ről Willy Brandt, a Német Szociáldamokrata Párt és a Szocialista Internacionálé el­nöke, aki a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására tett látogatást Magyarországon. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára széles körű vélemény- cserét folytatott Willy Brandt­tal. A nyugatnémet politikus találkozott Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjával, a Miniszterta­nács elnökhelyettesével. Ke- rekasztal-beszélgetést folyta­tott nemzetközi kérdésekkel foglalkozó párt-, állami és tudományos intézetek vezető munkatársaival. Részt vett és felszólalt a Fejlesztési Intéze­tek Európai Társasága Buda­pestre összehívott tudomáhyos konferenciáján. Willy Brandtot a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságán nak tagja, a KB külügvi osz­tályának vezetője és Bognár József akadémikus, az MTA világgazdasági kutatóintéze­tének igazgatója búcsúztatta. Jelen volt Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársa­ság budapesti nagykövete. (MTI) sajátosságoknak megfelelően döntőnek sajtőtAjékoztatö A KOLLEKTIV SZERZŐDÉSEKRŐL A kollektív szerződések eredményesen szolgálták a ter­vek, a gazdasági célkitűzések végrehajtását, előmozdították az ösztönzőbb bérezési for­mák kialakítását, és hozzájá­rultak a munkafegyelem meg­szilárdításához — hangzott el azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet pénteken tartottak az Ál­lami Bér- és Munkaügyi Hi­vatalban. Radnay József, a hivatal munkajogi önálló osztályának vezetője elmondta, hogy min­tegy 150 vállalatnál vizsgál­ták meg az elmúlt évi kollek­tív szerződések tapasztalatait, és az 1981—85. évekre kötött szerződések gyakorlatát. A vizsgálatból kitűnt, hogy a vállalatok jó része élt azzal a lehetőséggel, miszerint meg­hosszabbítható a munkakörön kívüli munkavégzés időtarta­ma. Az Ipari Minisztérium egyes vállalatainál például hat hónapra emelték fel az eddi­gi háromhónapos időtarta­mot. Ez az intézkedés lehető­vé tette a rugalmasabb mun­kaerő-gazdálkodást, az eseten­kénti munkaerőgondok megol­dását. Több vállalat — a gazdál­kodási fegyelem megszilár­dítása érdekében — módosí­totta a felelős beosztású dolgo­zók kategóriáját. A Művelő­dési Minisztérium területén például a vizsgált vállalatok 50 százaléka szélesítette ezt a kört. Tovább bővült a telje­sítménybérben foglalkoztatot­tak száma: a Lenin Kohásza­ti Művekben például a fizikai dolgozók 83 százaléka dolgo­zik már teljesítménybérben, s ez a szám tovább már nem is növelhető. Azokon a terü­leteken, ahol a tiszta teljesít­ménybér alkalmazására nincs lehetőség — mint például a belkereskedelemben, — a ju­talékrendszert korszerűsítet­ték. Néhány vendéglátóipari vállalat már bevezette az egyéni teljesítményt jobban tükröző, illetve elismerő „tisz­ta jutalékos” rendszert. (Folytatás a 2. oldalon.) Ma kommunista műszakot tartanak megyeszékhelyünk gyárainak, üzemeinek nagy részében. Az előzetes jelent­kezésekből arra lehet követ­keztetni, hogy a dolgozók többsége részt vesz az önkén­tes ráadásmunkában. A sík­üveggyárban például mintegy ezerhéíszáz fő vállalkozott a kommunista műszakra. Közü­lük több mint ezren ma dél­előtt dolgozzák le a nyolc órát. Az öblösüveggyárban az emberek nyolcvan százaléka ajánlkozott hasznos tevé­kenységre; kj korábban, ki ma, ki a következő napok­ban kap rá lehetőséget a meg­felelő munkaterületeken, az üzemi érdekekhez igazodván. A bányagépgyárban négy­százharminc dolgozó iratko­zott föl a listára; mind a munkások, mind az alkal­mazottak a termelésből ve­szik ki a részüket. Megyei központú nagyobb vállalata­ink, a kohászat, a szénbá­nyák, a tűzhelygyár már túl­van az idénre tervezett két kommunista műszakon; ná­luk csak a korábban, techni­kai okok miatt gátolt munka- területeken dolgozzák le ma a vállalt nyolc órát.' Lényeges vonása a mostani munkaakciónak, hogy az ezekre az órákra járó bér —, mint a városi pártbizottság fölhívása írja — „teljes egé­Kedvezően alakult az alu­mínium-készáruk iránti igény, ennek is köszönhető, hogy a Balassagyarmati Fémipari Vállalat árbevétele a terve­zett 290 millió 300 ezer forint helyett — várhatóan — ez év­ben 314 millió 680 ezer fo­rint lesz. A 108 százalékos eredmény teljesítéséhez meg­Immár hagyományosnak mondható találkozóra gyűltek össze tegnap Salgóbányán a megye mezőgazdasági üzemei­nek pályakezdő agrárszakem­berei. Az elmúlt két esztendő­ben végzett és Nógrádban elhe­lyezkedett fiatal szakemberek döntő többsége — alig néhá­nyon maradtak távol — ka­pott tájékoztatást a népgazda­ság és szűkebb hazája — Nóg- rád — eredményeiről, tervei­ről. A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya, a megyei KlSZ-bizott­szében a gazdálkodó egysé­geknél marad”. Elterjedt gya­korlat, hogy a ráadásmunká­kért járó pénzt egyébként fontos, de a gyárakat általá­ban csak közvetve érintő cé­lokra ajánlották föl a mun­kahelyi közösségek. Az idei első kommunista műszakért járó summákat például — az öregek napközi otthonának támogatására — a Vöröske­resztnek utalták át a gyárak illetékesei. Várható, hogy a jövőben szorosabbá válik a kapcsolat a kommunista mű­szakot végző gyár és a rá­adásmunkáért járó bér föl- használási területe között. En­nek egyik példája a mostani alkalom, amikor az összeget „az éves szociálpolitikai ter­ven felüli többletcélok meg­valósítására” fordíthatják a gazdálkodó egységek. Még nem mindenütt jegecesedett ki konkrét elképzelés arról, milyen „többletcél” elérését segítik az összegyűlő forin­tokból. Többnyire apróbb föl­adatok elvégzésére, kisebb ké­rések teljesítésére használják a pénzt; a síküveggyár a be­rekfürdői üdülőjének fejlesz­tésére költi az önkéntes mun­kából származó összeget. Fontos követelmény a kom­munista szombatokkal szem­ben. hogy — híven eredeti hagyományaihoz — valóban szükséges és hasznos tevé­teremtették mindazokat a fel­tételeket, melyek a megnöve­kedett rendelésállomány ki­elégítéséhez szükségesek. Si­keres termékeik között szere­pel az alumínium bányatám. Az érdeklődés középpontjá­ban most az alumínium radiá­tor áll, melyet festett és elo- xált kivitelben készítenek ság és a TESZÖV rendezésé­ben szervezett tanácskozáson részt vett és felszólalt Dev- csics Miklós a megyei tanács elnöke, Füssy József, a megyei KISZ-bizottság első titkára, valamint a rendező intézmé­nyek és szervek számos veze­tője. Füssy József megnyitójában köszöntötte a megjelent csak­nem hatvan pályakezdő fia­talt, akik közül többen alig néhány hónapja élnek, dol­goznak a megyében. Devcsics Miklós rövid átte­kintést adott a jelenlegi nem­kenységgel teljen a nyolc óra. E követelménynek eleget ten­ni sok helyen könnyű, ám né­hol bonyodalmakkal járhat. Ahol nyereséges terméket gyártanak, ehhez bőségesen áll anyag is rendelkezésre, s a gyártás folyamatában jócs­kán találhatók olyan fázisok, amelyekben kevésbé fölké­szült munkás is bízvást meg­állja a helyét. Ott nem gond növelni a munkanapok szá­mát, s bevonni az alkalmi munkaerőt a termelésbe. Ám ott, ahol a gyártmányok irán­ti megrendelés korlátozott, anyag szűkösen kínálkozik, vagy a technológiában csak —, ahogy a szakzsargon mondja — „kvalifikált mun­kaerő” jöhef számításba, sok fejtörést okozhat a kommu­nista műszak értelmes föl- használása. Könnyen műkö­désbe lép a csábítás, amely a „tereprendezés”, „takarítás” és más címszóval igyekszik a látszatténykedést hasznos te­vékenységnek föltüntetni. E csábításnak az újabb gyakor­lat szerint egyre sikereseb­ben tudnak ellenállni az egy­ségek, tudván, hogy örömet csakis az olyan munka je­lent, amelyről magának a munkálkodónak is meggyőző­dése. hogy nem üres :dőtöl- tés. hanem értelmes. ered­ményt hozó fáradozás. M. P. 1982. második fél évétől. A BNV-n bemutatott termékcsa­lád gyártásának feltételeit fo­lyamatosan biztosítják. Je­lenleg az eloxálócsarnok épí­tése, belső szerelése folyik — képünkön — a már meglevő üzemrészekben pedig a gépi h«rendezések beruházási mun­kálatai folynak. — kulcsár — zetközi helyzetről, s arról a változásról, amely a világ- gazdaságban következett be az elmúlt években Ez utóbbiak­hoz való alkalmazkodás meg­határozó jelentőségű a ma­gyar népgazdaság — és ezen belül a mezőgazdaság — szá­mára is. A megyei tanács elnöke hangsúlyozta azt a fejlődést, amely végbement hazánk ag­rárgazdaságában, s amelynek eredményeként a magyar me­zőgazdaság több területen is előkelő helyet tölt be a világ- ranglistán. Harminc esztendő alatt megkétszereződött a ga­bonatermelés és az egy főre ju­tó Hústermelésben sem kell szégyenkeznünk. Mindebben nagy szerepe volt, hogy a párt- és állami szervek idő­ben fölismerték a mezőgazda­ságban rejlő nagy lehetősége­ket, s helyes agrárpolitikával támogatták ennek érvénye­sülését. Az, hogy ezekben az évek­ben több termékből is a leg­nagyobb exportőrök közé tar­tozunk a világon, abban sze­repe volt és van annak is, hogy az iparszerű termelési rendszerek elterjedése mel­lett is megmaradt, mi több fejlődött a háztáji gazdálko­dás. Sőt ma már teljesen in.- tegrálódott, hiszen a nagyüze­mek jelentik e gazdálkodási forma megbízható hátterét. A nógrádi kedvezőtlen adottságokról szólva megemlí­tette, hogy a mostoha környe­zet ellenére is számottevő si­kerek születtek a megye me­zőgazdaságában, s ebben nagy részük van a jól képzett, ál­dozatkész munkát végző ag­rárfiataloknak, akiknek száma örvendetesen gyarapodik min­den kedvezőtlen adottság el­lenére. Ebben kétségkívül nagy jelentősége van a velük való törődésnek, tevékenysé­gük, életük figyelemmel kísé­résének. A tájékoztató után a fiata­lok által feltett kérdésekre vá­laszolt Devcsics Miklós, s a délutáni órákban a tanácsko­záson részt vevők szekcióülé­seken cserélték ki tapasztala-, íaikat. Szombati ráadásmunká < Pályakezdő agrárszakemberek találkozója Salgóbányán

Next

/
Oldalképek
Tartalom