Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-14 / 267. szám
világ pkömm~xi fGWsmiTOCT NŐGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. ÉVF., 267. SZÁM ARA: 1,40 FORINT 1981. NOVEMBER 14., SZOMBAT Országos véleménycsere ^ Ma országos méretű számvetésre ül össze a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa, amelyen az ÁFÉSZ-ek, a lakás- és a takarékszövetkezetek, valamint a szövetkezeti vállalatok mintegy 650 küldötte — köztük Nógrádból — cseréli ki véleményét, határozza meg további tennivalóit. A kongresszust megelőző hónapokban lezajlott tézisviták tapasztalatait összegező beszámoló jelentés elemzi azokat az eredményeket, amelyeket a legutóbbi, 1976-ban tartott kongresszus óta a fogyasztási szövetkezeti szervek elértek. Részletesen szó lesz arról a közös munkáról, amely elősegítette a fogyasztási szövetkezetek hatékony közreműködését a nép- gazdasági, és életszínvonal-politikai célkitűzések végrehajtásában. i / Figyelemre méltó eredményekkel büszkélkedhet a fogyasztási szövetkezeti mozgalom mindhárom ágazata. Az ÁFÉSZ-ek 35 százalékkal részesednek a szocialista kiskereskedelmi forgalomból. Az alapellátáshoz, az iparcikk-kínálat bővítéséhez hozzájárult az elmúlt 5 éves tervben épült 216 ABC- és 15 szövetkezeti áruház, valamint a Skála Coop megalakulásával az. áruházi kereskedelmi integráció. Jelentősen fejlődött a szövetkezetek háztáji termelést szervező munkája: az elmúlt évben 11 milliárd forint értékű mezőgazdasági terméket vásároltak fel, ebből közel 5 milliárdnyit az ÁFÉSZ- ek keretében működő 2518 mezőgazdasági szakcsoport 200 ezer tagja értékesített. Dinamikusan fejlődött a szövetkezetek ipari termelése, ami gazdagította a falvak, kistelepülések áruellátását. A takarékszövetkezetek tevékenysége is számottevő, elég ha csak azt említjük, hogy a „falusi lakosság bankja” kezeli az ország összes betétállományának közel 13 százalékát. A lakosság hiteligényeinek kielégítésével és a különféle szolgáltatások bővítésével a takarékszövetkezetek is elősegíthetik az életszínvonal-politikai célok megvalósítását. Mint ahogy ezt teszik a lakásszövetkezetek is. A kezelésükben levő lakások száma meghaladja a 210 ezret. A szövetkezeti lakások közel felének karbantartását, felújítását társulásos alapon működő 35 karbantartó szervezet látja el. A hazai fogyasztók javára végzett munka mellett bizonyára napirendre kerül az is, miként vesznek részt a fogyasztási szövetkezetek a külgazdasági egyensúly javításában. Ehelyütt csupán két adat álljon: termékeik értékesítésével 1980- ban mintegy 335 millió rubel és 240 millió dollár devizabevételhez juttatták a népgazdaságot. A gazdasági eredmények, a szövetkezeti mozgalom anyagi és szellemi gyarapodásán túl természetesen szó lesz arról, hogyan érvényesült, teljesedett ki a szövetkezetek társadalmi funkciója és a szövetkezeti demokrácia. Ennek egyik legfrissebb bizonyítéka, hogy a nyári hónapokban a kongresz- szusi tézisvitákon közel 10 ezren mondták el véleményüket a fogyasztási szövetkezeti mozgalom időszerű társadalmi és gazdasági feladatairól. Ám legtöbben — és ez is a szövetkezés erejét mutatja — a helyi gondokról, közös tennivalókról, azok megoldásáról beszéltek. A továbblépés érdekében — annak ellenére, hogy napjainkban a fogyasztási szövetkezetek is nehezebb gazdasági feltételek között dolgoznak, s így fejtik ki tevékenységüket a tagság és a működési területükön élő félmagyarországnyi népesség javára — természetesen elemzik a gondokat. Elsősorban arra keresnek választ, hogy melyek azok a nem külső feltételek, amelyek az elmúlt időszakban a hatékonyabb gazdálkodást akadályozták. Bizonyára szóba kerül a munkafegyelem, a kereskedői magatartás, a vásárlási körülmény, az olykor hiányos áruismeret, a helyenként megyénkben is fellelhető szervezetlenség, tehát mindaz, ami az embereken, a 180 ezer szövetkezeti alkalmazotton is múlik. A fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusának, illetve határozatának irányt kell mutatnia a kereskedelmi munkában a hatékonyság, a minőség további javítására, a falusi áruellátás, az áruházi integráció, a háztáji és a kisegítő gazdaság, a mezőgazdasági termékfelvásárlás, a szövetkezeti export, a tagság vagyoni kapcsolatainak, az önkormányzati munka, a szövetkezeti demokrácia, a tulajdonforma és a közéleti tevékenység fejlesztésére. A kibontakozott, széles körű eszmecsere nem fejeződik be a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusával. Ahhoz, hogy a nemzeti jövedelmet a jövőben is évente 18 milliárdnyi forinttal — vagy még többel — gyarapítsák a fogyasztási szövetkezetek, állandóan új gondolatokra, ötletekre, korszerű módszerekre van szükség. Ehhez a fogyasztási szövetkezeti mozgalom 3,3 millió tagsága érdekében bizonyára jó iránytűt ad, erre biztat, buzdít a ma kezdődő szövetkezeti kongresszus. Wally Brandt elutazott Budapestről fllumíninirsikerek Balassagyarmaton Tegnap elutazott Budapestről Willy Brandt, a Német Szociáldamokrata Párt és a Szocialista Internacionálé elnöke, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására tett látogatást Magyarországon. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára széles körű vélemény- cserét folytatott Willy Brandttal. A nyugatnémet politikus találkozott Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Ke- rekasztal-beszélgetést folytatott nemzetközi kérdésekkel foglalkozó párt-, állami és tudományos intézetek vezető munkatársaival. Részt vett és felszólalt a Fejlesztési Intézetek Európai Társasága Budapestre összehívott tudomáhyos konferenciáján. Willy Brandtot a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságán nak tagja, a KB külügvi osztályának vezetője és Bognár József akadémikus, az MTA világgazdasági kutatóintézetének igazgatója búcsúztatta. Jelen volt Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) sajátosságoknak megfelelően döntőnek sajtőtAjékoztatö A KOLLEKTIV SZERZŐDÉSEKRŐL A kollektív szerződések eredményesen szolgálták a tervek, a gazdasági célkitűzések végrehajtását, előmozdították az ösztönzőbb bérezési formák kialakítását, és hozzájárultak a munkafegyelem megszilárdításához — hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet pénteken tartottak az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban. Radnay József, a hivatal munkajogi önálló osztályának vezetője elmondta, hogy mintegy 150 vállalatnál vizsgálták meg az elmúlt évi kollektív szerződések tapasztalatait, és az 1981—85. évekre kötött szerződések gyakorlatát. A vizsgálatból kitűnt, hogy a vállalatok jó része élt azzal a lehetőséggel, miszerint meghosszabbítható a munkakörön kívüli munkavégzés időtartama. Az Ipari Minisztérium egyes vállalatainál például hat hónapra emelték fel az eddigi háromhónapos időtartamot. Ez az intézkedés lehetővé tette a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást, az esetenkénti munkaerőgondok megoldását. Több vállalat — a gazdálkodási fegyelem megszilárdítása érdekében — módosította a felelős beosztású dolgozók kategóriáját. A Művelődési Minisztérium területén például a vizsgált vállalatok 50 százaléka szélesítette ezt a kört. Tovább bővült a teljesítménybérben foglalkoztatottak száma: a Lenin Kohászati Művekben például a fizikai dolgozók 83 százaléka dolgozik már teljesítménybérben, s ez a szám tovább már nem is növelhető. Azokon a területeken, ahol a tiszta teljesítménybér alkalmazására nincs lehetőség — mint például a belkereskedelemben, — a jutalékrendszert korszerűsítették. Néhány vendéglátóipari vállalat már bevezette az egyéni teljesítményt jobban tükröző, illetve elismerő „tiszta jutalékos” rendszert. (Folytatás a 2. oldalon.) Ma kommunista műszakot tartanak megyeszékhelyünk gyárainak, üzemeinek nagy részében. Az előzetes jelentkezésekből arra lehet következtetni, hogy a dolgozók többsége részt vesz az önkéntes ráadásmunkában. A síküveggyárban például mintegy ezerhéíszáz fő vállalkozott a kommunista műszakra. Közülük több mint ezren ma délelőtt dolgozzák le a nyolc órát. Az öblösüveggyárban az emberek nyolcvan százaléka ajánlkozott hasznos tevékenységre; kj korábban, ki ma, ki a következő napokban kap rá lehetőséget a megfelelő munkaterületeken, az üzemi érdekekhez igazodván. A bányagépgyárban négyszázharminc dolgozó iratkozott föl a listára; mind a munkások, mind az alkalmazottak a termelésből veszik ki a részüket. Megyei központú nagyobb vállalataink, a kohászat, a szénbányák, a tűzhelygyár már túlvan az idénre tervezett két kommunista műszakon; náluk csak a korábban, technikai okok miatt gátolt munka- területeken dolgozzák le ma a vállalt nyolc órát.' Lényeges vonása a mostani munkaakciónak, hogy az ezekre az órákra járó bér —, mint a városi pártbizottság fölhívása írja — „teljes egéKedvezően alakult az alumínium-készáruk iránti igény, ennek is köszönhető, hogy a Balassagyarmati Fémipari Vállalat árbevétele a tervezett 290 millió 300 ezer forint helyett — várhatóan — ez évben 314 millió 680 ezer forint lesz. A 108 százalékos eredmény teljesítéséhez megImmár hagyományosnak mondható találkozóra gyűltek össze tegnap Salgóbányán a megye mezőgazdasági üzemeinek pályakezdő agrárszakemberei. Az elmúlt két esztendőben végzett és Nógrádban elhelyezkedett fiatal szakemberek döntő többsége — alig néhányon maradtak távol — kapott tájékoztatást a népgazdaság és szűkebb hazája — Nóg- rád — eredményeiről, terveiről. A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a megyei KlSZ-bizottszében a gazdálkodó egységeknél marad”. Elterjedt gyakorlat, hogy a ráadásmunkákért járó pénzt egyébként fontos, de a gyárakat általában csak közvetve érintő célokra ajánlották föl a munkahelyi közösségek. Az idei első kommunista műszakért járó summákat például — az öregek napközi otthonának támogatására — a Vöröskeresztnek utalták át a gyárak illetékesei. Várható, hogy a jövőben szorosabbá válik a kapcsolat a kommunista műszakot végző gyár és a ráadásmunkáért járó bér föl- használási területe között. Ennek egyik példája a mostani alkalom, amikor az összeget „az éves szociálpolitikai terven felüli többletcélok megvalósítására” fordíthatják a gazdálkodó egységek. Még nem mindenütt jegecesedett ki konkrét elképzelés arról, milyen „többletcél” elérését segítik az összegyűlő forintokból. Többnyire apróbb föladatok elvégzésére, kisebb kérések teljesítésére használják a pénzt; a síküveggyár a berekfürdői üdülőjének fejlesztésére költi az önkéntes munkából származó összeget. Fontos követelmény a kommunista szombatokkal szemben. hogy — híven eredeti hagyományaihoz — valóban szükséges és hasznos tevéteremtették mindazokat a feltételeket, melyek a megnövekedett rendelésállomány kielégítéséhez szükségesek. Sikeres termékeik között szerepel az alumínium bányatám. Az érdeklődés középpontjában most az alumínium radiátor áll, melyet festett és elo- xált kivitelben készítenek ság és a TESZÖV rendezésében szervezett tanácskozáson részt vett és felszólalt Dev- csics Miklós a megyei tanács elnöke, Füssy József, a megyei KISZ-bizottság első titkára, valamint a rendező intézmények és szervek számos vezetője. Füssy József megnyitójában köszöntötte a megjelent csaknem hatvan pályakezdő fiatalt, akik közül többen alig néhány hónapja élnek, dolgoznak a megyében. Devcsics Miklós rövid áttekintést adott a jelenlegi nemkenységgel teljen a nyolc óra. E követelménynek eleget tenni sok helyen könnyű, ám néhol bonyodalmakkal járhat. Ahol nyereséges terméket gyártanak, ehhez bőségesen áll anyag is rendelkezésre, s a gyártás folyamatában jócskán találhatók olyan fázisok, amelyekben kevésbé fölkészült munkás is bízvást megállja a helyét. Ott nem gond növelni a munkanapok számát, s bevonni az alkalmi munkaerőt a termelésbe. Ám ott, ahol a gyártmányok iránti megrendelés korlátozott, anyag szűkösen kínálkozik, vagy a technológiában csak —, ahogy a szakzsargon mondja — „kvalifikált munkaerő” jöhef számításba, sok fejtörést okozhat a kommunista műszak értelmes föl- használása. Könnyen működésbe lép a csábítás, amely a „tereprendezés”, „takarítás” és más címszóval igyekszik a látszatténykedést hasznos tevékenységnek föltüntetni. E csábításnak az újabb gyakorlat szerint egyre sikeresebben tudnak ellenállni az egységek, tudván, hogy örömet csakis az olyan munka jelent, amelyről magának a munkálkodónak is meggyőződése. hogy nem üres :dőtöl- tés. hanem értelmes. eredményt hozó fáradozás. M. P. 1982. második fél évétől. A BNV-n bemutatott termékcsalád gyártásának feltételeit folyamatosan biztosítják. Jelenleg az eloxálócsarnok építése, belső szerelése folyik — képünkön — a már meglevő üzemrészekben pedig a gépi h«rendezések beruházási munkálatai folynak. — kulcsár — zetközi helyzetről, s arról a változásról, amely a világ- gazdaságban következett be az elmúlt években Ez utóbbiakhoz való alkalmazkodás meghatározó jelentőségű a magyar népgazdaság — és ezen belül a mezőgazdaság — számára is. A megyei tanács elnöke hangsúlyozta azt a fejlődést, amely végbement hazánk agrárgazdaságában, s amelynek eredményeként a magyar mezőgazdaság több területen is előkelő helyet tölt be a világ- ranglistán. Harminc esztendő alatt megkétszereződött a gabonatermelés és az egy főre jutó Hústermelésben sem kell szégyenkeznünk. Mindebben nagy szerepe volt, hogy a párt- és állami szervek időben fölismerték a mezőgazdaságban rejlő nagy lehetőségeket, s helyes agrárpolitikával támogatták ennek érvényesülését. Az, hogy ezekben az években több termékből is a legnagyobb exportőrök közé tartozunk a világon, abban szerepe volt és van annak is, hogy az iparszerű termelési rendszerek elterjedése mellett is megmaradt, mi több fejlődött a háztáji gazdálkodás. Sőt ma már teljesen in.- tegrálódott, hiszen a nagyüzemek jelentik e gazdálkodási forma megbízható hátterét. A nógrádi kedvezőtlen adottságokról szólva megemlítette, hogy a mostoha környezet ellenére is számottevő sikerek születtek a megye mezőgazdaságában, s ebben nagy részük van a jól képzett, áldozatkész munkát végző agrárfiataloknak, akiknek száma örvendetesen gyarapodik minden kedvezőtlen adottság ellenére. Ebben kétségkívül nagy jelentősége van a velük való törődésnek, tevékenységük, életük figyelemmel kísérésének. A tájékoztató után a fiatalok által feltett kérdésekre válaszolt Devcsics Miklós, s a délutáni órákban a tanácskozáson részt vevők szekcióüléseken cserélték ki tapasztala-, íaikat. Szombati ráadásmunká < Pályakezdő agrárszakemberek találkozója Salgóbányán