Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-12 / 265. szám

Galina Makarova iskolája 1 Prokopjevszkben az egysze­rű, szürke épület láttán bl- Etmy aligha gondoltuk, hogy varázslatot, megelevenedett gyermekálmokat rejtenek a falak. A tágas, világos folyo­sóról, amelyet színes rajzok, metszetek díszítenek, valósá­gos kis kiállításra invitál ben­nünket Galiha Makarova Lóz- nyenko, a gyermekmövészeti iskola fáradhatatlanul mun­kálkodó igazgatónője. Az asz­talokon, a vitrinekben szemet kápráztató színekben pompá­zó kerámia tálak, vázák, ki- sebb-nagyobb állatfigurák so- rakoznak. — Valamennyit az itt tanu­ló gyerekek készítették —- tö­ri meg a csodálkozás szülte csendet Galina Makarova. Jövőre lesz tíz esztendeje, hogy Prokopjevszkben felvető­dött a gyermekművészeti Is* kola gondolata. A járástól keresték meg Galina Makaro­va Loznyenkot, véleményét kérték, meg a segítségét is: vállalja el — egyelőre kísér­letképpen *— az első művésze­ti iskola szervezését, vezeté­sét. — Megpróbálhatom — mondta akkor Galina, maga sem remélve, hogy a kísérlet ilyen sikerrel jár. Ma már egy-egy évben legalább két“ száz tehetséges gyerek rajzol, fest, többnyire művésztaná­rok irányításával Galináék is­kolájában. S mondják, hogy a prokopjevszkiek példáját töb­ben is követték a járásban. Nyitjuk az egyik terem aj­taját, ahol éppen művészeti óra folyik. A gyerekek meg sem rezzennek, elmélyülten dolgoznak tovább. Csendéletet festenek, virággal, gyümölccsel és sok-sok fénnyel. Többségük tíz-tizenkét éves lehet. Ha az órának vége, folytatják to­vább a munkát, hiszen a szépség, a művészet szeretete Jellegzetes prokopjevszki táj: hegyek, szén és szénfeldolgozó üzem. A metszet a művészeti iskolában készült nem ad felmentést egyikőjük- nek sem a tanórák alól. Galina Makarova érti a ki­mondatlan kérdéseket —- Tudom, közülük nem lesz mindenki ismert művész. Bár, ha utánagondolok, ilyen is akad már volt diákjaink kö­zött. .. Csak a legtehetsége­sebbek tanulnak tovább a mű­vészeti főiskolán... Ám az sem elvetni való dolog, ha itt, a kerámiagyárban egyre több jó ízlésű, a szépet szerető és értő fiatal tervező, festő dol­gozik. .. De sok egyéb mun­kalehetőség is kínálkozik szá­mukra, — magyarázza. Később az igazgatóasszony két fiatal tanért mutat be: — Mindkettőt tanítottam.' Elvégezték a főiskolát, és most rajzot tanítanak nálunk. A prokopjevszki gyerekek rajzai, metszetei az áthatolha­tatlan tajgáról, a csillogó vi­zű tavakról, a gyors sodrású hegyi folyókról, az ételt és italt adó földről, a fényt, a meleget adó szénről, s a mindezekért keményen dolgo­zó szibériai emberekről, hama­rosan útrakelnek Salgótarján­ba. A Mártírok úti Általános Iskola MSZBT-tagcsoportja kapcsolatot keresett és talált Galina Makarova Loznyenko iskolájával. Mint írják: tíz is­kolából gyűjtöttek össze gyer­mekrajzokat a tarjáni gyere­kek gyönyörködtetésére. Cseré­ben azért, amit majd innen küldenek Prokopjevszkbe. ,A gyűjtőmunka tulajdon­képpen már a Mártírok úti is­kolában Is elkezdődött Ered­ménye az a kedves, színes szovjet népművészeti kiállítás, amelyet a gyerekek hoztak össze a Szovjetunióból érke­zett apró ajándéktárgyakból. Mondják, van köztük pro­kopjevszki emlék is, (Vége) V. G. Szakmai képzés a Nógrádi Szénbányáknál A szénbányászat újra a gaz­daság és a társadalmi érdek­lődés homlokterébe került, el­foglalva korábbi, megillető helyét. A szénre továbbra is nagy szükség van, sokkal na­gyobb, mint azt egy-két évti­zede is gondoltuk. A szénbá­nyászat fejlesztése ezért min­dennapi kérdés, a korszerűsí­tés, a gépesítés kiszélesítése elkerülhetetlen feladat. Mindezekkel a kérdésekkel függ össze, hogy a Nógrádi Szénbányák fokozott gondot fordít a bányászok és a bá­nyai dolgozók folyamatos, tervszerű szakmai képzésére, továbbképzésére. Csincsik Sándor, a vállalat személyze­ti és oktatási osztályénak cso­portvezetője elmondotta, hogy ebben az évben 936 ezer fo­rintot költenek a fenti célra, mintegy másfél százezer fo­rinttal többet, mint három­négy évvel ezelőtt. Idén 64- féle szaktanfolyamot indított a vállalat körülbelül három­ezer résztvevővel. Különösen fontosak a vállalat gazdasági tevékenysége szempontjából a szakmásító, a felúj ító-korsze- rűsítő tanfolyamok, természe­tes azonban, hogy nem elha­nyagolhatók a speciális. a betanító-, az ismeretbővítő kur­zusok sem, melyeken fizikai beosztású dolgozók tanulnak. A vállalati ügyvitel szempont­jából szintén nélkülözhetetlen a középkáderek, az adminiszt­ratív dolgozók rendszeres to­vábbképzése, a felsőfokú kép­zettségű műszaki értelmiség utánpótlásának biztosítása. Legnagyobb létszámban — évente átlagosan hozzávetőleg 1800 fő — a felújító-korszerű- sítő tanfolyamokat — példá­ul vájár, lakatos — látogat­ják. Egyébként ezek a 70—80 órás kurzusok ötévenként kö­telező érvényűek. Megkülön­böztetett figyelemmel szerve­zik minden évben —., mert az ipari szakmunkásképző in­tézetektől nem kapnak után­pótlást — felnőttek vájár­képzését. Idén már 47-en szerezték meg a szakmun­kás-bizonyítványt, s jelenleg közel százan látogatják a mén- kesi és ' a vállalati oktatási központi vájértanfolyamokat. Az alapszakmával rendel­kezőik számára speciális — nevezetesen bényagépkezelő, -mentő, aknagépkezelő, -szál­lító stb. — és ismeretbővítő —- például szögbelövő, elsőse­gélynyújtó, darukötöző stb. — tanfolyamokat is szerveznek a különleges szaktudás elsa­játítása végett. A betanított és segédmunkások betanító tanfolyamon szerezhetnek fon­tos ismereteket, s lehetnek ka­zánfűtők, targoncavezetők, E tanfolyamok Iránt még szak­munkások is érdeklődnek, számítva esetlegesen egészsé­gük megromlására. Az adminisztratív dolgozók ás egyéb foglalkozásúak kö­zül jelenleg 166-an járnak középiskolába, egyharmad részben bányaipari szakkö­zépiskolába. A közgazdaságit és a gimnáziumot összesen 35-en látogatják. Egyetemen és főiskolán 15 dolgozó ta­nul. zömében a villamosipari főiskolán. A vállalat műszaki utánpótlását jól szolgálja az ösztöndíjrendszer. Az idei tanévben 28 nappali tagozatos hallgatóval kötöttek szerző­dést. Többségük a miskolci és a budapesti műszaki egyete­men, a Kandó Kálmán Villa­mosipari Főiskolán és a pé­csi Pollack Mihály Műszaki Főiskolán készül fel szakmá­jára, hivatására. Kiállítási A budapesti Néprajzi Mú­zeum novemberi kiállításai kö­zött szerepel a „Gyermek­szemmel” című tárlat, amely rajzokat mutat be a palóc­földről. A tárlat az V, kerü­leti Irányi utcai általános is­kola nyári néprajzi és rajz- táborának kléllítássorozatához tartozik. A rajzok tíz-tizennégy éves gyermekek művel, s töb­bi között hírt adnak egy év­tizedes munkával kikfsérlete- zett pedagógiai módszerről, amely Szántó Melánia nevé­hez fűződik, ő a képi alakí­tás elemi törvényeire tanítja a gyermekeket, oly módon, hogy a spontaneitás ne vesz- szén ki belőlük. A rajzokon feltűnnek Pétervására. Nosz- vaj figurái és házal, mátrai, hevest és homokterenyei mo­tívumok stb. A gyermekraiz- kiállítás jól illeszkedik a Nép­rajzi Múzeum közművelődést szolgáló tárlatainak sorába. A képcsarnok szervezésében több kiállítást nyitnak a na­Kelendo [TdegenforgaTml kaleidoszkóp a cimbalom Augsburgi orgonaépítők Ha cimbalom pendül meg például egy amerikai vagy ausztrál szimfonikus zenekar­ban, szinte bizonyosan magyar gyártmányú hangszeren csen­dülnek fel Bartók vagy Ko­dály dallamai. A korszakos je­lentőségű magyar zeneszerzők művei iránt világszerte meg­nőtt az érdeklődés, s alkotá­saik egy részének hiteles meg­szólaltatásához nélkülözhetet­len a cimbalom. A Fővárosi Művészi Kézmű­ves Vállalat évente mintegy 50 koncertcimbalmot készít exportra, egyedi megrendelés­re. Az „egyedi” a szó szoros értelmében is vehető, a nagy zenekarokon kívül magánsze­mélyek Is vásárolják ezt a hangszert; akad, aki hobbiból Ismerkedik vele, mások — ci­gányzenészként — kenyerüket keresik általa. A nemzetközi piac a jelenleginek a többszö­rösét is átvenné a magyar vállalat hangszereiből. Az Üzem azonban sem cimbalom­ból, sem az ugyancsak híres pianinóiból és orgonáiból a je­lenleginél többet nem tud gyártani. Hiába jó üzlet a hangszerkészítés — egy-egy cimbalom átlagára 1500, a pianinóé 900—1000 dollár —, szakember, hiányában képtelen többet készíteni. Mindössze harminc hangszerkészítő dol­gozik a cégnél, és bár jelen-1 leg 25 szakmunkástanulójuk van, mindez kevés, különösen akkor, ha a korábbi tapaszta­latok azt bizonytják: a tanu­lók fele sem marad a vállalat­nál, de még a szakmában sem. A vállalat termelését 1986-ig teljesen lekötötték a külföldi megrendelők, hazai művészek­hez hosszú idő után először az idén jutott 15 cimbalom. A pianinókat — 1981-ben 220-at késztenek — főleg az NSZK- ba, Hollandiába, Norvégiába, Svájcba szállítják. Orgonáikat is leginkább NSZK-beli meg­rendelésre készítik. Jelenleg az augsburgi Szent Pankratius- templom hatalmas orgonáján dolgoznak. A megrendelést versenytárgyaláson nyerték el. Az orgonát itthon teljesen fel­építik, „intonálják” majd ré­szeire szedve szállítják a hely­színre. Ott ismét építés, han­golás következik — 1983-ban a budapesti vállalat orgonájá­nak hangjai töltik be a le­tűnt korokban kalandozó ma­gyar lovascsapatok ostromolta kisváros templomát. Téli kedvezmények Az Express Ifjúsági és Di­ák Utazási Iroda természete­sen a fiataloknak nyújt kü­lönféle téli utazási, üdülési kedvezményeket, A szokásos — egész évben megrendelhe­tő — egynapos tanulmányi ki­rándulások mellett ajánlatát jellegzetesen téli programok­kal bővíti. Egynapos utat szervez például a Mátrába, ahol sielés, sioktatás, szán- kázás, rövid túra és persze finom vacsora várja a fiata­lokat. Figyelemre méltó az ugyancsak egynapos „Palóc­országba” szervezett kirándu­lás, amelynek keretében a résztvevők megtekinthetik a nógrádi vérromot, Balassa­gyarmatot, a szécsényi For- gách-kastélyt, a hollókői fa­lumúzeumot, a salgótarjáni föld alatti bányamúzeumot, s mindezek után Eresztvénybe síelhetnek is, majd feltehető­en jó étvággyal láthatnak neki a Cserhát vendéglőben szerví­rozott disznótoros vacsorá­nak. A disznótoros vacsora helyett vadvacsorát is választ­hatnak egy harmadik, vala­mivel kényelmesebb téli ki­rándulás résztvevői, a szá­mukra a vácrátóti arborétum, maga Vác, valamint a zebegé- nyl Szőnyi István Múzeum ígér látnivalókat, a nagyma­rosi Maros étterem pedig az ízletes falatokat. A csoportos kirándulásokon kívül egyéni és csoportos té­li hazai üdülési lehetőségek várják a fiatalokat, például a Hotel Express Panoráma Szál­lodában, ahol egy kétágyas szoba 280 forintos árából min­den 35 éven aluli belföldi vendégpár 60 forint enged­ményt kap, a négyágyas elhe­lyezés éjszakánként, szemé­lyenként mindössze 80 forint­ba kerül; vasárnaptól csü­törtökig pedig ennél is keve­sebbe, 53 forintba. Ugyancsak vasárnaptól csütörtökig nyújt hasonló kedvezményt a kő­szegi üdülőközpont a fiatalok­nak, akiket itt fakultatív programok is várnak: kőszegi városnézés idegenvezetővel^ fürdés a szombathelyi fedett • uszodában, kirándulás Sopron —Fertőd—Nagycenk útvona­lon, továbbá egy rövid túrá­val egybekötött kőszeg-hegy­aljai borkóstoló. Az Express egyik legked- vezményesebb téli ajánlata: félpanziós üdülés Kőszegen a Hotel Panorámában, egyhetes turnusokban. A mai árak mellett az 1300 forintos rész­vételi díj sem túlságosan sok, de ennek a lehetőségnek min­denekelőtt a fiatal családok örülhetnek, mert a gyerekek félpanziója egész hétre csak 280 forintba kerül, a 6 éven aluliak szállodai elhelyezése pedig egy huncut krajcárba se kerül. Szemüveg, amely megállitia a vonatot Különleges szemüveget szerkesztettek a rathenowi „Hermann Duncker” Optikai Művek fiatal újítói. A spe­ciális szemüvegeket a szemhéj mozgása működteti. Ha az a vonat vezető, aki a szemüve­get használja, elalszik, és szeme lecsukódik, a szem­üveg azonnal jeleket ad, majd megállítja a szerel­vényt. krónika pókban az ország különböző városaiban. Gálért Károly szobrászművész tárlata a szombathelyi Derkovlts Gyula Teremben november 11-én nyílt. A művésznek, aki 1960 óta él az Őrségben, ez az el­ső képcsarnoki kiállítása, amelyen főként a régi őrségi munkaábrázolásokat jelző táblákkal mutatkozik be. Cs. Uhrin Tibor festőmű­vész kiállítását ma nyitják meg a debreceni Medgyessy- teremben. Ugyancsak ezen a napon nyílik Oaál Domokos festőművész tárlata a szolno­ki Aba-Novék-teremben. A művész képeivel 1979-ben a salgótarjáni tavaszi tárlaton találkozhattunk. Zolténfy Ist­ván festőművész kiállítását szintén ma nyitják meg Sze­geden, a Gülácsí Lajos Terém- ben. A művészt 1971-ben a tv galériája is bemutatta, A közelmúltban gyűjteményes kiállítása volt. többi között Balassagyarmaton. ■Mttl I r cMoszkva nem hisz a könnyeknek l~U. Itt nem sírni, hanem tenni kell!” Színes, szinkronizált Oscar-díjas film. VLAGYIMIR MENYSOV rendezésében. Főszereplők: Vera Aljontova, Alekszej Batalov, Irina Muravjova, Oleg Tabakov és Raisza Rjazanova. Nógrúd megyei bemutatók: november 12—14., SALGÓTARJÁN, november 16—18., BALASSAGYARMAT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom