Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-10 / 263. szám

VTIÄG PKOfFTÄtfTAT FGYFSOUFTÉKT (íazai és külföldi megrendelésre A nyolcadik születésnapját ünneplő VEGYÉPSZER salgótarjáni gyáregysége, 1981-ben 360 millió forintos termelési értéket állít elő. Az eltelt esztendők alatt a gyár hazai és kül­földi beruházások megvalósításán dolgozott. Atomerőműhöz berendezéseket, olajmérő ál­lomásokat és más nagy jelentőségű készülékeket gyártott és készít a továbbiakban is. — kép: Kulcsár J. — * Öblösüveggyáriak ünnepe Hetvenöt éves a Kossuth Művelődési Ház NÖGRÄD AZ MSZMP NÓGRÁO MEGYE) BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXVII. ÉVF., 263. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. NOVEMBER 10., KEDD A. tervhez még mindennap négyezer tonna Ki lesz második a külfejtések után? Sikerre számítanak a szénbányászok A Nógrádi Szénbányák, a tröszt megszűntével, idén ön­álló vállalatként tevékenyke­dik. Éves szénkitermelési ter­vét 950 ezer tonnában állapí­tották meg, ám a szocialista brigádok vállalásai, valamint a növelt üzemidejű munka­rend bevezetése révén lehető­ségük van egymillió tonnát meghaladó mennyiségű szén népgazdasági hasznosítására. Mindemellett több mint tizenhatezer méter hosszúságú vágat kihajtása is szerepel el­képzeléseikben, melynek nagy szerepe van az új munkahelyek kialakításá­ban, a jövő biztonságának megteremtésében. A vállalt, egymillió-tizen- ötezer tonnás szénkitermelés „,sínen van”. November hete­dikén reggelig már csaknem 868 ezer tonna termelvény ke­rült vagonokba a nagybátonyi szénosztályozóban, s most, az év még hátralevő napjaiban ennek teljesítése napi négy­ezer tonnás feladást igényel. Ami biztos meglesz, hiszen a frontbrigádok — főként Mén- kesen és Tiribesen — jelentős eredményeket produkálnak, tartják évkezdeti lendületüket. Gondot csak a vasútivagon- ellátás okozhat, néhány napja tart is ez, minek következmé­nyeként az aknáknál is je­lentős, Nagybátonyban pedig igencsak számottevő, több mint nyolcezer tonnás szén­készlet halmozódott fel. Az NSZB-nél különösen ör- vendetesiiek tartják a kazári és a mátranováki-kőtetői kül­színi fejtések dolgozóinak si­kerét, akik már október má­sodik hetében teljesítették ^ves, több mint 200 ezer ton­nás tervüket. Ezekről a ter­melőhelyekről esztendő zár­táig még több mint 45 ezer tonna szén kitermelésére nyí­lik lehetőség. Nagy verseny folyik a mély- művelésű aknaüzemek között azért, közülük melyik teljesíti éves tervé't elsőként — a kül­fejtések után. Ménkesnek és Tiribesnek szinte egyenlő az esélye, hiszen előbbi az éves 210 ezer tonnás tervéből több mint kétszázezret már „ledol­gozott”, a kisebb kapacitású tiribesiek pedig mindössze négyezer tonnával adósak már csak a száznegyvenezer ton­nás célkitűzésnek. Várhatóan mindkét ak­naüzem november 15—20-a után már többletet termel. A jelenlegi teljesítmények és felmérések szerint a szorospa­taki aknaüzem jelentősen, Ká- nyás valamivel mérsékelteb­ben marad le célkitűzései megvalósításától. A szorospa­taki, várhatóan 182 ezer ton­nás termelés alacsony volta több okra vezethető vissza! Mik között is elsődlegesen sze­repel — geológiai viszonyok rosszabbodása, telepek elvéko- nyodása, a minőség romlása miatt — a komplex gépeslté- sű frontok kudarca, valamint a belső szervezetlenség. Itt azonban, á „zavart” keleti bá­nyamezőből a délnyugatiba történt átállás várhatóan ug­rásszerű termelési eredmény- javulást idéz elő, melynek kez­deti jelei máris mutatkoznak. Kányáson is várható a kibon­takozás, de a minőségi szén igényszerű termelése csak a következő év közepétől várha­tó. örvendetes viszont, hogy hosszú idő után lényegesen javult a szén minősége, s az ebből befolyt többletárbevétel hatásaként a vállalat pénz­ügyi-gazdálkodási helyzete már stabilnak mondható. S, hogy a jövő még bizto­sabb legyen, ahhoz nagyban hozzájárultak a sikeres elővá- jási és vágathajtósi, feltárási munkák. A brigádok több mint 13 ezer 400 méteres vá­gatot hajtottak, s hosszú esztendők óta nem volt ilyen sikeres a feltá­rás. A tervek szerint ezek a csa­patok december végéig még kétezer-hátszáz méter hossz­ban hatolnak előre a föld alatt. Hazánkba látogat dr. Bruno Kreisky Lázár Györgynek, a Minisz- dr. Bruno Kreisky, az Osztrák tertanács elnökének meghívá- Köztársaság szövetségi sára a közeljövőben hivatalos kancellárja, látogatásra hazánkba érkezik (MTI) Új rendelet készül a természetvédelemre „Hirdessük, itt nem boldo­gul más, csak aki alkot, aki munkás!” (Juhász Gyula: A munkásotthon homlokára) E gondolatok jegyében ünne­pelte november 7-én, fennállá­sának 75. évfordulóját a sal­gótarjáni öblösüveggyár Kos­suth Művelődési Háza, az 1906- ban alapított Palackgyári Munkások Társas Egyletének méltó utódja, a munkásműve­lődés e pezsgő szellemű köz­pontja. A gazdag ünnepi program nyitányaként Simon István, az öblösüveggyár műszaki igaz­gatóhelyettese invitálta a résztvevődet a Mozaikok az üvegművészet történetéből cí­mű kiállítás megtekintésére. A kiállítás az Iparművészeti Múzeumból érkezett Salgótar­jánba, felsorakoztatja az üveg történetének, az üvegművé­szet kialakulásának legfon­tosabb állomásait, s egyben arról is vall, ki e nehéz anyaggal megbirkózni pró­bál, maga is varázsló, művé­sze a mesterségének. Ezt kö­vetően a művelődési ház. nagytermében Kazinczy Gyu­la, az öblösüveggyár igazgató­ja köszöntötte a megjelente­ket, a vendégeket, kik között helyet foglaltak; Jakab Sán­dor. az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a SZOT fő­titkárhelyettese, Takács Lász­ló. az ÉFÉDOSZ titkára, Or- mándi Zoltán, az üvegipari Művek vezérigazgató-helyet­tese. Géczi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a megye, a város párt-, tanácsi és szak- szervezeti vezetői, a művelő­dési intézmények képviselői. A 75 esztendős múltra, a ház történetének nagy for­dulóira Krätschmer Lajos, az öblösüveggyár nagyüzemi pártbizottságának titkára em­lékezett ünnepi beszédében. Elmondotta, hogy az évfordu­ló jelentőségét, rangját emeli, hogy egybeesik a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 64. évfordulójának megün­neplésével. Hiszen ez a törté­nelmi esemény, s a hatására kibontakozó, világot átalakító társadalmi változások mutat­ták meg az utat a szocialista fejlődéshez, egy olyan társa­dalom megvalósulásához, amelyben mindenki egyen­rangú, tág tere van a mun­kásság szellemi felemelkedé­sének, művelődésének. Nehéz körülmények között született a Kossuth Művelődési Ház elődje, támogatás, segítség nélkül jöttek létre az üveg­gyári dolgozók kultúrcsoport- jai; a színjátszókor, az énekkar, az olvasóegylet. Csak a felszabadulás hozott töretlen fejlődést a ház éle­tében. mely ma már büszkén vallhatja, hogy küldetésének, céljainak megfelelően mun­kálkodik, korszerű körülmé­nyek között, jól felkészült ve­zető gárdával, aktív tagsággal. A születésnap jó alkalmat nyújtott arra, hogy a fárad­hatatlan munkát végzők elis­merésben, jutalomban része­süljenek. Vratni József, a mű­velődési ház igazgatója több A mezőgazdasági üzemek november első hetében tartot­ták azt az előnyt, amelyet a nagy nyári munka, az aratás idején szereztek, így a szoká­sosnál 10—12 nappal előbbre járnak. A búza vetése országszerte befejeződött, az adatok szerint a mezőgazdasági nagyüzemek a tervezettnél mintegy másfél százalékkal nagyobb területre vetettek kenyérgabonát. Ez a teljesítmény azzal magyaráz­ható, hogy a gyengébb minő­ségű földekkel rendelkező nagyüzemek érdeklődését fel­keltette a gabonatermesztésért járó prémium, illetve árkiegé­szítés kedvezménye. Azokban a megyékben is túlteljesítették a vetési előirányzatot, ahol ko­rábban a kedvezőtlenebb adottságok miatt sok helyen évtizedes, áldozatos munkája jutalmaként a Munka Érdem­rend bronz fokozatának tu­lajdonosa lett. Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a SZOT főtitkárhelyettese a megemlé­kező ünnepségen a Szocialista kultúráért kitüntetést nyúj­totta át Bazsó Erzsébetnek, a TEMPRESS színjátszó csoport tagjának, Kinczel Gézának, a fotószakkör vezetőjének, és Földi Jenőnek, a bélyeggyűj­tőkör vezetőjének. Illés Miklós, a Nógrád me­gyei Tanács általános elnök- helyettese. amikor a TEMP­RESS színjátszó csoportak a Szocialista kultúráért kitün­tető címet adta át, egyben bejelentette azt is, hogy a Nógrád megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága ötvenezer fo­rint anyagi elismerést adomá­nyoz a művelődési háznak. Az ünnepségen heten kaptak SZOT-oklevelet, négyen Ki­váló dolgozó kitüntetést, töb­ben részesültek pénz- és tárgyjutalomban. tartózkodtak a gabonatermesz­téstől. Jól halad a betakarítás, a kukoricaföldeknek csaknem 90 százalékát már végigjárták a kombájnok, a gépeknek már csak a későbbi érésű kukori­cában, illetve a rosszabb fek­vésű terepeken levő növény- állományban van dolguk. A cukorrépa betakarítása is vé­ge felé jár, a mezőgazdasági nagyüzemeknek az idén vi­szonylag kedvező időjárás mel­lett sikerült felszedni a cukor­gyári alapanyagot. A termés­nek már csak alig több mint 10 százaléka van kinn a föl­deken. Véget ért a munka a gyü- rriölcsöskerlekben is, az alma­szüret legtovább Szabolcsban tartott. Hazánkban egy évszázada szabályozzák rendeletek a természeti táj, az élővilág ér­tékeinek megóvását, s a leg­utóbbi átfogó rendelkezés ép­pen húszéves. Az azóta végbe­ment technikai, társadalmi fejlődés indokolttá tette, hogy az élet változásaihoz igazodva új törvényerejű rendeletter­vezetet dolgozzanak ki — mondotta Rakonczay Zoltán, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettese hétfőn, a Ha­A hátralevő hetekben az őszi mélyszántás ad nagy munkát a mezőgazdasági üzemekben, de a kijelölt terület több mint felét már megforgatták az ekék. Nógrád megyében befeje­zéshez közeledik a cukorrépa betakarítása. A még hátralevő — mintegy százhektárnyi te­rület már csak három gazda­ságnak ad munkát. Valamivel több a tennivaló még a kuko­ricaföldeken, a nagyüzemek a termőterület 70 százalékán vé­gezték a munkával. Három üzemben több mint 700 hektár terület vár még a kombájnok­ra. A mélyszántásban túljutot­tak a gazdaságok a munka fe­lénél, azaz mintegy 19 ezer hektáron végeztek ezzel a fontos őszi tennivalóval. A szántás üteme tovább gyorsul a következő napokban, hiszen zafias Népfront környezetvé­delmi munkabizottságának ülésén. A HNF székházában megtartott tanácskozáson be­számolt arról is, hogy a ké­szülő törvényerejű rendele­tet több érintett társadalmi tes­tületnél vitára bocsátották, hogy a végleges javaslat elké­szültekor a különböző fórumo­kon megfogalmazódott véle­ményeket, észrevételeket — így a környezetvédelemben oly’ fontos szerepet játszó nép­frontmozgalom állásfoglalását is — hasznosíthassák. hamarosan ez lesz már az egyetlen tennivaló a határban. Nem feledkeztek meg a nagy­üzemek a talajerő visszapót­lásáról sem és a kedvező idő­járási viszonyokat kihasznál­va sok helyen végzik a földek istállótrágyázását. Több nagyüzemben a me­gyében már végeztek az őszi mélyszántással, így például a kishartyáni, az endrefalvai ter­melőszövetkezetek, a homokte- renyei közös gazdasággal együtt felajánlották nagy tel­jesítményű erőgépeiket más üzemeknek, ahol még szükség lehet rájuk. Ugyancsak bérbe­adja kukoricabetakarításhoz kombájnjait a Magyarnándori Állami. Gazdaság és a pásztói termelőszövetkezet. Az együtt­működést a megyei tanács me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztálya koordinálja. Országos tanácskozás az árelfenőrzésről Az árellenőrzést gyakorló intézmények szakemberei hét­főn országos tanácskozást tar­tottak, amelyen az utóbbi idő­ben kiadott és a rövidesen megjelenő új szabályozások, rendelkezések, tükrében vitat­ták meg az árellenőrzés leg­fontosabb gyakorlati tapaszta­latait és a jövő évi feladato­kat. Csikós-Nagy Béla államtit­kár, az Országos Anyag- és Árhivatal « elnöke vitaindító előadásában hangsúlyozta: az árellenőröknek az eddiginél jobban kell élniük a közgaz­dasági elemzések eszközeivel, ami körültekintő munkát és nagyobb felkészültséget kö­vetel. Nagyon fontos ugyanis, hogy az árellenőrök a vállalati árpolitika hátterében meg­húzódó szándékokat helyesen értelmezzék. A helyes kezde­ményezéseket ne akadályozzák lényegtelen, formai kifogások­kal, ám lépjenek közbe, ha visszaéléseket, meg nem ér­demelt haszonra törekvéseket tapasztalnak. Ennek helyes megítélését segíti, hogy a tisz­tességtelen haszonról 1979 végén hozott minisztertanácsi határozat értelmezéséről most részletes irányelveket tettek közzé. ünnepélyes zászlóevonás Vasárnap délelőtt a KossutJh’ Lajos téren ünnepélyes külső­ségek között, katonai tisztelet- adással levonták a Magyar Népköztársaság állami zászla­ját, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. év­fordulójának tiszteletére len­gett az árbocon. A gellérthegyi felszabadu­lási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással von­ták le a magyar nemzeti lo­bogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Utolsó szakaszban az őszi munkák

Next

/
Oldalképek
Tartalom