Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-08 / 262. szám

Acélváros a Tom partján Lódul a daru hatalmas ra­kományával, a kohó óriási szája néhány másodperc alatt elnyeli kilencventonnányi terhét. Zúg, morajlik a hatal­mas vaskememce, gyomrából hosszúra nőtt vörös lángok csapnak fél, sűrű szikraesőt szórva. — így megy ez már kis hí­ján húsz esztendeje — mond­ja Alexandr Mihajlovics Ska- bara, a mérnökből lett fiatal pártmunkás. — Először 1964. nyarán csapoltunk itt nyers- vasat... Ma már a nyugat-szibériai kohászati kombinát, ez, a Tom partján elterülő acélvá­ros a Szovjetunió egyik leg­nagyobb fémkombinátja. Évente tízmillió tonna nyers- vasat és több mint tizenkét­millió tonna acélt termelnek. S a kohók körül, a munka­csarnokokban csak elvétve látni egy-egy embert A mun­kafolyamatokat, a vezérlőte­rem érzékeny műszereit fi­gyelő mérnökök, technikusok irányítják. — A régi üzem jövőre ép­pen félszáz esztendős — tá­jékoztat Alexandr Mihajlo­vics. — Építése sok száz szi­bériai kommunista, komszo- molista kemény küzdelme volt a zord szibériai viszonyok­kal . . . Nyáron * az aszály szikkasztotta földdel, télen a csontkeménnyé fagyott hó­val... Annak idején sok száz dol­gos kéz lapátolta talicskák­ba, rakta lóvontatta bordé­lyokba a tengernyi földet Most, az új üzemnél már ha­talmas erejű gépek: bulldóze­rek, exkavátorok, dömperek dolgoztak. A Komszomol, a Szovjetunió fiatal kommunis­tái vállaltak védnökséget a szibériai építkezés fölött A munkát , úgy fejezték be, ahogy tervezték. Vasat is ak­kor adtak a kohók, acélcsö­veket a gépek, ahogy annak idején kigondolták. A vilá­gon sokfelé építenek vízi erő­A fémkombinát irányító terme Gyümölcsöt termő magok A televízió hangképekben getőzve mutat szét a termen: A háború alatt a moszkvai rá­ezúttal számolt be az MSZBT orszá- — Ezért lát most itt gos értekezletének eseményei- összevisszaságot ről. Az „összevisszaság” — Soha nem gondoltam, elismerést érdemel, hogy annyi mindent el lehet végezni egy nap alatt, mint * amennyit nekünk sikerült —, mondja Gros eh Tamás, a Sál- A magyar—szovjet baratság- gótarjánl Kohászati Üzemek na^ mélyen gyökerező hagyo- kereskedelmi osztályának pi- Hiányai vannak a ilyen diót hallgattuk, titokban. Nyo­masztó volt, amit magam kö­rül láttam, éreztem, változtat­ni kell. A felszabadulás után azonnal beléptem a kommu­nista pártba, és habozás nélkül vállaltam minden társadalom- formáló, építő feladatot. Fel­ismertem, ha a Szovjetunió nincs, mi sem jutottunk volna aciraiicucum uoíwi vauaa ____. __________ kohászok a ckutatóia a vállalat MSZBT- nál. Eredete még a második °da, ahová, ezért már a teg“rtja ügyv eze tő* elnök - világháború végére nyúlik negyvenesek vég_énbelép- ségének titkára. — Valameny- vissza, amikor a termelés meg- nyi fontos dologról szó esett, indításához a szovjet katonai rengeteg hasznosítható ötletet parancsnokság pótolhatatlan gyűjtöttünk, számos barátot segítséget nyújtott. Később a szereztünk. A szünetek külö- szocialista építés évtizedei nősen kedveztek a kapcsolat- megacélozták ezt a barátságot. tem az akkori szervezetbe, a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságba. Annak idején egyéni tagság volt, tagdíjfize­téssel. A hetvenegyes V. or­szágos értekezleten született a teremtésnek Beszélgettünk Ma a hideghengerműben szov- reform, nyomában alakult ki SldTufparkas Be^Tannal az íet alapanyaggal dolgoznak, a az MSZBT mai szerkezete, űrhajóssal, aki mindenkinek huzalműben bevezették a hid- ppvsyprűpn Berci volt Egvéb- rodinamikus dróthúzás szov— kémt megígérte, jövőre ellátó- módszerét. Egy hónapja pe- gat hozzánk. dig a gyár együttműködést kö­, , . , __ tött a testvérmegye, Kemero­A magas, karcsú fiatalem- yo Gurjevszk városának kö­bér, az első pillanattól ^mo- hászaü kombinátjávaL ta munkahelyen tagcsoport működik, tevékeny résztve- — A szovjet kohászok ápri­munkastílusa. A cél, mert he­lyes volt, megmaradt, de az egyéni tagság helyébe a cso­portos lépett. Ezzel a bázis szélesedett. Tehát a tagcso­portok szervezése lett a fel­adat, és én komolyan vettem a feladatot. Magától értetődő volt. Régen elköteleztem ma­vője a barátsági mozgalomnak, lisi látogatását viszonoztuk és gamat egy eszmével, egy váí szalmalángbuzgalmú az akkori megállapodásunknak ...................... t ettünk eleget — meséli Per- ger Ferenc vasöntödéi terme­lésirányító, a gyári pártbizott­ság, felszabadultság, jó kedv, sáf vb-tagja. - A delegációt .„•Üt__™í műszaki igazgatónk, Hopka N em ember. — Bámulatos volt számom­ra az a közvetlenség, őszinte­lalattal, dolgozom érte. Ne­kem büntetés lenne, ha nem végezhetnék közösségi mun­kát. vidámság, ami jellemezte ezt a komoly és fontos találkozót. László vezette, tagja volt még Horváth József számviteli osz­tályvezető. A kombinát ter­mékei részben azonosak, rész­ben hasonlóak. Aláírtuk az _ ci együttműködési szerződést, _______________ c sőfe "a szalágedző. A csarnok mer* úgy látjuk, hogy hasz- tötték, Salgótarján karácsonyi meiletti közösségi terem való- l®h®* a termekszerke- felszabadulásának évforduló­ságos múzeum. Fényképek, fet alaküasában^ a technológia ját — másik három nagyüzem­A kohászati üzemekben a magyar—szovjet barátság böl­A barátsági munka a kohá­szati üzemekben kivételesen gazdag és változatos. Az or­szágos értekezletet szovjet bé­lyegek kiállításával köszön­Küométerayi acélosé vek futnak a jepeken. zettségű szakember dolgozik, vesebb, mint húszat számol- Munkájukra, ötleteikre na- nak. Gennadij Vasziljevics gyón is számítanak. Kromov azt tartja, ez semki­Nemrégiben ültünk leve- dobott pénz. A szakmunkások művet, hidat, fektetnek le lük, véleményüket, tanácsú- utánpótlását honnan is vár­vasúti síneket kuznyecki vas­ból, acélból. Alexandr Mihaj- még szervezettebbé, még ered lovics hirtelen nem is tudja ményesebbé a termelőmun­kát kértük, hogyan tehetnénk hatnák' ha nem az itthoni is­kolapadokból. kát vet Végül is ötéves ter- készítettünk, amelyben legszük- tenniva- lóinkat egészen 1985-ig. Mind­járt megegyeztünk abban is, megmondani, mire legbüsz kébbek a fémkohászok. Aztán végül az évszázad építkezése megfogalmaztuk a Bajkál—Amur vasútvonal ségesebb szervezési mellett voksol. — Amikor a gyár alapjait ........... . _.LJ.......... r akták, a csarnokok falait hogy a mérnökökkel, techni- SQk kilométer hosszúságban, húzták fel az építők, azért ~ -------uu —'* J árjuk a másfél ezer hek­tárnyi acélvárost. A kohók iz­zó gyomra megállás nélkül nyeli táplálékát, hogy aztán szikrázó vasfolyamként adja vissza. A munkacsarnokban acélcsövek kígyóznak, sok­versenyeztünk, hogy pontosan, időre elkészüljön minden... Most a munkaverseny azért folyik, hegy minél jobb mi­nőségű legyen a vas, az acél, ami elhagyja az üzemet — magyarázza Gennadij Vaszil­jevics Kromov, a kombinát kusokkal, a legjobb szak­munkásokkal együtt nézzük meg negyedévenként meny­nyire jutottunk elképzelése­inkkel — magyarázza Genna­dij Vasziljevics Kromov. A szakemberek segítenek abban is, hogy a tudomány folyamatosan ott legyen a tér A kombinát megállás dolgozik. nélkül plakátok, színes kartonok éke­sítik a falakat, sokoldalúan mutatva be a Szovjetunió múlt­ját, ön védő és felszabadító harcait, jelenét. Nem elhanya­golhatóak a helyi vonatkozá­korsaerűsítósében. mel összefogva — szovjet ka­tonaművészek meghívásával. Kezdeményezésben, ötletben sohasem szenvedtek hiányt, erre vall a már említett űrre­pülési rajzpályázat is. Van hi­pártbizottságának titkára, aki melésben. A fémkohászati annak idején maga hászként dolgozott. Azt titkolja: a széles körű mun­ko- egyetem, tudományos akadé- sem mia szakemberei, a technoló­giai, a technikai, a munfca­kaverseny célja, hogy el- szervezési folyamatok gya­nyerjék a kommunista mun­ka gyára címet. Most minden harmincadik tonna acél ex­portra megy. Ez ugyan nem kevés, de úgy vannak vele, korlati próbáját a fémkombi náthán végzik. — Nem félünk a kísérle­tektől, hiszen ez nem csu­pán kockázattal jár — mond­miért ne csinálják jobban, ha 3® határozottan a párttitkár, tudják. Tíz országba küldik S azonnal bizo termékeiket, így Csehszlováki- zát: a kutatók, ába, NDK-ba, Indiába és Ma­gyarországra is. azonnal bizonyítja is iga- a mérnökök segítségével vezettük be az új üzemrészeknél az automa- s«, _s* tizálás és munkaszervezés JSK,mÄÄ?'“3 !=Í2 ä munka, a minőség javításá­ért: — Nem szégyelljük elkül­deni szakembereinket azokba a gyárakba, üzemekbe, ahol már előbbre tartanak, mint mi. Nézzenek meg mindent, gyűjtsék össze a tapasztalato­kat, s valósítsanak meg belő­lük minél többet itt, kuznyeckben . . . A kombinátban három­esztendő alatt. Egyik új ko hónkat j még úgy építettük, hogy a, régi folyamatosan ter­melt a szomszédságában... Az­tán a tizenkilenc tonnás épít­ményt görgőkön tolták a le­bontott, régi kohó helyére... Mondják a gyáriak, hogy a Tom-parti acélvárossal együtt új munkásnegyed alakul No- Novo- vokuznyeckben. Lakásokat, évente két-három óvodát épí­tenek, és segítik a település ezernél több felsőfokú vég- iskoláit is, amelyből nem ke- N0GRÄD — 1981. november 7., szombat A Salgótarjáni Kohászati uiaiucin. <x u*. , T­............... üzemek MSZBT-tagcsoportja ____________________ s ok 'aemTazok a fotográfiáit do- országosan is az elsők között tűk és erejük olyan koliéktí- kumentutnok, amelyek az ide ajakit a hetvenes evek leg- vákat támogatni, mint az öt­látogató szovjet emberekről és elején. Akkoriban a szalaged- vözetgyár, a Madách Imre az itt dolgozó szocialista bri- zo üzemvezetője pár hónap- Gimnázium és Szakközépisko- gáddk tagjairól készültek. 1® nyugdíjba ment Hegyes re- ]a, melyek mostanában hatá- Hcrgy kik jártak a szalagedző- renc volt- rozták el, hogy felvételűket ben? Nagyon sokan és na- _ Ferj bácsi szorgalmazta a kérik az MSZBT-be. Ismeret- gyon ismert, rokonszenves em- tagcsoport megalakítását — terjesztő előadásokat, kiállí- berek. Álljon itt ízelítőül két emlékezik vissza Paluch tásokat. barátsági találkozókat, név: Larissza Polnickaja, a György, a Komarov Szociális- könyvtarat működtetnek, uta- Szőnyi-partizáncsaport rádi- ta Brigád vezetője. — Mellet- zásokat, vetélkedőket szer- ósnője, Komarov űrhajós —, tünk dolgozott a Bajkál brigád, veznek.. i Ilyen a barátság! az egyik szocialista brigád nekünk kettőnknek szólt Feri munka nélkülözhetetlen hét­névadójának — özvegye. bácsi, mi a véleményünk. Röp- köznapjai, melyek azért van­mekrafTOkb^raUl^önyöri^ ^S^eS^zte^belépést! még élSé'nysSűbbek, % emS S Salgótarjáni,' bánássá- Aztán nagyon büszkék voltunk, kertesebbek legyenek az ün- gyarmati, béri, mátraverebélyi hogy úttörők lehettünk, mert P óvodások készítették az a-^a” kanti Hegyes Ferenc említette a MSZBT-tagcsoport pályázaté- s^b, 1973. apnlisa,ban kapta hasonlatot: a pártmunka olyan, ra Jurij Gagarin űrrepülési meg a lagsagoi. mint a gyümölcs — elvetik a jubileuma alkalmából. — Mi ösztönözte a tagcso- magját, kihajt, aztán új gyü­Pár perce ebben a helyi- P°rt létrehozására? - kérde- mölcsöt hóz. Érvényes ez a sé«ben fejeződött be Hegyes Zern az ügyvezető elnököt. megallapitas a barátsági mun­Fe'renc ügyvezető elnök tájé- Hegyes Ferenc eltűnődve vekben’ éFéstiszteletet" koztatoja az országos ertekez- rendezi gondolatart: letetet, me^ÄberfS­— A magyar—szovjet barát- csplatokat terem. Valahogyan — Jóval több ember jött ság ápolása természetes volt a úgy, ahogyan a Salgótarjáni össze, mint amennyire számi- számomra. Sokgyerekes, sze- Kohászati Üzemek közel négy- tottunk — jegyzi meg büsz- gény bányászcsaládban szü- ezres létszámú MSZBT-tag- kén Németh Jenő, a művezető, lettem, apró koromtól fogva csoportjában. — Gyorsan új székek után kei- munkások között forogtam, V. G. lett néznünk. — Aztán mente- aküi között nem egy politizált. Sulyok László Útonjáró Romhányi változások ősi és a mai napig többféle­képpen (lebontsuk, megtart­suk?) emlegetett falumag köz­vetlen közelében felépült gyártócsarnokokban a gépso­rok, a technológiai szalag mel­lett dolgozók számára jelent szinte mindenben mást, mint Egy kőhíd, amely bár ki- a romhányi mázas kályha- vei marasztalta a vendéget a korábban. A Romhányi Építési állta a történelmi idők roha- csempét kiégető kemencéket, sár. Sáros volt akkoriban 'itt Kerámiagyár évtizedes ittléte mait, nem is olyan régen ko- és hiába a múlttá az a le- minden, poros a nyári me- magának, Romhánynak is új le­moly veszélybe került. Egy tűnt manufaktúra, aki vala- legek idején. A legutóbbi hetőség a fejlődésre és egyben legendás kuruc—labanc ütkö- ha is rakott kemencét, égetett évek aztán amúgy sem ked- feszültséget teremtő erő is a tüzet viselő, meleget őrző veztek a nagy rendnek, nagy teljes életre érvényesülő kor- színpompás kályhacsernpét, volt itt a felfordulás, felfor- szerűség jegyében. „Társadal- most is, akármikor is büsz- dúlt itt sok minden, legfő- m* csapda” a legjobb érte­kén beszél róla! Ezért lehetőképpen fenekestől kifordult a lemben, amely a csapdakészi- radandó szájhagyomány erről hogy errefelé majd mindenki csérépkályhacsempe gyártá- tőt ejti a cselekvés kénysze- és egy dűlőnév, vagy inkább ért valamelyest a kerámiához, sa és több „ütemben” felé- ré.be. Ma mintegy 1200 dolgo­helymegjelölés, amely a mai többét, vagy kevesebbet gya- pült az új. A finomkerámia ^3a van ® kerámiagyárnak, napig érvényben van: Ku- korlata, szakmája, hivatása egyik hazai vára, óiké neszlő- ötszáznál is többet olvasztott rucz-bereknek hívják a csa- szerint. Mindez Romhány volt, en új lehetőségeket, igazán magába az utóbbi évtizedben tamezőt, szélén többnyelvű s mindez ma is Romhány. keresett termékeket adva ez a kollektíva, feliratot őrző emlékoszlop. A Csak éppen mindenben meg- Romhánynak, a környékének, sok áradást, sok bajt hozó változva, formálódva tovább- az országnak. . 7 - . g' A termelés Lqkos-patak, mint helyi „ne- ra is. zet (Rákóczi utolsó csatája 1710. január 22-én) a hirte­len felszökkenő Romhányi- hegycsoport tövében; egy ma­— ez lehet a mai Romhány jelszava. Így összekötve, egy­ségben mozdulva mindik elő­re, sohasem hátra. vezetesség”: egy másik, igazi természeti ritkaság a kétszáz éves, vagy annál is idősebb Tizenöt, húsz évvel ezelőtt törökmogyorófa, „Rákóczi fá- az első találkozáskor balga ja”; aztán bent a községben, ésszel, tudatlan szemmel ta- a Prónay-kastély, a baszkári- ián csak a páriát ritkító kő- kúria, a klasszicista templom, hidat vettem figyelembe, s Máig melegítő emlékek ar- még az sem zavart, hogy kö- A lehetőség az egykori ról, hogyan kellett megrakni rülötte igazán meggyőző erő- jobbág^házak közelében, az és A feszültség? A korszerűsége mellett megvál- „Lehetőség és feszültség” toztatásra érett életmód, gon­o-r lohnt n »VI o -t Por»»hr,n»r ° dolkodás, szokásrendszer, kap­csolathagyomány, a teljes inf­rastruktúra, ahogy mondani szokás, de persze a lakás, az élet, a tanulás, a szabad idő, a gyermeknevelés, a kultúra sport minden pontján B—■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom