Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-25 / 276. szám
fi Hé* mint müezz?n Dr égely palánk i bérmunka Vétó vagy fohász? Évi három-négy fellebbe- * ist emlegetett — levegő után kapkodva — a tanácsi osztályvezető. Közben a képernyőn megjelent a gépelt szöveg: „A panaszos levelet 58-an írták alá.’’ Füllentett az osztályvezető? Vagy a panaszos levelet szignózták költött nevekkel? Alkalmasint mindkét állítás megfelel a valóságnak. Azaz valóban csak hárman- négyen fellebbeztek, s A Hét című tévéműsor szerkesztőinek több mint félszá- zan küldték el panaszukat. Az esetnek ez az egy momentuma jellemző tanulságokkal szolgál. Egyfelől adott öt tucat háztáji kistermelő. Másfelől adva van egy renyhe testület. S harmadfelől egy rendszeresen jelentkező tévéműsor, amelyben ország-világ azt látja, hogy honi életünk lényeges kérdéseit, bátran, nyíltan és racionálisan fölteszik, s ha tudják, ugyanígy meg is válaszolják. Az öt tucat kistermelő hetenként találkozik ezzel a tévéműsorral, s megcsapja őket az igényes újságírói munkák észjárást fölfrissítő „szele”; rokonszenvet ébreszt bennünk a sok ésszerű, a rossz lózungokat mellőző állásfoglalás. Ugyanakkor hébe-korba összehozza őket a sors egy testülettel, amely nehézkesen, fogvicsorgatva intézi ügyeiket; érvek helyett papírízű hivatkozásokkal indokolja nem éppen jogos, a kistermelők számára — ha nem is nagyon hátrányos, de — sokszor igazságtalannak látszó döntéseit. Ilyen alaphelyzetben adódik egy konfliktus: a testület bár nem „legatyásító”, de aránytalannak tetsző adót vet ki a kistermelőkre. Mi a válasz ? Mint láttuk: háromféleképpen reagáltak a testületi gyakorlatra. A két megkérdezett gazda: megsértődött először is. Ennek ténybeli következménye: fölhagytak a honunk számára rendkívül fontos háztáji állattenyésztéssel, növénytermesztéssel. Másodszor is: kezdeményezték és aláírták a tévének küldött panaszos levelet. S a harmadik fajta reagálás — elenyésztő arányban — az volt: föllebbeztek a tanácsnál a vitathatónak gondolt döntés ellen. A lényeges gond itt — e taglalat szempontjából — az, hogy miért olyan nagy a differencia a tanácsnál való föl- lebbezők és a tévénél pa- naszkodók száma között. Az eddig leírt körülmények — talán — szinte válasznak is beillenek a fölvetődő kérdésre. A gazda az egyik oldalról értelmes, életszagú megnyilvánulásokat tapasztal. Ugyanakkor a másik oldalról tekintélyelvű, papírízű „ér-' vekkel” találja szemközt magát valós nehézségeinek megszüntetése helyett. Magától értetődő, hogy az első, a rokonszenves félhez fordul bújával-bajával. Más természetű kérdés, hogy ez rendjén való~e. Hiszen a tévé — az ügymenet szempontjából — szerkezeten kívüli tényező: csali mint a lelassult szerkentyűt olajozó, „csipkedő” faktor tud beavatkozni a dolgok előbbre- vitelébe. Ha a masinéria végképp „berozsdásodott”, semmit nem ér az olaj. Alkatrészcsere, esetleg konstrukciómódosítás szükségeltetik. Ez utóbbi esetben adódik esélye annak a gyakorlatnak, hogy a gazda nem egy: a magasból leszóló „műezzin- hez” rimánkodik kisebb-na- gyobb zűrjeivel, hanem a „szerkezeten” belül próbálja meg a berozsdásodott alkatrészeket hasznos működésre kényszeríteni. Ez magának a — képletesen emlegetett — masinának is jót tenne.. . Régi igazság: akinek soha nem mondanak ellent, az egy idő után azt hiszi, mindig igaza van. Érthető a testület „önbizalma”, ha évente több száz, esetleg több ezer döntésével szemben csupán három-négy föllebbezés érkezik be. Kölcsönös felelősségérzet kell tehát ahhoz: a „fica- mos” elhatározásokat vétózzuk meg, s a jogos vétóknak biztosítsunk érvényre • jutást! Molnár Pál Huszonhatezer új otthon Az év első tíz hónapjában — az ÉVM gyorsjelentése szerint — az építőipari kivitelező vállalatok és szövetkezetek 26 000 új lakást adtak át, idei tervüknek 60 százalékát, tehát ezúttal is az év végére torlódtak a munkák: novemberben és decemberben 17 400 új otthon építését kell befejezni, hogy teljesíthessék idei tervüket. Az ÉVM-vállalatok közül a Komárom megyeiek már azt Külföldi tapasztalatokat a hazai környezetbe helyezve a Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyiáru- nagykereskedelmi Vállalat kezdeményezte először a fehér áruk piaci megjelentetések Mind több gyártó fogadta el a forgalmazó vállalat jó ötletét, s az első fél év végétől folyamatosan kerülnek a bolti pultokra a fehér címkés élelmiszerek. A fehér címkés élelmiszerek m nősége, élvezhetősége ugyanaz. mint a korábban megszokottaké, mégis olcsóbbak azoktól — legtöbbször a szerényebb adjusztálás miatt. Elsősorban a kisebb jövedelmű családok, a nyugdíjasok számára kínál takarékoskodás! lehetőséget, melyre a címkén látható, perselye« malacot ábrázoló embléma hívja föl a figvelmet. Mi minden kapható jelenleg a perselyes malac „védnöksége” alatt ? A Nagykőrösi Konzervgyár ribizli- és almadzsemet adott a nagykereskedelmi vállalatnak fehér címkével ellátva. A Fővárosi Sütőioari Vállalat a Vali te^süteményt és a vegves rpézessüteménvt csomagolja kartondoboz helyett nylonta- sakt>a. ezáltal olcsóbb. Rendkívül kedveit, s az összes feli áruk között a leBnéosze- rűhb a Békéscsabai Konzerv- pvár száraztésztpvége — egyelőre cérnametéltben és spagettiján lehet ilyet kapni. A pinpo 7,tecta eavrészt csomagolása miatt alacsonyabb áru, rpácr&szt azért, mert a tészta- s-’Vnk hossza nem éri el a s^-s.ránvos méretet. Ezeken k(-”'U czörp '«• van „perselyes” ^.■..■<„iVNon. F’üemes a perse- iso- rn-iacot k'vesm a címkéző- a fehér árulót 1 -—af) százalékkal olcsóbban -•'--preii-.aHa meg a vevő, mint a vele egyenértékű mijelenthették, hogy elsőként teljesítették idei tervüket az előirányzott 1104 új otthon átadásával. Éves feladatának több mint 70 százalékát váltotta valóra az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat, a Győr, a Hajdú és több más megyei ÉVM-vállalat is. A legtöbb helyen mégis nagyobb hajrára van ..szükség, mint múlt év végén, különösen sok átadás maradt hátra Budanőségűt. A továbbiakban bővül a fehér áruk választéka, hiszen a forgalmazó vállalat folytatja a tárgyalásokat a gyártókkal. Velük közös szervezésben, gyakorolva a közvetlen termeltetés lehetőségét újabb élelmiszereket hoznak forgalomba azok számára, akik komolyan gondolják a családi takarékoskodást. A gyártók közreműködését kérve és elnyerve újabban monopolcikkekkel is bővíti az élelmiszerek választékát a nagykereskedelmi vállalat. A termelés anyagi konzekvenciáiból is valamelyes részt átvállalva, egyelőre hat gyárral szerződött a Pest—Komárom —Nógrád megyei Élelmiszer - és Vegyiáru-nagykereskedel- mi Vállalat, hogy az ismert „péknés” embléma alatt kizárólagos joggal hozhat forgalomba egyes élelmiszereket. Elsőként a debreceni szárnyaskrém jelent meg a boltokban a nagykereskedelmi vállalat monopolcikkeként, majd újak folytatták a sort: a sertéskaraj tokaji borosmártásban, a marhahús vörös boros mártásban, a 14 de- kás vaedalthús. a debreceni csirkemájpörkölt. A kizárólagos joggal forgalomba hozott élelmiszerek zömmel teljesen új termékek, gyártási élettartamuk mindenkor a piaci visszajelzésektől füse: néhány, kevéssé kedvelt cikk gyártását már megszüntették. Helyette újakkal próbálkoztak. Gyártónak és forgalmazónak egyaránt érdeke, hogy a „pékné” emblémája alatt csak keresett. népszerű cikkeket találjanak a vásárlók. A monopol- cikkekhez kapcsolódó termeltetési tevékenységet a nagykereskedelmi vállalat tovább folytatja, a kínálat bővítése végett. program teljesítését 13 megyei ÉVM-vállalat dolgozód segítik. Ezeken a munkahelyeken sem tavaly, hanem lényegében az év elején kezdődött az építkezés, s ezért a befejezésre sem kerülhet sor korábban, mint az év utolsó heteiben. Az időjárás most enyhe, kedvez az építőknek, de a legtöbb épületben már üzembe helyezték a fűtőberendezéseket is, s a festést, a mázolást, a tapétázást, és más befejező munkálatokat akkor is folytathatják, ha hidegebbre fordul az idő. Nem kevés helyen túlórázással, szombat-vasárnapi munkával, az erők átszervezésével gyorsítják az építést. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a sietség ne menjen a minőség rovására, amit anyagilag is ösztönöznek, s a munka átvételénél szigorúan megkövetelnek. A vállalatok és szövetkezetek jelenleg több mint 50 000 lakás építésén dolgoznak, és ennek nagy része már a jövő évi ütemesebb átadások előkészítését szolgálja. Növelik a december végéig tető alá kerülő épületek számát, hogy 1982 közepéig egyenletesebb munkával, az éves átadási feladatnak legalább 40—45 százalékát teljesítsék, és így lényegesen csökkentsék az év végi torlódást. Gyengélkedik az öreg asztalosmester. Az időjárás okozta-e, vagy a múló esztendők, avagy mindkettő, ki tudná azt. Valami az ágyba döntötte Gombár Jánost. Fekszik mozdulatlan a plafonra meredve. Arca meg sem rebben. Elszámolna az idővel? Pedig igazi kemény ember volt. A gyalu, a szekerce úgy állt a kezében, mintha azzal született volna. Végig a vásártéren, amikor még padlásos lakásokat is építettek Salgótarjánban, rakta a gerendákat, állította a szelemeneket. Biztatta a mun- kr társait: — Ügy állítsátok, hogy száz év múltán is tető legyen! De tudott ő finom asztalos- munkát is végezni. Nyers deszkából fényes bútort formálni. Csak dolgozott, dolgozott derűre csillanó tekintettel, mint akinek mennybéli öröme telik a szép munkában. És most ott fekszik mozdulatlan a hernádszentandrási ágyában, öccse, Sándor portáján. Oda ment vissza megpihenni, ahol született. Valaha is ott vette hírét a tarjáni nagy építkezéseknek és sietett pesten, ahol a lakásépítési Figyelje a perselyes malacot! Fehér áruk — monopolcikkek Rádiótelefon-készülékek, URH adó-vevő berendezések Bevált tevékenység a Dré- gelypalánki Szondi Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezetnél a bérmunka. Noha e területen erősebb a szövetkezet függősége, de kifizetődő a bérszerelés, s anyagbeszerzésről sem kell gondoskodni. A szövetkezet negyven dolgozójának, zömmel asszonyoknak ad állandó elfoglaltságot a bérmunka. Az aprólékos, precizitást követelő szereléssel évtizede foglalkoznak az asszonyok, jócskán szereztek hát gyakorlatot, tapasztalatot. Idén összesen négy és fél millió értékben vállalt bérmunkát a szövetkezet. A Budapesti Rádiótechnikai Gyárnak rádiótelefon-készülékeket szerelnek a szövetkezet szerelőüzemében: géokocsiba való rádiótelefonból összesen ötszázat, URH adó-vevő berendezésből pedig 3500-at év végéig. Ez utóbbiból a korábbi esztendőkben már tízezer darabot szereltek össze Drégelv- palánkon, építkezéseken, hídépítésnél, tűzoltóságok, közü- letek használják a berendezést, sőt, újabban magánosok is gyakran vásárolják. Ugyancsak a BRG megrendelésére számítógépekhez való nyomtatott áramkörilap- készleteket készítenek a pa- lánki szövetkezet asszonyai. Idén ötszáz ilyen készletet szerelnek, összesen csaknem egymillió forint értékben. A biztos keresetet kínáló bérmunkával a jövőben is foglalkozni kíván a Szondi Lakatos- és Szerelőipari Szövetkezet. Erre alkalmas, jövő évi kapacitását máris teljes egészében lekötötte a Budapesti Rádiótechnikai Gyár, ahol jelenleg is fejlesztenek egy újfajta adó-vevő berendezést. Az új technikák kivitelezésében való részvétel nem csak a jövedelem oldaláról, hanem a műszaki ismeretek szempontjából is előnyös a szövetkezetnek: az így Képünkön: a Szondi Laka- rendezések szerelésével. Zöm-' megszerzett tájékozottságot tos- és Szerelőipari Szövet- mel leányoknak és asszonyokéi zonyára a kísérlet alatt le- kezeiben esztendők óta fog- nak biztosítanak ezzel kényeivé saját gyártmányok elkészí- lalkoznak bérmunkában kü- mes, jól fizető munkalehető- tésénél is hasznosítani tudják, lönféle híradástechnikai be- séget. Több a fiatal kisiparos A lakosság szolgáltatási igényeinek ma már mintegy 50 százalékát kisiparosok elégítik ki. Létszámuk — a korábbi esztendőkben tapasztalt csökkenés után — ismét emelkedik, jelenleg meghaladja a 102 ezret. Az elmúlt öt esztendőben bekövetkezett 21 százalékos létszámnövekedést nagymértékben elősegítették a kisipari tevékenység jogi és gazdasági szabályozásának kedvező változásai, egyebek közt az ipa/jogosítvány ok kiadásának egyszerűsítése, a mestérvizsgákhoz kötött szakmák számának csökkentése, a bér- és jövedelem szabályozás új rendszere. A kisiparosok száma a fővárosban kisebb mértékben, vidéken viszont erőteljesen nőtt. Ennek köszönhetően csökkentek a megyékben a kisebb települések szolgáltatási fehér foltjai, de javult a városi új lakótelepek ellátása is. Az elmúlt öt évben 72 ezren váltottak ipar jogosítványt, s 54 ezren szüntették meg tevékenységüket. Jelentős azoknak a száma, akik főfoglalkozású kisiparosságukat nyugdíj mellettire cserélték fel. Ezzel együtt is csökkent azonban a kisiparosok átlagélet- kora, különösen az elmúU két- három esztendőben váltotta ki egyre több fiatal az- ipart. Tíz esztendővel ezelőtt a 40 év alatti korosztály a kisiparosok táborának csupán 22 százalékát tette ki, ma már ez több mint 40 százalék. Héhány meleg sző... ide a hegyek közé. Nem kérdezték kicsoda. Ö meg magáról beszélt a legkevesebbet. Pedig régi harcos ám az öreg Gombár János! Éppen mostanában derült ki. Az állami építők pártbizottságán rendezték a tagság dolgait. Juhász Nándor, a fiatal pártmunkás, akit a bizottság vezetésével bíztak meg a közelmúltban, szereti a rendet. Így derült ki, hogy az öreg Gombár Tarjánból hazament a szülőfalujába. A levélre, amelyben az ottani pártszer- vezten keresztül utánakutattak, gyorsan jött a válasz. Jól van az öreg, egyetlen gondja, hogy nem tudja miként alakult a párttagsága. Aggodalom csengett ebből a néhány szóból. Nem is ok nélkül. Rendezetlennek tudta az öreg is a tagdíjfizetést. Pironkodott emiatt a családja előtt, mert azok mindahányan az élő ötből párttagok és szép mozgalmi múlt mögöttük. Az öreg asztalos sem szégyenkezhet, mert direktóriumi tagságtól mindenféle pártvezetőségi feladatot ellátott. Marta a lelkiismeret, írásra kényszerült. A levelet Juhász Nándor nyitotta ki. Faragó Lászlón, a régi alapszervezete párttitkárán keresztül kutattak hát az öreg minden dolga után. A pártbizalmija derített végül fényt a dolgokra. Bevallotta, hogy az utóbbi időben már nem ment Gombár Jánoshoz sem beszélgetésre, sem a tagdíját beszedni, inkább kifizette saját zsebéből. A baj csak az volt, hogy ezt senki, Gombár János sem tudta. Nyugtalankodott hát nem is ok nélkül. öreg harcosról lévén szó, felkerekedett a pártbizottság titkára, Juhász Nándor. Segítőtársa, az ősz hajú Kriger Elemér, meg Faragó Laci, az öreg alapszervezetének párttitkára kísérte el útjára. Elindultak néhány meleg szóra a vén harcoshoz. Vitték neki a hírt, hogy minden rendben a tagságával. Ott az ágyában találták a híres asztalost. Nézett a küldöttségre. Vibrált a szemhéja, aztán mintha a Juhászék vitte friss levegő az öreget is felfrissítette volna, felnyitotta szemét, megvillant a tekintete is, ahogy Faragóra nézett, mert megismerte. Halkan, ajka szögletébe lo- pódzott mosollyal megszólalt: — Eljöttetek? Ott álltak az öreg körül ők hárman az építőktől, a helybeli párttitkár, meg Sándor öccse. Mondani akartak valami szépet neki, de csak toporogtak. Gombár János nézte őket. Felderült az arca: — Hát, legalább üljetek le! Azt mondták, amikor elbúcsúztak, megszínesedett az öreg arca, élénkebb lett a hangja. Nem is búcsúztak tőle csak úgy, hogy viszontlátásra. Gombár Jánosnak pedig megnyugodtak vonásai. Dolgos kezét felemelve intett a távozóknak. .. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1981. november 25., szerda
