Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

A palóc stílusú házak között Itt-ott beékelődnek az újak Kékesi Katalin és óvodásai, akik lrlgylésreméltóan Jó kö­rülmények között tölthetik napközben idejüket A két Petény között talán három kilomé­ter a távolság, de Felsőpetényből Ide két út­ról is be lehet jönni, végig olyan táji környe­zetben haladva, hogy az önmagában is felér egy attrakcióvalI Ha a két — nyáron árnyas — fával szegett út szép Is, nem jelenti, hogy nagyon jó is lenne. Nézsa társközsége újab­ban mégis egyre több Idegent is vonz, hátha még többet tudna róla a különlegesen szép fekvésű ősi falvak, s a bennük rejlő neveze­tes emlékek iránt fogékony külhoni, meg ha­zai turistahadi Werbőczi István hlrhedett ná­dor faluja, de akkor már a tudós báró Andre- ánszky növénykutató, Afrika-utazó, értéket mentő faluja is, vagy akár az egyik legpreg­nánsabb, leghosszabb birtokperé, vagy az egy­kori szegényparaszt-iparosok faluja is lehet, ahol egyedül a megyében (I) soha nem volt termelőszövetkezet, mert beadható föld sem volt. X X X X X X X Ide kiáltott Ady 1914-ben irt versével, ide gondolt, erre a helyre nézett anélkül, hogy valaha járt volna itt, amikor azt írta már a vers címében is: „Ülj törvényt, Werbőczi”. A háborúban idegen földön «lpusztult magya­ron, a puszták vérbe kergetett népén nem ül­hetett törvényt Werbőczi, aki a mohácsi Vész előtti idők egyik leghatalmasabb uraként, or­szágbíróként, nádorként, ravasz prókátorként éppen itt szérzett birokokat peres ügyei révén, s éppen itt, Alsópetényben, írta meg 1513—14. között a feudalizmus legkeményebb jogi alap­ját biztosító sokat emlegetett Hármaskönyvet. A dombra épült XV. századból eredeztet­hető, stílusában az évszázadok alatt változ­tatott templom is maga a különlegesség, hi­szen tornya nincs. Ellenben közvetlen közelé­ben harangtarony is magasodik. Arról azt tartják a helybeliek, hogy a török idején még amolyan őrtoronyféle megfigyelőhelyként szolgált. De már csak azon a kis dombtetőn annyi a megbecsülésre, megtekintésre, meg­őrzésre érdemes érték, hogy felsorolni is ne­héz lénné valamennyit! A régi, Werbőczi is belakta várkastély helyén áll az a gúla alakú kőoszlop, amelyet 1791-ben emeltetett Gyur- csányi Ignácné, aki maga is ott van eltemetve. A szép templomkert Idol vashatatlan feliratú rusztikus kőkereszteket Őriz még, de a teme­tő éppen ételiemben, a másik hegy oldalában húzódik, új ravatalozójának fehér fala mesz- szire világit. xxxxxxxx Petény nem is lehet más, mint a magyar Pete (Péter) kicsinyító-becéző alakja, de, hogy a községet sok vész is érte a történelmi idők­ben,, azt abból is kiszámíthatja az ember, hogy például 1715-ben csak két háztartást tudtak összeírni itt. Sőt öt év múlva, nemes község­ként említve, egyetlen adóköteles házat sem találtak benne. Aztán több mint száz év múl­va a kolera vitte el a község felét. Az a bizo­nyos per sem akármilyen ügy lehetett! Pósa fia Ugrón, a király főlovászmestere kétszer is eladta a két Petónyt, persze mindig más­nak, na, elég annyi, hogy húszéves per kere­kedett belőle. Csoda,-e, ha errefelé könnyen maga felé hajlíthatta a kezét a ravaszságáról is közismert Werbőczi a későbbi időkben is? Szlovák nemzetiségi községként már szeli- debb világolcat ért meg a legutóbbi évtizedek­ben. Itt a felszabadulás is szinte csak díszsor- tűzael történt. Harc nem volt, az idősebbek Szklenár látván, a« MHSZ- arra emlékeznek, hogy a szovjet erők hír te­ilet vezetője és öt község ön- len, váratlanul jöttek, s az a néhány német, kéntes tűzoltóinak parancs- aki akkor éppen Itt tartózkodott, hanyat­noka homlok menekült a hegyoldal felé. ETÉNY Kékesi Katalin óvónővel, akinek édesapja itt volt iskolaigazgató, nagyapja Itt erdészke­dett, nagyanyja Korponáról került ide —, ar­ról beszélgetünk, hogy amikor öt esztendeje átvette a napközis étkeztetést is vállaló óvo­dát, bizony nem volt rózsás a helyzet. Azóta sokat változott, fejlődött a kis inézmény, ahol jelenleg óvodás, alsós és felnőttigénylőt Is számítva mintegy hetvenen étkeznek, s ami külön is elismerésre érdemes: 15 idős ember ebédeltetését is ez a kis konyha oldja meg. Na, már a „tűzerőre” ráférne egy kis korsze­rűsítés. Tőle hallunk arról is, hogy a közeli 420 méter magas Kőhegy tetején egy szilva i alakú tavacska található. Tavasszal körös-kö­rül kankalintenger virít sárgát a zöldben. A fiatalabbja talán most is felkaptat oda min­den évben, amikor a legszebb, amikor tiszta időben ellátni a Dunáig onnan, de aligha lé­tezik, vagy létezett olyan alsópetényi, aki éle­tében legalább egyszer fel ne ment volna a szivet mintázó hegyi tóhoz... XXXXXXXX Termán Lenke tanácsi dolgozó is Alsó pe­tény ben született és személyében az egyik leg­régebben a közigazgatásban tevékenykedő patriótát tisztelhetjük. Ö aztán még arra is emlékszik, hogy talán 1933-ban volt utoljára valamiféle megemlékezés itt a Werbőczi-em- léknél. Akkor hosszú autósor állt az úton, az urak meg koszorúkat hoztak. Ö is és Szklenár István is másként emlékeznek dr. Andreansr- ky Gábor báróra, a tudós emberre, áld vi­szont regényes úton szerzett feleséget (tán­cosnő volt, kártyaadóságokkal), de aki még­sem azért, hanem tudományos munkássága ré­vén lehetett híres egyetemi tanár és a közeli múltban bekövetkezett haláláig köztisztelet­ben álló ember. Róla mondják, hogy hatal­mas növény- és maggyüjteményt menekített ide a háború alatt a fővárosból, de annak nagy része, sajnos, éppen helyben pusztult el. Szétszórták a javát, a maradékát azért a há­ború után visszaszállították Budapestre. Kas­télya sem maradt meg. Jobban járt a másik kastély (tulajdonképpen kettő az nem is egy), amelyet még jókor pártfogásába vett az UNI- TAS fonalfeldolgozó cég. Itt helyben nagyon jó munkalehetőséget, keresetet nyújtva a lá­nyoknak, asszonyoknak. És még újabb tervei is vamunk a Vállalatnak. Hiszen terjeszkedik, átvette kötődéi célra a régi ifjúsági klubot és a könyvtár helyiségét Is, így megépülhetett és november ötödikén át is adhatták a volt ta­nácsháza mellett az ÄJ épületszárnyat. Ott ka­pott helyet a klub és a könyvtár. XXXXXXXX Alsópetény lélekszáma soha nem érte el az ezfét, s ha régen jellemző volt az itt élő fér- finépre az építőiparban dolgozás, nagyrészt ma is jellemző és a két közeli bányában, a keszegi kőbányában és a felsőpetényi ásvány­bányában a munkavállalás. Szklenár István az ásványbányánál dolgozik, de két fontos megbízatást is ellát az Összetartozó öt község­ben: tűzoltóparancsnok és az MHSZ-egyesü- let Vezetője. A lövészklubnak nem kevesebb, mint háromszáz tagja vanl De a régi hentes és mészáros, az öreg Stei- metz József itthagyta őkét. Sajnálják is, hogy meghalt, mert amíg élt, nem Volt gond a hús­vásárlással. Megszokták, hogy helyben vásá­rolnak és ez bizony most nagyon hiányzik, Az Akácfa utcai új házcsokor meg azt mu­tatja, hogy a nagy múltú helynek a jövőbe mutató életereje van ma is. Telkei beépülnek, régi házait őrzi a szeretet. T. P. L. Képek: Kulcsár József Fenn a dombtetőn, a XV. századból való kastély és a harangtorony, ahonnan már a tö­rök veszélyt is kémlelték A Prónay-tclc kastély az UNITAS fonalklkészitő üzemnek Is köszönheti jól karbantar­tott állapotát

Next

/
Oldalképek
Tartalom