Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

Félidőben az ifjúsági parlamentek Több mint félszáz fórum — Hatékony vott az útmutató A jobb felkészítés eredménye Hz eiryfrtüfésért, a bÖréÉrfl wr Őszi szolidaritási akció a megyében Megyénk munkahelyein és oktatási intézményeiben az év végéig ötszázhetvenkét par­lamentet rendeznek. Október végéig százhetvenhét zajlott le. Az ifjúsági parlamentek koor­dinálására létrehozott megyei operatív bizottság a közel­múltban összegezte és értékel­te ezek tapasztalatait. Megállapították, hogy a gaz­dasági- és intézményvezetők központi felkészítésére idejé­ben sor került, a KISZ és a szakszervezet megyei szervei biztosították a parlamentekkel kapcsolatos feladatok egységes értelmezését. Ezt segítette az Állami Ifjúsági Bizottság tit­kársága, a KISZ Központi Bi­zottsága és a SZOT Ifjúsági Bizottsága által közösen ki­adott útmutató is. A gazdálko­dó egységek többségében ide­jében megkezdték az ifjúsági parlament előkészítését, ám több gyáregységben a vezér- igazgatói utasítás késése kiha­tott a további munkára. Az érdekképviseleti szervek — a KISZÖV, MÉSZÖV, — intéz­kedési tervekben szabályozták az ifjúsági parlamentek elő­készítésének tennivalóit. A bizottság véleménye sze­rint nagyobb figyelmet kapott a fiatalok felkészítése, körül­tekintőbben foglalkoztak a gyesen levőkkel, a sorkatonai szplgálatukat töltőkkel és a szakmunkástanulókkal. Népi ellenőrök vizsgálták Iskolai helyzetkép a pásztói járásban ' A növekvő létszámú gyer- faiekosatályok általános is­kolai elhelyezésének és szo­ciális ellátásának alakulá­sa volt a célja annak a vizsgálatnak, amelyet a Pásztói járási Népi Ellen­őrzési Bizottság végzett a járás, a nagyközség iskolái­ban 1980. április—1981. szeptember közötti időszak­ban. A közelmúltban (az utóvizsgálat során) a népi ellenőrök arról tájékozód­tak, hogy a kezdeményezett intézkedések végrehajtása hogyan alakult, a középtá­vú fejlesztési tervek milyen programokat tartalmaznak az általános iskolák hely­zetének javítására. Az érintett községi taná­csok intézkedéseket dol­goztak ki a feltételek javí­tására, együttműködési megállapodásokat kötöttek a gazdasági szervekkel. ÖRVENDETES VÁLTOZÁSOK Növekedett a vizsgált is­kolákban a napközis cso­portok és tanulók száma. A pásztói intézmények kony­háit üzemelésre a Nógrád megyei Vendéglátó Válla­lat vette át, s javult a gé­pesítés, az eszközellátott­ság. Az étrend a korábbi­nál jobban igazodik a gyer­mek élettani szükségletei­hez. Pásztón a tanács-vb napirendre tűzte a napkö­zis csoportok' étkeztetésé­nek helyzetét, Szirákon pe­dig az oktató-nevelő mun­kát értékelték. AMI MARADT A RÉGIBEN Nem történtek megfelelő Intézkedések az oktatási in­tézmények egészségügyi feladatainak ellátásában Szilákon és Pásztón, a Dó­zsa iskolában. Erdőkürtön és Héhalomban továbbra sincs napközis csoport Er­dőkürtön anyagiak, Héha­lomban pedig a szülők szemlélete miatt. Szirákon csak minimálisan növeke­dett a napközis tanulók száma. Elmaradt Pásztón a régi Dózsa Általános Isko­laépület tetőszerkezetének felújítása pénz hiánya mi­att AMI A TERVEKBEN SZEREPEL A vizsgálat megállapítot­ta, hogy a tanácsok VI. öt­éves fejlesztési tervében kiemelt feladatként szere­pel az általános iskolai ta­nulók elhelyezésének, a szociális ellátás feltételeinek javítása. Mint áthúzódó be­ruházás, befejeződött Pász­tón a 12 tantermes iskola és a nagyméretű tornate­rem építése. Szintén áthú­zódó beruházással 1982-ben adják át a 204 férőhelyes diákotthont. Vanyarcon 4— 4 iskolai tanterem épül 20 millió forint költséggel, az építés határideje 1983. Kál­ión szintén 4—4 iskolai tanterem építését tervezik 1984. évi átadással. Taron a gyerekek és a szülők örö­mére a jövö évben napkö­zis konyha és politechnikai műhely épül. A járás több helységében az intézményi konyhák átvételét kezde­ményezte a pásztói ÁFÉSZ —, s, hogy a megállapodá­sokat mikor kötik meg, az a helyi tanácsokon is múlik. A balassagyarmati GELKA-szerviz a megnövekedett igé­nyek mellett is kifogástalan munkát végez, melyhez hozzá­járul a dolgozók magasfokú technikai felkészültsége. Az ifjúsági parlamentek elő­készítését segitő központi út­mutató ajánlásainak is kö­szönhető, hogy a parlamenti dokumentumok színvonala ja­vult. A beszámolók döntő többsége átfogta az ifjúságpo­litika leglényegesebb területe­it, s a korábbi ifjúsági parla­mentekhez képest arányaiban többet foglalkozott gazdasági kérdésekkel, a fiatalokkal szembeni követelményekkel. Kiemelt figyelmet kapott — az 1978-ban elfogadott intéz­kedési -tervekhez kapcsolódva — a fiatal pályakezdők mun­kahelyi beilleszkedése, a fiata­lok élet- és munkakörülmé­nyeinek javítása, a lakásgon­dok enyhítése. Az operatív bizottság megállapította, hogy a beszámolók többsége nem minősítette az eddigi, ifjúság­gal kapcsolatos intézkedések hatékonyságát Az intézkedési tervek több­sége megfelelő alapot ad akö*- vetkező évek ifjúságpolitikai munkájához, a tervek megfo­galmazása, a felelősök megne­vezése konkrétabb az eddigi­eknél. Részletesebben foglal­koznak a fiatal pályakezdőkkel, az ifjúsági termelési mozgal­mak fejlesztésével, a mű­velődési lehetőségekkel, a sza­bad idő hasznos eltöltése fel­tételeinek javításával. Mind­ezek ellenére továbbra is gond, hogy az intézkedésekben ma még kevésbé nyilvánul meg a differenciált rétegszem- lélet. A parlamentek lebonyolítá­sáról a bizottság megállapí­totta, hogy átlagosan a meg­hívott fiatalok hetven százalé­ka vett részt a tanácskozáso­kon. A beszámolókat — egyes esetektől eltekintve — az érin­tett vezetők tartották. Az eze­ket követő vitákat a sokrétű­ség jellemezte, az aktivitást alapvetően meghatározta a dokumentumok tartalmi szín­vonala. Az állásfoglalás szerint a parlamentek félidős tapaszta­latai azt Igazolják, hogy az előkészítő munkában erősödött a gazdasági, intézményi veze­tők szerepe, ám a dokumentu­mok többsége kollektív mun­ka eredménye. A parlamentek nagyobb része — bár eltérő színvonalon — betölti szere­pét Értelmezési gondok miatt fordulhat elő, hogy néhány középiskola osztályparlamentje a parlamenti dokumentumok hiánya miatt formálissá vált. (veszprémi) SzoIWarttás az enyhülésért, a békéért! — e jelszó jegyé­ben hagyta Jóvá a nyár vé­gén megtartott ülésén a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa a népfrontbizottsá­gok őszi szolidaritási akció­ban való részvételét. A me­gyei népfrontbizottságok a már eddig jól bevált hagyo­mányos • megoldások mellett új, színesebb, sokoldalúbb módszereket is felhasználtak a széles' körű mozgósítás, akti­vizálás érdekében. Nógrád megyében operatív bizottság alakult 12 szerv és intézmény részvételével, mely­nek feladata és, célkitűzése ez volt, hogy az őszi szolida­ritási akcióban való részvé­telt tovább szélesítse, s ki­dolgozza a legfőbb politikai célkitűzéseket a megyei sajá­tosságoknak megfelelően. Az így készített programról el­mondható, hogy agitatív, moz­gósító erejű, aktuális, gondol­kodásra és cselekvésre kész­tette az üzemek, gyárak, In­tézmények kollektíváit, a leg­különbözőbb társadalmi ré­tegeket A megyei megnyitóra szep­tember 4-én, a Ganz-MÁVAG mátranováki gyárában került sor, ahol a munkások tiltako­zó nagygyűlésen emelték fel szavukat a fegyverkezési haj­sza kiszélesítése, a hideghá­ború ellen. A délkelet-ázsiai népekkel való szolidaritás szellemében hirdette meg mozgósító akció­ját a HNF megyei bizottsága, az 1000 fős kambodzsai gyer­mekváros felépítésének anya­gi támogatásáért. A szóróla­pok, a megyei sajtóban meg­jelent felhívás nyomán a megye úttörői több mint' egy tonna papírhulladékot gyűj­töttek az ebből származó pénzt felajánlották a gyermekváros építéséhez. Az intézmények, társszer­vek közötti együttműködés eredményeként • számtalan gyűlésen, kiscsoportos beszél­getésen, munkaértekezleten fejezték ki megyénk dolgozói tiltakozásukat a háború el­len. Forró hangulatú volt a szécsényi, valamint a rétsági Glóbus Nyomdában tartott szolidaritási nagygyűlés. Az immár hagyományosnak tekinthető papi békegyűlésen a különböző felekezetű egy­házi személyek táviratban fogalmazták meg a fegyverke­zési hajsza elleni tiltakozá­sukat. Megyeszerte jól sike­rültek azok a találkozók, ame­lyek a népek közötti barát­ság ápolását és további mé­lyítését segítik. Az eddigi események, ren-’ dezvények jelentőségét ösz- szefoglalva elmondható, hogy valamennyi intézmény, társ­szerv megértette a szolidari­tási akció célkitűzéseit, ön­álló kezdeményezésekkel gaz­dagodott az akció programja.’ Minden gyűlésen kifejezésre jutott a béke megvédése, az elnyomott, agressziónak ki­tett népekkel való szolidari­tás. A rendezvények elérték céljukat. A megye lakói to­vábbra is készek szorgalmas, fegyelmezett munkával szol­gálni a béke, a népek közöt­ti szolidaritás erősítésének ügyét. . „ Állami Biztosító Biztonságban a lakások Nógrád megyében 79 800 la­kást tartanak nyilván. Ebből pontosan 56 ezer 627 ott­hon gazdái készültek föl vá­ratlan eseményre és kötöttek biztosítást. Az Állami Bizto­sító Nógrád megyei Igazgató­sága minden esztendőben so­kat tesz azért, hogy szűkebb pátriánk értékeinek károso­dásakor levegye a gondot a kárvallottak válláról. Nem véletlenül nyerték el ebben az eszendőben a Kiváló igaz­gatóság címet, ami a tizenki­lenc megye versengésében az első helyet jelentette. BEFIZETEM — KIFIZETIK Az év első tíz hónapjában több mint 103 millió forintot fizettek ki a bajba jutottak­nak. Mezőgazdasági nagyüze­mek, vállalatok, ipari üzemek és egyéb szövetkezetek kere­ken 45 millió forintért jelent­keztek, legtöbbet mégis a fal­vak, városok lakóinak fizet­tek ki: 800 ezer forint híján 50 milliót. Az igazgatóság szakemberei a napokban járják a megye mezőgazdasági nagyüzemeit, hogy a jövő esztendőre szóló biztosítások megkötése felől érdeklődjenek, a biztosítási díj összegében megállapodja­nak. Az év vége előtt két hó­nappal 172 millió forintnál többet fizettek be a biztosí­tottak, ez az összeg a tavalyi­nál tíz százalékkal több. Per­sze akadnak olyanok is, akik csak akkor kapnak észbe, amikor a baj már megtör­tént. A megyei igazgatóság két fontos feladatot kívánt meg­valósítani: növelni a lakás- biztosítások és az úgyneve­zett nagy életbiztosítások szá­mát. Mindkét területen jó eredményeket mondhatnak magukénak. Az új ügyfelek szervezésében élen jár a sal­gótarjáni járási és a pásztói fiók. VÁLTOZOTT — változnak Január elsejétől már az új­fajta vállalkozásokban részt « kétharmada vevők, a kisvállalatok és a magánvállalkozók is köthet­nek biztosítást. Amint £ gaz­dasági életben változás tör­ténik, azt gyorsan követi az Állami Biztosító. Vadonatúj lesz az üzemszüneti biztosí­tás, amit ezekkel a vállalko­zásokkal kötnek majd, s az elemi károk esetén bekövet­kező veszteségeket ellensú-; lyozza. Három új biztosítási módo-? zatot javasolnak a mezőgaz­dasági nagyüzemek számára. Külön is biztosíthatók lesz­nek az üvegházak, az általá­nos növénybiztosítás mellé pedig kiegészítőként áthárít­hatják a biztosítóra a kocká­zat jő részét a termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok a len, a kender és naprafor­gó termesztésénél. A jövő év első napjától az eddigi öt helyett hét kate­góriába sorolják a mezőgaz­dasági nagyüzemeket. A cél az, hogy azok a gazdasági egységek, ahol kevesebb kár fordult elő, kevesebb biztosi-' tási díjat is fizessenek. Népfrontfórumok HAGYOMÁNY immár, hogy a tél elején gyakoribbá válnak a Hazafias Népfront rendezvényei, egyre többször hívják hasznos eszmecserére a lakosságot. Az időzítésnek végső Soron nagyon is gyakorlatias oka van: összefügg ez egyre hosszabb téli estékkel. Ilyenkor több a szabad idő, s összehasonlíthatatlanul nagyobb tömegeket mozgó­síthatnak az eszmecserékre, mint dologidőben. Helyesen ismerte fel ezt a lehetőséget a Hazafias Népfront, s a szé­les körű szervezés eredményeként az egész évi folyama­tos munka télidőben különösen nagy lendületet vesz. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának mina­pi nyilatkozatából tudjuk: az elkövetkezendő téli estéken több mint négyezer helyi népfrontbizottság hívja beszél­getésre az érdekjődőket. Igen, beszélgetésre, mert a nyi­latkozatból is kitűnik: a véleménycserére is alkalmat adó forrnának, s nem valamiféle tanfolyamnak tekinti ismeret­terjesztő fórumait a népfront. Éppen ez a kötetlen forma lehet a népfrontfórumok népszerűségének egyik titka. Mi másra, ha nem erre vall az a tény is, hogy az utóbbi években csaknem félmillió emberhez jutott el a fórumok révén a Hazafias Népfront. E rendezvényekről szólva nem hagyhatunk figyelmen kívül egy nagyon fontos tényt: az említett több mint négy­ezer népfronibizottság jó része kisebb településeken tevé­kenykedik. Olyan községekben, ahol jószerével egy kézen meg lehet számolni a közösségi találkozások lehetőségeit. Pedig erre erüS igény él az emberekben. A népfront szé­les tömegekre ha‘ó munkamódszere mellett ez a másik magyarázat a fórumok iránt megnyilvánuló tiszteletre­méltó figyelemre. A fórumok sok esetben jó szándék fűtötte viták is, amelyek közös dolgainkat, gondiainkat segítenek megol­dani. Jó példát adnak erre a szűkebb körű események is, amelyek azonban rendszeresen a legtágabb körből gyűj­tik a megoldás útiaira segítő észrevételeket. A' népfront munkabizottságainak témáit figyelve pedig jó érzéssel ál­lapíthatja meg az ember: széles néptömegeiket, nemegy­szer pedig a szó szoros értelmében mindannyiunkat érintő gcmdok megoldásán fáradoznak. Íme egy legfrissebb: a HNF környezetvédelmi bizottsága új törvényerejű rende­lettervezetről nyilvánított véleményt, öt éve született meg — mellesleg, ugyancsak széles körű társadalmi vita után — a cselekvés kereteit megteremtő környezetvédel­mi törvény; az ezen alapuló „korszerűsítésnek” pedig most is tevékeny részese a Hazafias Népfront. A KERETET tehát „kézzelfogható” tartalommal töltik] meg. S most érdemes egy pillanatra visszatekinteni a Ha­zafias Népfront elmúlt esztendőben tartott Nógrád megyei küldöttértekezletére, ahol a témával a környezetvédelem-j mel kapcsolatban a következőképpen fogalmaztak: „A köz­vélemény — felismerve az ember, valamint a kulturált,' egészséges környezet fontos kapcsolatát — konkrét, hatá­rozott intézkedéseket vár.” A megállapításra keresve sem találhatnánk jobb választ az említettnél. A példákat azonban — „kis” és „nagy” fórumokra — még sokáig lehetne sorolni. Ehelyett még csak egyet, amely jelzi azt is: mennyire építenek a legmagasabb szintű tes­tületek a legapróbb falugyűlésekre is. A népfront egy má­sik bizottsága ugyancsak a minap falugyűléseken és fóru­mokon elhangzott észrevételek összegzésével tett javasla­tot a kisebb települések telefonhelyzetének javítására. Olyan példával is élve, mely révén a korszerűbb szolgál­tatás egyetlen fillér nélkül elérhető. A NÉPFRQNTFÖRUMOK láncolatából kiragadott né­hány szem jól érzékelteti tehát az összefüggéseket, s nem kevésbé a „szólás” jelentőségét. S hogy a téma a falusi ismeretterjesztéstől és az apró közösségi gondoktól a tör­vénytervezeti vitáig tart? Így van rendjén! A Hazafias Népfront a legszélesebb tömegmozgalom, s gyakorlatilag minden gondunkat felvállaló gazda. Tegyük még hozzá: felelősen és a holnappal számoló gazda! Kelemen Gábor NÓGRÁD - 1981. november 21.,' szombat J

Next

/
Oldalképek
Tartalom