Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)
1981-11-03 / 258. szám
teonyic? Sreisnysv Fnfer?i6J?? a Der Spiegelnek Félrevezetés a „korlátozott ff Moszkvában hétfőn közzétették annak az interjúnak a szövegét, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke adott a Der Spiegel című nyugatnémet hetilapnak. — A Szovjetunió semmilyen körülmények között sem alkalmaz nukleáris fegyvereket olyan országok ellen, amelyek lemondanak annak gyártásáról és területükön nem tárolnak nukleáris fegyvert. Készek vagyunk arra, hogy szerződéses formában adjunk erről biztosítékot kivétel nélkül minden országnak — mondotta a többi között. Brezsnyev megállapította, hogy a világhelyzet ma nyugtalanító. Ezzel kapcsolatban aláhúzta, milyen félrevezető egyes nyugati stratégák és politikusok véleménye, amely szerint megengedhető valamiféle ..korlátozott” nukleáris háború és az ilyen háborúban győzelmet is lehet aratni. Ha egyszer a nukleáris háború. akár Európában, akár máshol kirobban, elkerülhetetlenül és feltétlenül az egész yilágra kiterjed — hangoztatta. — Ilyen a háború logikája, ilyen a korszerű fegyverzet és a nemzetközi kapcsolatok jellege. Ezt világosan kell látni, meg kell érteni. — Így hát azok, akik esetleg arra számítanak, hogy meggyújtják a nukleáris máglyát, és közben maguk félrehúzódnak, ne tápláljanak illúziókat — jelentette ki Brezsnyev, majd így folytatta: — Véleményünk szerint a leszerelésnek nincsen olyan területe, nincs olyan fegyverfajta, amiről ne lehetne megállapodásra jutni. Az európai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök problémáját is meg lehet oldani úgy, hogy az valamennyi európai nép érdekét szolgálja, — meg lehet és meg is kell oldani. Ez azonban csak akkor sikerülhet, ha valamennyi fél közös feladatának tekinti a tartós béke megteremtését. t Brezsnyev elutasította a nyugati propaganda állításait arról, hogy Nyugat-Európát „szovjet veszély” fenyegeti és konkrét adatokat ismertetett az európai nukleáris erőviszonyokra vonatkozóan. Kiagyalt kampány — Ha számításba veszik a NATO közepes hatótávolságú, alapvető rakéta- és légiszállítású nukleáris fegyverzetét, amely elérheti a Szovjetunió területén levő objektumokat a nyugat-európai országok és az azokat körülvevő tengeri övezet térségéből, vagyis az olyan eszközöket, amelyeknek hatótávolsága 1000 kilométer, vagy ennél több, de kisebb, mint az interkontinentális rakéták hatótávolsága és összevetjük ezt a számot a Szovjetunió európai területén állomásozó, hasonló hatótávolságú megfelelő szovjet fegyverzettel, akkor jelenleg az Ilyen fegyvereket illetően nagyjából egyenlőség áll fenn a NATO és a Szovjetunió között Európában. A NATO tagállamainak 986 ilyen hordozóeszköze van. Ezen belül az Egyesült Államoknak többmint 700 hordozóeszköze (F—Ili, FB —Ill, F—4 típusú repülőgépek, valamint az európai partok menti tengerieken és óceánokon hajózó anyahajókon levő repülőgépek). Ezen felül a brit potenciál 64 ballisztikus rakétát és 55 bombázót jelent. Franciaországnak 144 hordozó- eszköze (98 rakétája és 46 bombázója) van. — A Szovjetunió hasonló fegyverzete 975 egységből áll. A helyzet nem változott meg azután sem, hogy a Szovjetunió kiöregedő SS—4 és SS—5 rakétáit a korszerűbb SS—20 rakétával kezdte felváltani. Amikor egy új rakétát hadrendbe állítanak, egy, vagy két régi rakétát leszerelünk és e rakétákat kilövőberendezésükkel együtt kiselejtezzük. — Tény, hogy az SS—20 típusú rakéták három robbanófejjel szerelhetők fel. Ezek együttes hatóereje azonban kisebb, mint egyetlen réginek a robbanófeje. Következésképpen az elavult rakéták felváltása során nálunk csökkent a hordozóeszközök száma és egyidejűleg csökkent közepes hatótávolságú nukleáris potenciálunk összesített hatóereje. — Egyébként a NATO közepes hatótávolságú eszközeit is folyamatosan korszerűsítik, növelik. Angliában például a Polaris típusú tengeralattjárókat korszerűsített, a jelenlegi három helyett hat robbanófejjel felszerelt ballisztikus rakétákkal látják el. Franciaországban tervbe vették, hogy a földi és tengeri telepítésű, egy robbanófejű rakétákat hét robbanófejjel felszerelt rakétákkal váltják fel. Növelik a francia rakétahordozó tengeralattjárók számát is. — Ráadásul mindez akkor történik, amikor a NATO-nak máris másfélszeres fölénye van az egyetlen indítással cél- bajuttatható nukleáris robbanótölteteket illetően, pedig ez rendkívül lényeges mutatp. — Ezek az említett adatok, amelyek a realitásokat tükrözik, egyértelműen bizonyítjuk, hogy mesterségesen kiagyalt a NATO propagandakampánya a Szovietunió „tűrhetetlen fölényéből” a közepes üatótávolsfogú fegyverek terén, „a pótfegyverkezés feltétlen szükségességéről”. Ha már erről van szó, akkor éppenséggel inkább a Szovjetunió vethetné fel a pótfegyverkezés kérdését. — Ha Nyugat-Európában további 600 amerikai rakétát helyeznének el, akkor a NATO a hordozóeszközök terén más- félszeres, a nukleáris tölteteket Illetően pedig mintegy kétszeres fölényhez jutna. Nem világos-e, hogy ebben az esetben komoly mértékben megsértenék a jelenlegi, minden tényezőt számításba véve nagyjából egyensúlyi helyzetet, hogy mindez komoly fenyegetést jelentene a Szovjetunió és szövetségesei biztonságának? — Most megállapodás jött létre az Egyesült Államokkal arról, hogy felújítjuk a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről folytatott tárgyalásokat. Ezek a tárgyalások a napokban kezdődnek meg Genfben. A Szovjetunió üdvözli ezt a megállapodást, épp úgy, mint ahogy üdvözlik azt más országok kormányai, az emberek milliói, akik azt akarják, hogy csökkenjen az új háború veszélye, csökkenjen a feszültség, tartós legyen a béke. — Nem lehet azonban elhallgatni azt sem, hogy ahogy közelednek a tárgyalások, az amerikai fél részéről — mégpedig meglehetősen magas szinten — mind gyakrabban hangzanak el kijelentések arról, hogy az Egyesült Államokat „különleges megközelítés” illeti meg. Sajátságos előzetes feltételeket szabnak meg: isten mentsen attól, hogy hozzányúljunk az előretolt támaszponton levő amerikai nukleáris eszközökhöz, semmiféle mérlegben se vegyük számításiba az USA NATO-szövetsé- geseinek nukleáris fegyvereit, a tárgyalások körét szűkítsük le csupán a szovjet közepes hatótávolságú rakétákra, amelyeket le kellene szerelni, „cserében” azokért az amerikai rakétákért, amelyeknek európai telepítését tervezik. — Nehéz felfogni, miféle logikára épül ez az álláspont. Semmi esetre sincs köze sem az objektivitáshoz, sem pedig a realizmushoz. Azok, akik az Egyesült Államokban ilyenfajta „javaslatokkal” állnak elő, nyilván egy pillanatra sem hiszik, hogy a Szovjetunió beleegyezhet ebbe, A mi helyünkben egyetlen olyan állam sem fogadná el mindezt, amely szem előtt tartja népe biztonságát. — Sokkal Inkább valószínű, hogy az ilyen „javaslatok” szerzői nem akarnak tárgyalásokat, még kevésbé sikeres tárgyalásokat. Azt akarják, hogy a tárgyalások hiúsuljanak meg, és ezzel valamiféle ürügyhöz jussanak a kitervelt fegyverkezési verseny folytatásához, ahhoz, hogy Nyugat-Európát az új, a Szovjetunió ellen irányzott amerikai rakéták kilövőállásává változtassák. Ök már eleve előkészítik a tárgyalások zsákutcáját, hogy kijelenthessék: látjátok — úgymond — a Szovjetunió nem veszi számításba a Nyugat véleményét, és így az Egyesült Államoknak nincs más választása, mint a rakéták telepítése... — Ezt mindazoknak figyelembe kell venniük, akiket valóban nyugtalanít Európa és a világ jelenlegi veszélyes helyzete, akik őszintén törekednek a gyümölcsöző tárgyalásokra, a nukleáris fegyverek korlátozására Európában. — Nyugat-Európát úgy teszik alkalmassá az Egyesült Államok nukleáris doktrínája soron következő veszélyes fordulója számára, hogy ez súlyos veszélyeket rejt magában a földrész népei számára. A mozgó telephelyű rakéták ártalmatlanná tételéhez nagy erejű válaszcsapásokat kellene mérni telepítésük feltételezett körzeteire. Így „gondoskodnak” az óceánon túl a nyugat-európaiak biztonságáról. Ez keserves tény, de ez a tény. — A Szovjetunió nem akar magának előnyös megközelítést kicsikarni. Csupán egyetlen egy dologhoz ragaszkodunk. Ahhoz, hogy az Egyesült Államok és a NATO egészében véve éppúgy vegye számításba a mi biztonságunkat, szövetségeseink biztonságát, mint ahogyan a sajátját méri. A küszöbönálló tárgyalások feladatát abban látjuk, hogy a felek konkrét kötelezettség vállalására fordítsák le az .egyenlőség és az egyenlő biztonság elvét. A Szovjetunió azt szeretné, hogy a küszöbönálló tárgyalások eredményeként csökkenjen a szembenállás szintje, hogy ezzel nyissák meg az utat az európai katonai enyhülés további lépései előtt is. — Már korábban kijelentettük, hogy ha az Egyesült Államok ésszerű álláspontra helyezkedik, ha nem áll fenn a NATO terve az új rakéták telepítésére vonatkozóan, akkor készek vagyunk a szovjet rakéták összesített számának csökkentésére. Hozzáteszem, készek leszünk olyan megállapodásra is, amely mindkét fél részére igen jelentős csökkentést irányoz elő. — Amikor arról beszélünk, hogy számításba kell venni az Egyesült Államok NATO- szövetségeseinek nukleáris potenciálját, csupánt azt javasoljuk, hogy számoljunk azzal, ami már megvan. A Szovjetunió nem törekszik arra, hogy csökkentsék ezeket a potenciálokat. Számunkra az általános eredmény, az általános egyensúlyi helyzet a fontos. — Éppen azért, hogy köny- nyebb legyen hozzáfogni a problémák gyakorlati megolo- dásához, javasoltuk — és ezt most is megismétlem — az új közepes hatótávolságú nukleáris eszközök európai telepítésének moratóriumát a NATO és a Szovjetunió számára, akkor, amikor a tárgyalások megkezdődnek, vagyis ez év november 30-na. Ez az állandó szerződés megkötéséig maradna hatályba és ez azt jelentené, hogy a felek mind a mennyiséget, mind pedig a minőséget illetően befagyasztanák a nukleáris rakétaeszközeik telepítését Európában, magától értetődően beleértve ebbe az előretolt támaszpontokon levő amerikai nukleáris eszközöket is, megszüntetnék az ilyen tervek megvalósítását előkészítő munkálatokat A NATO országai nem telepítenék Európába a Pershing—2 rakétákat, a számyasrakétákát és az egyéb közepes hatótávolságú nukleáris rakétafegyvereket. A Szovjetunió megszüntetné az SS—20 típusú rakéták telepítését. Határozott igen a tárgyalásokra — A Szovjetunió tehát határozott igent mond minden olyan becsületes tárgyalásra, amely a fegyverkezési verseny megfékezéséhez, az Igazi leszereléshez vezet. Hiszünk abban, hogy az ilyen tárgyalások szükségesek, hogy reálisak, és a magunk részéről hozzá fogunk járulni ahhoz, hogy sikerrel végződjenek. Brezsnyev az interjúban foglalkozott a SALT—II szerződés kérdésével is. — A Szovjetunió határozottan kiáll a SALtT-folya- mat folytatása mellett, a hadászati fegyverzetnek az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvei alapján megvalósuló valódi korlátozása és csökkentése mellett — mondotta. Ehhez arra van szükség, hogy a tárgyalásokat nyugodtan, olcsó propaganda, nyomási kísérletek nélkül folytassák, megőrizzék mindazt a pozitívumot, amelyet a SALT—II szerződés előkészítése során értek el és semmiképpen se kössék össze ezt az elsőrendű fontosságú problémát más kérdésekkel, bármilyen fontosak legyenek is azok. Az SZKP KB főtitkára ezzel kapcsolatban kitért a fegyverzetkorlátozási szerződések szükséges ellenőrzésére is és kijelentette: továbbra is feltétlenül a nemzeti eszközökkel történő ellenőrzésnek kell elsőbbséget adni, mert ez jobban megfelel az államok biztonságának. A bizalom- növelő intézkedésekkel kapcsolatban a következőket mondotta: — Amikor beleegyeztünk abba, hogy a bizalomnövelő intézkedések hatókörét a Szovjetunió egész európai területére kiterjesszék, természetesen megfelelő válaszlépéseket várunk a Nyugattól is. A NATO európai körzetében a katonai előkészületek nem az európai földrész kontinentális peremén kezdődnek. Ezt mindenki tudja. Ebből következőleg a bizalom- növelő intézkedéseknek ki kell kiterjedniük az Európával szomszédos szigetekre, a megfelelő tengeri és óceáni felszínre és az ezek feletti légtérre is. — Azok számára, akik komolyan veszik á nukleáris fegyverzet elterjedésének megakadályozását, magától értetődő, milyen fontos az atommentes övezetek létrehozása — folytatta Brezsnyev és ezzel kapcsolatban szólt az észak-európai atomfegyvermentes övezet létrehozásának kérdéséről is. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió kinyilvánította: kész arra, hogy akár az övezetben részt vevő országokkal megkötött sokoldalú szerződéssel, akár a va- lamennyiükkel külön-külön megkötött szerződéssel kötelezettséget vállaljon magára, hogy nem alkalmaz Észak- Európa ellen nukleáris fegyvert. Ezt a kötelezettséget szovjet részről nem kötik olyan feltételhez, hogy a többi nukleáris hatalom is pozitív magatartást tanúsítson az ilyen övezet létrehozása iránt, bár magától értetődően az övezethez tartozó országok nagyobb biztonságban lennének, ha nem nukleáris státuFehér Lajos 1917-1981 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Fehér Lajos elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott miniszterelnök-helyettes, a Magyar Partizán Szövetség elnöke hosszan tartó betegség után elhunyt. Fehér Lajos elvtárs temetése november 11-én (szerdán) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál, a Mező Imre úti telhető díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar Partizán Szövetség SP^YÖLGRSZßS Az élolajbotrény hullámai Az étolajbotrány, g a sokféle élelmiszer-hamisítás ellen több mint százezer ember vonult az utcákra Madridban. A nemrég tartott tüntetés résztvevői a bűnösök felelősségre vonását és az áldozatok fokozottabb támogatását követelték. Még mindig napról napra dett. Nehézkesen szervezték újabb áldozatokat szed Spa- meg a mérgező étolaj begyűj- nyolországban a mérgezett ét- tését. Még most is találnak az olaj. Május óta mintegy tizen- üzletek polcain elfekvő készötezren betegedtek meg, s leteket. Sok gyógyult beteg több mint 170-en haltak meg ismét fogyasztott a kotyvalék- az alattomos mérgezés követ- ból, s életveszélyes állapot- keztében. Majd 800 ember ban került vissza a kórházba, hónapok óta kórházi ápolásra Az amúgy is válságos belpoli- szorul. Az orvosok pedig vál- tikai helyzetben legszíveseb- tozatlanul nem ismerik telje- 0er1 a szőnyeg alá söpörték sen a rejtélyes kór biztos el- volna az egész botrányt; —, lenszerét, s attól tartanak, csakhogy már nem lehetett. A hogy a hűvös idő beálltával baloldali ellenzék követelte, tovább nő a halottak száma. h°gy niég a NATO-csatlakoTavasszal még „atipikus tüdőgyulladásként” emlegették a titokzatos járványos betegséget, amely magas lázzal, szédüléssel, hányingerrel jár, bénulást, légzészavarokat okoz. zás vitája előtt tűzze napirendre a képviselóház az étolajügyet. Céljuk ezzel a volt. hogy megakadályoznák az ügy eltussolását, hiszen az előzetes vizsgálatok során leHosszú hetek teltek bele, míg kapcsolták ugyan a kis halasikerült kideríteni, hogy a nagyobb mennyiségben forgalomba hozott mérgezett étolaj a felelős a „tömeggyilkosságért”. A vizsgálatok szerint Franciaországból importálták —, hamis vámengedéllyel — az ipari célokra alkalmas (áruimnál kezelt) repceolajat a különböző finomítóvállalatok. Az illegális kereskedelem lebonyolítói a finomítás módszerétől függően eleve halálos adagokat, vagy „csupán” enyhébb mérgezést okozó étolajat kotyvasztottak. Márpedig az étolaj a spanyol konyha legfőbb alapanyaga... A betegség elsősorban a szegényebb néprétegeket sújtotta, hiszen a denaturált repceolaj jóval olcsóbb volt, mint hitelesített társai, igaz, a minősége nem volt tökéletes. „A férjem rámszólt, hogy ne használjam már ezt a kellemetleh szagú étolajat” — mesélte a madridi él Pais riporterének egy asszony, aki 9 éves lányával együtt hónapok óta a kórházi ágyat nyomja. Attól kezdve kétféle olajat keverve főzött — talán ennek köszönhetik, hogy életben maradtak. Miközben az étolaj-méreg- portáruk között eddig keverő cégek busás hasznot nem találtak mérgezett zsebeltek be, a spanyol kormányzat csak tehetetlenkesuk tiszteletbentartását a NATO nukleáris hatalmai is garantálnák. — Észak-Európa korántsem az egyetlen olyan hely földrészünkön, ahol aktívan vitatják meg az atommentes övezet létrehozásának lehetőségeit — hangoztatta Brezsnyev. — Ez az eszme igen népszerű a Balkánon és érdeklődést tanúsít iránta a Földközi-tenger térségének számos országa is. Magától értetődően mi egyetértünk az ilyen eszmékkel. Brezsnyev nyilatkozatában szólt a lengyelországi helyzetről is. Hangsúlyozta: a Szovjetunió szempontjából a lengyelországi helyzet normalizálódásának kérdése szorosan összefügg a béke megőrzésének, a szocialista Lengyelország Európában elfog- ---------------------------------------— l alt helyének kérdésével. Megállapította: a Lengyelország- — Egyesek alig várják, törekszik, hogy megkönnyít- gal kapcsolatban Nyugaton hogy a népekre rázúdíthas- se a lengyeleknek a kijutást a terjesztett találgatások nagy sák a hidegháború vagy más gazdasági nehézségekből és része egy célra irányul, arra, háború terheit — folytatta lehetőségeihez képest megí'e- hogy még inkább destabilizál- Brezsnyev. A Szovjetunió nem lelő mértékű segítséget nyújt, ják, aláássák Lengyelország- foglalkozott és nem is szán- ehhez — mondotta Brezsnyev. ban a szocializmus pozícióját, dékozik foglalkozni ilyesmivel. — Jó lenne, ha Nyugaton is bonyolultabbá tegyék Len- Lengyelország a mi számunk- megértenék, hogy nemcsak a gyelországnak Szovjetunióhoz ra barát, jó szomszéd és sző- szocialista közösség országai- fűződő viszonyát és termé- vetséges. Mi olyan magatar- nak, hanem Európa vala- szetesen megfelelő hasznot fást tanúsítunk iránta, ami- mennyi államának békére és húzzanak mindebből a NATO- lyen megilleti a szövetségest, nyugalomra van szüksége, tömb elképzelései számára. a barátot A Szovjetunió arra (MTD kát, de a repcemaffia szálait valójában mind a mai napig nem göngyölítették fel. Calvo Sotelo kormányzata alighanem csupán Tejeróék- nak, a február 23-1 vésztjósló pucsckísérlet szervezőinek köszönhette, hogy nem bukott bele az étolajbotrányba. Áz ellenzéki pártok ugyanis, bár követelték a felelősök — az illegális importot, az illegális kereskedelmi hálózatot fedező magas rangú hivatalnokok, valamint az egészségügyi ellenőrzés megdöbbentő hiá-. nyosságaiért felelősök megbüntetését, így legfelső szinten Calvo Sotelo öt miniszterének lemondását — egy újabb puccs fenyegetésétől tartva azonban nem nyújtottak be bizai-t matlansági indítványt a kabi-, net ellen. Egyelőre megelégedtek azzal, hogy a kormány vizsgálóbizottságot nevezett ki, s ígéretet tett az áldozatok kártalanítására. A botrány azonban lassan tovább gyűrűzik az országhatáron túlra is. A Közös Piac több országa átmenetileg felfüggesztette az étolaj felhasználásával készült spanyol termékek behozatalát, bár az exmég termékeket. E. E.