Nógrád. 1981. november (37. évfolyam. 257-280. szám)

1981-11-03 / 258. szám

teonyic? Sreisnysv Fnfer?i6J?? a Der Spiegelnek Félrevezetés a „korlátozott ff Moszkvában hétfőn közzé­tették annak az interjúnak a szövegét, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke adott a Der Spiegel cí­mű nyugatnémet hetilapnak. — A Szovjetunió semmilyen körülmények között sem al­kalmaz nukleáris fegyvere­ket olyan országok ellen, ame­lyek lemondanak annak gyár­tásáról és területükön nem tá­rolnak nukleáris fegyvert. Ké­szek vagyunk arra, hogy szer­ződéses formában adjunk er­ről biztosítékot kivétel nélkül minden országnak — mondot­ta a többi között. Brezsnyev megállapította, hogy a világhelyzet ma nyug­talanító. Ezzel kapcsolatban aláhúzta, milyen félrevezető egyes nyugati stratégák és po­litikusok véleménye, amely szerint megengedhető vala­miféle ..korlátozott” nukleá­ris háború és az ilyen háború­ban győzelmet is lehet aratni. Ha egyszer a nukleáris hábo­rú. akár Európában, akár máshol kirobban, elkerülhe­tetlenül és feltétlenül az egész yilágra kiterjed — hangoztat­ta. — Ilyen a háború logiká­ja, ilyen a korszerű fegyverzet és a nemzetközi kapcsolatok jellege. Ezt világosan kell lát­ni, meg kell érteni. — Így hát azok, akik esetleg arra számítanak, hogy meg­gyújtják a nukleáris máglyát, és közben maguk félrehúzód­nak, ne tápláljanak illúziókat — jelentette ki Brezsnyev, majd így folytatta: — Véleményünk szerint a leszerelésnek nincsen olyan te­rülete, nincs olyan fegyver­fajta, amiről ne lehetne meg­állapodásra jutni. Az európai közepes hatótávolságú nukleá­ris eszközök problémáját is meg lehet oldani úgy, hogy az valamennyi európai nép érde­két szolgálja, — meg lehet és meg is kell oldani. Ez azon­ban csak akkor sikerülhet, ha valamennyi fél közös felada­tának tekinti a tartós béke megteremtését. t Brezsnyev elutasította a nyugati propaganda állításait arról, hogy Nyugat-Európát „szovjet veszély” fenyegeti és konkrét adatokat ismertetett az európai nukleáris erőviszo­nyokra vonatkozóan. Kiagyalt kampány — Ha számításba veszik a NATO közepes hatótávolságú, alapvető rakéta- és légiszállí­tású nukleáris fegyverzetét, amely elérheti a Szovjetunió területén levő objektumokat a nyugat-európai országok és az azokat körülvevő tengeri öve­zet térségéből, vagyis az olyan eszközöket, amelyeknek ha­tótávolsága 1000 kilométer, vagy ennél több, de kisebb, mint az interkontinentális ra­kéták hatótávolsága és össze­vetjük ezt a számot a Szov­jetunió európai területén ál­lomásozó, hasonló hatótávol­ságú megfelelő szovjet fegy­verzettel, akkor jelenleg az Ilyen fegyvereket illetően nagyjából egyenlőség áll fenn a NATO és a Szovjetunió kö­zött Európában. A NATO tag­államainak 986 ilyen hordo­zóeszköze van. Ezen belül az Egyesült Államoknak többmint 700 hordozóeszköze (F—Ili, FB —Ill, F—4 típusú repülőgépek, valamint az európai partok menti tengerieken és óceáno­kon hajózó anyahajókon levő repülőgépek). Ezen felül a brit potenciál 64 ballisztikus rakétát és 55 bombázót jelent. Franciaországnak 144 hordozó- eszköze (98 rakétája és 46 bombázója) van. — A Szovjetunió hasonló fegyverzete 975 egységből áll. A helyzet nem változott meg azután sem, hogy a Szovjet­unió kiöregedő SS—4 és SS—5 rakétáit a korszerűbb SS—20 rakétával kezdte felváltani. Amikor egy új rakétát had­rendbe állítanak, egy, vagy két régi rakétát leszerelünk és e rakétákat kilövőberende­zésükkel együtt kiselejtezzük. — Tény, hogy az SS—20 tí­pusú rakéták három robbanó­fejjel szerelhetők fel. Ezek együttes hatóereje azonban ki­sebb, mint egyetlen réginek a robbanófeje. Következéskép­pen az elavult rakéták felvál­tása során nálunk csökkent a hordozóeszközök száma és egyidejűleg csökkent közepes hatótávolságú nukleáris po­tenciálunk összesített ható­ereje. — Egyébként a NATO kö­zepes hatótávolságú eszközeit is folyamatosan korszerűsítik, növelik. Angliában például a Polaris típusú tengeralattjáró­kat korszerűsített, a jelenlegi három helyett hat robbanófej­jel felszerelt ballisztikus raké­tákkal látják el. Franciaor­szágban tervbe vették, hogy a földi és tengeri telepítésű, egy robbanófejű rakétákat hét robbanófejjel felszerelt raké­tákkal váltják fel. Növelik a francia rakétahordozó ten­geralattjárók számát is. — Ráadásul mindez akkor történik, amikor a NATO-nak máris másfélszeres fölénye van az egyetlen indítással cél- bajuttatható nukleáris robba­nótölteteket illetően, pedig ez rendkívül lényeges mutatp. — Ezek az említett adatok, amelyek a realitásokat tükrö­zik, egyértelműen bizonyít­juk, hogy mesterségesen ki­agyalt a NATO propaganda­kampánya a Szovietunió „tűr­hetetlen fölényéből” a közepes üatótávolsfogú fegyverek te­rén, „a pótfegyverkezés fel­tétlen szükségességéről”. Ha már erről van szó, akkor ép­penséggel inkább a Szovjetunió vethetné fel a pótfegyverkezés kérdését. — Ha Nyugat-Európában to­vábbi 600 amerikai rakétát helyeznének el, akkor a NATO a hordozóeszközök terén más- félszeres, a nukleáris töltete­ket Illetően pedig mintegy két­szeres fölényhez jutna. Nem világos-e, hogy ebben az eset­ben komoly mértékben meg­sértenék a jelenlegi, minden tényezőt számításba véve nagyjából egyensúlyi helyze­tet, hogy mindez komoly fe­nyegetést jelentene a Szovjet­unió és szövetségesei biztonsá­gának? — Most megállapodás jött létre az Egyesült Államokkal arról, hogy felújítjuk a köze­pes hatótávolságú nukleáris eszközökről folytatott tár­gyalásokat. Ezek a tárgyalások a napokban kezdődnek meg Genfben. A Szovjetunió üd­vözli ezt a megállapodást, épp úgy, mint ahogy üdvözlik azt más országok kormányai, az emberek milliói, akik azt akarják, hogy csökkenjen az új háború veszélye, csökkenjen a feszültség, tartós legyen a béke. — Nem lehet azonban el­hallgatni azt sem, hogy ahogy közelednek a tárgyalások, az amerikai fél részéről — még­pedig meglehetősen magas szinten — mind gyakrabban hangzanak el kijelentések ar­ról, hogy az Egyesült Államo­kat „különleges megközelítés” illeti meg. Sajátságos előzetes feltételeket szabnak meg: is­ten mentsen attól, hogy hozzá­nyúljunk az előretolt támasz­ponton levő amerikai nukleá­ris eszközökhöz, semmiféle mérlegben se vegyük számí­tásiba az USA NATO-szövetsé- geseinek nukleáris fegyvereit, a tárgyalások körét szűkítsük le csupán a szovjet közepes hatótávolságú rakétákra, ame­lyeket le kellene szerelni, „cse­rében” azokért az amerikai rakétákért, amelyeknek eu­rópai telepítését tervezik. — Nehéz felfogni, miféle logikára épül ez az álláspont. Semmi esetre sincs köze sem az objektivitáshoz, sem pe­dig a realizmushoz. Azok, akik az Egyesült Államokban ilyenfajta „javaslatokkal” áll­nak elő, nyilván egy pillanat­ra sem hiszik, hogy a Szov­jetunió beleegyezhet ebbe, A mi helyünkben egyetlen olyan állam sem fogadná el mindezt, amely szem előtt tartja népe biztonságát. — Sokkal Inkább valószínű, hogy az ilyen „javaslatok” szerzői nem akarnak tárgya­lásokat, még kevésbé sikeres tárgyalásokat. Azt akarják, hogy a tárgyalások hiúsulja­nak meg, és ezzel valamiféle ürügyhöz jussanak a kiter­velt fegyverkezési verseny folytatásához, ahhoz, hogy Nyugat-Európát az új, a Szovjetunió ellen irányzott amerikai rakéták kilövőál­lásává változtassák. Ök már eleve előkészítik a tárgyalá­sok zsákutcáját, hogy kije­lenthessék: látjátok — úgy­mond — a Szovjetunió nem veszi számításba a Nyugat vé­leményét, és így az Egyesült Államoknak nincs más vá­lasztása, mint a rakéták te­lepítése... — Ezt mindazoknak figye­lembe kell venniük, akiket valóban nyugtalanít Európa és a világ jelenlegi veszélyes helyzete, akik őszintén töre­kednek a gyümölcsöző tár­gyalásokra, a nukleáris fegy­verek korlátozására Európá­ban. — Nyugat-Európát úgy te­szik alkalmassá az Egyesült Államok nukleáris doktrínája soron következő veszélyes for­dulója számára, hogy ez sú­lyos veszélyeket rejt magá­ban a földrész népei számá­ra. A mozgó telephelyű raké­ták ártalmatlanná tételéhez nagy erejű válaszcsapásokat kellene mérni telepítésük fel­tételezett körzeteire. Így „gon­doskodnak” az óceánon túl a nyugat-európaiak biztonsá­gáról. Ez keserves tény, de ez a tény. — A Szovjetunió nem akar magának előnyös megközelí­tést kicsikarni. Csupán egyet­len egy dologhoz ragaszko­dunk. Ahhoz, hogy az Egye­sült Államok és a NATO egé­szében véve éppúgy vegye számításba a mi biztonságun­kat, szövetségeseink biztonsá­gát, mint ahogyan a sajátját méri. A küszöbönálló tárgya­lások feladatát abban látjuk, hogy a felek konkrét kötele­zettség vállalására fordítsák le az .egyenlőség és az egyen­lő biztonság elvét. A Szovjet­unió azt szeretné, hogy a kü­szöbönálló tárgyalások ered­ményeként csökkenjen a szembenállás szintje, hogy ez­zel nyissák meg az utat az európai katonai enyhülés to­vábbi lépései előtt is. — Már korábban kijelen­tettük, hogy ha az Egyesült Államok ésszerű álláspontra helyezkedik, ha nem áll fenn a NATO terve az új rakéták telepítésére vonatkozóan, ak­kor készek vagyunk a szov­jet rakéták összesített számá­nak csökkentésére. Hozzáte­szem, készek leszünk olyan megállapodásra is, amely mindkét fél részére igen je­lentős csökkentést irányoz elő. — Amikor arról beszélünk, hogy számításba kell venni az Egyesült Államok NATO- szövetségeseinek nukleáris potenciálját, csupánt azt ja­vasoljuk, hogy számoljunk azzal, ami már megvan. A Szovjetunió nem törekszik arra, hogy csökkentsék eze­ket a potenciálokat. Szá­munkra az általános ered­mény, az általános egyensú­lyi helyzet a fontos. — Éppen azért, hogy köny- nyebb legyen hozzáfogni a problémák gyakorlati megolo- dásához, javasoltuk — és ezt most is megismétlem — az új közepes hatótávolságú nukleáris eszközök európai telepítésének moratóriumát a NATO és a Szovjetunió szá­mára, akkor, amikor a tár­gyalások megkezdődnek, va­gyis ez év november 30-na. Ez az állandó szerződés meg­kötéséig maradna hatályba és ez azt jelentené, hogy a fe­lek mind a mennyiséget, mind pedig a minőséget ille­tően befagyasztanák a nukle­áris rakétaeszközeik telepíté­sét Európában, magától érte­tődően beleértve ebbe az elő­retolt támaszpontokon levő amerikai nukleáris eszközö­ket is, megszüntetnék az ilyen tervek megvalósítását előké­szítő munkálatokat A NATO országai nem telepítenék Eu­rópába a Pershing—2 raké­tákat, a számyasrakétákát és az egyéb közepes hatótávolsá­gú nukleáris rakétafegyvere­ket. A Szovjetunió megszün­tetné az SS—20 típusú raké­ták telepítését. Határozott igen a tárgyalásokra — A Szovjetunió tehát ha­tározott igent mond minden olyan becsületes tárgyalásra, amely a fegyverkezési ver­seny megfékezéséhez, az Iga­zi leszereléshez vezet. Hi­szünk abban, hogy az ilyen tárgyalások szükségesek, hogy reálisak, és a magunk részé­ről hozzá fogunk járulni ah­hoz, hogy sikerrel végződje­nek. Brezsnyev az interjúban foglalkozott a SALT—II szer­ződés kérdésével is. — A Szovjetunió határo­zottan kiáll a SALtT-folya- mat folytatása mellett, a ha­dászati fegyverzetnek az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvei alapján megva­lósuló valódi korlátozása és csökkentése mellett — mon­dotta. Ehhez arra van szük­ség, hogy a tárgyalásokat nyugodtan, olcsó propaganda, nyomási kísérletek nélkül folytassák, megőrizzék mind­azt a pozitívumot, amelyet a SALT—II szerződés előkészí­tése során értek el és semmi­képpen se kössék össze ezt az elsőrendű fontosságú problé­mát más kérdésekkel, bármi­lyen fontosak legyenek is azok. Az SZKP KB főtitkára ez­zel kapcsolatban kitért a fegyverzetkorlátozási szerző­dések szükséges ellenőrzésére is és kijelentette: továbbra is feltétlenül a nemzeti eszkö­zökkel történő ellenőrzésnek kell elsőbbséget adni, mert ez jobban megfelel az államok biztonságának. A bizalom- növelő intézkedésekkel kap­csolatban a következőket mondotta: — Amikor beleegyeztünk abba, hogy a bizalomnövelő intézkedések hatókörét a Szovjetunió egész európai te­rületére kiterjesszék, termé­szetesen megfelelő válaszlé­péseket várunk a Nyugattól is. A NATO európai körzeté­ben a katonai előkészületek nem az európai földrész kon­tinentális peremén kezdőd­nek. Ezt mindenki tudja. Eb­ből következőleg a bizalom- növelő intézkedéseknek ki kell kiterjedniük az Európával szomszédos szigetekre, a meg­felelő tengeri és óceáni fel­színre és az ezek feletti lég­térre is. — Azok számára, akik ko­molyan veszik á nukleáris fegyverzet elterjedésének meg­akadályozását, magától érte­tődő, milyen fontos az atom­mentes övezetek létrehozása — folytatta Brezsnyev és ez­zel kapcsolatban szólt az észak-európai atomfegyver­mentes övezet létrehozásának kérdéséről is. Emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió ki­nyilvánította: kész arra, hogy akár az övezetben részt vevő országokkal megkötött sokol­dalú szerződéssel, akár a va- lamennyiükkel külön-külön megkötött szerződéssel köte­lezettséget vállaljon magára, hogy nem alkalmaz Észak- Európa ellen nukleáris fegy­vert. Ezt a kötelezettséget szovjet részről nem kötik olyan feltételhez, hogy a töb­bi nukleáris hatalom is pozi­tív magatartást tanúsítson az ilyen övezet létrehozása iránt, bár magától értetődően az övezethez tartozó országok nagyobb biztonságban lenné­nek, ha nem nukleáris státu­Fehér Lajos 1917-1981 Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Fehér Lajos elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi har­cosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, nyugalma­zott miniszterelnök-helyettes, a Magyar Partizán Szövetség elnöke hosszan tartó betegség után elhunyt. Fehér Lajos elvtárs temetése november 11-én (szerdán) 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munka­társai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál, a Mező Imre úti telhető díszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar Partizán Szövetség SP^YÖLGRSZßS Az élolajbotrény hullámai Az étolajbotrány, g a sokféle élelmiszer-hamisítás ellen több mint százezer ember vonult az utcákra Madridban. A nem­rég tartott tüntetés résztvevői a bűnösök felelősségre vo­nását és az áldozatok fokozottabb támogatását követelték. Még mindig napról napra dett. Nehézkesen szervezték újabb áldozatokat szed Spa- meg a mérgező étolaj begyűj- nyolországban a mérgezett ét- tését. Még most is találnak az olaj. Május óta mintegy tizen- üzletek polcain elfekvő kész­ötezren betegedtek meg, s leteket. Sok gyógyult beteg több mint 170-en haltak meg ismét fogyasztott a kotyvalék- az alattomos mérgezés követ- ból, s életveszélyes állapot- keztében. Majd 800 ember ban került vissza a kórházba, hónapok óta kórházi ápolásra Az amúgy is válságos belpoli- szorul. Az orvosok pedig vál- tikai helyzetben legszíveseb- tozatlanul nem ismerik telje- 0er1 a szőnyeg alá söpörték sen a rejtélyes kór biztos el- volna az egész botrányt; —, lenszerét, s attól tartanak, csakhogy már nem lehetett. A hogy a hűvös idő beálltával baloldali ellenzék követelte, tovább nő a halottak száma. h°gy niég a NATO-csatlako­Tavasszal még „atipikus tü­dőgyulladásként” emlegették a titokzatos járványos betegsé­get, amely magas lázzal, szé­düléssel, hányingerrel jár, bé­nulást, légzészavarokat okoz. zás vitája előtt tűzze napi­rendre a képviselóház az ét­olajügyet. Céljuk ezzel a volt. hogy megakadályoznák az ügy eltussolását, hiszen az előzetes vizsgálatok során le­Hosszú hetek teltek bele, míg kapcsolták ugyan a kis hala­sikerült kideríteni, hogy a na­gyobb mennyiségben forga­lomba hozott mérgezett étolaj a felelős a „tömeggyilkossá­gért”. A vizsgálatok szerint Fran­ciaországból importálták —, hamis vámengedéllyel — az ipari célokra alkalmas (áruim­nál kezelt) repceolajat a kü­lönböző finomítóvállalatok. Az illegális kereskedelem le­bonyolítói a finomítás mód­szerétől függően eleve halálos adagokat, vagy „csupán” eny­hébb mérgezést okozó étolajat kotyvasztottak. Márpedig az étolaj a spanyol konyha leg­főbb alapanyaga... A betegség elsősorban a szegényebb néprétegeket súj­totta, hiszen a denaturált rep­ceolaj jóval olcsóbb volt, mint hitelesített társai, igaz, a mi­nősége nem volt tökéletes. „A férjem rámszólt, hogy ne hasz­náljam már ezt a kellemetleh szagú étolajat” — mesélte a madridi él Pais riporterének egy asszony, aki 9 éves lányá­val együtt hónapok óta a kór­házi ágyat nyomja. Attól kezd­ve kétféle olajat keverve fő­zött — talán ennek köszönhe­tik, hogy életben maradtak. Miközben az étolaj-méreg- portáruk között eddig keverő cégek busás hasznot nem találtak mérgezett zsebeltek be, a spanyol kor­mányzat csak tehetetlenke­suk tiszteletbentartását a NATO nukleáris hatalmai is garantálnák. — Észak-Európa koránt­sem az egyetlen olyan hely földrészünkön, ahol aktívan vitatják meg az atommentes övezet létrehozásának lehető­ségeit — hangoztatta Brezs­nyev. — Ez az eszme igen népszerű a Balkánon és ér­deklődést tanúsít iránta a Földközi-tenger térségének számos országa is. Magától értetődően mi egyetértünk az ilyen eszmékkel. Brezsnyev nyilatkozatában szólt a lengyelországi helyzet­ről is. Hangsúlyozta: a Szov­jetunió szempontjából a len­gyelországi helyzet normali­zálódásának kérdése szoro­san összefügg a béke megőr­zésének, a szocialista Len­gyelország Európában elfog- ---------------------------------------— l alt helyének kérdésével. Meg­állapította: a Lengyelország- — Egyesek alig várják, törekszik, hogy megkönnyít- gal kapcsolatban Nyugaton hogy a népekre rázúdíthas- se a lengyeleknek a kijutást a terjesztett találgatások nagy sák a hidegháború vagy más gazdasági nehézségekből és része egy célra irányul, arra, háború terheit — folytatta lehetőségeihez képest megí'e- hogy még inkább destabilizál- Brezsnyev. A Szovjetunió nem lelő mértékű segítséget nyújt, ják, aláássák Lengyelország- foglalkozott és nem is szán- ehhez — mondotta Brezsnyev. ban a szocializmus pozícióját, dékozik foglalkozni ilyesmivel. — Jó lenne, ha Nyugaton is bonyolultabbá tegyék Len- Lengyelország a mi számunk- megértenék, hogy nemcsak a gyelországnak Szovjetunióhoz ra barát, jó szomszéd és sző- szocialista közösség országai- fűződő viszonyát és termé- vetséges. Mi olyan magatar- nak, hanem Európa vala- szetesen megfelelő hasznot fást tanúsítunk iránta, ami- mennyi államának békére és húzzanak mindebből a NATO- lyen megilleti a szövetségest, nyugalomra van szüksége, tömb elképzelései számára. a barátot A Szovjetunió arra (MTD kát, de a repcemaffia szálait valójában mind a mai napig nem göngyölítették fel. Calvo Sotelo kormányzata alighanem csupán Tejeróék- nak, a február 23-1 vésztjósló pucsckísérlet szervezőinek köszönhette, hogy nem bukott bele az étolajbotrányba. Áz ellenzéki pártok ugyanis, bár követelték a felelősök — az illegális importot, az illegá­lis kereskedelmi hálózatot fedező magas rangú hivatalno­kok, valamint az egészségügyi ellenőrzés megdöbbentő hiá-. nyosságaiért felelősök meg­büntetését, így legfelső szinten Calvo Sotelo öt miniszterének lemondását — egy újabb puccs fenyegetésétől tartva azon­ban nem nyújtottak be bizai-t matlansági indítványt a kabi-, net ellen. Egyelőre megelé­gedtek azzal, hogy a kormány vizsgálóbizottságot nevezett ki, s ígéretet tett az áldozatok kártalanítására. A botrány azonban lassan tovább gyűrűzik az országha­táron túlra is. A Közös Piac több országa átmenetileg fel­függesztette az étolaj felhasz­nálásával készült spanyol ter­mékek behozatalát, bár az ex­még ter­mékeket. E. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom