Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

A tagozatok állásfoglalásai Nagy feladat a nemzetközi N. nőmozgalom előtt A nők világkongresszusá­nak keddi plenáris tanácsko­zásán délelőtt előterjesztette jelentését a hat kongresszusi tagozat, amelyekbe tömörülve a küldöttek három napon át részletesen megvitatták a nemzetközi nőmozgalom fő feladatait. Az 1-es számú tagozat a nők foglalkoztatásának té­makörét tekintette át, s alap­vető követelménynek minősí­tette a nők, mint munkaerők teljes egyenjogúsítását, főként a bérezésben és a szakkép­zésben. A vita résztvevői rá­mutattak, hogy e téren a leg­utóbbi kongresszus óta eltelt öt évben történt bizonyos ja­vulás, de a kapitalista világ­ban az infláció és a munka- nélküliség súlyos problémákat okoz az asszonyoknak és lá­nyoknak is, a fejlődő orszá­gokban pedig a nők foglalkoz­tatásának lehetőségeit erősen korlátozza még az örökölt gazdasági elmaradottság. A nők társadalmi egyenjo­gúságának szekciója többek között kimondta: a nőmozga­lom törekedjék arra, hogy minden kormány mielőbb ra­tifikálja a nőkkel szembeni megkülönböztetések felszámo­lásáról szóló nemzetközi kon­venciót, s arra, hogy képvi­seltesse magát a konvenció végrehajtását ellenőrző ENSZ- szakértői bizottságban. A nőnek a családban elfog­lalt helyzetéről tartott tago­zati vita résztvevői egyetér­tettek abban, hogy a férfiak és nők együttélésének családi jogegyenlőségükön kell ala­pulnia, s a nőknek azonos jo­gokat kell élvezniük a család- tervezésben és a gyermekek nevelésében. A felszólalók rá­mutattak arra is, hogy a szo­cialista országok példásan old­ják meg a családvédelem tár­sadalmi teendőit. A „Nők a békéért és a le­szerelésért” elnevezésű mun­kacsoport jelentése hangsú­lyozza azt a többi szekcióban is megtárgyalt és kiemelt fel­adatot, hogy mindent meg kell tenni a béke megőrzéséért, a háborús katasztrófa elhárítá­sáért. A fegyverkezés — mondja a jelentés — veszé­lyezteti az emberi faj létezését, és az idén mintegy 500 mil­liárd dollárt elérő katonai ki­adások megfosztják a világot az égető gazdasági és társa­dalmi problémák megoldásának anyagi és szellemi erőforrá­saitól. Ezért a tagozat követe­li a neutronfegyver és az ösz- szes más tömegpusztító fegy­ver gyártásának, az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítésének eltiltását, az összes konfliktus erőszak alkalmazása nélküli megoldását, a feszültséggócok felszámolását és valamennyi konstruktív leszerelési tárgya­lás folytatását. Az 5. számú tagozat a nők­nek a nemzeti függetlenségért és fejlődésért kifejtett tevé­kenységéről tárgyalva megál­lapította, hogy a fejlődő, or­szágok lakosságát súlyosan terhelik a gyarmatosítás és nemzetközi kizsákmányolás következményei, s az ezekben az államokban élő nők helyze­tének javítása elsősorban az imperializmus, az újgyarma­tosítás és az igazságtalan vi­lággazdasági rend elleni szí­vós küzdelmet követeli meg. A vita felszólalói elítélték a dél-afrikai fajüldöző rend­szert és nyugati segítőit, s teljes támogatásukról biztosí­tották Etiópia, Vietnam, La­osz, Kambodzsa, Grenada és más országok népének fejlő­dési erőfeszítéseit, továbbá a palesztin nép igazságos har­cát. A 6. számú tagozat állás- foglalása szerint tovább kell fejleszteni a világ politikai- társadalmi szervezeteinek együttműködését és a nőmoz­galomnak az ENSZ-szel, illet­ve szakosított intézményeivel való kapcsolatait, mert ez nagymértékben hozzájárulhat a nők általános helyzetének javításához és az ehhez szük­séges kedvező nemzetközi lég­kör kialakításához. „Fényes Csillag" Hadgyakorlat Az Egyesült Államok Közel- Keleten eddig példátlan mére­tű provokatív hadgyakorlatot tervez a jövő hónapra Egyip­tom, Omán, Szomália és Szu­dán bevonásával — jelentette kedden a The Washington Post. A „Bright Star” (Fényes Csil­lag) fedőnéven tervezett gya­korlat keretében amerikai csa­patokat szállítanak partra Egyiptom és Omán területén, ejtőernyősöket dobnak le Egyiptom nyugati területein, Líbia szomszédságában, ahol a feltételezés szerint egyipto­mi és szudáni csapiatok csatla­koznak hozzájuk. A hadgyakorlat november Sí­én kezdődik és december 6- án ér véget. Méreteire legfel­jebb következtetni lehet abból, hogy az amerikai gyorshadtest­nek mintegy négyezer tenge­részgyalogosa tartózkodik a térségben, nem számítva az amerikai 6. flottához tartozó technikát és személyzetet. Amerikai légi, szárazföldi és haditengerészeti egységek egy­aránt részt vesznek a gyakor­laton, és a „hadszíntér” szélié­ben és hosszában több ezer ki­lométeres lesz. Közel-Keleten Izrael nem vesz részt a „Fé­nyes Csillag” hadgyakorlaton, „feltehetőleg az Egyesült Ál­lamok iszlám szövetségesei­nek érzékenysége miatt”. A hadgyakorlat terve Szadat ha­lála előtt született, de az ese­mények hatására kiszélesítet­ték. Célja „az Egyesült Álla­mok és regionális szövetsége­sei erejének demonstrálása az augusztus 20-án, Aden ben alá­írt líbiai—etiópjai—dél-jemeni paktum ellen”. Ezek az orszá­gok, mint emlékezetes, éppen a térségben működő imperia­lista, cionista és fajüldöző rendszerek agresszív szándé­kaival indokolták szövetségük megalakítását. A hadgyakorlat csak egyik jele az amerikai katonai be­avatkozás fokozásának a Kö­zel-Keleten. Hétfőn Reagan elnök. is megerősítette, hogy Washington megháromszoroz, za a fegyverszállításokat Szu­dánnak, és meggyorsítja Egyip­tom felfegyverzését. Arra a kérdésre azonban, hogy ameri­kai csapatok részt vennének-e egy esetleges líbiai—szudáni háborúban, Reagan nemmel válaszolt. Szovjet veteránok felhívása A szovjet veteránok hétfőn Moszkvában megkezdődött ötödik országos konferenciá­jának résztvevői kedden a békeharc fokozására szólító felhívást intéztek más orszá­gok világháborús veteránjai­hoz, az ellenállási mozgalmak és a népek nemzeti-felszabadí­tó harcának résztvevőihez. A felhívás határozottan el­ítéli az Egyesült Államoknak és a NATO-nak a szovjet ka­tonai fenyegetés félrevezető jelszavával érvelő fegyverke­zési politikáját, s a nukleáris háborút megengedhetőnek és elfogadhatónak nyilvánító rendkívül veszélyes nézeteket. A második világháború szovjet veteránjai felszólítják más országokban élő társaikat, hogy minősítsék az emberiség elleni bűntettnek a nukleáris fegyver elsőként történő al­kalmazását és követeljék az Egyesült Államoktól, hogy ta­núsítson komoly, konstruktív magatartást a hadászati fegy­verzetek és az európai közepes hatótávolságú rakéták számá­nak korlátozására vonatkozó tárgyalások ügyében. Lapok a nógrádi sajtó múlt századi történetéből (3.) Egy jól szerkesztett lap Az 1879-ben indult Losoncz és Vidéke nem okozott annyi gondot a városnak és a me­gyének mint elődje, a Losonczi Híradó. 1913-ig élt, mindvégig kormánypárti volt, elvi állás­pontját nem, de tipográfiáját, tördelését a századforduló után modernizálta. Alcíme szerint mindennel kívánt foglalkozni, csak éppen politikával nem. Ez már szin­te hagyományos bejelentés. Programcikkében ezt írta: „Éberszemmel kísérve a hely­béli és vidéki mozzanatokat, minden irányban oda töre­kedni, hogy míg egyrészből a n, é. közönség a hasznos és ér­dekes tudnivalókról lehető­leg gyorsan értesül j ón, addig másrészről a felsőbb szelle­mi és társadalmi érdekek fej­tegetésében is mindazt meg­tehesse, amit egy vidéki köz­lönytől — szerény körét mél­tatva elvárhat.” Mindehhez hozzátette még a sztereotip kijelentéseket: csak a közér­dekű tárgyakról ír, igazsá­gosság és méltányosság lesz a két vezérlő eszméje. Ezt egyre kevéssé tudta betartani, hiszen 1888-tól a Felső-Nógrád megyei Magyar Közművelődési Egylet hiva­talos közlönye lett. Ez az egyesület pedig egyértelműen az erőszakos magyarosítást szolgálta, a szlávellenes moz­galmakat támogatta. Szerkezete, tipográfiája az első évtizedekben hagyomá­nyos volt. Némi túlzással azt mondhatjuk, ha letakarnánk a fejlécét, látszatra senki nem tudná megkülönböztetni a rógrádi lapoktól. A tartalma azonban egészen más volt. Egyértelműen Losonc bel- ügyeivel foglalkozott, bár időnként közölt tudósításo­kat más megyei települések­ről is. Tárcarovatában sok értékes visszaemlékezés je­lent meg a város történetéről. Egyébként is adatgazdagságá­ban jelentősebb, mint balas­sagyarmati riválisa. Sok tudo­mányos, ismeretterjesztő cik­ket közölt számos' tudomány- területről. Versírói, novella- szerzői jelentéktelenek, s így az alkotások is azok. Később egyre többet „ollóz”, másod­közlései között találunk szín­vonalas anyagokat is. (Ez a „szerkesztési módszer” egyébként igen népszerű volt a megyében!) Első szerkesztője Kishalmy Ferenc ügyvéd volt, majd Őt követte Dortsák Gyula gim­náziumi segédtanító, s 1881- től Laszly István szerkesztet­te csaknem két évtizeden át. Munkatársai helyi tanítók, ke­reskedők, jogászok: Ambrus Mór, Busbak Ádám, Draskó- czy Ede, Jeszenák Rafael, Pe­res Sándor. Plichta Soma stb. A megyei sajtótörténetben ezt a lapot kívánták először tőkés vállalkozássá fejleszte­ni. 1880-ban a rövid életű Lapfenntartó Bizottság ala­kult meg, amely átvette a lap NÖGRÄD - 1981. októbet 14., szerda Csehszlovákia Javuló külkereskedelmi mérleg Szomszédunk, Csehszlová­kia számára — ha talán nem is olyan mértékben, mint szá­munkra — rendkívül nagy je­lentősége van a külkereske­delemnek. Az országban ter­melt áruk negyedrésze kerül kivitelre, a behozatalban pe­dig ugyancsak 25 százalék a külföldi áruk aránya. (Nálunk ez az arány mintegy 50 szá­zalék.) A Külkereskedelmi Mi­nisztérium adatai szerint 1976. és 1980. között a külkereske­delmi áruforgalom 10,7 száza­lékkal. 162 milliárd koronára emelkedett. Ez a növekedés lényegesen felülmúlta a nem­zeti jövedelem és ezen belül az ipari termelés növekedését. Gyorsabban nőtt az export (+ 11,5 százalék), mint az import (+10 százalék). 1930-ban volt a legkedvezőbb az arány: 14,6 százalék kiviteli növekedéssel szemben a behozatal csak 7,6 százalékkal emelkedett. Ez tette lehetővé, hogy az éveken át fennálló külkereskedelmi passzívumot az 1979. évi 5,6 milliárd koronáról 1980-ban 1,1 milliárdra sikerült csök- kenteniök. A cél az, hogy a jelenlegi ötéves terv időszakában is gyorsabban nőjjön a kivitel, mint a behozatal, 1981. első felében az eredmények megfe­leltek a várakozásnak. Ezt mindenekelőtt a gazdaságirá­nyításban és a tervezésben az idén bevezetett változtatá­soknak tulajdonítják, amelyek kedvezően hatottak a termé­kek technikai-tudományos színvonalára és az ország ki­viteli lehetőségeire. Különö­sen annak örülnek, hogy a nem szocialista országok felé irányuló kivitel 6,2 százalék­kal múlta felül a tavalyit, az innen származó behozatal vi­szont 2,3 százalékkal csökkent az előző év első feléhez vi­szonyítva. A további eredmények ér­dekében célul tűzték ki a ru­galmas alkalmazkodást a kül­piac várható további kemé- nyedésére, az exportárü-össze- tétel javítását és a kivitelre szánt áruk technikai színvo­nalának emelését. A csehszlovák külkereskede­lem közel kétharmada a szo­cialista országok felé irányul. Az ország legfontosabb külke­reskedelmi partnere a Szov­jetunió. Növekszenek a kölcsönös áruszállítások a többi szocia­lista országokkal, így hazánk­kal is. Gáti István Kukoricától a kalcinált szódáig Magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok A magyar—bolgár gazdasá­gi együttműködést immár biz­ton lehet hagyományosnak nevezni. Évről évre növekszik az árucsere, fejlődik a szerző­déseken alapuló koncepciók és a gyártmányszakosítás rend­szere. A jelenlegi ötéves terv az árucsere 53 százalékos nö­velését irányozza elő, ami vé­gül öt év alatt összesen 1450 millió rubel értékű lesz. Bővül a gyártásszakosítási megálla­podások száma, különösen a jármű-, a szerszámgép-, az elektronikai és vegyiparban. Ami például a gépkocsiipart illeti, Magyarország a jelenle­gi ötéves tervben kétszer any- nyi Ikarus autóbuszt szállít Bulgáriába, mint az elmúlt időszakban. A bolgár Csavdar márkájú autóbuszokba is több fontos magyar részegység ke­rül. Ugyanakkor -az üzemen be­lüli anyagmozgatáshoz szüksé­ges targoncák és egyéb beren­dezések túlnyomó részét a bol­gár partner szállítja hazánk­nak. Hasonló mértékben fej­lődik az együttműködés az elektronikai iparban. A két ország számítógépgyártása egy- időben indult fejlődésnek és a KGST-megállapodásoknak kö­szönhetően kiegészíti egymást. Az árucsere nem korlátozódik a gépiparra — nagy jelentő­sége van például a bolgár kal- cináltszóda-szállítmányoknak a magyar vegyipar számára. Üj jelenség a magyar mezőgaz- daságirendszer-export. Lázár György februári bulgáriai lá­togatása során megállapodás született arról, hogy öt évre szóló szerződést kötnek a ba­jai kukoricatermelési rendszer bulgáriai alkalmazásáról. Az utóbbi időben a két or­szág városaiban mind gyak­rabban rendeznek magyar, il­letve bolgár áruházi heteket. Ezek a sajátos „nemzeti áru­mintavásárok” a belkereske­delmi választékcsere kereté­ben szállított közszükségleti cikkeket juttatják el a vásár­lókhoz. A magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok jelenlegi állapota azt bizonyítja, hogy lehetsé­ges a többé-kevésbé azonos fejlettségű és szerkezetű nép­gazdaságok együttműködése, s hogy ennek a kölcsönösen hasznos kooperációnak van­nak további tartalékai is. Pél­dázza a közös munka eredmé­nyességét a két magyar—bol­gár közös vállalat évtizedes si­kere is. Az Intranszmas az üze­men belüli anyagmozgatás gé­pesítésével, az Agromas a me­zőgazdasági gépesítéssel foglal­kozik. (Ehhez az utóbbi cég­hez más KGST-országok is csatlakoztak). A jövőben ke­resni fogják az együttműködés új formáit is. Bulgária és Ma­gyarország egyaránt érdekelt például a dunai hajózás fej­lesztésében, s perspektivikus­nak ígérkezik a harmadik pi­acokon való közös fellépés. M. G. Városfejlesztés NDK módra tulajdonjogát, szerkesztését és szellemi irányítását is. Tagjai nagyobb tőkeerejű he­lyi polgárok voltaic. Fél esz­tendő múlva azonban lemond­tak a lapról, talán elriadtak a nehézségektől. A lapot egy tíz­tagú bizottság vette meg, tag­jai: Ambrus Mór, Busbak Ádám, Hudecz Miksa, Kovács Ferenc, Kovács Sándor, Lasz­ly István, Rachler Ferenc, Serly Antal, Zelenka Gyula, Pokorny Gusztáv. Ez utób­bi volt a város főbírája. Jel­lemző a helyi összefonódásra, hogy vejei: Jeszenák Rafael, a későbbi szerkesztő és Török Zoltán, a majdani főispán, ugyancsak szoros kapcsolat­ba kerültek a lappal. A bi­zottságot Kovács Ferenc egé­szen 1909-ig képviselte a szer­kesztésben. 1882-ben a Kármán Tár­sulat alakult meg, amelyik más irányú tevékenysége mel­lett a lapot is megvásárolta s fenntartotta egészen 1893-ig. A Losoncz és Vidéke kétség­telenül az egyik legjobb, leg­megbízhatóbb lap volt a me­gyében, bár ismerve a nógrá­di lapkiadás színvonalát, ez a megállapítás nem mond túl sokat. Praznovszky Mihály Érdekes és tanulságos kiállí­tás számol be Budapesten, az NDK Deák -téri Kulturális és Tájékoztató Központjában a Német Demokratikus Köztár­saság lakásépítési programjá­nak végrehajtásáról. A színes fotókkal és makettekkel il­lusztrált kiállítás bemutatja, hogy az elkövetkező öt évben 930—950 ezer új lakás építése, illetve régi lakások felújítása és korszerűsítése révén miként javítják meg 2,8 millió ember lakáskörülményeit. A kiállítás tíz város építke­zésein vezeti végig a látogatót. Komplex építkezésekről van szó, régi városnegyedek felújí­tásával és hatalmas új lakó­telepek létesítésével. S mind­ezt harmonikus egységben végzik, hogy az új és a régi kiegészítse egymást. Sétálóut­cák a történelmi városrészek­ben és hatalmas zöldterületek a város minden részén. A ter­vek komplex módon készül­nek, a közművek és közleke­dés fejlesztése éppúgy szerves része a lakásépítéseknek, mint az iskolák, egészségügyi in­tézmények, üzie ek és áruhá­zak, vendéglátóipari és más szolgáltató egységek. Megter­vezik a parkokat, a játszóte­reket, a sportlétesítményeket és szórakoztatási intézménye­ket. A kiállítás értékét növeli, hogy a „hogyan?” kérdésre is választ ad. A hangsúly a mi­nőségen és a haték in./ságon van. Hatvan korszerű panel­üzem biztosítja a magas tel­jesítőképességet. A panelek sokfélesége lehetővé teszi a legváltozatosabb építkezési formák kialakítását. A magas hatékonyságot mindenekelőtt az ütemes és íolyamrendsze- rű gyártási mód alkalmazásá­val érik el. Ugyancsak a ha­tékonyságot szolgálják az alapzatba fektetett vezetékek, amelyeknek alkalmazását ma­ketten illusztrálják. A hom­lokzatokat előregyártott dí­szítőelemekkel alakítják ki.-4 népi Jemen ünnepén A függetlenségi harc kezdetét, a forradalom napját ün­nepük ma a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság lakói. Tizennyolc éve, 1963. október 14-én robbant ki az ország szí­vében az a fegyveres felkelés, amely több éves áldozatos harc után a brit gyarmati uralom felszámolásához vezetett. A frissen függetlenné vált állam azóta korszakos utat járt be, bár az évszázados elmaradottságot persze nem lehet egy­hamar megszüntetni. Ám fontos lépések történtek: nemzeti tulajdonba vették a természeti kincseket, radikális agrárre­formot hirdettek, meghonosították a szövetkezeti mozgalmat, bevezették a tervgazdálkodást. A hazánknál háromszor na­gyobb, 1,8 millió lakosú országban sokat tesznek az ipar meg­teremtésére, a jórészt sivatagos területek öntözéssel termőre fordítására. Ismét fellendülőben Aden kikötőjének forgalma is. Ingyenessé tették az egészségügyi ellátást és a közoktatást. Folyik a küzdelem az írástudatlanság csökkentéséért — ma már egyre több mozgó iskola követi még a nomád beduinok vándorlását is. A népi Jemen állami és pártvezetése szoros kapcsolato­kat épített ki a szocialista országokkal, köztük hazánkkal. A JNDK jelentős tagja az átfogó, igazságos közel-keleti rende­zésért küzdő Szilárdság Frontjának, egyidejűleg jó kapcsola­tokra törekszik arab szomszédaival. Az ország fontos célja a két Jemen békés, demokratikus egyesítése. Nemzeti ünnepén további sikereket kívánunk a baráti Jemeni NDK népének országépítő munkájában. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom