Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

Erezsnyev eszmecseréje Ralsirakával Hatékony lépéseket a béke megszilárdításáért A két ország kapcsolatairól és nemzetközi kérdésekről, köztük az Indiai-óceán térsé­ge és az afrikai földrész prob­lémáiról folytatott csütörtö­kön megbeszélést Moszkvá­ban Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke Didier Ratsirakával, a Madagaszkári Demokratikus Köztársaság el­nökével, a legfelsőbb forradal­mi tanács elnökével, a Malgasi Forradalmi Élcsapat Pártjá­nak főtitkárával. Ratsiraka rövid üdülésen tartózkodik a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyev és Didier Ratsiraka megelégedéssel ál­lapította meg, hogy tovább fej­lődnek, elmélyülnek a két or­szág baráti kapcsolatai. A nemzetközi kérdések meg­vitatása során annak a meg­győződésüknek adtak kifeje­zést, hogy a világhelyzet je­lenlegi kiéleződése, amely az imperializmus politikája nö­vekvő agresszivitásának kö­vetkezménye, megköveteli minden békeszerető erő tevé­kenységének további aktivizá­lását abban a küzdelemben, amelyet a nemzetközi helyzet megjavításáért vívnak. „A szocializmus megszilárdulása, a felszabadító mozgalmak fejlődése, a népek megingat­hatatlan elszántsága arra, hogy megakadályozzák a há­borút, arról tanúskodnak, hogy megvan a lehetőség a béke megszilárdulását szolgáló ha­tékony lépésekre” -— hangoz­tatja a többi között a tárgya­lásról kiadott közlemény. A dokumentum méltatja a szo­r Az ENSZ-közgyűlés 36. ülés­szakán folyó általános politi­kai vita szerdai napján el­hangzott felszólalásában Ja­mes Dooge, az Ír Köztársa­ság külügyminisztere az észak­írországi helyzet normalizálá­sára tett javaslatokat. Felszó­lította Nagy-Britannlát, hogy hajtson végre „korlátozott” mó­dosításokat a börtönrendsza­bályokban anélkül, hogy poli­tikai státust adna a foglyok­nak, és öt aiapelvet körvona­lazott, amelyeknek segítségé­vel, szerinte, helyreállítható lenne a béke Észak-lrország- ban. Javaslatai között szere­a cialista országok, a haladó ál­lamok, köztük Madagaszkár békés külpolitikájának jelen­tőségét. Brezsnyev ismételten alá­húzta, hogy a Szovjetunió kül­politikájának legfőbb célki­tűzése a tartós és igazságos béke biztosítása. Korunk leg­időszerűbb, legkonkrétabb fel­adata a fegyverkezési verseny megszüntetése. „Most sikerült mégálla'podás- ra jutni az Egyesült Államok­kal a közép-hatótávolságú ra­kétákról folytatandó tárgya­lások ügyében. A Szovjetunió kész arra, hogy komolyan, be­csületesen, konstruktívan foly­tassa ezeket a tárgyalásokat, szilárdan tartsa magát az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elveihez. Csak az ilyen magatartás biztosíthatja ugyanis a tárgyalások sikerét” — hangoztatta az SZKP KB főtitkára. Brezsnyev és Ratsiraka a megbeszélésen különleges fi­gyelmet fordított az Indiai- óceán térségének kérdései­re. Megállapították a térség helyzete mindinkább veszé­lyessé válik, annak következ­tében, hogy az Egyesült Álla­mok lázas ütemben növeli itt katonai tevékenységét. Az In­diai-óceán térsége országainak együtt kell működniük annak érdekében, hogy minden érde­kelt erő összefogásával béke­övezetté, a jószomszédi kap­csolatok övezetévé változtas­sák ezt a körzetet — hangoz­tatták. Az afrikai helyzetről -szólva ugyancsak azt állapítot­ták meg, hogy az imperialista körök növelik agresszivitásukat békélés előmozdítására alkal­mas javaslat megvitatását” — ami burkolt utalás arra, hogy nem lehetetlen az ír Köztársa­ság ír egységet hirdető alkot­mányának némi módosítása — „mindez olyan keretek kö­zött, amelyek kifejezik és to­vábbfejlesztik az Ír szigetekés Nagy-Britannia közötti szoros kapcsolatokat.. Aristides Royo panamai köz- társasági elnök beszédében a közép-amerikai térségben ta­pasztalható külföldi beavatko­zás minden fajtájának beszün­ezen a földrészen. Erről ta­núskodik a többi között a pre- tóriai fajüldöző rezsim orvtá­madása az Angolai Népi Köz­társaság ellen. A Szovjetunió és Madagaszkár állást foglal amellett, hogy haladéktalanul rendezzék a namíbiai kérdést az ENSZ határozatai alapján, feltételek nélkül és teljesen vonják ki a dél-afrikai fegy­veres erőket és közigazgatási szerveket Namíbiából, teljes egészében adják át a hatalmat Namíbia népének, amelynek jo­gos képviselője a SWAPO — állapították meg a moszkvai megbeszélésen. Brezsnyev a tárgyalás so­rán szólt a közel-keleti hely­zetről is, amelyet mindinkább riasztónak nevezett. A leg­fontosabb új tényező az, hogy nyíltan meghirdették a" két ag­resszív erő, az Egyesült Ál­lamok és Izrael stratégiai együttműködését. Ez különö­sen világosan megmutatta, ki az, aki aláássa a Közel-Kelet békéjét — hangsúlyozta az SZKP főtitkára. Délkelet-Ázsiáról is foly­tattak eszmecserét a megbe­szélés résztvevői és megálla­pították : az imperializmus és a reakció veszélyes intrikákkal, nyomással fenyegeti a térség országait A helyzet normali­zálását, a térség békéjének biztosítását a körzet vala­mennyi országának együttes erőfeszítésével kell elérni. Leonyid Brezsnyevvel együtt a megbeszélésen részt vett Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára is. (MTI) mének, ezért azt meg kell vál­toztatni. f Bohuslav Chnoupek csehszlo­vák külügyminiszter felszóla- lásában rámutatott, hogy az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott békej avaslatok komplex köre utat mutat a nemzetközi légkör megjavítása, az enyhülés megőrzése és meg­szilárdítása irányában. Chnou­pek fontos politikai dokumen­tumnak nevezte a nukleáris katasztrófa elhárítására vo­natkozó szovjet ENSZ-határo- zattervezetet, majd üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok döntését, hogy felújít­ják tárgyalásaikat az európai nukleáris fegyverek korlátozá­sáról. A szerdai általános vitában felszólalt Reiz Malile albán külügyminiszter-helyettes egyaránt támadta Kínát, az Egyesült Államokat és a Szov­jetuniót. (MTI) Alvaro Cunhal Budapesten A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására csütörtökön Budapestre érkezett a Pörtu- gál Kommunista Párt küldött­sége Alvaro Cunhalnak, a párt főtitkárának vezetésével. A küldöttség tágjai: Albano Nu­nes, a PKP külügyi osztályá­nak vezetője és Francisco Lo­pes, a lisszaboni pártbizott­ság tagja, a Központi Bizott­ság tagjai. A portugál vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Berecz János, a MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője fogadta. Mielőbb szükséges a párbeszéd Bruno Kreisky osztrák kan­cellár- újból állást foglalt az enyhülési politika mellett. A belgiumi Bruggeben szerdán tartott előadásában emlékez­tetett arra, hogy az enyhülé­si politika negyedszázadon keresztül távol tartotta a há­borút az európai kontinens­től. Megmentése érdekében mielőbb szükség lenne ar­ra, hogy Nyugat-Európa ál- lamférfiai párbeszédet kezde­ményezzenek az Egyesült Ál­lamok vezetőivel e bevált po­litika előnyeiről és feladásá­nak beláthatatlan következ­ményeiről. Az osztrák kormányfő ki­fejtette: Ronald Reagan el­nökké választása után úgy tűnt, hogy most a megmere­vedés és az erő politikája kö­vetkezik, amely alapvetően figyelmen kívül hagyja az eu­rópai szövetségesek érdekeit és véleményét. Ez utóbbiak nagy szolgálatot tennének az enyhülés ügyének — mondot­ta Kreisky —, ha rá tudnák venni Washingtont jelenlegi politikai irányvonalának meg­változtatására. Az idő na­gyön sürget — húzta alá Kreisky, majd hozzátette: a közelmúltban New Yorkban létrejött szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozók bizakodással töltik el az eny­hülési folyamatért aggódókat. Kreisky a továbbiakban örömmel és elismeréssel szólt arról a szemléletbeli válto­zásról, amely a palesztin kér­dés megítélésében a Közös Piac országaiban is egyre in­kább megmutatkozik. Hallat­lanul fontos lenne, hogy az európai kormányok meggyőz­zék az Egyesült Államokat a palesztin kérdés kulcsfontos­ságáról, amelynek elfogadha­tó rendezése nélkül nem le­het szó békéről a Közel-Ke­leten — mondotta az osztrák kormányfő. (MTI) pel az erőszak elutasítása, a párbeszéd megkezdése az észak-írországi közösségek, va­lamint Észak-lrország és Ír­ország között, valamint az ír kormány azon készségének ki­fejezése, hogy választói elé terjeszt bármely, „az ír meg­beavatkozás példájaként az Egyesült Államok salvadori te­vékenységét hozta fel a pana­mai elnök, a továbbiakban azt vetette Washington szemére, hogy a 1977-es Panama-csator- na-szerződést törvénybe iktató 1979-es amerikai törvény nem felel meg a szerződés szelle­tetését követelte. A külföldi ENSZ-közgyűlés Folytatódik a politikai vita Szovjet—japán kapcsolatok Együttműködés vagy konfrontáció? A Szovjetunió viszonya Ja­pánhoz, mint a fejlett tőkés­világ második legerősebb tag­jához, jelentőségében túllép a regionális kereteken, hatással van a világpolitika egészére, eromiko és Szonoda minapi New York-i eszmecseréjét megelőzően a két külügymi­niszter három évvel ezelőtt tárgyalt utoljára — ez egyér­telműen a kapcsolatok hűvös­ségét jelzi. A kormányzó liberális de­mokrata párt magatartása a Szovjetunióval kapcsolatban mindig is ellentmondásos volt. Az Afganisztán körüli amerikai hisztériakeltés és lé­lektani nyomás hatására azonban a szovjetellenes ten­dencia erősödött meg. Tokió — a kétoldalú kapcsolatok fontosságára emlékeztető moszkvai figyelmeztetések el­lenére — katonai és politikai engedményeket tett az Egye­sült Államoknak. E kedvezőt­len hangsúlyeltolódások már Ohiránál kimutathatók, an­nak ellenére, hogy a néhai kormányfő többször is kije­lentette: Japánt — nyers­anyagszegénysége és straté­giai sebezhetősége miatt — minden hibás lépés katasztró­fába sodorhatja. Márpedig Tokió távolodni látszik a geo­politikai realitásoktól, amikor szélesíti a hadiipari, straté­giai együttműködést Wa­shingtonnal, vállalja a csen­des-óceáni vízi utak közös el­lenőrzését, magyarán, a szi­getország gazdasági-katonai potenciálját alárendeli az Egyesült Államok világpoliti­kai törekvéseinek. Az elmúlt hetek eseményei különös erővel domborították ki a tokiói vonalvezetés el­lentmondásosságát. Augusz­tus végén a szovjet kormány az ország területi vizein lé­nyeges könnyítéseket vezetett be a japán halászok számá­ra, Moszkva tehát ismét bi­zonyságot tett jószándékáról. Ekkor vetette fel Szonoda a Szovjetunióhoz fűződő viszony javításának lehetőségét. Moszkvában érdeklődéssel fo­gadták a tokiói bejelentést, amelyben annak megerősíté­sét látták, hogy a japán ve­zető körök sem hagyhatják figyelmen kívül a kétoldalú, jószomszédi kapcsolatokban mutatkozó kölcsönös érde­keltséget. Napokkal később létrejött egy megállapodás 750 ezer tonna nagy átmérőjű acél­cső japán exportjáról, ami — tekintve az üzlet megkötésé­nek megakadályozására irá­nyuló amerikai nyomást — ugyancsak pozitív fejlemény­nek minősül. Ezt viszont — szinte 180 fokos fordulatként — Szuzu- ki miniszterelnök demonstra­tív látogatása követte Hokkai­do szigetén. Célja az volt, hogy kormányszinten hangsú­lyozza a Szovjetunióval szem­beni japán területi követelé­seket. Bejárták a világsajtót a képek, amiken Szuzuki egy szirtfokról távcsövön szem­lélte azokat a szigeteket, ame­lyek a második világháború után, nemzetközi döntéssel a Szovjetunióhoz kerültek. Szu­zuki lépése nem értelmezhető másként, csak a Szovjetunió­val szembeni éles. nacionalis­ta hangulatkeltésként. Az or­szág vezető napilapja, a polgá­ri Aszahi Simbun meg is je­gyezte: a kormányra nézve súlyos következményekkel jár­hat, i ha a kétoldalú tárgyalá­sokat a Szovjetunió szándékos nyugtalanításával, az úgyne­vezett szovjet katonai veszély jelszavának hangsúlyozásá­val, valamint a japán hadse­regfejlesztési szükségletek ál­landó emlegetésével vélik elő­segíteni. Moszkvában nem vették fel az odadobott kesztyűt. Noha a leghatározottabban elítél­ték a nacionalista hangulat- keltést, nem hagytak kétséget affelől, hogy készek előfelté­telektől mentes tárgyalások­ra a szigetországgal. Ha tehát a japán külpolitikáról szep­temberben kiadott Kék Könyv igazat állít, miszerint Tokió elsősorban politikai, gazdasá­gi és diplomáciai eszközökkel akar hozzájárulni a nemzet­közi stabilitás megszilárdítá­sához, akkor nehéz megkerül­ni a választ az újabb szovjet kezdeményezésekre. Ennek jelei máris tapasztalhatók: Szonoda és Gromiko végül is New Yorkban megállapodott a külügyminiszter-helyette­sek munka jellegű konzultá­cióinak mielőbbi felújításá­ban. Győri Sándor 2 NÓGRAD — 1981. október 2., péntek Angolai párt- és állom» küldöttség érkezik hazánkba Kádár Jánosnak, a Magyar munkapárt és az Angolai Né- Szocialista Munkáspárt Köz- pi Köztársaság elnökének ve- ponti Bizottsága első titkáré- zetésével, a közeli napokban nak és Losonczi Pálnak, az angolai párt- és állami kül- Elnöki Tanács elnökének döttség érkezik hazánkba hi- meghívására, Jósé Eduardo vatalos, baráti látogatásra, dós Santosnak, az MPLA- (MTI) A vállalati pénzügyi­gazdasági ellenőrzés új szervezete A Minisztertanács csütörtöki ülésén újonnan szabályoz­ta a vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés szervezeti rendjét. Az intézkedésre az államigazgatási, a pénzügyi­gazdasági munka egyszerűsítése, korszerűsítése érdekében került sor. A szabályozás szerint 1982., január 1-től valamennyi vállalati rendben gazdálkodó szervezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzését egységesen a Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatóságának irányítása alatt álló, a fővárosban és a megyeszékhelyeken létesítendő igazgatóságok látják el. Megszűnik az a különbség, amely a minisztériumok fel­ügyeleté alatt álló vállalatok, illetőleg a tanácsi vállalatok és szövetkezetek adóztatásában, pénzügyi-gazdasági ellen­őrzésében és törzskönyvezésében jelenleg fennáll, és a mos­tani hármas tagozódása szervezet (főigazgatóság, területi igazgatóságok és megyei hivatalok) helyébe kétfokozatú (főigazgatóság, megyei igazgatóságok) szervezet lép. Az új szabályozás a vállalati pénzügyi-gazdasági el­lenőrzés egységes szervezeti rendjét alakítja ki: a megyei igazgatóságok hatásköre a területükön működő valamennyi gazdálkodó szervezetre kiterjed. Míg a vállalatok a jelenle­gi szervezeti rend szerint gyakran száz kilométernél is tá­volabb vannak az ellenőrzést ellátó szervezettől, az új sza­bályozás szerint lényegesen közelebb kerülnek ehhez. Így az ellenőrző apparátus és a vállalatok között az eddiginél közvetlenebb, intenzívebb kapcsolat alakulhat ki: minden vállalat és szövetkezet a székhelye szerinti megye központ­jában kaphatja meg azokat a felvilágosításokat, tájékoz­tatásokat. amelyekért ma esetleg fél napokat kell utaznia. Tovább erősödik a pénzügyi-gazdasági ellenőrzést vég­ző szervezet és a tanácsok kapcsolata is. Míg a tanácsok a területükön működő gazdálkodó szervezetek tevékenységé­ről, a náluk tartott ellenőrzések megállapításairól eddig csak több helyről (igazgatóság, hivatal) együttesen beszerezhető adatok alapján nyerhettek tájékoztatást, 1982. január 1-től az egységesen megyei szervezettől kaphatják meg a szük­séges információkat, a megyei igazgatóságok rendszeres adatszolgáltatási kötelezettsége alapján. A vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés szervezetének átalakításától a revíziók színvonalának további emelkedése, hatékonyságuk növekedése várható. Emellett az átszerve­zés jelentős létszám-megtakarítással jár. Végül számottevő csökkenés várható mind a gazdálkodó szervezetek, mind az ellenőrző apparátus kiküldetési költségeiben. Az ellenőrző szervezet korszerűsítése felelősségteljes munka. A Pénzügyminisztérium ellenőrzési főigazgatósága az átszervezés sikeréhez kéri a párt- és állami szervek, a vállalatok és szövetkezetek megértését, segítségét és a konstruktív együttműködést. Tanácskozott a TESZÖV elnöksége Megerősödtek a megye termelőszövetkezetei Tegnap délután tartotta soron következő elnökségi ülé­sét a Nógrád megyei TESZÖV salgótarjáni székhazában, amelyen Cseh Adolf, a szövetség titkára számolt be a szö­vetkezetek és társulásaik III, kongresszus óta végzett tevé­kenységéről. Mint hangsúlyozta, az eltelt ötéves időszakban az MSZMP bevált agrárpolitikája jó ala­pot biztosított a megye szö­vetkezetei eredményes gazdál­kodásához, a szocialista voná­sok erősítéséhez, a szövetkeze­ti tulajdon gyarapodásához. Megyénk kedvezőtlen ter­mészeti adottságait figyelem­be véve rendkívül sokat je­lentett és jelent ma is az ál­lami támogatás, amely előse­gíti a termelés bővítését. Eh­hez egyébként hozzájárultak a gazdasági szabályozók módosí­tásai, ed ösztönző gazdasági in­tézkedések. A két kongresszus közti időszakban folyamatosan javult a szövetkezeti paraszt­ság életszínvonala, javultak a munkakörülmények, a szociális ellátottság és az érdekvédelem. A gazdasági fejlődést jól mutatja, hogy a termelési ér­ték öt év alatt több mint 50 százalékkal növekedett és meg­közelíti a 3 milliárd forintot. A dinamikus fejlődésnek leg­szembetűnőbb eredménye a ta­valyi 226 millió forintos nye­reség, amellyel a tervidőszak legsikeresebb évét zárták a termelőszövetkezetek. A mezőgazdasági szövetke­zetek jelentős gazdasági sze­repük mellett fontos társada­lompolitikai szerepet is betöl­tenek a falvak életében. A parasztság társadalmi helyze­tét, munkájának jellegét, szem­léletét, anyagi és kulturális igényeit tekintve is közelebb került a munkásosztályhoz. Az elmúlt években a megye termelőszövetkezeteinek nagy többségében már nem csak az üzemi étkeztetést, a dolgozók kulturált szállítását sikerült megoldani, hanem nagy lépé­seket tettek a lakáskörülmé­nyek javítása, a gyermekintéz­mények fejlesztése, fenntartása területén és az üdültetésben. Mindezeknek nagy szerepük volt és van abban, hogy egyre növekszik a szövetkezetekben dolgozó fiatalok száma. Nap­jainkban már az aktív dolgo­zók több mint egyharmada — csaknem 3500 harminc éven aluli fiatal — vesz részt a kö­zös gazdaságok munkájában. Ugyancsak nagymértékben ja­vult a termelőszövetkezetek­ben dolgozó nők helyzete, rendszeressé vált foglalkozta­tásuk, nőtt képzettségük, szak­mai végzettségük. Az elért eredmények elle­nére is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi ötéves tervben lé­nyegesen nehezebb körülmé­nyek között, nagyobb erőfe­szítéssel és rugalmassággal le­het előbbre lépni a megy* szövetkezeteinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom