Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

PauWní Béla 188Í. október 2-án született Csákvárott, Fe­jér megyében. Édesapja az Eszterházy-birtokon gazda­tiszt és pedagógus is, ugyanis gazdasági iskolát vezet. (Ha­sonló munkát végez Bartók Bé­la édesapja nagyszentmiklósi gazdasági iskola vezetésével, valamint a galántai állomás- vezető fia, Kodály Zoltán édes­apja. A közös főről eredés is táplálja mindvégig tartó ba­rátságukat) Iskolai tanulmányait, a kö­zépiskolát végzi Székesfehér­várott, majd a bölcsészkaron és a műegyetemen próbálkozik és bár sikereket ér el, néhány tanulmányát szabadalmaztat­ja is,' inkább az újságírás felé vonzódik. A fővárosi lapok te­le vannak cikkeivel és rajzai­val. Külföldi tanulmányú takht folytat. Idehaza 1912-ben meg­alapítja és szerkeszti a Fidi­busz című élclapot. Ebbe jele­nik meg egy olyan híres poli­tikai karikatúrája, ami miatt ismét sürgősen külföldre kell távoznia. A világháború kü­szöbén 1914-ben 33 éves korá­ban megírja humoros önélet­rajzát Emlékirataim címmel. Az első világháborúra haza­rendelik és végigharcolj^ az orosz frontot. Néhány hétig is­mét Németországban tevé­kenykedik, a Sim£>ücissámus nevű vicclapnál, ahol főképp rajzaival arat sikert. A Magyar Tanácsköztársa­ság ideje alatt élénk tevékeny­séget folytat. További kutatást igényel, hogy milyen kapcso­lat fűzte őt Czabán Samuval, a vidéki forradalmár tanítóval, aki népbiztos volt és a Ta­nácsköztársaság tanügyeinek szocialista szervezésével fog­lalkozott. Nyilvánvaló, hogy az ő befolyásának következmé­nye egy új adatunk: Paulini Béla volt a Tanácsköztársaság egyetlen gyermeklapjának, a Bukfencnek szerkesztője. 1919. március 8-án jelent meg a lap és 1919. július 1-én a 13. szám volt az utolsó. Nem volt több papír! A lap szer­kesztésében igen igényes, ^ az írók közül helyt kap: Krúdy Gyula, Szép Ernő, Karinthy Frigyes, Várnai Zseni stb. a rajzolók közül: Gáspár Antal, Harangi Jenő, Miihlbeck Ká­roly, Pólya Tibor rajzai dí­szítik a gyermekújságot. (A Bukfencről eddig nem so­kat tudtunk, zárolt anyag volt, az Országos Széchenyi Könyv­tárban bukkant rá egy fiatal újságírónő: Benkőné Barta Ilo­na, a Magyar Nemzet cikk­írója és tette közzé 1976. már­cius 23-án.) A Tanácsköztársaság buká­sa után kezdetben fő tevékeny­sége a meseírás. A Hétfejű Szamár, meg a Háromfülű nyúl, a Csillagjáró szikla, Lő­rinc csodálatos kalandjai, Du­gasz Matyi birodalma,, A Ma­dárkocsi máig is népszerűek és több új kiadást is megér­nek. A Tanácsköztársaság ideje alatt végzett tevékenysége meg­torlása elől több évet tölt Né­metországban, a Simplicissi- mus című szatirikus lapnál. A fasizmus, szinte a hatalomát­vétel pillanatában, 1933 már­ciusában betiltja ezt a lapot. Bálint György a . következőket írja: „A Harmadik Birodalom az első olyan hatalmi rend­szer az újabb kori Európában, amely a betű mellett a rajzot is máglyára veti”. Ez kétségkívül arra vezethe­tő vissza, hogy ennek a rend­szernek a vezetői nemcsak re­akciós zsarnokok, hanem rend­kívül hiú zsarnokók is. Róluk csak ízléstelenül nagyméretű freskókat festhetnek majd a rossz romantikus iskola kel­lemetlen modorában a „gut- gesinnt”-festők. Karikatúrák miatt még a legnagyobb dia­dalmámorukban is megsér­tődnek, ami körülbelül olyan, mintha a hóhér megsértődne, amiért az akasztott ember a halál pillanatában kiölti rá a nyelvét. A HÄRY JANOS Paulini Béla az 1920-as Ivekben Garay János Obsitos ;ímű költeményét felhasznál­ja a szekszárdi fazekas me­séi két „kalandját” megtoldva ' Tiég kettővel megírja színmű- jészetünk vidám remekét: a Háry Jánost. , Kodály Zoltán hosszú ideig pihenteti Paulini mesejátékát. Hiába sürgette Paulini, még ő is vakmerőség- Paulini Száz éve született Paulini Bél a nek találta parasztnótákat vin­ni az Operaház színpadára. Végre az Operaház vállalta a bemutatást. 1926. október 16-án felcsendültek a magyar Operdházban a magyar népda­lok. Először a fennállás, 1884 óta! Nyilván a nem várt ha­talmas siker is ösztönözte Ko­dályt, hogy megírja hozzá a híres zenekari közjátékot. Háry a paraszti regénymqn- dót képviseli, aki egy képzelt világ mesés kalandjaiban a nép álmait, vágyait jeleníti meg. Nem afféle füllentő le­gény csupán, mint Münchhau­sen a német mesevilág hazu- dozó lovagja. Háry János úgy füllent, mint minden igaz köl­tő, aki ideálokat állít a nép elé, íme, ilyenek is lehetnénk. Ilyen diadalmasak, ellenállha­tatlanok, győzelmesek... Ilyen mesebeli hősök, akiknek hírét ország-világ ismeri, akiknek kardjától rettegnek mindazok, akik vétettek az emberség, a becsületes ellen. A hős — és ép­pen ez Kodály dal játékának legvonzóbb, legvarázsosabb vonása — a történet legmeré­szebb fordulatai között is meg­marad egyszerű, józan pa­rasztembernek. Huncut mo­solya, legényes kacsintása, oly­kor bőbeszédű hősködése mö­gül a nép tekint ránk. Egy nép, mely Háry János álmai­ban a maga szebb, hősiesebb, diadalmasabb jövőjét álmodja meg. (Balassa Imre.) (A Háry János bemutatója után két évvel Csákvárott Varga Sándor református lel­kész felvetette, hogy ott is játsszák el a Háryt. Bozory Endre és Csővári Rezső meg­kezdte a szerepek betanítását, a dalokét is, egy szál hegedű­vel. A bemutató a Bozory- vendéglőben országos ese­ménnyé nőtt. Márkus László, az Operaház főrendezője mon­dott bevezetőt, Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház rendezője úgy nyilatkozott: ^a legjobb és legérdekesebb, amit valaha pa­rasztoktól láttam. Paulini Ma­gyar Földmíves Játékszín ne­vet adta szülőföldje műkedve­lő együttesének, amely 1929- ben a Nemzeti Kamaraszín­házban és a Magyar Színház­ban hat alkalommal a fővá­rosnak is bemutatkozott.) A GYÖNGYÖSBOKRÉTA Győrffy István javasolta Paulininék, hogy ne a saját játékát tanítsa be a falusiak­nak, hanern a népet az erede­ti talajból játékaival és tán­caival, szerepeltesse. Paulini Paulini népművészeti tárgyakkal zsúfolt dolgozója. megszerezte a Néprajzi Mú­zeumból azoknak a falvaknak a jegyzékét, amelyekben meg­volt még a népviselet, és ahol a tánchagyomány és népszo­kás még virágzott, vagy fel- éleszthetőnek látszott. Paulini óriásd szervező munkát vég­zett, először nyolc párból álló csoportokat válogatott, al­kalmas vezetőkkel tárgyalt és megbeszélte, hogy mit pró­báljanak körülbelül tízperces terjedelemben. Kodály Zoltán és Paulini a káráncslapujtői Gyffngyösbok- rétások között. Paulini és Hárnyl Zsolt írása közben­a »Háry János” kísérő szövege Az első Gyöngyösbokréta-be- mutató 1931 augusztusában volt Budapest székesfőváros anyagi támogatásával, a Vá­rosi Színházban. Az óriási si­ker Paulinit további munká­ra lelkesítette. 12—13 faluból állította össze egy-egy esti bemutató 3 részes műsorát. Az eredeti népviseleteket, a dal­lamokat szakértőkkel ellen­őriztette. A körülbelül 120 perces játékidőt 3 háromne­gyed órás rendkívül eleven, változatos műsorrá formálta. Ennek adta — hosszas találga­tás, válogatás után — a Gyönr gyösbokréta nevet Egy-egy falu bokrétájával már. csak a főpróbán találko­zott, ahol 25—30 tagú népi ze­nekar vette át a próbákon da­lolt, vagy egy hegedűvel ját­szott dallamokat. A váratlan erővel és. telt színekkel zengő muzsika felvitte a hangulatot. A legszebb figurákra lelkesí­tette a táncospárokat. A bok- rétás táncok igazában ekkor születtek, s ha ismételni lehe­tett -volna, sohasem sikerült volna pontosan ugyanazt el­táncolni. Érdekes megszorí­tása volt Paulininék, hogy is­métlést nem engedélyezett. A tomboló tapsra is jött a követ­kező falu bokrétája. Ilyenkép­pen soha nem nyúlt hosszúra a műsor, nem fáradt el a kö­zönség, s minden bokréta úgy érezhette, hogy nem volt jobb nála senki. Csupa „elsők” mentek haza; a találkozókról boldogan. A mozgalom közel kétszáz csoportot számlált, nyugodt létezéséhez biztos anyagi bá­zisra volt szüksége. Paulini szervezőerejéből erre is futot­ta. Létrehozta a Magyar Bok­réta Szövetség című szerveze­tet A szövetség célja: „Ama­gyar népművészet minden meg­nyilvánulásának, népdalnak, népi táncnak, népviseletnek, szokásnak, művészi értelmű népipamak stb. összefoglaló­an és országosan való ápolása és gyakorlása. A szövetség or­szágszerte feléleszti a hagyo­mányokat, amivel a magyar öntudatot erősíti. A művészet tükrében a magyar népet az idegenek előtt is kedves ke­retben igyekszik megismertet­ni”. Az Országos Magyar Bok- rétás Szövetség jól töltötte be feladatát Jellemző Paulini antifasisz­ta magatartására, hogy Ma­gyarország megszállása után a Gyöngyösbokréta nem tart több előadást. Paulini mind gyakrabban húzódik vissza ba­ji szőlőskertjébe és pincéjébe, itt is éri a halál 1945. január 1-én, Stílusosan, népi hímzé­sekbe bugyolálva, népi fara­bevezetőt mond a Gyöngyösbokrétás fellépés előtt. gásű faszekrénySe helyezték második feleségével együtt és sírjáról nem múlnak a vi­rágok. A Nógrád megyei bokrétái csoportok repertoárja Bocsárlapujtő (Karancsla- pujtő) Csáki József főjegyző. 1931. 1932, 1933, 1934. Menyecs­kekar, - kopogóstánc. 1935. Szentivántüze. 1936. VIII., 1938. Dobogós. 1940, 1941, 1942, Hidasjáték. 1943. Buják (Almást Miklós taní­tó) 1931, 1934. Vegyes kar, fo­nó. 1935. Páros körtánc. 1936; VIII. Örömkalács. 1937, 1938, 1940. Mártogatós. — MTA. Ft. 158, 357. Karikázó, verbunk, csárdás. Diósjenő. Hitelesítése meg­történt, de budapesti szerep­léséről nincs adat Hollókő. Bakai Mihály taní­tó 1936. VIII. Fonó, koszorú- köszöntés, sarkantyústánc, 1937, 1938, 1939, 1940, 1941,' 1943. Kazár (Komáromi Antal ag- ronómus) 1934. Aratóünnep,' körtánc. 1935. 1936. VIII. MTA. Ft 132„ 133. Csárdás, karikázó. Maconka (Tóth István taní­tó) 1936. Kő-kő játék, kivető«. 1937. Porkolás. 1938, 1939, 1940. Nagylóc (Bakai Mihály taní­tó) 1937. Népi játékok. 1938. Aratónap (?). 1939, 1940. Már­togatós. 1942. örhalom (Havasi László ta­nító) 1934. Kukorgó. 1935. Re­zes bokréta. 1936. VIII., 1937. Fonó, betleheme« játék. 1938. — MTA. Ft 155. Országos Néprajzi Múzeum Címtára: Népi játékok, mártogatós, kör-; tánc, páros tánc. Rimóc (Radványi Lajos ta-5 nító) 1934. Páros körtánc. 1935. Csalogató. 1936. VI, 1937. Né­pi játékok. 1938. — MTA. Ft 347. Csárdás, karikázó, mars. (A bokrétáa községek betű­rendbe szedett neve után záró­jelben a Bokréta helyi vezető­jének nevét tüntettük fel. Az évszámok a csoportok buda­pesti fellépésének időpontjait jelzik. Az itt alkalmazott rö­vidítések MTA. Ft.: A Magyar Tudományos Akadémia Nép- zenekutató Csoport filmarchí­vuma.) — o — Buják határában a vár és a pazar építésű grófi kastély után terül el az úgynevezett Selyemrét. 1935-ből rögzíte­nék egy képet A Selyemrét teljes napsütésben. Az egyik sarkában festőállvány, mö­götte Glatz Oszkár éppen ked­venc modelljét „a bujáki me­nyecskét” pingálja lii tudja ha. nyadszor. Távolabb Kodály Zoltán Paulini és Almás! Mik­lós helybeli tanító formálják a Páros körtáncot, hogy abban csak eredeti forrásból szár­mazó motívumok kerüljenek. Cukrosán idilli lenne a kép,’ ha nem lebegne a falu felett gróf Pappenheim Sigfried őr­gróf “szelleme, aki teljes szol­gaságban tartja a falut. Ek­kor jár Bujákon egy fiatal szoclográfus: Szabó Zoltán, aki Cifra nyomorúság című könyvében bizony kegyetle­nül megírja, hogy ha nem, vál­tozik meg Magyarország tár­sadalmi helyzete, akkor a Gyöngyösbokréta a halotti ru­hának is jó lesz. Hogy ez : e következzék be, ezért küzdött Bartók Béla, Kodály Zoltán a többi népművésszel és ezért őrizzük tisztelettel Paulini Béla emlékét. Irta és összeáílította: Csukly László I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom