Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

V yiLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MSZMP nograd megyei bizottsága es a megyei tanács la pj a XXXVII. EVF., 239. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1981, OKTOBER 11., VASÁRNAP to illáiul Bér- és MuRkaíigyi Hivatal munkájáról Elsődleges a. lakosság ügyeinek intézése Sokan érdeklődnek az iránt, hogy milyen kérdésekkel foglalkozik a közelmúltban megalakult Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal, s mely szervekhez fordulhatnak olyan ügyek­ben, amelyeket korábban a Munkaügyi Minisztérium inté­zett. E kérdésekre a következő tájékoztatást adták az újon­nan megalakult hivatalban az MTI munkatársának: — Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal a kormányzat központi munkaügyi irányító szerve, ennek megfelelően a megszűnt Munkaügyi Minisz­térium feladatai közül a bér­rel és munkaerővel kapcso­laté« kérdések tartoznak a ha­táskörébe. Gondoskodik ar­ról, hogy a teljes és egyben ha­tékony foglalkoztatás elve minél jobban érvényre jus­son. Az ágazati és tanácsi szervekkel összehangolva meg. teremti annak lehetőségét, hogy minden dolgozni tudó és akaró magyar állampolgár képzettségének, képességé­nek és a népgazdaság érdekei­nek egyaránt megfelelő mun­kát végezzen. Ehhez az is szükséges, hogy a vállalatok, szövetkezetek, intézmények a dolgozók számára biztosítsák a hatékony munkavégzéshez szükséges feltételeket. A hivatalnak ugyancsak na­gyon fontos feladata, hogy a bér- és keresetszabályozás, az alapbérrendszer, a vezetői ér­dekeltség és a bérrendszer egyéb eszközeinek fejleszté­sével segítse a vásárlóerő és az árukínálat, illetve a szolgál­tatások összhangját. Munka­jogi tevékenységével pedig a dolgozó emberek jogainak vé­delmét szolgálja. A Munka Törvénykönyvének gondozása, a munkajogi szabályok szak­Illést tartott a KISZ megyei bizottsága Tizenhat nyári tábor és a tapasztalatok Ä KISZ Nógrád megyei bi­zottsága, a KISZ X- kong. resszusa és a megyei küldött- értekezlet határozatainak terv­szerű végrehajtására kidol­gozta öt évre szóló feladat­tervét. E feladatterv megvi­tatása és elfogadása volt el­sőrendű napirendi pontja teg­nap délelőtt, az MSZMP Nóg­rád megyei Bizottságának székházában megtartott me­gyei KISZ-bizottsági ülésnek. Fiissy Józsefnek, a KISZ Nógrád megyei bizottsága el­ső titkárának szóbeli kiegészí­tését a városi és járási KISZ- bizottságok titkárainak kér­dései és javaslatai követték, Miután a javaslatok figye­lembevételével elfogadták a dokumentumot, Molnár Jó­zsef, a Lovász József KISZ- vezetőképző iskola igazgatója értékelte a nyári táborokat. A KISZ X. kongresszusa és » politikai képzési rendszer megváltozása különösen fon­tossá tette az idei nyárra ter­vezett táborok munkáját. A három háromnapos kongresz- szusi tábor mégis csak rész­ben érte el célját- A doku­mentumok értelmezése, helyi adaptálása helyett sok eset­ben csak a tartalmi megis­mertetésig jutottak el. Az If­jú ©árda-tisztségviselők és sportvezetők táborában ismét bebizonyosodott, hogy bár a gárdisták jó fizikai és szak­mai felkészültséggel rendel­keznek, s kiemelkedő eredmé­nyekre képeseik, ideológiai, politikai, mozgalmi ismerete­ik szintje alacsony, tájéko­zottságuk nem megfelelő. A középiskolai KISZ-titkárok és propagandistáit táborai ma­radandó elméleti ismereteket és gyakorlatot biztosítottak a résztvevőknek. S bár a tábor­vezetőségekben eddig is sok pedagógus dolgozott, a tábo­rok eredményessége érdeké­ben mind több KlSZ-tanács- adó tanárt kell bevonni ebbe a munkába. A közművelődési táborokban színvonalas és lát­ványos munka folyt, elmond­ható ez a diákszínjátszó, a jazzbalett, a népi tánc és a klubos, kultúros táborokról egyaránt, de leginkább a II országos amatőr popzenei tá­borról. A terveknek megfelelően a KISZ megyei bizottsága ti­zenhat tábort és egy tanfo­lyamot szervezett a nyáron- Molnár József beszámolója szerint, annak ellenére, hogy a táborok több tekintetben eredményesek, sok tennivaló akad az átgondoltabb szerve­zés, mozgósítás, időzítés elő­készítés érdekében. Ezt követően Kovács Tibor, a Magyar Úttörők Szövetsége Nógrád megyei elnöke tájé­koztatta a bizottságot az út­törőelnökség előtt álló fel­adatokról. szerű és demokratikus előké­szítése biztosítékot nyújt ar­ra, hogy e területen a jövő­ben is megvalósuljanak a kor­mányzatnak a törvényesség maradéktalan betartására vo­natkozó előírásai. Az állampolgárok, a gazdál­kodó szervek, a tanácsok az új hivataltól is felvilágosítást kaphatnak munkaügyi kérdé­sekben. Rendelkezésre áll a hivatal tanácsadó irodája, amelynek útján szóban, vagy levélben választ kapnak az ér­deklődők a foglalkoztatással és bérezéssel kapcsolatos kérdé­seikre. A munkaügyi problé­mák, panaszok intézésének törvényes keretei — a vállalat, a felügyeleti szerv, a munka­ügyi döntőbizottság, a mun­kaügyi bíróság — természete­sen változatlanok. A lakosságot közvetlenül érinti, hogy mely hivatalok fog­lalkoznak azokkal a szociál­politikai kérdésekkel, ame­lyek a volt Munkaügyi Mi­nisztérium feladatai közé tar­toztak, hová fordulhatnak ké­relmeikkel, panaszaikkal. Ez­zel kapcsolatban a hivatalban elmondták, hogy a feladatok most több hatóság, hivatal — az Országos Tervhivatal, a Pénzügyminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság — között osz­lanak meg. E teendők átadá­sát, illetve átvételét gondos előkészítő munka előzte meg, s mind az átadó, mind az át­vevő szervek fontos célja, hogy az átszervezés miatt az ügyintézés ne szenvedjen csor­bát. Gondoskodnak arról, hogy a jelenleg elbírálás alatt álló, folyamatban levő mintegy ezer egyedi ügyben az eddigi­eknek megfelelően, időben szülessék döntés. A döntést természetesen azok a szervek hozzák, amelyek a feladatot átvették és az értesítést is ők küldik az érdekelt állampol­gárnak. A lakosságot leginkább érin­tői ügyek közül az Egészség- ügyi Minisztériumhoz került a nők és a fiatalok számára tiltott munkakörök jegyzéké­nek kezelése * és korszerűsíté­se, a gyermekgondozási se­gély rendszerével összefüggő elvi kérdések, a családpoliti­ka gondozása, a családpolitikai fórum működtetése, az össze­hangolt és komplex rehabili­táció jogi és szervezeti kere­teinek kidolgozása. A SZOT Társadalombiztosí­tási Főigazgatóság vette át a gyermekgondozási segélyezés­sel kapcsolatos kivételes el­bánást igénylő egyedi ügyek intézését. Egyébként célszerű, ha a jövőben valamennyi tár­sadalombiztosítási kérdéssel (például nyugdíjazás, táppénz stb.) a SZOT Társadalombizto­sítási Főigazgatóság illetékes helyi vagy központi szervét keresik meg az érdekeltek. Ezek a szervek eddig is kész­séggel álltak a lakosság ren­delkezésére. Az Országos Tervhivatalhoz népgazdasági szintű koordi­nációs feladatok kerültek, itt egyedi állampolgári ügyekkel továbbra sem foglalkoznak. A Pénzügyminisztériumhoz a költségvetést közvetlenül érintő gyakorlati szociálpoli­tikai intézkedések előkészíté­se került. Itt foglalkoznak to­vábbá a lakosságot széles kör­ben érintő óvodai, bölcsődei, napközi, ebéd stb. térítési dí­jak megállapításával, ezek kü­lönböző fórumokon történő koordinálásával. Az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal munkatársai szá­molnak azzal, hogy az új mun­kamegosztást a lakosság csak hosszabb idő után ismeri meg, ezért felkészültek arra, hogy a hivatalhoz érkező olyan ké­relmeket, leveleket, amelyek intézésében most már más szerv illetékes, azonnal továb­bítsák annak a szervnek, amely a feladatot átvette. Megyénk legnagyobb gyümölcstermesztője a Magyarnándor] Állami Gazdaság, ahol ebben az esztendőben 450 vagonra becsülik az almatermést. A zamatos gyümölcs kétharmadát már leszüretelték. A munkában a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium és a Szántó Kovács János Szakközépis­kola diákjai — képünkön — különösen jeleskedtek. A „ba- lassisok” mintegy hatvanvagonnyit szedtek, emellett figye­lemreméltó, hogy exportminőségű almát gyűjtöttek. — kulcsár — Magyar élelmiszer-kiállítás A magyar élelmiszeripar külföldi kiállítói tevékenysé­gének több évtizede fontos színhelye a kölni Anuga, az élelmiszereknek ez az egyik legnagyobb európai seregszem­léje, amely mind több és több kiállítót vonz a világ minden tájáról. Az idén 80 ország 4400 cége vonultatja fel gazdag kínálatát a 200 000 négyzet- méternyi vásárvárosban. A reprezentatív magyar szalon­ban a TERIMPEX, a MONIMPEX, a Magyar Hűtő- ipar, a ' HUNGAROFRUCT a MA VAD és a HUNGARO- SEED állította ki hazánk me- lőgazdaságának és élelmiszer­iparának jellegzetes és az NSZK-beli piacon igen kere­sett áruféleségeit: téliszalá­mit. füstölt sonkát, gyulai kolbászt, borokat, mézet, pap­rikát, mélyhűtött és konzerv- ételeket, friss gyümölcsöt, vadhúst és nemesített vető­magvakat. Az ünnepélyes megnyitón mintegy 40 külföldi szakmi­niszter, államtitkár, illetve miniszterhelyettes érkezett Kölnbe. A magyar küldöttsé­get Soós Gáboí mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­nisztériumi államtitkár veze­ti. A vásárral egyidőben 141 áruházban kínálnak a vásár­lóknak magyar élelmiszereket. V an, aki . betegágyából, halálra készülődve is átnyújt valamit a túlélőknek, a még maradók­nak. Valamit, amit felkuta­tott, feltárt, amit összesített törénelmi, vagy kulturális múltunkból (de hiszen a ket­tőt elválasztani amúgy sem lehet egymástól). A pusztu­lás satujába szorulva neki a legsürgősebb az értékmentés, a továbbadás, minden tisz­ta• pillanatot kihasználva két félálom között, ijedten gon­dolva Bartókra, aki köztu­dottan „tele kofferrel távo­zott. .. ” Miért nem hisszük el, hogy elszáll az idő, hogy még sok a dolgunk, hogy minden ér­tékért kár, ami velünk együtt tűnik el, amire még a hit dogmái sem ígérnek re­ményt, mert arról sehol sem esik szó, hogy az egy­kor volt tudás is feltámad­na valamikor. De sok min­den megy veszendőbe, de sok érték kallódik el mind­örökre, pedig ma még nem késő megtalálni az embert, aki emlékezni tud, mesélni képes* és énekelni, verselni is, aki szívesen szól a régi időkről, aki még emlékezni tudhat, akinek még ott po­rosodik, pókhálósodik a kamrájában, a padlásán egy régi idejétmúlt munkás-pa- raszt-életmódbeli kultúra úgyszólván valamennyi esz­köztanúja. És fejében, ke­zében még mindig a helyén; minden szakmai fogás, min­den „trükk és furfang... ” Ma még több az érték, a menthető, mint az érték­mentő lokálpatrióta. De ma még időnként és helyenként negatív értelmezésben szó­lunk a helyi értékeket meg­őrizni, átadni törekvőkről, összetévesztve a silány pro­vincializmust, a periférikus értéktelenséget nagyra érté­MENTŐK kelőt a valóságos helybeli kultúrákat pártfogoló lo­kálpatriotizmussal. Ugyan hányán vállalnák a rangos jelzőt például azok közül, akik a múzeum baráti kö­réből rendre kireppenve nap­jainkban gyűjtik az adato­kat, régi képeket, térképe­ket arról —, milyen volt a porig bontott Salgótarján?! Hát, ha még ez is félreért­hető, mire számíthatunk akkor? Pedig most kellene —, mert még idejében van — egyetértenünk abban, hogy nem csupán a nagy múzeumok baráti köreire — a falu baráti köreire is szük­ség lenne mielőbb! Hovato­vább a falvakat is lebont­ják ugyanis. Falumúzeum kettő-három akad Nógrád megyében —, fellelhető érték annál több, népfrontos patriótáknak való értékmentő feladat ma még temérdek. Itt-ott egy- egy lelkes pedagógus párt­fogásával rendeznek be a gyerekek helytörténeti szo­bát, máshol évtizedes mun­kával írja valaki szülőfalu­ja, vagy éppenséggel befoga­dó fészke történetét, de ki­adót már nehezen talál rá. Kedvet szeg olykor örök időkre a hivatalos fanyalgás, a profigőg, a felesleges tu­dálékosság, a ki tudja mi­ből táplálkozó — talán irigy, ségből? — lekicsinylése a legszebb törekvéseknek. V alahogy mindmáig nem sikerült igazán elhitetni a legérde- keltebbekkel, a falvak, tele­pülések idősebbjeivel, hogy éppen a jövőnek lenne szük­sége mindarra a szellemi és tárgyi kultúrára, amelyet kizárólag ők tudnának értel­mesen, szépen, hasznosan továbbadni. És itt nincs „gazdasági helyzet”, pénzről beszélni puszta kifogás ott, ahol a társadalmi áldozat- vállalásokban a falvak népe sokoldalúan és egységesen megmutatja teremtő erejét. Mi hiányzik akkor? Csak a ráció, az önbecsülés értelme, a tiszta, koloncmentes és a közösség által is felértékelt értékmentő szándék. P. L. lói bálád a betakarítás A verőfényes, kedvező idő­ben jól halad a nagy őszi! munka, a betakarítás. A gé­pek folyamatosan dolgoznak és egyre nagyobb mennyiség­ben kerül védett helyre r- tá­rolókba. raktárakba — a tér-] més. A mezőgazdasági nagyüze­mek az őszi vetésekhez jó minőségű talajt készítenek, az elmúlt időszak esőzései után ugyanis kellőképpen fel­lazult a talaj és könnyen be-, % % fogadja az ekét. A kijelölt termőterületnek mintegy har- v madán már a földben van bú- -> za vetőmagja. Az egyéb őszi kalászos gabonák vetése befe-) jezéséhez közeledik, a rozs, és az őszi árpa magjának 96 szá­zaléka a földben van. Meg-' gyorsult a burgonya szedé­se, a termőterületnek már csak alig 10 százalékán van „kint” a burgonya. A cukorré­pát a gyárakkal egyeztetett tempóban szedik. A napraforgó betakarítása szintén a vége felé jár, ameny- nyiben nem váítozik meg az időjárás, a hét végére — egy-két kivételtől eltekintve — véget is ér a fontos ola­jos növény aratása. Nagy ütemben láttak hozzá a kuko­rica töréséhez. Ezen a héten már csaknem minden nagy-, üzemben folyamatosan dol­goznak a kombájnok,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom