Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-10 / 238. szám

Befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka I (Folytatót az l oldalról.) Zsideí Istvánná (Heves m., 5. vk.) a Mátravidéki Fém­művek diszpécsere ismertet­te az országgyűléssel a megyé­ben évtizedek óta folyó erdő- telepítés eredményeit. Az er­dővédelmet szolgálná — mon­dotta —, hogy a Mátra és a Bükk belső vidékein megál­lítsák az elszórt egyéni par­cellák szaporodását, helyesebb volna e táj közösségi célú hasznosítása. Gondjaikról szólva megemlítette, hogy fő­ként az egri járás községei­ben hiányzik a jó minőségű ivóvíz, az ott élők anyagiak­kal és két kezük munkájával is készek hozzájárulni a há­lózat kiépítéséhez. Váczi Istvánná (Komárom m., 3. vk.), a BHG tatabányai gyáregységének kábelkészítő csoportvezetője a megyei kép­viselőcsoport üléséről szá­molt be az országgyűlésen. Emlékeztetett rá, hogy Komá­rom megye országosan az öt legszennyezettebb terület kö­zé tartozik. Á legnagyobb üze­mekben a beruházások támo­gatásával igyekeztek csök­kenteni a szennyezést. Tata­bánya vezetése a közeli na­pokban az ötvözetgyár műkö­dését felfüggesztette, hogy ez­zel is csökkenjék a környezet- károsítás. A város lakói meg­hirdették a „Tisztaságot, ren­det környezetünkben” elne­vezésű mozgalmat. Palkó Sándor (Baranya m. 8. vk.) nyugdíjas, az ország- gyűlés jegyzője elismeréssel szólott arról, hogy a termé­szetvédelmi jogszabályok, in­tézkedések —, melyekből né­ha úgy tűnik, több van a kel­leténél — jobbára meghozták mindazt az eredményt, amely­re környezetünk védelme ér­dekében szükség volt. Mint mondotta, néhány korábbi ter­mészetvédelmi jogszabály ki­igazításra szorulna. Jelen­leg ugyanis egyes ragadozók védelme más, ugyancsak vé­dett állatok kihalását „ered­ményezi”. Várhelyi József (Zala m., 9. vk.) a Zalai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság igazgatója a Balaton védelméről szólva egyetértett azzal, hogy a víz minőségének védelme során első lépésként a keszthelyi öbölnél kell beavatkozni, a Zala torkolatának nádas te­rületeit kell visszaállítani, hogy a folyó vize megtisztulva ér­kezzen a Balatonba. Indoko­latlan a türelmetlenség, szük­séges viszont az üdülőkörzet­ben élők, az odalátogatók cse­lekvő támogatása. Dr. Zsolnai Mária (Fejér m. 9. vk.), a dunaújvárosi kórház adjunktusa felszólalásában elismerően szólt arról a ter­vező munkáról, amely a vá­rosépítés szerves részévé tet­te az erdőtelepítést, a parko­sítást, s mindazt a tevékeny­séget, amely otthonossá teszi a szocialista városban élő em­berek életét. Elismerést érde­mel az a tevékenység — mon­dotta —, amelyet a megye gyáróriásai tettek a környe­zet védelméért, tisztaságáért. Ugyanakkor változatlan gond Dunaújváros levegőszennye­zésének csökkentése. Vida Miklós (Bp., 21. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója felszólalásában megállapította: Budapesten a szennyezés mértéke nem na­gyobb, mint a hasonló adott­ságú világvárosoké. A legna­gyobb gondot a szennyvizek tisztítása okozza. A távlati ter­vekben három tisztítótelep építése szerepel, s ez jelentő­sen javít majd a helyzeten. Az összehangolt intézkedések, a tervszerű munka nyomán si­került a főváros levegőjének további romlását megállítani. A füstködös-szmogos na­pok száma egy évtized alatt 30-ról évi 4—6-ra csökkent. A tervek maradéktalan megva­lósításával a természeti és te­lepülési környezet állapota javítható. Dr. Kulin Lászlóné (Sza- bolcs-Szatmár m., 18. vk.), az Egyesült Izzó kisvárdai gyár­egységének üzemorvosa el­mondta: a megyében a kör­nyezet állapota ma még vi­szonylag kedvezőnek minősít­hető. Föllelhető ősidők óta érintetlen táj is, amelyekről írók, költők, elragadtatással szóltak. A szatmár-beregi táj­védelmi körzet 36 000 hektárt ölel fel,' ez az ország legna­gyobb védett területe. Java­solta, legyen rangos társadal­mi munka a vállalaton és in­tézményen belüli és kívüli környezetszépítés. Váljon tár­sadalmi magatartássá a rend, a tisztaság, a szép iránti igény. Dr. Fcmcsik János hozzászólása Környezetünk védelméért! Az államtitkári expozé meg­állapítja, hogy környezetvé­delmünk — a jelentős fejlő­dés ellenére — még nem áll azon a szinten, amelyet tár­sadalmi viszonyaink fejlettsé­ge megkíván, illetve lehetővé tenne. Megállapítja azt is, bogy a helyzet javításának megvannak az alapvető bizto­sítékai : A termelőeszközök társadalmi tulajdona, tervgaz­daságunk és általános politi­kánk emberközpontúsága, — mondotta bevezetőjében a képviselő. A környezetvédelmi törvény minden magyar állampolgár számára előírja, hogy kímélje, óvja környezetét, segítse elő a tisztaság, a rend megtartá­sát. Az eldobott cigarettavég, vagy tejeszacskó, a felsepret- len járda, a koszos lépcsőház, a derékbatört facsemete, a pa­tak vizébe szórt háztartási sze­mét környezetrontó szerepét nem lehet lebecsülni, s az ilyen magatartást tanúsítók felelősségét sem menteni. Vi­szont éppen azért, hogy az ál­lampolgárok környezetünkért érzett felelősségtudata növe­kedjék, s ezzel együtt maga­tartásuk is kedvezően változ­zon, sokaknak — sokunknak — többet kell vállalnunk. Nyilvánvalóan nagyobb fe­lelősség terheli például az ál­lamtitkárt, az ágazati minisz­tereket, az országgyűlési kép­viselőket, mint általában az állampolgárokat. Nekünk a mindenkire vonatkozó köteles­ségeken túl a példamutatás, a felvilágosítás, a körülmények kedvező irányú előmozdítása is feladatunk! Kiemelt szerep jut még sok mindenkinek. Ezek közül szeretném megem­líteni az építőipart, az iskolá­kat, a rendőrség és a tanácsok szerveit. — A közvélemény és a la­kosság magatartásának formá­lásában szinte meghatározó, hogy azok, akik hivatásszerű­en az építéssel foglalkoznak, akik alakítják településeinket, maguk is törekednek-e a szépre, vagy éppen ők egy-egy terület rendezésének gátjai otthagyott felvonulási bódéik­kal, kábeldobjaikkal, a bitu­menes hordóroncsokkal, járda- szegély- vagy betoncsőmarad­ványaikkal. — Minden közintézménynek van valamilyen ízlésformáló szerepe, de egyiké sem fogha­tó az iskolákéhoz. Az ember szokásai, magatartásformái ál­talában a gyermekkorban ala­kulnak ki és azok rögzülnek a legszilárdabban. Nem közöm­bös tehát, hogy gyerekeink milyen környezetben töltik napjaikat. Ha a közismeretek megszerzése mellett megszok­ják a tisztaságot, a rendet, és nem sáros vagy csupa-beton kietlen udvaron szaladoznak naphosszat, felnőtt korukban, vagy odahaza is igényesebbek lesznek környezetük iránt, és tenni is fognak érte. — Nagyon sok jó példa iga­zolja, hogy a rendőrség a fi­gyelmeztetés, vagy ha kell, a büntetés eszközeivel hatéko­nyan segíti — elsősorban a lakóterületek — környezetvé­delmét. Ez a tevékenység je­lenleg még főként egy-egy rendőr esetleges érdeklődésé­től, beállítottságától függ. A rongálókkal, illegális szemét- lerakókkal szemben erélye­sebb és általánosabb fellépés­re lenne szükség. Ebben rend­őreink segítségére lehetnének Az Országház folyosóján dr. Lászlóné az ilyen feladatokat vállaló önkéntes rendőrök. Ezután a képviselő szólt a tanácsi szervek egyik leg­alapvetőbb feladatáról, a te­lepülések átgondolt fejleszté­séről, majd így folytatta: — Az emberi tényezőkön túl — természetesen — anyagi eszközöket is igényel az egy- egy területen adódó károsító hatások felszámolása. A ta­nácsoknak kell ezeket rangso­rolniuk, s az anyagi források megteremtését koordinálniuk. Salgótarjánban a város leve­gőjét legnagyobb mértékben szennyező vasötvözetgyár por- leválasztásának megoldása ér­dekében is évek óta gond volt az anyagi eszközök előterem­tése. A tanács aktív, szervező munkájával, s az OKTH igen hathatós segítségével most- már elhárultak az akadályok. — Befejezésül erősíteni sze­retném az expozénak azt a megállapítását, hogy az elkö­vetkező időszakban a termé­szetvédelem továbbfejlesztésé­nek ne újabb területek véde­lem alá helyezése legyen a fő módszere. Az ország területé­nek a több mint 90 százalékát kitevő, védetté nem nyilvání­tott táj alkotó elemeinek megóvása, a táj jellegének megőrzése kapjon nagyobb hangsúlyt! A Balaton példája is figyel­meztet, hogy értékes terüle­teinket elpazarolhatjuk, ha azokat felparcellázzuk, keresz- tül-kasul elkerítgetjük, osztó­dással szaporítva rajtuk min­den talpalatnyi földet beépí­tünk. Hol primitív bódékkal, hol garázsos, lilacsempés, eset­leg kertitörpés hétvégi házak­kal tesszük zűrzavarossá. Ha tovább is arra törekszünk, hogy kinek-kinek legyen egy kis magán Balatonja, Duna-ka­Fancsik János, Vastag Ottilia, Tőzsér Gáspár és Dancsák nyarja, vagy Mátrája, hor­gásztanyája, meg erdőrésze, tájaink elvesztik szépségüket, értéküket és mások számára hozzáférhetetlenné válnak. A természeti környezet védelmét jobban szolgálná, gazdaságo­sabb lenne és társadalmi ren­dünket is hívebben tükrözné, ha a kultúrált kollektív üdü­lési formák feltételeinek meg­teremtésére koncentrálnánk. Ha azt akarjuk, hogy szép tájaink fennmaradjanak, ma is és holnap is élményt, fel­üdülést nyújthassanak minél több embernek, helyezzük az egyéni és pillanatnyi érdeket a közösség hosszú távra szóló érdekei mögé — fejezte be hozzászólását dr. Fancslk Já­nos. Ats Károly (Borsod m., 22. vk.) a tarcali Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet gazda­ságvezetője arról szólt, hogy egyre nagyobb érdeklődés nyil­vánul meg a vulkanikus ere­detű Zempléni-hegység, a to- kaj-bodrogzugi tájvédelmi kör­zetben a tokaji Kopasz-hegy és az országban egyedülálló más természeti értékek iránt. Indokolt tehát — mondotta — e területek védetté nyil­vánítása, és azoknak a jogsza­bályoknak a korszerűsítése, amelyok érvényesítik a ter­mészeti környezet védelmére irányuló társadalmi törekvé­seket. Koliai Imre (Pest m., 28 vk.) a Cement- és Mészművek vá­ci gyárának igazgatója elmon­dotta: az utóbbi tíz évben a Cement- és Mészművekhez tartozó üzemek porkibocsátá­sa 7,1 százalékról 1,7 száza­lékra csökkent. Segítettek eb­ben a Hejőcsabán és a Bere­menden bekövetkezett válto­zások. Lábatlan és Vác térsé­gében azonban a technoló­giai rekonstrukció nélkül nem juthatnak előbbre. A fejlődés­hez biztatóak a lehetőségek, a megoldást célzó beruházási javaslat már elkészült. A kép­viselő véleménye szerint a ha­zai ipar. így például a szellő­zőművek minden igényt ki­elégítő környebetvédelmi be­rendezéseket tud gyártani. Ja­vasolta, hogy a porszűrők gyártását licencvásárlással, vagy egyéb más módon oldja meg a hazai ipar. Angyal Imre (Veszprém m.; 4. vk.) A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyár­egységének szakmunkása arról tájékoztatta az országgyűlést, hogy Veszprém megyében már megkezdődött azoknak a tech­nológiáknak a bevezetése, amelyek a környezetszennye­zés megszüntetését szolgálják.' A badacsonyi szőlő- és borter­melési rendszernél a talajon azonnal elbomló, a növény­zethez kötődő új védőszereket! alkalmaznak, és a kistermelő­ket is ösztönzik ennek beveze­tésére. Bugán Mihály (Szolnok m.j 12. vk.) A tiszaőrsi Petőfi Tsz elnöke felszólalásában elmon­dotta: a gazdálkodó emberek lelkileg is kötődnek a földhöz, ahhoz a vidékhez, ahol élnek, ezért azt az örökséget, amely egész nemzetünk vagyona, nem rombolják, sőt gyarapítani igyekeznek azt. Ez az érzés lehet az alapja annak, hogy nemzeti értékeinket ne csak rendeletekkel lehessen meg­védeni. hanem természetes igénye legyen az minden jó­érzésű embernek. »*** ■*****+*■**+** hrk k * * * * » s. &■**** »*»****-**-» ****** ***** ******* * * **** ■*+***+** k* ****** ***** * <r Gonda György válasza (E sorok megjelentékor már befejeződött az országgyűlés őszi ülésszaka. A jegyzetlapok azonban hűen őrzik e két nap forgatagát, eseményeit. Ezek­ből nyújtunk át az olvasóknak egy csokorravalót.) Csütörtök délelőtt tíz óra; az Országház ülésterme még néptelen, csupán a televízió stábja próbálgatja a kamerá­kat, technikai felszereléseket, hogy az országgyűlés őszi ülés­szakának 11 órai megnyitójára már rendben, zavartalanul menjenek a dolgok. A me­gyék országgyűlési képviselői a folyosón beszélgetnek, társa­lognak, régi ismerősökként üd- vözlik egymást. E folyosói be­szélgetések alkalmat nyújta­nak arra, hogy az ország tá­voli pontjain élők tapasztala­tokat cseréljenek egymással, megvitassák a képviselői mun­ka örömeit és buktatóit. örömmel üdvözöljük a so­kaságtól félrevonult Czene Ár­pádot, megyénk országgyűlé­si képviselőjét, aki a ceredi termelőszövetkezet ágazatve­zetője. Homloka gondterhelt, kezében jegyzetlapok — ké­szül a délutáni hozzászólásra, amely a „szűzbeszéde” lesz. — izgul' Parlamenti jegyzetek — Egy kicsit, mert képvise­lői munkám során most, elő­ször kapok szót e nagy plenum előtt. Jól tudom nincs okom az izgalomra, hiszen az or­szággyűlés ülései elvi alapon nyugvó légkörben folynak, jel­lemző az őszinteség, a bátor szókimondás. Aztán a témám is olyan, amelyet naponta át­élek a gyakorlatban: a ked­vezőtlen adottságú, nehéz kö­rülmények között működő ter­melőszövetkezetek küzdelmes munkájáról számolok be. Az ülés szünetében megyénk képviselőit arról faggatjuk, milyen események történtek választókörzetükben a közel­múltban, milyen eredménye­ket, esetleg kudarcokat köny­velhetnek el? Vastagh Ottilia, a Romhá- nyi Építési Kerámiagyár mű­vezetője az országgyűlés leg­utóbbi ülésszakát még terhes kismamaként élte át. — Éppen ma kéthónapos a kislányom, Tímea. Távollétem­ben az édesanyám vigyáz rá. Mindkettőjüknek hozzá kell szokni, hogy én elfoglalt em­ber vagyok, sokszor szólít el otthonról a kötelesség. Óriá­si felelősség a választópolgá­rokat képviselni, ügyes-bajos dolgaikat lelkiismeretesen intézni. Ügy érzem, a közvet­len környezetemben renge­teg még a tennivaló. Itt van például a környezetvédelem, amelyet az országgyűlés is na­pirendjére tűzött. Nálunk a gyárban sok-sok intézkedési terv. született, sok-sok elkép­zelés. Ez önmagában kevés; az emberek, a vezetők hozzá­állását, magatartását kell át­formálni, s ez nem megy egyik napról a másikra. A megyei képviselőcsoport vezetője dr. Hütter Csaba, a szécsényi termelőszövetkezet elnöke, kérdésünkre, kérdés­sel válaszol: — Kezdhetem a hozzám legközelebb álló terü­lettel, a mezőgazdasággal? —, s máris beszámol egy nemré­giben lezajlott meliorációs ta­nácskozásról, amelynek során a megye mezőgazdasági szak­emberei, a varsányi, a szé­csényi és az endrefalvai ter­melőszövetkezetekben bemu­tatóval egybekötött tapaszta­latcserén vettek részt, felmér­ve azokat a lehetőségeket, módszereket, amelyekkel a vadvizes, használhatatlan te­rületeket hasznossá, termővé lehet tenni. — Van azért a tarsolyom­ban más is — mosolyodik el. — A lakosság kérésére sze­méttároló telepet hozunk lét­re Szécsényben. Sokat foglal­koztam a hátrányos helyzetű családok lakásügyeivel. A fa­lugyűlésen felvetett gondokat is orvosoltuk; az ELZETT fe­lé vezető út közvilágítását kor­szerűsítettük, a varsányi út szélesítése november elejére befejeződik. A Váci Kötöttárugyár pász­tói gyárának meósa, Dancsák Lászlóné otthonosan mozog a Parlamentben. 1975 óta kép­viseli választókörzetét. Ren­geteg a dolga — mondja, ám az eredmények újabb ösztön­zést adnak a munkához. — Van új bölcsődénk, isko­lánk. A korszerű óvoda lehe­tővé tette, hogy a nagyköz­ségben egyetlen óvodáskorút sem kell elutasítani. A lakos­ság régi óhaja teljesült a fő­út átkelőszakaszának létreho­zásával. — A jövő tervei? — Nagyon sáros Pásztó. Oj utak, járdák kellenek, hogy a nagyközség rangja tovább emelkedjen —, mondja a kép­viselőasszony, s aztán sietve búcsúzik,’ mert megszólal a csengő. Az országgyűlés őszi ülésszaka folytatja munkáját... A vita végeztével Gonda György államtitkár emelke­dett szólásra. Elmondta: a felszólalásokban elhangzott észrevételeket, javaslatokat hasznosítják. A VI. ötéves terv előirányzatai megfelelnek a követelményeknek. Figyelem­be veszik, hogy népgazdasá­gunk mire képes a következő fél évtizedben, melyek azok a feladatok, amelyeknek megva­lósítását reálisnak tekinthetik. Az viszont feltételnül szüksé­ges, hogy a tervben foglalt tennivalókat maradéktalanul elvégezzük. Az államtitkár a felszólalá­sokra válaszolva elmondta, hogy rendkívül széles azok­nak az ágazatoknak, üzemek­nek a köre, amelyeknél meg­oldásra vár a hulladékok el­helyezése, az értékes anyagok visszanyerése, visszajuttatása a termelés vérkeringésébe. Ez­zel egyező a cél: a környezet szennyeződésének megakadá­lyozása, tehát a megelőzés, s ebben a központi irányítással együtt a gazdálkodó szervek­re is mind nagyobb felelősség hárul. Ami pedig a természet megóvását illeti, a közeljövő­ben elkészül egy új törvény- erejű rendelettervezet. Ebben a dokumentumban a két év­tizedre érvényben levő szabá­lyozás egyes elemeit módosít­ják. Gonda György kitért a Bor­sod megyei foszgéngyártás kör­nyezeti hatásaival kapcsolat­ban felvetett képviselői észre­vételekre is. Mint mondotta, a biztonsági szempontok mesz- szemenő figyelembevétele ismét megvizsgálják ezt a problémát. Ugyanígy megala­pozott döntést hoznak majd a paksi atomerőmű hulladék- anyagainak tárolásáról. Hang­súlyozta: a hasadóanyagok nem juthatnak a környezetbe, s csekély szennyezettségű, egyéb hulladékok elhelyezésé­nek szigorú rendje teljes ga­ranciát nyújt ártalmatlansá­gukra. Gonda György hangsúlyozta — és ez az ülésszak során is kifejezésre jutott — társadal­munk felelőssége, cselekvő­készsége növekszik a környe­zet és természetvédelem fej­lesztésében. A feladatok meg­oldásához a népgazdaság a le­hetőségeihez mérten hozzájá­rul, segíti azt a társadalmi magatartást lendítő' ereje is. Az országgyűlés egyhangú­lag jóváhagyólag tudomásul vette az Országos Környezet­és Természetvédelemi Hivatal elnökének beszámolóját, vala­mint a felszólalásokra adott válaszát. Ezzel befejeződött az or­szággyűlés őszi ülésszaka, amelynek pénteki munkanap­ján Apró Antal és Cservenka Ferencné felváltva elnökölt. Kiss Mária j NÓGRÁD - 1981. október 10., wombat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom