Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MS.ZM P NO GR A D M„E G YE I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS I,APJA XXXVII. ÉVF., 237. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1931. OKTÓBER 9., PÉNTEK Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Napirenden: A mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzete — Az emberi környezet védelme Nógrád megyei képviselő felszólalása Csütörtökön a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. Napirend: 1. a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyze­téről, valamint a földtulajdont, a föld- használatot, és a földvédelmet szabá­lyozó törvények végrehajtásáról, 2. Az Országos Környezet- és Tér. mészetvédelmi Hivatal elnökének be­számolója az emberi környezet védel­méről szóló 1976. évi II. törvény vég­rehajtásának tapasztalatairól­A törvényhozó testület ülésén megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára és Lázár György, a Mi. nisztertanács elnöke. A tanácskozást Apró Antal, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi nyári ülésszak óta elhunyt Bondor József képviselőről, nyugalmazott miniszter­ről, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagja munkásságáról. A képviselő tevékenységét az országgyűlés jegyzőkönyv­ben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegye­letüket. A nemzetközi átlag felett Ezután Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter tartotta meg beszámo­lóját. Bevezetőben emlékezte­tett arra, hogy a mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter utoljára 1972. őszén számolt be az országgyűlésnek. Ez idő alatt folytatódott me­zőgazdaságunkban. élelmi­szeriparunkban az a lendüle­tes fejlődés, amely két évti­zeddel ezelőtt a szocialista át­szervezés után kezdődött. 1980- ban több mint másfélszer any- nyit termeltek ágazataink, mint 1970-ben. A hazai élel­miszer-fogyasztás színvonala nemcsak az előző évtizedek itt­honi színvonalához hasonlít­va minősíthető jónak, hanem nemzetközi mércével mérve is. Magyarország összes kivitelé­nek 23—25 százaléka élelmi­szer, 1980-ban két és félszer annyi mezőgazdasági és élel­miszeripari terméket expor­táltunk, mint ezt megelőzően. A miniszter megállapította: a termelés növekedése meg­haladta a nemzetközi átlagot, a gazdálkodás korszerűsítése lépést tartott a fejlett mező­gazdasággal rendelkező orszá­gokéval. Tíz év alatt 1,2 millió hek­tárnyi területen történt meg a melioráció, amire kereken 12 milliárd forintot fordítottunk. A műtrágya-felhasználás csak­nem megkétszereződött, mind­ez lehetővé tette az átlagter­mések növelését. Szocialista nagyüzemeink szellemi, anya­gi erőikkel képesek a háztáji, házkörüli kistermelés szerve­zésére, összefogására, a leg­több helyütt a kistermelést valóban sikerült a nagygazda­ság szerves részévé tenni. A miniszter arra is kitért, hogy az utóbbi két ötéves tervidő­szakban kereken 300 milliárd forintot fordíthattunk az élel­miszer-gazdasági ágazatok fejlesztésére. A hazai ipari üzemek és szocialista partne­reink is jelentősen hozzájárul­nak a mezőgazdaság gép- és eszközellátásához, ugyanakkor több nemzetközileg elismert tőkés céggel kooperáció alakult ki gépek és vegyianyagok gyár­tására. A kutatás és az élen­járó gyakorlat kapcsolata szá­mos területen hozott újabb eredményeket. és a gyengébbek együttmőkö- désének — mondta a minisz­ter. — Ehhez megfelelő érde­keltséget dolgoztunk ki. A meglevő termelési lehetőségek jobb hasznosítására tovább bővítjük a nagyüzem és a ház­táji gazdaság kapcsolatait. A közgazdasági szabályozás esz­közeivel is ösztönözzük a meg­felelő termelésszerkezet ki­alakítását. különösen a gabo­natermelés fokozását. Vita a beszámoló felett Nőtt a termelékenység Váncsa Jenő hangsúlyozta: a mezőgazdaságban a munka ter­melékenysége tíz esztendő alatt több mint kétszeresére nőtt. A szocialista nagyüzemekben jelenleg 23 ezer egyetemi és főiskolai képzettségű ember te­vékenykedik. Sokat változtak az anyagi érdekeltségi viszo­nyok is, a közös gazdaságok­ban az átlagkereset a tervidő­szak végén elérte a munkáso­két. A mezőgazdaság és az élel­miszeripar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez viszont elmaradt a kívánttól; a nettó­termelés növekedési üteme alacsony, a termelés anyagi rá­fordításai egyes ágazatokban jobban emelkedtek, mint a ho­zamok. A termelés növekedé­sével nem tartott lépést a gaz­daságosság, a versenyképes­ség. Az utóbbi tíz évben 103 ezer hektárral csökkent a ter­mőföld területe. Javítani az ellátást A feladatokról szólva Ván­csa Jenő hangsúlyozta: az előttünk álló években válto­zatlanul gondoskodnunk kell a lakosság javuló élelmiszer­ellátásáról, s dinamikusan to­vább kell növelnünk a gazda­ságos élelmiszer-kivitelt. Ami pedig az exportot illeti: nö­vekedését és gazdaságosságá­nak javítását egyidejűleg kell megoldani. Ezért kormányin­tézkedésekkel, a szabályozók fokozatos módosításával kí­vánjuk közelebb hozni a nem­zetközi piac hatásait a ter­melő vállalatokhoz. A belső ellátásban törekvé­seink lényege: javuljon az áru minősége, nőjön a választéka, és legyen egyenletesen jó a zöldség-gyümölcs ellátás is. A termőföld védelméről szólva a miniszter kiemelte: széles körű társadalmi össze­fogásra van szükség ahhoz, hogy a termőföld csökkenésé­nek jelenlegi ütemét mérsé­kelhessük, A miniszter kitért az ener­giatakarékossági feladatokra, a technikai-műszaki feltéte­lek, nem utolsósorban az al­katrészellátás témakörére is. Szorgalmazta: a mezőgazdasá­gi nagyüzemek és termelési rendsze1 ek szervezzék meg a pótalkatrészek gyártását. — Széles teret kívánunk ad­ni a jól gazdálkodó üzemek Cselőtei László akadémikus, az országgyűlés mezőgazdasá­gi bizottságának elnöke ez­után összegezte a bizottság vé­leményét a miniszteri beszá­molóról. Emlékeztetett rá hogy a felszabaduláskor az ország lakosságának több mint a fele dolgozott a mezőgazdaságban, mára ez az arány 20 százalék­ra csökkent, ugyanakkor csu­pán az elmúlt évtizedben a termelés értéke, valamint a munka hatékonysága két és félszeresére növekedett. Ennek feltétele volt a dolgozók mind magasabb szakmai felkészült­sége is. Lehetőségeink továb­bi kihasználásához kívánatos — hangoztatta a bizottság el­nöke —, hogy még szélesebb körűvé váljék a mezőgazdasá­gi szakmunkásképzés. Felhívta a figyelmet: szá­mos gazdaságból hiányoznak még a felkészült agrár értel­miségiek. Ezért is üdvözölte a bizottság a kedvezőtlen adottságú tsz-ek szakember- gárdájának bővítését támo­gató legutóbbi intézkedéseket. Cselőtei László elmondotta: az alaptevékenységen kívüli munka, illetve a háztáji kiset- gítő gazdaságok lényeges ösz- szetevői agrárpolitikánk ered­ményességének. 80 százalékuk közvetlenül, vagy közvetve a mezőgazdaságot szolgálja, vagy annak termékeit teszi értékesebbé. Ugyanakkor ipari tevékenységük is valóságos igényeket elégít ki. és része a hazai háttériparnak. Hangsú­lyozta: a fejlődés fő irányát hazánkban a nagyüzemi gaz­dálkodás jelenti, emellett azonban nem mondhatunk le a kisegítő tevékenységről sem. A mezőgazdasági bizottság vitájában is nagy nansúlyt ka­pott földhg£ználat és a föld­védelem. A többi között meg­állapították: jelentős feladat, hogy az ország földjének mint­egy 11 százalékot kitevő, ter­melésből kivont területet ahol csak lehet, mindinkább hasz­nosítsuk mezőgazdaság céljai­ra is — mondotta Cselőtei László. A vitában Csókási Zoltánná (Csongrád m. 2. vk.), a Szege­di Szalámigyár és Húskombi­nát szakmunkása rámutatott: a húsipar és a mezőgazdaság kapcsolata jó, de ugyanez még nem mondható el a zöldség- és gyümölcstermesztők, illetve a feldolgozók kapcsolatáról. Molnár Frigyes (Bács-Kis- fcun m. 3. vk.) nyugdíjas, a Hazafias Népfront országos titkárságának tagja arról a sokoldalú munkáról szólt, amelyet a kertbarátok és kis­termelők társadalmi szövetsé­ge, valamint a kertbarátkörök végeznek. Javasolta, hogy a kormányzat tekintse át az egész kertészeti vertikum hely­zetét. Indítványozta, hogy az országgyűlés tűzze napirendre a szövetkezeti jogszabályok végrehajtásának értékelését. Ladányi József (Borsod m., 26. vk,), a Bosrod megyei Ta­nács elnöke elmondta, hogy üzemeik termelésének további növekedése megköveteli a tá­mogatási rendszer fejlesztését. Szükséges a termőföld foko­zottabb védelme is, a parlag­területek hasznosításával je­lentős mértékben gyarapod­hatna a termelés. Kadlecsik Miklós (Fejér m., 11. vk. a kálózi Vörös Lobo­gó Tsz szakirányítója az ága­(Folytatás a 2. oldalon.) Takarmánykeverő gépek különféle alkatrészeit is készítik az ÉLGÉP Vállalat pásztói 5. számú gyárában, ahol a kor­szerű berendezéseket fiatal szakemberek irányítják. Felső képünkön Szőllősi László kalapácsos darálóhoz pótalkatrészt gyárt. Alsó képünkön: Bállá Miklós esztergályos takar­mányprés matricáját készíti. — képek: kulcsár — Borbély Sándor Salgótarjánban Helytállnak a munkában, a munkásőri feladatokban Számvetést készítettek 'eg- nap Salgótarjánban, a mun­kásőrség Nógrád megyei pa­rancsnokságán, a munkásőrség idei tevékenységéről. A ta­nácskozáson részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a mun­kásőrség országos parancsno­ka, Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságá­nak munkatársa. Péter Balázs, a munkásőr­ség Nógrád megyei parancs­noka jelentette az országos pa­rancsnoknak, a megyei párt- bizottság képviselőjének az idei év eddigi munkáját. Ér­tékelte a kiképzési feladatok végrehajtását, számot adott a munkásőrök erkölcsi, politi­kai helyzetéről. Jelentette, hogy a megyei munkásőrök mintegy 75 százaléka tagja a pártnak, s több mint -ötszázan viselnek a pártban különbö­ző tisztségeket. Elmondotta azt is, hogy a munkásőrség igen jelentős szerepet vállalt a párttaggá nevelésben. Ezután Borbély Sándor ér­tékelte a megye munkásőrsé­gének, parancsnokoknak, be­osztottaknak, a hivatásos állo­mánynak és az önként vállalt pártmunkásoknak tevékenysé­gét. Megköszönte a teljes sze­mélyi állománynak azt az oda­adó munkát, amelyet a szoci­alizmust építő munkánk vé­delmében, a kiképzésben, a békében is, a harci feladatot ellátó gyakorlatok során ed­dig kifejtettek. Mint mondot­ta: ilyen számvetésre az egész országban sor kerül. Majd így folytatta: Őszintén kijelenthe­tem, hogy Nógrád megyében a munkásőrség az országos át­lagon felül végzi munkáját. Ez vonatkozik a munkásőri tevé­kenységre, ugyanúgy, mint a gazdasági életben való helyt­állásra. A nógrádi munkás- mozgalmi hagyományokhoz méltóan végzik feladataikat, s ezt várom tőlük a jövőben is. Borbély Sándor a további­akban hangsúlyozta: a meg­növekedett feladatok végre­hajtását segíti, hogy a mun­kásőrségben a párttagok ará­nya megfelelő, közülük többen a pártszervezetek különböző vezető posztjait töltik be. Megfelelő, elfogadható a Nóg­rád megyei munkásőrök erköl­csi, politikai életvitele, egyre kevesebb a fegyelmezetlenség. Foglalkozott még azzal is, hogy Nógrád megyében méltó­an készülnek a testület meg­alakulásának 25. évfordulójá­ra. Ennek a megyének van is mire emlékeznie. Szinte az el­sők között itt fogtak fegyvert a munkások, a néphatalom megvédéséért, és itt volt az a község, amelynek pártházáról az ellenforradalom vérzivata­ros napjaiban sem került le a vörös zászló az épület hom­lokáról. Befejezésül arról szólt, hogy a fegyverforgatás, illetve gya­korlás mellett a dolgozók meg­győzésében van nagy szerepe a munkásőrségnek. Borbély Sándor délután a Salgótarjáni Kohászati Üze­mekbe látogatott, ahol Szilá­gyi Dezső, a gyár pártbizott­ságának titkára, a gyár gaz­dasági és társadalmi szervei vezetőinek jelenlétében tájé­koztatta a vendégeket a gyár politikai és gazdasági életé­ről. A gyárlátogatás után Bor­bély Sándor megtekintette a kohászati üzemek munkásőr­ségének harcálláspontját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom