Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MS.ZM P NO GR A D M„E G YE I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS I,APJA XXXVII. ÉVF., 237. SZÁM ARA: 1.40 FORINT 1931. OKTÓBER 9., PÉNTEK Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Napirenden: A mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzete — Az emberi környezet védelme Nógrád megyei képviselő felszólalása Csütörtökön a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. Napirend: 1. a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a föld- használatot, és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásáról, 2. Az Országos Környezet- és Tér. mészetvédelmi Hivatal elnökének beszámolója az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehajtásának tapasztalatairólA törvényhozó testület ülésén megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, a Mi. nisztertanács elnöke. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi nyári ülésszak óta elhunyt Bondor József képviselőről, nyugalmazott miniszterről, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagja munkásságáról. A képviselő tevékenységét az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le kegyeletüket. A nemzetközi átlag felett Ezután Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter tartotta meg beszámolóját. Bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter utoljára 1972. őszén számolt be az országgyűlésnek. Ez idő alatt folytatódott mezőgazdaságunkban. élelmiszeriparunkban az a lendületes fejlődés, amely két évtizeddel ezelőtt a szocialista átszervezés után kezdődött. 1980- ban több mint másfélszer any- nyit termeltek ágazataink, mint 1970-ben. A hazai élelmiszer-fogyasztás színvonala nemcsak az előző évtizedek itthoni színvonalához hasonlítva minősíthető jónak, hanem nemzetközi mércével mérve is. Magyarország összes kivitelének 23—25 százaléka élelmiszer, 1980-ban két és félszer annyi mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket exportáltunk, mint ezt megelőzően. A miniszter megállapította: a termelés növekedése meghaladta a nemzetközi átlagot, a gazdálkodás korszerűsítése lépést tartott a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokéval. Tíz év alatt 1,2 millió hektárnyi területen történt meg a melioráció, amire kereken 12 milliárd forintot fordítottunk. A műtrágya-felhasználás csaknem megkétszereződött, mindez lehetővé tette az átlagtermések növelését. Szocialista nagyüzemeink szellemi, anyagi erőikkel képesek a háztáji, házkörüli kistermelés szervezésére, összefogására, a legtöbb helyütt a kistermelést valóban sikerült a nagygazdaság szerves részévé tenni. A miniszter arra is kitért, hogy az utóbbi két ötéves tervidőszakban kereken 300 milliárd forintot fordíthattunk az élelmiszer-gazdasági ágazatok fejlesztésére. A hazai ipari üzemek és szocialista partnereink is jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság gép- és eszközellátásához, ugyanakkor több nemzetközileg elismert tőkés céggel kooperáció alakult ki gépek és vegyianyagok gyártására. A kutatás és az élenjáró gyakorlat kapcsolata számos területen hozott újabb eredményeket. és a gyengébbek együttmőkö- désének — mondta a miniszter. — Ehhez megfelelő érdekeltséget dolgoztunk ki. A meglevő termelési lehetőségek jobb hasznosítására tovább bővítjük a nagyüzem és a háztáji gazdaság kapcsolatait. A közgazdasági szabályozás eszközeivel is ösztönözzük a megfelelő termelésszerkezet kialakítását. különösen a gabonatermelés fokozását. Vita a beszámoló felett Nőtt a termelékenység Váncsa Jenő hangsúlyozta: a mezőgazdaságban a munka termelékenysége tíz esztendő alatt több mint kétszeresére nőtt. A szocialista nagyüzemekben jelenleg 23 ezer egyetemi és főiskolai képzettségű ember tevékenykedik. Sokat változtak az anyagi érdekeltségi viszonyok is, a közös gazdaságokban az átlagkereset a tervidőszak végén elérte a munkásokét. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez viszont elmaradt a kívánttól; a nettótermelés növekedési üteme alacsony, a termelés anyagi ráfordításai egyes ágazatokban jobban emelkedtek, mint a hozamok. A termelés növekedésével nem tartott lépést a gazdaságosság, a versenyképesség. Az utóbbi tíz évben 103 ezer hektárral csökkent a termőföld területe. Javítani az ellátást A feladatokról szólva Váncsa Jenő hangsúlyozta: az előttünk álló években változatlanul gondoskodnunk kell a lakosság javuló élelmiszerellátásáról, s dinamikusan tovább kell növelnünk a gazdaságos élelmiszer-kivitelt. Ami pedig az exportot illeti: növekedését és gazdaságosságának javítását egyidejűleg kell megoldani. Ezért kormányintézkedésekkel, a szabályozók fokozatos módosításával kívánjuk közelebb hozni a nemzetközi piac hatásait a termelő vállalatokhoz. A belső ellátásban törekvéseink lényege: javuljon az áru minősége, nőjön a választéka, és legyen egyenletesen jó a zöldség-gyümölcs ellátás is. A termőföld védelméről szólva a miniszter kiemelte: széles körű társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a termőföld csökkenésének jelenlegi ütemét mérsékelhessük, A miniszter kitért az energiatakarékossági feladatokra, a technikai-műszaki feltételek, nem utolsósorban az alkatrészellátás témakörére is. Szorgalmazta: a mezőgazdasági nagyüzemek és termelési rendsze1 ek szervezzék meg a pótalkatrészek gyártását. — Széles teret kívánunk adni a jól gazdálkodó üzemek Cselőtei László akadémikus, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke ezután összegezte a bizottság véleményét a miniszteri beszámolóról. Emlékeztetett rá hogy a felszabaduláskor az ország lakosságának több mint a fele dolgozott a mezőgazdaságban, mára ez az arány 20 százalékra csökkent, ugyanakkor csupán az elmúlt évtizedben a termelés értéke, valamint a munka hatékonysága két és félszeresére növekedett. Ennek feltétele volt a dolgozók mind magasabb szakmai felkészültsége is. Lehetőségeink további kihasználásához kívánatos — hangoztatta a bizottság elnöke —, hogy még szélesebb körűvé váljék a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Felhívta a figyelmet: számos gazdaságból hiányoznak még a felkészült agrár értelmiségiek. Ezért is üdvözölte a bizottság a kedvezőtlen adottságú tsz-ek szakember- gárdájának bővítését támogató legutóbbi intézkedéseket. Cselőtei László elmondotta: az alaptevékenységen kívüli munka, illetve a háztáji kiset- gítő gazdaságok lényeges ösz- szetevői agrárpolitikánk eredményességének. 80 százalékuk közvetlenül, vagy közvetve a mezőgazdaságot szolgálja, vagy annak termékeit teszi értékesebbé. Ugyanakkor ipari tevékenységük is valóságos igényeket elégít ki. és része a hazai háttériparnak. Hangsúlyozta: a fejlődés fő irányát hazánkban a nagyüzemi gazdálkodás jelenti, emellett azonban nem mondhatunk le a kisegítő tevékenységről sem. A mezőgazdasági bizottság vitájában is nagy nansúlyt kapott földhg£ználat és a földvédelem. A többi között megállapították: jelentős feladat, hogy az ország földjének mintegy 11 százalékot kitevő, termelésből kivont területet ahol csak lehet, mindinkább hasznosítsuk mezőgazdaság céljaira is — mondotta Cselőtei László. A vitában Csókási Zoltánná (Csongrád m. 2. vk.), a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát szakmunkása rámutatott: a húsipar és a mezőgazdaság kapcsolata jó, de ugyanez még nem mondható el a zöldség- és gyümölcstermesztők, illetve a feldolgozók kapcsolatáról. Molnár Frigyes (Bács-Kis- fcun m. 3. vk.) nyugdíjas, a Hazafias Népfront országos titkárságának tagja arról a sokoldalú munkáról szólt, amelyet a kertbarátok és kistermelők társadalmi szövetsége, valamint a kertbarátkörök végeznek. Javasolta, hogy a kormányzat tekintse át az egész kertészeti vertikum helyzetét. Indítványozta, hogy az országgyűlés tűzze napirendre a szövetkezeti jogszabályok végrehajtásának értékelését. Ladányi József (Borsod m., 26. vk,), a Bosrod megyei Tanács elnöke elmondta, hogy üzemeik termelésének további növekedése megköveteli a támogatási rendszer fejlesztését. Szükséges a termőföld fokozottabb védelme is, a parlagterületek hasznosításával jelentős mértékben gyarapodhatna a termelés. Kadlecsik Miklós (Fejér m., 11. vk. a kálózi Vörös Lobogó Tsz szakirányítója az ága(Folytatás a 2. oldalon.) Takarmánykeverő gépek különféle alkatrészeit is készítik az ÉLGÉP Vállalat pásztói 5. számú gyárában, ahol a korszerű berendezéseket fiatal szakemberek irányítják. Felső képünkön Szőllősi László kalapácsos darálóhoz pótalkatrészt gyárt. Alsó képünkön: Bállá Miklós esztergályos takarmányprés matricáját készíti. — képek: kulcsár — Borbély Sándor Salgótarjánban Helytállnak a munkában, a munkásőri feladatokban Számvetést készítettek 'eg- nap Salgótarjánban, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnokságán, a munkásőrség idei tevékenységéről. A tanácskozáson részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség országos parancsnoka, Skoda Ferenc, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára. Bíró József, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. Péter Balázs, a munkásőrség Nógrád megyei parancsnoka jelentette az országos parancsnoknak, a megyei párt- bizottság képviselőjének az idei év eddigi munkáját. Értékelte a kiképzési feladatok végrehajtását, számot adott a munkásőrök erkölcsi, politikai helyzetéről. Jelentette, hogy a megyei munkásőrök mintegy 75 százaléka tagja a pártnak, s több mint -ötszázan viselnek a pártban különböző tisztségeket. Elmondotta azt is, hogy a munkásőrség igen jelentős szerepet vállalt a párttaggá nevelésben. Ezután Borbély Sándor értékelte a megye munkásőrségének, parancsnokoknak, beosztottaknak, a hivatásos állománynak és az önként vállalt pártmunkásoknak tevékenységét. Megköszönte a teljes személyi állománynak azt az odaadó munkát, amelyet a szocializmust építő munkánk védelmében, a kiképzésben, a békében is, a harci feladatot ellátó gyakorlatok során eddig kifejtettek. Mint mondotta: ilyen számvetésre az egész országban sor kerül. Majd így folytatta: Őszintén kijelenthetem, hogy Nógrád megyében a munkásőrség az országos átlagon felül végzi munkáját. Ez vonatkozik a munkásőri tevékenységre, ugyanúgy, mint a gazdasági életben való helytállásra. A nógrádi munkás- mozgalmi hagyományokhoz méltóan végzik feladataikat, s ezt várom tőlük a jövőben is. Borbély Sándor a továbbiakban hangsúlyozta: a megnövekedett feladatok végrehajtását segíti, hogy a munkásőrségben a párttagok aránya megfelelő, közülük többen a pártszervezetek különböző vezető posztjait töltik be. Megfelelő, elfogadható a Nógrád megyei munkásőrök erkölcsi, politikai életvitele, egyre kevesebb a fegyelmezetlenség. Foglalkozott még azzal is, hogy Nógrád megyében méltóan készülnek a testület megalakulásának 25. évfordulójára. Ennek a megyének van is mire emlékeznie. Szinte az elsők között itt fogtak fegyvert a munkások, a néphatalom megvédéséért, és itt volt az a község, amelynek pártházáról az ellenforradalom vérzivataros napjaiban sem került le a vörös zászló az épület homlokáról. Befejezésül arról szólt, hogy a fegyverforgatás, illetve gyakorlás mellett a dolgozók meggyőzésében van nagy szerepe a munkásőrségnek. Borbély Sándor délután a Salgótarjáni Kohászati Üzemekbe látogatott, ahol Szilágyi Dezső, a gyár pártbizottságának titkára, a gyár gazdasági és társadalmi szervei vezetőinek jelenlétében tájékoztatta a vendégeket a gyár politikai és gazdasági életéről. A gyárlátogatás után Borbély Sándor megtekintette a kohászati üzemek munkásőrségének harcálláspontját.
