Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-01 / 230. szám

Minden készen áll a gyakorlatra Az Ipari Minisztérium a VI. Bt éves tervben ' foglalt polgár- védelmi feladatoknak megfe­lelően a Salgótarjáni Kohá­szati Üzemeket is kijelölte egy komplex polgári védelmi gya­korlat megtartására. E feladat ismeretében kerestük fel Molnár Tibort, a kohászati üzemek polgári védelmi szer­vezetének törzsparancsnokát, hog'- megkérdezzük vélemé­nyét a gyakorlattal kapcsolat­ban. Mi a célja a komplex pol­gári védelmi gyakorlatnak? — A minisztérium által el­rendelt gyakorlatnak az a cél­ja — mondta a törzsparancs­nok —, hogy számot adjunk arról, milyen a polgári védel­mi szervezet felkészültsége, hogyan sajátította el a pa­rancsnoki és a beosztott állo­mány a kiképzési feladatokat' — A komplex gyakorlatot nyilván felkészülés előzte meg. Hogyan készültek erre a gya­korlatra és milyennek ítéli meg a felkészülést? — A felkészülés az Ipari Minisztériummal, a megyei, járási és városi polgári védel­mi parancsnoksággal össz­hangban, a segítségükkel tör­tént. Végrehajtottuk a pa­rancsnoki állomány felkészíté­sét, s a kiképzési ütemterv­nek megfelelően előadások és gyakorlati foglalkozások során elevenítette fel polgári védel­mi ismereteit, illetve szerzett újabb ismereteket a beosztott állomány. A dolgozók széles körű tájékoztatása érdekében csaknem egyhónapos polgári védelmi kiállítást rendeztünk, amelyet több ezren tekinthet­tek meg. A komplex gyakor­latra való felkészülést a terv­nek megfelelően hajtottuk végre. Mind az előkészítő és szervező bizottságban dolgo­zók, mind az Ipari Miniszté­rium s a vállalat polgári vé­delmi parancsnoksága által feladatokkal megbízottak te­vékenysége kifogástalanul si­került. Rendben megtörtént a különböző egyéni és szakfel­szerelések beszerzése is. A gyakorlatra minden készen áll. Azt még el kell mondani, hogy a gyakorlat előkészíté­sével járó feladatok megoldá­sában döntő szerepe volt üzemfenntartási gyárrészle­günknek, nevezetesen Tóth Imre gyárrészlegvezetőnek és Nádai István gyárrészlegi fő­mérnöknek. — Mikor rendezik meg a komplex gyakorlatot? — Terveinknek megfelelő­en ma és pénteken. E két nap alatt bizonyítanunk kell, hogy önnvédelmi szervezetünk elsa­játította mindazt a tudásanya­got, ami elengedhetetlenül szükséges a polgári védelem célkitűzéseiből adódóan az emberek s az anyagi értékek hatékony védelméhez, a ká­rok elhárításához — fejezte be Molnár Tibor. — p. a. — Polgárvédelmi kiállítást szervezett a Salgótarjáni Kohásza­ti Üzemek törzsparancsnoksága. A kiállítást három hét alatt több mint kétezer ember tekintette meg. Képünkön a kiállí­tás látogatói tűzvédelmi berendezést tanulmányoznak. A ma kezdődő üzemi polgárvédelmi gyakorlatot nagy elő­készület előzte meg. Védőfelszere­lések előkészí­tése a komplex gyakorlatra. Polgári védelem A veszély lélektani hatása A Vöröskereszt polgári védelmi munkájára nagy szükség van Szoó Bélánénak, a Vöröskereszt Nógrád megyei Ebben az évben ünnepeltük a Vöröskereszt megalaku­lásának 100. évfordulóját. A Vöröskereszt és a polgári vé­delem együttműködéséről beszélgettünk Szoó Sátánéval, a Vöröskereszt Nógrád megyei bizottságának titkárával. — A Vöröskeresztet, mint szervezetet, mint a minden­kin minden körülmények kö­zött segíteni kész emberbará­ti eszme hordozóját és hu­mánus eszmének a minden­napi életben való gyakorlati megvalósítóját nagyon sokan ismerik és becsülik hazánk­ban. A mozgalomnak több mint egymillió önkéntes tag­ja van és a tagságot tömörí­tő szervezetek az egész or­szágot átszövik. A Vöröskereszt közvetlen célja, hogy minél több jól képzett, jól tájékozott és oda­adó tagja legyen, aki öntevé­kenyen kezdeményezi az em­berek életének védelmét, sa­ját egyéni életében, családjá­ban, munkahelyén, vagy isko­lájában. Célunk továbbá, hogy a fentiek mellett legye­nek résztvevők a segítésben akkor is, ha bárhol bármi­lyen katasztrófa éri az embe­reket. Ebben az egész világ­ra kiható együttérzésben mindenki tekintse nagyon fontos emberbaráti feladat­nak a háború megakadályo­zását, a béke megvédésében való közreműködést. Valamennyien tudjuk, hogy a világban felhalmozott fegy­verkészlet pusztítóbb, gyilko­sabb valamennyi korábbi esz­köznél. De azt is tudjuk, hogy az emberiség ma már tudatosabb, jobb és erősebb, mint elődei, ezért alapvető érdeke a béke fenntartása. A békés egymás mellett élés gondolata jelenlegi éle­tünk legalapvetőbb kívánsá­ga. Tudjuk, hogy rengeteg a tennivalónk, nagyok a feV adataink, békében is, hábo­rú nélkül is. Tudjuk, hogy földünk lakóinak nagy száza­léka éhezik, járványok, ter­mészeti katasztrófák, társa­dalmi bajok miatt az elmúlt évtizedekben sok ezer em­ber halt meg naponta a vi­lágon. Amilyen büszkék va­gyunk eredményeinkre, úgy mindenkor eszünkbe kell. hogy jusson, még ma sem tudjuk megakadályozni a ter­mészeti katasztrófákat, a földrengéseket és az árvize­ket. Emellett még ma is mil­liókat költenek támadó és védelmi célokra. A nemzetközi Vöröske­reszt fokozatos erősödését mutatja, hogy a szervezetei' hitet tesznek munkájukkal, tevékenységükkel a végleges béke megteremtése mellett Azt is mondhatjuk, hogy megalakulását, és folyamatos fejlődését az emberiség ön­védelme, a háború emberte­lenség elleni védekezés szük­ségszerűvé tette. A Vöröske­reszt jelvénye egyet jelent a segítség gondolatával és ez a fennállás 100 éves történelme folyamán nagy megbecsülést szerzett mindenki előtt. A nemzetközi Vöröskereszt — benne a magyar Vöröske­reszt — születése a háborúk­hoz kötődött ugyan, de az élet védelmében szerveződött. A mozgatom fontos szerepet játszik az egészségvédelem­ben, felvilágosításban, az if­júság nevelésében, a véradó- mozgalomban, az öregek meg­segítésében és nem utolsósor­ban a polgári védelem tevé­kenységében is. A polgári védelem egész­ségügyi szakszolgálata az egyik legfontosabb, igen szer­teágazó tevékenységet felöle­lő szakszolgálat, amely fel­adatából adódóan nagy tö­meget ég jól képzett beosztot­takat igényel. Az egészzség- ügyi tennivalókat nemcsak a szakszolgálat tagjainak, de bizonyos fokig minden em­bernek ismernie kell. így merült fel a polgári védelem­ben a Vöröskereszt jelentősé­ge. Az egészségügyi mentő­munka speciális szaktudást igénylő részén kívül nagyfo­kú olyan tevékenységet is igé­nyel, amely a képzett vörös­kereszt es tömegalakulatok feladatát képezi. Hazánkban is meghatáro­zott helye van ebben a tevé­titkárának nyilatkozata kenységben a Magyar Vörös- keresztnek. Jói koordinált, összehangolt tevékenység fo­lyik a megye polgári védelmi törzse és a Vöröskereszt kö­zött. A Vöröskereszt polgári vé­delmi munkájára igen nagy szükség van, mert felépítése, hivatása és szervezeti elhe­lyezkedése társadalmunkban kedvező. Ezek alapján a Vö­röskereszt helye, feladata a polgári védelemben konkré­tan meghatározott és számos bizonyíték van arra a me­gyénkén belül, hogy ennek a feladatnak az ellátására szer­vezettségénél fogva elsőren­dűen alkalmas. Így válik a Vöröskereszt munkája békés időszakban is szerves részé­vé a polgári védelem egész­ségügyi szolgálatának. Meg­győződésem, hogy ezt a mun­kát az érintett állami és tár­sadalmi szervek együttes ösz- szefogásával tudta csak meg­valósítani. Jelentős eredmény me­gyénkben, hogy a Vöröske­reszt munkája nyomán a pol­gári védelem tanfolyamaira, gyakorlataira jól sikerült a mozgósítás. Jelenleg is tény, hogy ahol a Vöröskereszt alapszervezetei jól működ­nek, ott a polgári védelem tanfolyamainak megszerve­zése is maradéktalanul jó. A jó együttműködés nyomán zártuk sikeresen gyakorlata­inkat, szerveztünk megyén belüli és megyék közötti egészségügyi versenyeket. A polgári védelem egészségügyi munkájához szorosan kap­csolódó Vöröskereszt így te­szi teljessé feladataink végre­hajtását. Áldozatkész mun­kájával jelenléte nélkülözhe­tetlen ma is és az lesz a to­vábbiakban is. Kívánom, hogy ez á nagy­múltú szervezet sikeresen tel­jesítse hivatását az elkövet­kezendő években is, érjen el sikereket a megye lakosságá­nak egészségvédelmében, se­gítse munkájával a jövőben is a polgári védelmi tevé­kenységünket — fejezte be a nyilatkozatát Szoó Béláné. a Vöröskereszt megyei titkára. S. L. Katonai értelemben a demoJ ralizálás azt is jelenti, hogy a lakosság egy része, illetve egy egész nép időlegesen vagy tar­tósan — anélkül, hogy fizikai léte is megszűnne — meg van fosztva cselekvési képességétől. Egy adott háborúban vagy hadműveletben a demoralizá- lás különböző nagyságrendben és különböző okokból eredően következhet be. Tehát éppen úgy következménye lehet egy váratlan, erőszakos tevé­kenységnek, mint a helyzetek vagy körülmények szerencsét­len összejátszásának. Úgyan- akkor a demoralizálás szár­mazhat a lakosság elégtelen lélektani felkészítéséből is. Végül a demoralizálást elő­idézheti a vezetés határozat­lansága is. Napjainkban az atomfegyver megjelenése, az atomcsapás a demoralizálás problémájának új oldalait tárja fel, melyek a csapás okozta pánikban, ré­mületben a reflexek gátlásá­ban, a hatásos körzeten kívül eső kisebb-nagyobb vesztesé­gekben nyilvánulnak meg. Az atomrobbanás fény- és hőhatásai ismeretesek. Mind­egyik hatását kalóriában, cm2-re vonatkoztatva ki le­het fejezni. A vakító hatások is — többé-kevésbé — ismerete­sek a közvélemény előtt. Ez utóbbi kétféle módon érvénye­sülhet: azok, akik a tűzgömb keletkezésekor a felvillanás fe­lé fordítják tekintetüket, rend­szerint megvakulnak; akik ezt elkerülik, azoknál az éles, fe­hér fény kellemetlen hatást (időleges vakságot) vált ki, de szemsérülést nem szenvednek. E demoralizáló hatások az emberek nagy tömegét érintik, most mégis azokat vizsgáljuk közülük, akiket akár visszave­rődő, akár szórt fényhullámok értek. Az embereket a fehér fény­sugárzás és a hőhatás demora­lizálja, de csak akkor, ha ezek megfelelő fájdalmat okoznak; A fájdalom kiváltásához az szükséges, hogy a fénysugár­zás erősebb legyen a legéle-' sebb napfénynél. Hibát vétenénk, ha a fénytől elválasztanánk annak hőha­tását. A fény- és hőhatás — a háborús időt nem számítva — igen nagy távolságon is érvé­nyesül. Anélkül azonban, hogy demoralizáló hatását képesek lennénk pontosan felmérni, kivéve a csapás utáni „harc­téri látványok” és a félelem hatására kiváltott „pszicholó­giai sokkot”. A léglökési hullám (sokk­hullám) semlegesítő hatása részben a zajhatásból, rész­ben az egy időben és mindenütt fellépő pusztulás látványának Hogyan használjuk fel az üzemi fürdőket mentesítésre? A teljes mentesítést — ru­házat nélkül, mentesítő anya­got tartalmazó vízzel, illet­ve fertőtlenítő oldattal — fürdőben kell végrehajtani. Erre a célra, kis átalakítás­sal fel tudjuk használni az üzemi fürdőket. Ezeknek ki­sebb része egyirányú vonal­ba épített szennyes vetkőzők- ből, zuhanyrózsa fürdőhelyi­ségből áll és tiszta öltözők­ből, ahol az utcai és a mun­karuhákat elkülönített helyi­ségekben tárolják. A fürdők nagyobb része azonban egy­szerűbb elrendezésű és eze­ken a helyeken csak egy öl- töző-vetkőző és egy fürdő- helyiség található. Ez utóbbi, szociális létesítmények hatá­sos személymentesítésre csak viszonylag nagyobb átalakí­tással tehetők alkalmassá, de kisebb kiegészítések még a modern szociális létesítmé­nyeknél is szükségesek le­hetnek. A létesítménybe történő be­lépéshez előteret, illetve lég­zsilipet kell létesíteni, ahol a védőruházat levethető, zárt edényzetbe helyezhető. A vet- kőzőt ketté kell osztani, a kettéosztott helyiség előtér felé eső részében kell levet­ni a felső ruházatot, a lábbe­lit, míg a belső, fürdőhelyi­ség felé eső részben az alsó­ruházatot. Itt hajtják vég­re a vegyi-sugár ellenőrzést a bőrfelületen; emellett a he­lyiség mellett célszerű W. C.-t is létesíteni. A fürdőhelyiség­ben a zuhanyrózsákat egyedi- lieg is elzárható csappal kell ellátni. A. melegvíz-szolgálta­tó helyiségben kell elhelyez­ni a mentesítő-, illetve fertőt- lenítősuereket bekeverő, egyenletes koncentrációt biz­tosító berendezéseket. Az öl­tözőhelyiségeket úgy kell ki­alakítani, hogy ott újból ellen­őrizhető legyen műszeresen a mentesítés hatásfoka, elhe­lyezhető legyen a tiszta- ruha-raktár és esetleg még egy W. C. A szennyvíz elve­zetéséről minden esetben kü­lön kell gondoskodni. A fürdetéshez szükséges 36°-os, mintegy 30 liter/fő, mennyiségű vizet az üzem ka­zánjainak vagy a mentesítő­állomás önálló melegvíz-el­látó egységének kell bizto­sítani. A központilag törté­nő hőíokellátó keverő tarto­zéka a mentesítő, illetve fer­tőtlenítő koncentrációt beállí­tó is, amellyel a mentesítő, il­letve fertőtlenítő oldat úgy adagolható, hogy a zuhanyró­zsából kifolyó oldat koncent­rációja az előírt értékű le­gyen. A szennyezettségnek meg­felelő mentesítést a zuhany­rózsákkal ellátott fürdőben mezítelen állapotban kell vég­rehajtani. A vetkőzés után, amely három fázisban törté­nik (a védőruházat az elülső, míg az alsó ruházatot a hát­só helyiségekben kell levetni), míg a zuhanyzóba történő be­lépés előtt az ellenőrző állo­másról kirendelt ellenőrök vegyi-sugár ellenőrzést haj­tanak végre a mentesítő sze­mélyek bőrfelületén. A szeny- nyezettség fajtájától és mér­tékétől függően a zuhanyró­zsák alatti tartózkodás 5—25 perc között ingadozhat. A zu­hanyozás előtt kötelező kéz­mosás, továbbá a körmök ke­fével történő kisúrolása, a száj kiöblítése, illetve a szem nyálkahártyájának, az orr­üregnek és a füleknek lemo­sása 2 százalékos vízben, ol­dott nátriumhidrokarbonát- tal vagy 2 százalékos borsav- oldattal. Egy-egy zuhanyró­zsa alatt mindig csak egy fő tartózkodhat, mellette egy má­sik személy szappanozhatja magát, akivel időnként he­lyet cserélnek! A fürdés befejezése után az öltözködőhelyiségben újabb vegyi-sugár ellenőrzést kell a test felületén elvégez­ni. Amennyiben az ellenőrök a bőrfel ületetet tisztának ta­lálják, az állomás elhagyha­tó. Ha pedig még mindig szennyezettséget állapítanak meg, úgy a fürdést meg kell ismételni. hatásából tevődik össze. A robbanás pontjától legtá­volabb létrejövő károk a ki­tört ablakok, az összeomlott házfalak, palatetőzet, vékony válaszfalak. A kiváltott rom­bolás a berendezések érzé­kenységétől, a „könnyű” faj­súlyú károkat szenvedett ob­jektum anyagától, a demokra­tizálás pedig a hatást elszenve­dő személyek erkölcsi értéké­től függ. Az atomfegyver a jövő há­borújában — valószínűleg — meghatározó szerepet töltene be. Éppen ezért nagyon jól meg kell ismerni hatását, hogy tudjuk, mit várhatunk tőle. Lebecsülése vagy túlértékelé­se egyaránt súlyos hibákhoz vezethet. A jelenlegi vagy a jövőbeni rendelkezésre álló csapásmérő erő békeidőben végzett téves értékelése is helyrehozhatatlan károkat okozhat. Az oldalt összeállította: Somogyvári László NÓGRÁD — 1981. október 1., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom