Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

Púja Frigyes beszéde az ENSZ-közgyűíésen Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlése min­dig jelentős esemény a nem­zetközi politikai életben. Kü­lönösen így van ez napjaink­ban, amikor az enyhülés fo­lyamata megtorpant és a nemzetközi kapcsolatokban szaporodnak a feszültség ele­mei. Az utóbbi években ta­pasztalható és egyre erősö­dő negatív folyamatok ma­gukban hordozzák annak a veszélyét, hogy az emberiség ismét szembekerül a már egy­szer átélt és nagy károkat okozó hidegháborús politika súlyos következményeivel — mondotta Púja Frigyes kül­ügyminiszter az ENSZ-közgyű- lés 36. ülésszakának általános politikai vitájában pénteken délután elhahgzott beszédé­ben. A nemzetközi helyzet ked­vezőtlen alakulásának a fő oka az a törekvés, amely a katonai fölény megszerzése ér­dekében indított fegyverkezési hajszával, a nemzetközi légkör megmérgezésével az erőpoli­tika zsákutcájába akarja visz- szakényszeríteni a világot. A Magyar Népköztársaság kormánya elítéli az enyhülés elleni támadásokat, a fegy­verkezési hajszát, a nemzet­közi légkör megrontására és a hidegháború újjáélesztésére irányuló felelőtlen próbálko­zásokat. Legfőbb külpolitikai feladatának továbbra is azt tartja, hogy elősegítse a hábo­rús veszély elhárítását, a bé­ke és a nemzetközi biztonság megszilárdítását, a leszerelés ügyét, a népek barátságának és együttműködésének elmé­lyítését. A Magyar Népköztársaság szilárd híve a leszerelésnek, a fegyverkorlátozásnak. Kor­mányom aktívan és kezdemé- nyezően lép fel a különböző nemzetközi leszerelési fórumo­kon és a kétoldalú tárgyaláso­kon is igyekszik elősegíteni e problémák rendezését. A világ valamennyi népé­nek érdeke és a jelenlegi nemzetközi helyzetben különö­sen fontos feladata az embe­riségre mind súlyosabb ter­heket hárító fegyverkezési hajsza megállítása. Az eddigi leszerelési tárgyalásokon sok értékes. konstruktív javas­lat született és megállapodá­sokat is kötöttek. Fontos, hogy az eddigi erő­feszítések ne menjenek ve­szendőbe. Éppen ezért üdvö­zöljük és támogatjuk a Szov­jetunió leszerelési javaslatait — beleértve a világűr tel­jes fegyvermentesítésére elő­terjesztett legújabb napiren­di indítványt is —, amelyek józan mérlegelésen, a reali­tások figyelembevételén ala­pulnak, következetes béke­akaratot tükröznek és ame­lyek éppen ezért egybeesnek a magyar nép érdekeivel és törekvéseivel. Az egész emberiség bizton­sága szempontjából kiemel­kedő jelentőséget tulajdoní­tunk annak, hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Államok folytassa a tárgyalásokat a hadászati nukleáris fegyve­rek korlátozásáról és csök­kentéséről. A második SALT- szerződés ratifikálásának el­maradása, a különböző lesze­relési tárgyalások amerikai részről történő lelassítása, vagy megszüntetése és a kö­zép-hatótávolságú, de straté­giai rendeltetésű amerikai nukleáris rakéták egyes nyu­gat-európai országokba törté­nő telepítéséről hozott NATO- döntés megvalósítása —, amely közvetlenül fenyegeti hazánk biztonságát is — növeli a nemzetközi feszültséget, fel­borítja a kialakult erőegyen­súlyt és a fegyverkezés to­vábbi eszkalációjához vezet. örömmel üdvözöljük a Szovjetunió külöttsége által a közgyűlésnek beterjesztett deklarációtervezetet, amely a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazását az emberi­ség elleni bűntettnek nyilvá­nítja. Ügy véljük, hogy a köz­gyűlésnek el kellene fogadnia egy ilyen, a nukleáris kataszt­rófa elkerülését célzó deklará­ciót. A magyar kormány teljes támogatásáról biztosítja a nukleáris fegyverektől men­tes övezetek kialakítására vo­natkozó különböző javaslato­kat. Helyeseljük, hogy nukle­áris fegyverektől mentes öve­zetté váljon Észak-Európa, a Balkán és a Földközi-tenger. Továbbmegyek ennél: mi azt reméljük, hogy Európa más területei is ilyen öve­zetté válnak majd. A Magyar Népköztársaság továbbra is megkülönböztetett figyelmet szentel1 az enyhülés előmozdításának! Álláspon­tunk szerint az enyhülésnek továbbra is meghatározó sze­repet kell kapnia a béke vé­delmében és a biztonság erő­sítésében, a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek megszilárdításában és kölcsönösen előnyös együtt­működésének bővítésében. Ami az európai biztonság és együttműködés ügyét il­leti, a magyar kormány kö­vetkezetesen arra törekszik, hogy a helsinki záróokmány szellemében fejlessze a nem­zetközi együttműködést. A magyar diplomácia aktívan tevékenykedik a helsinki zá­róokmányt aláíró államok képviselőinek madridi ta­lálkozóján, következetesen tö­rekszik a konf rontációs irány­zatok visszaszorítására, az eszmecsere tárgyszerű kere­tek között tartására. A Var­sói Szerződés tagállamai szá­mos más országgal együtt a konstruktív párbeszéd és köl­csönösen elfogadható megálla­podások kialakításán munkál­kodnak a helsinki elvek alap­ján. őszintén reméljük, hogy a madridi találkozó tartalmas és kiegyensúlyozott záródoku­mentummal fejezi be mun­káját, amelyet áthat a népek sorsa iránti felelősségérzet Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy döntés szülessen az eu­rópai katonai enyhülés és leszerelés kérdéseivel foglal­kozó konferencia összehívásá­ról. Az utóbbi években a Közel- Keleten állandósult a feszült­ség és a fegyveres konfliktu­sok veszélye. Izrael Libanon- elleni fegyveres agressziója. Szíria elleni háborús fenye­getései és Irak elleni kalóz- támadása, valamint a Líbia elleni légiprovoká'ciók mind­mind azt bizonyítják, hogy Izrael kormánya és a mögöt­te félsorakozó imperialista erők a közel-keleti válság tartósítására törekszenek. Ügy tűnik, hogy a zavaros helyzetet egyben amerikai ka­tonai támaszpontok létreho­zására akarják felhasználni. Mindezek még szemléltetőb- bé teszik a Camp David-tkü- lönalku teljes alkalmatlansá­gát a problémák rendezésére. A Magyar Népköztársaság kormánya a közel-keleti vál­ság átfogó és igazságos ren­dezését, a tartós béke meg­teremtését szorgalmazza. Kormányomnak az a vélemé­nye, hogy a közgyűlés mos­tani ülésszakának elő kell se­gítenie egy olyan nemzetközi konferencia összehívását, amelyen részt vehet minden érdekelt fél — beleértve a Palesztina! Felszabadítás! Szervezetet is — és alkal­mas arra, hogy rendezze az akut közel-keleti válságot Az imperialista körök ve­szélyes helyzetet teremtet­tek a Perzsa-öböl térségében, és tágabb értelemben az In­diai-óceán egész medencéjé­ben is. Az Indiai-óceánnak békeövezetté kell válnia. A nemzetközi helyzet egé­szének alakulását, az orszá­gok kapcsolatainak és együtt­működésének normális fej­lődését zavarja, hogy az im­perialista körök Peking he- gemonistáival és másokkal együttműködve mestersége­sen felszínen tartják az úgy­nevezett afgán és kambod­zsai kérdést. Támogatjuk az afgán kormány 1981. augusz­tus 24-i rendezési javaslata­it, amelyek jó alapot nyújta­nak a politikai megoldásra A magyar kormány szoli­dáris az indokínai országok­kal, támogatja konstruktív javaslataikat, amelyek arra irányulnak, hogy helyreálljon a térség nyugalma. Meggyőződésünk, szerint nem használ világszerveze­tünk tekintélyének, hogy a Kambodzsai Népköztársaság jogos helyét még mindig a senkit sem képviselő Pol Pot-klikk foglalja el. Szeretném ezen a fórumon is kijelenteni, hogy kormá­nyom támogatja a népek har­cát a társadalmi haladásért, nemzeti függetlenségért, az önrendelkezésért, a gyarmati elnyomás, az újgyarmatosítá- si törekvések ellen. Ennek szellemében elítéljük a dél­afrikai kormány agressziós cselekményeit a szomszédos országok ellen, ezek veszé­lyeztetik a nemzetközi békét és biztonságot. Különösen felháborítónak tartjuk, hogy a fajüldöző rezsim hadserege lábbal tiporva a nemzetközi jogot, az országok szuvereni­tásának elvét, mélyen beha­tolt Angola , területére. Vi­lágszervezetünknek köteles­sége, hogy. szankciókat hatá­rozzon el' és foganatosítson az agresszor ellen. Sok nyugtalanító hírt to­vábbítanak a világba Közép- Amerikából. A salvadori nép érdekeit képviselő hazafiak harcát a katonai junta ame­rikai segítséggel akarja elti­porni. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy a népek ön­rendelkezési joga az ameri­kai földrészen is érvényes, úgy véljük, hogy senki sem avatkozhat be más országok belső ügyeibe és senki sem határozhatja meg más or­szágok fejlődésének irányát A Magyar Népköztársaság továbbra is rendkívül érde­kelt a nemzetközi gazdasági együttműködés zavartalan fejlődésében. Kormányom ar­ra törekszik, hogy elősegítse a nemzetközi gazdasági kap­csolatok fejlesztését, támogat­ja és bátorítja a fejlődő or­szágok jogos gazdasági köve­teléseit. Hisszük, Hogy a jelenlegi feszült helyzet átmeneti jel­legű és a nemzetek közössé­ge újra visszatérhet a min­denki számára gyümölcsöző kapcsolatokhoz és a nemzet­közi együttműködéshez. Or­szágom kész egyesíteni erőfe­szítéseit a töbtú józan politi­kát folytató országgal e cél érdekében. A magyar küldött­ség ennek szellemében kész tevékeny és kezdeményező szerepet vállalni a napirenden levő problémák építő megvi­tatásában, új és új megoldá­sok keresésében. (MTI) Á hét 3 1. Hogyan értékelhető a Gromiko—Haig találkozó? Két alkalommal, összesen- 9 órán át tárgyalt egymással a szovjet és az amerikai külügy­miniszter. Első ízben találkoz­tak azóta, hogy a Reagan-kor- mányzat hivatalba lépett. S hozzátehetjük: , azóta, hogy Washington még élesebb szov­jetellenes külpolitikába kez­dett... A szűk szavú közleményekből vagy a résztvevők rendkívül rövid nyilatkozataiból aligha lehet hiteles következtetések­re jutni: miről tárgyaltak, s ha eredményre jutottak, mi lehetett ez... Kétségtelen, hogy az egyetlen konkrétum önma­gában igen jelentős: meg­állapodtak abban, hogy Géni­ben november 30-án a két or­szág küldöttei elkezdik az újabb fegyverkorlátozási tár­gyalásokat. Ezeken szó lesz például a közép-hatótávolságú rakétákról, amelyekről köztu­domású. hogy nyugat-európai telepítésük (1983 végétől^ már eleve milyen politikai és tár­sadalmi viharokat kavart A moszkvai tekintélyes he­tilap, a Za Rubezsom megál­lapította: „a tárgyalások csak akkor lehetnek sikeresek, ha az egyenlő biztonság alapjá­ról indulnak ki. Sajnos, jogos­nak látszik az a feltételezés, hogy Washingtonban és más NATO-tagállamok fővárosai­ban bizonyos körök csak arra szeretnék kihasználni a tárgya­lások felújításáról létrejött megállapodást, hogy megté­vesszék Nyugat-Európa népe­it, megfékezzék az új rakéták elleni tömeges tiltakozást, s végül elérjék e rakéták nyu­gat-európai elhelyezését”. Haig elmondta, hogy a Gro- mikóval folytatott eszmecseré­jükön kölcsönösen meghall­gatták egymás bíráló meg­jegyzéseit. Az amerikai kor­mányzat a Szovjetunióval szembeni politikáját bizonyos „árukapcsolás” alapján kí­vánja folytatni: a nemzetközi színtéren tanúsított szovjet magatartás és az enyhülés le­hetőségei közötti összefüggést hangoztatja. A washingtoni diplomácia vezetője azt állí­totta, hogy már „túl vannak a SALT—II-n” s immár „új alapokat kell találni a straté­giai fegyverek ellenőrzéséről folytatandó újabb tárgyalá­sokhoz”. Eugene Rostow, az amerikai fegyverzetkorlátozási és leszerelési hivatal igazgató­ja ugyanekkor kijelentette, hogy előreláthatólag február­ban. márciusban folytatni fog­ják a szovjet—amerikai. fegyverek fejlesztésére, szá­muk növelésére akarja for­dítani. „Helyre kell állítani a hadászati egyensúlyt” — mondta Reagan, hozzátéve, hogy véget akar vetni Ame­rika „sebezhetőségének”. (A „sebezhetőség” abból áll, hogy egy esetleges háborúban az Egyesült Államok területe is ki lenne téve a támadásnak és a pusztításnak. Teller Ede, az amerikai hidrogénbomba egyik „atyja” ez év elején egy nemzetközi tanácskozáson nagy feltűnést keltve ismertette számításait: egy atomháború az USA lakosságának a felét semmisítené meg, így tehát 110—120 millió amerikai ha­lálával kellene számolni. Reagan határozata szerint megkezdik a B—1-es új ha­dászati bombázók gyártását. Egyelőre 100-at készítenek belőle. Hozzálátnak a „Be­surranó” elnevezésű harci- repülőgép kifejlesztéséhez is. A „Trident” nevű tenger­alattjáró-programot szintén elkezdik. Üj ballisztikus ra­kétákat készítenek a „Tri­dent” felfegyverzéséhez. A sokat emlegetett MX-raké- tákból csupán 100-at állíta­nak hadrendbe, s nem külön folyosórendszerben, hanem a jelenlegi Minuteman-rakéták silóiban helyezik el őket. Űj, atombombabiztos híradó Rendszert is kiépítenek a rea­gani tervek szerint. Végül to­vábbfejlesztik a közös ame­rikai—kanadai légvédelmi és riasztó rendszert, valamint nagy erőfeszítést tesznek a polgári védelem tökéletesíté­sére. A szovjet sajtó véleménye szerint: „a Reagan-kormányzat eddig csak azzal foglalkozik, hogy a katonai-ipari komp­lexumnak visszafizesse a maga választási adóssága­it. . ” A reagani politika egyik ellentmondása, hogy minden eddiginél nagyobb összegeket igyekszik előteremteni fegy­verkezésre, miközben a szo­ciális, a kulturális, az egész­ségügyi kiadásokat csökkenti. Viszont még a polgári költség- vetés lefaragása sem biztosí­tott elegendő anyagi erőforrást a katonai célokra, így aztán mi­nimális csökkentést az eredeti előirányzatokhoz képest még a hadikiadásoknál is végre kell hajtani. Az egyik látvá­nyos és beszédes döntés: megszüntetik Aroland nevű francia—nyugatnémet licenc alapján készült légvédelmi ra­kéták gyártását és vásárlását. Ami csattanós cáfolata a koráb­bi ígéreteknek: például annak, hogy az USA nem csak eladni akar fegyvereket NATO-szö- vetségeseinek, hanem tőlük időnként venni is hajlandó. A Roland-rakétákra vonatko­zó Reagan-döntés bizonyítja, hogy mégis csak „egyirányú utca” a szövetségesek közti fegyverkereskedelem. 3. Hogyan alakul a Szolida­ritáson belüli erőpróba? A Szolidaritás gdanski kong­resszusa — sajnos — igazolta azokat a várakozásokat, hogy fórumot teremt szocialistaelle­nes, szovjetellenes kirohaná­sokhoz, szereplési lehetőségeket ad szélsőséges figuráknak. Ugyanakkor kezdettől fogva valószínűnek látszott, hogy nagy nehezen felülkerekedhet Lech Walesa és a személye ál­tal képviselt, valamelyest még­is csak mérsékelt vonal. A 38 éves egykori kikötőmunkás, aki az országos egyeztető bizott­ság vezetőjeként a lengyel kor­mánnyal számtalan tárgyalást folytatott, s aki például az elő. ző héten a szejm által hozott törvények támogatására szólí­tott fel, végül is megkapta a küldöttek többségének bizal­mát. Kisebbségben maradt pél­dául a bydgoszczi körzet el­nöke, aki a maga számára „ajánlólevélként” a szocialista rendszer elleni, 17 esztendős harcát emlegette a kongresz- szus előtt... Ismeretes Lech Walesa szo­ros kapcsolata a lengyel kato­likus egyházzal. Ennek alapján számos politikai megfigyelő feltételezi, hogy Walesa „vo­nala” tükrözheti egyes katoli­kus egyházi vezetők vélemé­nyét is. A Szolidaritás új el­nöke kijelentette: „Nem egye­zem bele egy még rosszabb rendszer kialakításába, abba, hogy lerombolják a parlamen­tet és a kormányt.” Különösen éles hangon bí­rálja a Trybuna Ludu a Szo­lidaritás 40 oldalas program- tervezetét, amely azt jelzi, hogy a Szolidaritás magátte­kinti a változtatásokat végre­hajtó egyetlen tényleges erő­nek. A szovjet sajtó szót emel a Szolidaritás által irányított szovjetellenes kampány ellen, A szovjet tudósítók úgy érté­kelték, hogy a Szolidaritás vég­érvényesen elhatározta: megra­gadja a hatalmat, s már csak az alkalmazandó módszerekről, a végső támadás időpontjáról folyik a vita. A Komszomolsz- kaja Pravda arról ír, hogy a KOR nevű ellenforradalmi szervezet ösztönzésére létre­jött Független Diákszövetség szocialistáén ones akcióba kez­dett. Az erőpróba Lengyelor­szágban a szakszervezetek szintjén is, a diákság soraiban is folytatódik. Pálfy József SALT-tárgyalápokat 2. Miben áll Reagan had­seregfejlesztési programja? Az amerikai elnök több napos hallgatás után a hét végén sajtóértekezleten nyi­latkozott döntéséről: az el­következő öt évben a katonai kiadások felét a hadászati NÓGRAD — 1981. október 4., vasárnap Hadgyakorlat és tiltakozás Japánban A baloldali pártok erélyes lök követelték az ez év július Ueda ünnepélyesen felszó- tiltakozása közepette a japán vége óta gyanúsan megszapo- írottá a japán kormányt, hogy legiero szombat reggel orszá- . .. . t . , vállaljon magára békekezde­gos hadgyakorlatot kezdett. rodott.. ~\tonf; «ofitogtatasok ményezést Ennek megfele]6_ Japán valamennyi bázisán 550 megszüntetését. en az ENSZ jövőre esedékes harci repülőgépet és összesen Ueda Koicsiro, a JKP el- második rendkívüli leszere- 48 ezer főnyi katonai sze- nökhelyettese ismét emlékez- lési ülésszakán terjesszen elő mélyzetet mozgósítottak az tetett,/hogy a japán—ameri- javaslatot az atomfegyverek egy héten át tartó manőve- kai katonai együttműködés, használatát eltiltó szerződés rekre, amelyeknek háromna- az Egyesült Államok katonai aláírásáról, katonai tömbök pos befejező szakaszába be- jelenléte súlyos veszélyeket feloszlatásáról, s eszközölje ki kapcsolódnak az Egyesült Ál- rejt magában Japánra nézve az Egyesült Államoknál a lamok okinayai támaszpont- is. A Honshu-szigeti Iwakuni- neutronbomba gyártásának jairól felszálló amerikai va- ban és az okinavai Henokó- feladását. az atomfegyverek dászbombázók is. A közös ak- ban ugyanis gyaníthatóan kezelésére betanított ameri- ció színtere a déli Kyushu-, atomfegyvereket tárolnak, kai katonai személyzetnek Ja- sziget keleti partvidéke, Miya- Okinaváról szállnak fel a pánból való azonnali eltávolí- zaki megye és a Hyuga-öböl. A Koreai Népi Demokratikus tását. Végül — az atomfegy- megye katonai létesítményei- Köztársaság ellen kémtevé- verek gyártási, behozatali és nél szocialista tüntetők, a kenységet folytató SR—71-es tárolási tilalmának törvény­ei » tíP1u*úA amerikai felderítő re- be iktatásával - emelje a hi­pedig kommunista kepvise- pulogepek. A phenjam rádió u■ . , ,,, . ..... éppen szombaton jelentette: a ^l.iVa^a os állami politika rang- kémrepülőgépek újra meg- iára a japán antinukleáris sértették a KNDK légiterét, alapelveket. Magyar melléklet a Wall Street Journalban Hatoldalas magyar mellék­lettel jelent meg pénteken a The Wall Street Journal, áz amerikai üzleti körök legte­kintélyesebb napilapja. A Wall Street Journal az egyetlen or­szágos napilapnak számít Ame­rikában, amelyet a keleti és a nyugati partvidék nagyvá­rosaiban egyaránt széles kör­ben olvasnak a világgazdaság és a nemzetközi kérdések iránt érdeklődők. A hat teljes lapoldalon meg­jelent magyar melléklet rek­lámként is jelentékeny vállal­kozás a magyar külkereskede­lem számára. „Magyarország mint kereskedelmi partner” címmel széles, érzékletes és a hatalmas amerikai piac igé­nyeihez jól alkalmazott ké­pet ad a magyarországi üz­leti lehetőségekről. A mellékletből az amerikai olvasó sok egyéb között meg­tudhatja, hogy a Rubik-kocka mellett egyéb „ügyes játéko­kat” is gyártanak a magyar vállalatok; hogy az Ikarus, amely csak négy évvel ez­előtt kezdett „kopogtatni” az amerikai piacon, a maga kate­góriájában a világ legnagyobb autóbuszüzeme; hogy a magyar külkereskedelem a világpiacon már nem a „csárdás-gulyás- paprikás” bűvös körében mo­zog, hanem gyógyszereket, gé­peket, bútorokat, divatcikkeket értékesít a legigényesebb pia­cokon is. A melléklet „Akcióban a magyar gazdaság” című cikke például hazai szakértőkre hi­vatkozva hívja fel az ameri­kai üzleti körök figyelmét a magyar gazdasági mechaniz­mus Amerikában kevéssé is­mert sajátosságaira, például arra, hogy mintegy 130 vál­lalat önálló külkereskedelmi joggal rendelkezik, vagy arra, hogy a magyar népgazdaság tőkés adósságának növekedése megállt. A magyar—amerikai gazda­sági kapcsolatok fejlődéséről szóló összeállításból egyebek között kitűnik, hogy 1979 óta az Egyesült Államok, a ma­gyar „mérnöki termékek” leg­nagyobb nem szocialista pia­ca. Az Egyesült Államok felé irányuló magyar export het­ven százalékát öt hazai válla­lat — a Rába, a Terimpex, a Tungsram, Tannimpex és a Chemolimnex — bonyolít ja le. Ezeket a melléklet külön-külöa is bemutatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom