Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)
1981-10-31 / 256. szám
A megyei pártbizottság tárgyalta iredményesen valósul meg a szivefségi polifüfa Az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága október 28-án ülést tartott Géozi János, az MSZMP Központi Bizottsága tagja, a megyei pártbizottság első titkára, elnökletével. A tanácskozáson jelen volt Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A testület megtárgyalta az MSZMP szövetségi politikája megvalósulásának Nógrád megyei tapasztalatait és a további feladatokat. A napirendhez dr. Gordos János, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Meghatározó a munkásság A párt szövetségi politikájának eredményes megvalósítása fontos tényezője a szocialista fejlődésnek. Nógrád megyében az országoshoz hasonlóan következetesen érvényesül az MSZMP negyedszázada követett, az • egész nép érdekeit szolgáló politikája. Ennek Hatására megszilárdult a munkások, parasztok, értelmiségiek és más dolgozórétegek szövetsége, a közös cél, a szocialista társadalom felépítése érdekében. A szocialista építőmunkában a különböző társadalmi csoportok alapvető érdekeinek azonossága nyilvánul meg, s az elért sikerek hatására, az eszmei, politikai nevelő munka révén fejlődött a dolgozók tudatossága, politikai aktivitása, felelősségérzete, cselekvőkészsége. A párt-, állami és tömegszervezetek a szövetségi politika megvalósításából, a nemzeti egység erősítéséből önállóan és felelősséggel veszik ki részüket. Szocialista társadalmunk fejlődése a megye társadalmi szerkezetének változásaiban is nyomon követhető. A fel- szabadulást követően az egyes társadalmi osztályok, rétegek helyzete, egymáshoz való viszonya az ipar. mezőgazdaság, a kultúra, egészségügy 'fejlődésével gyökeresen átalakult. Nógrád megyében ma az aktív keresők 65 százaléka munkás, 40 százalékuk szakmunkás. Gyarapodott politikai, szakmai és általános műveltségük, arányuk a közéletben is jelentősen növekedett. A, munkásság gondolkodása, aktivitása, tevékenysége meghatározó a megye politikai és gazdasági életében. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya 14,7 százalékra csökkent, s ezzel egyidejűleg iparszerűvé váltak a termelés feltételei. A megye sajátossága, hogy minden negyedik mezőgazdasági dolgozó melléküzemágban, nem mezőgazdasági jellegű munkát végez. A tsz-tagok és alkalmazottak szakmai, politikai felkészültsége, közéleti aktivitása jelentősen fejlődött, erősödött közös tulajdonosi szemléletük, felelősségtudatuk. Megyénkben az értelmiség száma és aránya változott a legnagyobb mértékben, egy évtized alatt több mint másfélszeresére emelkedett. Származásuk, érdekeik és munkájuk alapján szorosan kötődnek a szocialista társadalomhoz, az alapvető osztályokhoz, üzemi, lakóterületi célkitűzésekhez. A párt politikájáról nagy elismeréssel szólnak, megvalósításában aktívan részt vesznek. A megye lakossága 4 százalékát kitevő nemzetiségiek alkotó közösségben élnek a magyar lakossággal. Folytatódik az országos arányt meghaladó Cigánylakosság beilleszkedése. Megyénkben néhány területen, egyes rétegek körében jelentős a vallás befolyása. A különböző világnézetű emberek között azonban egyetértés van az alapvető politikai érdekeink elfogadásában és érvényesítésében. Egyházpolitikánk kedvező feltételeket teremt a hívők és nem hívők közös társadalomépítő munkájához. Nógrád megyében a párt szövetségi politikája megvalósulására hatnak olyan sajátos tényezők is, mint az országos átlagtól kisebb városi lakosság, a bejárók és a nyugdíjasok nagy száma, a fokozatoísan gyarapodó vegyes családok. Csökkenő különbségek A tapasztalatok bizonyítják, hogy a munkásosztály, a termelőszövetkezeti parasztság, áz értelmiség közötti kapcsolat erősödött és mélyült. A szocialista társadalom építésének céljai összekötik a különböző nagy csoportokat, szükségszerűen közelebb kerültek egymáshoz. A munkamegosztásból fakadó egymásrautaltság, a különböző foglalkozásúak családi együttélésének hatására csökkentek az élet- és munka- körülményekben, iskolázottságban, szemléletben, életmódban korábban meglevő lényeges különbségek. Néhány körülmény az egyes rétegek között meglevő különbségekre ma különösen ráirányította a figyelmet. A szocialista demokrácia különböző fórumai jó feltételeket jelentenek az össztársadalmi érdekek tudatosításához, a hatékonyabb, szervezettebb ellenőrzéshez, az egyes rétegek helyzetéből adódó érdekellentétek feloldásához. A megyében a párt-, állami szervek, tömegszervezetek, mozgalmak, gazdasági egységek tevékeny részt vállalnak a szövetségi politika megvalósulásából. A megyei pártszervek és -szervezetek rendszeresen értékelik az egyes társadalmi csoportok helyzetét, egymáshoz való ''iszonyát, politikai arculatát, élet- és munkakörülményeik alakulását. A tanácsok munkájában eredményesebbé vált a helyi és össztársadalmi feladatok összhangja, tervszerűbben gondoskodnak a megye települései arányos fejlesztéséről. A szakszervezetek megyei szervei cselekvő résztvevői a politika helyi alakításának, részt vesznek a döntések meghozatalában, a dolgozók széles körét érintő társadalmi vitákban alakítják ki a különböző terveket. A Hazafias Népfront szervei eredményesen tevékenykednek, összefogják a különböző gondolkodású, világnézetű embereket. A bizottságokban valameny- nyi réteg képviselői megtalálhatók. Jól együttműködnek az állami és társadalmi szervekkel a szocialista nemzeti egység helyi feltételeinek megvalósításán. A KISZ megyei szervezetei sikeresen ismertetik a párt politikáját a fiatalokkal, mozgósítják őket a tanulásra, munkára. Hz érdekazonosság talaján A megyei pártbizottság a párt programnyilatkozata és a XII. kongresszus határozata szellemében megszabta a szövetségi politika megvalósulásának további feladatait. Hangsúlyozta, hogy a szocialista fejlődés velejárójaként a bonyolultabb, nehezebb feladatok, a növekvő igények, a változó feltételek, esetenként a kedvezőtlen körülmények még fokozottabban igénylik a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség és a társadalom valamennyi rétegének tenniakará- sát, együttműködését, összefogását, felelősségének és fegyelmének növelését. Egyebek között rámutatott, hogy a párt politikájának változatlan lényegi vonása, hogy az alapvető érdekazonosság talaján, a differenciált részérdekekre alapozva mozgósítja a társadalom erőit a szocializmus építésére. A megyében a fejlődés jelenlegi szakaszában is figyelem-1 mel kell kísérni a munkásság, parasztság helyzetének alakulását, segíteni közeledésük folyamatát. Indokolt tartalmasabbá és gazdagabbá tenni az értelmiséghez fűződő viszonyt. A fejlődés csökkenő anyagi tartalékai tovább növelik az emberi tényezők, a tudatos cselekvés szerepét, az alkotókedv, a kezdeményező- és újítókészség fejlesztését, a társadalmi célok megvalósításában való személyes érdekeltség megteremtését. A szövetségi politika megvalósítása tudatos nevelő munkát igényel, amelynek középpontjában a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a munka becsületének fokozására, a kötelezettségek teljesítésére, a közösségi szellem erősítésére kell a figyelmet fordítani. — Megyénk eredményei szorosan összefüggnek a szövetségi politika gyakorlatával. Tapasztalataink arról győznek meg, hogy ez a szövetség szilárd. A fejlődés által felvetett új kérdések azonban azt igénylik, hogy folyamatosan megújítsuk az által, hogy azokat közösen megvitatjuk, értelmezzük a hatékonyabb, eredményesebb cselekvés érdekében — mondotta szóbeli kiegészítőjében dr. Gordos János. Óvári Mk!ós: Nyíltság, bizalom, meggyőzés A napirend feletti vitában felszólalt Óvári Miklós is. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a munkásosztály csak úgy képes önmagát és az emberiséget felszabadítani, ha a hatalmat megragadja.' S ebben a politikai harcban alapvető, hogy milyen erőket képes maga mellett, céljai érdekében felsorakoztatni. A munkásmozgalom minden eredménye és nehézsége összefügg a szövetség kérdésével, majd így folytatta: — A szövetségi politika elméleti kérdés is, de elsősorban a mindennapi gyakorlat kérdése. Egyszerűnek látszik: hazánkban munkáshatalom van, az érdekek egybeesnek, nincs olyan réteg, amely ellentétesen cselekedne a szocializmus építésének folyamatával. A gyakorlat azonban nem ilyen egyszerű! Nem csupán az olyan nagy kérdésekben, mint a béke óhaja, a szocializmus építése, kell a szövetséget megteremteni, olyan dolgokban is szükség van az egyetértésre, amelyek megoldása talán a pillanatnyi érdekkel ellentétben áll. — Nem könnyű utat jártunk be, amíg ide elértünk. Ügy kezdtük el, hogy a felszabadulás után széttörtünk egy hamis ideológiai alapon kialakult nemzeti egységet, amelybe például belefért a földbirtokos és szegényparaszt, a tőkés és a munkás is. Meg kellett teremteni a munkásosztály egységét, amikor egyidőben két munkáspárt létezett. Meg kellett teremteni a munkás-paraszt szövetséget olyan időszakban, amikor a parasztság is rétegekre bomlott, az ipar már szocialista alapokon állt, a mezőgazdaság viszont elmaradott volt, s mutatkoztak igazi érdekellentétek is. Az értelmiséghez való viszony még bonyolultabban alakult. Mind a két részről megnyilvánult a bizalmatlanság. Közben a szövetségi politika megvalósulását gyengítő szektás és jobboldali hibák is bekövetkeztek. Ilyen előzmények után kellett az MSZMP-nek negyedszázada újra megteremteni az osztály- és politikai szövetséget. Mivel kezdtük? Szakítottunk a szektás és jobboldali nézetekkel, hozzáfogtunk a munkásosztály sorainak rendezéséhez. a munkás-paraszt szövetség megújításához, hiszen ha ezek adottak, a gondolkodó értelmiség megnyerése is köny- nysbb Kezdtük A bizalommal! Bíztunk abban, hogy a társadalom tagjai megértik a nyílt beszédet, s az addig bizonytalankodók is cselekednek. A párt a legkényesebb kérdéseket is nyíltan vetette fel, beszélt róla, s amit huszonöt éve mondtunk. ma is vállalhatjuk. Tudtunk tiszta, értelmes, világos programot nyújtani, s ami ennél is fontosabb: az emberek tapasztalták, a szhvakat tettek követték, s egységben voltak. Így jutottunk ide, amikor büszkén mondhatjuk: szilárd a belpolitikai helyzet, megvalósul a párt szövetségi politikája, a szocialista nemzeti egység — hangsúlyozta. A továbbiakban az elkövetkező időszak tennivalóiról beszélt. Egyebek között kiemelte, hogy holnap mindig nagyobb feladatokat kell teljesíteni a társadalom tagjainak. Elsősorban két nagy gazdasági kérdés vár megoldásra. Az egyik: a fejlődés intenzív szakaszára térés, a másik: a megváltozott világpiaci körülményekhez való igazodás. Nehezíti a megvalósulást a nemzetközi politikai helyzet romlása, az ország kedvezőtlen egyensúlyi helyzete, s a törekvés az elért élet- színvonal megőrzésére. E feladatok teljesítése nem néhány hónapot kíván, s megoldásától programunk valóra váltása, fejlődésünk függ. — Mi a garancia rá, hogy teljesítjük? Mindenekelőtt a párt egysége a biztosíték. Hogy ez megmaradjon, ebben a bonyolult helyzetben is vitáznunk kell, legyen meg a kétfrontos érzékenységünk, legyünk türelmesek, tudjuk elviselni a kritikát, a türelmes vitát tudjuk befejezni, s utána álljunk ki közösen a döntéssel, s hajtsa végre mindenki a maga területén — folytatta Óvári Miklós, majd arról beszélt, hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolat alapja a nyíltság, a bizalom, a meggyőzés. — Az eddigi eredmények megőrzése, továbbfejlesztése a nehezebb körülmények között is lehetséges, ha követjük a marxizmus—leninizmus elveit, nem tévesztjük szem elől szocialista céljainkat, ha a valóságot nézzük, s abból indulunk ki. Ebben a munkában nagy minden alapszervezet és kommunista felelőssége — mondotta végezetül Óvári Miklós. Szocialista céljaink szolgálatában A vitában felszólalt Forgó Imre, az MSZMP Balassagyarmati járási Bizottságának első titkára, aki hangsúlyozta a mezőgazdasági dolgozók élet- és munkakörülményeiben bekövetkezett változásokat, a szocialista demokrácia fórumainak érdemi működését, s a végzett munkán alapuló differenciált javadalmazás szükségességét. Dr. Csonka Tibor megyei főügyész az értelmiség helyével, társadalmi szerepével foglalkozott, s a cigánylakosság beilleszkedésének segítésére irányította a figyelmet. Dr. Oppe Emil osztályvezető főorvos vázolta azt a nagy változást, amely az értelmiség megítélésében végbement, majd arról beszélt, hogy Balassagyarmaton az utóbbi tíz évben az értelmiségiek száma csaknem megkétszereződött, s közülük minden harmadik tagja a pártnak. Dr. Bandúr Károly, az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának vezetője többek között a különböző érdekek összhangja megteremtéseinek szükségességét emelte ki, s rámutatott, hogy a kommunisták nyílt magatartása, a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése a pártnak biztosítékot jelent a politikai szövetség újrateremtésében. Medved Károly, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának vezető titkára az üzemi demokrácia fejlesztésének időszerű feladatairól szólt, s a megye sajátosságainak — sok a gyáregység, a bejáró dolgozó — figyelembevételét hangsúlyozta. Turiczki János, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár művezetője felszólalásában üzemi tapasztalatokról számolt be. Többek között a városi és falusi lakosság közlekedését /szemléltette, hiszen a gyárban például a vidékről bejárók aránya eléri az ötven százalékot Juhász András, a KISZ Nógrád megyei bizottságának titkára a KISZ sajátos feladatairól beszélt. Rámutatott, hogy az ifjúsági szervezetek részesei és végrehajtói is a szövetségi politikának. Legfontosabb feladatuk a munkásifjúság szervezettségének növelése, és körükben a tömegbefolyás erősítése. Gressai Sándor, a MTESZ megyei titkára a műszaki értelmiség helyzetéről, szerepéről beszélt, s hangsúlyozta a középvezetők fontos szerepét. Marczinek István, a Hazafias Népfront Nógrád megyei Bizottságának titkára elmondotta, hogy a szervezetekben a társadalom valamennyi rétege képviselve van és cselekvőin részt vesz a feladatok megvalósításában. Különösen fontosnak ítélte a fiatalok körében végzett munkát. Batta István, a Nógrád megyei Tanács pártbizottságának titkára arról beszélt, hogy a társadalom fejlődése mily’ változást eredményezett az emberek gondolkodásában, majd a párt szövetségi politikájával kapcsolatos vitákról szólt, hangsúlyozva az ifjúság megnyerésének fontosságát. Végh József- né, a díósjenői termelőszövetkezet termelésirányítója kiemelte, hogy közös feladat a nemzeti egység erősítése, az érdek- ellentétek megoldása, még ha azok egyetlen gazdasági egységen belül is jelentkeznek. Devcsics Miklós, a Nógrád megyei Tanács elnöke szemléltette azokat a változásokat, amelyek a ■ megye társadalmi szerkezetében az elmúlt másfél évtizedben lezajlottak. A vitát dr. Gordos János foglalta össze, majd a pártbizottság az előterjesztést és a feladatokat egyhangúlag elfogadta! • M. Szabó Gyula Háromszázegymillió forint értékben állítanak elő kfilön- féle berendezéseket, acélszerkezeteket az idén a Ganz-MÁ- VAG mátranováki gyáregységében, ahol a szocialista brigádok felajánlásaival újabb 15 millió forinttal kívánják megtoldani az eredeti összeget. A munkaidő szervezett kihasználásával határidős munkáik pontos szállítását is biztosít« ják. ti __ ~ r—~ .— kép: kulcsár — NÓGRÁD — 1981. október 31., szombat 3
