Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

A. béUe'üntetéselcrő! beszélnek A remények legyében Folytatják a madridi találkozót Kedden Madridban három­hónapos szünet után felújítja munkáját az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet részt vevő tagállamainak találkozója. A résztvevők jórészt már a nyári szünet előtt befejezték a záróokmány megszövegezé­sét. Az okmánynak az európai biztonságra, illetve a terroriz­musra vonatkozó első részé­ben lényegében sikerült több fontos állásfoglalást összhang­ba hozni. Szinte teljesen be­fejeződött a záróokmány gaz­dasági és tudományos együtt­működésre vonatkozó, máso­dik részének megszövegezése és figyelemre méltó fejlődést sikerült elérni a humanitárius és egyéb kérdésekre vonatko­zó harmadik résznél is. Jelentős fejlődést tapasztal­hattunk az európai katonai enyhülési és leszerelési kon­ferencia összehívásával kap­csolatos álláspontok közelíté­sénél is. Lényegében egyetér­tés született a bizalomerősítő és biztonsági intézkedésekről, kivéve ezeknek az intézkedé­seknek az alkalmazási zóná­ját. A Szovjeunió kifejezte készségét, hogy a bizalomerő­sítő intézkedések hatályát tel­jes európai területére kiter­jeszti, feltéve ha a nyugati ál­lamok hasonló bővítésre haj­landók. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió a határaitól számított, még a helsinki egyezményben megállapított sáv helyett 2500 kilométeres sávra bővíti ezt a területet. Egyes NATO-országok a' Szov­jetuniónak ezt a június 20-i javaslatát kiforgatták, bírál­ták és olyan burkolt célokat tulajdonítottak neki, amelyek­kel nem rendelkezett. Ezek az országok még csak hajlandósá­got sem mutattak arra, hogy e tekintetben megfelelő vá­laszlépéseket. vegyenek fonto­lóra; holott ennek a kérdés­nek a sikere a madridi talál­kozó sikerének előfeltétele lenne. Mint ismeretes, a madridi találkozó résztvevői a nyáron, amikor felfüggesztették az ér­tekezlet munkáját, egyetértet­tek: törekedni fognak arra, hogy a találkozót még ebben az évben befejezzék. Ez a célkitűzés csupán valóságér­zékeny megközelítést követel­ne meg olyan, eddig még össz­hangba nem hozott kérdések­nél, mint a politikai érdekek egyensúlyának megbontásá­ról való lemondás, valameny- nyi részt vevő ország bizton­sági érdekeinek tiszteletben tartása, az egyenlő kötelezett­ségek és jogok elvének elis­merése. Európa népei a madridi ta­lálkozó sikerében reményked­nek. Ez különösen napjaink­ban fontos, amikor egyre hang- súlyósabbá válnak az Egye­sült Államok kormányának Európának hadszíntérré vál- toztoztatására vonatkozó ter­vei. Lehetséges a siker, mert eh ez minden objektív körül­mény rendelkezésre áll. A madridi találkozó valamennyi résztvevőjének politikai aka­rata kellene már csak ahhoz, hogy ez a lehetőség valóra válhasson. A találkozó sikere jegyében A madridi találkozó foly- tékát adja arra irányuló po- A szovjet küldöttségvezető tatásának előestéjén a Hója litikai akaratának és kívánsá- konstruktív nyilatkozatával el- de Lunes című madridi hétfői gának, hogy a madridi talál- lentétben Max Kampelman lap a szovjet és az amerikai kozót eredményesen fejezzék nagykövet, az Egyesült Álla- delegáció vezetőinek nyilat- be. A szovjet küldöttség bí- mok küldöttségének vezetője kozatát közli. zik abban, hogy a találkozó szó szerint megismételte szep­Leonyid lljicsov szovjet tanácskozásai konstruktív tember eleji kijelentéseit, külügyminiszter-helyettes nyi- múnkajelleget öltenek és nem amelyekben mindenért a latkozatában a többi között adnak módot demagóg kon- Szovjetuniót próbálta felelős­rámutatott: a szovjet küldött- frontációkra. A szovjet kül- sé tenni és megállapította: ség annak tudatában jött is- döttség azt szeretné, ha a nyolc hét áll a találkozó fel­mét Madridba, hogy a talál- madridi találkozó a biztonság, újítása után a Szovjetunió kozó sikere elengedhetetlen, és az európai országok közöt- rendelkezésére, hogy megvál- Ez a siker azonban csak ak- ti együttműködés erősítésének toztassa és tisztázza álláspont­kor válik lehetővé, ha va- útján mérföldkőként kerülne ját, azaz, hogy elfogadja az lumennyi küldöttség bizonyí- be a történelembe. amerikai álláspontot. Nyíltan a szocializmus ellen A ;,Szolidaritás” most már nyíltan a szocialista rend és a szocialista állam megdöntésé­re törekszik — írja a Trybuna Ludu hétfői száma, a Szolida­ritás országos bizottságának pénteki határozatát kommen­tálva. A LEMP központi lap­ja rámutat: most először for­dult elő, hogy a Szolidaritás valamely hivatalos dokumen­tumában a Lengyel Egyesült Munkáspártra is kiterjesztette bizalmatlansági szavazatát. Mint emlékezetes, a múlt pén­teki határozat teljes egészé­ben a „kormányzó pártot” tet­te felelőssé az ország jelenle­gi helyzetéért. Ugyanez a határozat szerdára egyórás or­szágos, általános „figyelmez- tető”sztrájkot hirdetett. A ;,Szolidaritás” támadása mindenképpen időzített akció. A párt negyedik plénuma ugyanis újólag kinyilvánította azt a törekvést, hogy az ország valamennyi hazafias erőit tö­möríteni kell az egyetértés platformján. Az olyan embe­rek . számára, azonban, akik a sajátjukon kívül minden más hatalommal szemben harcot hirdetnek, egy ilyen platform semmiképpen sem megfelelő — írja a Trybuna Ludu. Egy másik központi varsói lap, a Zycie Warszawy szerint a lengyel válság továbbra is főként politikai jellegű. Az ország tovább forog egy ördö­gi körben: „A gazdaság ka­tasztrofális helyzete megnehe­zíti a politikai válság megoldá­sát, ám amíg nem lesznek úr­rá a politikai válságon, addig nincs esély a javulásra a gaz­daság terén sem.” Mint á láp' írja,' ,,a Szolida­ritás” általános sztrájkfelhívása újabb veszélyes erőpróbát je­lent. . A lépés nyilvánvaló cél­ja, hogy nyomást gyakorolja­nak a pártra, s vele együtt a társadalmi támogatás plat­formjának létrehozására tö­rekvő kormányra is. Számos jel mutat azonban arra, hogy a „Szolidaritás” központja már nem ura az események alaku­lásának. Az országos bizottság felhívásai szemmelláthatólag nincsenek hatással a jelenleg is tartó, megújuló sztrájkokra. megvalósulás A ÍÍGST ma: Tervek a Moszkvában véget ért a KGST végrehajtó bizottságá­nak 101. ülése, ahol a krími találkozókon történt megálla­podások, a KGST XXXV. ülésszakán megjelölt straté­giai irányvonalak gyakorlati megvalósításáról volt szó. Az egyik központi kérdés — az energetika. Már mutatkoz­nak a „Béke” egyesített ener­getikai rendszer párhuzamos működésének eredményei. A Vinnyica—Albertirsa nagyfe­szültségű villamos vezeték üzembe helyezése után a világ energetikai térképén új, ha­talmas egyesült rendszer je­lent meg, amelynek évi villa- mosenergia-termelése — 1978. és 1980. között — másfélszere­sére emelkedett. A „Béke” energiahálózatot létrehozó or­szágok közötti kölcsönös vil- lamosenergia-szállítás majd­nem, egynegyedével nőtt. A Szovjetunió 1980-ban 16,7 mil­liárd kw/óra villamos energiát szállított a KGST-tagországok- ba, 1,6 milliárddal többet, mint 1970-ben. A Vinnyica—Albert­irsa vezeték üzembe helyezése óta a vezetéken a Szovjet­unió 14 milliárd kw/óra villa­mos energiát szállított a KGST- tagországokba, ami mintegy 7 millió tonna jó minőségű szén­nel azonos értékű. Avillamos- energia-szállítások növekedése elérte az általános egyezmény­ben előírt szintet. A Vinnyica—Albertirsa vil­lamos vezetékek a KGST-tag- országok általános energetikai színvonalának növekedéséről tanúskodik. Ez pedig új kö­vetelményeket támaszt az energiarendszer villamos be­rendezéseinek minőségével és párhuzamos működésének megbízhatóságával szemben is. Itt nem az energetikusoktól függ minden. Az idei nyári hőség, például csökkentette a folyók vízmennyiségét. Ez csökkentette a vízi erőművek energiatermelését, bonyolul­tabbá tette az egyesített ener­getikai rendszer működését. Az aktuális problémák tehát: a kiegyensúlyozott tüzelő­anyag-energetikai mérleg meg­teremtése az egyesitett rend­szerek valmennyi láncszemé­ben: az energiaáramlást ve­zérlő új technika meghonosí­tása; a diszpécseri fegyelem növelése. Természetesen csak új vil­lamos vezeték építésével nem lehet megoldani az energetikai kérdést. A jelenlegi világpiaci olajárszint mellett a szénből származó tüzelőanyagok foko­zott termelése — a szakem­berek véleménye szerint — gazdaságilag is célszerű. Ért­hető, hogy a KGST-végrehaj- tó bizottságának ülése nagy figyelmet fordított a perspek­tivikus együttmőködésre ezen a téren. Itt tudományos-tech­nikai és azt követően terme­lési együttműködésről van szó a szovjetunióbeli Kanszk- Acsinszki medence szenének feldolgozásában. Egyes nyugati újságírók szí­vesen beszélnek a szocialista együttműködés úgynevezett „válságjelenségeiről”. Ha hin­ni lehet nekik (és vannak, akik a valóságos helyzet is­meretének hiányában hisznek is nekik), ma vagy holnap a KGST-országok városai sötét­ségbe borulnak az „energeti­kai válság” következtében. Nyugat segítsége nélkül a szocialista országok állítólag képtelenek korszerű gépipart teremteni, 1 ez „technológiai válsághoz” vezet és így tovább. A végrehajtó bizottság ülé­sén több égető kérdést vitat­tak meg: számos élelmiszer- ipari terméket még nem állí­tanak elő megfelelő mennyi­ségben, a mezőgazdaság lehe­tőségeit nem használják ki teljes mértékben. A jelenlegi időszakban a mezőgazdaságot szorosabban össze kell kap­csolni a gépgyártással, a vegy­iparral, a feldolgozó iparral. A mezőgazdaság és az agrár­ipari komplexum elvileg fon­tos, de nem egyetlen alkotó­eleme. Egy hektár gabonával, vagy hüvelyesekkel bevetett föld évi átlagos termése a szocialista országokban 1976—1980. között 59 százalékkal nőtt az 1961— 1965. évekhez képest. A leg­jobb eredményeket Magyaror­2 NÓGRÁD - 1931. október 27., kedd Európában új békemozgalmak öltöttek testet A Rómában szombaton le­zajlott több százezres béke­tüntetésről részletesen beszá­molnak a vasárnapi olasz la­pok. Elsősorban azt emelik ki: egységet tükrözött, tehát a haladó erők és a különböző vallási felekezetek képvise­lőit egyaránt mozgósította a háború ellen. A La Republica „Búcsú a fegyverektől” című vezércik­kében azt írja: Olaszország öntudata teljes összhangban van és azonos Európa öntu­datával. És ez valóban új és sokféle szempontból meglepő. Helytelen dolog lenne felté­telezni — folytatja a La Re­publica — mint, ahogyan so­kan feltételezik, hogy a béke­mozgalom mögött a kommu­nisták állnak. A kommunisták — legalábbis közülük sokan — valóban felvonultak Rómában, de biztos, hogy nemcsak ők vonultak fel Londonban, Bonn­ban vagy Berlinben. A l’Unitá, az OKP lapja, a tüntetést elemezve így ír: — vaknak és süketnek, politika­ilag pedig érzéketlennek kell lenni ahhoz, hogy valaki ne vegye figyelembe: Olaszor­szágban és Európában nem- I csak összetettségükben, ha­nem teljesen eredeti voltuk­ban is új békemozgalmak öl­töttek testet. Brüssze!: d legnsgvabS] megmozdulás Kétszázezren, de lehet, hogy még többen vettek részt va­sárnap délután Brüsszelben az atomfegyverek elleni béke­tüntetésen, amely a legna­gyobb ilyen megmozdulás volt eddig Belgiumban és a NATO székhelyén. Késő délután indult útnak a hatalmas emberfoiyam az északi negyed főteréről a belváros sugárútjain át a dé­li pályaudvar felé. A menet élén a tüntetés jelszavai ha­talmas táblákon. A tüntető fiatalok között ott lépkedtek a megmozdulást támogató pártok és szakszervezetek ve­zetői: Guy Spitaels Wallon és Karel van Miért flamand szocialista pártelnök, Louis van Geyt, a BKP elnöke, a le­mondott kormány szocialista­párti miniszterei, szakszer­vezeti vezetők, parlamenti képviselők, katolikus társadal­mi szervezetek vezetői. És fia­talok órási tömegben. Zene és színjáték élénkítet­te a hangulatot, nagy vi­dámságot keltett Reagan ame­rikai elnök és más ismert kül­földi politikusok gunyoros óriás bábuja. A szobrokra és középületekre „Nem akarunk rakétákat 1” feliratú zászlókat aggattak végig az útvonal mentén? öt órán keresztül hömpöly­gőit az óriási menet a belvá­ros egyik végétől a másikig érő sűrű tömött oszlopban. A felvonulás a késő esti órákig tartott. Sötétedéikor fáklyá­kat gyújtottak. A tízmilliós ország lélekszámúhoz viszo­nyítva a háború utáni legna­gyobb béketüntetésről lehet beszélni, amely minden bi­zonnyal nyomot hagy az or­szág politikai életében is. Párizs: 9 béke megérzése közös cél A délelőtti menetben részt veitek a kommunista ifjú­sági szövetség, a CGT fiatal­jai, több diákszervezet akti­vistái, a „Greenpeace” moz­galom ökologistái, és a „Nők a békéért” mozgalom képvise­lői. A külföldi résztvevők kö­zött ott voltak Hollandia, Olaszország és az NSZK bé­keharcosai — az utóbbiak kö­zött kommunisták, szociál­demokraták és a DGB szak- szervezeti központ aktivistái. Délután a baloldali gauellisták is képviseltették magukat a Pantin-kapunál rendezett nagygyűlésen. A hatalmas csarnokban felállított emelvényen egy­mást követték a szónokok. Antoine Sanguinettei tenger­nagy, a francia békemozgalom vezetőségének tagja, a szocia­lista párt aktivistája elítélte azt a nagy „szélhámosságot”, amelyet az az állítás jelent, hogy lehetséges egy „korlá­tozott atomháború”. Pierre-Luc Seguillon, az országos békemozgalom tit­kára rámutatott, hogy a fia­talság az atomleszerelés híve, elítélte a fegyverkezési haj­sza esztelen eszkalációját, és azt hangoztatta, hogy a lesze­relést azoknak kell kezdeniök, akik a legtöbb fegyverrel ren­delkeznek. A békegyűlésen jelen volt Georges Marchaias, Francia KP főtitkára és Henri Kra- sucki, a CGT országos titká­ra is. Felszólalt számos olyan személyiség, író, közéleti fér­fi, aktivista is, akinek néze­tei, ideológiai felfogása el­tér a résztvevők többségét ké­pező kommunisták, CGT-ak- tivisták nézeteitől, de felszó­lalásaikból kiderült, hogy a béke megőrzését, a leszerelést közös célnak tekintik. Rendzavarok a kongresszuson A társadalom átalakítását ígérték Tűzpárbaj ' „vibb1 :;o "övttsí. Az ENSZ dél-libanoni béke- fenntartó erőihez tartozó nor­vég egységek szombatról va­sárnapra virradó éjjel meg­akadályozták, hogy izraeli egy­ségek beszivárogjanak a bé­kefenntartó erőik ellenőrizte zónába. Az izraeli egységek Ra- saja al Fukhar térségében pró­báltak behatolni az övezetbe. Az incidens során tűzpárbajra is sor került, áldozatokról nem érkezett jelentés. szágon érték el — egy hek­tárnyi föld termése megkét­szereződött, ' — Romániában 89 százalékkal, Bulgáriában 85 százalékkal nőtt. Magyaror­szágon az egy főre eső gabo­natermés meghaladja az 1000 kilogrammot, Bulgária és Ro­mánia közeledik ehhez az eredményhez. A KGST tevékenységének vannak olyan területei, ame­lyek a szó szoros értelmében mindenkit érintenek. Példa erre az orvostudomány. A végrehajtó bizottság ülésén megállapították, hogy az or­vosi ellátás színvonala nagy­mértékben függ a korszerű gyógyító- és diagnosztikai be­rendezések és hatékony gyógy­szerek kifejlesztőitől. A KGST- országok és Jugoszlávia ellát­ják gyógyintézményeiket gyógyszerkészítményekkel. 75 —80 százalékban saját terme­lésből, 13—20 százalékát köl­csönös szállításokból, 4—8 százalékát harmadik országból származó importból. Az utób­bi tíz évben a KGST-tagor- szágokban és Jugoszláviában 60 készítmény gyártását szer­vezték meg, amelyeket koráb­ban harmadik országból im­portáltak. Ez alatt az idő alatt egysé­ges terv alapján 1000 új or­vosi műszert fejlesztettek ki és hoztak forgalomba. A szo­cialista közösség tudományos potenciáljának erőteljes fejlő­débe, a7 tudomány és a tech­nika legújabb vívmányainak az orvostudományban való al­kalmazása lehetővé teszi, hogy a testvéri államok ismét na­gyot lépjenek előre az egész­ségügy fejlesztésében. A. Drabkin Vasárnap délután, a francia néphez intézett felhívással, véget ért a Francia Szocialis­ta Párt kongresszusa. A felhívás hangsúlyozza, hogy május 10-én a francia nép új utat választott, s a szocialisták végre fogják haj­tani azt a megbízást, amelyet a francia néptől kaptak. Már eddig is jelentős reformokat hajtott végre a kormány, most pedig az államosítások tör­vénybe iktatásával új lendüle­tet fognak adni a nemzetgaz­daságnak. A felhívás végül hangsú­lyozza, hogy a szocialista párt aktív kampányt fog indítani „az igazi leszerelés, mindkét oldalon végrehajtandó lesze­relés érdekében”. Lionel Jospin, a párt első titkára záróbeszédében türe­lemre és higgadtságra szólítot­ta fel a párt tagjait. A kongresszus ezután hatá­rozatot fogadott el, amely a következő kongresszusig meg­szabja a párt politikai irány­vonalát. A határozat hangúlyozza, hogy a szocialista párt a tár­sadalom átalakítására törek­szik, s ezt szakaszokban óhajt­ja megvalósítani, olyan ütem­„Görögország diplomáciai offenzívát indít Ciprus érde­kében” — jelentette ki Athén­ban hétfőn Andreasz Papand­reu görög miniszterelnök, a Szpirosz Kiprianu ciprusi államfővel tartott magánjelle­gű megbeszélése után. Papandreu közölte, hogy a külföldön akkreditált görög diplomáciai képviseletek ve­zetőihez eljuttatják az irány­elveket, amelyek alapján azok ismertetik a fogadó országaik kormányaival a ciprusi prob­léma minden vonatkozását, ben, hogy közben mindig tá­maszkodni tudjon a nép több­ségének akaratára. Ezt a po­litikát nagyon' kedvezőtlen gazdasági körülmények — rendkívül nagyméretű mun­kanélküliség, az erős infláció — közepette kell megkezdeni. A szocialista párt „csendes forradalmat” akar végrehaj­tani, s kompromisszumokkal akarja átalakítani a jelenlegi gazdasági rendszert. A határozat a nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban megismétli a szocialista párt eddigi álláspontját: biztosí­tani kell az erő egyensúlyát, a két hatalmis tömb közötti, az amerikai Pershing rakéták és robotrepülőgépek rfyugat- európai elhelyezését attól kell függővé tenni, hogy vissza­vonják-e a szovjet SS—20-as rakétákat. Lionel Jospin beszéde köz­ben váratlan incidens zavar­ta meg a kongresszus mun­káját. Néhány fiatal (eddig meg nem erősített informáci­ók szerint a giscardista ifjú­sági szervezet tagjai) behatolt a terembe és füstbombát hají­tott a külföldi vendégek emel­vénye felé. Szerencsére senki sem sérült meg és a rendza­varókat kivezették. annak az ENSZ-tagállamnak a problémáit, amelyet Török­ország 1974 óta megszállva tart. Görögország egyike volt azon országoknak, ame­lyek annak idején nemzetkö­zi szerződésekben garanciát vállaltak a szigetország füg­getlenségéért (a másik két ál­lam Nagy-Britannia és ép­pen Törökország volt). Papandreu kijelentette, hogy Görögország a jövőben 1,2—2 milliárd drachma se­gélyt nyújt Ciprusnak, Görög kormány Ciprusért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom