Nógrád. 1981. október (37. évfolyam. 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

KamerakSzelben Mit mondott a teknyőkaparó? Minden valószínűség szerint számaként. Lektora az azóta nulmány szerint) az erkölcsi decemberben kerül képernyő- elhunyt néprajztudós, Bálint „fertőt” tartják. Néhány pél- re a szegedi körzeti stúdió Sándor bevezető sorai szerint: da: miért romlott a világ? Teknyőkaparó című riport- „A kézirat kivételes érdekes- 78 éves klárafalvi asszony: filmje. A forgatókönyv alap- ségű anyaggal gazdagítja a „Azt is mondta, hogy a nők ja Polner Zoltán költő ha- szegedi táj folklórját”. nadrágban járnak. Nem ismer­sonló című tanulmánya. A a tanulmány keletkezéséről mög, hogy melyik a nő, szerző amatőr néprajzkutató- mondja Polner Zoltán: melyik a férfi. Hát úgy is ként húsz esztendeje gyűjti _ a kiegyensúlyozott ősi van most. Nem akkora haja Csongrád megye babonáit, szó- paraszti életforma érzékeny van a nőnek is? Nem nadrág- kásait, hiedelmeit. Bekopogott minden változásra. Az új je- ban van? Hát má függő sincs szociális otthonokba, tanyák- lenségek mögött sejtett tragé- a fülibe”. ba, családi házakba, hogy diát, katasztrófát önmagának 85 éves tápéi asszony: magnószalagon, majd később sem meri megfogalmazni. Ke- „ÜIyah magas sarkú cipő lész, verseiben megörökitse a je- reSi tehát a „helyette beszé- bogy nemcsak az egér, hanem lennel, a múlttal egyaránt per- lót”. Ezt a személyt a Szén- m<M a Pocok is átmégy rajta”, lekedő öregek vallomásait, tes környékiek az öreg Tek- A Teknyőkaparó általában a Rímbe szedte már többek kö- nyősben, a makóiak a Tek- vila§ vége emlegetésével fejez- zött a halálűzést, a bab- és a nyőkaparóban találták meg. te ke jövendölését. Ez nem szemölcsvetést, a férjrontást, Jóllehet száz-százötven évvei véletlen. Csongrád megyében a gonoszjárást. ezelőtt élhetett, a népi emlé- az öreg tanyasiakat régóta A Teknyőkaparó 1980-ban kezet megőrizte jóslatait, jö- foglalkoztatja e téma. Sokuk jelent meg, a Csongrád me- vendöléseit. Az ő tanításaiban szerint (Bálint Sándor gyűj- gyei Könyvtári Füzetek 13. a hagyományos paraszti er- tése alapján): csak annyi em­kölcs viaskodott az új társa- bér marad életben, amennyi dalom etikájával. Hirdette a egy szárazmalom alatt elfér. Hangverseny- sorozatok közép- iskolásoknak A komoly zene hallgatását, a koncertek látogatását fiatal korában kedveli, szakja meg az ember. Ezt a tapasztalati igazságot szem előtt tartva rendeznek évek óta minden évadban hangversenyeket d középiskolásoknak megyénk két városában és nagyobb köz­ségeiben. Érdeklődők min­denkor akadnak, s ez jelzi, hogy az Országos Filharmó­nia — mely a művészeket köz­vetíti, az előadásokat bonyo­lítja — értékes, a fiataloknak tetsző programokat nyújt, a közművelődési intézmények pedig gyümölcsöző kapcsolatot alakítottak ki az iskolákkal. Salgótarjánban, a József At­tila Megyei Művelődési Köz­pontban két hangversenyso­rozatot szerveznek a jelenlegi évadban a középfokú taninté­zetek diákjai számára. Az egyik sorozatot három bérletben a Madách Imre Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la, a Bolyai János Gimnázium, a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Iskola, valamint a Tán­csics Mihály Szakközépiskola tanulói látogatják, míg a má­sikat a Stromfeld Aurél Gé­pészeti és Gépgyártástechnoló­giai Szakközépiskola hallgatói. Az első sorozat nyitó elő­adását november 19-én ren­dezik meg Gabos Gábor zon­goraművész fellépésével. Ezt a műsort, a Chopin-programot másnap megismétlik. A bérle­tek száma miatt egyébként va­lamennyi koncertet a követke­ző nap újrázni kell. Január közepén a Salgótar­jáni Szimfonikus Zenekar kon­certezik Róna Frigyes vezény­letével, Tatai Éva és Kürti Pap László előadóművész, Faragó Laura énekes közreműködé­sével. A műsorban Grieg—Ibsen Peer Gynt és Sibelius Finlan­dia című szimfonikus költe­ménye szerepel. Februárban Haydn születé­sének 250. évfordulója alkal­mából emlékhangversenyt tart a Kodály vonósnégyes: Falvai Attila, Szabó Tamás, Fias Gábor, Devich János. Szendrey-Karper László gi­tár- és Szabó Csilla zongora- művész működik közre. A sorozat utolsó hangverse- ; nyét április 26—27-én bonyo­lítják le. Joós Árpád vezeté­sével a debreceni Délibáb együttes mutatkozik be ma­gyar népzenei válogatással. A gépiparisták koncertsoro­zata november 25-én kezdő­dik. A Bakfark Consort, Ben- kö Dániel vezetésével, Bor­dás György énekes közremű­ködésével, régi magyar dalo­kat és táncokat mutat be. A barokk zenével ismerkedhet­nek meg a diákok februárban a Tinódi kamarazenekar köz­reműködésével. Mossóczy Vil­mos együttesének tagjai ba­rokk hangszereken szólaltat­ják meg a muzsikát. Március­ban Pege Aladár és együttese ad jazzhangversenyt, s befeje­zésképpen május 3-án a Nép­színház oneratársulata ven­dégszerepei. technikai fejlődést, beszélt a A szegedi tanyák népe azt is motorokról, a gépekről, az új vallja, hogy a világ végén há- építkezési formákról. Leg- rom napig sötétség lesz: csak gyakrabban a világ végét em- a hétszer szentelt gyertya vi- legette. Még az utolsó nagy lá.gft. Így aztán Polner Zol- csata színhelyét is meghatá- tan is jegyzetelhette a pesszi- rozta. A tápéiak azt mondják mista véleményeket. Szegeden lesz a legnagyobb 'H éves ember Dóéról: „Any- háború, a kiszombori, az apát- ny*f mondott, kérőm szépen, falvi és a makói öregek sze- hogy majd mögérjük azt, hogy rint „tiszta verös lössz a Ma- valamiké vót vízözön, de most ros víz” — a mindszentieket mar többé soha nem lösz. A úgy tájékoztatta: „a Kurca szivárvány annak a jele, hogy partján marad mög a legtöbb nép”. Polner Zoltán úgy tudja, hogy a Teknyőkaparóról előt­te — Írásban — ketten emlé­keztek meg. Kiss Mária Hor­tenzia apáca 1940-ben a Kis- zombor történetéről szóló hely­vízözön által nem vesz el a világ, hanem tűz által. Hát kérőm, mi a tűz? A fegyver. Így fog elveszni a világ”. 76 éves mindszenti asszony: „A szomszéd az sokszor be­széli, hogy ü személyösen be­szélt vele. Az öreg Teknyős- történeti kiadványában és se,b azt mondta, lösz olyan Szabolcsi Gábor három évvel háború, hogy csak annyi nép később egy újságcikkben. Igaz, lösz, aki a szárazmalom he­elképzelhető más nyomtatott fy*n mögmarad. Sénki sé lösz. emlék is, hiszen Csongrád Majd csak arrul tudjátok mög megye egyes tájain szólássá az időt, kivirágzanak a fák. vált: mögmondta a (béres, Hogy levele lösz, mög tavasz részesarató vagy kőműves ké- van, de tél nem lösz”, pében megjelenő) Teknyőka- A jövendőmondót idézők paró. Tény, a néprajzkutató többnyire idős, gyermektelen, költő véletlenül találkozott a vagy családjuktól elszakadt témával. Gyűjtés közben be- emberek. Társadalmi, közös- szélgetőpartnerei annyit idéz- s^gi kötődésük csekély. Pol- ték a táltos jóst, hogy akarva- ner Zoltán 92 nő és 9S férfi akaratlanul ráfigyelt. Ezek hiedelmét rögzítette magneto- után szántszándékkal kereste fonszalagra. Az adatközlőkből a róla szóló történeteket. Kö- tízen 1897-ben, heten 1898- zel kétszázan állították, hogy ban, tizenegyen 1899-ben, kl­ók, vagy ismerőseik találkoz- lencen 1900-ban, nyolcán tak az öreggel. Megnyilatko- 1901-ben születtek. Közülük zásai alapján a Teknyőkaparó sokan nem végezték el még a sokat látott ember lehetett, négy elemit sem. A világ vé- Ám a világ vége csupán az ő 6e nékik csak az ismerősök szájából tűnt újdonságnak: a és nem a szeretettek elvesz- Dunántúl táltosai épp úgy em- tését jelentené. Véleményüket legették az Apokalipszist, mint a ml világunkról mégsem lesz a görög jósok, vagy a bibliai érdektelen meghallgatni. Bár Jelenések könyve. amit mondanak, nem kell A Csongrád megyei öregek komolyan venni, a mai bajok forrásának (a ta- Horváth Kálmán Csendes délután A célba vett szerda — Tavaly novemberétől áll fönn — Nem vagyunk nöpközl- melyet kiszúrtam magamnak ez a lehetőség, még nem tu- sek, korábban jöhetünk a — igencsak mozgalmasnak datosodott eléggé az embe- többiektől. De pár perc ígérkezett. A bányász kul- rekben. Naponta, tíztől ti- múlva már itt lesznek ők is, turális és sportnapok kere- zennyolc óráig vagyunk nyit- addigra megcsinálunk min­iében három úgymond nagy- va, továbbá minden szombat dent. Sokat festünk tempe- rendezvényt hirdettek a délelőtt. Sajnos, még ez sem rával, vízfestékkel, rajzolunk nagybátonyi Bányász Művelő- ment át kellően a köztudat- zsír-, és pasztellkrétával, dési Házba: délután két órá- ba, noha már tervezzük. Nagyon szeretünk itt lenni ra könyvankétot, fél ötre ta- hogy az ötnapos munkahétre — mondják egymás szavába nácskozást a műszaki értei- való áttéréssel hamarosan, ha vágva a negyedik „A” osztá- miség szerepéről a munka- személyi feltételeink lehető- lyos Járdány Edit. Manusek helyi művelődésben, öt órá- vé teszik, két óráig lehet köl- Beáta és az ötödik ,,A”-s csönözni. Gordos János. A kisfiúnak Magam részéről novemberi két vízfestménye már nem­változtatást, a kölcsönzési idő zetközi gyermekrajz-kiállí- délelőtti lehetővé tételét és táson is szerepelt, augusz- az újabb elképzelést hasznos- tusban Debrecenben. Elju- kijárati ajtók tárva fogadnak, nak tartom — mindkettő az tott az alföldi városba a ne­hogy a frissen mosott kő emberek munka- és szabad gyedikes Maász Kriszti és az gyorsabban felszáradjon. A idejéhez való rugalmas al- ötödikes Hadusovszky Johan- tágas előcsarokban falitab- kalmazkodást igazolja, az em- na krétarajza is. Igazi si­ló a Nógrádi Szénbányák berek érdekeit tartja szem kér ez a gyerekeknek és a legjobb dolgozóiról (szándé- előtt. Talán az eddiginél szé- közösségnek, hiszen a szik- kosan hagyták itt, hadd is- lesebb körű, koncentráltabb kör egy esztendeje működik, merjék meg alaposabban az propagandával lehetne a cél- — Tizennyolc-húsz gye- emberek az élenjárókat), s nak megfelelőbbé tenni. ra koncertet a Spóra együt­tes fellépésével. Kora délelőtt, félkilenc tájban érkezem a házba. A takarítás már befejeződött, a három vitrin, üveglapjai alatt különféle kedvcsináló kiadványok Picassóról (szá­zadunk egyik legnagyobb íes- tőegyéniségének a hónap rek jár a szakkörbe — mond­ja vezetője, Lóránt János X Munkácsy-díjas festőművész. — Ügyesek. Legterméke- Az ifjúsági klubban ponto- nyebbek a szorospataki ki­san kezdődik az ankét. Évek- ránduláson voltak, úgyhogy második felében lesz születő- kel ezelőtt többször is jártam most kimegyünk a fölöttünk se századik évfordulója). a helyiségben, most elámu- levő dombra és vázlatokat Balra nyílik a kiállítóterem: lók, mennyire megszépült, készítünk. Kihasználjuk a jó Bálványos Huba Munkácsy- megváltozott. A falakon ta- időt. péták, a mennyezeten kom­binált anyagból intarziák szemléltetik, ízléssel, talá­lékonysággal, hogyan lehet a kopottból, régiből, szépet teremteni. díjas grafikusművész ki­állítása a napokban zár (a művész szeptember végén beszélgetésen találkozott a közönséggel). Fenti ől, ahol a klubok van­nak és ahol rendszerint méh­kashoz hasonló sürgölődés fo­— A működési feltételeket milyennek találja? — Megkapjuk a segítséget. Persze agyagozni, tussal raj­frisset, zolni nem lehet, mert nem csak a miénk a terem. Tehát lyik, a termekből zümmögés- gépüzemi műszaki szocialista sé szelídülő hangok hallat- brigád tagjai maguk válasz- szanak. most telefonálás, gé- tották elemzés tárgyául Willi pelés zaja hullik alá. A napi Bredel Üj fejezet című mű­munka megkezdődött. Kisvár- vét. A regény nagyszabású tatva megtudom, hogy a dél- vállalkozás arra, hogy bemu- utáni események közül csak tassa a háború végi Német- a könyvankétot bonyolítják országot, a szellemi erjedést, le, a másik kettőt későbbi s a formálódó új életet ake- időpontra halasztották. El- let! zónában, halasztották még a salgótar- Fiikor Balázs vállalati sze- jáni Bányász Művelődési mélyzeti csoportvezető ve- Házba hirdetett nők klub- zeti a beszélgetést, melyben ja foglalkozást is, és még ki a prímet Sándor Tibor, a tudja hol és miféle rendez- műszaki brigád vezetője vi- vényeket. A halasztást maguk szí- A többiek, jobbára nők, az előadók, a szereplők kér- nehezen oldódnak, de a ta­A Madame Curie labora- az adott kereteken belül kell tóriumi és a Kelen József gondolkoznunk. A feltételek indulásnak kitűnőek. A művelődési ház vezetője, Szerencsi Andrásné elmond­ja, hogy felnőttszakkört is szerveznek, mert az igénye. határozottan felvetődött. tt nyári hobbikiállítás alkal­mával, Czikora Györgyné, a vállalati szakszervezeti bi­zottság munkatársa pedig a feltételek további javításáról beszél. Pár hónapon belül megoldódik a gond, s önál­ló helyiséget kap a szakkör. Egyre csendesül a ház; ték, természetes módon és pintat, a ^ meggyőző, szelíd szó Nemsokára kezdődik a tévé- elfogadhatóan megindokolva, felszabadítja a gátlásokat: az közvetítés, a labdarúgó VB- Hlába, jöhetnek az ember éle- olvasók Bredel könyvét selejtező mérkőzésről. Talán tébe váratlan dolgok — be- „megfejtették”, megértették, nem tévedek: a műsorválto- robbantak már nemegyszer X zásokban ez az esemény meg­az enyémbe is —, amikor Az általános klubban fél határozó szerepet játszott, s nem iehet mást tenni, csak háromkor hárman sürögnek, a mozgalmasnak Ígérkező kialkudni a haladékot. előkészítik a gyermekrajz- szerda ezért mutatta szelí­szakkör foglalkozásához a tér- debb arcát, met. Sulyok László Ebéd után vagyunk, jöt­tem a kömyvankétra, előbb azonban benézek a könyv­tárba. Három hölgy, három korosztály, az ötven körülitől a tizenöt évesig. — Nem volt különösebben nagy forgalmam a délelőtt — újságolja Wertheim Győző- né felnőttkönyvtáros. — Lapok a nógrádi sajtó múlt századi történetéből (5.) Egy színvonalas irodalmi lap A megye művészeti-irodalmi lapjai közül kétségtelenül a Röpke Ivek a legkiemelkedőbb. Mind színvonalában, mind iro. dalomtörténeti jelentőségében. A hetilap 1877. május 20-án indult és augusztus 16-ról is­mert az utolsó száma. (Egyes források szerint csak szeptem­berben szűnt volna meg.) A mindössze 10 számot megélt lapot Komjáthy Jenő és Luby Sándor szerkesztette. Ponto­sabban szólva csak kilenc szá­ma jelent meg, de a kimaradt 4. számot úgy vették a füzet­számozásban, mintha az is el­jutott volna az olvasókhoz. A két szerkesztő közül két­ségtelenül az 1858. február 2- án Szécsényben született Kom­játhy Jenő neve a halhatatlan. A tragikus sorsú és pályájú költő, akit gyakran neveznek a korszak legnagyobbjának, igazi nagyságát csak halála után nyerte el az utókortól. Verseiben addig szokatlan életérzések szokatlan megfo­galmazásban jelentkeznek. Éloa című ciklusa, amelyet feleségéhez írt, egyedülálló a korabeli magyar költészet­ben őszinte, mesterkéletlen he­vületével, himnikus elragadta­tásával, modern képeivel. A lap indításakor Komjáthy mindössze 19 éves s ugyanilyen fiatalok a szerzők is. Néhány név közülük: Reviczky Gyula 22 éves, Gáspár Imre 23, Rud- nyánszky Gyula 19, Jakab Ödön 23, Koroda Pál 19, s a leg­idősebb Dengi János is mind­össze 24 esztendős. Valameny- nyien pályájuk kezdetén áll­nak, kisebb-nagyobb publiká­cióik, esetleg vékonyka köte­ezt nem találni. Feltehetően meg sem jelent. A lap verseket, novellákat, irodalmi és színházi kritikákat közölt. Furcsa módon Kom­játhy nem írt bele verset, csak prózát és kritikát. (Ez utóbbia­kat igen éles fogalmazásban.) Reviczky Gyulának igen sok teik jelentek meg. Közös ben- verse jelent meg benne, nük — és szinte irodalmi cső- Kisebb rovatai is voltak, portot képeznek ezzel —, hogy mint például a Különfélék (hí­szakítani akarnak a kor hiva- rek az irodalmi életből, meg- talos irodalompolitikájával, az jelent kötetek ismertetése), új költészet megteremtésére Mozaik (apró tűszúrások a törekszenek. Ez a nemes cél kortársakra, visszás jelensé­NÓGRÁD - 1981. október . 16., péntek kinek-kinek tehetsége szerint sikerült. Közülük Reviczky Gyula és Komjáthy Jenő szár­nyalt a legmagasabbra, de Gáspár Imre, Rudnyánszky Gyula munkássága is értékes eleme irodalomtörténetünk­nek. A lap nem ad programcik­ket. Mindössze ennyit ir: „Hosszú program helyett csak röviden jelezzük, hogy az új vállalattal oly lapot akarunk a t. közönség kezébe adni, mely minden igényt kielégítsen, mit egy vidéki jó szépirodalmi lap­hoz kötni lehet.” Hetente jelent meg Balassa­gyarmaton, először egy váci nyomdában, .majd Kék László üzemében előállítva. Gyakor­ta baj volt a megjelenésével. Többször késve adták ki, amel. lett a 4. szám el is maradt A 3. számban ígértek egv mellék­letet is Vidéki Élet címmel, de gekre), szerkesztői üzenetek. Gyakorta vitatkoznak a helybeliekkel, például Horváth Danóval és a Délibáb című debreceni lappal. A Délibábot az a Dengi János szerkesztette, aki korábban a Röpke Ivekben is dolgozott. Nem tudni miért támadt viszály közöttük, de tény, hogy szinte rovatot nyitott saját lapjában Komjá- thyék kipellengérezésére. A Röpke Ivek megszűnése kétségkívül anyagi okokra ve­zethető vissza. A hetvenes évek végén a megyei olvasó- közönségnek még szokatlan volt a fiatalok stílusa, érdek­lődésük nem fordult a lap felé. De mint a megye első — sokáig egyetlen — irodalmi lapja, amelybe országosan is jelentős alkotók művei jelentek meg, megkü’ö^böztetett helyet biz­tosít .'--mára a megyei sajtó- történe‘h-m Praznovszky Mihály Gondoskodás a látássérültekről A Vakok és Gyengénlátók lajdonképpen az egyetlen fog- Szövetségének 22 ezer tagja lalkozásuk, ma sokféle hiva- van az NDK-ban. A szövet- tás közül válogathatnak a lá- ség kezdeményezésére az álla- tássérültek. Körükből képez- mi szervek széles körű lehető- nek a többi között fizioterápi- séget teremtenek a munkáké- ás egészségügyi szakdolgozó- pes vakok és gyengénlátók el- kát, gyúrókat, telefonkezelőket, helyezéséhez, életvitelük ki- sőt legújabban az elektroni- alakításához. Míg régen a ko- kus adatfeldolgozásban részt sárfonás, a seprűkötés volt tu- vevő programozókat is. Naponta jár Vácra, középiskolába German Annamária Ber­kenyéről, hogy az érettségi megszerzése után külkereske­delmi főiskolán folytassa tanulmányait. Az idegen nyelvek közül a német nem okoz különösebb gondot számára, mert a nemzetiségi községben már gyermekkora óta hallja, is­meri a helyiek anyanyelvét. ,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom