Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-11 / 213. szám

Idegenforgalmi kaleidoszkóp (2.) Megkérdeztük az utazási irodákat Hová menüink kirándulni hosszú hétvégeken? őszi Balaton I B U S Z : Az IBUSZ or­szágjáró túrái az évszaknak megfelelően elsősorban ha­zánk hegyvidéki tájaira, mű­emlékekben és kulturális prog­ramokban gazdag nagyváro­saiba, gyógyfürdőinkbe invi­tálta az utószezon pihenni vá­gyó vendégeit. Ennek kereté­ben négynapos kirándulásokat szerveznek: Kőszeg, Szatmár, Bereg tájaira, háromnapos utakat az Alpok-aljára, Kő­szegre, a Mátra és a Bükk tá­jaira, Szabolcs-Szatraár me­gyébe, kétnapos utakat Fertőd —Sopronba, Pannonhalma— Győrbe, Őrség—Hegyhát vidé­keire, Göcsejbe, Somogyor­szágba, Ormánságba, Szilvás­várad környékére, Aggtelek— Jósvafőre, Zemplén—Hegygl- jára. A hétvégeken egynapos kirándulásokat szerveznek Somló—Szárhegyre, a Bakony- ba, Zirc—Pannonhalmára, Székesfehérvár—Gorsiumba, Palócföldre, Párádra, Ge- mencre, Eger—Szilvásvárad­ra, Miskolc—Lilafüredre. Ugyancsak egynapos városlá­togató túrák ismertetik meg a vendégeket Sopron, Pécs, Kőszeg, Szombathely, Eger nevezetességeivel. Az egyna­pos vártúrák szintén érdekes élményeket ígérnek, hiszen a nagymúltú Szigliget, továbbá Simontornya—Ozora, Sáros­patak Önód falaihoz kalauzol­ják el az érdeklődő turistá­kat. Hasonló egy-, illetve kétna­pos túrák szerepelnek az IBUSZ programjában hazánk természeti kincseinek, nemze­ti parkjainak, arborétumainak megismerése céljából. A für- dötúrák szítén egynaposak. Többek között Hévízre, Mis­kolc-Tapolcára indítanak cso­portokat. A turisztika kedve­lőinek számos gyalogtúrával egybekötött kirándulást szer­veznek az IBUSZ megyei igazgatóságai. Egyhetes őszi-téli üdülési lehetőség várja az érdeklődő­ket többek között Mátraházán, a Lövérekben, Zircen, Jósva- főn, teljes vagy félpanzióval. Az IBUSZ szervezésében gyógyulásra váró fürdővendé­geket várnak például Buda­pesten a margitszigeti Ther- málban, és a Nagyszállóban, toVábbá Bükfürdőn, a deb­receni Nagyerdőben. Gyopá­roson, Gyulán, Hajdúszobosz­lón, Harkányban, Hévizén és M iskolc-Tapolcán. Érdekes kezdeményezésként a budapesti Vörös Csillag Szállóban 4—6 napos, a Béke Szállóban 3 napos csoportok­ban látják vendégül azokat, akik szabadságukból néhány napot Budapesten kívánnak eltölteni. Rétság Ki-ki válogathat a programokból , A rétsági Asztalos János Művelődési Központ nem csu­pán a járási székhely lakói­nak biztosít programokat, ha­nem a környező településeken élők érdeklődésére is számít műsorterve összeállításakor. Az év utolsó harmadában is ki-ki találhat kedvérevalót a művelődési központ kínála­tában. Szeptember, közepétől várják a legifjabbakat a kis­csoportos foglalkozásokra. Az alsó tagozatosok a gyermek-al­kotóműhelyben ismerkedhet­nek a különféle képzőművé­szeti technikákkal, lesz báb- és táncszakkör. A nagyobbak az előbbieken kívül elmélyül­hetnek a fotózás rejtelmeiben, kipróbálhatják képességeiket 'a színjátszó körben is. Az idén is megszervezi a ház a gyors- és gépírótanfo­lyamot, amelynek végén e munkakör betöltéséhez szük­séges okmányt kapnak a részt­vevők. Folytatódik a szabás­varrás tanfolyam. A szakkör mellett a szabad idő tartalmas eltöltéséhez jó néhány kínálata van a műve­lődési központnak. Szeptember lfi-án, a képzőművészeti vi­lághét rangos eseményeként nyitják meg Lóránt János, Munkácsy- és SZOT-díjas fes­tőművész kiállítását. A képe­ket égy hónapig tekinthetik meg az érdeklődők. Szeptem­ber 23-án délután a Népszín­ház vendégszerepei Rétságon, Oscar Wilde' mesejátékával, amelyben egy pórul járt kísér­teiről lesz szó. Látható Haydn A patikus című vígoperája és Tamási Zdenkó Hét falu ko­vácsa című énekes játéka. A hónap végéin az Országos Fil­harmónia bérletes ifjúsági hangversenysorozatának el­ső előádása a szláv népek ze­néjéről szól. Október végén, november elején a Globus Nyomda ter­mékeiből kiállítást rendez. Szándékuk a szakma megis­mertetése a fiatalokkal. A ki­állítást továbbviszik novem­berben Diósjenőre. Hetente négyszer filmvetí­tést tartanak a nagyteremben, ahol a legújabb filmeket lát­hatják a nézők. Az archív­filmek kedvelőit bizonyára ér­dekli, hogy hamarosan kezdő­dik a filmklub is, ahol régi, nagy sikereket nézhetnek meg a mozgókép szerelmesei.­Lehet választani a kínálat­ból. A soron kövétkező ren­dezvényeket egyébként min­dig kifüggesztik a járási mű­velődési központ elé, ott bár­ki tájékozódhat. Megjelent a Jelenkor A Pécsett szerkesztett iro­dalmi és művészeti folyóirat új számának lírai rovatában többek között Békési Gyula, Garai Gábor. Hatvani Dániel, Makay Ida, Nemes Nagy Ág­nes, Takács Imre és Várady Szabolcs verseit olvashatjuk. — A prózai írások sorában Hallama Erzsébet és Thiery Árpád elbeszélése, valamint Takáts Gyula jegyzetei kap­tak helyet. — Figyelmet ér­demel Jékely Zoltán Széche- nyi-esszéjének újabb részlete. Az irodalmi tanulmányok közül Bókay Antal és Jádi Ferenc „Szurkálnak, óvnak tudós orvosok... ” c. közös írása József Attila betegsé­gét elemzi. Fried István, Csu­ka Zoltán hűsége című írá­sa a nyolcvanesztendős írót és műfordítót köszönti. A „Versről versre” sorozatban Garai Gábor Századvég cí­mű verséről beszélget a köl­tővel Domokos Mátyás. A kritikai rovatban Jékely Zoltán tanulmánykötetét Bé- ládi Miklós, Örkény István' Lágerek népe című kötetét Futaky Hajnal, Fenyő István tanulmányait Melczer Tibor, Mándy Iván elbeszéléseit pe­dig Szendi Zoltán írása elemzi. A számot Zámbó István rajzai illusztrálják. Dunántúlról Balassagyarmaton % A balassagyarmati Palóc Múzeumban évekkel ezelőtt tervet dolgoztak ki a magyar- országi néprajzi csoportok sokoldalú, változatos mód­szerű bemutatására. Első­ként, 1979-ben a palóclakta vidékek népi kultúrájának ér­tékeivel ismerkedhetett meg a hajdani palóc főváros kö­zönsége, egy esztendeje az Alföld lakóinak tehetségéről győződhetett meg. A soroza­tot folytatva az idei, október elején kezdődő országos mú­zeumi és műemléki hónap keretében a Dunántúl népraj­zi kincseinek megismerteté­se szerepel a programban. A múzeumi hétfők ismeretter­jesztő előadásai sok hasznos ismerettel gazdagítják az ér­deklődőket. Dr. Zólyomi József, a Pa­lóc Múzeum igazgatója a to­vábbiakban elmondotta azt is, hogy az előző évi kedvező fogadtatást és tapasztalato­kat felhasználva, október második felében megrende­zik a város szocialista bri­gádjainak vetélkedőjét. A versenyben húsz kollektíva részvételére számítanak, va­lamennyien a múzeumot se­gítő munkásközösségek. A ta­valyihoz képest, amikor a múzeum története és kiállítá­sainak anyaga képezte a ver­sengés témakörét, szélesedett a tematika. A versenyzőknek idén Balassagyarmat törté­netéről és Nógrád megye műemlékeinek ismeretéről kell számot adniuk. Az érté­kes jutalmak koronája az öt­ezer forintos első díj. A jelenlegi bemutatók — Nógrádi népélet a XVIII. század elejétől napjainkig, a Madách-, Mikszáth-emlékki- állítás —, mellette a múzeu­mi és műemléki hónapban új kiállítások is láthatóak. Most folyik az elméleti és techni­kai előkészítése egy néprajzi tematikájú kiállításnak, mely­nek megnyitóját október lő­re tervezik, s egészen az év végéig tekinthető meg. Ko­vács Tamás fotóművész mun­káival szintén az ünnepi hó­nap idején találkozhatnak az érdeklődők. Ekkor az iskolák néhány kollektívája osztály- főnöki és történelemórákat tart a múzeumban. 4 NÓGRAD— 1981. szeptember 11., péntek Nyomoz o múzeum A múzeumok tárlóiban kiállított tárgyak évente sok ezer látogató ismeretét gyarapítják. Arról azonban csak ritkán szólnak a feliratok, hogy egy-egy lelet honnan, mi­ként került a múzeum leltárába. Pedig a vitrinekig hosszú út vezet, amely nem egyszer alaposan igénybe veszi a mu­zeológusok szaktudását. AZ elmélyült tudományos munká­nak olykor derűs pillanatai is akadnak. Ezekből adunk át most egy csokorravalót. jánban . . . Nem is lett volna semmi gond, ha az egyik kí­váncsi ifjú meg nem kérdezi az idős férfitól, hogy volta­képpen mikor született. — Én fiam, 1922-ben «—■' hangzott a meggyőző válasz. MEGSÁRGULT FÉNYKÉP A P AIÍTÍ7 ÄM. DOHÁNYZACSKÓ ESETE Bár a muzeológusok termé­szetszerűleg maguk is végez­nek gyűjtéseket, alkalman­ként mások is felkeresik a múzeumot, padlásukon, vagy lomtárak mélyén talált régisé­gékkel. Ilyen esetben —, ha a tárgy valóban bír muzeális értékkel — a múzeum megvá­sárolja a leleteket. Néhány évvel ezelőtt egy „külső munkatárs” temérdek régiséggel ajándékozta meg a salgótarjáni Nógrádi Sándor Múzeum elődjét. A behozott tárgyak, fényképek, okmá­nyok többsége valóban ritka­ságnak számított, így az ön­kéntes gyűjtő rendre meg­kapta érte fizetségét. Felis­mervén a jövedelemforrás le­hetőségét, a későbbiekben már üzletszerűen kínálta el­adásra a tárgyakat. A valódi értékek közé néhány ólrelik­viát csempészett, s csak azzal a feltétellel volt hajlandó a múzeumnak „ajándékozni” a „készletet”, ha annak vala­mennyi darabját megvásárol­ják tőle. A muzeológusok ész­revették a turpisságot és ter­mészetesen csak a valódi mű­tárgyakért fizettek. De, hogy kedvét ne szegjék az önkén­tes gyűjtőnek — a hamisítvá­nyokat is átvették tőle. így került a múzeum „állomá­nyába” a második világhábo­rú időszakából származó zseblámpa és bajonett mel­lett egy partizán-dohányzacs- kónak mondott tasak, melybe egy marék -csíkokra vágott, megnedvesített dohányleve­let helyezett a lelkes gyűjtő. HALOTTI OBULUS A Nógrád megyei Múzeu­mok Igazgatósága több éve máshogy nyaranta megren­dezi a honismereti tábort, a megye középfokú iskoláinak történelmet kedvelő tanulói számára. A fiatalok mindig nagy lelkesedéssel vetik ma­gukat a kutatásokba, különös­képpen a régészcsoport tagjai remélnek mindúntalan szen­zációs felfedezést. Történt, hogy egyszer Nóg- rádsápon dolgoztak a honis­mereti tábor ifjú kutatói,, ahol egy honfoglalási kori te­mető feltárásánál segédkeztek. Kerültek is elő sírok, csontok, edények szép számmal, de az igazi felfedezés mégis az volt, mikor az egyik régészjelölt egy apró pénzdarabot talált egy koponya szájnyílásában. A szenzációs leletnek hamar híre futott, és — tanulmánya­ik alapján — többen tudni vélték, hogy a fémdarab ha­lotti obulus, amit a kor szo­kásainak megfelelően azért tettek a halott szójába, hogy az alvilági révész átszállítsa őt a holtak birodalmába. Volt aztán kacagás, mikor kide­rült, hogy az apró fémdarab nem más, mint egy lecsiszolt tízfilléres, amit egy óvatlan pillanatban az ásatást vezető múzeumigazgató csempészett tréfából a koponya szájába. VETERAN VALLOMÁSA Ugyancsak egy honismereti táborból való az alábbi törté­net. A diákok ezúttal azt a feladatot kapták, hogy a Ta­nácsköztársaság harcosairól szerezzenek adatokat, mégpe­dig egykori vöröskatonák visszaemlékezései alapján. Munka közben a fiatalok újabb és újabb címeket kap­tak, és így látogattak el egy községbe, melynek idős lakó­ja szinte kifogyhatatlanul idézte fel a régmúlt , esemé­nyeket. Jegyzeteltek a diá­kok lelkesen: mi történt 19- ben Füleken, Losoncon, Tar­Ez az eset már a múzeum falai között történt, nem sok­kal később, hogy a salgótarJ jáni Nógrádi Sándor Múze­um mostani, állandó helyére költözött. A költözés során a régi épület raktárából számos olyan dokumentum került elő, melynek feldolgozására a ré­gi, korszerűtlen épületben nem volt mód. Többek kö­zött egy megsárgult fénykép is a muzeológusok asztalára jutott, de beazonosítása jóko­ra fejtörést okozott. Sem \ a helyszínt, sem a képen látha­tó férfiak személyét nem le­hetett teljes bizonyossággal megállapítani. A fénykép központi főalakjában néhá­nyan mégis felismerni vélték a megye munkásmozgalmának egyik prominens személyisé­gét. A fénykép azonban még­sem kerülhetett az illető félt­ve őrzött relikviái közé. mert csakhamar akadt, aki kide­rítette. hogy a fényképen lát­ható főalak a volt múzeum­igazgató apósa. BESZÉDES VENDÉGKÖNYV A múzeumok vendégköny­vei tanulságos „olvasmá­nyok”. Akad néhány elisme- rőnek szánt bejegyzés, mely szerint a vidéki múzeum anyaga „még egy fővárosi múzeumnak is dicséretére válna”. Végezetül mégsem ezekről, hanem egy valódi kri­miről szeretnénk beszámolni.' Néhány éve a horpácsi Mik- száth-emlékkiállításról el-' loptak egy értékes relikviát^ nevezetesen a nagy író ezüst gyertyatartójót. Noha a tolvaj szegedi illetékességű lakos volt, a rendőrség néhány na­pon belül fülöncsípte a „mű-' gyűjtőt”. Tettének elkövetése előtt ugyanis beírta nevét és címét a vendégkönyvbe , . . Pintér Károly Szurdi András sci-fije A transzport Főleg a gyerekek olvasnak Burákon Hetényi Pál és Reviczky Gábor a film egyik feszült je­lenetében. Vannak filmes műfajok, melyekben — a gyártására gondolunk — filmművésze­tünk nem jeleskedik. Ilyen a tudományos fantasztikum is. Most ezt a tényt igyekszik cá­folni az elsőfilmes Szurdi András, aki Kuczka Péter for­gatókönyvéből elkészítette A transzport című sei-fit. A film az első világháború ide­jén játszódik egy táborban, melynek lakóival egészség- ügyi kísérleteket folytatnak a fogvatartók. Ebbe a táborba kerül, akarata ellenére, dr. Graf, akit egy titokzatos szer­vezet, titokzatos céllal juttat az áldozatok közé. A rejté­lyes film főszerepét Hetényi Pál alakítja, aki a legutóbbi tudományos fantasztikus fil­mek nemzetközi fesztiválján elnyerte a legjobb férfialakí­tás díját. * A transzport című filmet megyénkben először Pásztón mutatták be csütörtökön; Ba­lassagyarmaton szombat—va­sárnap, Salgótarjánban szep­tember 14—16-án vetítik. TRÉFÁK — Mozi után feljössz hoz­zám, Jolka? — Nem Jolka vagyok, ha­nem Stefka! — Ha ilyen kicsinyes vagy, nincs értelme, hogy meghív­jalak. — Hogy tudott ennyire *meghízni? — Ez az olvasás miatt van, doktor úr kérem,.. — Hogy-hogy? — A legkedvesebb olvas­mányom a szakácskönyv... Valamikor alaposan megJ gondolta — persze nemcsak ő — a bujáki ember, vegyen-e könyvet. Ma mór a 2800 la­kos többsége —, amint a köz­ségi párttitkár elmondta —, nem sajnálja a pénzt a könyv­re, s az otthonokban a pol­cokon, szekrényekben a re­gények mellett ott sorakoznak a lexikonok, kézikönyvek is. Sőt, jó néhányan eljutot­tak oda, hogy érdeklődésüket nem sorozatok, hanem egye­di vásárlásokkal elégítik ki, észrevéve, így nagyobb biz­tonsággal jutnak hozzá a kí­vánt olvasnivalóhoz. A vásár­lók a helyi ABC-áruházban, a Kossuth Könyvkiadó bizo­mányosánál juthatnak hozzá a könyvekhez/ Sokan vesznek a járási székhely, Pásztó szö­vetkezeti könyvesboltjában is, valamint újságbeli meg­rendelések alapján. Bujákon elsősorban a gye-' rekek olvasnak szívesen, s az olvasási kedv élesztősében a könyvtár igyekszik kihasz­nálni az intézmény és az ál­talános iskola korábbi évek­ben kialakult jó kapcsolatát. A közel félezer olvasónak több mint négyötöde iskolás­korú. Mindezeket figyelem­be véve célul tűzték ki az is­kolai és a községi könyvtár egységesítését, a könyvállo­mány igények szerinti, terv­szerű gazdagítását. A könyv­tári integráció az előkészítés szakaszában tart. Megvalósí­tásában fontos tennivalók hárulnak az általános iskola tapasztalt pedagógusaira, valamint a községi könyvtár nvár elején megbízott veze­tőjére, az idén érettségizett Németh Máriára. További fel­adatot jelent a felnőtt olva­sók számának gyarapítása,’ mivel tény, hogy a korábbi­aknál jóval többen vásárol-' nak könyveket, de a könyvtár gazdagságával, szolgáltatásai­val egyetlen házi gyűjtemény sem versenyezhet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom