Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

Idegenforgalmi kaleidoszkóp (4.) Megkérdeztük az utazási irodákat Hová meniünk kirándulni hosszú hétvégeken? EXPRESS: Megkez­dődött a tanév, menthetetle­nül vége a vakációnak — s ezzel együtt a nyári táboro­zásoknak, az egyéni, vagy-cso­portos üdüléseknek. Ám azok, akik most sem akarnak le­mondani a kisebb-nagyobb országjáró túrákról, kirán­dulásokról, ősszel is választ­hatnak az EXPRESS Ifjúsági és Diák Utazási Iroda aján­latai közül. Említsük először az iroda által szervezett tanulmányi kirándulásokat. Ezek útvona­lát úgy alakították ki, hogy a látnivalók megtekintése se­gítséget nyújthasson a diákok­nak a tanulásban, a közvetlen élményeken keresztül. Csak néhány szeptemberi prog­ram ízelítőül: Aquincum ró­mai kori emlékei, a kiskunsá­gi nemzeti park, Bugac, Pe- tőfi-emléktúra, irodalmi és néprajzi körutazások. Egyéni utazóknak a magas-tátrai uta­kat kínálnak. Szeptemberben még jó néhány sportturisztikai tanfolyam is kezdődik, példá­ul lovasiskola Verőcemaro­son, tenisztanfolyam Kilián- telepen, horgásztábor Szamo­son. A velencei ifjúsági tá­bor október közepéig vár ven­dégeket. Jelentős változások léptek életbe az ifjúsági turisztikai és kulturális kedvezmények terén. A közép- és felsőfokú iskolák nappali tagozatos ta­nulói szeptember 1-től vált­hatják aki azt az új típusú di­ákigazolványt, amely 33 szá­zalékkal olcsóbb vasúti uta­zásra jogosít, s tulajdonosaik mérsékeltebb kempingárakra, diákmenűkre, valamint szá­mos kulturális és sportren­dezvényen kedvezményekre számíthatnak. Autón, motoron Za horámi, za dolámi Lemezen a nézsai vegyes kar 'Annak idején apró hírben lapunk is említette, hogy lemezfelvételre hívták me­gyénk egyik legjelentősebb nemzetiségi művészeti cso­portját, a nézsai vegyes kart. Nincs egy hónapja, hogy a népzene barátai a könyves­boltok kirakataiban felfe­dezhették ■ azt a hanglemezt, amely a magyarországi szlo­vákok népzenéjéből ad íze­lítőt. A lemez anyagát Lami István és Olsvai Imre szer­kesztette. Hogy könnyű, avagy nehéz dolga volt-e a szerkesztőknek, azt nem tud­juk, de tény, hogy igényes, magas színvonalú válogatás született. Miként ez a lemezborító hátoldalán közölt kétnyelvű ismertetőből is kiderül: az öntevékeny szlovák művé­szeti csoportok legjobbjai a magyarországi folklórmoz­galom élvonalába tartoznak. Ez voltaképp érthető, hiszen a nemzetiségi községek la­kosainak fokozott nehézsé­get jelent a népdalkincs feltárása, őrzése, ápolása. Ez csak tudatos és lelkes munkával érhető el. Hazánkban a nemzetiségi művészeti csoportok nem gazdátlanok. A szlovák énekcsoportok, hangszeres együttesek, tánccsoportok és más hagyományőrző kö­rök a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövet­ségén túl, a Népművelési Intézet és a Kórusok Orszá­gos Tanácsának támogatását is élvezik. A „Za horámi, za dolámi” című szlovák népzenei hanglemez létrejöttén is számos szerv bábáskodott. Méltó tiszteletadás ez a le­mez egyben a nagy magyar zeneszerző és népzenekuta­tó, Bartók Béla születésének 100. évfordulójára. Annál is inkább, mert Bartók Béla volt az, aki a Magyarországon együtt elő nemzetiségiek népzenéjében feltárta a közös és az elté­rő vonásokat, a kölcsönhatá­sokat és a máig sajátos je­gyeket. A „Za horámi, za dolámi” című nagylemez — ha nem is készülhetett a teljesség igényével — mindenképpen hiánypótló szerepet vállalt. A lemezen a magyarországi szlovákság mindhárom nyelvjárása, s így szinte minden etnikai csoport he­lyet kapott. Népdalcsopor­tok, szólisták és hangszeres előadók teszik színessé, vál­tozatossá a lemez anyagát. A közreműködők nevét ér­demes külön megemlíteni. Az „A” oldalt a pilis­szentkeresztesi gyermekkó­rus vezeti be. (Az énekkar vezetője: Molnár Gizella). A, piliscsévi pávakör (dr. Kálmánfi Béla) négy számot ad elő, majd Szabó Júlia énekel két szlovák népdalt. Érdekes színfoltja a lemez­nek a galgagyörki férfikar (Nagy hajós). A nézsai ve­gyes karról alább külön is szólunk. Az első oldalt Vzák Júlia énekszólója zárja. A „B” oldal elején Ignác Már­ta ad elő öt népdalt, majd Suba Mártával közösen éne­kelnek négy dalt. A nagy­hutai női énekkar (Péntek Mária) összeállítását Suták Jolán altatódala követi. Han- zó Mihály és Litavec Ist­ván citerán szólaltatnak meg öt népdalt. A tótkomló- si fúvószenekar a „Tótkom­lóst lakodalomból” ad elő részleteket Farkas Antal feldolgozásában. (Vezényel: Peslen Vilmos). A „B” oldal anyagát a tótkomlóst páva­kor (Tejsi Mihály) citerakí- sérettel előadott összeállítá­sa zárja. A nézsai vegyes énekkar vezetője Szarka Mária. A le­mezen öt népdalt énekelnek, közte a lemez címadó dalát; a „Za horámi, za dolámi” (Hegyen túl, völgyön túl) kezdetű népdalt. Elfogultság nélkül mond­hatjuk, hogy a nézsaiak méltó közreműködői a nagy­lemeznek. „Hol jártál ked­vesem” című népdal megej- tően szép előadása egyike a lemez legszebb felvételeinek. — P — 4 NŰGRAD - 1931. szeptember 13., vasárnap j Tréfák — Meg tudnád mondani, kisfiam, mit jelent az, ha se­gítünk a barátunknak? — Ez a protekció tanár úr, kérem.... •k Müllerék ülnek a színház­ban. Müllerné odasúgja a férjének: „Mindjárt jön a nagy monológ!” Erre a fér­je: „Remélem, nem fog elénk ülni!" ☆ Valaki megkérdezi az öreg juhászt: „Aztán hány birká­ja van a nyájban?” „Azt nem tudom. Valahányszor el­kezdem számolni, mindig el­alszom!” k „Miért nevezed az új ru­hádat voltaképpen citrom- modellnek, hiszen nem is sár­ga?” — „Mert úgy kellett a férjemből kipréselni!” Ofven éve fortén* A biatorbágyi ürügy Fél évszázada, hogy Biator- tem mentett meg”. Mielőtt tá- ügyminiszter képmutató gyász- bágynál a völgykatlanba, a vozott volna, bediktálta a ne- beszédet tartott, „a szeretet- mélybe zuhant a bécsi gyors, vét: Matuska Szilveszternek fűtötte mozdonyról” beszélt. A budapest—bécsi vonat a Ke- hívják, foglalkozása részvény- És már húszadikán érvénybe leti pályaudvarról negyven- társasági igazgató, Bécsben la- léptették — „a magyar ki­rályi belügyminiszterrel és a magyar királyi honvédelmi miniszterrel egyetértésben” a nyolc tengelyen — így szólt a kik. A riporterek le is fényké- MÁV hivatalos jelentése —, pezték. (Később, a Matuska- tehát tizenkét vagonnal elin- per idején sokan nevettek: a dúlt Éjfélkor, szeptember 12- rendőrtanácsos a gyanúsan yi- statárium kiterjesztéséről szó­ról 13-ra virradóra a pokol- selkedő tettessel békésen be- ló rendeletet. A statárium ki­gép robbanása az egyik sín- szélget a romok közt. Schwei- terjesztésének a célja: a kom­nitzernek miért nem tűnt fel munisták és a velük rokon- a gyanús alak? Talán nem akarta a „kommunista me­rénylet” mesét már rögtön, az első órákban megcáfolni). szálat felszakította. Tizenkét óra tizenkét perc volt ekkor. (Sulyás Sándor kalauz nagy vasutasórája mutatta ezt az időt, ekkor állt meg. A főka­pitányság központi ügyelete már éjjel 2-kor jelentette': „Biatorbágynál példátlanul gonosz és vakmerő merénylet történt, kommunisták követték el . . .” 2. 1. Huszonkét személy vesztette életét, tizenegyen súlyosan megsebesültek. Még alig pir- kadt, amikor Sombor-Schwei- nitzer József, az államrendé­szeti osztály helyettes vezető­je, a „kommunista ügyek” szakértője vezetésével megin­dult a nyomozás. A helyszínre sietett dr. Hetényi Imre főka­pitány-helyettes is. A mentők fáklyafénynél dolgoztak; a környékbeliek, a vasutasok a roncsok alól mentették ki a sebesülteket Lapozzuk fel a másnapi új­ságokat. A Pesti Napló 5. olda­lán : „Magyarország helyzete súlyos és komplikáltabb, mint Ausztriáé”. A következő olda­lon hatalriias címsorok: „Fel­robbantották a kommunisták a biatorbágyi vasúti hidat”. Az Est egy trikóraziáról ír — a Duna uszodában két szí­nésznő leengedett vállpánttal fürdött, ezért 10—10 pengő bír­sággal sújtotta a jó erkölcsök­re vigyázó rendőrség. Szemben levő oldalon: „A biatorbágyi gaztett! Valószínűleg nemzet­közi terrorista kommunisták a merénylők”. Dr. Enyedy Róbert vizsgáló- bíró már a helyszínen így nyi­szenvező tömegek megfélemlí­tése, a forradalmi mozgalmak elfojtása. A rendelettel egyidő- ben betiltották a politikai gyű­léseket is. A párt lapjában, a Kommu­nistában Sallai Imre az igazi okokról így ír: „Azért hirdet­tek | Horthyék statáriumot; hogy a proletár ne lázadhas­son, ha a bőrét nyúzzák, hogy a kizsákmányolt városi és fa­lusi dolgozók ne mukkanhas­sanak, amikor mindenükből ki­forgatják, koldusbotra juttat­ják őket”. 3. A statáriumot kihirdették, most már sor kerülhetett a merénylők, (vagy: egy merény­lő) felkutatására. Matuska Szilveszter rendőr­kézre került. A biatorbágyi merénylő azonos volt a jüte- borgi és az ansbachi merény­-------------- — v, lővel. Ugyanis ott is elkövetett N em sok idő telt el, amikor latkozott az újságíróknak: „Ezt merényleteket. Matuska ügyé­az egyik csendőr az újságírók a merényletet nyilván egy és a detektívek csoportjához nemzetközi kommunista ban- érkezett, kezében egy papírla pót lobogtatott. — Két kődarab közt talál­tam ezt a borítékot — mondot­ta Schweinitzernek. A boríték­ra írt ákom-bákom sorokat az­tán később minden lap szinte diadalittasan közölte. A borí­tékon ez állt: da követte el. Azért vártak a nemzetközi vonatra, hogy ál­dozataik is nemzetköziek le­gyenek, és a merénylettel vi­lágszerte foglalkozzanak a la­pok”. A merényletet követő na­pon Horthynál tanácskozásra gyűltek össze az ország veze­ben hosszú esztendőkig tartott a bírósági tárgyalás. Ausztria kiadta Magyarországnak a merénylőt azzal a feltétellel, hogy ítélet után vissza kell Ausztriának szolgáltatni, mert az osztrák bíróságok ítélkez­nek majd felette. De ezek a hosszan elnyúló bírósági eljá­rások már nem nagyon érde­kelték a rendszert; feledtetni akarták, vagy legalábbis úgy beállítani, mint „magányos „Munkások, nincs jogotok! tői: Károlyi gyula miniszter- Mi kieszközöljük a kapitális- elnökön kívül, gömbös gyula tákkal szemben. Minden hó- honvédelmi, Keresztes-Fischer merénylőt”, egy megzavaró^ napban hallani fogtok rólunk. Ferenc belügy- és Zsitvay Ti- dott, paranoiás embert. Mindent a kapitalisták fizet- bor igazságügyminiszter. „Szí- a vasúti merénylet huszon- nek meg. Ne féljetek, a benzin gorú intézkedésekről döntöttek két áldozatán kívül sajnos fel­nem fogy el. Fordító”. a kormányzónál” — közölték jegyezhettük a munkásmozga­Világos tehát: kommunista a laP°k. A belügyminiszter íom két nagy alakjának halá- merénylet történt. nyilatkozik: „A statáriális ren- lét is. A statáriális bírásko­delkezések — mondotta — ér­Még egy epizód ama, szep­tember 13-ra virradó hajna­lon. Egy ismeretlen, kalap nél­küli férfi „fedezte fel, hogy a pályatesten bombát helyeztek el, gyufát gyújtogatva mutat­ta: itt egy zseblámpaelem, ami dróttal van összekötve”. Az ismeretlent Schweinitzer, vényben vannak, és azokat al­kalmazni is fogjuk, ilyen és riihez hasonló cselekmények­re”. De még hozzátette: „Az izgatás és lázítás érleli a hangulatot odáig, hogy ilyen robbanások előforduljanak”. Ugyanis addig a rögtönbírás­a rendőrtanácsos alig tudta le- kodás, a lázadáson és a gyúj- rázni magáról. „A bőröndöm togatáson felül robbanószer tönkrement, vagy eltűnt, ké­rem, tanácsos urat, keríttesse elő a holmijaimat. Tudja, hogy minek köszönhetem az élete­met? A Szent Antal amulet­felhasználásával elkövetett gyilkosságokra volt érvényes. dásnak esett áldozatul 1932.’ júniusában Sallai Imre és Fürst Sándor. Tárgyalásuk előtt a bírósági épületet rendőrök lepték el, a szemben levő gim­názium előtt egy század csen­dőr állt lábhoz tett fegyverek­kel. Jóval a tárgyalás előtt a riporterek megpillantották Ko­vács János ítéletvégrehajtót és két segédjét. Még meg sem kezdődött a tárgyalás, amikor a szemközti igazságügymi­Szeptember 17-én a rendszer nisztérium épületébe rendelték „nagy temetést” rendez a Vér- őket . . . mezőn, Zsitvay, az igazság- Kőbányai György ,^/'<A/\xvv^/VXV/V^/V<VV\A>^A<^A Szandai képeslap Ha a fotográfus szemével nézi a vándor a Szandát kö­rülvevő karcsú dombokat, etlen magaslatán, egy kis fa- S, hogy az elnök igazat szól, bódéban beszélgettünk és Pis- azt bizonyítják az eddigi, s a ta bácsi azt is elmagyarázta, jövőre vonatkozó tervek. A hegyvonulatokat, ugyancsak hogyan kell a kővel úgy bán- jövő évben Szanda nem kap nehéz helyzetbe kerül. Mert ni, mintha az vajból lenne.., pénzt, hiszen az eddigi beru- nem könnyű eldönteni, mit is Egyszóval szandai nevezetes- házások, az utak javítása, por­ábrázoljon a sok kis mozaik- ség ez is, mert a faluban sok képből összeállított képeslap „köves” dinasztia él, apáról, egyik, színesebbik oldala. A fiúra szállt a nehéz mester­természeti környezet, a fák, ség. Ma már hatan, ha eljár- virágok közé búvó kis falu nak kővel birkózni, hiszen megtesznek, az mégsem kielé­gítő. Fiú- és lányjelöltet isko­láztak be, az előbbit villany-, szerelőnek, az utóbbit fod­rásztanulónak. Segítették vol­na mindkettőjüket az ipar ki­váltásában is, de a két fiatal az iskola befejezése után ke­reket oldott. A fiú Pesten ke- talanítása, a belvízlevezetés, reste a boldogulást. A fod- az iskola tatarozása, az új ra- rászjelöltből bolti eladó lett. vatalozó építése, megoldották Így aztán a szandaiak, jobb a legégetőbb gondokat. Te- híján e mesterségekben kon- rényben és Szandaváralján el- tár tevékenységet folytatnak. ezer arcát kínálgatja. Ám, mi- helyben egyre több, könnyebb kezdik az utak. korszerűsítését. Mert az asszonyok itt is sze- vel megörökíteni mindent nem munkalehetőség adódik. A terényiek sok-sok társadal- retnek szépek, ápoltak lenni, a lehet, vegyünk sorra néhány valóban szandai nevezetessé­get. Híres, neves volt egykoron, de még ma is sok turista, lá­togató keresi fel a XIII. szá­zadban épült szandai várat. Állaga, állapota —, sajnos — sok kívánnivalót hagy maga után. De a lehetőség szerinti törekvések nyomai itt is, ott is megtalálhatók. Esőház épült, mely a kirándulóknak ad me­nedéket az esetleges rossz időjárás elől. Mozgolódnak a helybeliek a Gyurinka-forrás körül is. Betongyűrűvel ve­szik körül, ráccsal fedik le, hogy megóvják a szennyező­déstől. Felkerülhetne a képes­lapra az oly sok huzavona után felépült, a község közepén pompázó művelődési ház is, s ha a falubéliek régi megélhe­téséből, kenyérkereseti lehe­tőségéből akarnánk ízelítőt adni az idegennek, feltétlenül lefényképeznénk Koplányi Pista bácsit, vagy ahogyan a faluban ismerik, Szakit, aki a megye utojsó riccereként (kő­vágója) vonult nyugdíjba né­hány évvel ezejőtt. Utoljára a nógrádkövesdi i kőbánya szél- és hófútta, ki­Színe * • es visszája A képeslap túlsó, írott ol- mi munkával már csaknem fel- cipők is javításra szorulnak; dalának összeállításához segít- építették az új ravatalozót, ha- meg a tv, mosógép is elromlik ségül hívtuk Pelsőczi András tanácselnököt, a vidék nagy is­merőjét, a gondok, bajok vál­lalásának, megoldásának atyamesterét. Mosolyog a ké­peslaphasonlaton, s azonnal megjegyzi, sajnos a túlsó ol­dal nem lesz olyan szép, szí­nes, mint az innenső. Megtud­juk, hogy Szandán, s a két társközségben Szandaváralján és Terényben összesen 2200 ember él, a szandaiak száma ezerre tehető. — A közös tanács felelőssé­ge igen nagy, a településfej­lesztés megtárgyalásakor, a közös pénz szétosztásakor, mert a társközségek igen ér­zékenyen reagálnak és dekára kiszámolják, hogy arányosan használjuk-e fel a közös va­gyont. Eszerint igyekszünk mi is, hiszen nem szeretnénk, ha bármelyik társközségünk mos­tohagyereknek érezné magát. táridő előtt. A két társközség- olykor... ben nagy herce-hurca után, Vegyesbolt és kocsma — e a terület „bejárását” követő- két hely, ahol enni-, innivalót en autóbuszmegállót alakítót- vásárolhatnak az emberek. Az tok ki az emberek. Utat szé- utóbbi években az asszonyok lesítettek, betonoztak — tér- egy része is beállt dolgozni a mészetesen hivatalos enge- helyi tsz melléküzemágaiba — déllyel — a buszok mégsem kárpitos, cipőfelsőrész-készí- állhatnak meg a többség által tő, varroda —, s így növekszik óhajtott helyen. Mert a KPM engedélye egyre késik. A la­kók, a tanács, nem értik mi­ért ez a késlekedés? A tanács elnöke kesernyé­sen elmosolyodik, amikor a az igény az üzemi, vendéglői étkezés iránt is. De milyen er­re a lehetőség? Semmr.yen! A 25 férőhelyes szandai óvoda látja el ebéd­del a gyerekeken kívül a tsz szolgáltatásokról, á lakossági dolgozóit és az iskolai napkö­ellátásról esik szó. — Hát igen. Ügy írhatnánk ezt a képeslapra, hogy volt egyszer három közösen gaz­dálkodó falu, amelynek se ci­pésze, se fodrásza, semmiféle kisiparosa nem volt. És egy­hamar nem is lesz... Aztán gondterhelten mesé­li, hogy a szolgáltatás fejlesz­téséért erő szerint mindent ziotthont is. — A járástól emiatt bírá­latot kaptunk, de nem tudunk mit tenni. Talán, ha a képes­lapot összeállítja, írja oda' a végére: kérjük az ÁFÉSZ-t próbáljon segíteni megoldást találni erre a gondunkra! Mely nem csupá** a miénk, de sok­sok ember gondja is Kiss Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom