Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-02 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NŐ GHÁD .. M E G V E I BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN ÁCS „Mindentudó" uszoda ÚJ létesítménnyel da go d o ' S al 961 a: j á n XXXVII. ÉVF., 205. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. SZEPTEMBER 2., SZERDA fiz Ellenállók Nemzetközi Szövetségének jubileumi ülése Fogadás a Parlamentben Az Ellenállók Nemzetközi Szövetsége (FIR) fennállásá­nak 30. évfordulója alkalmá­ból kedden jubileumi ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. A 22 ország 65 szervezetének kép­viselőit Tömpe István, a Ma­gyar Partizán Szövetség alel- nöke köszöntötte. A jubileumi ülésen jelen voltak á nemzet­közi társszervezetek vezető képviselői, hazánk politikai, társadalmi életének ismert személyiségei, a Budapestre akkreditált diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és munkatársa. Az üdvözlő szavak után Tömpe István felolvasta Lo- sonczi Pálnak, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa el­nökének az ünnepi ülés részt­vevőihez címzett levelét. Ezt követően Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára, az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntöt­te az ünnepség résztvevőit. Arialdo Banfi, a FIR elnö­ke ünnepi beszédében emlé­keztetett arra, hogy a szerve­zet jubileumi ülése olyan idő­pontban zajlik, amikor a vi­lágot számos válság rázkód- tatja meg, s azok egymást erősítik, és veszélyeztetik a nemzetközi békét, valamennyi ország belső békéjét. A továbbiakban rámutatott: a béke, a leszerelés, valamint a fasizmus elleni harc elvá­laszthatatlanul összefonódik. A béke eddig soha nem lá­tott gazdasági fejlődést tett le­hetővé, ám még sok tennivaló van hátra. Egy dolog azonban bizonyos: minden probléma csak akkor oldható meg, ha béke van. A társszervezetek és a tag­országok nemzeti bizottságai­nak képviselői üdvözölték ez­után az Ellenállók Nemzetkö­zi Szövetségét. A felszólalók hangsúlyozták: az eltérő tár­sadalmi rendszerű, különböző adottságú országok képviselői mindig megtalálták a közös hangot a szervezetben. Ennek alapja elkötelezett antifasiz- musuk és háborúellenességük volt és marad. Kifejezték ag­godalmukat a nemzetközi hely. zet jelenlegi feszültsége, a fegyverkezési hajsza fokozása miatt, s tiltakozásukat a hi- degháborús amerikai politika a neutronbomba gyártása el­len. Egyetértettek abban- is, hogy a FIR fő feladata to- vábbra is a béke védelme. Tö­rekednie kell arra, hogy a felnövekvő új generációk az egykori ellenállók tapasztala­tain, példáján és útmutatásán át is- megismerjék, milyen borzalmai voltak a háború­nak, a fasizmusnak és legye­nek folytatói az idősebb nem­zedék békeharcának. A hozzászólásokat követően Alix Lhote, a FIR főtitkára mondott zárszót. Losonczi Pál este a Parla­mentben fogadást adott az ün­nepi ■ .lés résztvevőinek tisz­teletére. (MTI) Alkalmazkodva a kereskedelem igényeihez Kereskedők és gyárlók tanácskozása a Tüzhelygyárbon Ez esztendő január elsejé­től, hogy megszűnt a LAM- PART Zománcipari Művek, új néven szereplő, önálló gazdálkodási egységgé lett, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár. Természetesen a hosszú éveken át nehézsé­gekkel küszködött vállalat, hogy kikerült a „közös ka­lapból”, idén még nehezebb helyzetbe került. A múlt örökségeként nyom­ja a vállalat vállát az ered­ménytelenség, s az utóbbi évek piaci helyzetének insta­billá válása arra késztette a vezetőket, hogy az önállóság­ban megtalálják a bizonyta­lanságból kivezető utat. Ennek egyik legelső lépése volt, hogy idén februárban megbeszélésekre hívták össze, itt, Salgótarjánban azoknak a nagykereskedelmi vállala­toknak a képviselőit, ame­lyekkel eleddig csak közve­tett viszonyban voltak. Ne­mes, napjaink követelménye­ihez rugalmasan alkalmazko­dó volt a' cél: napirendre tűzni a kereslethez maximá­lisan igazodó gyártmány­struktúra kialakítását. Az ak­kori tárgyalások alapján állí­totta aztán össze VI. ötéves tervi elképzeléseit és az 1981—82-es esztendőre vonat­kozó konkrét terveit a Tűz­helygyár kollektívája. A február óta eltelt idő — a tíz legfőbb nagykereske­delmi partner: a budapesti Vasért, a budapesti Vasedény, a szegedi Vidia, a pécsi Ti­tán, a győri Ferrovill, a mis­kolci Vas vili, az ugyancsak fővárosi ÉPTEK, a Szerel­vényértékesítő Vállalat, a Centrum — és a Skála Áru­házak — újabb gyártási ta­pasztalatokkal gyarapította a, salgótarjáni gyár vezetőit. A nagykereskedelmi vállalatok jelzései alapján kitűnt: mind nagyobb az igény a hagyo­mányos, fa- és széntüzelésű tűzhelyek és kályhák iránt, s megcsappant az érdeklődés a villannyal működő, háztar­tásban használatos főző- és sütőberendezésekkel szem­ben. Tehát, újólag változtat­ni kell a gyár termékszerke­zetén. E célt volt hivatott előse­gíteni az a tegnap, a Tűz­helygyár kultú.rotthonában megtartott tanácskozás, ame­lyen az előbb már emlí­tett nagykereskedelmi vál­lalatok képviselői mellett részt vettek a Belkereskedel­mi és az Ipari Minisztériu­mok, az Energiafelügyelet, valamint a városi párt- és ta­nácsi szervek illetékes szak­emberei. Dr. Dianovszki Gyula, a gyár igazgatója elmondotta, hogy a kereskedelemmel fel­vett új, gyümölcsöző kapcso­lat eredménye, hogy már eb­ben az esztendőben terven felül több mint tízezer Sal- gó fantázianevű, hagyomá­nyos asztalitűzhely gyártá­sát kezdték meg. Jövőre — ugyancsak a piac igényei­nek maximális figyelembe­vételével — juttatnak el a megrendelőkhöz 38—40 ezer darab, ugyancsak fa- és szén­tüzelésű Tarján nevű kály­hát. A tegnapi tanácskozás újabb impulzusokat adott a gyár vezetőinek, a közeljövő elképzeléseinek módosításá­ra, melynek eredményeként 1982-ben az előbb már em­lített tűzhelytípusok mel­lett több mint negyvenezer teatűzhelyt is eljuttatnak a hazai piacra. Ez utóbbinál egyébként — alkalmazkodva a más, importból származó, hasonló berendezéseknek a salgótarjániakétól lényege­sen magasabb árához —, fontolóvá tették árkorrekció végrehajtását is. Az eredménnyel zárult ta­nácskozás — miként ezt ta­lálóan megjegyezték, előbb megtanítja szabadon úszni az első éve önállóan gazdálko­dó Vasöntöde és Tűzhelygyár kollektíváját, s hoz nékik már. idén a tavalyinál jobb ered­ményeket. A Vegyépszer új termékét a salgótarjáni szakemberek a legnagyobb igényességgel készítették el. Kedden délután röpke fél­órára megállt a megszokott élet az augusztus 12-én mű­szakilag átadott salgótarjáni tanuszodában. Két órakor úttörők fanfárja jelezte, hogy megkezdődött az új létesít­mény hivatalos avatóünnep­sége. Az uszoda történetéhez tar­tozik, hogy Salgótarján eddig fehér folt volt az úszósport­ban és az iskolai úszás- oktatásban is. A Gagarin is­kolában levő egyetlen, ki­csiny medence képtelen volt kielégíteni a városi igénye­ket. A Nógrád megyei Beruhá­zási Vállalat és három társ- vállalkozó dolgozói 1978. áp­rilis 2-án vonultak a hely­színre, és Zsuífa András ter­vei alapján elkezdődtek a munkálatok. A többnyire előre gyártott elemekből ké­szült létesítmény kizárólag hazai anyagokból épült, még a víztisztító berendezés is magyar szabadalom. A 11x25 méteres, ötsávos, 30—31 fokos vizű medence mellett kétszázötven személyes öltöző várja az iskolásokat, illet­ve naponta öt órán keresztül a sportolni vágyókat. A ter­vező szerint a viszonylag ol­csó, 35 millió forintos tan­uszoda így „mindentudó”. Az uszoda homlokzatát, valamint belső terét Szatmá­ri Béla, salgótarjáni grafi­kusművész üvegzománcai dí­szítik. Az avatóünnepségen Jávori Ildikó, a Petőfi iskola tanuló­ja Pjere de Coubertin Oda a sporthoz című költeményét mondta el, majd Kugel Ti- borné, a Salgótarjáni városi Tanács elnökhelyettese kö­szöntötte a megjelenteket. Ez­után Illés Miklós, a Nógrád megyei Tanács általános el­nökhelyettese méltatta az esemény jelentőségét a város életében: „Ma tanuszodát ava­tunk abban a városban, ahol hosszú évekén keresztül a megfelelő minőségű és meny- nyiségű vízért folyt a küz­delem. E tanuszodával az úszásoktatás tömeges meg­szervezésére, az egészséges életmód feltételeinek széle­sítésére kap lehetőséget a város ifjúsága és felnőtt la­kossága. Az uszoda először is legfontosabb rendeltetésé­nek, a tanulóifjúság úszás- oktatásának kell, hogy meg­feleljen, elősegítve ezzel a felnövekvő nemzedék egész­séges és sokoldalú testi ne­velését. Másodszor lehetőséget nyújt arra, hogy a város sportegyesülete úszószakosz­tályt hozzon létre a tehetsé­ges fiatalok részére, megho­nosítva ezzel ezt a szép sport­ágat is.” Ezt követően az elnökhe­lyettes átadta Juhász Imre létesítményigazgatőnak, s rajta keresztül jelképesen a város lakosságának az uszo­dát. Az ünnepség záróakkordja­ként öt salgótarjáni , iskola tanulói úszóversennyel és já­tékos vízi vetélkedéssel vet­ték birtokukba a létesítményt. Uj konténer prototípusát mutatták be a Vegyépszeiben A Vegyépszer és az Erőterv fővállalkozási társulási szer­ződés alapján új fajta, igen előnyösnek ígérkező rend­szert dolgozott ki az atomerő­művekben keletkező radioak­tív hulladékok keletkezésére, szállítására és temetésére. A rendszer részeként a Vegyép­szer salgótarjáni gyárában készült el a hulladékok szállí­tására és tárolására szolgáló konténer. A két részből álló konténer félméretben elkészített proto­típusát tegnap mutatták be a salgótarjáni gyárban mind­azon intézmények képviselői­nek, melyeknek egyetértése szükséges az új eljárás beve­zetéséhez. Többek között el­jöttek a bemutatóra az Izotóp Intézet, az Egészségügyi Mi­nisztérium, a Paksi Atomerő­mű Vállalat, a Központi Fi­zikai Kutató Intézet és a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt vezetői. A Vegyépszer és az Erőterv által megajánlott új technoló­gia óriási előnye, hogy az évente feldolgozandó 1200 köb­méter folyadékból mindössze 500 köbméter eltemetendő rész marad, ezáltal kisebb a radioaktívhulladék-temető be­ruházási költsége. Túl ezen az sem közömbös, hogy mek­kora az a hulladéktömeg, melynek biztonságos tárolá­sát 600 évnyi időre meg kell oldani. Az újonnan kifejlesztett rendszer értékéhez a salgótar­jáni gyár az eddig használa­tostól lényegesen kevesebb acélból elkészített konténerrel járult hozzá, melyben a su­gárvédelmet nem ólom, ha­nem a lényegesen olcsóbb ho­mok biztosítja. A konténer — lévén súlya a mások által készítetteknél jóval kisebb — szállítási költségei is alacso­nyabbak. Ebből a tárolótár- tályból csak Paksra évi 300 darab kell. Ahhoz, hogy a salgótarjáni gyár által készített konténer megkapja a felhasználáshoz szükséges „B” minősítést, to­vábbi, igen szigorú vizsgála­tokon kell átesnie: szabad ej­tésen különféle magasságok­ból más-más felületre, tűzál­lósági próbán, vízbe meríté­sen. A félméretben kicsinyí­tett modellen az NDK-ban végzik el a kísérleteket, me­lyek a szállítás közben eset­leg bekövetkező balesetek so­rán a konténert érhető hatá­sokat utánozzák. A radioaktív hulladékok ke­zelésére és szállítására kidol­gozott új rendszer iránt már­is jelentős külföldi érdeklő­dés mutatkozik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom