Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)
1981-09-06 / 209. szám
I VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVií. ÉVF.. 209. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1931. SZEPTEMBER 6-, VASÁRNAP Ifjúsági M rumok A megye ipari üiemeiben intézményeiben, szövetkezeteiben a napokban elkezdődnek az idei ifjúsági parlamentek, lassan melléje kívánkozik a hagyományos jelző is, hiszen' évtizede annak, hogy megszületett az ifjúsági törvény, s az óta harmadik alkalommai kerül sor a tizen- és huszonévesek felelősségteljes találkozójára, munkahelyük vezetőivel. Nem mintha az ifjúsági páriámén tek lennének csupán azok a lehetőségek, amelyeken fiatal munkások, műszakiak, értelmiségiek szóvá tehetik sajátos és az egész közösséget érintő problémáikat, A szocialista de mokrácia' fejlődésével jó néhány fórum kínál hasonló és gyakoribb alkalmat a szőkébb környezet dolgaiba való értő beleszólásra, az élet- és mun kakörüíményekkel összefüggő, megoldásra váró kérdések felvetésére, okos javaslatok elhangzására. A szocialista demokrácia fórumrendszerében az ifjúsági parlamentek sajátos helyet foglalnak ei. Elsősorban azért, mert a korosztály az ifjúsági törvény helyi végrehajtását kéri számon a munkahelyi vezetőktől, a korábbi parlamenten megszületett intézkedési tervben foglaltakat szembesíti a valósággal, Visszaidézve a három évvel ezelőtti eseményeket, az érdekőa’és középpontjában a pályakezdés nehézségei, a családalapítás gondjai, a szakmai fejlődés, továbbtanulás lehetőségei, a fiatalok munkában elfoglalt helye, anyagi és erkölcsi elismerése. szabad idejük hasznos eltöltésének feltételei állottak. S amikor a munkahelyi vezetők vitaindítójukat tartják, minden bizonnyal a Salgótarjáni Kohászati Üzemektől a pásztói ÁFÉSZ-ig arról adhatnak számot, hogy jelentős változások következtek be ismét a fiatalok helyzetében. Igazolja ezt a fiatal szakemberek jövedelmének növekedése, előmenetelük, a vállalatoktól kapott támogatás a lakásépítéshez, a gyerekek óvodai elhelyezéséhez. Ezt bizonyítják új klubok és sportpályák, a felemelt lakótelepek, szolgáltatási intézmények, hiszen amikor egy-egy helyen új létesítmény átadására kerül sor, nem egy korosztályt szolgál az, valamennyit, köztük az ifjúsági parlamentek résztvevőit is. Tehát kedvező körülmények között hallgathatják a fiatalok a beszámolókat, tudva azt is: a jobb körülmények alapja az V. ötéves terv sikeres teljesítése, a jobban végzett munka volt. S ha felmerülnek újabb igények, a megvalósításához nem kell más módszert keresni. Ahhoz azonban, hogy az ifjúsági parlamentek betöltsék szerepüket, s az életkori sajátosságokból eredő problémák mellett a fiatalok ezreit mozgósítsák az év elején kezdődött tervciklus feladatainak teljesítésére is, a fiataloknak élni kell e fórumok kínálta lehetőségekkel. Arra van szükség, hogy tartalommal töltsék meg az ifjúsági parlamenteket, nyíltan szóljanak az őket foglalkoztató kérdésekről, bátran vessék fel javaslataikat, kezdeményezzenek, miként az joggal várható el tőlük. Mert végül is, hogy az ifjúsági parlamentek miként szolgálják a párt ifjúságpolitikai határozatának, az ifjúsági törvénynek további végrehajtását, elsősorban a parlamentek résztvevőin múlik. M. Sz. Gy, koszorúzás, külföldiek, kitüntetések Megünnepelték a XXXI. bányásznapot T%í A bányásznap megyei eseményei Nagybátonyban a szovjet katona szobrának megkoszorúzásával kezdődtek. Fotó: Gyurkó Péter Tegnap, immáron hagyományosan, Nagybátonyban rendelték meg a megyei bányásznapi központi ünnepséget. Nógrád csaknem hatezres létszámú bányásztársadalmának vezetői, valamint az ez alkalomból érkezett külföldi delegációk — lengyelországi Thorez-bánya, a szlovákiai Prievidze és Dolinabánya, a Nógrádi Szénbányákkal szaros kooperációs kapcsolatban levő NDX-beli, drezdai elektromotorgyár és a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok egyik egységének képviselői — kezdő aktusként megkoszorúzták Nagybátonyban levő szovjet hősi emlékművet, majd ezt követően került sor a nagygyűlésre, amelynek elnökségében helyet foglalt Géczi János, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának első titkára, Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád megyei Bizottságának titkára, Szabó István, az MSZMP Salgótarján járási Bizottságának első titkára, valamint az Ipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének küldöttei, a megye párt-, állami és gazdasági szerveinek, valamint a fegyveres testületek képviselői. Zsuffa Miklós, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, vállalati vezérigazgató köszöntője után a nagygyűlés szónoka, Medved Károly, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsának vezető titkára lépett a szónoki emelvényre, hogy méltassa a nagy sikerű XXXI. bányásznap jelentőségét, amelyet mindenképp méltó ezzel a jelzővel titulálni, hiszen ezek az emberek csodás, mindenki által elismerést kiváltó cselekedeteket vittek véghez század- forduló utáni történelmünkben. És mindig közöttük voltak a hosszú harcokban meg- edzett nógrádiak, akik hősiesen harcoltak az 1919-es Tanácsköztársaság mindmáig el nem feledett csatáiban, szervezői voltak az 1926-os, országos visszhangot kiváltott éhségmenetnek; sz 1929-es bányászsztrájknak, a ka- rancslejtősi ellenállásnak, az 1946-os széncsatáknak. Akik tevékenyen részt vettek a háború utáni újjáépítésben, a proletárdiktatúra megteremtésében, majd 1956-ban, annak megvédésében. S azóta is, a nógrádi bányászok, az objektív okok kiváltotta kisebb-nagyobb megtorpanások után, újra ott vannak a megye gazdaságilag és politikailag elismert élcsapatai között. A szénbányászat visszafejlesztését követő időszak gondjait leküzdve, az iparág és a megye támogatásával, éppen most önálló gazdálkodási egységgé válásuk első fél évében olyan eredményeket értek el, amely igazolja tetitrekészségüket, munkaszeretetüket, szebbet, jobbat alkotni vágyásukat. Ebben azonban legszámottevőbb tényező az ember, aki nap mint nap bizonyít ja munkához való kötődését, a bányásztársadalomhoz való tartozását. A munkacsapatok és szocialista kollektívák össze- forrottsága a nógrádi, nehéz geológiai körülmények között is képes olyan eredmények elérésére, amelyek, miként a legfrissebb, iparági m.nkaver- seny-értékelések is igazolják, hogy a magyar szénbányászat legjobbjaivá váljanak. A Nógrádi Szénbányák munkáskollekitívája — hangsúlyozta az előadó — azonban képes még nagyobb teljesítményre is. Ez azonban annak függvénye, miként sikeredik az elkövetkezendő időszakban felszámolni a jelen, hibáit, s hogyan lesznek képesek végrehajtani a VI. ötéves tervben szereplő, nem éppen alacsony-szintű feladataikat. Hiszen az esztendőnkénti egymillió tonnás széntermelési terv mellett még igencsak lépést kell tartani a gazdálkodás egyik stabilitását és jövedelmezőségét jelentő, szénen kívüli tevékenységnek is, amelynek fő teendője a bányászat háttériparának igazi megteremtése. A sikerek méltatását elismerések követték. A tegnapi, hányásán api központi ünnepségen, Szolnokon, az ipari miniszter nyújtotta át Bakos József b. ménkesi és Palicza György kányási csapatvezető vájárnak a Kiváló bányász kitüntetést, Nagybátonyban hárman kapták meg a Bányász Szolgálati Érdemrendet, kilencen Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést, s öten az újítások terén végzett kimagasló munkájukért kaptak elismerést. A Bányászati Érdemérem különböző fokozatait 281-en, a Kiváló dolgozó kitüntetést negyvenen vették át A nagybátonyi központi ünnepség délután nagyszabású kultúrműsorral zárult. Társadalmi munkahónap Felhívás Nógrád megye lakosságához A megyei tanács végrehajtó bizottsága, a Hazafias NépJ front megyei bizottsága, a Szakszervezetek Nógrád megyei Tanácsa, a KISZ Nógrád megyei Bizottsága, a Vöröskereszt megyei szervezete 1981. szeptember 15. és október 15. közötti időszakot társadalmi munkahónappá nyilvánítja. Felhívással fordulunk a megye lakosságához, gazdasági egységekhez, üzemek, gyárak, szövetkezetek, intézmények kollektíváihoz, a tanácsokhoz, társadalmi és tömegszervezetekhez, hogy hagyományainkhoz híven vegyenek részt a társadalmi munkahónap keretében a települések fejlesztését,’ szépítését, az életkörülmények javítását szolgáló munkaakciókban. A társadalmi munkahőnap akciói mindig megértésre találtak megyénk lakosságánál és aktivitásra Serkentették a dolgozókat. Az 1980-as év hasonló időszakára meghirdetett munkaakció kiemelkedő eredménnyel zárult. Megyénk a társadalmi munka teljesítésében országosan a 6. helyre zárkózott fel. A társadalmi munkamozgalom további kibontakozásának kedvező feltételét teremtette meg a tanácsoknak, a tömegszervezeteknek, a vállalatok, üzemek munkáskollektíváinak az az elhatározása, hogy részt kívánnak venni a me-J gyei tanács által 1981-ben meghirdetett ötévi (1981—85)1 időtartamra szóló társadalmi munkaverseny-pályázaton. Az idei első fél évben végzett társadalmi munka jó ered-2 menyeire és a mozgalom több éves kedvező tapasztalataira támaszkodva hirdetjük meg a munkahónap-akciót, amely legyen folytatása annak a lakóhelyfejlesztést segítő társadalmi munkának, amely évről évre jelentős eredményt érti el, egyben szebbé, gazdagabbá tette életünket. A társadalmi munkahónap-akció segítse elő a pénzügyi tervekben szereplő közérdekű célok megvalósítását, járuljon hozzá egy-egy községben vagy városrészben, utcákban, a lakosság közvetlen alapellátását szolgáló igények kielégítéséhez. Az akció fokozza a lakosság és munkáskollektívála részvételét a tervekben előirányzott oktatási, kulturális; egészségügyi, szociális és sportolást biztosító intézmények megvalósításához, illetve ezek állagmegóvásához, a víz- és csatorna-, az út- és járdahálózat bővítéséhez. A kollektívák működjenek közre a kulturális létesítmények, a történelmi emlékek, a természetvédelmi területek rendjének megteremtésében és megőrzésében, a pihenőhelyekre kihelyezett berendezések karbantartásában és felújításában. A vállalatok, üzemek, intézmények kollekívái, szociálist ta brigádjai, KISZ-szervezetei, az iskolák tanulói elsősorban a munkahelyeken, intézményeken belül és azok kör-; nyezetének rendbehozatalában, a tisztaság megteremtésében működjenek tevékenyen közre és tegyenek felajánlásokat. A kollektívák kezdeményezzenek és vállaljanak konH munista szombatokat a munkahelyek és lakóhelyek környe-j zetét szépítő tevékenység ellátására. A helyi tanácsok vizsgálják felül és egészítsék ki éves társadalmi munkatervüket különösen ott, ahol a munka- verseny feltételeként kitűzött 550 forint egy főre jutá átlagtól kevesebbet terveztek. A társadalmi és tömegszervezetekkel együttműködve készítsék el a munkahónap programját. Felkérjük a vállalatok, intézmények, szövetkezetek vezetőit, hogy az eddigi gyakorlatot továbbfejlesztve szervezéssel, kezdeményezéssel, szakmai segítséggel, anyagokkal, gépekkel, egyéb eszközökkel járuljanak hozzá a szebb, kulturáltabb lakó- és munkahelyek, a települések fejlesztéséhez. Biztosak vagyunk abban, hogy felhívásunk most is megértésre talál a megye lakosságánál, a társadalmi és tömegszervezetek, vállalatok, üzemek, szövetkezetek, intézmények munkáskollektíváinál és aktívan részt vállalnak közös céljaink megvalósításában. A társadalmi összefogással elért eredmények legyenek a lakóhely szeretetének cselekvő bizonyítékai. Salgótarján, 1981. augusztus 29. DEVCSICS MIKLÖS megyei tanács elnöke MARCZINEK ISTVÄN HNF megyei titkára MEDVED KÁROLY SZMT vezető titkára FÜSSY JÓZSEF KISZ megyei bizottsága első titkára SZOŐ BÉLÁNÉ Vöröskereszt megyei szervezete titkára Ének, zene, tánc, színjátszás 9 Uj tagokat várnak a művészeti csoportok Szeptemberben nemcsak az iskolákban kezdődik meg a tanítás, de az öntevékeny művészeti csoportok többségében is a naptári ősz első napjaiban kezdődik a munka. Miként az iskolákban, az amatőr csoportokban is időről időre cserélődnek a tagok, habár az utánpótlás ezekben nem mindig biztosított. Előfordul, hogy valamely művészeti ág műveléséhez magukban kedvet érző fiatalok (vagy épp idősebbek) azért nem teszik meg az első lépéseket az amatőr együttesekhez, mert nem tudják pontosan, hogy hová forduljanak, és akadnak, akik úgy vélik; az amatőr csoportok zárt közösséget alkotnak. Pedig az öntevékeny művészeti mozgalom nem ismeri a „.megtelt” táblát. Ellenkezőleg. A mozgalom célja — a művelődéspolitikai irányelveknek megfelelően — éppen az, hogy minél többeket aktivizáljon. Az alábbiakban — a teljesség igénye nélkül — hívjuk fel olvasóink figyelmét a megye néhány amatőr csoportjára, melyekben bízvást szívesen fogadják az újonnan jelentkezőt. A népdalkörök többsége községekben működik, ezek tehát a „falu szeme előtt” vannak. Ezért csak két nagyobb település népdalkörét a nagybátonyit és a kistere- nyei „Palóc” népdalkört említjük meg külön. Mindkettőbe a községi művelődési házakban lehet jelentbe zni. A balassagyarmati szövetkezeti vegyes kar és a pásztói munkáskórus is szívesen fogad új tagokat, csakúgy mint a rétsági ÁFÉSZ és a salgótarjáni Kohász Művelődési Központ néptánccsoportja, valamint a mihálygergei „Ipoly” néptáncegyüttes. A salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központban működik a közelmúltban Kemerovóban és Törökországban vendégszerepeit Nóg-- rád táncegyüttes, amely októberben utánpótláscsoportot alakít. Az együttes vezetői szeptember 14-én, délután 16 órára várják azokat a 13—15 év körüli fiatalokat, akik kedveit éreznek a néptánchoz. Utánpótlásgondokkal küszr ködikkét nagy múltú fúvós- zenekar is: a salgótarjáni és a nagybátonyi fúvószenekar. A megyeszékhelyen háromi színjátszó csoport közül választhatnak az érdeklődők. A Petőfi színjátszó-szakosztály a Kohász Művelődési Központban, a TEMPRESS játékszín az öblösüveggyári „Kossuth” Művelődési Házban, az „Aula” Színpad pedig a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán tartja próbáit. Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban jelentkezhetnek a fiatalok a Madách Imre irodalmi színpadba. Ugyanitt formáció* tánccsoport is működik.
