Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-05 / 208. szám

A SZOT elnökségének ülése A magyar szakszervezetek állásfoglalása a rakétafegyverkezés és a neutronbomba ellen Pénteken ülést tartott a SZOT elnöksége. A testület a többi között megvitatta az újí­tómozgalom és a feltalálói te­vékenység helyzetét. Nyugtalanító jelenség, hogy az utóbbi években csökkent az újítások száma, és vi­szonylag kevés a találmány is — állapította meg az elnökség. Hazánkban 10 ezer lakosra számítva évente csak 1,3 találmány jut, alig egyharma- da a környező országokénak. A dolgozók, s a közreműködő műszakiak nem eléggé érde­keltek újítások és találmányok kidolgozásában, hasznosításá­ban. Mindenekelőtt azon­ban a vállalati illetékesek kö­zömbössége lohasztja le az újítókedvet. Az állami és társadalmi szervek fokozott segítséget igyekeznek nyújta­ni az újítói és feltalálói moz­galom fellendítéséhez. Napi­renden van egy olyan terv, amelynek alapján kedvezőbb lehetőségeket biztosítanak a vállalatoknak az újítások dí­jazására, és lehetővé teszik az újítások és találmányok hasznosításában ' közreműkö­dők anyagi elismerését. A tu­dománypolitikai bizottság ha­tározata alapján folyamatban van a szabadalmi jogszabá­lyok felülvizsgálata, amely­nek nyomán egyszerűsödnek, gyorsulnak a szabadalmi eljá­rások, hatásosabb lesz a ta­lálmányokkal összefüggő jo­gi védelem. Jogszabályterve­zetek készülnek, amelyek a jelenleginél konkrétabb tám­pontot nyújtanak a feltalálók díjazásának megállapításához. A szabadalmi-újítási infor­mációs rendszer kiépítésének jobb feltételeit is igyekeznek megteremteni. . Mindennél fontosabb azon­ban a vállalati szemlélet megváltoztatása, az olyan ösztönzés, ami anyagiakat sem igényel — hangsúlyozta a SZOT elnöksége, a teen­dők megvitatására javasolta az újítók és feltalálók V. or­szágos tanácskozásának meg­rendezését. A téstület napirendjén sze­repejt — véleményezés céljá­ból — az állami vállalatokról szóló törvény és a végrehaj­tási rendelet módosításáról szóló előterjesztés is. Az elnökség megvitatta és elfogadta a szakszervezeti tag­ság üdültetésének új sza­bályzatát, amely részleteiben rendezi a beutalóra való jogo­sultság, a beutalás feltételeit, az egyes üdültetési formák­ban való részvétel lehetősége­it. Az elnökség megtárgyalta a SZOT 1982. évi költségveté­sének irányelveit is. A SZOT elnöksége végül kiadta a magyar szakszerve­zetek állásfoglalását a raké­tafegyverkezés és a neutron­fegyverek gyártása ellen. Á I I á s f o g I a I á s Az utóbbi időben már felszakadoztak a hi­degháború felhői és kézzelfogható közel­ségbe került a békés alkotó munka korszaka. Bizakodással töltött el bennünket, hogy a népek közeledése, a nyugodt emberi élet és a biztonság — amely az emberiség örök vá­gya — végre t^ptós lesz. De újból felélénkült a háborús pszichózis, a fegyverkezés, a dol­gozó ember alapvető létérdekeivel homlok- egyenest ellenkező tömegkatasztrófa veszé­lye. Mindebben a legriasztóbb a leszerelési tárgyalások elé állított akadályokról, a ne­utronbomba gyártásának megkezdéséről, újabb atomrakéták telepítéséről szóló dön­tés híre, az újabb és újabb háborús gócpon­tok keletkezése. Mind több ember tekint aggodalommal a jövőre. Erősödik a nyugtalanság, a felháboro­dás, féltik a nyugodt hétköznapok alkotó munkáját és eredményeit, mi is féltjük mind­azt, amit eddig teremtő munkával létrehoz­tunk. Még élénken emlékezünk a hideghá­borús évek feszültséget árasztó, ellenséges lég­körére. Sokunknak személyes élménye a háború is. Emlékezünk a családokat, népe­ket, országokat pusztító embertelenségre, nél­külözésre, a kínt és szenvedést hozó, értel­metlen kegyetlenkedésekre. Készek vagyunk küzdeni az emberibb élet­ért, a biztos távlatokért, az együttműködés­ért, a normális kapcsolatokért, mert a dol­gozó emberek érdeke az alkotás. Minden jó­zanul gondolkodó embert felháborodással tölt el az Egyesült Államok döntése a ne­utronbombáról. Meggyőződésünk, hogy a vi­lág békeszerető erői nem maradhatnak — és nem is maradnak — tétlen szemlélői az em­beriség elleni hadüzenetnek. Nem engedhetjük meg, hogy egyes államok vezetői az emberiség sorsával kényük-kedvük szerint játsszanak. A leszerelés elodázása, a neutronfegyver gyártása nem egyes imperia­lista körök belügye. A józan gondolkodású emberek, a világ dolgozóinak akarata tárgyalóasztalhoz kell, hogy ültesse a fegyverkezési hajsza fokozóit, a tömegpusztító fegyverek korlátozásáról és megsemmisítéséről van még visszaút! A bé­két, a nyugodt életet követelők többségben vannak és van erejük érdekeik megvédésére. A magyar szakszervezetek részt vesznek a leszerelésért folyó küzdelemben és erre hívnak fel minden felelősséget érző dolgozót. Elítélik és visszautasítják az emberiségelle­nes törekvéseket. \ Szakszervezetek Országos Tanácsa Somoskői tárlat Ifi. Szabó Mihály karcagi fazekas kiállítása Májustól—októberig soke­zer turista keresi fel a somos­kői várat. Az idegenforgalom adta az ötletet, hogy a vár tövében meghúzódó település művelődési házában nyaranta kiállításokat rendezzenek a turisták, no meg a képzőmű­vészet helyi, illetve salgó­tarjáni barátai számára. 1979-ben még csak két kiál­lítást láthattak az érdeklődők, de az elmúlt évben már hat kiállításból állt a „So­moskői nyári tárlat” címet viselő sorozat. A vendég­könyv tanúsága szerint ta­valy összesen több mint tízezer látogatója volt a rendezvény­sorozatnak, és levelek tucatja "igazolja, hogy a határainkon túlra is elvitték a maradandó élményeket. Idén Mészáros Erzsébet tex­tilművész kiállítása nyitotta meg a sort majd Somoskői Ödön festőművész munkáiból láthattak válogatást a So­moskőbe zarándokolók. Péntektől újabb kiállítás látható a somoskői művelő­dési házban. Az idei sorozat befejező tárlatát — ifj. Szabó Mihály karcagi fazekas, a népművészet ifjú mesterének kiállítását — tegnap délután dr. Selmeczy László, a Szol­nok megyei Múzeumok Igaz­gatóságának igazgatója nyi­totta meg. A fiatal művész tanulóéveit Kántor Sándor Kossuth-díjas fazekas, a népművészet mes­terének műhelyében töltötte, majd édesapjával — aki ugyancsak birtokosa a Nép­művészet mestere megtisztelő címnek — ma is működő önálló műhelyt nyitott, ifj. Szabó Mihály most látható kerámiáin főként a középkor kevésbé ismert motívumai elevenednek meg. Munkáit a közelmúltban Szeged, Mis­kolc, Szentendre és Eger kö­zönsége csodálhatta meg. A tárlat október 3-ig tekinthető meg (hétfő és kedd kivételé­vel) délutánonként a somos­kői Balassi Bálint Művelődé­si Házban. Terror Hailiban A Novoje Vremja című szovjet hetilap interjút közöl René Theodore-ral, a Haiti Kommunisták Egyesült Párt­ja főtitkárával. Theodore el­mondta, hogy Duvalier köz- társasági elnök a legkegyetle­nebb diktatórikus eszközök­kel állandó nyomást gyakorol az ország lakosságára. A kü­lönleges milícia vég nélküli házkutatásokkal és letartóz­tatásokkal tartja rettegésben a népet, a haiti börtönök és koncentrációs táborok zsúfol­va vannak politikai foglyok­kal. Amióta a Duvalier-dinasz- tia irányítja az országot, több mint negyvenezer sze­mélyt ítéltek el és háromez­ret nyilvánítottak „eltűntté”. „A dolgozók érdekeinek leghűbb és legkövetkezete­sebb védelmezői a kommu­nisták és az uralkodó klikk tőlük tart a legjobban — folytatta Theodore. — Nyil­vános bíróság elé nem meri állítani az ellenzéket, inkább titokban végez velük. A párt­ós az ifjúsági szervezet tag­jainak százai sínylődnek a börtönökben, ezért arra kér­jük a nemzetközi közvéle­ményt, velünk együtt köve­telje a haiti politikai fog­lyok szabadon bocsátását” — fejezte be nyilatkozatát a Novoje Vremjában a Haiti KP főtitkára. (MTI) Bányakatasztrófa Csehszlovákiában Hatvanöt emberéletet kö- A CSKP KB, a csehszlovák vetelő bánya-tömegszeren- köztársasági elnök, a kor­csétlenség történt Csehszlo- a. szakszervezetek ° , . központi tanácsa közös nyi­vakiában. Mint a pentexen latkozatban fejezte ki rész- Frágában kiadott hivatalos vétót a szocialista építés közlemény megállapítja, az frontján hősi halált halt bá- Észak-csehországi Barna- nyászok hátramaradottjai- szénbányászati Vállalat egyik nak, s egyúttal megköszönte a mélyművelésű üzemében, bányamentők bátor, önfelál­amely zaluzi közelében van, dozó munkáját, eddig ismeretlen okból rob­banás történt a csütörtök délutáni műszakban, amikor T . . ... . . ott 105 bányász dolgozott. Gyorgy>. a Mimszter­Azonnal bevezetették a mentő- tanacs elnöke táviratban fe- osztagokat, s azoknak sike- jezte ki részvétét Lubomir rült 40 bányászt élve kimen- Strougalnak. a Csehszlovák teniük, de minden erőfeszí- Köztársaság kormánya elnö- tesuk es a összes lehetséges , i eszköz felhasználása ellené- ^enek a szenmedencében re a súlyos bányakatasztró- történt súlyos bányaszeren- fának 65 halálos áldozata csétlenség kapcsán, van. (MTI) Szovjet rakétakísérlet \ Moszkvában hivatalosan be­jelentették, hogy a Szovjet­unió 1981. szeptember 7. és 25. között hordozórakéta-felbo- csátási kísérleteket végez a CÍsendes-óceán térségében 150 tengeri mérföld sugarú kör­ben, amelynek középpont ja az északi szélesség 34 fok 30 percénél és nyugati hosszú­ság 178 fok és 16 percénél lesz. A TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy bizton­sági okokból a szovjet kor­mány kéri a csendes-óceáni légi és tengeri közlekedési utakat használó államok kor­mányait: megfelelő szervei­nek adjanak utasítást, hogy a megjelölt időszakban naponta hplyi idő szerint 6 és 16 óra között tengeri és légi közle­kedési eszközeik kerüljék el a térséget. Lubomir Strougal, a cseh szlovák szövetségi kormány elnöke, továbbá más illeté­kes párt- és állami vezetők a szerencsétlenség színhelyé­re utaztak. A történtek oká­nak kivizsgálására kormány- bizotfcság alakul Ladislav Gerle miniszterelnök-helyet­tes vezetésével. Az állami, szakszervezeti és gazdasági szervek gondoskodnak az ál­dozatok családjairól. Pretoria mellébeszél Még mindig legalább 11 pretoriai rendszer csapatai ezer dél-afrikai katona tar- már kivonultak Angolából, tózkodik a dél-angolai terű- A nemzetvédelmi minisz- leteken — közölte csütörtökön tórium közleménye megálla- egy közleményben az ango- pitotta, hogy dél-afrikai had- lai nemzetvédelmi minisz- sereg gépesített alakulatai tórium. A hivatalos irat változatlanul megszállás alatt hangsúlyozza: a nemzetközi tartják Kunene tartomány közvélemény megtévesztését számos települését, köztük szolgálják azok a dél-afrikai Ngiváta vidék székvárosát, állítások, amelyek szerint a (MTI) 2, NÓGRÁD - 1931. szeptember 5., szombat ] Egyezkedés Singapore-ban Egy friss hír hallatán óha- hogy a kambodzsai kormány- tatlanul két képet idéznek föl ellenes csoportosulások ve- emlékezetem memóriaegysé- zetői megbeszélést folytat- gei. Az első: kihalt, üres utca, tak. Norodom Szihanuk, pálmafákkal, palotákkal sze- Khieu Samphan és Son Sann gélyezve, mint. valami irdat- azért ült tárgyalóasztalhoz, lan nagy kulissza, ahonnan a hogy valamiféle „koalíciós képzeletbeli rendező elpa- kormányt” tákoljanak össze, rancsolta a statisztériát. A Már önmagában az is furcsa, második: ugyanez az utca, te- hogy a kisöprűzött vezetők le emberekkel, taligákat toló nagyhirtelen egységre töre- nőkkel, kordélyok elé fogott kednek. Persze, csak az első ösztövér bivallyal, kerékpá- hallásra cseng szokatlanul a ros gyerekekkel, itt-ott né- hír, a körülményeket jobban hány autó. Alig néhány hó- szemügyre véve mindjárt ért­nap telt el a két felvétel kö- hetővé válik. Washingtont és zott. Az első a Pol Pot-rend- Pekinget már régóta aggasztja, szer bukása, a hazafias erők hogy az úgynevezett Kam- győzelme után, az utóbbit va- bodzsa-kérdésben nem sikerült lamivel később kapták lencse- előbbre lépni. Kudarcot val- végre. A színhely azonos: lőtt az ENSZ fórumán szerve- Phnom Penh, a kambodzsai zett „vita”, pedig ott még főváros. — micsoda képtelenség! — a ... , , ,, , , hajdani népirtó rendszer, a A hír. amelyről a két kép po:potisták képviselője fog­eszembe jutott, singapore-i ial helyet a Kambodzsát meg- keltezésű, s arról számol be, illető székben. Egy „bűnbánó" hitlerista halála Albert Speer halott, de biztos, hogy még legalább két-három Speer-művel meg­örvendeztetik majd a nyugat­német kiadók az olvasókat. Hitler egykori főépítésze, majd fegyverkezési és hadi­gazdálkodási minisztere ugyanis a spandaui börtönből mir)tégy 25 ezer oldalnyi fel­jegyzést csempészett ki fog­ságának húsz esztendeje alatt. Először emlékiratait adta közzé, aztán nürnbergi nap­lóját, végül 'pedig — fél éve sincs, hogy megjelent és az­óta is a bestseller listán sze­repel — „A rabszolgaállam” című munkáját. Egy bűnbánó hitlerista arc­képe bontakozik ki {ezekből a könyvekből, egy pályafutás, amely 1930-ban kezdődött, amikor a fiatal építész belé­pett a . náci pártba. Amikor Hitler hatalomra jutott, a diktátor, aki művésziéleknek tartotta magát és érdeklő­dött az építészet iránt, felfi­gyelt a kétségtelenül tehetsé­ges fiatalemberre. Speernek kitűnő érzéke volt nagy hatá­sú tömegdemonstrációk szer­vezésére. Először a hirhedt nürnbergi pártnapok tömeg- rendezvényeit szervezte, ké­sőbb vezető szerepet kapott a berlini olimpiának a Harma­dik Birodalom érdekeit szol­gáló külsőségeinek megál­modásában. A csodálatos bi­rodalmi kancelláriát, amely­nek pincéjében aztán a nagy­vonalú megrendelő önkezével vetett véget életének, szintén Speer alkotta, és már szü­lettek a tervek egy új kor­mányzati központ felépítésé­re. Több mint ezer méter át­mérőjű kupoláról volt szó, amely alatt a győztes ural­kodó faj legjobb képviselői­nek tízezreit lehetett volna összegyűjteni. Már a már­vány kitermelését is meg­kezdték — természetesen a koncentrációs táborok fog­lyainak rabszolgamunkájá­val. Tegyük hozzá, hogy Al­bert Speer első könyvében még azt állította, hogy fogal­ma sem volt Auschwitzról és a népirtásról., A másodikban már azt igyekezett ábrázolni, hogy őt a spandaui börtönben kiközösítették fogolytársai, mert a nürnbergi tárgyalá­son bűnbánó magatartást ta­núsított. A harmadik „mű­ben” viszont már-már az SS üldözöttjének állítja be ma­gát. Speer nem csak építésznek volt tehetséges, hanem író­nak is. Németül, angolul, franciául kiadott könyveiben elég hihetően mondta el „lel­kiismereti vívódásait”. Per­sze ez a lelkiismeret akkor támadt fel, amikor a háborút elvesztették, mert ellenkező esetben Speer bizonyosan másfajta könyveket írt vol­na. Arról, hogy az alsóbb­rendű népek munkaerejével miképpen győzték le magu­kat az alsóbb rendű népeket. Ha egyáltalán ideje lett vol­na az írásra. Tudniillik a becsvágyó építész, akinek egy időre fel kellett hagynia a berlini kormányközpont felT építésével, azért háborús ter­vekkel is foglalkozott. Hatal­mas rabszolgabrigádokat kí­Albert Speer, az egykori náci miniszter. vántak szervezni, amely a* új birodalom határain, vala­mint a közvetlenül a biroda­lom alá rendelt „segédné­pek” területein felépítette Volna az oda telepítendő fel- sőbbrendű németek számára az új városokat. A technok­rata precizitásával dolgoz­ták ki a létszámokat — évi 10 százalékos halandóság figyelembevételével. Mind­ebből persze semmi sem va­lósult meg: az alkotni kívá­nó építész a háborús főbű-! nősökkel együtt felelt tettei-: ért. Nem kis szerencséjére,' elkerülte a halálos ítéletet —J ehhez nagymértékben hozzá­járult, hogy „bűnbánatot” gyakorolt, továbbá sikerült bizonyítania, hogy 1944 ta­vaszától sok tekintetben szembekerült führerével. Speer 1966. október 1-én lépett ki á spandaui börtön­kapun. Néhány évig hallga­tott, aztán közreadta első könyvét. S ahogy az eszten­dők múltak, úgy vált háborús bűnösből egyre inkább „az utolsó szemtanúvá”. Nem volt hét, amikor a világ valame­lyik televíziója ne kért volna tőle interjút.. És Speer nyi­latkozott. A honoráriumokból milliomossá vált építész ősz hajú, bölcs öregúrként jelent meg a képernyőkön. Szak­szerű, tárgyilagos magyará­zatot/ adott mindenre. Lon­donba, ahol váratlan agy­vérzés érte, szintén egy te­levíziósinterjú kedvéért lá­togatott el. Vele a Nürnberg- ben elítélt háborús bűnösök közül az utolsó előtti távo­zott az élők sorából. Aki még él: az életfogytiglanra ítélt Rudolf Hess, Hitler egy­kori helyettese, ö áprilisban volt nyolcvanhét esztendős. Amióta Speer, valamint az ugyancsak elbocsátott Bal­dur von Schirach egykori bi­rodalmi ifjúsági vezető el­hagyhatta Spandaut, Hess ott az egyedüli fogoly. P. I. Nem járt teljes sikerrel az a próbálkozás sem, hogy Szi- hanukot kibékítsék a „vörös khmerekkel’.’. A herceg állha­tatosságában persze sokan kételkednek: Szihanuk ugyan­is hosszas kérlelésre — kí­nai és amerikai nyomásra — vállalta, hogy „adott eset­iben” ismét betölti az államfői tisztséget. Természetesen en­nek egyelőre igen sok az aka­dálya. Például az a koránt­sem elhanyagolható körül­mény, hogy Kambodzsa né­pének elege volt a népirtók- ból, a hercegekből, s az új kor­mány működése alatt már sikerült hatvan üzemet, össze­sen háromszáz kisebb-na- gyobb vállalatot helyreállí­tani, illetve újjáépíteni. A cserekereskedelem helyébe újra pénz lépett, ismét bené­pesültek a piacok, megnyíltak az iskolák. Kambodzsa népe ismét emberhez méltó módon élhet.! i Kína és az USA számára ezek a kérlelhetetlen 'ténvek kínosak. Pekingben és Wa­shingtonban ugyanis azon fá­radoznak, hogy Kambodzsa körül ismét felszítsák a vi­tát, netán az ENSZ küszöbön- álló közgyűlésén újból kikény- szerítsék a „kambodzsai kér­dés” napirendre tűzését. Eh­hez azonban nélkülözhetetlen a hatalomból kiebrudalt, egy­mással versengő ellenforra­dalmi csoportosulások kö­zött legalább a látszólagos egység létrehozása, amit a most vonakodva aláírt közös nyilatkozat is csak részben szentesít. A singapore-i találkozó hát­terében álló erők egy alapvető kérdésről megfeledkeztek. Még pontosabban: szántszándék­kal szemet hunytak fölötte. Nevezetesen azt hagvták szá­mításon kívül, hogy Szihanuk és partnerei a dzsungelekben itt-ott még fölbukkanó mar- talócokon kívül senkit sem képviselnek. Legkevésbé az általuk elárult, megtizedelt, drámai helyzetbe taszított kambodzsai nénet. Gyapay Dénes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom