Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)
1981-09-30 / 229. szám
Magyarország múzeumai Á veszprémi Bakonyi Múzeum A veszprémi Bakony Múzeum épülete. Laczkö Dezsőnek, a múzeum első igazgatójának szobra. VESZPRÉM város központjában, a Lenin-ligetben emelkedik a Bakonyi Múzeum kétemeletes, sátortetős épülete. A századelőn korszerűnek és divatosnak számító vasbeton szerkezetet, népi építészeti elemekkel ötvöző épület tervét 1908-ban Medgyaszai István készítette el. Az 1925-ös kapunyitást megelőzően már fél évszázados múltra tekinthetett vissza Veszprémben a múzeumügy. A kiegyezést követően széles körű mozgalom indult — elsősorban társadalmi kezdeményezéssel és igénnyel — vidéken is a szűkebb pátria régészeti-történeti emlékeinek, művészeti alkotásainak, a népi kultúra tárgyi emlékeinek, s természeti kincseinek összegyűjtésére, valamint az ezeket megőrző és bemutató múzeumok létrehozására. E mozgalom „második hullámában” formálódik, s teremtődik meg a veszprémi múzeum is. A gondolat egy vármegyei múzeum létrehozására már a század 70- es éveiben felvetődik, de az elképzelés megvalósítására csak három évtizeddel később, 1902-ben kerül sor: ekkor alakult meg Veszprém vármegyei Múzeum Egylet, amely Laczkó Dezsőt, a piarista gimnázium tanárát, az ismert geológust választotta meg az új múzeum igazgatójának. A törzsgyűjtemény alapját Miháldy István ba- konyszentlászlói plébános több ezer tárgyat számláló őskori kőeszközgyűjteménye, illetve Laczkó Dezső tízezer darabos geológiai gyűjteménye vetette meg. (Ez utóbbi sajátos, a természettudományok fontosságát is ki- hangsúlyozó jelleget adott a veszprémi múzeumnak, hisz ez idő tájt a többi vidéki gyűjteményben jórészt a régészeti, néprajzi és helytörténeti profil alakult ki; s végső soron nem kis szerepet játszott abban is, hogy 1972- ben a Bakonyi Múzeum törzsanyagából kiválhatott a természettudományi gyűjtemény, s alapjául szolgálhatott a zirci természettudományi múzeumnak. Laczkó Dezső közvetlen munkatársa, 1932-ben bekövetkezett halála után pedig három évtizeden keresztül igazgatóként is utóda, az Eu- rópa-hírű régész, Rhé ©yula volt. Kettejük áldozatos munkájának elévülhetetlen érdeme, hogy az időközben új épületbe költözött múzeum (1925.) már jelentős tárgyi anyaggal rendelkezett, elsősorban a régészeti ásatásokból, például a népvándorláskorból (Öskü, Veszprém-Ju- tas, Várpalota), a római korból (Balácapuszta) származó leletek révén. Jelentős a múzeumban folyó természettudományos, helytörténeti, illetve 1933-tól kezdődően a dr. Nagy László által irányított néprajzi gyűjtőmunka is, melyet az 1935-ben felépített Bakony ház és berendezése reprezentál. Említésre méltó a két világháború közötti időszak veszprémi múzeumának —, s ekkor még egyben könyvtárának — a tudományos feldolgozó, valamint ismeretterjesztő és múzeumot propagáló tevékenysége is. A II. világháborút a muzeális törzsanyag jelentősebb károk nélkül átvészelte, azonban az épület erősen megrongálódott. Dr. Nagy László Veszprém megye szabadművelődési tanácsának elnöke lett. A múzeumi könyvtár anyagára épü've nyitotta meg kapuit az ország első nyilvános körzeti könyvtára, amely számára a helyet —, s ezzel együtt a megfelelő propagandát is — a múzeum biztosította. Az épület renoválása után, 1951-ben nyílt meg — az országos kitekintésben is gazdag természettudományi, régészeti, néprajzi és történeti törzsanyagból — az új, állandó kiállítás, s yette fel a múzeum a „Bakonyi Múzeum” nevet. JELENTŐS szervezeti változást a múzeum életében az 1961-es év hozott: a Művelődésügyi Minisztérium rendeletére ekkor kerültek a vidéki múzeumok a megyei tanácsok kezelésébe. 1962. január 1-től kezdődően Éri István igazgató irányításával megindult a megyei múzeumi szervezet kiépítése. A megye tudományos és népművelési feladataiból a Bakonyi Múzeum oroszlánrészt vállalt: itt az új, állandó kiállítást (1964.) úgy rendezték meg, hogy az épület első emeletén évi 15— 20 időszaki kiállításnak is helyet biztosítottak, ugyanekkor két tudományos kiadványsorozatot („A Veszprém TRÉFÁK ' Mindenekelőtt több gyümölcsöt kell enni, de ne hámozza meg, nyugodtan egye meg a héját is" — rendelkezett az orvos. „Mit eszik a legszívesebben?" — kérdezte a betegtől. — „Diót." ☆ Ha ön egy hónapig az én soványító teámat vásárolja, garantáltan két kilóval köny- nyebb lesz a pénztárcája. (Egy drogista) V „Igaz ez, Lothar — a televi- tstónkon van egy gomb, amivel ki lehet kapcsolni? Miért hallgattad ezt el előlem tizenkét éven keresztül?" Egyes helyeken még mindig szorgalomnak számít, ha valaki a nyolc órára szánt munkáját tíz óra alatt elvégzi. Személyzeti vezető: „Van valami ajánlása az előző mun- helyéröl?” Álláskereső: „Hát persze, többször ajánlották nekem, hogy keressek magamnak másutt állást." I^ÓCRAD = 1981, szeplembet 30., szerda megyei Múzeumok közleményei,”, „A Bakony Természet- tudományi Kutatásának Eredményei”) is útnak indítottak. A Bakonyi Múzeum jelenleg is jelentős tudományos és közművelődési munkát végez. A Nemes vámos-Balácapusz*tán immáron ötödik éve tartó római kori villagazdaság feltárásának újabb szakasza (a munkálatokat dr. Palágyi Sylvia régész vezeti) országhatáron túli érdeklődésre is számíthat. A század első felében megtalált, mozaikpadlókkal díszített főépületének kutatása ebben az évben szenzációs eredményt hozott: az egyik, 1,5 méteres omla- dékkal borított helyiség az épület kora római pincéje volt. s a széttört amphorák, hombárok, tálak, agyag- és üvegpoharak a pince egyik teljes felszereléséről tanúskodnak a pusztulás pillanatában. A veszprémi várban feltételezett Árpád-kori királyi palota kápolnájának (Gizeila- kápolna) régészeti kutatását dr. Kralovánszky Alán régész vezeti. A korábban itt feltárt világhírű, hat apostolt ábrázoló freskó a munkálatok során űjabb négy apostol, valamint egy eddig nem ismert Utolsó ítélet, Krisztus- és Szűz Mária-ábrázolással gazdagodott. A bizantinizáló stílusú és rendkívül gazdag színvilágú freskótöredékek —• összeállításuk és restaurálásuk után — eredeti helyükre kerülnek majd vissza, tovább gazdagítva az oly kevés magyarországi XIII. századi művészeti emlékeinket. Ugyancsak jelentősek a szisztematikus avar temetőfeltárások, valamint a Bakonyban végzett őskori földvárásatások. Dr. Lackovits Emőke vezetésével megindult a Káli-medence komplex néprajzi és történeti vizsgálata. Országos kitekintésben is jelentősek azok a munkálatok, amelyeket Veress D. Csaba történész Veszprém megye hadtörténetét illetően végez. Ehhez kapcsolódik a Bakonyi Múzeum nagy sikerű időszaki kiállítása, „Veszprém megye hadtörténete a honfoglalástól 1848—49-ig” címmel. A jelentős tárgyi • gyűjteményanyag (régészet: 70 000, numizmatika: 25 000, néprajz: 10 000, képző- és iparművészet: 6500, új kor története: 1000) megnyugtató elhelyezésére Felsőörsön kívánunk raktárbázist kiépíteni és tervezzük az új állandó kiállítás megnyitását is. A MÜZEUMBAN folyó sokrétű közművelődési munka (múzeumbaráti kör, Tájak—Korok—Múzeumok mozgalom, tárlatvezetések, műemléki séták, ismeretterjesztő előadások, honismereti táborok, vetélkedők, helytörténeti, néprajzi és nyelvjárási pályázatok, kapcsolattartás az iskolákkal, szocialista brigádokkal stb.) legismertebb formája a kiállítások rendezése, üzemeltetése. A Bakonyi Múzeum időszaki kiállításait, a megyei szervezethez tartozó 16 kiállítóhelyet és múzeumot évente egymillió látogató keresi fel. Dr. Törőcsik Zoltán múzeumigazgató Válasz a „pusztából” Gondoláik egy felhívás ürügyén Mátyus Imre „Pusztába kiáltó felhívás” (NÓGRÁD, szeptember 15.) című cikkét olvasva jutott eszembe pár gondolat. Távol álljon tőlem,- hogy érdektelen kollégáim számára mentségeket keressek, de szerelnék rávilágítani néhány dologra, amelyet a cikkíró jogos haragjában talán figyelmen kívül hagyott. Elöljáróban annyit, hogy magam 1979 óta vagyok tagja a Magyar Népművelők Egyesületének. résztvevője voltam minden összejövetelüknek, ismerem az egyesület munkáját eredményeivel és hibáival egyetemben. Meg kell mondjam, én nem csodálkozom különösképpen azon az érdektelenségen, amelyet kollégáink tanúsítottak a felhívással szemben. A szén és lelkes felhívásnak ugyanis van egy nagy fogyatékossága, nevezetesen az, hogy semmi kézzelfogható KONKRÉTUMOT nem tartalmaz. Idézem: — „ .. .a megyei szervezetünk célja... a megye népművelőinek összefogása, szakmai segítése, képviseletének ellátása. ..” stb. Ez így mind nagyon szépen hangzik, de szabadjon megkérdeznem, hogy mit értsek ezen az összefogáson? Ki segít kinek, és hogyan, ki és hol fog bennünket képviselni? Hol fognak ezek a szavak tartalmat kapni? Talán majd az alakuló ülésen? Szeretnék emlékeztetni az országos egyesület alakuló ülésére, ahol éppen a sok általánosság miatt majdnem kudarcba fulladt a megalakulás. .. Aggályaim nem a megyei szervezet létrejötte ellen, hanem érte szólnak, hiszen magam is jelentkeztem a felhívásra, s aktív részese kívánok lenni az egyesület tevékenységének. Ezért szeretném néhány tapasztalatomat, ötletemet közrebocsátani. Konkrétan a következőkre gondolok: az előkészítő bizottságnak ki kellene (kellett volna) dolgozni néhány témát, működési irányelvet, és már ehhez kellett volna kérni a kollégák ötleteit. támogatását. Elsősorban néhány Nógrád megyei vonatkozású témára gondolok, megyei szervezet megalakulásáról lévén szó. Például ..A népművelők szerepe a népi hagyományok őrzésében”, vagy „Kis falvak közművelődési intézményeinek információs ellátottsága” stb. Ezek csupán példák, de ilyen, -vagy hasonló témák érzésem szerint jobban vonzották volna a kollégákat a közös együttgondolkodásra, mint a szép általánosságok. Értelmes és tartalmas célok. személyre szóló feladatok adásával kellene bizonyítani. hogy ez a szervezet nem az előző példák számát szaporítja. Pete György Zenei krónika Mint ismeretes, az MSZMP agiiációs és propagandabizottság 1973. július 24-i állásfoglalása alapján a különböző társadalmi szervek 1981— 83. folyamán ismét megrendezik a mártírhalált halt zeneszerzőnek és karnagynak, Vándor Sándornak emlékére a róla elnevezett területi és megyei szemlét, Illetve az országos Vándor Sándor-fesztivált A kiírás értelmében a Vándor Sándor területi szemlére a KÓTA Nógrád megyei szervezetének munkás- és felnőtt énekkari bizottsága rendezésében decemberben kerül sor Salgótarjánban, melyet jövő évben megyei szemle követ, míg az országos fesztivál, 1983 májusában lesz, melynek résztvevőit, zsűri bizottság jelöli ki, a területi és megyei szemlék produkciói alapján. Az országos Vándor Sándorfesztiválra eljutni nagy megtiszteltetés, remélhetőleg megyénk kórusai is mindent megtesznek e siker elérése érdekében. X A salgótarjáni Bányász férfikar sikerrel szerepelt az elmúlt napokban Bükkszéken, a Bányász-üdülőben, ahol az üdülőszálló vendégeinek mintegy félórás programmal kedveskedtek. Az énekkar Virág László vezényletével, Virág Lászlóné zongorakísére- tevel különösen a magyar szerzők műveivel, Bartók, Karai, Lóránt kompozícióival nyerte el a szép számú közönség tetszését. Ezekben a napokban indult meg az élet a salgótarjáni városi szimfonikus zenekarnál. Az évadnyitó társulati ülésen Róna Frigyes karnagy értékelte az elmúlt évad eredményeit és részletesen ismertette a most induló munka műsorterveit, hangversenyprogramját. A megbeszélés záróaktusaként a zenekar tagjai bemutatták az együttes júniusi finnországi vendégszereplése alkalmával készített fényképeiket és levetítették mozgófilmjeiket, visszaidézve a sok kedves és szép vantaai emléket. Mint arról már hírt adtunk, Cereden zeneiskola szervezését indították meg az elmúlt hónapokban. Azóta mintegy ötven tanulóval meg is kezdte az intézmény a működését, a salgótarjáni állami zeneiskola tagiskolájaként. Az ünnepélyes megnyitón, Czene Győző, községi tanácselnök köszöntötte az új iskolát, majd Virág László zeneiskolai igazgató részletesen ismertette a szülőkkel és tanulókkal a zeneiskolák felépítését, célját, oktatási rendszerét. A ceredi zeneoktatás beindításával ismét sikerült egy fehér foltot eltüntetni megyénk zenekulturális térképéről. Régészeti kutatás — ultrahanggal A novgorodí Kreml (Oroszország északnyugati része) egyik palotájában olyan titkos folyosókat .találtak, amelyeket a későbbi útépítkezések elrejtettek. A folyosókra az építőszerkezetek kijevi tudományos kutatóintézetének szakemberei bukkantak, akik ultrahanggal tapogatták végig a palotát. Nincs kizárva, vélik a tudósok, hogy a Kreml volt tulajdonosai tudományos és történelmi értékű okmányokat, vagy tárgyakat falaztak el a folyosókban. A restaurációi munkák során ezt tisztázni kelL i Színes, zenés magyar film, készült 1981-ben a MAFILM Hunnia Stúdiójában. I rta: Fényképezte: KARDOS ISTVÁN és HALÁSZ MIHÁLY SZOMJAS GYÖRGY Rendezte: • SZOMJAS GYÖRGY Főszereplők: Schuster Lóránt, Földes László és Deák Bili Gyula Közreműködik a Hobo Blues Band Megyei bemutatók: X. 1—3. BALASSAGYARMAT, X. 4—7. SALGÓTARJÁN
