Nógrád. 1981. szeptember (37. évfolyam. 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

VILÁG PROLETARIAT EGYESGLJETEK! NOGRAD AZ MSZMP NOG RAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ESA MEGYEI TANACS LAPJA XXXVII. ÉVF.. 229. SZÁM ÁRA: 1,40 FORINT 1981. SZEPTEMBER 30., SZERDA Lázár György Dániában Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke kedden Anker Jorgensen, dán miniszterelnök meghívására hivatalos látoga­tásra Dániába utazott. Kísére­tében vannak: Hetényi István pénzügyminiszter, Török Ist­ván külkereskedelmi minisz­tériumi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Nagy Lajos, hazánk koppenhá­gai nagykövete, a dán főváros­ban csatlakozik Lázár György kíséretéhez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Nagy János külügyminisztériu- mi államtitkár, továbbá állami életünk több más vezető sze­mélyisége. Ott volt Flemming Brochner Petersen, a Dán Ki­rályság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivője. Lázár György Koppenhágába érkezett. Koppenhága Kastrup repü­lőterén Lázár Györgyöt és kíséretét Anker Jörgensen és a dán kormány több más kép­viselője köszöntötte. Ott voltak a repülőtéren a koppenhágai magyar kolónia tagjai is. A fogadtatás után a vendé­gek gépkocsikon a hotel Ro- yalba, Lázár György koppenhá­gai szálláshelyére hajtottak. Lázár Györgyöt és kíséretét kedden délelőtt a Christians­borg palotában fogadta Knud Borg Andersen, a dán parla­ment. a folketing elnöke. munkával, közös programokkal a magyar—szovjel barátság ápolásáért Készülődés az MSZßl* VII. országos értekezletére A történelmi múltban gyökerező magyar—szovjet ba­rátság ápolása mindennapjaink nélkülözhetetlen része. A kapcsolatok erősítése, új formák keresése, s azok gazdag tartalommal telítése ezekben a hetekben-hónapokban még inkább a közvélemény figyelmének középpontjába került. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság VII. országos értekezletére készül országszerte számos üzemi, más munkahelyi, iskolai közösség. Az MSZBT-tagcsoportok számot adhatnak tartal­mas munkáról, gazdag eredményekről, ezt tükrözik az MTI megyei tudósítóinak jelentései. Nógrád megyében tevé­kenykedő 47 MSZBT-tagcso- port az elmúlt években gyü­mölcsöző kapcsolatot épített ki a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulattal, amely elő­adásai egy részének témáját, az MSZBT-tagcsoportok igé­nyeihez igazítja. Jól felké­szült előadók ismertetik redszeresen a Szovjetunió po­litikáját, gazdasági és kul­turális fejlődését. A megszer­zett ismereteket kamatoztatják a tagcsoportok tagjai, egye­bek között a különböző ve­télkedőkön is A tagcsopor­tok mintegy fele ugyanis év­ről évre részt vesz például a Ki tud többet a Szovjetunió­ról? elnevezésű vetélkedőn. A két nép közötti barátság szorosabbra fűzését szolgálja a Szovjetunió különböző tá­jait bemutató kiállítások so­ra. Legutóbb a szovjet Távol- Keletet, Szibériát bemutató fotódokumentációs tárlat vált ismertté megyeszerte, Ba­lassagyarmaton. Nemrégiben megalakítot­ták a szovjet zenebarátok klubját is. A megye tagcso­portjai már a jövőt tervezge­tik: 1982-ben Nógrád és Ke­merovo testvérkapcsolatainak 15. évfordulóját ünnepelve, minden eddiginél gazdagabb, színesebb, vonzóbb progra­mot, kemerovói heteket kí­vánnak rendezni, s a palóc­földre várják a novokuznyec- ki orosz népi együttest is. Komárom megyében az MSZBT VI. országos értekez­lete óta több mint másfélsze­resére, megközelítően 60- ra emelkedett a tagcsoportok száma; többségük ipari és mezőgazdasági üzemekben működik. Különösen közvet­len barátságok alakultak ki ott, ahol magyar és szovjet üzemek, intézmények között élő, eleven gazdasági kapcso­latok vannak. A tatabányai bányászok például életre- szóló barátságokat kötöttek az új bányák feltárásánál ko­rábban segítő szovjet geológu­sokkal. A megyei barátsági munkában sajátos színfoltot jelent a moszkvai rádió ma­gyar adásának megyei bará­ti klubja, amely 1963-ban el­sőként alakult meg az ország­ban. A Komárom megyeieket különösen szoros kapcsolatok fűzik a Csecsen-Ingus ASZSZK-hoz, az Észak-Kau- kázusban. tőlünk több ezer kilométerre levő autonóm köztársasággal több mint tíz­éves a testvéri kapcsolat: im­már hagyomány, hogy egymás szűkebb hazájában, KISZ- és úttörő-delegációk tesznek kölcsönös látogatást. _ A Baranya megyében mű­ködő 72 MSZBT-tagcsoport elmúlt fél évtizedes munká­ját áttekintve kiderül, hogy rendkívül megnövekedett a KISZ-fiatalok és az úttörő- csapatok aránya, aktivitása. A két nép barátságának ápolá­sában a Pécsi Kesztyűgyár KISZ-esei nem csak az ün­nepnapokon vesznek részt: védnökséget vállaltak például a Szovjetunióba induló ex­portszállítmányok felett. A Pécsi Orvostudományi Egye­tem és a szovjet testvérterü­let, Lvov állami orvostani intézetének aspiránsai az utóbbi években rendszeres cserelátogatásokat szervez­nek. s megosztják kutatási programjaikat. A Pécsi Ta­nárképző Főiskolának tíz tanszéke vette fel a szakmai és a baráti kapcsolatot a dro- gobicsi Iván Franko Főiskolá­val. A Szovjetunióból több mint tízezer dolgozó látogatott az elmúlt öt évben Baranyá­ba, s közülük sokan részt vettek a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság tagcsoportjai­nak rendezvényein. Fejér megyében eredmény­nyel törekedtek arra, hogy az itt működő 53 kollektív tag­csoport barátsági munkája jóval túlmutasson az üzem, az intézmény keretein. Úgy tartják, hogy Fejér megye es az ukrán vorosilovgrádi te­rület, Dunaújváros és Kom- munarszk város. Székesfehér­vár és Vorosilovgrád testvér- kapcsolatainak gazdag ha­gyományai alapján minél több munkahelyi iskolai szin­tű közvetlen partnerkapcso­lat kialakítására van szük­ség. Az eddig kialakult test­vérvállalati kapcsolatok tet­tekben gyümölcsöző meg­mozdulása volt például az MSZMP XII. kongresszusa idején meghirdetett akció: a magyar és a szovjet test­vérvállalatok páros munka­versenyre hívták ki testvér­üzemüket, és termékeik elő­szállításával segítették a szov­jet partnereik tervteljesítését. A Fejér megyei tagcsoportok az MSZBT VII. országos ér­tekezletére készülve megye­szerte fénykép- és dokumen- tumkiállításon mutatják be a Szovjetunió életét, a test­vérvállalati kapcsolatok tör­ténetét. A Sárszentmihályi Állami Gazdaságban és Duna­újvárosban nemrég nyílt ki­állítást hamarosan újabbak követik. Székesfehérváron ok­tóber 9.—november 7. kö­zött tárlatok, előadások, szov­jet irodalmi est és filmvetíté­sek segítségével Testvéri ba­rátság címmel rendezvényso­rozaton idézik fel a baráti kapcsolatok eddigi történe­tét. Importot pótolnak üeiaíiöSe a pásztói ás hűtők Pontos készülékkel hegesztik össze a csöves rekuperátor elemeit, így nagy termelékeny, séggel, mérethű darabokat készítenek Pásztón. kép: kulcsár Kétféle hőhasznosító beren­dezés is készül ezekben a he­tekben az Üvegipari Művek Pásztói Szerszám- és Készülék- gyárában. Az energiatakaré­kosságot jelentékenyen fokozó műszaki eszközöket korábban teljes egészében külhonból vá­sárolták meg a vállalatiak; ma már nagyrészt Pásztón állít­ják össze őket egy-egy im­portált darab fölhasználásával. A kisebbik rekuperátor hő­álló betétjét — speciális öt­vözetből öntött darabot — az osztrákoktól veszi- az ÜM. Je­lenleg három ilyen öntvényt szerelnek össze, a többi alkat­résszel a vásárosnaményi új üveggyár most készülő 2. ke­mencéjéhez. A berendezés kö­rülbelül öt-hat évig szuperál majd. A kemencéből kiáram­ló füst hőjét — illetve annak egy részét — „menti meg” úgy, hogy az égést tápláló le­vegőt megfelelően kiképzett hőátadó felületekkel előmele­gíti- Idén még a salgótarjáni öblösüveggyárnak is összerak­nak három ehhez hasonló mé­retű — tehát fazekaskemen­cékhez használatos — hőhasz­nosítót Pásztón. örvendetes, hogy még ebben az évben — kísérletként — olyan rekupe- rátort is összeállítanak, amely­be nem az osztrák öntvényt szerelik be, hanem hőálló le­mezből maguk hegesztenek betétet — elejét véve a költ­séges importnak. Egy jóval nagyobb méretű hőhasznosító szerkezetet is építenek az ÜM-üzemben. Az ehhez hasonló csöves rekujje- rátort régebben ugyancsak Ausztriából hozták be; ma koo­perációban gyártják. A ha­talmas berendezést a miskolci üveggyár egyik, jövőre fölújí­tandó síküveggyártó kemencé­jére szerelik rá. Lényeges, hogy a szerkezet egyes ele­meit készülékkel gyártják. Nemcsak melegítő-, hanem hűtőberendezést is készítenek Pásztón. Egy légcirkulációs hűtőszalag mintadarabját már az év elején összerakták; ez a gép Orosházán kiválóan mű­ködik- A negyedik negyedév­ben komplett osztólyozósort készítenek. Ezt a — korábbi­akhoz képest energiatakarékos — berendezést Sajószentpéte- ren állítják munkába. Mai számunkban Újíts! MHSZ-é!et Megyei bajnokság Az építőipar fejlesztéséről tárgyalt a szakszervezet központi vezetősége Több rugalmasságra van szükség az építőipari vállala­tok és szerye^etek munkájá­ban — hangsúlyozta keddi ülé- , sén az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezetének központi veze-» tősége, amely áttekintette at, MSZMP Központi Bizottsága 1978 októberi ülésén hozott építő- és építőanyagipar-fej­lesztési határozat végrehajtá­sának tapasztalatait. Az ága­zat fejlődése a megjelölt fő irányokat követi, de fontos, hogy a vállalatok jobban iga­zodjanak a megváltozott gaz­dasági körülményekhez. A szakszervezeti testületeknek és aktivistáknak is több segítsé­get kell nyújtani a rugalma­sabb vállalkozási politika ki­alakításához. Ezzel az alkal­mazkodással ’ növeljék terme­lési lehetőségeik ' kihasználá­sát, gazdálkodásuk jövedel­mezőségét, amellyel a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek további javításához is kedvezőbb féltételeket teremt, hetnek. Az eddigi jelzések szerint várható, hogy a jelenlegi terv­időszakban előirányzott 17— 18 milliárd forint értékű épí­tési exportot teljesítik az épí­tők. Biztató kezdeményezések­ről számoltak be a házgyárak­kal rendelkező ÉVM-vállala- tok, amélyek panelekből ké­szítenek csoportosan telepít­hető, kétszintes családi és tár­sasházakat a magánlakás-épí­tők részére. Igény esetén a tervidőszak végéig 15—16 ezer' családi házat építhetnek ház­gyári termékekből. Az ágazatban a vártnál és a szükségesnél jobban csök­kent a fizikai dolgozók szá­ma, s a jelenlegi tervidőszak­ban is 20—24 ezer építőmún- kás kiválásával kell számolni. Ezért a munkaerő-gazdálkodás javításán túl különösen nagy figyelmet kell fordítani a több szakmával rendelkező dolgozók körének kiszélesítésére, a to­vábbképzésre. A szakszervezet szorgalmazza az ösztönző mi­nőségi bérezés kiterjesztését is. A kifogástalan munka ugyanis nemcsak az utólagos reklamá­cióktól, hanem a tetemes pót­lólagos kiadásoktól is megkí­méli a vállalatokat. Tárolókban a burgonya fele Megkezdődött a télLevcslő raktározása Még földben, fán a zöldség, gyümölcs egy része a télire- valóról azonban már gondos­kodni kell. Megyénkben is meg­kezdődött a télre szánt zöldfé­lék tárolása. A raktározási munkát gondos igényfelmérés előzte meg. A legutóbbi szezonban elfogyott mennyiségnél valamennyi cikk esetében többet szállítanak be a megye, raktáraiba, hűtőhá­zaiba. A FÖLDÉRT, a Nógrád megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat, valamint öt ÁFÉSZ december végéig tá­rolja azt a teljes mennyiséget, amellyel a jövő évi új ter­mésig ki kell tartani. A burgonya fele már a tá­rolókban van. A tavalyi sze­zonban 2618 tonna fogyott be­lőle, most 2860 tonnányi lesz az összes készlet. Bár más me­gyék is felajánlották krumpli­termésüket, a nógrádi földeken elegendő termett, így a télen „hazai” burgonyát fogunk enni. Vöröshagymából, fokhagy­mából 300 tonnányit szállíta­nak raktárra. Megkezdődött a zöldségfélék betárolása is: ká­posztából, répából, petrezse­lyemgyökérből, karalábéból, vöröskáposztából, tormából, zel­lerből céklából és feketeretekből áll a télire való zöldségkészlet — összesen 550 tonna mennyiség­ben. Gondot egyedül a fejes káposzta okoz. Kevés termett az idén. Zöldségből nem önel­látó Nógrád megye: a téli kész­letek nagy részét Csongrád, Szolnok és, Pest megyéből kap­juk. A téli alma iránt jelentkező vásárlói kereslet legutóbb jó­val a várt alatt maradt. A több mint 640 tonnányi mennyiség­nek csak bő felét vette meg a lakosság, a többit ipari célok­ra használták fel. Éppen ezért idén csak 400 tonna alma ke­rül a hűtőházba, zömmel a megyei termésből, s ez a meny- nyiség a tavalyi igény alapján elegendő lesz. Ha idén mégis szívesebben fogyasztanánk az almát, utólagos beszerzéssel nehézségek nélkül pótolni le­het a készletet. összesen 4110 tonna zöldsé­get és gyümölcsöt raktározunk el megyénkben télire. Nem közömbös az áru minőségének védelme. A válogatás, tisztítás utáni gondos tárolás már csak­nem teljes garancia arra, hogy fontos Vitaminforrásaink ta­vasszal is élvezhető minőség­ben kerüljenek a boltokba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom